JELENTÉS a Bizottság Albániáról szóló 2021. évi jelentéséről

26.4.2022 - (2021/2244(INI))

Külügyi Bizottság
Előadó: Isabel Santos

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Bizottság Albániáról szóló 2021. évi jelentéséről

(2021/2244(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Albán Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodásra[1],

– tekintettel Albánia európai uniós tagságra irányuló, 2009. április 24-i kérelmére,

– tekintettel az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló, 2021. szeptember 15-i (EU) 2021/1529 európai parlamenti és tanácsi rendeletre)[2],

– tekintettel az Európai Tanács 2003. június 19–20-i következtetéseire és a Nyugat-Balkánra vonatkozó szaloniki cselekvési programra,

– tekintettel az Európai Tanács 2014. június 26–27-i következtetéseire, amely tartalmazza az uniós tagjelölt státusz Albániának való megadásáról szóló határozatot,

– tekintettel az Európai Tanács 2018. június 28-i következtetéseire,

– tekintettel az Európai Tanács 2019. október 17–18-i következtetéseire,

– tekintettel a bővítésről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról szóló, 2019. június 18-i, 2020. március 25-i és 2021. december 14-i tanácsi következtetésekre,

– tekintettel „A csatlakozási folyamat előmozdítása – Hiteles uniós perspektíva a Nyugat-Balkán számára” című, 2020. február 5-i bizottsági közleményre (COM(2020)0057),

– tekintettel Covid19 leküzdése és a világjárványt követő helyreállítás során a Nyugat-Balkánnak nyújtott támogatásról szóló, 2020. április 29-i bizottsági közleményre (COM(2020)0315),

– tekintettel „A tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó 2020–2025-ös uniós cselekvési terv” című, 2020. július 24-i bizottsági közleményre (COM(2020)0608),

– tekintettel „A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv” című, 2020. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2020)0641),

– tekintettel a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló 2021–2025 közötti uniós stratégiáról szóló, 2021. április 14-i bizottsági közleményre (COM(2020)0170),

– tekintettel a „2021. évi közlemény az EU bővítési stratégiájáról” című, 2021. október 19-i bizottsági közleményre (COM(2021)0644) és az azt kísérő, „2021. évi jelentés Albániáról” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2019)0289),

– tekintettel az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményekből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló egyezményére,

 

– tekintettel az Európa Tanács „A fogalommeghatározásokon túl: felhívás a cselekvésre a gyűlöletbeszéd ellen Albániában – átfogó tanulmány” című, 2021 novemberében közzétett jelentésére,

– tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet keretében működő Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (EBESZ/ODIHR) a 2021. április 25-i albániai parlamenti választásokon jelen lévő részleges választási megfigyelő missziója által 2021. július 2á-án közzétett végleges jelentésre,

– tekintettel a Velencei Bizottságnak a bírák és ügyészek újraértékeléséért felelős átmeneti szervek hivatali idejének meghosszabbításáról szóló, 2021. december 14-i véleményére,

– tekintettel a Velencei Bizottság és az EBESZ/ODIHR 2020. december 11-i közös véleményére az albán alkotmány 2020. július 30-i és a választási törvény 2020. október 5-i módosításáról,

– tekintettel a Velencei Bizottság Albániáról szóló összes többi véleményére,

– tekintettel a 2020. november 10-i szófiai csúcstalálkozóra, beleértve a közös regionális piacról szóló nyilatkozatot és a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrendről szóló nyilatkozatot,

– tekintettel a 2018. május 17-i EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón tett szófiai nyilatkozatra és a kiemelt célkitűzések szófiai menetrendjére,

– tekintettel a 2020. május 6-án Zágrábban tartott EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra és az ezen tett nyilatkozatra,

– tekintettel a 2021. október 6-án Brdo pri Kranjuban megrendezett EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra és annak nyilatkozatára,

– tekintettel a berlini folyamat 2021. július 5-i 8. csúcstalálkozójára,

– tekintettel a 2021. december 1–3. között Brdo pri Kranjuban megrendezett EU–Nyugat-Balkán bel- és igazságügyi miniszteri fórumra és annak közös sajtónyilatkozatára,

– tekintettel a Nyugat-Balkán Civil Társadalom 8. Fórumának 2021. október 1-jei zárónyilatkozatára,

– tekintettel az Európai Számvevőszék 1/2022 sz., „A jogállamiság uniós támogatása a Nyugat-Balkánon: alapvető problémák az erőfeszítések ellenére” című, 2022. január 10-i különjelentésére,

– tekintettel az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló, 2019. október 24-i állásfoglalására[3],

– tekintettel 2020. június 19-i, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a Nyugat-Balkánra vonatkozó ajánlására, a 2020. évi csúcstalálkozót követően[4],

– tekintettel a médiaszabadság megerősítéséről szóló, 2020. november 25-i állásfoglalására: Az újságírók védelme Európában, a gyűlöletbeszéd, a dezinformáció és a platformok szerepe[5],

– tekintettel a nyugat-balkáni szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködésről szóló, 2021. december 15-i állásfoglalására[6],

– tekintettel az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába való külföldi beavatkozásról, beleértve a dezinformációt is, szóló 2022. március 9-i állásfoglalására[7],

– tekintettel Albániáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

– tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

– tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0131/2022),

A. mivel a bővítés az EU egyik leghatékonyabb külpolitikai eszköze, amely hozzájárul az Unió alapvető értékei – a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság, a béketeremtés és az emberi jogok és méltóság tiszteletben tartása – tágabb körben történő érvényesüléséhez;

B. mivel az európai integráció az albán polgárok demokráciára és jólétre irányuló törekvéseit képviseli, és olyan reformok erőteljes katalizátoraként szolgál, amelyek az állami intézmények működését és az életminőséget is növelnék;

C. mivel Albánia saját érdemen alapuló tagállammá válásának lehetősége az Unió politikai, biztonsági és gazdasági érdeke is;

D. mivel Albánia 2014 óta tagjelölt ország, amellyel a Bizottság 2018 óta javasolja a csatlakozási tárgyalások megkezdését, és 2020. július 1-jén végül benyújtotta az Albániával való tárgyalás kereteinek tervezetét;

E. mivel az EU-nak egyértelmű és megbízható utat kell biztosítania az EU-hoz csatlakozni kívánó országok számára; mivel egy ország uniós csatlakozásának menetrendjét a szükséges reformok minősége kell, hogy meghatározza; mivel Albánia fokozta erőfeszítéseit, és kézzelfogható és fenntartható eredményeket ért el az első kormányközi konferencia előtt a tárgyalási keret elfogadásához a Tanács által szükségesnek ítélt kulcsfontosságú területeken;

F. mivel Albániának továbbra is kötelessége törekedni a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok megszilárdítására, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek védelmét is, valamint a korrupció elleni küzdelmet, amelyek az uniós csatlakozás felé történő előrelépés értékelésének kulcsfontosságú szempontjai;

