JELENTÉS az Európai Parlament a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, az Európai Unió és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (ICPO-INTERPOL) közötti együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalásokról szóló ajánlásáról

30.6.2022 - (2022/2025(INI))

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Jadwiga Wiśniewska

Eljárás : 2022/2025(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A9-0200/2022
Előterjesztett szövegek :
A9-0200/2022
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT AJÁNLÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Tanácshoz és a Bizottsághoz az Európai Unió és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (ICPO-INTERPOL) közötti együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalásokról

(2022/2025(INI))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkére,

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikkére, 82. cikkének (1) bekezdésére, valamint 87. cikkének (2) bekezdésére,

 tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 7., 8. 47. és 52. cikkére,

 tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv visszavonásáról szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendeletre[1] (általános adatforgalmi rendelet);

 tekintettel a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvre[2] (a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv),

 tekintettel a személyes adatok uniós intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[3] és különösen annak 42. cikke (1) bekezdésére,

 tekintettel a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[4],

 tekintettel az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 13-i (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[5],

 tekintettel az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletre[6],

 tekintettel az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[7],

 tekintettel az európai adatvédelmi biztosnak az Európai Unió és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (Interpol) közötti együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló tanácsi határozatra irányuló ajánlásról szóló, 2021. május 25-i 8/2021. számú véleményére,

 tekintettel az Állampolgári Jogi és Alkotmányügyi Tematikus Főosztály „Ensuring the rights of EU citizens against politically motivated Red Notices” (Az uniós polgárok jogainak biztosítása a politikai hátterű piros sarkos körözésekkel szemben) című, 2022. februári tanulmányára,

 tekintettel az Interpol adatkezelési szabályzatára,

 tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2161(2017). számú, „Az Interpol rendszerével való visszaélés: szigorúbb jogi biztosítékok szükségessége” című és 2315(2019). számú, „Az Interpol reformjáról és kiadatási eljárásairól: bizalomépítés a visszaélések elleni küzdelem révén” című állásfoglalásaira,

 tekintettel az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[8],

 tekintettel az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendeletére (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról[9],

 tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (4) bekezdésére és 54. cikkére,

 tekintettel a Külügyi Bizottság véleményére,

 tekintettel az Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A9-0200/2022),

A. mivel napjaink terrorizmusa, valamint súlyos és szervezett bűnözése dinamikus, összetett, innovatív, globalizált, mobil és gyakran transznacionális jelenség, ami határozott választ és hatékonyabb, összehangoltabb uniós együttműködést tesz szükségessé a nemzetközi bűnüldöző hatóságokkal és szervekkel, például a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetével (Interpol); mivel a Bizottság biztonsági unióra vonatkozó 2020. évi uniós stratégiája az EU és az Interpol közötti multilaterális együttműködés és koordináció fokozására szólítja fel a tagállamokat, mivel az elengedhetetlen az együttműködés és az információcsere javításához; mivel a biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2020. december 17-i parlamenti állásfoglalás[10] hangsúlyozza a tagállamok közötti szorosabb együttműködés és az összes szereplő közötti jobb uniós szintű koordináció szükségességét;

B. mivel az alapvető jogokat teljes körűen tiszteletben tartó, tényleges nemzetközi együttműködés a hatékony bűnüldözési és igazságügyi együttműködés fontos eleme, különösen a személyes adatok feldolgozásával és megosztásával járó bűncselekménytípusok esetében; mivel a személyes adatok feldolgozásának jogszerűségét az uniós adatvédelmi vívmányok szabályozzák, és ezek irányadóak a kulcsfontosságú partnerekkel kötött kétoldalú megállapodásokra, amelyek fontos szerepet játszanak az EU-n kívülről származó információk és potenciális bizonyítékok beszerzésében;

C. mivel az Interpol a világ legnagyobb nemzetközibűnügyi rendőrségi szervezete, és világszerte fontos szerepet tölt be; mivel az Interpol kormányközi együttműködésen alapul; mivel 2021 decemberében a Tanács tárgyalási megbízást fogadott el a Bizottság számára arra vonatkozóan, hogy az 2022 végéig kezdjen tárgyalásokat egy, az Interpollal való megerősített együttműködésre törekvő, az EU nevében kötendő nemzetközi megállapodásról, amely magában foglalná az Interpol adatbázisaihoz való hozzáférést és az operatív együttműködés megerősítését is; mivel rendkívül fontos annak biztosítása, hogy a végleges megállapodás erőteljes intézkedéseket vezessen be a személyes adatok feldolgozására vonatkozó, az uniós adatvédelmi vívmányokban meghatározott elveknek való megfelelés, valamint az ilyen együttműködés keretében kapott személyes adatok helyességének garantálása érdekében, továbbá annak biztosítása, hogy a jövőbeli együttműködés és a személyes adatok cseréje tiszteletben tartsa az alapvető jogokat, köztük az adatvédelemhez és a magánélethez való jogot;

D. mivel az EU és az Interpol megállapodások vagy munkamegállapodások alapján már régóta együttműködést folytat a bűnüldözéssel kapcsolatos számos területen az uniós EMPACT (Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen) szakpolitikai ciklus operatív végrehajtása révén, valamint támogatva azokat a tagállami tevékenységeket, amelyekre uniós ügynökségekkel, például a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (Europol), az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex), az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségével, a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjával és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökséggel együttműködésben kerül sor; mivel 2001. november 5-én az Europol és az Interpol operatív megállapodást írt alá, amelyet egyetértési megállapodás követett, lehetővé téve személyes adatok összekötő tisztviselőiken keresztül történő továbbítását; mivel 2009. május 27-én a Frontex munkamegállapodást írt alá az Interpollal, amely együttműködési keretet hozott létre a határokon átnyúló bűnözés megelőzésének, felderítésének és leküzdésének elősegítése, valamint a határbiztonság javítása céljából az illegális bevándorlás, az embercsempészet és az emberkereskedelem elleni küzdelem érdekében;

E. mivel az egyes uniós tagállamok Interpol-tagországként közvetlenül hozzáférhetnek az Interpol 19 adatbázisához, amelyek potenciálisan értékes információkat tartalmaznak egyénekről, ellopott javakról, fegyverekről és fenyegetésekről; mivel ezek az adatbázisok több millió olyan adatot tartalmaznak, amelyek közvetlenül segíthetik a súlyos és szervezett bűnözés, valamint a terrorizmus elleni küzdelmet; mivel a Frontex, az Eurojust és az Európai Ügyészség jelenleg saját megbízásaiknak megfelelően – sem közvetlenül, sem „van találat/nincs találat” alapon – nem férnek hozzá ezekhez az adatbázisokhoz, mivel nem kötöttek megállapodást az Interpollal, és az Interpol adatkezelési szabályai értelmében erre szükség lenne;

F. mivel az EU és az Interpol közötti jelenlegi együttműködés eleve szoros a terrorizmus elleni küzdelem területén; mivel ezt fokozni kell, és új területekre is ki kell terjeszteni; mivel egy sor nélkülözhetetlen operatív szükséglet kielégítése céljából javítani kell, fel kell gyorsítani és egyszerűsíteni kell az eljárásokat annak érdekében, hogy meg lehessen könnyíteni az információkhoz való gyors hozzáférést a súlyos és szervezett bűnözés és a terrorizmus vonatkozásában, valamint hogy végre lehessen hajtani a meglévő uniós jogszabályokat;

G. mivel az EU az Interpol legnagyobb hozzájárulója, és a hozzájárulásait elsősorban a bűnüldözés terén folytatott információcserére – emellett többek között a határigazgatási együttműködésre és kapacitásépítési tevékenységekre –, valamint a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények széles körét célzó projektekre és programokra fordítják; mivel ez fontos szerepet szán az EU-nak az Interpol működésének, és főként átláthatóságának és elszámoltathatóságának javításában;

