JELENTÉS a polgárok bevonásáról, a petíciós jogról, az európai ombudsmanhoz való fordulás jogáról és az európai polgári kezdeményezésről

3.2.2022 - (2020/2275(INI))

Petíciós Bizottság
Előadó: Marie-Pierre Vedrenne
A vélemény előadója (*):
Helmut Scholz, Alkotmányügyi Bizottság
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 57. cikke

Módosítások

• 001-003 (PDF - 128 KB)
• 001-003 (DOC - 76 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a polgárok bevonásáról, a petíciós jogról, az európai ombudsmanhoz való fordulás jogáról és az európai polgári kezdeményezésről

(2020/2275(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 10. és 11. cikkére,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 24. és 227. cikkére, amelyek rámutatnak arra, hogy a Szerződés nagy jelentőséget tulajdonít az uniós polgárok és lakosok azon jogának, hogy aggodalmaikat a Parlament tudomására hozzák,

– tekintettel az EUMSZ 228. cikkére az európai ombudsman szerepéről és feladatairól,

– tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 33. cikkének 2. bekezdésében előírt uniós szintű keretrendszer módosított változatának létrehozásával kapcsolatos tanácsi intézkedésre,

– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának az Európai Parlamenthez intézett petíció benyújtásához való jogról szóló 11., 41., 42., 43. és 44. cikkére,

– tekintettel az EUMSZ kötelezettségszegési eljárásokra vonatkozó rendelkezéseire, és különösen 258. és 260. cikkére,

– tekintettel a Petíciós Bizottság tanácskozásainak következtetéseiről szóló állásfoglalásaira,

– tekintettel eljárási szabályzata 222., 230. és 216. cikkére,

– tekintettel az EUSZ 10. cikkének (3) bekezdésére,

– tekintettel az EUMSZ 20. cikkére, amely kimondja, hogy az uniós polgárok jogosultak petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez, az európai ombudsmanhoz folyamodni, valamint arra, hogy a Szerződések nyelveinek valamelyikén az Unió bármely intézményéhez vagy tanácsadó szervéhez forduljanak, és ugyanazon a nyelven választ kapjanak,

– tekintettel az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozatra[1],

– tekintettel az európai ombudsman tevékenységéről szóló korábbi állásfoglalásaira,

– tekintettel az európai polgári kezdeményezésről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/788 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2],

– tekintettel a Covid19-világjárványra tekintettel az európai polgári kezdeményezésről szóló (EU) 2019/788 rendeletben előírt gyűjtési, ellenőrzési és vizsgálati szakaszokra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos ideiglenes intézkedések megállapításáról szóló, 2020. július 15-i (EU) 2020/1042 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[3],

– tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére,

– tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság véleményére,

– tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A9-0018/2022),

A. mivel az EUSZ 10. cikkének (3) bekezdése értelmében „minden polgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében”, és „a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni”;

B. mivel a Petíciós Bizottság „védelmi szerepet” tölt be annak biztosítása érdekében, hogy az EU eleget tegyen a CRPD-nek az uniós szintű szakpolitikai döntéshozatal és jogalkotási intézkedések során; mivel az Európai Parlament Petíciós Bizottsága az európai ombudsmannal, az EU Alapjogi Ügynökségével és az Európai Fogyatékosügyi Fórummal együtt alkotja azt a felülvizsgált uniós szintű keretrendszert, amelyet a Tanács 2017. január 16-án tartott 3513. ülésén fogadott el;

C. mivel a polgárok részvételének és átláthatóságának uniós szintű javítása a kulcs az EU és polgárai, valamint a képviseleti szervezetek közötti szakadék áthidalásához;

D. mivel az Európai Parlamenthez intézett petíció benyújtásához való jog az Európai Unió Alapjogi Chartájának 44. cikke értelmében az uniós polgárok egyik alapjoga;

E. mivel a beérkezett petíciók száma az Európai Unió összlakosságához viszonyítva továbbra is szerény volt, ami megerősíti, hogy komoly erőfeszítésekre és testre szabott intézkedésekre van szükség a lakosság tudatosságának növelése és a petíciós jog gyakorlásával kapcsolatos jelentős javulás elérése érdekében; mivel évente átlagosan 1200 petíciót nyújtanak be az Európai Parlamenthez;

F. mivel míg az Európai Parlamenthez intézett petíciók száma 2013-ban tetőzött, azóta csökkenő tendencia figyelhető meg; mivel nagyszámú európai polgár továbbra sem ismeri a petíciós jogot;

G. mivel a petíciók elfogadhatóságának kritériumai szerint, amelyeket az EUMSZ 227. cikke és az Európai Parlament eljárási szabályzatának 226. cikke rögzít, a petíciókat az EU tevékenységi körébe tartozó ügyekben közvetlenül érintett uniós polgároknak vagy lakosoknak kell benyújtaniuk;

H. mivel az Unióban a Parlament rendelkezik a legnyíltabb és legátláthatóbb petíciós eljárással, amely lehetővé teszi a petíciók benyújtói számára, hogy részt vegyenek tevékenységeiben, beleértve a bizottsági vitákat és a meghallgatásokat is;

I. mivel az Európai Parlament Petíciós Bizottsága vizsgálja és kezeli a petíciók mindegyikét, és ez az egyetlen bizottság, amely mindennapos párbeszédet folytat a polgárokkal;

J. mivel a petíciós jogot gyakran magánszemélyek gyakorolják;

K. mivel a petíciós jog erősítése csak az uniós intézmények és a tagállamok azon képességének javításával érhető el, hogy azonnali és hatékonyan megoldást találjanak a petíciók benyújtói által felvetett kérdésekre, biztosítva ezzel a polgárok alapvető jogainak teljes védelmét;

L. mivel egyes petíciókat elfogadhatatlannak nyilvánítanak, mert a polgárok nem rendelkeznek információkkal vagy tévedésben vannak az Európai Unió hatásköreivel kapcsolatban;

M. mivel a Bizottság még mindig nem biztosít átfogó információt azon petíciók számát illetően, amelyek kötelezettségszegési eljárás kezdeményezéséhez, vagy bármilyen más jogalkotási vagy nem jogalkotási intézkedéshez vezettek;

N. mivel a Parlament eljárási szabályzatának felülvizsgálatára van szükség a petíciós eljárással kapcsolatos vonatkozó szabályok javítása érdekében, a petíciók láthatóságának és nyomon követésének javítása céljából – a Parlament plenáris ülésének tevékenységeire is kiterjedően –, annak érdekében, hogy a petíciók révén felvetett kérdéseket hatékonyabban lehessen integrálni az EU politikai napirendjének prioritásai közé;

O. mivel a petíciók kezelésére vonatkozó bizottsági stratégia a Bizottság „Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén” című 2016-os közleményére hivatkozik, amelynek szabályai nem írnak elő hivatali eljárást vagy gyakorlatot a petíciókra vonatkozóan;

P. mivel az EUMSZ megerősíti az uniós polgárságot és tovább javítja a demokratikus működést többek között azáltal, hogy európai polgári kezdeményezés révén minden polgárnak joga van részt venni az Unió demokratikus életében;

Q. mivel hangsúlyozni kell az európai polgári kezdeményezés jelentőségét az uniós szakpolitikai kezdeményezések és tervek alakításában;

R. mivel az uniós polgároknak jogukban áll a Bizottsághoz fordulni annak érdekében, hogy közvetlenül kérjék a Bizottságtól, hogy a Szerződések végrehajtása céljából nyújtson be uniós jogi aktusra irányuló javaslatot;

S. mivel az EU-nak biztosítania kell a polgárok számára a jogot, hogy az Európai Unió demokratikus tevékenységében aktívan részt vegyenek az anyanyelvükön, elkerülve mindennemű megkülönböztetést;

T. mivel az európai polgári kezdeményezés a polgárok demokratikus és politikai életben való részvétele révén hozzájárul az Unió demokratikus működésének megerősítéséhez; mivel az európai polgári kezdeményezést az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal folytatott párbeszédet, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt, a petíciós jogot és az európai ombudsmanhoz való panasztétel jogát is tekintetbe véve eszköznek kell tekinteni arra, hogy lehetővé tegyük a polgárok számára, hogy bizonyos kérdésekre felhívják az uniós intézmények figyelmét, és megkérjék azokat, hogy folyamodjanak jogalkotáshoz az EU hatáskörébe tartozó és a polgárokat érintő kérdésekben;

U. mivel az európai polgári kezdeményezésről szóló, 2020. január 1-jén hatályba lépett (EU) 2019/788 rendelet hozzáférhetőbbé és könnyebben megvalósíthatóvá tette az európai polgári kezdeményezést a szervezők számára, különösen annak köszönhetően, hogy a kezdeményezéseket az EU minden hivatalos nyelvére lefordítják;

V. mivel a Bizottság felsorolt néhány, a 2011/211/EU rendelet végrehajtásával kapcsolatos nehézséget, és mivel az új (EU) 2019/788 rendelet célja, hogy az európai polgári kezdeményezés eszközének hatékonysága tekintetében részletesen elemezze e problémákat, és javítsa annak működését; mivel végrehajtását hatékonyan és időben értékelni kell; mivel a Bizottságnak mindenesetre legkésőbb 2024. január 1-jéig, majd azt követően négyévente hivatalos jelentést kell benyújtania;