G. mivel az EU továbbra is teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy támogassa Albánia uniós integrációra vonatkozó, jószomszédi kapcsolatokon alapuló stratégiai döntését, és továbbra is Albánia messze legnagyobb kereskedelmi és beruházási partnere és pénzügyi támogatója, mivel az ország 2007 óta 1,24 milliárd euró uniós előcsatlakozási támogatásban részesült az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA I) és az IPA II keretében;

H. mivel az EU – tanúbizonyságot téve a nyugat-balkáni országok európai perspektívája iránti elkötelezettségéről – 3,3 milliárd EUR-t mozgósított közvetlenül az egészségügyi válság kezelésére, valamint a koronavírus-világjárvány gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítésére;

 

I. mivel a rosszindulatú közvetlen és közvetett külföldi beavatkozás és félretájékoztatás célja ellentétek, erőszak és etnikumok közötti feszültségek szítása és az egész régió destabilizálása;

J. mivel Albánia a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok előmozdítására irányuló erőfeszítéseinek köszönhetően továbbra is fontos geopolitikai szövetséges és megbízható külpolitikai partner, teljes körű harmonizáció elérve a közös kül- és biztonságpolitikával;

K. mivel Albánia az ENSZ Közgyűlésében leadott szavazataival, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként eljárva – az uniós tagállamok szavazataihoz igazodva – csatlakozott az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók révén Ukrajna támogatására irányuló uniós erőfeszítésekhez;

L. mivel Albánia folyamatos erőfeszítéseket tett az első kormányközi konferencia napirendre tűzéséhez szükséges valamennyi feltétel teljesítése érdekében, amint azt az Albániáról szóló, 2019–2020-as bizottsági jelentésről szóló parlamenti jelentésben már meg is erősítette, és előrehalad a csatlakozási folyamatban;

M. mivel az albán állampolgárok 2010 decembere óta vízummentesen utazhatnak a schengeni térségbe, és 2015 óta részt vehetnek az Erasmus+ keretében megvalósuló hallgatói, tudományos és ifjúsági csereprogramokban;

1. megismétli, hogy egyértelműen támogatja Albánia demokratikus átalakulását, amelyet alátámaszt az ország stratégiai irányultsága és az európai integráció iránti rendíthetetlen elkötelezettsége, valamint a jószomszédi kapcsolatok és az inkluzív regionális együttműködés; megerősíti Albánia és az egész nyugat-balkáni régió európai jövőjét;

2. sajnálja, hogy nem sikerült megkezdeni a régóta esedékes csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával; hangsúlyozza teljes szolidaritását és együttérzését az országok polgáraival, és úgy véli, hogy ez a kudarc, amely aláássa a közvélemény EU-val szembeni hozzáállását, komoly veszélyt jelent az EU bővítési politikájának egészére nézve, és rontja az EU mint megbízható partner és komoly geopolitikai szereplő hírnevét;

3. sürgeti a Tanácsot, hogy őrizze meg az európai integráció hitelességét az Albániával és Észak-Macedóniával folytatandó csatlakozási tárgyalások azonnali megkezdése révén, amint azt a Bizottság folyamatosan ajánlja, mivel mindkét ország teljesíti az Európai Tanács által támasztott feltételeket és továbbra is fenntartható eredményeket mutat fel alapvető területeken; felszólítja a tagállamokat, hogy a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával való megkezdésével tegyenek tanúbizonyságot a bővítés iránti teljes politikai elkötelezettségükről, és adjanak hiteles lendületet a bővítési folyamatban részt vevő többi ország reformtörekvéseinek;

4. elismeri a felülvizsgált bővítési módszertan alapján, szélesebb geostratégiai összefüggésrendszerben folytatandó csatlakozási tárgyalások átalakító jellegét, tekintetbe véve többek között a Nyugat-Balkán mélyebb uniós integrációjának és a nyugat-balkáni országok stabilitásának aláásására törekvő rosszindulatú tevékenységeket;

5. emlékeztet arra, hogy Albánia EU-hoz történő végleges csatlakozásának az a feltétele, hogy a legfontosabb területeken – kezdve a jogállamisággal és a demokratikus intézmények működésével – tartós, mélyreható és visszafordíthatatlan reformokat hajt végre; hangsúlyozza, hogy az érdemeken alapuló EU-csatlakozás ütemét az összes intézmény megfelelő működésének előrehaladása kell, hogy meghatározza, és alapját a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás és az alapvető jogok kell, hogy képezzék; sürgeti Albániát, hogy tartsa fenn és fokozza az igazságszolgáltatás működésének megerősítésére, a demokrácia, a jogállamiság és a gazdaság megerősítésére, a civil társadalom bevonására, a korrupció, a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, a médiaszabadság biztosítására és a kisebbségi jogok, köztük az LMBTI+ közösség védelmének garantálására irányuló erőfeszítéseket; emlékeztet arra, hogy a tagjelölt országok a tagsági kritériumok teljesítése érdekében a csatlakozási tárgyalások során mélyreható átalakításokon mennek keresztül, amelyek addig tartanak, amíg a szükséges reformokat végre nem hajtják;

Demokratikus intézmények, média és civil társadalom

6. megerősíti, hogy Albánia politikai erői közösen felelősek a konstruktív politikai párbeszéd és együttműködés megerősítéséért, amelyek lehetővé teszik az ország demokratikus intézményeinek hatékony működését a kormányzás, az átláthatóság és a pluralizmus további javítása, valamint a civil társadalom aktívrészvételének lehetővé tétele révén; súlyos aggodalmának ad hangot a politikai légkör polarizáltsága és a pártok közötti fenntartható együttműködés hiánya miatt, ami továbbra is akadályozza a demokratikus folyamatot; emlékeztet a szükséges konszenzus kialakításának fontosságára valamennyi politikai szereplő között Albánia demokratikus parlamenti kultúrájának, konstruktív parlamenti hagyományainak, a bizalomnak és a valódi pártközi párbeszédnek a megerősítése érdekében; e tekintetben a Jean Monnet párbeszéd alkalmazását szorgalmazza;

7. üdvözli a 2021. évi általános választások előtt a polarizáció csökkentésére irányuló valamennyi erőfeszítést, amelyeknek köszönhetően az ellenzéki pártok újra bekapcsolódhattak a parlamentáris politikai folyamatba; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az általános választások előtt a kormányzó többség konszenzus nélkül módosította az alkotmányt és a választási törvényt; felkéri Albánia politikai pártjait, hogy mutassanak politikai érettséget a közérdekű ügyek kezelésében, és az országos pluralizmus és demokratikus átalakulás előfutáraként erősítsék meg pártjaikon belül a versenyképes demokráciát és integritást;

8. emlékeztet arra, hogy az EBESZ/ODIHR és a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban kellő időben, még a következő általános választások előtt orvosolni kell a fennmaradó választási hiányosságokat, oly módon, hogy – többek között a digitalizáció, az átláthatóság, az adatvédelem, a médiához való egyenlő hozzáférés, valamint a politikai pártok finanszírozására és működésére vonatkozó felülvizsgált jogszabályok és szabályok segítségével – tovább javítják a választások hozzáférhetőségét és integritását, valamint megelőzik a szavazatvásárlást és az adminisztratív erőforrásokkal való visszaélést; megjegyzi, hogy e hiányosságok és problémák ellenére a 2021. évi parlamenti választások általában jól szervezettek voltak és valódi versengésen alapultak; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a magas szinten folyó szavazatvásárlási ügyekben nem született jogerős ítélet; javasolja, hogy a következő parlamenti választások előtt küldjenek uniós választásmegfigyelő missziót Albániába;