H. mivel az új megállapodásnak korszerű és koherens keretet kell létrehoznia az uniós szervek és ügynökségek Interpollal való együttműködéséhez, a már meglévő együttműködési módok alapján; mivel a megállapodásnak összhangban kell lennie a Charta általános követelményeivel, az alkalmazandó uniós adatvédelmi vívmányokkal, nevezetesen az EUDPR-rel és a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelvvel, az uniós szerveket, ügynökségeket és informatikai rendszereket létrehozó alap-jogiaktusokban meghatározott egyedi adatvédelmi követelményekkel és biztosítékokkal, valamint az Európai Unió Bíróságának (EUB) vonatkozó ítélkezési gyakorlatával és alapjogi normáival;

I. mivel a megállapodásnak meg kell felelnie az operatív szükségleteknek, figyelembe véve a terrorizmus, valamint a határokon átnyúló, transznacionális, súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelem legújabb fejleményeit; mivel a megállapodás jogalapot biztosít az operatív információk – többek között a személyes adatok – cseréjéhez, valamint az uniós szervek és ügynökségek megfelelő Interpol-adatbázisokhoz való, megbízatásukkal összhangban történő hozzáféréséhez, azzal a feltétellel, hogy a megállapodás jogilag kötelező és érvényesíthető valamennyi féllel szemben, és tartalmazza az összes szükséges adatvédelmi biztosítékot;

J. mivel a Bizottság ajánlásával kapcsolatban nem végeztek alapjogi hatásvizsgálatot;

K. mivel a bel- és igazságügy területén uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás uniós jogi keretének 2019. májusi elfogadása feltáró tárgyalásokhoz vezetett az EU és az Interpol között az együttműködési megállapodás megkötésének szükségességéről; mivel az EU-ban jelenleg fejlett és megosztott adatinfrastruktúra működik a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció, valamint a határok és a vízumügy területén; mivel ez az infrastruktúra, valamint az ezt alkotó informatikai rendszerek és uniós adatbázisok csak korlátozott és nagymértékben szabályozott információmegosztást tesznek lehetővé harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel;

L. mivel az új megállapodásnak kell irányítania az Europol, az EPPO, az Eurojust és a Frontex közötti együttműködést, és az uniós adatvédelmi követelményekkel és az alapvető jogok teljes tiszteletben tartásával összhangban közvetlen hozzáférést kell biztosítania ezen ügynökségek és a tagállamok számára a szigorúan az ezekre vonatkozó alap-jogiaktusokban szabályozott feladataik ellátásához kötődő célokból az Interpol két adatbázisához – az ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázishoz (SLTD) és a körözésben megjelölt úti okmányok adatbázisához (TDAWN) – az európai keresőportálon (ESP) keresztül;

M. mivel az Interpol alapokmánya szerint az Interpol köteles tartózkodni attól, hogy segítse a nemzetközi emberi jogi jogszabályokat megsértő tagországokat;

N. mivel kormányzati, nemzetközi és nem kormányzati szervezetek továbbra is arról számolnak be, hogy egyes tagországok visszaélnek az Interpol körözési és terjesztési rendszerével annak érdekében, hogy a nemzetközi emberi jogi normákat és az Interpol saját szabályait megsértve üldözzék a politikai ellenfeleket, a nemzeti emberi jogi jogvédőket, a jogászokat, a civil társadalmi aktivistákat és az újságírókat; mivel a Bizottság és a civil társadalmi szervezetekjelentései szerint az Interpol jelentősen megreformálta és megerősítette a piros sarkos körözések felülvizsgálati eljárásait, valamint a tagállamok nemzeti központi irodáit támogató rendszereit, megreformálta az iratellenőrzéssel foglalkozó bizottság felépítését és működését, amely érvényesíti panaszkezelési mechanizmusát, adatvédelmi tisztviselőt nevezett ki, valamint tanulási és tudásmegosztási programot hajtott végre; mivel e reformok ellenére továbbra is komoly aggodalomra adnak okot az Interpol-rendszerrel való esetleges visszaélések, amelyek hatással vannak az alapvető jogokra, mivel a közelmúltbeli jelentések továbbra is hangsúlyozzák, hogy több jogi biztosítékra, nagyobb átláthatóságra és a reformok megfelelőbb végrehajtására van szükség; mivel jelentős kihívások merülnek fel a piros sarkos körözésekre és a terjesztésekre vonatkozó információk frissítésének mechanizmusai kapcsán, mivel azok néha érvényben maradnak a nemzeti adatbázisokban annak ellenére, hogy az Interpol főtitkársága frissítette és eltávolította őket; mivel mind az írott források, mind a kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel készült interjúk arra utalnak, hogy az Interpol átvilágítási folyamata továbbra is következetlen;

O. mivel az Interpol alapszabályának 3. cikke tilt minden politikai, katonai, vallási vagy faji jellegű beavatkozást vagy tevékenységet; mivel az elmúlt években még mindig megfigyeltek az Interpol több tagállamában nagy horderejű ügyekben elkövetett visszaéléseket; mivel a politikai indíttatású kiadatások gyakran „piros sarkos körözés” vagy „körözött személyre vonatkozó terjesztés” visszaélésszerű kibocsátásával indulnak; mivel az Interpol kevés információt tesz elérhetővé a piros sarkos körözések felülvizsgálatának módjáról, az erre vonatkozó adminisztratív képességeiről és e felülvizsgálatok eredményeiről, ami az átláthatóság hiányához vezet az Interpol politikai indíttatású piros sarkos körözések elleni hatékony fellépését illetően; mivel a tagországok és más nemzetközi szervezetek korlátozottan férnek hozzá a piros sarkos körözések és a terjesztések általános kezelésével kapcsolatos információkhoz; mivel nem áll rendelkezésre információ az ilyen körözéseket kérő országokról, arról, hogy hány kérelmet fogadtak el és utasítottak el, az elutasítás okairól, hogy mely országok teljesítenek jobban vagy rosszabbul kérelmeik elfogadása vagy elutasítása tekintetében, valamint e gyakorlatok időbeli alakulásáról; mivel ez lehetetlenné teszi az Interpol Főtitkársága ellenőrzési eljárásának, a nemzeti központi irodák munkájának vagy az országok által benyújtott kérelmek minőségének értékelését;

P. mivel az „Ahmed Manszúr emberijog-védő ügyéről az Egyesült Arab Emírségekben” című, 2021. szeptember 16-i állásfoglalásában[11] a Parlament mély aggodalmát fejezte ki az Egyesült Arab Emírségek belügyminisztériuma főfelügyelőjének, Ahmed Nasszer al-Raiszi vezérőrnagynak az Interpol elnökévé való jelölése és kinevezése miatt, és felszólította az Interpol Közgyűlésének tagjait és különösen az uniós tagállamokat, hogy megfelelően vizsgálják meg az ellene felhozott, emberi jogi visszaélésekre vonatkozó állításokat; mivel 2022. május 11-én Franciaországban kínzás vádjával nyomozást indítottak az Interpol elnöke ellen;

Q. mivel az Európai Unióval és az Interpollal folytatott együttműködés az Interpol rendszereibe és belső eljárásaiba vetett bizalmon alapul; mivel az Interpol piros sarkos körözésekre és terjesztésekre vonatkozó rendszerébe vetett bizalom azon alapszik, hogy megakadályozzák és késedelem nélkül fellépnek az ellen, hogy az országok politikai és elnyomó célokra próbálják felhasználni az Interpol rendszereit; mivel az Interpolnak biztosítania kell, hogy a rendszereiben kezelt személyes adatok megfeleljenek az emberi jogoknak és a jogállamiságnak;

R. mivel továbbra is számos tekintélyelvű ország tagja az Interpolnak; mivel az elmúlt években a tekintélyelvű rezsimek politikailag vissza tudtak élni a piros sarkos körözések és a terjesztések rendszerével, üldözték az egyéneket a joghatóságukon kívül is, és életüket és alapvető jogaikat ténylegesen, a gyakorlatban és invazív módon korlátozták;

S. mivel Oroszország Ukrajna elleni inváziója közvetlen veszélyt jelent a nemzetközi bűnüldözési együttműködésre, és az Interpol adatbázisaihoz való folyamatos hozzáférése veszélyezteti az EU és az Interpol közötti együttműködés integritását; mivel Oroszország világszerte nagyon sok piros sarkos körözésért és terjesztésért felelős, Oroszország kezdeményezi a legtöbb politikailag motivált piros sarkos körözést és terjesztést, többek között uniós polgárok – például az 1991. január 13-i vilniusi eseményeket vizsgáló litván bírák, ügyészek és nyomozók – ellen; mivel Oroszországon kívül más országok is alkalmazták a piros sarkos körözések rendszerét állampolgáraikkal szembeni politikai támadásokra;