W. mivel e célkitűzések elérése és az európai polgári kezdeményezés teljes potenciáljának kiteljesítése érdekében az európai polgári kezdeményezéshez szükséges eljárásoknak és feltételeknek biztosítaniuk kell, hogy az (EU) 788/2019 rendelet 14. cikkének (1) bekezdése értelmében érvényes kezdeményezéseket a Bizottság megvizsgálja, és azokra választ adjon; mivel a Bizottságnak jog szerinti kötelessége nyilatkozni arról, hogy adott esetben milyen lépéseket kíván tenni – ha kíván tenni – egy érvényes európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban, és világosan, érthetően és részletesen meg kell indokolnia a fellépést és annak elmaradását is; mivel az európai polgári kezdeményezés érvényességéhez és Bizottsághoz történő benyújtásához a tagállamok legalább egynegyedéből legalább egymillió aláírásra van szükség; mivel az (EU) 2020/1042 rendelet a Covid19-világjárvány miatt ideiglenes intézkedések bevezetésével rugalmasabbá tette az aláírásgyűjtési, -ellenőrzési és -vizsgálati szakaszokra vonatkozó határidőket; mivel ezen intézkedések alkalmazását a Bizottság végrehajtási jogi aktusai révén kiterjesztették; mivel ez a rendelet ideiglenes jellegű, és csak 2022 végéig alkalmazandó, amely egyben az (EU) 2019/788 rendelet 11. cikkével biztosított egyedi online aláírásgyűjtési rendszerek fokozatos megszüntetésének határideje is;

X. mivel az európai polgári kezdeményezés szervezése és támogatása az uniós polgárok politikai joga, valamint az EU-n belüli részvételi demokrácia prioritásainak meghatározására szolgáló egyedi eszköz, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy aktívan részt vegyenek az őket érintő projektekben és folyamatokban; mivel eddig hat érvényes európai polgári kezdeményezés volt és mind a hatra érkezett válasz a Bizottságtól, legutóbb a »Minority SafePack« és az »End the Cage Age« (Vessünk véget a ketreces állattenyésztésnek!) kezdeményezésre; mivel ezek a kezdeményezések voltak az első olyan európai polgári kezdeményezések, amelyeket a Parlamentben az új (EU) 2019/788 rendelet hatálybalépését követően és a Parlament eljárási szabályzata újonnan bevezetett 222. cikkének (8) bekezdésével összhangban vitattak meg; mivel az ezt követő állásfoglalásokat a Parlament 2020 decemberében, illetve 2021 júniusában a leadott szavazatok 76, illetve 82%-ával túlnyomó többséggel fogadta el;

Y. mivel a Petíciós Bizottság 107 európai polgári kezdeményezésre irányuló kérelmet kapott, amelyek közül 83-at ítéltek elfogadhatónak és minősítettek nyilvántartásba vehetőnek, és amelyek közül 6 járt sikerrel;

Z. mivel az EU egyik kiemelt célkitűzésének annak kell lennie, hogy megerősítse intézményei demokratikus legitimitását és biztosítsa az uniós döntéshozatali folyamatok teljes átláthatóságát, valamint hatékonyan védje a polgárok alapvető jogait és fokozza a polgárok részvételét az EU politikai menetrendjének alakításában, megerősített, hatékonyabb és átláthatóbb polgári részvételi eszközök révén;

AA. mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 20., 24. és 228. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 43. cikke felhatalmazza az európai ombudsmant arra, hogy fogadja az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Bíróság – tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságokra vonatkozó panaszokat;

AB. mivel az ombudsman vizsgálatai főként az átláthatóságra és az elszámoltathatóságra, a szolgáltatási kultúrára, a mérlegelési jogkör megfelelő gyakorlására és az eljárási jogok tiszteletben tartására vonatkoznak;

AC. mivel az európai ombudsman hivatala létrehozásának 25. évfordulóját 2020-ban ünnepeltük; mivel a hivatal a megnyitása óta 57 000 panasszal foglalkozott, amely több mint 7 600 vizsgálatot eredményezett;

AD. mivel a petíciós jog, az európai ombudsmanhoz való fordulás joga és az európai polgári kezdeményezés részvételi eszközök, amelyek ösztönzik az átláthatóságot, a részvételi demokráciát és az aktív európai polgári szerepvállalást;

A petíciós jog

 

1. emlékeztet arra, hogy a petíciós jog a polgárok uniós szintű közvetlen részvételének legrégebbi eszköze, és hogy ez a legegyszerűbb és legközvetlenebb módja annak, hogy a polgárok kapcsolatba lépjenek az uniós intézményekkel, és kifejtsék véleményüket az uniós szinten elfogadott jogszabályokról és politikai döntésekről, illetve hogy panaszt tegyenek a végrehajtási hiányosságok és a joghézagok miatt; emlékeztet arra, hogy az EU lakosságához képest a beérkezett petíciók száma továbbra is szerény, és a petíciós jog gyakorlása tekintetében jelentős különbségek vannak a tagállamok, régiók és nyelvek között; úgy véli, hogy az uniós polgársághoz fűződő jogokról szóló célzott tájékoztató kampányok és állampolgári nevelés a lakosság szélesebb körét is elérheti, és kézzelfogható eredményeket hozhat a polgárok jogaival kapcsolatos uniós szintű tudatosság növelésében; hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottságnak számos eszköz áll rendelkezésére – nevezetesen jelentések és állásfoglalások, nyilvános meghallgatások, tematikus munkaértekezletek és tényfeltáró kiküldetések –, amelyek választ adnak a polgárok aggályaira, és cselekvésre ösztönzik az Európai Parlamentet, a többi európai intézményt és a nemzeti hatóságokat; felhívja a Petíciós Bizottságot, hogy fokozza együttműködését a nemzeti parlamentekkel, és hozzon létre olyan partnerséget, amely lehetővé teszi a bevált gyakorlatok cseréjét;

2. emlékeztet arra, hogy a petíciókban felvetett kérdések kezelésének módja döntő hatással van a polgárokra az uniós Szerződésekben rögzített petíciós jog tényleges tiszteletben tartása, valamint a polgárok uniós intézményekkel kapcsolatos megítélése tekintetében;

3. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem hajlandó intézkedni az egyedi petíciós kérdésekkel kapcsolatban, megsértve így a jelenlegi uniós Szerződések petíciós joggal kapcsolatos rendelkezéseit, mivel a petíciós jog nem korlátozódik a stratégiai jelentőségű vagy strukturális problémákat tükröző kérdésekre;

4. felhívja a Bizottságot, hogy időben vizsgálja felül a petíciók kezelésével kapcsolatos jelenlegi stratégiai megközelítését, mivel annak eredményeként nem foglalkoznak többek között az uniós jog súlyos megsértésével kapcsolatos kérdésekkel, sértve a polgárok jogainak védelmét;

5. sürgeti a Parlamentet és a Bizottságot, hogy fogadjanak el kötelező erejű intézményközi megállapodást a petíciók kezeléséről annak érdekében, hogy egyértelmű, kiszámítható és átlátható jogi keretet biztosítsanak az uniós Szerződésekben megállapított petíciós jog következetes végrehajtása és a polgárok alapvető jogainak hatékony védelme érdekében;

6. hangsúlyozza, hogy a petíciós jog a részvételi demokrácia kulcsfontosságú eleme; felhívja e tekintetben a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tekintse a petíciós jogot a polgárok és az uniós intézmények közötti alapvető kommunikációs eszköznek, valamint az uniós szintű demokratikus és átlátható kormányzás alapvető elemének;

7. emlékeztet arra, hogy nagyszámú európai polgárt fosztanak meg petíciós jogától, mert platformjaik nem felelnek meg az akadálymentesítési előírásoknak, illetve a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 33. cikkének 2. bekezdésében előírt vállalásoknak;

8. megjegyzi, hogy az uniós Szerződések által meghatározott határokon belül jelentős javításokra van szükség ahhoz, hogy megfeleljünk a polgárok elvárásainak akkor, amikor petíciós jogukat gyakorolják az egyedi problémák megoldása érdekében, és meg kell előznünk, hogy a polgárok csalódjanak az uniós intézményekben; kéri, hogy nyújtsanak több tájékoztatást a polgárok számára a petíciós jogról, és fokozzák a tagállamok hatóságaival való együttműködést az uniós jogból eredő állampolgári jogok teljes körű védelme érdekében; felszólítja az uniós intézményeket, hogy a petíciós jogról szóló tájékoztatásukban egyértelműen jelezzék és szisztematikusan népszerűsítsék ezt az eszközt;

9. úgy véli, hogy fontos a kommunikációs eszközök diverzifikálása és a polgárok érzékenyítése, szoros együttműködésben a nemzeti és helyi egyesületekkel, tájékoztató kampányok és az unió tevékenységi területeiről folytatott állandó nyilvános vita révén; véleménye szerint helyénvaló az online interaktív fórumok kialakítása, ahol a polgárok tájékozódhatnak, eszmét cserélhetnek, és szabadon megnyilvánulhatnak, különösen a fiatal célközönség megszólítása érdekében;

10. rámutat arra, hogy a petíciók benyújtóinak amiatt érzett csalódottsága, hogy problémáikra nem kapnak valós megoldást, az uniós intézményektől való eltávolodásukat eredményezheti, valamint euroszkepticizmushoz vezethet a válaszadás hiánya miatt;

11. közös kritériumok kidolgozására szólít fel a különböző petíciók kezelésekor, hogy garantálni lehessen a petíciók egységes és koherens kezelését, és el lehessen kerülni a polgárok kéréseinek önkényes vagy elfogult felhasználását; hangsúlyozza, hogy a petíciók kezelése terén a homogenitás hiánya zavart okozhat a petíciók benyújtói között, és az eredményezheti, hogy a polgárok kevésbé fognak hajlandóságot érezni a petíciós jog gyakorlására;

12. ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája 51. cikkének túlságosan szűk vagy következetlen értelmezése aláássa a polgárok Unióba vetett bizalmát; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják az 51. cikk rendelkezéseinek következetes és kiterjedt alkalmazását, és felkéri az Európa jövőjéről szóló konferenciát, hogy vizsgálja meg ezt a kérdést;