9. aggodalmát fejezi ki a folytatódó, gyújtogató hatású retorika miatt – többek között magas rangú politikusok, köztisztviselők és más állami szereplők részéről –, amely táplálja a megfélemlítés, a rágalomhadjárat, az erőszak és a zavargások kultúráját; sürgeti a politikai szereplőket, hogy jó példával járjanak elöl a társadalmi párbeszéd előmozdításában, és kéri, hogy biztosítsák az újságírók elleni támadások elkövetőinek jogerős elítélését;

10. hangsúlyozza, hogy fokozni kell az albán parlament (Kuvendi) bevonását az uniós integrációs folyamatba, tovább erősítve jogalkotási, felügyeleti és költségvetési kapacitásait; sürgeti a Kuvendit, hogy tegyen előrelépést a választási és területi reformok terén, és üdvözli az illetékes parlamenti bizottságok létrehozását;

11. ösztönzi a kormányt, hogy gyorsítsa fel a közelgő csatlakozási tárgyalások adminisztratív előkészületeit, és a lehető legjobban használja ki az uniós tagállamok által nyújtott megfelelő segítséget és know-how-t; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az uniós integrációs ügyek hatékony koordinálása érdekében koherens és hatékony kormányzati struktúrák jöjjenek létre, többek között bevonva a civil társadalmat és más érdekelt feleket, valamint átláthatóságot biztosítva a nyilvánosság számára;

12. hangsúlyozza, hogy javítani kell a hivatalok belső koordinációját, az EU-val kapcsolatos reformok értékelését és nyomon követését, elő kell mozdítani a decentralizációt, a közszolgálat országos korszerűsítését és depolitizálását, valamint ki kell alakítani a közelgő népszámlálásnak az átláthatóságra és a titoktartásra vonatkozó nemzetközi normákkal összhangban történő lebonyolításának feltételeit, hogy a megfélemlítéstől való félelem nélkül, pontosan meg lehessen számolni az összes nemzeti kisebbséget; megismétli, hogy a tágabb decentralizációs menetrend részeként tovább kell erősíteni a területi közigazgatási reformot, garantálva a helyi költségvetési autonómiát és felkészítve a településeket minőségi közszolgáltatások nyújtására;

13. emlékeztet a nemzeti és helyi hatóságok felelősségére az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a befogadás javításában az érdekelt felekkel folytatott előzetes, érdemi és rendszeres nyilvános konzultációk, valamint a Civil Társadalom Nemzeti Tanácsának azon képességének megerősítése révén, hogy hangot adjon a civil társadalmi szervezetek prioritásainak; felszólít a megfelelő nyilvános konzultációk és párbeszéd kialakítására a társadalommal – beleértve a fiatalokat és a kisebbségeket is –, többek között környezetvédelmi kérdésekről, illetve újjáépítési és urbanizációs projektekről; hangsúlyozza a részvételi demokrácia megerősítésének szükségességét, többek között egy kiegyensúlyozott népszavazási törvény elfogadása révén; sürgeti a hatóságokat, hogy biztosítsák a független szervek és ügynökségek megfelelő finanszírozását, hatékony és pártatlan működését, valamint döntéseik és ajánlásaik következetes végrehajtását;

14. megismétli, hogy elő kell mozdítani az elszámoltathatóság kultúráját, a közérdekű információkhoz való pártatlan hozzáférést és a közintézmények ellenőrzését, különösen a kedvező adóügyi és biztonsági környezet, valamint a médiával és a civil társadalommal való együttműködés révén; felszólít további kézzelfogható eredmények felmutatására a nem kormányzati és médiaágazat – köztük az online média – jogi és pénzügyi fenntarthatóságának és önszabályozásának javítása terén;

15. megjegyzi, hogy sürgősen javítani kell a véleménynyilvánítás szabadságát, a média függetlenségét és sokszínűségét, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ezen a területen nem történt előrelépés, mivel Albánia 2018 óta nyolc helyet esett vissza a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-indexében;

16. kéri, hogy a hatóságok vezessenek be zéró toleranciát, és tegyenek határozott lépéseket a független médiaorgánumok és riporterek marginalizálódása, megfélemlítése és az ellenük irányuló erőszak ellen azáltal, hogy fellépnek a nyilvánosság részvétele elleni stratégiai perekkel, a lejárató kampányokkal és a közvetett politikai és pénzügyi nyomással szemben, amelyek súlyosan elfojtják a média szabadságát, öncenzúrára késztetnek, és súlyosan aláássák a bűncselekmények és a korrupció feltárására és a független tudósításra irányuló erőfeszítéseket; sürgeti a politikai szereplőket, hogy vessenek véget a verbális támadásoknak, lejárató kampányoknak és megfélemlítéseknek, például az újságírókkal szembeni rágalmazási pereknek, amelyek célja az újságírás és a média függetlenségének aláásása vagy hiteltelenítése;

17. ismételten felszólít az újságírók munkakörülményeinek javítására az albán újságírók munkaügyi és szociális jogai védelmének megerősítése révén, valamint a médiatulajdon, a finanszírozási források és a nyilvános hirdetések átláthatóságát és nyilvánosságra hozatalát fokozó rendeletek elfogadására;

18. emlékeztet rá, hogy a médiatörvények Kuvendi általi felülvizsgálatának összhangban kell állnia a Velencei Bizottság ajánlásaival, és átlátható és inkluzív módon, a médiaszervezetekkel konzultálva kell történnie, a tömegtájékoztatás szabadságának és önszabályozásának javítása, valamint a médiakoncentráció, a visszaélések, a külső beavatkozás és az öncenzúra csökkentése céljából; ismételten súlyos aggodalmának ad hangot a korábban javasolt rágalmazás elleni csomaggal kapcsolatban, és üdvözli, hogy a Kuvendi kezdeményezte a rágalmazás elleni keretrendszerre vonatkozó jelenlegi jogszabályok felülvizsgálatát;

19. emlékeztet rá, hogy erősíteni kell az oknyomozó újságírást, a tények ellenőrzését és a médiaműveltséget, mert ezek a gyűlöletbeszéd, a dezinformáció és az álhírek elleni küzdelem eszközei; ösztönzi a média önszabályozó mechanizmusának támogatását, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az Audiovizuális Médiahatóság pártatlan működését a szabályozás terén; felszólít a közszolgálati műsorszolgáltató reformjára a szerkesztői és pénzügyi függetlenség, a pártatlanság és a professzionalizmus fokozása érdekében;