1. emlékeztet rá, hogy a bűnüldözési együttműködésre vonatkozó uniós szakpolitikát az uniós értékekre, az alapvető jogokra és az uniós adatvédelmi vívmányokra, nevezetesen az EUDPR-re és a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelvre kell alapozni, biztosítva a szükségesség, az arányosság, a jogszerűség és az ártatlanság vélelme elvének betartását, valamint az elszámoltathatóság és a bírósági jogorvoslat megfelelő biztosítékait, lehetővé téve ugyanakkor a hatékony lépéseket az egyének – különösen a legkiszolgáltatottabbak – védelmében; emlékeztet továbbá arra, hogy az ezeknek a jogoknak és elveknek, többek között a magánélethez való jognak és a személyes adatok védelmének központi szerepet kell játszania a digitalizáció fejlesztésében a jogérvényesülés és a biztonság területén, valamint az interoperabilitási keret fejlesztésében; hangsúlyozza, hogy ezeknek az elveknek az EU és az Interpol közötti együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások középpontjában kell állniuk;

2. hangsúlyozza annak feltétlen szükségességét, hogy az Interpollal kötött megállapodás a Charta, az uniós adatvédelmi vívmányok, valamint az érintett uniós ügynökségeket, szerveket és nagyméretű IT-rendszereket létrehozó alap-jogiaktusokban és azok megbízásaiban kodifikált egyedi adatvédelmi követelmények és biztosítékok teljes tiszteletben tartásán alapuljon; hangsúlyozza ezért, hogy a tervezett megállapodás lehetséges megkötéséről szóló tanácsi határozatnak szintén az EUMSZ 16. cikkén kell alapulnia;

3. megállapítja, hogy az Európai Unió és az Interpol közötti együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásáról szóló tanácsi határozatra vonatkozó ajánlás elfogadása előtt a Bizottság nem végzett alapvető jogokra gyakorolt hatásvizsgálatot az egyes tervezett intézkedések szükségességéről és arányosságáról, valamint a jogi szabályozásról valamennyi tervezett intézkedés egyetlen átfogó megállapodás keretében való megvalósíthatóságáról;

4. javasolja, hogy a Bizottság kövesse a Tanács megközelítését, amellyel az megkülönböztetést tesz a bűnüldözés, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és a határigazgatás részét képező határbiztonság területe között;

5. javasolja, hogy a Bizottság a különböző uniós ügynökségek és szervek igényei, valamint a megbízásukban rögzített hatásköreik alapján biztosítson hozzáférést az Interpol különböző adatbázisaihoz; emlékeztet arra, hogy az Interpol adatbázisai több millió olyan adatot tartalmaznak, amelyek potenciálisan segíthetik a bűnözés elleni küzdelmet; emlékeztet azonban arra, hogy dokumentált problémák állnak fenn az említett adatbázisokban szereplő adatok pontosságával, megbízhatóságával és eredetével kapcsolatban, amelyekkel foglalkozni kell;

6. hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak garantálnia kell az Interpol adatbázisaihoz való ellenőrzött hozzáférést az uniós tagállamok, valamint az uniós szervek és ügynökségek számára, valamint biztosítania kell a tervezett megállapodásban szereplő minden egyes együttműködési típus tekintetében a szükséges konkrét, egyedi és hatékony biztosítékokat az uniós adatvédelmi vívmányoknak, az uniós szervek, ügynökségek és az uniós nagyméretű IT-rendszerek alap-jogiaktusai által előírt konkrét biztosítékoknak és adatvédelmi követelményeknek, valamint az alapvető jogoknak való teljes körű megfelelés biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy az adatbázisokhoz való ellenőrzött hozzáférés tekintetében a megállapodásnak meg kell felelnie legalább az interoperabilitásról szóló rendeletek[12], az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerről (ETIAS) szóló rendelet[13] és az (EU) 2016/794 rendelet által már előírt biztosítékoknak;

7. javasolja, hogy a Bizottság tárgyaljon az Interpollal az Interpol adatbázisaiban található információk minőségének és ellenőrizhetőségének, valamint az információforrások átláthatóságának magas szintű követelményeiről;

8. különös éberséget vár el a tárgyalások során a különböző adatbázisokban tárolt személyes adatok érzékenysége, valamint amiatt, hogy az Interpol legtöbb harmadik országbeli tagja nem biztosít megfelelő szintű adatvédelmet, és nem részes fele az EUMSZ 218. cikke szerinti, a műveleti vonatkozású személyes adatok EU-val való cseréjét lehetővé tevő nemzetközi megállapodásnak;

9. felhívja a Bizottságot, hogy vezesse be a szükséges szilárd biztosítékokat és garanciákat az uniós adatvédelmi követelményeknek és alapvető jogoknak való megfelelés biztosítása érdekében a célból, hogy a Frontexen és az uniós tagállamokon belül létrehozott ETIAS központi egység az ESP-n keresztül hozzáférhessen az Interpol SLTD és TDAWN adatbázisaihoz, valamint hogy adott esetben hatékonyan végrehajtsa a vízuminformációs rendszerről (VIS) szóló, később felülvizsgált rendeletet[14], lehetővé téve az uniós tagállamok számára, hogy az ESP-n keresztül hozzáférjenek az Interpol SLTD és TDAWN adatbázisaihoz a vízumkérelmek vagy tartózkodási engedélyek iránti kérelmek vizsgálata során; kitart amellett, hogy találat esetén ne osszanak meg információt az Interpollal vagy az Interpolba bevitt adatok tulajdonosával, és emlékeztet arra, hogy az ETIAS- és a VIS-rendeletben foglaltak szerint mindaddig, amíg erről megállapodás nem születik és gyakorlatilag nem garantált, a két rendszer nem ellenőrizheti az Interpol adatbázisait;

10. javasolja, hogy a tervezett megállapodás egyértelműen rögzítse, hogy mely uniós ügynökségek milyen konkrét feladataik és céljaik tekintetében rendelkezzenek hozzáférési jogokkal melyik konkrét Interpol-adatbázishoz; úgy véli, hogy a tervezett megállapodás nem kötelezheti az uniós ügynökségeket az Interpollal való együttműködésre a vonatkozó uniós jogban eleve meghatározottakon túl;

Adatvédelem, személyes adatok feldolgozása és tárolása, bírósági jogorvoslat

11. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a megállapodás megfeleljen az uniós adatvédelmi vívmányoknak, és védje az egyének alapvető jogait és szabadságait azáltal, hogy az e megállapodás alapján feldolgozott személyes adatok számára olyan szintű védelmet biztosít, amely lényegében megegyezik az elsődleges és másodlagos uniós jog védelmi szintjével; hangsúlyozza, hogy a tervezett együttműködési megállapodás nem vezethet a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak – különösen az adatvédelemhez és a magánélethez való joguk – gyengüléséhez, és hatékony jogorvoslatot kell biztosítania e jogok megsértése esetén;

12. hangsúlyozza, hogy a megállapodásnak garantálnia kell, hogy a személyes adatok továbbítása megfelelő és releváns legyen, és az adattovábbítás céljához szükséges és azzal arányos mértékre korlátozódjon, összhangban az uniós adatvédelmi vívmányokkal; kiemeli továbbá, hogy lehetőséget kell biztosítani a hozzáférés vagy felhasználás bármely korlátozásának jelzésére, ideértve a további továbbítás korlátozását vagy a törlést a továbbítás időpontjában; hangsúlyozza továbbá, hogy biztosítani kell az érintettek érvényesíthető és tényleges jogait;