13. emlékeztet a petíciós jog által kínált azon lehetőségre, hogy figyelmeztessék az uniós intézményeket az uniós jog esetleges hiányosságaira, megsértésére vagy helytelen végrehajtására, mind konkrét esetekben, mind rendszerszinten; kitart amellett, hogy az egyes petíciók az uniós jog alkalmazásának és javításának eszközeként szolgálhatnak; felhívja a Bizottságot, hogy a Szerződések őreként fordítson nagyobb figyelmet a petíciókban felvetett – akár egyéni – kérdésekre, és biztosítsa a petíciók megfelelő kivizsgálását, hogy valódi javulást lehessen elérni az uniós jog Unió-szerte történő alkalmazása során; hangsúlyozza, hogy azokban az esetekben, amikor a Bizottság nem rendelkezik jogalkotási hatáskörrel, ki kell használnia azt a lehetőségét, hogy koordináció vagy támogatás útján járjon el annak érdekében, hogy gondosan válaszoljon a petíciók benyújtóinak problémáira és szükségleteire;

14. megjegyzi, hogy a Petíciós Bizottság a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatban számos petíciót vizsgált meg, alapvetően a sürgősségi eljárás alkalmazásával; elismerését fejezi ki a Petíciós Bizottságnak, hogy a legsúlyosabb válság idején gyorsan és hatékonyan kezelte a petíciókat, ami elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy a polgárok bizalommal legyenek az európai intézményekbe iránt;

15. emlékeztet arra, hogy a petíciós jog az uniós polgárság alapvető eleme; mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós polgárságról szóló 2020. évi jelentésről szóló bizottsági közlemény és a demokráciáról szóló európai cselekvési terv nem említi a petíciós jogot; úgy véli, hogy ez lehetőséget kínált volna az európai polgárság egyik aspektusa láthatóságának növelésére; felhívja a Bizottságot, hogy stratégiai dokumentumaiba foglalja bele a petíciós jogot;

16. felszólít egy részletes elemzés megvalósítására, amely lehetővé teszi annak megismerését, hogy miért csökkent az elmúlt években a nyilvántartásba vett petíciók száma; felhívja az Európai Bizottságot, hogy működjön együtt a Petíciós Bizottsággal, és készítsen tanulmányt a petíciós jog gyakorlása során felmerülő fő akadályok, valamint az esetleges kommunikációs problémák felderítésére; felszólít a tanulmány által feltárt lehetséges hiányosságok és problémák megoldása érdekében szükséges mechanizmusok végrehajtására;

17. felrója a Bizottságnak, hogy nem rendelkezik megfelelő rendszerrel a petíciókkal kapcsolatos információk gyűjtésére, valamint arra vonatkozóan, hogy ezek hogyan kapcsolódnak a kötelezettségszegési eljárásokhoz vagy az uniós jogi aktusokhoz, amit megerősítenek az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló bizottsági éves jelentések hiányosságai is, amelyek nagyon általánosan tesznek utalást a petíciókra;

18. felhívja a Bizottságot, hogy évente kövesse nyomon és elemezze a petíciókat, valamint számoljon be azokról, és biztosítsa, hogy ez az elemzés beépüljön a Bizottság politikai döntéshozatalába; felhívja a Bizottságot, hogy csökkentse a Parlament petíciókkal kapcsolatos kéréseinek megválaszolásához szükséges időt;

19. felhívja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy aktívan vegyenek részt a petíciókkal kapcsolatos megbeszélésekben és vitákban, és adjanak válaszokat a petíciók benyújtóinak uniós szinten feltett kérdéseire, különösen a petíciók érintett és illetékes hatóságokhoz való eljuttatása révén, biztosítva a megfelelő nyomon követést és a parlamenti vitákban való részvételt;

20. rámutat arra, hogy biztosítani kell a petíciók megfelelő nyomon követését a parlamenti és a jogalkotási munkák során; emlékeztet arra, hogy a petíciókat olyan stratégiai eszköznek is lehet tekinteni, amely előmozdítja az Európai Parlamentnek az EUMSZ 225. cikkében rögzített, jogalkotási kezdeményezéshez való jogát, amelynek révén kezeli az uniós jogszabályok petíciókban kiemelt hiányosságait és következetlenségeit a polgárok jogainak teljes körű védelme érdekében;

21. felhívja az uniós intézményeket és a parlamenti bizottságokat, valamint a tagállamokat, hogy jobban működjenek együtt a PETI bizottsággal a petíciók hatékony megválaszolása és a kérések teljesítése érdekében; e tekintetben elengedhetetlennek tartja a tagállamok képviselőinek jelenlétét és bevonását a petíciókról szóló bizottsági vitákba; ezzel összefüggésben sürgeti a Bizottságot, hogy kerülje el az általános válaszokat, és adjon célzott és testreszabott válaszokat a petíciók benyújtói és igényeik számára;

22. felhívja a civil társadalom egészét, hogy teljes mértékben használja ki a petíciós jogban rejlő lehetőségeket a politikai és jogszabályi változások uniós szintű végrehajtása tekintetében; ösztönzi a civil társadalmi szervezeteket, hogy jobban használják fel a petíciókat a közvetlen demokrácia eszközeiként annak érdekében, hogy aggályaikról, valamint az uniós jognak való esetleges meg nem felelésre vonatkozó tapasztalataikról értesítsék az európai intézményeket;

23. felhívja az Európa jövőjéről szóló konferenciát, hogy vizsgálja meg és vitassa meg a petíciós jogot, és a polgárokkal közösen vizsgálja meg, hogyan lehetne javítani a petíciós jogról szóló tájékoztatást és az ahhoz való hozzáférést annak érdekében, hogy az demokratikusabb és hasznosabb eszközzé váljon az EU polgárai és lakosai számára ahhoz, hogy panaszaikkal közvetlenül az uniós intézményekhez tudjanak fordulni; felhívja az Európa jövőjéről szóló konferenciát, hogy tegyen javaslatokat a petíciós jog uniós szintű végrehajtásának javítására;

24. felszólít a Petíciós Bizottság szerepének megerősítésére az Európai Parlamenten belül és intézményközi kapcsolataiban, mivel ez az egyetlen bizottság, amely közvetlenül kommunikál a polgárokkal; hangsúlyozza e tekintetben, hogy munkájának nagyságrendjére tekintettel több személyzetet és erőforrást kell biztosítani a PETI Bizottság számára;

25. felhívja a többi bizottságot, hogy időben járuljanak hozzá a Parlament arra irányuló erőfeszítéseihez, hogy gyorsabban és hatékonyabban reagáljanak a polgárok aggályaira, és a folyamatban lévő jogalkotási munka során vegyék figyelembe a petíciók benyújtói által felvetett kérdéseket; felhívja a többi bizottságot, hogy a Parlament mindennapi jogalkotási tevékenységeiben vegyék figyelembe a hatáskörükhöz kapcsolódó petíciókat, és adjanak hivatalos és konkrét választ a polgárok petíciói által támasztott elvárásokra;

26. úgy véli, hogy a petíciók hálózata szükséges eszköz ahhoz, hogy megkönnyítsék a petíciók nyomon követését a parlamenti és a jogalkotási munkák során, valamint ahhoz, hogy elősegítsék az információk és jó gyakorlatok cseréjét a tagjai között mind a technikai, mind a politikai szinten; úgy véli, hogy ennek a hálózatnak erősítenie kell a Bizottsággal és az Európai Unió többi intézményével folytatott párbeszédet és együttműködést;

27. tekintettel arra, hogy az iránymutatások[4] szerint abban az esetben, ha a Petíciós Bizottság valamely bizottság véleményét kéri, az adott bizottság mérlegeli a petíciós jog fontosságát és saját jogalkotási munkaterhelését, mielőtt eldönti, hogy véleményt ad-e vagy sem, és mivel ez a szabály a Lisszaboni Szerződés előtt született és a petíciók parlamenti munkában betöltött jelentőségére vonatkozó régi felfogást tükrözi, az iránymutatások frissítését szorgalmazza annak érdekében, hogy a Petíciós Bizottság és más bizottságok számára biztosítsák a munkájuk hatékony elvégzéséhez szükséges hatáskört;

28. kéri, hogy végezzenek Eurobarométer felmérést az uniós polgárok azon jogáról, hogy petíciót nyújtsanak be az Európai Parlamenthez annak érdekében, hogy olyan adatokat gyűjtsenek, amelyek lehetővé teszik egy erőteljes akadálymentes figyelemfelkeltő kampány elindítását; úgy véli, hogy az Unió-szerte végzett, határokon átnyúló közvélemény-kutatásokon alapuló rendszeres felmérések megtartása hozzájárul ahhoz, hogy érzékenyebbé tegye az európai intézményeket a polgárok gondjai iránt;

29. kéri, hogy az Európai Parlament és a Bizottság hozzon létre közös adatbázist annak érdekében, hogy átlátható és együttműködő módon megosszák egymással a petíciók kapcsán hozott valamennyi bizottsági nyomonkövetési intézkedésre, többek között az uniós kísérleti projektekre és a kötelezettségszegési eljárásokra, a jogalkotási javaslatokra és minden más uniós jogi aktusra vonatkozó információkat;

30. kéri, hogy a petíciós jogot és a Parlament petíciós portálját aktívabban népszerűsítsék a közösségi médián, a figyelemfelkeltő kampányokon, az újságírók képzésén és a portálnak a polgárok által az európai és nemzeti szintű támogatás elnyerése céljából használt petíciós portálokkal való összekapcsolásán keresztül;

31. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy honlapjukat és az Európa jövőjéről szóló konferencia platformját kapcsolják össze a petíciós portállal, és népszerűsítsék a petíciós portált azok csatornáin keresztül, beleértve a Bizottság tagállami képviseleteit, amelyeket ösztönözni kell az EP kapcsolattartó irodáival való együttműködésre;