20. hangsúlyozza, hogy az újonnan létrehozott Média- és Tájékoztatási Ügynökségnek növelnie kell az átláthatóságot és a decentralizációt, és semmiképpen sem akadályozhatja az újságírók egyenlő hozzáférését a kormányzati forrásokból származó információkhoz; felhívja a kormányt, hogy hivatalos és formális csatornákon, például sajtókonferenciák és interjúk révén javítsa a nyilvánosság hozzáférését a kormány munkájával kapcsolatos jelentésekhez és ellenőrzésekhez;

21. felszólítja az Európai Külügyi Szolgálatot és a Bizottságot, hogy fokozzák az együttműködést és küzdjék le az uniós perspektíva aláaknázására irányuló félretájékoztatást és hibrid fenyegetéseket, nagyobb súlyt adva a stratégiai megközelítésben annak, hogy a nyugat-balkáni országokban élők megértsék az EU fontos pozitív szerepét a életükben;

Alapjogok

22. sürgeti az illetékes szerveket, hogy szisztematikusan és proaktívan előzzék meg, gyorsan és alaposan vizsgálják ki és vonják felelősségre az offline és online gyűlöletbeszéd, a gyűlölet-bűncselekmények, a szóbeli és fizikai támadások és megfélemlítés minden esetét, beleértve az újságírók, az emberi jogok védelmezői és a kiszolgáltatott és kisebbségi csoportokhoz tartozó személyek – például az LMBTI+ személyek vagy a romák – elleni támadásokat, hogy garantálják biztonságukat és védelmüket; ösztönzi a megkülönböztetéssel szembeni védelemért felelős biztos hivatalát, hogy legyen proaktívabb a diszkriminatív gyűlöletbeszéd elleni küzdelemben – különösen megvédve az LMBTI-személyeket –, és dolgozzon ki bontott adatgyűjtést e témában; arra ösztönzi a kormányt, hogy fontolja meg a gyűlöletbeszéd büntető törvénykönyvben való meghatározását;

23. üdvözli az esélyegyenlőség biztosítása terén elért eredményeket, és további javításra szólít fel az oktatás, a nyelvhasználat, az önazonosítás és a kulturális örökség védelme terén a nemek közötti egyenlőség, a tulajdonjogok, az adatvédelem, a fogyatékossággal élők jogai és a kisebbségi jogok érvényesítése tekintetében; felhívja a hatóságokat, hogy biztosítsák az LMBTI+ személyekkel és a roma kisebbségekkel szembeni egyenlő bánásmódot, valamint rendszerszintű és hatékony intézményi megközelítés révén számolják fel az e csoportokat sújtó interszekcionális megkülönböztetést; üdvözli a kisebbségi oktatásról szóló szabályzat elfogadását, és felhívja a kormányt, hogy mielőbb fogadja el a nemzeti kisebbségek védelméről szóló 2017. évi kerettörvényhez kapcsolódó fennmaradó végrehajtási jogszabályokat, többek között az önmeghatározás és a kisebbségi nyelvek használata tekintetében; sürgeti a hatóságokat, hogy biztosítsák az oktatáshoz való megkülönböztetésmentes hozzáférést, és felszólítja Albániát, hogy biztosítsa valamennyi etnikai és nemzeti kisebbség tulajdonjogainak és kulturális örökségének hatékony védelmét, valamint hogy a kisebbségi csoportok egyenlő esélyekkel és megfelelő képviselettel rendelkezzenek a politikai és kulturális életben, a közszolgálati médiában, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban;

24. további erőfeszítésekre szólít fel valamennyi emberi jog és alapvető szabadság minden fogyatékossággal élő személy általi teljes körű gyakorlásának biztosítása és védelme érdekében, akik a Covid19- világjárvány által leginkább érintettek közé tartoztak; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2021. áprilisi választásokon a fogyatékossággal élő személyek számára nem volt akadálymentes a szavazás; további erőfeszítésekre szólít fel a fogyatékossággal élő személyek elleni erőszak kezelése, az általános hozzáférés javítása (többek között a szolgáltatásokhoz és a tájékoztatáshoz) és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében; rámutat, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek, különösen a siket gyermekek oktatásának alacsony minősége továbbra is aggodalomra ad okot; megjegyzi, hogy Albánia nem ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény fakultatív jegyzőkönyvét;

25. rendkívül aggasztónak tartja, hogy a beszámolók szerint a HIV-fertőzések száma tavaly óta megduplázódott; emlékeztet arra, hogy a HIV-fertőzöttekre vonatkozó nemzeti stratégia 2020-ban lejárt; felhívja a kormányt, hogy a civil társadalommal együttműködve tegyen megfelelő intézkedéseket a HIV-fertőzések terjedésének megelőzése, valamint a legkiszolgáltatottabb személyek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének biztosítása érdekében;

26. üdvözli az LMBTI-személyekre vonatkozó új nemzeti cselekvési terv (2021–2027) elfogadását, és ösztönzi annak teljes körű végrehajtását és megfelelő költségvetés-tervezését, amelynek felügyeletét egy koordinációs és ellenőrző szerv biztosítja majd; ismételten leszögezi, hogy fel kell számolni az LMBTI-személyekkel szembeni gyakori hátrányos megkülönböztetést, agressziót és gyűlöletbeszédet, és egyenlő jogokat kell biztosítani a számukra, különösen az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz, az igazságszolgáltatáshoz, a foglalkoztatáshoz és a lakhatáshoz való hozzáférés tekintetében;

27. felszólítja Albániát, hogy teljes mértékben hajtsa végre a Velencei Bizottság ajánlásait azáltal, hogy az ingatlan-nyilvántartás és a kártérítések átlátható konszolidációja révén előmozdítja a földágazat átfogó reformját;

28. komoly aggodalmát fejezi ki személyes adatok tömeges kiszivárgása miatt; felszólítja az albán hatóságokat, hogy fokozzák a megelőzést, biztosítsák az adatokkal való visszaélésekkel kapcsolatos elszámoltathatóságot, és gyorsítsák fel a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokhoz való igazodást;

29. elismeri az Isztambuli Egyezmény végrehajtása terén elért eredményeket;  felszólítja a hatóságokat, hogy fokozzák a nemi alapú erőszak és a nőgyilkosságok megelőzését és az azokra adott válaszlépéseket, fokozzák a túlélők pénzügyi, reintegrációs és jogi támogatását, valamint növeljék az érintett női nem kormányzati szervezeteknek nyújtott finanszírozást; hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a zaklatás, a családon belüli erőszak és a gyermekek elleni erőszak eseteinek üldözését, többek között a megfelelően képzett és a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő bűnüldözési tisztviselők és bírák számának növelése révén; sürgeti a hatóságokat, hogy lépjenek fel a – különösen a gyermekek, és különösen a rendkívül kiszolgáltatott helyzetben lévő menekült és migráns gyermekek, valamint a fogyatékossággal élő gyermekek ellen elkövetett – szexuális visszaélésekkel szemben, mivel Albániában az összes szexuális visszaélés többségét lányok ellen követik el; sürgeti továbbá a hatóságokat, hogy erősítsék meg a gyermekmunka és a kizsákmányolás egyéb formái feltárására és leküzdésére szolgáló rendszert; megjegyzi, hogy tovább kell növelni a női tisztviselők arányát a közhivatalokban;