13. szükségesnek tartja annak előírását, hogy a megállapodásban egyértelműen szerepeljenek az adattovábbítás céljai, és hogy tilos legyen az eredeti céllal összeegyeztethetetlen további adatfeldolgozás; úgy ítéli meg, hogy a megállapodásnak egyértelműen jeleznie kell, hogy nem megengedettek a kizárólag a személyes adatok emberi beavatkozás nélküli automatizált feldolgozásán alapuló döntések;

14. hangsúlyozza, hogy a tervezett megállapodásnak egyértelműen fel kell vázolnia az Interpolnak a személyes adatok megsértése esetén történő értesítési kötelezettségére vonatkozó eljárásokat, valamint az incidens bejelentésekor megadandó minimális információk leírását; felhívja a Bizottságot, hogy a megállapodásban biztosítsa, hogy a személyes adatok megsértése esetén az Interpol indokolatlan késedelem nélkül és lehetőség szerint 72 órán belül értesítse az érintett uniós ügynökségeket és tagállami hatóságokat, köztük a nemzeti adatvédelmi hatóságokat;

15. javasolja, hogy ezt a felügyeletet egy vagy több független, az adatvédelemért felelős testület végezze, tényleges vizsgálati és beavatkozási jogkörrel, és hatáskörrel rendelkezzen az egyének személyes adataik felhasználásával kapcsolatos panaszainak meghallgatására;

16. javasolja, hogy a Bizottság garantálja, hogy az Interpol ne tároljon adatokat az azon célból szükséges mértéknél hosszabb ideig, amely célra azokat továbbították; ezzel összefüggésben elvárja, hogy a megállapodás egyértelmű és konkrét szabályokat írjon elő a személyes adatok tárolására – ideértve a tárolás korlátozását is –, felülvizsgálatára, helyesbítésére és törlésére vonatkozóan;

17. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a megállapodás közigazgatási és bírósági jogorvoslathoz való érvényesíthető és tényleges jogot garantáljon minden érintett, vagyis minden olyan személy számára, akinek az adatait a megállapodás értelmében kezelik;

18. hangsúlyozza, hogy a megállapodás kifejezetten egyértelművé teszi, hogy az Interpolnak nem lesz kölcsönös közvetlen vagy közvetett hozzáférése az uniós adatbázisokhoz;

Interoperabilitás

19. hangsúlyozza, hogy a bűnüldözési együttműködés és az információmegosztás a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem és az igazságszolgáltatás fontos eszközei, de azokat célzottan, valamint megfelelő és előre meghatározott biztosítékok és ellenőrzések mellett kell alkalmazni; hangsúlyozza, hogy ezeknek meg kell felelniük az alapvető jogokkal kapcsolatos kihívásoknak, különösen az adatminőség javítása, az elfogultság mérséklése, a hibák feltárása és a döntéshozatali folyamat során a megkülönböztetés valamennyi formájának elkerülése révén;

20. javasolja, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet az alapvető jogokkal kapcsolatos kihívásokra, valamint a megfelelő enyhítő intézkedések és megkülönböztetésmentességi mechanizmusok, valamint a jobb adatminőség és adatvédelem szükségességére a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció, valamint az integrált határigazgatás és vízumügy területén az Unió és az Interpol információs rendszerei közötti fokozottabb összekapcsoltság jövőbeli kiépítését szolgáló keretek létrehozása céljából, kulcsfontosságú jogszabályi keretet biztosítva az EU digitális infrastruktúrájának jelenlegi és jövőbeli fejlesztéséhez;

21. javasolja, hogy a különböző uniós rendszerekben és adatbázisokban a személyes adatokhoz való hozzáférésre és az információk megosztására vonatkozó szabályokra tekintettel az Interpollal kötendő jövőbeli együttműködési megállapodás feltételei biztosítsák az ahhoz szükséges biztosítékokat és garanciákat, hogy a tagállamok és az uniós ügynökségek – a feladataik ellátásához szükséges módon – ellenőrzött hozzáférést kapjanak az Interpol adatbázisaihoz az európai keresőportálon keresztül, összhangban a hozzáférési jogaikkal és az ilyen hozzáférésre vonatkozó uniós vagy nemzeti jogszabályokkal, valamint teljes mértékben tiszteletben tartva az uniós adatvédelmi követelményeket és az alapvető jogokat;

22. emlékeztet arra, hogy az Interpol adatbázisai nagy mennyiségű adatot tartalmaznak harmadik országbeli állampolgárok úti okmányairól, és hogy ezen adatbázisok használata akár minimálisra csökkentheti az információs hiányosságokat, növelhetia pozitív találatokat, és ezt követően javíthatja az ETIAS és a Vízuminformációs Rendszerről szóló felülvizsgált rendelet operatív eredményeit; rámutat, hogy az Interpollal kötendő együttműködési megállapodásnak biztosítania kell a szükséges jogalapot – ideértve az adatvédelmi biztosítékokat és garanciákat –, valamint lehetővé kell tennie az európai keresőportál számára, hogy közvetlenül kapcsolódjon az Interpol-adatbázisokhoz; rámutat, hogy az együttműködési megállapodásnak lehetőséget kell biztosítania az európai keresőportál és az ETIAS biztonságos összekapcsolására az Interpol informatikai infrastruktúrájával, lehetővé téve az Interpol adatbázisaihoz való hozzáférést;

23. hangsúlyozza, hogy az új megállapodásnak a jelenlegi uniós kerettel összhangban garantálnia kell, hogy az Interpol SLTD-adatbázisában és TDAWN-adatbázisában az európai keresőportálon keresztül, az interoperabilitás kihasználásával végzett automatizált lekérdezéseket úgy kell végrehajtani, hogy az információk ne jussanak az Interpol-riasztás állami rögzítőjének tudomására;

Adattovábbítás és újbóli adattovábbítások

24. emlékeztet arra, hogy a jelenlegi uniós adatvédelmi vívmányok szerint az EU-ból harmadik országok és nemzetközi szervezetek részére történő adattovábbítás csak akkor megengedett, ha ezen információk címzettjei képesek garantálni a személyes adatok uniós védelmi szintjével gyakorlatilag egyenértékű szintű védelmét; ezzel összefüggésben rámutat, hogy az Interpolra vonatkozó megfelelőségi határozat hiányában a megállapodás képezze a személyes adatok Interpol részére történő továbbítását lehetővé tevő jogalapot, feltéve, hogy az jogilag kötelező és érvényesíthető a megállapodás valamennyi részes felével szemben, és megfelelő adatvédelmi biztosítékokat tartalmaz;

25. hangsúlyozza, hogy a faji vagy etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, a vallási vagy világnézeti meggyőződésre, a szakszervezeti tagságra vonatkozó személyes adatok, a genetikai adatok, a természetes személyek egyedi azonosítását szolgáló biometrikus adatok, valamint a személyek egészségére és szexuális életére vagy szexuális orientációjára vonatkozó adatok továbbítása csak kivételes körülmények között és csak akkor engedélyezhető, ha az a megállapodásokban említett bűncselekmények megelőzése vagy leküzdése érdekében az egyedi esetekben feltétlenül szükséges és arányos mértékű. hangsúlyozza, hogy a megállapodásnak megfelelő biztosítékokat kell nyújtania az adatok különleges kategóriáinak feldolgozásával járó sajátos kockázatok kezelésére, különösen a kiskorúak és a bűncselekmények áldozatai esetében;

26. javasolja, hogy az újbóli adattovábbításokra vonatkozó eltérések alkalmazását azokra az esetekre korlátozzák, amelyekről az EUDPR rendelet V. fejezete rendelkezik; hangsúlyozza, hogy az érintett uniós ügynökségeket vagy szerveket létrehozó rendeletek szerinti különleges követelményeket teljes mértékben tiszteletben kell tartani, beleértve az operatív adatok Europol és az EPPO általi továbbítására vonatkozó egyedi rendelkezéseket is;

27. javasolja, hogy a megállapodás biztosítsa, hogy a személyesadat-továbbításokra titoktartási kötelezettség vonatkozzon, továbbá ezek szükségesek és arányosak legyenek a megállapodásban meghatározott célok, nevezetesen bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése és büntetőeljárás alá vonása, a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és a külső határok védelme érdekében;