32. kéri, hogy a petíciós portált javítsák tovább annak érdekében, hogy a lakosság számára láthatóbbá, felhasználóbarátabbá, könnyebben átláthatóvá, kezelhetőbbé és a polgárok – különösen a fogyatékossággal élők – számára hozzáférhetőbbé tegyék; felszólít az ePetition adatbázis adatelemzési funkciójának javítására az azonos tárgyú korábbi petíciók ePetition-ból való visszakeresésének megkönnyítése érdekében; kéri a folyamat oly módon történő egyszerűsítését, ami lehetővé tenné a polgárok számára, hogy az online portálon keresztül támogassanak egy petíciót, lehetővé tenné számukra petíciós joguk jobb kihasználását;

33. megállapítja, hogy a petíciók benyújtóinak nincs valós idejű hozzáférésük a petíció feldolgozásának aktuális állásával kapcsolatos információkhoz; kéri ezért, hogy tegyenek közzé több információt a nyilvánosság számára, és hogy jelezzék a petíciók internetes portálján például a petíció jelenlegi állását és a más intézményekkel indított vizsgálatokat; a petíciók kezelésével kapcsolatos nagyobb átláthatóság előmozdítása érdekében nagyobb szinergiára szólít fel a portál és a Parlament belső adatbázisa között;

34. kéri, hogy gyűjtsenek több információt a petíciók benyújtóinak profiljáról, ugyanakkor biztosítsák a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok teljes körű betartását annak érdekében, hogy azonosítsák az alulreprezentált csoportokat a petíciós jog gyakorlása tekintetében, és hogy megfelelő kommunikációs kampányok révén megcélozzák őket;

Az európai ombudsman szerepe

35. emlékeztet minden polgár, valamint az Unióban lakóhellyel rendelkező minden természetes vagy jogi személy azon jogának fontosságára, hogy panaszt emeljen az európai ombudsmannál az uniós intézményeken belüli hivatali visszásságok miatt; úgy véli, hogy a polgárok ombudsmanhoz benyújtott panaszai a részvételi demokrácia és az uniós döntéshozatali folyamat legitimitásának alapvető elemei; emlékeztet arra, hogy az ombudsmanhoz való fordulás joga erősíti a polgárok uniós intézmények iránti elkötelezettségét és bizalmát, mivel ez előmozdítja az uniós intézmények és szervek átláthatóságát és a megfelelő ügyintézést;

36. hangsúlyozza az ombudsman változó szerepét, aki saját kezdeményezésére felléphet az uniós közigazgatás rendszerszintű problémái elleni küzdelem támogatása és a jó közigazgatás, nevezetesen az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi megfelelés legmagasabb szintű normáinak előmozdítása érdekében; ebben az összefüggésben úgy véli, hogy az ombudsman szerepe fontosabb, mint valaha, mivel az európai közigazgatás a szervein keresztül egyre fontosabb szerepet tölt be a polgárok életében olyan területeken, mint a környezetvédelem, a migráció és az egészségügy;

37. emlékeztet arra, hogy az európai ombudsman ajánlásokat, megoldási javaslatokat és javító szándékú javaslatokat fogalmazhat meg a hivatali visszásság különböző eseteivel kapcsolatos problémák megoldására; megjegyzi, hogy amikor egy panasz nem tartozik az ombudsman megbízatásának körébe, akkor az ombudsman azt tanácsolhatja a panaszosnak, hogy forduljon egy másik hatósághoz vagy a Petíciós Bizottsághoz; megjegyzi, hogy 2020-ban az ombudsman több mint 1400 olyan panaszt kapott, amely nem tartozott megbízatása körébe, elsősorban azért, mert azok nem az EU igazgatásával kapcsolatos tevékenységeket érintették;

38. felhívja az ombudsmant, hogy még szorosabban kövesse nyomon az uniós források és költségvetés felhasználását, és ellenőrizze, hogy az uniós érdekeket nem ássák-e alá a jogállamiság megsértése vagy az uniós elvek és értékek bármilyen megsértése, a korrupció vagy az összeférhetetlenségek, különösen az európai helyreállítási terv, a Next Generation EU összefüggésében; hangsúlyozza, hogy a jogállamiság tiszteletben tartása az uniós forrásokhoz való hozzáférés alapvető feltétele; úgy véli, hogy a jogállamiság tiszteletben tartásának e feltétele, valamint az, hogy az Európai Unió nem veszélyezteti értékeit, erősíti a polgárok Unióba vetett bizalmát, és azt mutatja, hogy az Unió Európa egész területén szilárdan elkötelezett a demokratikus minőség iránt;

39. emlékeztet arra, hogy az európai ombudsmannal való kapcsolattartás azok közé a feladatok közé tartozik, amelyeket az Európai Parlament eljárási szabályzata a Petíciós Bizottságra ruház;

40. üdvözli az ombudsman alapokmányának közelmúltbeli módosításait, amelyek harmonizálják az ombudsman feladatainak gyakorlását a Lisszaboni Szerződéssel, és amelyek tovább erősítik az uniós polgároknak és lakosoknak a hivatali visszásságokra vonatkozó panasztételhez való jogát, különösen a visszaélést bejelentő személyek védelme, a zaklatás és az uniós intézményeken, szerveken vagy ügynökségeken belüli összeférhetetlenség tekintetében; emlékeztet arra, hogy az új alapokmány tisztázza azokat a feltételeket is, amelyek esetén az ombudsman hivatalból vizsgálati eljárást indíthat, miközben megismétli, hogy az ombudsmannak lehetősége van arra, hogy együttműködjön a tagállamok hatóságaival, valamint az uniós intézményekkel, szervekkel és ügynökségekkel; ebben az összefüggésben határozottan úgy véli, hogy az ombudsman számára megnövelt költségvetést kell biztosítani, amely biztosítja számára a megnövekedett munkateher hatékony kezeléséhez és az európai polgárok szolgálatában történő, kompetens munkavégzéshez szükséges forrásokat; sürgeti az európai intézményeket, szerveket és ügynökségeket, hogy kövessék az ombudsman által az átláthatóság és más etikai kérdések tekintetében megfogalmazott ajánlásokat;

41. emlékeztet arra, hogy az EU polgárainak hozzáférési joguk van az uniós intézmények dokumentumaihoz; elismerését fejezi ki az ombudsmannak az uniós dokumentumok hozzáférhetősége terén végzett figyelemre méltó munkáért, és különösen az ilyen kérelmek kezelésére vonatkozó gyorsított eljárás alkalmazásáért; felkéri a társjogalkotókat, hogy kövessék az ombudsmannak a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelettel kapcsolatos ajánlásait, és segítsék elő azok felülvizsgálatát; prioritásnak tekinti az 1049/2001/EK rendelet felülvizsgálatát, hogy biztosítsák az uniós intézmények birtokában lévő dokumentumok teljes átláthatóságát és a nyilvánosság azokhoz való teljes körű hozzáférését; hangsúlyozza az ombudsman átláthatósággal kapcsolatos megbízatásainak az európai demokrácia szempontjából fontos szerepét, különösen a dokumentumoknak az európai polgárok számára biztosított hozzáférhetősége tekintetében, hogy teljes mértékben élhessenek a tájékoztatáshoz való jogukkal, és növekedjen a polgároknak az európai projektbe vetett bizalma; felhívja az ombudsmant, hogy folytassa az erre irányuló erőfeszítéseit, mivel a dokumentumokhoz való kellő időben és az EU 24 hivatalos nyelvén történő hozzáférés elengedhetetlen a polgárok és a civil társadalom megfelelő részvételének biztosításához a döntéshozatali folyamatban;

42. gratulál az ombudsmannak a többnyelvűség előmozdítása terén a polgárok érdekében végzett munkájához, valamint ahhoz, hogy ajánlásokat tett közzé az uniós közigazgatás számára a hivatalos uniós nyelvek nyilvánossággal való kommunikáció során történő használatáról, amelyek iránymutatással szolgálnak azzal kapcsolatban, hogy az EU nyelvi sokszínűségének megőrzése érdekében hogyan, mikor és mely nyelveken kommunikáljanak;

43. emlékeztet arra, hogy az EU polgárok általi megítélése egyrészt úgy javítható, ha az EU érthetőbbé és átláthatóbbá válik számukra; úgy véli, hogy a Tanácsnak tovább kell dolgoznia az átláthatóságának javításán, és felkéri a Tanácsot, hogy hajtsa végre az Európai Parlament és az ombudsman által több ízben is megfogalmazott ajánlások egy részét;

44. rendkívül fontosnak tartja, hogy továbbra is megfelelő tájékoztatást nyújtsanak az uniós polgárok számára az ombudsman szerepéről és tevékenységeinek hatóköréről, valamint az uniós intézmények fejlődésére gyakorolt hatásáról; felhívja az ombudsmant, hogy továbbra is hozza nyilvánosságra az uniós kereskedelmi tárgyalások átláthatóságának növeléséhez vezető vizsgálatok eredményeire vonatkozó információkat, valamint az Unióban értékelt gyógyszerek klinikai vizsgálatainak eredményeit, hozzon létre panaszkezelési mechanizmusokat a menedékkérők számára, és szigorítsa meg az európai biztosokra vonatkozó etikai szabályokat;

45. felhívja az ombudsmant, hogy erősítse tovább az Ombudsmanok Európai Hálózatát annak érdekében, hogy mind nemzeti, mind európai szinten előmozdítsa az ombudsman igénybevételéhez való jogot, valamint hogy továbbra is kísérje figyelemmel a polgárok nemzeti realitásait; szükségesnek ítéli, hogy erősítsék az interakciót és a jó gyakorlatok cseréjét a nemzeti és a regionális ombudsmanok és az európai ombudsman között, hogy a polgárok jobb tájékoztatást kapjanak jogaikról, és jobban eligazodjanak panasztételük során;