30. emlékeztet rá, hogy önkényes vagy diszkriminatív intézkedések nélkül, hatékonyan biztosítani kell a békés gyülekezés szabadságához való jogot, és megjegyzi, hogy fontos foglalkozni a rendőrség visszaéléseivel kapcsolatos állításokkal, valamint ki kell vizsgálni és büntetőeljárás alá kell vonni az aránytalan erő alkalmazását; támogatja a magas rangú rendőrtisztek független átvilágítását, és javasolja, hogy Albánia fontolja meg a rendőrök rendszeres feddhetetlenségi ellenőrzésének bevezetését; előrelépésre szólít fel a büntetésvégrehajtási reform terén a börtönkörülmények és a fogvatartottakkal való bánásmód további javítása érdekében, összhangban a Kínzás, Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetések Megelőzésével Foglalkozó Bizottság ajánlásaival; emlékeztet arra, hogy foglalkozni kell a kommunista korszakban elkövetett bűncselekményekkel, ki kell vizsgálni az erőszakos eltüntetéseket, bíróság elé kell állítani a felelősöket, valamint jóvátételben kell részesíteni a túlélőket és családjaikat;

31. üdvözli, hogy Albánia régóta bizonyítja elkötelezettségét a menekültek befogadása iránt; emlékeztet a hatóságok azon kötelezettségére, hogy biztosítsák a megfelelő menekültügyi eljárást, és foglalkozzanak a menekültek, menedékkérők és migránsok szükségleteivel; felszólítja az EU-t, hogy fokozza a régióban a humanitárius segítségnyújtáshoz és a migrációkezeléshez nyújtott támogatását; üdvözli Albánia döntését, hogy ideiglenesen befogadja az országuk elhagyását követően menedéket kereső afgán és ukrán állampolgárokat;

Jogállamiság

32. hangsúlyozza, hogy a jogállamiság és az igazságügyi reformok képezik a demokratikus átalakulás gerincét, és biztosítják a jogbiztonságot, az átláthatóságot, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és a megkülönböztetésmentességet; sürgeti a Bizottságot, hogy hajtsa végre az Európai Számvevőszék 01/2022. sz. különjelentésének ajánlásait, biztosítva, hogy az uniós finanszírozás előmozdítsa a jogállamiságot a Nyugat-Balkánon, többek között Albániában is;

33. hangsúlyozza az albán hatóságok azon kötelezettségét, hogy folytassák a korrupció és a bűncselekmények felszámolását a közélet minden területén, beleértve a közbeszerzési eljárásokat és a politikai pártok finanszírozását is; megjegyzi, hogy Albánia 2016 óta 27 helyet veszített a Transparency International 2021. évi korrupcióérzékelési indexén; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a világjárvány alatt gyengült a közbeszerzésekre és a külföldi segélyekre fordított kiadások felügyelete és elszámoltathatósága, és sürgeti a hiányosságok gyors orvoslását;

34. elismerését fejezi ki az átfogó igazságügyi reform végrehajtása terén elért folyamatos előrelépésért, amelyet alátámaszt a megerősített jogszabályi keret és a példa nélküli átvilágítási folyamat, amelyek továbbra is kézzelfogható eredményeket hoztak; üdvözli a pártok közötti támogatást, amely lehetővé teszi a Kuvendi azon döntését, hogy 2024. december 31-ig meghosszabbítja az átvilágítási szervek megbízatását, és sürgeti valamennyi felet, hogy gyorsítsák fel az átvilágítási folyamat befejezését; hangsúlyozza, hogy meg kell tenni a szükséges intézkedéseket az átvilágítás mellékhatásainak – például a hosszadalmas eljárások, az alacsony befejezési arány és a jelentős ügyhátralék – megszüntetése érdekében; üdvözli az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság működésének helyreállítását, ami javítja a polgárok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését és felgyorsítja a bírósági eljárásokat;

35. emlékeztet annak kiemelkedő fontosságára, hogy tovább kell fejleszteni és konszolidálni kell az igazságszolgáltatási rendszer kapacitását annak érdekében, hogy lehetővé váljon az elszámoltatható, független és működőképes igazságügyi és kormányzati intézmények felé történő visszafordíthatatlan elmozdulás; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a megfelelő pénzügyi, technikai és emberi erőforrásokat, valamint az igazságügyi és bűnüldöző intézmények pénzügyi és működési függetlenségét; üdvözli az igazságszolgáltatás indokolatlan befolyásolástól való mentességének biztosítása és a növekvő ügyhátralék megszüntetése céljával az igazságszolgáltatási rendszer szakmaiságának, függetlenségének és elszámoltathatóságának javítása terén végrehajtott javító intézkedéseket; emlékeztet arra, hogy Albánia köteles garantálni a bírói önigazgatási szervek hatékony működését;

36. üdvözli a Korrupció és Szervezett Bűnözés Elleni Szakosított Struktúra – és többek között annak bírósága – által a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben végzett munkát; megjegyzi, hogy további erőfeszítésekre van szükség a korrupcióval kapcsolatos bűncselekményekből származó vagyon lefoglalásának és elkobzásának további növelése, valamint a magas szintű ügyekben elért eredmények javítása érdekében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy magas rangú tisztviselőkkel szemben ritkán születik elmarasztaló ítélet, ami a büntetlenség kultúráját erősíti;

37. üdvözli az igazságügyi rendszer hatékonyságának további erősítését célzó 10 törvény elfogadását, és hangsúlyozza az olyan további intézkedések fontosságát, mint az igazságügyi térkép végrehajtása, az új integrált ügykezelési rendszer és a megerősített jogi oktatási rendszer; kiemeli, hogy a bírósági rendszer új igazságügyi térkép szerinti reformjának figyelembe kell vennie az érdekelt felek véleményét és a kiszolgáltatott csoportok társadalmi-gazdasági körülményeit, és javítania kell az igazságszolgáltatáshoz és a megfelelő jogi eljáráshoz való hozzáférést;

38. hangsúlyozza a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozáselleni határozott fellépés fontosságát a magas szintű korrupcióval kapcsolatos proaktív nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek, valamint a bűncselekményből származó vagyon elkobzása terén elért következetes eredmények felmutatása révén; ösztönzi a Pénzügyi Akció Munkacsoport cselekvési tervének és a „pénzforgalmi ajánlásoknak” a kezelése, valamint a vonatkozó uniós szabályokkal összhangban a közelmúltban módosított jogszabályok teljes körű végrehajtása terén tapasztalható hiányosságok gyors orvoslását;

39. emlékeztet arra, hogy a digitalizáció hatalmas lehetőségeket kínál az igazságszolgáltatás számára, és a vagyoni helyzet és az érdekviszonyok feltárása és ellenőrzése révén hozzájárul a bűncselekmények és összeférhetetlenségi helyzetek felszámolásához; kéri a kormányokat a régióban, hogy ahol lehetséges, hajtsanak végre intézkedéseket az informalitás csökkentése érdekében;

40. ösztönzi Albániát, hogy tartózkodjon befektetői állampolgársági program bevezetésétől, amely súlyos biztonsági, pénzmosási, korrupciós és adókijátszási kockázatot jelenthet;