28. javasolja, hogy a megállapodás kifejezetten rögzítse, hogy az EU által az Interpolnak továbbított személyes adatok nem használhatók fel halálbüntetés vagy kegyetlen és embertelen bánásmód kérelmezésével, kiszabásával vagy végrehajtásával összefüggésben, illetve hogy adatokat nem adnak ki, ha ezek kockázata fennáll;

Piros sarkos körözések és terjesztések

29. a jövőbeli együttműködés tekintetében hangsúlyozza, hogy a közelmúltbeli reformok ellenére az átláthatóság és az elszámoltathatóság továbbra is kihívást jelent mind egyéni, mind szervezeti szinten az Interpolon belül, csakúgy, mint a körözési és terjesztési rendszerek működéséről rendelkezésre álló statisztikai információk hiánya; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy törekedjen az Interpol részéről olyan kötelezettségvállalás és garanciák biztosítására, hogy az továbbfejleszti a kérelmek, felülvizsgálatok, panaszok, korrekciók és törlések következetes és átlátható feldolgozását lehetővé tevő szükséges struktúrákat, szabályokat és érdemi eszközöket;

30. felhívja a Bizottságot, hogy tárgyaljon arról a határozott követelményről, hogy az Interpol javítsa a piros sarkos körözésekre és terjesztésekre vonatkozó felülvizsgálati rendszerének átláthatóságát, különös tekintettel a körözésekkel és terjesztéssel foglalkozó munkacsoportjának szerepére és munkájára; felhívja a Bizottságot, hogy használja fel az Interpollal folytatott tárgyalásokat, és kérje fel a szervezetet, hogy készítsen, frissítsen és bocsásson rendelkezésre eljárási és érdemi eszközöket a piros sarkos körözések és terjesztések jogi kezeléséhez, biztosítva a kérelmek, felülvizsgálatok, kifogások, javítások és törlések következetes és átlátható feldolgozását;

31. a hatékonyság javítása és az átláthatóság növelése érdekében javasolja a piros sarkos körözések és terjesztések feldolgozásáról szóló statisztikai adatok éves közzétételét, beleértve a beadványok számára, a származási országra, a bűncselekmény kategóriájára, az eredményre, az elutasítás indokára és indokolására, és visszaélés esetén a szankciók alkalmazására vonatkozó információkat is; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a piros sarkos körözések és terjesztések iránti kérelmek uniós tagállami kezeléséről szóló statisztikai adatokat minden tagállamra vonatkozóan gyűjtsék;

32. hangsúlyozza, hogy e megállapodás keretében az Interpolnak a fenti bekezdésben említett éves statisztikai közzététel alapján ki kell dolgoznia a piros sarkos körözések és terjesztések nyilvános kockázati profilját, amely lehetővé tenné a kérelmező országok általi visszaélések kockázatának értékelését, és hozzájárulna az Interpol végrehajtási mechanizmusai hatékonyságának értékeléséhez;

33. felhívja a Bizottságot, hogy e megállapodással összefüggésben tárja fel, hogy az európai keresőportál milyen módon tudná kezelni a politikai indíttatású piros sarkos körözések és terjesztések problémáját, amely a gyakorlatban az egyik olyan eszköz lenne, amely bizonyos helyzetekben hatékonynak bizonyulhatna a piros sarkos körözések iránti politikai indíttatású kérelmekkel szemben;

34. emlékeztet az Europol új mandátumáról szóló (EU) 2022/991 rendelet[15] elfogadása keretében az Interpol piros sarkos körözésekről szóló tanácsi nyilatkozatra, amely támogatja az Interpolnál a piros sarkos körözésekkel és terjesztésekkel politikai okokból vagy az emberi jogok megsértésével összefüggésben való visszaélések megakadályozására tett erőfeszítéseket, valamint folyamatos és rendszeres információcserére hív fel az Interpol és nemzeti központi irodái között az ügyben annak érdekében, hogy jobban felhívja a figyelmet azokra az intézkedésekre, amelyeket a tagállamoknak az Interpollal együttműködve meg kell tenniük;

35. arra számít, hogy a Tanács eleget tesz azon kötelezettségének, hogy a jövőben is támogatást fog nyújtani az Interpolnak az adatok minőségére és megfelelőségére vonatkozó meglévő előírások és eljárások előmozdításához;

36. felhívja a Bizottságot, hogy az EU biztonsági keretrendszerében rendelkezésre álló meglévő technikai eszközök felhasználásával belsőleg is törekedjen egy ellenőrző mechanizmus létrehozására az uniós tagállamok számára a politikai indíttatású piros sarkos körözések és terjesztések azonosításáról és eltávolításáról, az e téren bevált gyakorlatokról, valamint a piros sarkos körözéseket létrehozó harmadik országok kockázati profiljairól folytatandó információcsere érdekében;

37. felhívja a Bizottságot, hogy ismerje el annak kockázatát, hogy az autoriter rendszerek az Interpol által biztosított eszközökkel visszaélve módszeresen veszélyeztetik a bizalmon alapuló nemzetközi bűnüldözési együttműködést; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze az Interpolt, hogy fokozza erőfeszítéseit e helytelen magatartás hatékony leküzdésére;

38. felhívja a Bizottságot, hogy a megállapodásban szerepeltesse az Interpolnak nyújtott támogatásra vonatkozó rendelkezéseket, hogy megerősítse az akták ellenőrzésével foglalkozó bizottságon belül a piros sarkos körözések és terjesztések felülvizsgálatával foglalkozó személyzet jelenleg kicsi létszámát, és javítsa a piros sarkos körözések és terjesztések működésére vonatkozó statisztikai információkat; felhívja a Bizottságot, hogy használja fel az EU szerepét és befolyását olyan fejlesztések támogatására, amelyek megerősítik a körözések és terjesztések visszaélésekkel szembeni védelmét;

Oroszország

39. tudomásul veszi az Interpol főtitkárának bejelentését a szervezet rendszereivel való bármely további oroszországi visszaélés azonosítására és megelőzésére irányuló megerősített ellenőrző intézkedések végrehajtásáról; továbbra is aggódik azonban amiatt, hogy a nyomon követés önmagában nem fogja teljes mértékben csökkenteni az orosz visszaélések kockázatát; hangsúlyozza ezért, hogy tekintettel a jelenlegi különleges körülményekre, többek között a nemzetközi jog Oroszország általi nyilvánvaló megsértésére és a szabályokon alapuló nemzetközi rendszer figyelmen kívül hagyására, az Interpol Végrehajtó Bizottságának és Főtitkárságának azonnali és határozott intézkedéseket kell hoznia az Oroszországi Föderáció és Belarusz Interpol rendszereihez való hozzáférési jogának visszavonására, mivel ezek tevékenysége közvetlen fenyegetést jelent a nemzetközi bűnüldözési együttműködésre és súlyosan sérti az alapvető jogokat; sürgeti az Interpol Végrehajtó Bizottságát, hogy készítse elő és javasolja a Közgyűlésnek az Interpol alapszabályának szükséges módosításait annak érdekében, hogy lehetővé váljon az Interpol tagországainak felfüggesztése, és felhívja az uniós tagállamokat, hogy támogassák ezt a kezdeményezést Oroszország és más olyan országok felfüggesztése érdekében, amelyek politikai okokból következetesen visszaélnek az Interpollal; sürgeti az Interpol Főtitkárságát, hogy terjesszen a Végrehajtó Bizottság elé az Interpol adatfeldolgozási szabályzata 131. cikkének (3) bekezdése szerinti korrekciós intézkedésekre vonatkozó javaslatot az Orosz Föderáció tekintetében, beleértve az orosz nemzeti központ hozzáférési jogának felfüggesztését is;

40. nyomatékosan javasolja, hogy a Bizottság e megállapodással összefüggésben terjesszen elő fokozott nyomonkövetési intézkedéseket az orosz hatóságok által az ukrajnai háború előtt kiadott értesítések és terjesztések tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy adjon tanácsot a tagállamoknak az orosz hatóságok által a háború előtt és a jelenlegi helyzetben kiadott körözésekkel és terjesztésekkel kapcsolatos kérdésekben alkalmazandó konkrét intézkedésekről;