Európai polgári kezdeményezés

46. hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezés a részvételi demokrácia egyedi és alapvető eszköze az EU-ban; hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezés kivételes lehetőséget kínál az uniós polgárok számára ahhoz, hogy azonosítsák és jelezzék az őket érintő kérdéseket és aggályokat az európai politikai menetrend felé, megfogalmazzák törekvéseiket, és felszólítsák az EU-t a cselekvésre és a jogalkotásra, és hogy ennek alkalmazását minden rendelkezésre álló eszközzel ösztönözni és támogatni kell; emlékeztet e tekintetben az (EU) 2019/788 rendelet értelmében a Bizottságra és a tagállamokra háruló kötelezettségekre, nevezetesen azokra, amelyek szerint fel kell hívniuk az uniós polgárok figyelmét az európai polgári kezdeményezés létezésére, célkitűzéseire és működésére, valamint segítséget és gyakorlati támogatást kell nyújtaniuk az európai polgári kezdeményezések szervezőinek; e tekintetben úgy véli, hogy tisztázni kell a Parlament hozzájárulását a Bizottság kommunikációs kötelezettségeihez;

47. felhívja a Bizottságot, hogy vegye jobban figyelembe az érvényes európai polgári kezdeményezéseket, és orvosolja a jogalkotási nyomon követés hiányát annak érdekében, hogy elérje az Unió demokratikus legitimitásának növelésére irányuló célkitűzést, azaz a polgárok a demokratikus és politikai életben való fokozott részvételét; úgy véli, hogy a Bizottságnak valódi figyelmet és elkötelezettséget kellene tanúsítania a polgárok elvárásainak való megfelelés iránt az érvényes európai polgári kezdeményezések esetén;

48. emlékeztet arra, hogy a Bizottság csak néhány sikeres európai kezdeményezést követett nyomon megfelelően;

49. alapvető fontosságúnak tartja az európai demokrácia szempontjából, hogy a polgárok hozzájárulhassanak az Unió jogalkotási előjogainak gyakorlásához, és közvetlenül is kezdeményezhessenek jogalkotási javaslatokat; felhívja ezért a Bizottságot, hogy minden egyes érvényes európai polgári kezdeményezésre vonatkozóan végezze el a javaslatok alapos értékelését és teljes mértékben tegyen eleget azon jogi kötelezettségének, hogy megindokolja, miért tesz vagy nem tesz lépéseket, és ezt világosan, érthetően és részletes módon teszi; emlékeztet a Parlament azon kötelezettségére, hogy értékelnie kell a Bizottság által az (EU) 2019/788 rendelet 16. cikkével és a Parlament eljárási szabályzata 222. cikkének (9) bekezdésével összhangban hozott intézkedéseket, különösen akkor, ha a Bizottság nem terjeszt elő ilyen javaslatokat, vagy nem hajtja végre azokat;

50. kéri a Parlament szerepének további erősítését, valamint a civil társadalmi szervezetekkel való kapcsolatainak megerősítését az egyes érvényes európai polgári kezdeményezések és azok Bizottság általi végrehajtása tekintetében; úgy véli, hogy azokban a konkrét esetekben, amikor a Bizottság nem teszi közzé szándékait a megadott határidőn belül az (EU) 2019/788 rendelet 15. cikkének megfelelően, vagy közleményben kijelenti, hogy nem kíván lépéseket tenni egy olyan európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban, amely eleget tesz az eljárási követelményeknek, azaz a kezdeményezés tiszteletben tartja az elsődleges uniós jogot és nem ellentétes az EUSZ 2. cikkében meghatározott uniós értékekkel, sem az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogokkal, a Parlament dönthet úgy, hogy eljárási szabályzata 222. cikkének megfelelően saját kezdeményezésű jogalkotási jelentés (INL) formájában követi nyomon az európai polgári kezdeményezést; sürgeti a Bizottságot, hogy kötelezze el magát amellett, hogy az ilyen jellegű, jogalkotást kezdeményező eljárás keretében készült jelentések Parlament általi elfogadását követően jogalkotási javaslatot nyújt be; úgy véli, hogy ilyen esetben a Bizottságnak el kell végeznie eredeti válaszának alapos újraértékelését, tiszteletben tartva ezáltal a Parlament saját kezdeményezésű jogalkotási jelentését; kéri, hogy módosítsák az (EU) 2019/788 rendeletet annak érdekében, hogy ösztönözzék a Bizottságot jogalkotási javaslat előterjesztésére, amennyiben a benyújtott európai polgári kezdeményezés megfelel a vonatkozó követelményeknek;

51. felhívja a Bizottságot, hogy egyértelműen tájékoztassa a polgárokat az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztásról annak érdekében, hogy az európai polgári kezdeményezések a Bizottság jogalkotási aktusokra irányuló javaslattételi hatáskörébe tartozó kérdésekre és témákra vonatkozzanak, valamint hogy nyújtson gyakorlati és időszerű tanácsadást a szervezőknek az európai polgári kezdeményezések megszövegezésével kapcsolatban, és megfelelően éljen az európai polgári kezdeményezések részleges nyilvántartásba vételének lehetőségével; hangsúlyozza, hogy a közelmúltbeli európai polgári kezdeményezések arra szólították fel az EU-t, hogy gyorsabban lépjen fel, különösen a környezetvédelem, az egészségügy, az állatjólét, valamint a polgári és politikai jogok területén, amelyekre példa a „Minority SafePack” (Egymillió aláírás a sokszínű Európáért) és az „End the Cage Age” (Vessünk véget a ketreces állattenyésztésnek!) kezdeményezések, amelyek jelentős támogatásban részesültek; megismétli ezért, hogy a lehető legszélesebb értelmezést kell biztosítani a Bizottság azon hatáskörének, hogy jogi aktusra irányuló javaslatot tehet;

52. elismerését fejezi ki a Bizottságnak, hogy információs szemináriumokat szervez, és 2020-ban megvalósította az európai polgári kezdeményezés hetét, amelyen a különböző intézmények képviselői, a civil társadalom tagjai és a korábbi és a jelenleg folyamatban lévő kezdeményezések szervezői abból a célból gyűltek össze, hogy elgondolkodjanak ennek az eszköznek a lehetséges javításáról; mindazonáltal úgy véli, hogy az európai polgári kezdeményezés továbbra is kevésbé ismert; ezért felhívja a Bizottságot, hogy erősítse ennek az eszköznek a médialáthatóságát, az (EU) 2019/788 rendelet 18. cikkével összhangban;

53. felkéri a Bizottságot, hogy teljes mértékben értékelje ki az (EU) 2020/1042 rendeletben szereplő ideiglenes intézkedéseket, különös tekintettel az aláírásgyűjtési időszakok meghosszabbítására és annak a szervezők azon képességére gyakorolt hatására, hogy mozgósítsák az európai polgári kezdeményezéseikhez nyújtott támogatást, többek között az (EU) 2019/788 rendelet felülvizsgálati folyamatának alátámasztása érdekében; úgy véli, hogy amennyiben ez az értékelés pozitív bizonyítékokhoz vezet, ezen ideiglenes intézkedések meghosszabbítását hosszabb távra lehetne előirányozni;

54. tekintettel a sikeres, jogi aktus születéséhez vezető európai polgári kezdeményezések alacsony számára, felhívja a Bizottságot, hogy javítsa az európai polgári kezdeményezés eszközét annak érdekében, hogy megkönnyítse a polgárok részvételét; e tekintetben kiemeli az (EU) 2019/788 rendeletben felvázolt intézkedéseket, amelyek célja annak javítása, hogy az uniós polgárok miként gyakorolhatják az európai polgári kezdeményezések támogatásához való jogukat, és felszólít ezen intézkedések végrehajtásának értékelésére; felhívja a Bizottságot, hogy az uniós polgárságról szóló következő jelentésében alaposan értékelje e jog gyakorlását, és vázolja fel azokat a jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket, amelyeket be lehetne vezetni e jog gyakorlásának további javítása érdekében;

55. úgy véli, hogy a sikeres polgári kezdeményezésekre adandó hivatalos bizottsági válasz kialakításának módja lényeges befolyást gyakorolhat az eszköz polgárok általi megítélésére, álláspontja szerint több erőfeszítésre és körültekintőbb vizsgálatra van szükség minden egyes sikeres kezdeményezés esetében, hogy a Bizottság a polgárok felvetéseire megfelelően reflektáljon;

56. hangsúlyozza, hogy állandó részvételi mechanizmusokra van szükség, amelyek lehetővé teszik a polgárok számára az uniós döntéshozatali folyamatokban való részvételt;

57. hangsúlyozza, hogy megfelelő nyomon követési mechanizmust kell létrehozni a sikertelen európai polgári kezdeményezésekre vonatkozóan annak érdekében, hogy ténylegesen értékeljék a polgárok észrevételeit, ideértve a polgárok Petíciós Bizottsághoz való átirányítását is, mivel a hatás hiánya a részvételtől való elálláshoz vezethet; hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottságnak nagyobb szerepet kell játszania a meghallgatások során; felhívja a Bizottságot, hogy időben működjön együtt a Parlamenttel azt követően, hogy egy európai polgári kezdeményezést érvényesnek minősítenek, hogy lehetővé tegyék a Parlament számára, hogy teljes mértékben kihasználja a meghallgatások szervezésére rendelkezésre álló három hónapos időszakot és előkészítse az érvényes európai polgári kezdeményezésekről szóló plenáris vitát és állásfoglalásokat; kitart amellett, hogy az (EU) 2019/788 rendelet szerinti hosszabb időkeret, amelyen belül a Bizottságnak reagálnia kell az érvényes európai polgári kezdeményezésekre, alapvetően annak lehetővé tételére irányul, hogy a Bizottság teljes mértékben figyelembe tudja venni az európai polgári kezdeményezésekkel kapcsolatban a vizsgálati szakaszban kifejtett nézeteket és álláspontokat, és kellően figyelembe vegye a jogi aktusokra irányuló javaslatok lehetséges opcióit;