41. üdvözli az Egyesült Államok megújult, konstruktív tevékenységét a Nyugat-Balkánon, beleértve a korrupció elleni küzdelemre irányuló összpontosítását; hangsúlyozza ebben a tekintetben az Egyesült Államok elnökének azon személyek felelősségre vonására irányuló rendeletét, akik hozzájárulnak a nyugat-balkáni helyzet destabilizálásához, valamint az Egyesült Államok azon tevékenységét, amelynek során személyeket és szerveket vesz célkeresztbe jelentős korrupciós tevékenységük miatt; kéri az Uniót, hogy alaposan vizsgálja meg az ilyen tevékenységek összehangolásának lehetőségét;

42. üdvözli a folyamatban lévő erőfeszítéseket, amelyeknek rendszerszintű javulásra kell vezetniük a szervezett bűnözés, többek között az ember-, a kábítószer-, tűzfegyverkereskedelem, a kulturális és egyéb árucikkek kereskedelme, valamint a számítógépes bűnözés, az erőszakos bűncselekmények, a szélsőségesség és a terrorista fenyegetések elleni küzdelemben; kifejezi elismerését a transznacionális bűnözési hálózatok felszámolására irányuló, folyamatban lévő kétoldalú és nemzetközi együttműködésért, többek között az EU bel- és igazságügyi ügynökségeivel (amilyen pl. az Europol, az Eurojust és a Frontex), aminek köszönhetően hatékonyabban fel lehet lépni a kábítószerek és az illegális fegyverek gyártásával és szervezett kereskedelmével, valamint a szervezett embercsempészettel szemben;

43. kiemeli, hogy Albánia az egyetlen ország a régióban, amely együttműködési megállapodást írt alá az EU valamennyi bel- és igazságügyi ügynökségével, és hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex) az EU-n kívüli első teljes értékű közös műveletet 2019 májusában a görög-albán határon hajtották végre; elismerését fejezi ki amiatt, hogy Albánia lehetővé tette az uniós tagállamok bűnüldöző szolgálatai számára a kábítószerek előállításának felderítését; javasolja Albániának, hogy frissítse a kábítószer-elővegyületekre vonatkozó jogszabályait;

44. aggodalmát fejezi ki a tűzfegyverek széles körű elterjedtsége miatt Albániában; hangsúlyozza, hogy javítani kell a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelmének felszámolására irányuló egységes eljárásokat és mechanizmusokat, valamint fokozni kell a kereskedelmük kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását;

45. hangsúlyozza Albánia döntő hozzájárulását az Unió külső határainak igazgatásához és a határokon átnyúló bűnözés megelőzéséhez, amelynek továbbra is prioritást kell tulajdonítani, és e feladatokat az alkalmazandó nemzetközi és regionális jogszabályokban és elvekben rögzített alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett kell teljesíteni;

46. megjegyzi, hogy a nyugat-balkáni országok továbbra is migrációs tranzitútvonalnak számítanak, és hogy a menekültek, menedékkérők és migránsok tömeges mozgása kihívást jelent a régió és az uniós tagállamok számára; megjegyzi, hogy Albániába továbbra is egyre több, főként átutazó irreguláris migráns érkezik; felszólít az erőfeszítések fokozására a migránscsempészet, a kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsok védelme érdekében, többek között az embercsempészet – különösen a kísérő nélküli kiskorúakat érintő embercsempészet – kezelése révén; megjegyzi, hogy az albán állampolgárok által benyújtott megalapozatlan menedékkérelmek száma folyamatosan csökken, amely azonban még további erőfeszítéseket igényel az albán hatóságok részéről, és megállapítja, hogy teljesülnek a vízumliberalizációs kritériumok;

Társadalmi-gazdasági reformok

47. kiemeli a földrengés és a járvány utáni fenntartható helyreállítás uniós finanszírozását, és támogatja az Albánia demokratikus, zöld és digitális átalakulásáért tett erőfeszítéseket; üdvözli, hogy a 2019. novemberi pusztító földrengés miatt összehívott „Together4Albania” adományozói konferenciát követően az EU által nyújtott támogatás hozzájárult iskolák, óvodák és kulturális örökségnek minősített helyszínek újjáépítéséhez; hangsúlyozza, hogy növelni kell a jogállamiság javítása, a fenntartható zöld növekedés ösztönzése, valamint a biológiai sokféleség, az innováció, a versenyképesség, a tulajdonjogok és a demográfiai hanyatlás megfordítása érdekében nyújtott uniós támogatást és finanszírozást;

48. hangsúlyozza, hogy az adórendszer egyszerűsítése és korszerűsítése, valamint az adóbehajtás javítása az energia- és élelmiszerárak növekedését ellensúlyozva megkönnyítené a közkiadások teljesítését és a hiány kezelését;

49. hangsúlyozza, hogy a jobb kormányzás, az átláthatóság, a jogbiztonság, a befogadás és a szociális párbeszéd elengedhetetlen a közvetlen külföldi befektetések ösztönzéséhez és a szakképzett munkavállalók megtartásához; felszólít a civil társadalom és más érdekelt felek érdemi bevonására a szakpolitikai fellépésekről folytatott vitába;

50. hangsúlyozza a fiatalok szerepvállalásának fontosságát, és üdvözli, hogy Tiranát a 2022. év Európa Ifjúsági Fővárosává választották; hangsúlyozza a program jelentőségét a Nyugat-Balkánon, amely lehetőséget nyújt az európai integráció értékeinek és a jószomszédi kapcsolatoknak az egész Európából érkező fiatalok körében történő előmozdítására, a kulturális és nyelvi sokszínűség támogatása mellett;

51. ösztönzi az albán hatóságokat, hogy a szociális, oktatási és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása révén csökkentsék a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatát, különösen a hátrányos helyzetű lakosság, például roma és egyiptomi közösségek, kisebbségi csoportok, valamint fogyatékossággal élő és szegény emberek körében; sürgeti az életszínvonal-minimum meghatározását a szegénység kockázatának csökkentése érdekében; sajnálja, hogy 2021-ben az oktatásra szánt költségvetési előirányzat Albánia GDP-jének mindössze 2,7%-át tette ki; felszólít az oktatási rendszer korszerűsítésére irányuló beruházások növelésére annak érdekében, hogy biztosítsák annak magas színvonalát és befogadó jellegét;

52. sürgeti Albániát, hogy fokozza a nemek közötti egyenlőség és a nők jogai érdekében tett erőfeszítéseket, többek között a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítése és a civil társadalommal, különösen a női szervezetekkel folytatott együttműködés fokozására törekedve; kéri az albán törvényhozókat, hogy tegyenek lépéseket a nők megfelelő arányának biztosítására minden döntéshozatali pozícióban, továbbá számolják fel a női munkavállalók jogainak érvényesülése terén fennálló hiányosságokat, a nemi alapú sztereotipizálást, valamint a nemek közötti egyenlőtlenséget és bérszakadékot; üdvözli e tekintetben, hogy a jelenlegi kormány kabinetjében most először a nők vannak nagyobb arányban; rámutat a nemek közötti jelentős különbségekre a részvételben és a munka minőségében, a munkahelyi szexuális zaklatással szembeni elégtelen fellépésre, a szülési szabadsággal kapcsolatos jogi rendelkezésekben mutatkozó megkülönböztetésre, valamint a gyermekgondozás és az óvodai kapacitás hiányára;