Záró megjegyzések

41. javasolja, hogy a megállapodás rendelkezzen a felfüggesztésének vagy felmondásának lehetőségéről abban az esetben, ha valamelyik fél megsérti a megállapodás – különösen a személyes adatokra vonatkozó – rendelkezéseit, pontosítva, hogy a megállapodás hatálya alá tartozó, a megállapodás felfüggesztését vagy felmondását megelőzően továbbított személyes adatok a megállapodás feltételeinek megfelelően továbbra is kezelhetők;

42. úgy véli, hogy a tervezett megállapodásnak tartalmaznia kell egy, a Bizottság által a hatálybalépése után három évvel, majd azt követően háromévente készítendő felülvizsgálati jelentésre vonatkozó záradékot, amely értékeli a megállapodás hatékony végrehajtását és az alapvető jogok tiszteletben tartását; fontosnak tartja, hogy a megállapodás rendelkezzen egy nyomonkövetési mechanizmusról és rendszeres felülvizsgálatokról annak érdekében, hogy az érintett uniós ügynökségek operatív szükségleteivel összefüggésben értékelje a megállapodás működését, beleértve az Interpol adatai segítségével letartóztatott és elítélt bűnözők számára vonatkozó statisztikákat, valamint az adatvédelemnek és más alapvető jogoknak való megfelelését;

43. javasolja – ahogy azt az EUB a Kanada és az Európai Unió közötti, az utas-nyilvántartási adatoknak az Európai Unióból Kanadába történő továbbításáról szóló megállapodás-tervezetről szóló 2016. szeptember 8-i véleményében is megerősítette –, hogy a megállapodás hivatkozásai tartalmazzák a vonatkozó anyagi jogalapot is, ideértve az EUSZ 16. cikkét;

44. javasolja, hogy minden tárgyalásra kerülő vitarendezés az Európai Unió Bíróságának végső joghatósága alá tartozzon;

45. felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen és kérés esetén külön is számoljon be a Parlamentnek a tárgyalások folytatásáról és eredményeiről; emlékeztet arra, hogy a Parlament hozzájárulási jogkörrel rendelkezik a tervezett együttműködési megállapodás megkötéséhez, ezért szorosan be kell vonni a tárgyalási folyamatba; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a Parlament felé történő jelentéstétel az együttműködési megállapodásban előírt nyomon követési és értékelési mechanizmusok részét képezze;

°

° °

46. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének (ICPO-INTERPOL).


VÉLEMÉNY A KÜLÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (16.6.2022)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

az Európai Unió és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (ICPO-Interpol) közötti együttműködési megállapodásról szóló tárgyalásokra vonatkozó ajánlásokról

(2022/2025(INI))

A vélemény előadója: David Lega

 

 

JAVASLATOK

A Külügyi Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 88. és 218. cikkére,

 tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 49. cikkére,

 tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és különösen annak 9. cikkére,

 tekintettel a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Szervezet (ICPO-Interpol) alapszabályára, különösen annak 2. cikkére, amely előírja, hogy a szervezet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának szellemében jár el, valamint a 3. cikkére, amely a semlegesség elvével összhangban szigorúan megtiltja a szervezetnek, hogy politikai, katonai, vallási vagy faji jellegű beavatkozást vagy tevékenységet végezzen,

 tekintettel a kiadatásról szóló 1957. évi európai egyezményre, amelyet 1975-ben, 1978-ban, 2010-ben és 2012-ben kiegészítő jegyzőkönyvekkel frissítettek,

 tekintettel az ENSZ 1998. decemberi nyilatkozatára az egyének, csoportok és társadalmi szervek jogáról és felelősségéről az általánosan elismert emberi jogok és alapvető szabadságok előmozdítása és védelme tekintetében, és különösen annak 6. cikkére,

 tekintettel a Genfi Egyezményre és a menekültek jogállásáról szóló jegyzőkönyvre, különösen annak 8. cikkére,

 tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, és különösen annak 5. cikkére,

 tekintettel az emberi jogi jogvédőkről szóló uniós iránymutatásokra,

 tekintettel az Európai Parlamenti Kutatószolgálat 2018. novemberi, „Az emberi jogi jogvédőknek világszerte nyújtott uniós támogatás” című tájékoztatójára,

 tekintettel az Emberi Jogi Albizottsága által megrendelt és az Unió Külügyi Főigazgatóságának Külkapcsolati Politikai Főosztálya által 2019 januárjában készített, „Az Interpol vörös értesítéseivel való visszaélés és az emberi jogokra gyakorolt hatás – legújabb fejlemények” című tanulmányra,

 tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2019. október 15-i, „Az Interpol reformja és a kiadatási eljárások: Bizalomépítés a visszaélések elleni küzdelem révén” című jelentésére,

 tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2019. november 29-i 2315. számú, „Az Interpol reformja és a kiadatási eljárások: Bizalomépítés a visszaélések elleni küzdelem révén” című állásfoglalására,

 tekintettel az Európai Unió és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Szervezet (ICPO-Interpol) közötti együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésének engedélyezéséről szóló, 2021. július 19-i (EU) 2021/1312 tanácsi határozatra[16],

 tekintettel 2021. szeptember 16-i állásfoglalására Ahmed Manszúr emberijog-védő ügyéről az Egyesült Arab Emírségekben[17],

 tekintettel az Interpol 2021. november 23-25. között Isztambulban tartott 89. közgyűlését megelőzően elfogadott civil társadalmi állásfoglalásra,

A. mivel az Interpol a világ legnagyobb nemzetközi bűnügyi rendőri szervezete; mivel az EU mint az Interpol legnagyobb adományozója fontos szerepet játszik a szervezet működésének befolyásolásában, különösen átláthatóságának és elszámoltathatóságának javításában;

B. mivel 2021 decemberében a Bizottság az EU nevében tárgyalásokat kezdett egy olyan nemzetközi megállapodásról, amelynek célja az Interpollal való megerősített együttműködés, beleértve a szervezet adatbázisaihoz való hozzáférést, valamint az operatív és stratégiai együttműködés megerősítését; mivel a Bizottság arra számít, hogy ezeket a tárgyalásokat 2022 végéig lezárja;

C. mivel a megállapodás lehetővé tenné az uniós ügynökségek számára, hogy mandátumukkal összhangban hozzáférjenek az Interpol adatbázisaihoz, és meg kell felelniük az uniós adatvédelmi rendszernek és az emberi jogi normáknak;

D. mivel az (EU) 2019/818 rendelet[18] (az interoperabilitási rendelet) kifejezetten tiltja a személyes adatok harmadik országok, nemzetközi szervezetek vagy magánszemélyek számára történő továbbítását vagy hozzáférhetővé tételét;

E. mivel ésszerű egyensúlyt kell teremteni a súlyos bűncselekmények büntetlenségének megelőzése és azon személyek jogainak tiszteletben tartása között, akiknek adatai az Interpol által vagy vele kicserélésre kerülnek;

F. mivel az elmúlt évtizedben drámaian megnőtt a vörös értesítések száma;

G. mivel az Interpol megreformálta és megerősítette a vörös értesítések felülvizsgálati eljárásait; mivel azonban továbbra is komoly aggodalomra ad okot, hogy autoriter országok visszaélnek az adatok megosztásával, hogy szándékosan célzottan és más visszaélések formájában is üldözzék az emberijog-védőket, az újságírókat, az ügyvédeket, a civil társadalmi aktivistákat és a politikai ellenzéket;

H. mivel az Interpol adatainak megosztása – beleértve a vörös értesítéseket és a terjesztést –, komoly negatív hatással lehet a célszemélyek emberi jogaira, beleértve a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot és a tisztességes eljáráshoz való jogot;

I. mivel a politikai indíttatású vörös értesítések és tájékoztatások lehetővé teszik a tekintélyelvű rezsimek számára, hogy a nemzetközi emberi jogi normákat megsértve üldözzék az emberijog-védőket, a civil társadalmi aktivistákat, az újságírókat, az ügyvédeket és a politikai ellenzéket;