58. üdvözli a Bizottság elkötelezettségét az európai polgári kezdeményezés fórumának javítása és megerősítése mellett, amely szintén az (EU) 2019/788 rendeletből eredő jogi kötelezettség; kitart amellett, hogy a fórumnak gyakorlati iránymutatást és jogi támogatást kell nyújtania a szervezők számára, és kapacitásépítési eszközként kell szolgálnia az európai polgári kezdeményezések aláírásgyűjtési szakaszának elindításához, támogatásához és fenntartásához, valamint elő kell mozdítania az európai polgári kezdeményezést mint a polgároknak az Unió demokratikus életébe való bevonásának eszközét;

59. felhívja az Európa jövőjéről szóló konferenciát, hogy közvetlenül szólaltassa meg az uniós polgárokat, hogy megvitassák az európai polgári kezdeményezés végrehajtásának hatékonyságát és jelenlegi jogi keretét, valamint hogy mozdítsa elő az európai polgári kezdeményezést mint az uniós közpolitikák végrehajtásában való részvételüket lehetővé tevő hasznos eszközt;

60. hangsúlyozza, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia lehetőséget kínál az uniós menetrendben való részvétel szükségességének jobb megértésére, és arra, hogy elgondolkozzunk a polgári részvétel folyamatának javításán és érvényesítésén; hangsúlyozza, hogy a konferencia új lendületet ad a demokrácia megerősítéséről szóló európai vitának, különösen az európai polgári kezdeményezéseknek; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze azokat a polgárokat, akiknek az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében tett javaslatait nem foglalták bele a Bizottság javaslataiba, hogy használják fel a rendelkezésükre álló eszközöket, köztük az európai polgári kezdeményezéseket is;

Következtetések

61. hangsúlyozza e három részvételi eszköz szerepét az uniós polgárok és lakosok szerepvállalásának megkönnyítésében és ösztönzésében, miáltal konkrét közvetlen hatást gyakorolhatnak az EU politikai menetrendjére; felszólít egy intézményközi egyablakos akadálymentes uniós polgári weboldal (és egy könnyen használható alkalmazás) létrehozására és széles körű népszerűsítésére, amely tájékoztatást nyújtana minden olyan jogról és demokratikus eszközről, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy közvetlenül részt vegyenek és befolyásolják az uniós szintű döntéshozatalt; úgy véli, hogy egy ilyen egységes platform láthatóbbá tenné a polgárok számára a jogaikat, de kedvezne a különböző eszközök közötti komplementaritásnak is;

62. hangsúlyozza, hogy a polgárok érdeklődésére számot tartó témákkal és a petíciók, az európai ombudsman vizsgálatai és az európai polgári kezdeményezések keretében felvetett, visszatérő kérdésekkel kapcsolatos információk rendszeres gyűjtése lehetővé tenné a megoldások gyorsabb megtalálását, miközben biztosítaná az EU polgárait szolgáló szakpolitikák összhangját;

63. elengedhetetlennek tartja, hogy megvizsgálják az európai intézmények és a polgárok közötti olyan kommunikációs problémákat, amelyek miatt az európaiak nem használják ki eléggé a polgári részvételi mechanizmusokat; kéri, hogy biztosítsák a szükséges forrásokat az ezen eszközök létezésével és működésével kapcsolatos információk nagyközönség körében történő terjesztéséhez;

64. felhív e három részvételi eszköz megismertetésére a nyilvánosság, és különösen a fiatalok körében annak érdekében, hogy azok a demokratikus részvétel hatékony és hasznos eszközeivé váljanak; hangsúlyozza, hogy valamennyi európai intézménynek maximalizálnia kell kommunikációs erőfeszítéseit helyi, regionális és nemzeti szinten annak biztosítása érdekében, hogy a lehető legtöbb polgár ismerje a három eszközt, nevezetesen az európai polgári kezdeményezést, az európai ombudsmanhoz való fordulás lehetőségét és a petíciós jogot, és ösztönözze őket az azokban való részvételre és azok használatára; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a polgárok támogatást kapjanak, mind európai, mind helyi szinten, a Europe Direct és az „Európa Ház” tájékoztató központok[5] részéről a petíciók benyújtása, az európai polgári kezdeményezések és az európai ombudsmannál történő panasztétel során;

65. hangsúlyozza, hogy a tudományos világ képviselőinek központi pedagógiai szerepet kell betölteniük az európai állampolgári ismeretek terjesztésében; sürgeti a tagállamokat, hogy az általános és középiskolákban, valamint az egyetemeken ismertessék meg a tanulókkal az EU három részvételi eszközét annak érdekében, hogy tisztában legyenek az uniós döntéshozatali folyamattal és az aktív részvétel módjával; felhívja az Európai Bizottságot, hogy erősítse az Erasmus+ programon belül a fiataloknak a demokratikus életben való részvételével kapcsolatos célkitűzéseket, különösen olyan gyakorlati tanulási tevékenységekkel, amelyek az állampolgári képességek fejlesztését és az európai szakpolitikák megértését célozzák; emlékeztet arra, hogy a fiatalok polgári szerepvállalása alapvető fontosságú valamennyi demokrácia jövője szempontjából;

66. hangsúlyozza, hogy fontos a fogyatékossággal élő személyek számára teljes körű hozzáférést adni a különféle eszközökhöz, amiket az Unió polgárai számára biztosít, különösen szisztematikus értelmezés és jelnyelvi fordítás, valamint könnyen olvasható szövegek által;

67. kéri az uniós intézményeket, hogy kezeljék azokat a kihívásokat, amelyekkel az olyan veszélyeztetett csoportokba tartozó emberek küzdenek, akik alulreprezentáltak, és nem tudják elérni, hogy foglalkozzanak a problémáikkal, valamint vonják be őket a döntéshozatalba;

68. felhívja a Bizottságot, hogy a 2019–2027-es időszakra szóló, „A fiatalok bevonása, összekapcsolása és érvényesülésük elősegítése: az EU új ifjúsági stratégiája” című stratégiájának végrehajtásába vonja be a három részvételi eszközt, különösen a fiatalok bevonására és összekapcsolására irányuló fellépések során;

69. emlékeztet arra, hogy az EU többnyelvű kommunikációs politikája, valamint az információknak és dokumentumoknak az EU összes hivatalos nyelvén történő közzététele kulcsfontosságú eleme az összes tagállam polgáraival való, megerősítésre szoruló kommunikációnak és a polgárok bevonásának; kiemeli ennek fontosságát valamennyi kommunikációs csatornában, beleértve a közösségi médiát is, a polgárokkal való jobb kapcsolat érdekében, különös tekintettel a fogyatékossággal élő polgárok speciális igényeire; üdvözli az ombudsman által közzétett iránymutatásokat, amelyek arra utasítják az intézményeket, hogy nyelvpolitikájukat a leginkább polgárbarát módon alakítsák ki;

70. kitart amellett, hogy az Európai Parlamentnek meg kell vitatnia a Petíciós Bizottság szerepét és dimenzióját; rámutat arra, hogy a polgárok igényeit csak akkor lehet jobban figyelembe venni, ha illetékes szerv végzi a nyomon követést; kiemeli, hogy a Petíciós Bizottság jelenleg nem elég nagy, és nem is rendelkezik elegendő hatáskörrel ahhoz, hogy kielégítse a polgárok segítségnyújtás iránti igényét;

71. hangsúlyozza, hogy orvosolni kell az uniós petíciós rendszer hiányosságait, figyelembe véve a fogyatékossággal élő polgárok speciális igényeit is, annak érdekében, hogy biztosítani lehessen annak teljes demokratikus potenciálját és a politikai menetrend meghatározásában betöltött szerepét; felhívja az uniós intézményeket, hogy használják fel erőforrásaikat ezen eszköz vonzerejének növelésére és a polgárok uniós jogalkotásban való részvételének előmozdítására; e tekintetben hangsúlyozza, hogy több uniós forrást kell elkülöníteni a részvételi mechanizmusok előmozdítására;

72. hangsúlyozza, hogy a polgárok részvételének javítása érdekében a polgárok számára egyértelmű iránymutatást kell nyújtani az aggályaik megválaszolásához legmegfelelőbb részvételi eszköz kiválasztásához; úgy véli, hogy elemezni kell a Parlamenthez benyújtott petíció, az ombudsmanhoz benyújtott panasz és a Bizottsághoz intézett kezdeményezés megírása során a polgárok, különösen a fogyatékossággal élő európaiak által tapasztalt nehézségeket, és orvosolni kell azokat;

73. hangsúlyozza továbbá, hogy a sikeres és a jövőben tanulságként felhasználható stratégiák és bevált gyakorlatok azonosítása érdekében meg kell vizsgálni azokat az európai polgári kezdeményezéseket és petíciókat, amelyek – akár a jelentős médialefedettség, akár a Bizottság vagy a Parlament által lefolytatott vizsgálat nyomán – jelentős hatást fejtettek ki;

74. hangsúlyozza az átláthatóság fontosságát a panaszok és a polgári kezdeményezések kezelése során; felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a teljes átláthatóság biztosítása érdekében; támogatását fejezi ki az európai ombudsman arra irányuló erőfeszítései iránt, hogy valamennyi uniós intézmény és szerv sokkal átláthatóbb és az uniós polgárok felé elszámoltatható legyen;

75. erősen hiszi, hogy a részvételi demokrácia alapja, hogy a polgárok hozzáférjenek az európai intézmények minden dokumentumához; hangsúlyozza ebben a tekintetben, hogy a polgárok számára szükséges az intézmények átláthatósága és elszámoltathatósága;

76. hangsúlyozza, hogy az Unió jövőjéről folytatott vitának a polgári részvételt biztosító eszközök javításához kell vezetnie, miáltal egy demokratikusabb, átláthatóbb és az uniós polgárok számára nyitottabb Unió jöhet létre;

°

° °

77. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint ombudsmanjainak vagy azoknak megfelelő illetékes szerveinek.