53. elismeri az IPA III és a gazdaságélénkítési és beruházási terv jelentőségét a Nyugat-Balkán számára a reformfolyamat, a fenntartható összeköttetések, a humán tőke, a versenyképesség és az inkluzív növekedés támogatása, valamint a regionális és határokon átnyúló együttműködés megerősítése szempontjából; hangsúlyozza, hogy minden beruházásnak összhangban kell lennie a Párizsi Megállapodás és az EU dekarbonizációs célkitűzéseivel;

54. emlékeztet arra, hogy az IPA III szigorú feltételrendszerről rendelkezik, amelynek értelmében az alapvető jogok – nevezetesen a jogállamiság és az alapvető jogok, többek között a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a tömegtájékoztatás szabadsága – tekintetében a fejlődés jelentős visszaesése vagy annak folyamatos hiánya esetén az alapokat modulálni kell vagy fel kell függeszteni azokat; hangsúlyozza, hogy az Unió saját biztonsági érdeke és felelőssége annak garantálása, hogy az uniós alapok ne járuljanak hozzá a korrupcióhoz; ezzel összefüggésben felszólítja az EU-t és a nyugat-balkáni országokat, hogy fokozzák a határokon átnyúló igazságügyi együttműködést, és hozzák létre az Európai Ügyészséggel való hatékony együttműködés keretét, különösen az IPA III alapok területén;

55. hangsúlyozza az uniós finanszírozás láthatósága és az ezzel kapcsolatos kommunikáció javításának szükségességét Albániában; e tekintetben emlékeztet arra, hogy az EU jelentős támogatást nyújtott a Nyugat-Balkánnak a Covid19-világjárvány elleni küzdelemhez és az abból eredő gazdasági következmények megfékezéséhez;

Környezetvédelem, energiaügy és közlekedés

56. határozottan sürgeti a hatóságokat, hogy erősítsék a biológiai sokféleséggel, a vízzel, a levegővel, az éghajlatvédelemmel és a regionális hulladékgazdálkodással kapcsolatos intézkedéseket, többek között átfogó hatásvizsgálatok, megfelelő nyilvános konzultációk, az ökológiai szempontból érzékeny ágazatok közötti átlátható eljárások és a környezeti bűncselekmények elkövetőinek szigorú büntetőeljárás alá vonása révén;

57. üdvözli, hogy a Vjosa folyót természetvédelmi területté nyilvánították[8], ugyanakkor sürgeti az albán hatóságokat, hogy a lehető legrövidebb időn belül hozzák létre a Vjosa Nemzeti Parkot[9], lefedve a folyó egészét, többek között a szabad folyású mellékfolyóit is;

58. aggodalmát fejezi ki a védett területek hálózati térképének felülvizsgálata miatt, amely nem járulhat hozzá Albánia biológiai sokféleségben gazdag part menti és vizes területeinek környezetkárosodásához;

59. felhívja a hatóságokat, hogy kezeljék prioritásként a légszennyezéssel, a zajszennyezéssel és a felszíni vizek minőségével kapcsolatos nyomon követést és éves jelentéstételt; megjegyzi, hogy rendszeresen tájékoztatni kell a lakosságot a környezeti szennyezés állapotáról;

60. kéri a 2018–2035 közötti időszakra vonatkozó nemzeti hulladékgazdálkodási stratégia felülvizsgálatát, és hogy a stratégia az EU előírásaival összhangban az újrafeldolgozás kifinomultabb módszereire összpontosítson; hangsúlyozza, hogy amíg a teljes újrafeldolgozásra vonatkozó stratégia meg nem születik, az egészségügyi és környezeti veszélyek csökkentése érdekében az égetőművekben korszerű szűrőtechnológiát kell alkalmazni;

61. További erőfeszítésekre szólít fel a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés terén, többek között a vidéki területek különböző érdekcsoportjaival folytatott konzultációk szilárd rendszerének létrehozása révén; hangsúlyozza, hogy olyan korszerű, ökológiai, klímabarát, kis- és közepes méretű gazdaságokon alapuló mezőgazdaságot kell kialakítani, amely biztosítja a mezőgazdasági termelők megélhetését, valamint Albánia természeti erőforrásainak és a biológiai sokféleségnek védelmét;

62. sürgeti az albán hatóságokat, hogy mozdítsák elő a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend (amely az európai zöld megállapodás prioritásait tükrözi) és a Brdói Nyilatkozat (amelyet 2021. október 6-án Brdo pri Kranjuban tartott EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón fogadtak el) végrehajtását;

63. emlékeztet rá, hogy jelentős erőfeszítésekre van szükség az energiaellátás és a közlekedés hatékonyságával, biztonságával, diverzifikációjával és környezetbarátabbá tételével kapcsolatos céloknak a klímarendelet[10] végrehajtása, a szén-dioxid-árazási eszközök kidolgozása és az energiaszegénység kezelése révén való megvalósításához; emlékeztet arra, hogy növelni kell a vízenergia környezeti fenntarthatóságát, minimalizálni kell annak negatív hatását, és meg kell állítani a védett területeken való fejlesztését;

64. üdvözli, hogy a Nyugat-Balkánra vonatkozó uniós gazdaságélénkítési és beruházási terv keretében 3,2 milliárd eurós beruházási csomag indult útjára, és kiemeli e beruházások komoly szerepét az átalakulásban; elégedetten veszi tudomásul, hogy a finanszírozott projektek egyike az első vízenúszó naperőmű lesz Albániában, a Vau i Dejës tározójában; megerősíti a jövőbeli Tirana-Podgorica vasúti összeköttetés, az Elbasan-Bitola villamosenergia-rendszerösszekötő és a Fier-Vlora gázvezeték szerepét a regionális és transzeurópai összeköttetések javításában; üdvözli az Észak-Macedónia és Albánia villamosenergia-átviteli rendszereinek rendszerösszekötőivel kapcsolatos munkálatok megkezdését; emlékeztet arra, hogy az infrastrukturális projekteknek – többek között a durresi kikötőben is – meg kell felelniük a stabilizációs és társulási megállapodásban foglalt, közbeszerzésre vonatkozó uniós normáknak;

65. üdvözli a hat nyugat-balkáni állam közötti barangolási díjak megszüntetését; biztatja az összes érintett felet egy olyan terv megtárgyalására, amely az Albánia és az uniós tagállamok közötti barangolási díjak esetleges eltörléséhez vezetne;

Külpolitika és biztonság

66. elismerését fejezi ki amiatt, hogy Albánia továbbra is megbízható és elkötelezett külpolitikai partner, amely teljes mértékben igazodik az EU kül-, biztonság- és védelmi politikájához, és aktívan hozzájárul az uniós válságkezelési missziókhoz és műveletekhez;