J. mivel saját szabályai szerint az Interpol köteles tartózkodni attól, hogy segítse a nemzetközi emberi jogi jogszabályokat megsértő tagokat; mivel az Interpol adatfeldolgozási szabályzatának 131. cikke lehetőséget biztosít az Interpol adatbázisaihoz való hozzáférés felfüggesztésére, ha egy nemzeti központi iroda vagy nemzetközi szervezet nehézségekbe ütközik az Interpol információs rendszerében történő adatfeldolgozás során, vagy nem teljesíti kötelezettségeit;

K. mivel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése ismételten felszólított az Interpol reformjára; mivel a Közgyűlés sajnálattal állapítja meg azt is, hogy számos ajánlást még nem hajtottak végre, különösen azokat, amelyek célja az Interpol munkája átláthatóságának javítása és az elszámoltathatóság megerősítése azon államok esetében, amelyek nemzeti központi irodái indokolatlanul használják az Interpol eszközeit;

L. mivel a Parlament mély aggodalmának adott hangot az Interpol jelenlegi elnökének jelölése és megválasztása miatt; mivel 2022. május 11-én Franciaországban kínzás vádjával nyomozást indítottak az Interpol elnöke ellen;

1. hangsúlyozza, hogy az együttműködés és az információmegosztás fontos eszköze a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemnek és az igazságszolgáltatásnak, de teljes mértékben összhangban kell lenniük a nemzetközi emberi jogi normákkal, valamint a szükségesség, az arányosság, a jogszerűség és a jogállamiság érvényesítésén alapuló együttműködés elvével;

2. úgy véli, hogy kiemelkedően fontos annak biztosítása, hogy a végleges megállapodás hozzájáruljon a súlyos bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelemhez, és garantálja azon személyek jogainak – nevezetesen az adatvédelemhez és a magánélethez való joguk, valamint a tisztességes eljáráshoz való joguk – tiszteletben tartását, akiknek adatai az Interpol által vagy vele kicserélésre kerülnek; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem készített emberi jogi hatásvizsgálatot a megállapodásról szóló tárgyalások megkezdése előtt; kéri, hogy ezt az értékelést sürgősen végezzék el; kéri, hogy az emberi jogi hatásvizsgálat eredményeit osszák meg a társjogalkotókkal;

3. felhívja a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben az Europol együttműködési megállapodások keretében tett kötelezettségvállalásukat, és támogassák az Interpolt a legmagasabb fokú emberi jogi normák és a nemek közötti egyenlőség előmozdításában és továbbfejlesztésében, többek között az emberkereskedelem valamennyi formája terén; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki konkrét iránymutatásokat a nemek közötti egyenlőséggel és az emberi jogokkal kapcsolatos szakértelemnek a bűnüldöző hatóságok tevékenységeiben, és különösen a más nemzetközi bűnüldöző hatóságokkal való együttműködésben való általános érvényesítésére;

4. sürgeti a tagállamokat és az Europolt, hogy fokozzák az Interpollal folytatott együttműködést az információcsere javítása és a – egyéb súlyos bűncselekmények mellett különösen a szexuális kizsákmányolás céljával folytatott – emberkereskedelemmel kapcsolatos, határokon átnyúló nyomozások támogatása érdekében; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a szükséges pénzügyi támogatást az Europol számára annak érdekében, hogy megerősíthesse együttműködését az Interpollal ezen a területen;

5. hangsúlyozza, hogy az Interpol egyes tagjai visszaélnek az adatokkal; hangsúlyozza ezért annak szükségességét, hogy az EU és az Interpol hatékonyabban lépjen fel az Interpol tagjaival szemben, felfüggesztve azokat, amelyek nem tartják tiszteletben a nemzetközi jogot és az Interpol saját szabályait, ezáltal megtagadva tőlük az uniós és nem uniós országok adatbázisaihoz való hozzáférést;

6. határozottan kéri a választási kritériumok reformját az Interpol vezető pozíciói tekintetében, amelyeket olyan személyeknek kell betölteniük, akik elismert emberi jogi háttérrel rendelkeznek; hangsúlyozza, hogy gondoskodni kell arról, hogy az Interpol vezetői szigorú erkölcsi normákat kövessenek; hangsúlyozza, hogy az Interpol vezetői esetében megfelelően elő kell irányozni a magas szintű erkölcsi, pártatlansági és feddhetetlenségi követelményeket, be kell tartani az emberi jogi normákat a vezetői pozíciók tekintetében, beleértve az elnököt, az alelnököket, valamint a végrehajtó bizottság és a Főtitkárság tagjait; felszólítja az EU-t, hogy tegyen javaslatot arra, hogy ezeket az ajánlásokat foglalják bele az Interpol alapító okiratába; kitart amellett, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak nyomást kell gyakorolniuk a szervezetre az átláthatóság és az Interpol vezetőinek a közgyűlés általi kiválasztására vonatkozó megbízható átvilágítási eljárások biztosítása érdekében; komoly aggodalmának ad hangot az Interpol jelenlegi elnökének közelmúltbeli kinevezése miatt, valamint amiatt, hogy kinevezése milyen hatással lehet az alapvető jogokra, valamint a szervezet működésére és hitelességére; hangsúlyozza, hogy továbbra is számos pert indítanak ellene;

7. határozottan elítéli, hogy egyes államok visszaélnek az Interpol értesítési és tájékoztatási rendszerével annak érdekében, hogy a határaikon kívül üldözzék a politikai ellenfeleket, az újságírókat, az ügyvédeket, az emberijog-védőket és a civil társadalmi aktivistákat, és felhívja az Interpolt, hogy tevékenységeit alapító okirata rendelkezéseivel összhangban végezze, különösen az emberi jogok tekintetében; úgy véli, hogy a közlemények felülvizsgálati eljárásának reformja nem elegendő e jelenség hatékony kezeléséhez és e folyamat elszámoltathatóságának és átláthatóságának biztosításához;

8. felhívja az Interpol végrehajtó bizottságát, hogy tegyen azonnali lépéseket az Interpol azon adatbázisában való tagság és feldolgozási jogok felfüggesztésére, amely az Interpol értesítési és tájékoztatási rendszerekkel való szándékos visszaélésért felelős országait, például Oroszországot és Belaruszt tartalmazza, mivel nagy a kockázata a visszaéléseknek és az alapvető jogok súlyos megsértésének, valamint a másként gondolkodók megcélzásának; felhívja a Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy sürgessék a visszaélések kockázatának csökkentését célzó enyhítő intézkedések végrehajtását;

9. felszólítja a Bizottságot, hogy a szerződések őreként használja éljen befolyásával az Interpolon belül a szükséges reformok támogatása érdekében, hogy az Interpol teljes mértékben tiszteletben tartsa az emberi jogokat, ugyanakkor a legitim nemzetközi rendőrségi együttműködés hatékony eszköze maradjon, az alábbi intézkedések követelésével:

a) annak biztosítása, hogy az EU és az Interpol közötti információcsere – a hatályos uniós jogszabályokkal összhangban – megfelelő védelmet élvezzen a visszaélésekkel szemben azáltal, hogy megfelelő biztosítékokat foglalnak bele a megállapodásba, és hogy az Interpol vagy az uniós jogszabályoknak meg nem felelő nem uniós országok ne kapjanak közvetlen vagy közvetett hozzáférést az uniós adatbázisokhoz; annak biztosítása továbbá, hogy a nem uniós országok által továbbított személyes adatok legális úton szolgáltatott információkból származzanak, és ne származzanak megszállás alatt álló országokból vagy területekről, illetve ne kapcsolódjanak azokhoz;

b) bővíteni szükséges a megelőző intézkedéseket, például az emberi jogi kockázatértékelési iránymutatásokat – beleértve a nemi dimenziót – a vörös értesítések és tájékoztatások feldolgozására vonatkozó következetes emberi jogi normák alkalmazását, valamint a megerősített ellenőrzési, felülvizsgálati és felügyeleti rendszereket és az utólagos ellenőrzést; további emberi és pénzügyi erőforrásokat kell rendelkezésre bocsátani az Interpol főtitkárságán belüli vörös értesítések és tájékoztatások előzetes és utólagos ellenőrzésére;

c) javítani kell a hatékonyságot az értesítések visszavonási folyamatának lerövidítése érdekében;