VÉLEMÉNY AZ ALKOTMÁNYÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (9.11.2021)

a Petíciós Bizottság részére

a polgárok bevonásáról, a petíciós jogról, az európai ombudsmanhoz való fordulás jogáról és az európai polgári kezdeményezésről

(2020/2275(INI))

A vélemény előadója (*): Helmut Scholz

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 57. cikke

 

JAVASLATOK

Az Alkotmányügyi Bizottság felkéri a Petíciós Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

A Petíciós Bizottság jelentéstervezetének az AFCO bizottság kizárólagos hatásköreit érintő H. preambulumbekezdését a következőképpen kell módosítani:

1. „mivel a demokratikus európai parlamenti választások jelentik a polgárok számára az alulról felfelé történő építkezés és az Unió demokratikus életében való részvétel fő eszközét; mivel az európai polgári kezdeményezés hozzájárul az Unió demokratikus működéséhez; mivel az EUSZ 11. cikkének (4) bekezdése szerint az uniós polgároknak jogukban áll a Bizottsághoz fordulni annak érdekében, hogy közvetlenül kérjék a Bizottságtól, hogy hatáskörén belül, a Szerződések végrehajtása céljából nyújtson be uniós jogi aktusra irányuló javaslatot; mivel az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatában megerősítette, hogy »a Szerződések végrehajtására irányuló jogi aktus« fogalmát nem szabad megszorítóan értelmezni, és hogy az EUMSZ 288. cikke értelmében az ilyen jogi aktus jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket egyaránt jelenthet; mivel ugyanebben a szellemben a Bizottság jogi aktusra irányuló javaslattételi hatáskörének kereteit sem szabad megszorítóan értelmezni”;

A Petíciós Bizottság jelentéstervezetének az AFCO bizottság kizárólagos hatásköreit érintő J. preambulumbekezdését a következőképpen kell módosítani:

2. „mivel a Bizottság felsorolt néhány, a 2011/211/EU rendelet végrehajtásával kapcsolatos nehézséget, és mivel az új (EU) 2019/788 rendelet célja, hogy az európai polgári kezdeményezés eszközének hatékonysága tekintetében részletesen elemezze e problémákat, és javítsa annak működését; mivel végrehajtását hatékonyan és időben értékelni kell; mivel a Bizottságnak mindenesetre legkésőbb 2024. január 1-jéig, majd azt követően négyévente hivatalos jelentést kell benyújtania”;

A Petíciós Bizottság jelentéstervezetének az AFCO bizottság kizárólagos hatásköreit érintő K. preambulumbekezdését a következőképpen kell módosítani:

3. „mivel e célkitűzések elérése és az európai polgári kezdeményezés teljes potenciáljának kiteljesítése érdekében az európai polgári kezdeményezéshez szükséges eljárásoknak és feltételeknek biztosítaniuk kell, hogy az (EU) 788/2019 rendelet 14. cikkének (1) bekezdése értelmében érvényes kezdeményezéseket a Bizottság megvizsgálja, és azokra választ adjon; mivel a Bizottságnak jog szerinti kötelessége nyilatkozni arról, hogy adott esetben milyen lépéseket kíván tenni – ha kíván tenni – egy érvényes európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban, és világosan, érthetően és részletesen meg kell indokolnia a fellépést és annak elmaradását is; mivel az európai polgári kezdeményezés érvényességéhez és Bizottsághoz történő benyújtásához a tagállamok legalább egynegyedéből legalább egymillió aláírásra van szükség; mivel az (EU) 2020/1042 rendelet a Covid19-világjárvány miatt ideiglenes intézkedések bevezetésével rugalmasabbá tette az aláírásgyűjtési, -ellenőrzési és -vizsgálati szakaszokra vonatkozó határidőket; mivel ezen intézkedések alkalmazását a Bizottság végrehajtási jogi aktusai révén kiterjesztették; mivel ez a rendelet ideiglenes jellegű, és csak 2022 végéig alkalmazandó, amely egyben az (EU) 2019/788 rendelet 11. cikkével biztosított egyedi online aláírásgyűjtési rendszerek fokozatos megszüntetésének határideje is”;

A Petíciós Bizottság jelentéstervezetének az AFCO bizottság kizárólagos hatásköreit érintő L. preambulumbekezdését a következőképpen kell módosítani:

4. „mivel az európai polgári kezdeményezés szervezése és támogatása az uniós polgárok politikai joga, valamint az EU-n belüli részvételi demokrácia prioritásainak meghatározására szolgáló egyedi eszköz, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy aktívan részt vegyenek az őket érintő projektekben és folyamatokban; mivel eddig hat érvényes európai polgári kezdeményezés volt és mind a hatra érkezett válasz a Bizottságtól, legutóbb a »Minority SafePack« és az »End the Cage Age« (Vessünk véget a ketreces állattenyésztésnek!) kezdeményezésre; mivel ezek a kezdeményezések voltak az első olyan európai polgári kezdeményezések, amelyeket a Parlamentben az új (EU) 2019/788 rendelet hatálybalépését követően és a Parlament eljárási szabályzata újonnan bevezetett 222. cikkének (8) bekezdésével összhangban vitattak meg; mivel az ezt követő állásfoglalásokat a Parlament 2020 decemberében, illetve 2021 júniusában a leadott szavazatok 76, illetve 82%-ával túlnyomó többséggel fogadta el”;

A Petíciós Bizottság jelentéstervezetének az AFCO bizottság kizárólagos hatásköreit érintő (22) bekezdésének első szakaszát a következőképpen kell módosítani:

5. „felhívja az ombudsmant annak biztosítására, hogy az Unió érdekeit ne ássák alá az uniós intézményeken, szerveken, hivatalokon vagy ügynökségeken belüli hivatali visszásságok, különös tekintettel a korrupció vagy az összeférhetetlenségek eseteire, többek között a Next Generation EU összefüggésében”;

A Petíciós Bizottság jelentéstervezetének az AFCO bizottság kizárólagos hatásköreit érintő (27) bekezdését a következőképpen kell módosítani:

6. „hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezés a részvételi demokrácia egyedi eszköze az EU-ban; hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezés kivételes lehetőséget kínál az Unió polgárai számára törekvéseik meghatározására és megfogalmazására, illetve arra, hogy jogi aktusok elfogadására hívják fel az Uniót, valamint azt, hogy ezt minden lehetséges módon ösztönözni és támogatni kell; emlékeztet e tekintetben az (EU) 2019/788 rendelet értelmében a Bizottságra és a tagállamokra háruló kötelezettségekre, nevezetesen azokra, amelyek szerint fel kell hívniuk az uniós polgárok figyelmét az európai polgári kezdeményezés létezésére, célkitűzéseire és működésére, valamint segítséget és gyakorlati támogatást kell nyújtaniuk az európai polgári kezdeményezések szervezőinek; e tekintetben úgy véli, hogy tisztázni kell a Parlament hozzájárulását a Bizottság kommunikációs kötelezettségeihez”;

A Petíciós Bizottság jelentéstervezetének az AFCO bizottság kizárólagos hatásköreit érintő új (27a) bekezdését a következőképpen kell módosítani:

7. „sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság vonakodik mélységében foglalkozni az érvényes európai polgári kezdeményezésekkel; úgy véli, hogy a Bizottságnak valódi figyelmet és elkötelezettséget kellene tanúsítania a polgárok elvárásainak való megfelelés iránt az érvényes európai polgári kezdeményezések esetén”;

A Petíciós Bizottság jelentéstervezetének az AFCO bizottság kizárólagos hatásköreit érintő (28) bekezdését a következőképpen kell módosítani:

8. „alapvető fontosságúnak tartja, hogy a polgárok hozzájárulhassanak az Unió hatásköreinek gyakorlásához; felhívja ezért a Bizottságot, hogy minden egyes érvényes európai polgári kezdeményezésre vonatkozóan végezze el a javaslatok alapos értékelését és teljes mértékben tegyen eleget azon jogi kötelezettségének, hogy megindokolja, miért tesz vagy nem tesz lépéseket, és ezt világosan, érthetően és részletes módon teszi; emlékeztet a Parlament azon kötelezettségére, hogy értékelnie kell a Bizottság által az (EU) 2019/788 rendelet 16. cikkével és a Parlament eljárási szabályzata 222. cikkének (9) bekezdésével összhangban hozott intézkedéseket, különösen akkor, ha a Bizottság nem terjeszt elő ilyen javaslatokat, vagy nem hajtja végre azokat”;

A Petíciós Bizottság jelentéstervezetének az AFCO bizottság kizárólagos hatásköreit érintő új (28a) bekezdését a következőképpen kell módosítani:

9. „kéri a Parlament szerepének további erősítését, valamint a civil társadalmi szervezetekkel való kapcsolatainak megerősítését az egyes érvényes európai polgári kezdeményezések és azok Bizottság általi végrehajtása tekintetében; úgy véli, hogy azokban a konkrét esetekben, amikor a Bizottság nem teszi közzé szándékait a megadott határidőn belül az (EU) 2019/788 rendelet 15. cikkének megfelelően, vagy közleményben kijelenti, hogy nem kíván lépéseket tenni egy olyan európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban, amely eleget tesz az eljárási követelményeknek, azaz a kezdeményezés tiszteletben tartja az elsődleges uniós jogot és nem ellentétes az EUSZ 2. cikkében meghatározott uniós értékekkel, sem az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogokkal, a Parlament dönthet úgy, hogy eljárási szabályzata 222. cikkének megfelelően saját kezdeményezésű jogalkotási jelentés (INL) formájában követi nyomon az európai polgári kezdeményezést; sürgeti a Bizottságot, hogy kötelezze el magát amellett, hogy az ilyen jellegű, jogalkotást kezdeményező eljárás keretében készült jelentések Parlament általi elfogadását követően jogalkotási javaslatot nyújt be; úgy véli, hogy ilyen esetben a Bizottságnak el kell végeznie eredeti válaszának alapos újraértékelését, tiszteletben tartva ezáltal a Parlament saját kezdeményezésű jogalkotási jelentését; kéri, hogy módosítsák az (EU) 2019/788 rendeletet annak érdekében, hogy ösztönözzék a Bizottságot jogalkotási javaslat előterjesztésére, amennyiben a benyújtott európai polgári kezdeményezés megfelel a vonatkozó követelményeknek”;

A Petíciós Bizottság jelentéstervezetének az AFCO bizottság kizárólagos hatásköreit érintő (29) bekezdését a következőképpen kell módosítani:

10. „felhívja a Bizottságot, hogy egyértelműen tájékoztassa a polgárokat az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztásról annak érdekében, hogy az európai polgári kezdeményezések a Bizottság jogalkotási aktusokra irányuló javaslattételi hatáskörébe tartozó kérdésekre és témákra vonatkozzanak, valamint hogy nyújtson gyakorlati és időszerű tanácsadást a szervezőknek az európai polgári kezdeményezések megszövegezésével kapcsolatban, és megfelelően éljen az európai polgári kezdeményezések részleges nyilvántartásba vételének lehetőségével; hangsúlyozza, hogy a közelmúltban nyilvántartásba vett és folyamatban lévő európai polgári kezdeményezések arra szólították fel az EU-t, hogy tegyen többet, különösen a környezetvédelem, az egészség, az állatjólét, valamint a polgári és politikai jogok, köztük a kisebbségek jogai területén; megismétli ezért, hogy a lehető legszélesebb értelmezést kell biztosítani a Bizottság azon hatáskörének, hogy jogi aktusra irányuló javaslatot tehet”;

A Petíciós Bizottság jelentéstervezetének az AFCO bizottság kizárólagos hatásköreit érintő új (29a) bekezdését a következőképpen kell módosítani:

11. „felkéri a Bizottságot, hogy teljes mértékben értékelje ki az (EU) 2020/1042 rendeletben szereplő ideiglenes intézkedéseket, különös tekintettel az aláírásgyűjtési időszakok meghosszabbítására és annak a szervezők azon képességére gyakorolt hatására, hogy mozgósítsák az európai polgári kezdeményezéseikhez nyújtott támogatást, többek között az (EU) 2019/788 rendelet felülvizsgálati folyamatának alátámasztása érdekében; úgy véli, hogy amennyiben ez az értékelés pozitív bizonyítékokhoz vezet, ezen ideiglenes intézkedések meghosszabbítását hosszabb távra lehetne előirányozni”;

A Petíciós Bizottság jelentéstervezetének az AFCO bizottság kizárólagos hatásköreit érintő (30) bekezdését a következőképpen kell módosítani:

12. „tekintettel az érvényes és a jogi aktusok kezdeményezésében végül sikeres európai polgári kezdeményezések alacsony számára, kiemeli az (EU) 2019/788 rendeletben körvonalazott intézkedéseket annak javítása érdekében, hogy az uniós polgárok hogyan gyakorolhatják az európai polgári kezdeményezések támogatásához való jogukat; kéri ezen intézkedések végrehajtásának értékelését; felhívja a Bizottságot, hogy az uniós polgárságról szóló következő jelentésében alaposan értékelje e jog gyakorlását, és vázolja fel azokat a jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket, amelyeket be lehetne vezetni e jog gyakorlásának további javítása érdekében”;

A Petíciós Bizottság jelentéstervezetének az AFCO bizottság kizárólagos hatásköreit érintő (32) bekezdésének harmadik és negyedik szakaszát a következőképpen kell módosítani:

13. „hangsúlyozza, hogy megfelelő nyomon követési mechanizmust kell létrehozni a sikertelen európai polgári kezdeményezésekre vonatkozóan annak érdekében, hogy ténylegesen értékeljék a polgárok észrevételeit, ideértve a polgárok Petíciós Bizottsághoz való átirányítását is, mivel a hatás hiánya a részvételtől való elálláshoz vezethet; hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottságnak szerepet kell játszania a meghallgatások során; felhívja a Bizottságot, hogy időben működjön együtt a Parlamenttel azt követően, hogy egy európai polgári kezdeményezést érvényesnek minősítenek, hogy lehetővé tegyék a Parlament számára, hogy teljes mértékben kihasználja a meghallgatások szervezésére rendelkezésre álló három hónapos időszakot és előkészítse az érvényes európai polgári kezdeményezésekről szóló plenáris vitát és állásfoglalásokat; kitart amellett, hogy az (EU) 2019/788 rendelet szerinti hosszabb időkeret, amelyen belül a Bizottságnak reagálnia kell az érvényes európai polgári kezdeményezésekre, alapvetően annak lehetővé tételére irányul, hogy a Bizottság teljes mértékben figyelembe tudja venni az európai polgári kezdeményezésekkel kapcsolatban a vizsgálati szakaszban kifejtett nézeteket és álláspontokat, és kellően figyelembe vegye a jogi aktusokra irányuló javaslatok lehetséges opcióit”;

A Petíciós Bizottság jelentéstervezetének az AFCO bizottság kizárólagos hatásköreit érintő (33) bekezdését a következőképpen kell módosítani:

14. „üdvözli a Bizottság elkötelezettségét az európai polgári kezdeményezés fórumának javítása és megerősítése mellett, amely szintén az (EU) 2019/788 rendeletből eredő jogi kötelezettség; kitart amellett, hogy a fórumnak gyakorlati iránymutatást és jogi támogatást kell nyújtania a szervezők számára, és kapacitásépítési eszközként kell szolgálnia az európai polgári kezdeményezések aláírásgyűjtési szakaszának elindításához, támogatásához és fenntartásához, valamint elő kell mozdítania az európai polgári kezdeményezést mint a polgároknak az Unió demokratikus életébe való bevonásának eszközét”;

A Petíciós Bizottság jelentéstervezetének az AFCO bizottság kizárólagos hatásköreit érintő új (33a) bekezdését a következőképpen kell módosítani:

15. „felhívja az Európa jövőjéről szóló konferenciát, hogy közvetlenül szólaltassa meg az uniós polgárokat, hogy megvitassák az európai polgári kezdeményezés végrehajtásának hatékonyságát és jelenlegi jogi keretét, valamint hogy mozdítsa elő az európai polgári kezdeményezést mint az uniós közpolitikák végrehajtásában való részvételüket lehetővé tevő hasznos eszközt”;

 

 

 

 

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	9.11.2021
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	20 1 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Gerolf Annemans, Damian Boeselager, Fabio Massimo Castaldo, Gwendoline Delbos-Corfield, Pascal Durand, Daniel Freund, Esteban González Pons, Giuliano Pisapia, Antonio Maria Rinaldi, Domènec Ruiz Devesa, Jacek Saryusz-Wolski, Helmut Scholz, Pedro Silva Pereira, Sven Simon, Antonio Tajani, Guy Verhofstadt, Loránt Vincze, Rainer Wieland
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Gunnar Beck, Angel Dzhambazki, Alin Mituța
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)	Stelios Kympouropoulos, Ljudmila Novak

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

20	+
ID	Gerolf Annemans, Antonio Maria Rinaldi
NI	Fabio Massimo Castaldo
PPE	Esteban González Pons, Stelios Kympouropoulos, Ljudmila Novak, Sven Simon, Antonio Tajani, Loránt Vincze, Rainer Wieland
Renew	Pascal Durand, Alin Mituța, Guy Verhofstadt
S&D	Giuliano Pisapia, Domènec Ruiz Devesa, Pedro Silva Pereira
The Left	Helmut Scholz
Verts/ALE	Damian Boeselager, Gwendoline Delbos Corfield, Daniel Freund

 

 

1	-
ID	Gunnar Beck

 

 

2	0
ECR	Angel Dzhambazki, Jacek Saryusz Wolski

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	27.1.2022
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	21 1 12
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Alex Agius Saliba, Andris Ameriks, Marc Angel, Margrete Auken, Alexander Bernhuber, Markus Buchheit, Ryszard Czarnecki, Tamás Deutsch, Francesca Donato, Eleonora Evi, Agnès Evren, Gheorghe Falcă, Emmanouil Fragkos, Malte Gallée, Gianna Gancia, Alexis Georgoulis, Peter Jahr, Radan Kanev, Stelios Kympouropoulos, Cristina Maestre Martín De Almagro, Dolors Montserrat, Ulrike Müller, Emil Radev, Sira Rego, Alfred Sant, Massimiliano Smeriglio, Yana Toom, Loránt Vincze, Michal Wiezik, Tatjana Ždanoka, Kosma Złotowski
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Demetris Papadakis, Ramona Strugariu, Marie-Pierre Vedrenne

 

 

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

21	+
ID	Markus Buchheit, Gianna Gancia
NI	Francesca Donato
Renew	Ulrike Müller, Ramona Strugariu, Yana Toom, Marie-Pierre Vedrenne, Michal Wiezik
S&D	Alex Agius Saliba, Andris Ameriks, Marc Angel, Cristina Maestre Martín De Almagro, Demetris Papadakis, Alfred Sant, Massimiliano Smeriglio
The Left	Alexis Georgoulis, Sira Rego
Verts/ALE	Margrete Auken, Eleonora Evi, Malte Gallée, Tatjana Ždanoka

 

1	-
NI	Tamás Deutsch

 

12	0
ECR	Ryszard Czarnecki, Emmanouil Fragkos, Kosma Złotowski#
PEE	Alexander Bernhuber, Agnès Evren, Gheorghe Falcă, Peter Jahr, Radan Kanev, Stelios Kympouropoulos, Dolors Montserrat, Emil Radev, Loránt Vincze

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

• [1] HL L 113., 1994,.5.4., 15. o.
• [2] HL L 130., 2019.5.17, 55. o.
• [3] HL L 213., 2020.7.17., 7. o.
• [4] Európai Parlament, Bizottsági Elnökök Értekezlete: Iránymutatások a petíciók állandó bizottságok általi kezeléséről, 1998. július 14., PE225.233.
• [5] Franciául « Maison de l’Europe » https://www.maisons-europe.eu/