67. elismerését fejezi ki Albánia határozott reakciójáért és az EU-hoz való gyors közeledéséért, amikor szankcionálja az Oroszországi Föderációt és annak politikai vezetését az Ukrajna elleni agressziója miatt, beleértve a légterébe való belépés tilalmát is; üdvözli, hogy Albánia továbbra is teljes mértékben igazodik az uniós korlátozó intézkedésekhez;

68. hangsúlyozza Albánia NATO-tagként tett kulcsfontosságú hozzájárulását az EU külső határának védelméhez, és felhívja az EU-t, hogy fokozza a régió határbiztonságának támogatását;

69. üdvözli az ország elkötelezettségét a szolidaritás és a multilateralizmus mellett, többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsában 2022–2023-ban betöltött tagsága révén;

70. felhívja az EU-t, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben kritikusan értékelje az európai kontinens és a Nyugat-Balkán stabilitására és egységére gyakorolt történelmi jelentőségű biztonsági következményeket; sürgeti a tagállamokat, hogy tanúsítsanak európai egységet azáltal, hogy hivatalosan megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, figyelembe véve mind a geopolitikai vonatkozásokat, mind pedig a hivatalos kritériumok teljesítését;

71. figyelmeztet arra, hogy rosszindulatú külföldi szereplők rendszeresen megpróbálnak előnyöket húzni az etnikai feszültségekből a Nyugat-Balkánon, így többek között Albániában is, és többek között az EU megingatását célzó félretájékoztatási eszközöket és hibrid hadviselési technikákat tesztelnek; javasolja, hogy az EU és Albánia folytassa a bevált gyakorlatok cseréjét, valamint hangolják össze a külföldi beavatkozással és a dezinformációval kapcsolatos intézkedéseiket; hangsúlyozza, hogy az EU-nak és az Egyesült Államoknak meg kell erősíteniük partnerségüket és koordinációjukat a Nyugat-Balkánon;

72. felhívja az albán kormányt, hogy továbbra is mozdítsa elő a jószomszédi kapcsolatokat és fokozza az inkluzív regionális integrációt, amely egyenlő együttműködést hoz létre mind a hat ország között, miközben a közös regionális piac megvalósítása és fejlesztése révén tovább erősíti az uniós normákhoz és vívmányokhoz való igazodást, ezáltal építve a regionális gazdasági térség által a regionális összeköttetések és integráció javítása terén elért eredményekre; üdvözli, hogy Albánia további jegyzőkönyveket fogadott el a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz;

°

° °

73. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Albán Köztársaság elnökének, kormányának és parlamentjének.

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	20.4.2022
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	66 4 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Alviina Alametsä, Alexander Alexandrov Yordanov, Maria Arena, Petras Auštrevičius, Traian Băsescu, Anna Bonfrisco, Reinhard Bütikofer, Fabio Massimo Castaldo, Susanna Ceccardi, Włodzimierz Cimoszewicz, Katalin Cseh, Tanja Fajon, Anna Fotyga, Michael Gahler, Giorgos Georgiou, Sunčana Glavak, Raphaël Glucksmann, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Sandra Kalniete, Karol Karski, Stelios Kouloglou, Andrius Kubilius, Ilhan Kyuchyuk, Jean-Lin Lacapelle, David Lega, Miriam Lexmann, Nathalie Loiseau, Leopoldo López Gil, Antonio López-Istúriz White, Claudiu Manda, Lukas Mandl, Thierry Mariani, Pedro Marques, David McAllister, Vangelis Meimarakis, Sven Mikser, Francisco José Millán Mon, Javier Nart, Gheorghe-Vlad Nistor, Urmas Paet, Demetris Papadakis, Kostas Papadakis, Tonino Picula, Manu Pineda, Giuliano Pisapia, Thijs Reuten, Nacho Sánchez Amor, Isabel Santos, Jacek Saryusz-Wolski, Mounir Satouri, Andreas Schieder, Radosław Sikorski, Jordi Solé, Sergei Stanishev, Tineke Strik, Dominik Tarczyński, Hermann Tertsch, Dragoş Tudorache, Hilde Vautmans, Harald Vilimsky, Idoia Villanueva Ruiz, Viola Von Cramon-Taubadel, Thomas Waitz, Witold Jan Waszczykowski, Isabel Wiseler-Lima, Salima Yenbou, Željana Zovko
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Corina Crețu, Angel Dzhambazki, Markéta Gregorová, Marisa Matias, Christian Sagartz

 

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

66	+
ECR	Angel Dzhambazki, Anna Fotyga, Karol Karski, Jacek Saryusz-Wolski, Dominik Tarczyński, Hermann Tertsch, Witold Jan Waszczykowski
ID	Anna Bonfrisco, Susanna Ceccardi
NI	Fabio Massimo Castaldo
PPE	Alexander Alexandrov Yordanov, Traian Băsescu, Michael Gahler, Sunčana Glavak, Sandra Kalniete, Andrius Kubilius, David Lega, Miriam Lexmann, Leopoldo López Gil, Antonio López-Istúriz White, David McAllister, Lukas Mandl, Vangelis Meimarakis, Francisco José Millán Mon, Gheorghe-Vlad Nistor, Christian Sagartz, Radosław Sikorski, Isabel Wiseler-Lima, Željana Zovko
Renew	Petras Auštrevičius, Katalin Cseh, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Ilhan Kyuchyuk, Nathalie Loiseau, Javier Nart, Urmas Paet, Dragoş Tudorache, Hilde Vautmans, Salima Yenbou
S&D	Maria Arena, Włodzimierz Cimoszewicz, Corina Crețu, Tanja Fajon, Raphaël Glucksmann, Claudiu Manda, Pedro Marques, Sven Mikser, Demetris Papadakis, Tonino Picula, Giuliano Pisapia, Thijs Reuten, Nacho Sánchez Amor, Isabel Santos, Andreas Schieder, Sergei Stanishev
The Left	Stelios Kouloglou, Marisa Matias, Idoia Villanueva Ruiz
Verts/ALE	Alviina Alametsä, Reinhard Bütikofer, Markéta Gregorová, Mounir Satouri, Jordi Solé, Tineke Strik, Thomas Waitz

 

4	-
ID	Jean-Lin Lacapelle, Thierry Mariani, Harald Vilimsky
NI	Kostas Papadakis

 

3	0
The Left	Giorgos Georgiou, Manu Pineda
Verts/ALE	Viola Von Cramon-Taubadel

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

• [1] HL L 107., 2009.4.28, 166. o.
• [2] HL L 330., 2021.9.20, 1. o.
• [3] HL C 202., 2021.5.28., 86. o.
• [4] HL C 362., 2021.9.8., 129. o.
• [5] HL C 425., 2021.10.20., 28. o.
• [6] Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0506.
• [7] Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0064.
• [8] A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) osztályozási rendszerének IV. kategóriájába tartozik: Kezelt természetvédelmi területek (vadrezervátumok)
• [9] IUCN II. kategória: Nemzeti parkok
• [10] HL C 243., 2021.7.9., 1. o.