d) fokozni kell az átláthatóságot, különösen azáltal, hogy statisztikai adatokat tesznek közzé arról, hogy évente hány Interpol figyelmeztető jelzés iránti kérelmet kaptak és utasítottak el (beleértve az elutasítások okait is);

e) elő kell segíteni a panaszkezelési mechanizmus hatékonyabbá tételét annak felgyorsítása, interaktívabbá és átláthatóbbá tétele révén; javítani kell az Iratok Ellenőrzéséért Felelős Bizottság (CFF) emberi erőforrásait és pénzügyi előirányzatait; független jogorvoslati testületet kell létrehozni a CCF határozatai tekintetében; meg kell vizsgálni egy kártérítési alap létrehozásának lehetőségét a politikai indíttatású vörös értesítések és tájékoztatások áldozatai számára;

f) gondoskodni kell arról, hogy a megállapodás fenntartsa a közigazgatási és bírósági jogorvoslathoz való jogot minden olyan személy számára, akinek az adatait a megállapodás értelmében védik;

g) gátat kell szabni a politikai indíttatású értesítéseknek, többek között az Interpol szabályait gyakran megszegő tagállamokkal szembeni korrekciós intézkedések – ideértve az Interpoltól való ideiglenes felfüggesztést is –hatékonyabb előírásával.

h) tovább kell fejleszteni a jogi keretet és annak alkalmazhatóságát az Interpol mechanizmusai tekintetében az Interpol alapszabályának 2. és 3. cikke szerinti vörös értesítések és tájékoztatások következetes kezelésének biztosítása érdekében;

 

i) éves végrehajtási jelentést kell készíti ezen ajánlásokról, és jelentést kell tenni az Európai Parlamentnek az előrehaladásról;

j) az érdekelt felek és a nem kormányzati szervezetek hatékony bevonásával finanszírozást kell elkülöníteni olyan projektekhez, amelyek célja kifejezetten a vörös értesítések és tájékoztatás kezelése és átvilágítása egyértelműségének és átláthatóságának javítása az emberi jogok megsértésének elkerülése érdekében;


INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

14.6.2022

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

53

2

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Alexander Alexandrov Yordanov, François Alfonsi, Maria Arena, Petras Auštrevičius, Traian Băsescu, Anna Bonfrisco, Susanna Ceccardi, Katalin Cseh, Giorgos Georgiou, Raphaël Glucksmann, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Peter Kofod, Dietmar Köster, Andrius Kubilius, David Lega, Leopoldo López Gil, Antonio López-Istúriz White, Claudiu Manda, Lukas Mandl, Thierry Mariani, David McAllister, Vangelis Meimarakis, Sven Mikser, Francisco José Millán Mon, Javier Nart, Matjaž Nemec, Demetris Papadakis, Tonino Picula, Giuliano Pisapia, Thijs Reuten, Nacho Sánchez Amor, Jacek Saryusz-Wolski, Sergei Stanishev, Tineke Strik, Dominik Tarczyński, Viola Von Cramon-Taubadel, Isabel Wiseler-Lima, Salima Yenbou, Bernhard Zimniok

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Vladimír Bilčík, Corina Crețu, Angel Dzhambazki, Nicolaus Fest, Arba Kokalari, Andrey Kovatchev, Karsten Lucke, Erik Marquardt, Marisa Matias, Alessandra Moretti, Paulo Rangel, Javier Zarzalejos

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)

Asim Ademov, Stéphane Bijoux, Virginie Joron, Liudas Mažylis, Bettina Vollath

 


A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

53

+

ECR

Angel Dzhambazki, Jacek Saryusz-Wolski, Dominik Tarczyński

ID

Anna Bonfrisco, Susanna Ceccardi, Nicolaus Fest, Peter Kofod, Bernhard Zimniok

PPE

Asim Ademov, Alexander Alexandrov Yordanov, Traian Băsescu, Vladimír Bilčík, Arba Kokalari, Andrey Kovatchev, Andrius Kubilius, David Lega, Leopoldo López Gil, Antonio López-Istúriz White, David McAllister, Lukas Mandl, Liudas Mažylis, Vangelis Meimarakis, Francisco José Millán Mon, Paulo Rangel, Isabel Wiseler-Lima, Javier Zarzalejos

RENEW

Petras Auštrevičius, Stéphane Bijoux, Katalin Cseh, Klemen Grošelj, Bernard Guetta, Javier Nart, Salima Yenbou

S&D

Maria Arena, Corina Crețu, Raphaël Glucksmann, Dietmar Köster, Karsten Lucke, Claudiu Manda, Sven Mikser, Alessandra Moretti, Matjaž Nemec, Demetris Papadakis, Tonino Picula, Giuliano Pisapia, Thijs Reuten, Nacho Sánchez Amor, Sergei Stanishev, Bettina Vollath

VERTS/ALE

François Alfonsi, Erik Marquardt, Tineke Strik, Viola Von Cramon-Taubadel

 

2

-

ID

Virginie Joron, Thierry Mariani

 

2

0

THE LEFT

Giorgos Georgiou, Marisa Matias

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 


 

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

27.6.2022

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

50

1

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Konstantinos Arvanitis, Malik Azmani, Pernando Barrena Arza, Pietro Bartolo, Karolin Braunsberger-Reinhold, Joachim Stanisław Brudziński, Damien Carême, Clare Daly, Lena Düpont, Lucia Ďuriš Nicholsonová, Nicolaus Fest, Sophia in ‘t Veld, Assita Kanko, Fabienne Keller, Peter Kofod, Moritz Körner, Alice Kuhnke, Jeroen Lenaers, Juan Fernando López Aguilar, Nadine Morano, Javier Moreno Sánchez, Maite Pagazaurtundúa, Emil Radev, Isabel Santos, Birgit Sippel, Sara Skyttedal, Tineke Strik, Yana Toom, Milan Uhrík, Tom Vandendriessche, Bettina Vollath, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Jadwiga Wiśniewska, Elena Yoncheva

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Gwendoline Delbos-Corfield, Loucas Fourlas, Erik Marquardt, Fulvio Martusciello, Kostas Papadakis, Morten Petersen, Nils Ušakovs, Axel Voss, Juan Ignacio Zoido Álvarez

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)

Carmen Avram, Marek Paweł Balt, Jakop G. Dalunde, Tomasz Frankowski, Martin Hojsík, Cláudia Monteiro de Aguiar, Jessica Polfjärd, Elżbieta Rafalska, Evelyn Regner, Emma Wiesner

 


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

50

+

ECR

Joachim Stanisław Brudziński, Assita Kanko, Elżbieta Rafalska, Jadwiga Wiśniewska

ID

Nicolaus Fest, Peter Kofod, Tom Vandendriessche

PPE

Karolin Braunsberger-Reinhold, Lena Düpont, Loucas Fourlas, Tomasz Frankowski, Jeroen Lenaers, Fulvio Martusciello, Cláudia Monteiro de Aguiar, Nadine Morano, Jessica Polfjärd, Emil Radev, Sara Skyttedal, Axel Voss, Elissavet Vozemberg‑Vrionidi, Juan Ignacio Zoido Álvarez

RENEW

Malik Azmani, Lucia Ďuriš Nicholsonová, Martin Hojsík, Sophia in 't Veld, Fabienne Keller, Moritz Körner, Maite Pagazaurtundúa, Morten Petersen, Yana Toom, Emma Wiesner

S&D

Carmen Avram, Marek Paweł Balt, Pietro Bartolo, Juan Fernando López Aguilar, Javier Moreno Sánchez, Evelyn Regner, Isabel Santos, Birgit Sippel, Nils Ušakovs, Bettina Vollath, Elena Yoncheva

THE LEFT

Konstantinos Arvanitis, Pernando Barrena Arza

VERTS/ALE

Damien Carême, Jakop G. Dalunde, Gwendoline Delbos-Corfield, Alice Kuhnke, Erik Marquardt, Tineke Strik

 

1

-

NI

Kostas Papadakis

 

2

0

NI

Milan Uhrík

THE LEFT

Clare Daly

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

Utolsó frissítés: 2022. július 4.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat