JELENTÉS a frissített új európai iparstratégia végrehajtásáról: a kiadások összehangolása a szakpolitikával

19.7.2022 - (2022/2008(INI))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Tom Berendsen
PR_INI

TARTALOM

Oldal

INDOKOLÁS

KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY

MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK FELSOROLÁSA, AMELYEKTŐL VAGY AKIKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

VÉLEMÉNY A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL

VÉLEMÉNY A BELSŐ PIACI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL

a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a frissített új európai iparstratégia végrehajtásáról: a kiadások összehangolása a szakpolitikával

(2022/2008(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 9., 151., 152. cikkére, 153. cikke (1) és (2) bekezdésére, valamint 173. cikkére, amely az uniós iparpolitikára vonatkozik, és utal többek között az uniós ipar versenyképességére,

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, különösen 5. cikkének (3) bekezdésére, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvére,

– tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2019)0640),

– tekintettel az „Európa digitális jövőjének megtervezése” című, 2020. február 19-i bizottsági közleményre (COM(2020)0067),

– tekintettel „Új európai iparstratégia” című, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0102),

– tekintettel a „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0103),

– tekintettel „A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv” című, 2020. március 11-i bizottsági közleményre (COM(2020)0098),

– tekintettel a „Hidrogénstratégia a klímasemleges Európáért” című, 2020. július 8-i bizottsági közleményre (COM(2020)0301),

– tekintettel „A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében” című, 2021. május 5-i bizottsági közleményre (COM(2021)0350),

– tekintettel a Bizottság „»Irány az 55%!«: Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésének megvalósítása a klímasemlegesség elérése érdekében” című, 2021. július 14-i közleményére (COM(2021)0550),

– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Ipari ökoszisztémák, stratégiai autonómia és jóllét” című, 2022. január 19-i véleményére,

– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében” című, 2021. december 2-i véleményére[1],

– tekintettel az „Annual Single Market Report 2021” (Az egységes piacra vonatkozó 2021. évi éves jelentés) című, 2021. május 5-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0351),

– tekintettel a „Strategic dependencies and capacities” (Stratégiai függőségek és képességek) című, 2021. május 5-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0352),

– tekintettel a „Towards Competitive and Clean European Steel” (A versenyképes és tiszta európai acélra történő átállás) című, 2021. május 5-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0353),

– tekintettel a Bizottság energiaigényes iparágakkal foglalkozó magas szintű munkacsoportjának „Masterplan for a Competitive Transformation of EU Energy-Intensive Industries – Enabling a Climate-neutral, Circular Economy by 2050” (Az energiaigényes uniós iparágak versenyképes átalakítását célzó főterv – A klímasemleges, körforgásos gazdaság 2050-ig történő megvalósításának lehetővé tétele) című, 2019. évi jelentésére,

– tekintettel a Nemzetközi Energiaügynökség „Net Zero by 2050: A Roadmap for the Global Energy Sector” (Nulla nettó kibocsátás 2050-re: ütemterv a globális energiaágazat számára) című, 2021. évi különjelentésére,

– tekintettel a Tanácsnak „Az EU jövőbeli iparpolitikai stratégiája” című, 2018. november 21-i következtetéseire,

– tekintettel „Az EU iparpolitikai stratégiája 2030 távlatában” című, 2019. május 27-i tanácsi következtetésekre,

– tekintettel „A dinamikusabb, reziliensebb és versenyképesebb európai ipar felé való átmenetet elősegítő helyreállítás” című, 2020. november 16-i tanácsi következtetésekre,

– tekintettel a „Helyreállítás a körforgásos és zöld gazdaság jegyében” című, 2020. december 17-i tanácsi következtetésekre,

– tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására[2],

– tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására[3],

– tekintettel az új európai iparstratégiáról szóló, 2020. november 25-i állásfoglalására[4],

– tekintettel az európai kkv-kra vonatkozó új stratégiáról szóló, 2020. december 16-i állásfoglalására[5],

– tekintettel a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervről szóló, 2021. február 10-i állásfoglalására[6],

– tekintettel az európai hidrogénstratégiáról szóló, 2021. május 19-i állásfoglalására[7],

– tekintettel az energiarendszerek integrációjára vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2021. május 19-i állásfoglalására[8],

– tekintettel a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó európai stratégiáról szóló, 2021. november 24-i állásfoglalására[9],

– tekintettel az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciáján (COP21) Párizsban, 2015. december 12-én elfogadott megállapodásra (Párizsi Megállapodás),

– tekintettel az „Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában” című, 2020. szeptember 30-i bizottsági közleményre (COM(2020)0628),

– tekintettel az „Európai gyógyszerstratégia” című, 2020. november 25-i bizottsági közleményre (COM(2020)0761),

– tekintettel „A digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozat kidolgozásáról” című, 2022. január 26-i bizottsági közleményre (COM(2022)0027),

– tekintettel a technológiai infrastruktúrákról szóló, 2019. április 8-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2019)0158),

– tekintettel a kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó koherens uniós szakpolitikáról szóló, 2016. december 13-i állásfoglalására[10]

– tekintettel „Az energiahatékonyság elsődlegességéről: az elvektől a gyakorlatig – Iránymutatások és példák az energiaágazatban és azon túl történő döntéshozatalban való végrehajtáshoz” című, 2021. szeptember 28-i (EU) 2019/1749 bizottsági ajánlásra,

– tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének „Climate Change 2022: Mitigation of Climate Change” (Éghajlatváltozás 2022: Az éghajlatváltozás mérséklése) című, 2022. április 4-i jelentésére,

– tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

– tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére,

– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A9-0214/2022),

A. mivel alapvető fontosságú annak lehetővé tétele, hogy az iparban a kettős átállást minőségi munkahelyeket teremtve, a versenyképesség és a tiszta termékek, szolgáltatások és előállítási folyamatok kifejlesztésére és előállítására való képesség biztosítása mellett hajtsák végre;

B. mivel az egységes piac megerősítésének és a technológiai áttörések elősegítésének is az iparstratégia céljai közé kell tartoznia annak érdekében, hogy az EU világelső legyen a zöld és digitális technológiák terén;

C. mivel az ipari és gyártási folyamatok jelentik az uniós munkaerőpiac gerincét, és elő kell segíteniük a magas színvonalú munkahelyek létrehozását;

D. mivel a változó globális geopolitikai környezetben létfontosságú a stratégiai autonómia megerősítése és az EU kritikus fontosságú nyersanyagoktól, termékektől, energiától, gyártási kapacitásoktól és technológiáktól való függőségének csökkentése, ugyanakkor a szükséges zártság melletti lehető legnagyobb mértékű nyitottság elvén alapuló gazdaság fenntartása;

E. mivel az Ukrajna elleni orosz agresszív háború ismét megmutatta, hogy az EU nagymértékben függ a harmadik országokból származó energiaellátástól; mivel az Uniónak át kell helyeznie ipar- és energiapolitikájának fókuszát abból a célból, hogy a lehető leggyorsabban diverzifikálja energiaforrásait, fokozza az energiamegtakarítási és energiahatékonysági intézkedéseket, valamint nagy mennyiségben alkalmazzon megújuló energiaforrásokat, továbbá az egyes iparágakban a körforgásos gazdaságra épülő, sokkal határozottabb, reziliens és fenntartható ellátási láncokon alapuló megközelítést alkalmazzon;

F. mivel az energiaellátás terén meglévő – például Oroszországtól való – nagyfokú függőség és a magas energiaárak károsan hathatnak az európai vállalatok termelési kapacitásaira; mivel elengedhetetlen, hogy Európában rendelkezésre álljanak az alapanyagok és alkatrészek, valamint a gyártási kapacitások annak elkerülése érdekében, hogy az uniós energiafüggőséget más, a ritkaföldfémektől, más kritikus fontosságú fémektől, berendezésektől vagy gyártási kapacitásoktól való függőség váltsa fel;

G. mivel az EU világelső kutatóintézeteknek, vállalatoknak és képzett embereknek ad otthont, és világelső lehet az ipari innováció terén;

H. mivel a Bizottság, miután azonosította stratégiai függőségeit a legérzékenyebb ipari ökoszisztémákban, bejelentette, hogy konkrét rendszerszintű (gazdasági és szabályozási) intézkedéseket fog javasolni e függőségek csökkentése érdekében, többek között az Európán belüli termelés és beruházások megerősítése és előmozdítása révén;

I. mivel az Uniónak foglalkoznia kell az ellátási láncok rezilienciájával, ugyanakkor Európa kutatás-fejlesztési (K+F), innovációs, éghajlati és környezetvédelmi céljaihoz igazodó, vonzó, innovatív, nagy értékű gyártási és ellátási ökoszisztémát kell létrehoznia;

J. mivel az ipari ágazatban 35%-kal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás 1990 óta, és mivel e csökkenés jelentős része a termelés áthelyezésének köszönhető;

K. mivel az európai ipar számára a végsőenergia-fogyasztás 2030-ig történő csökkentésében rejlő becsült gazdasági potenciál 23,5% a szabályozás nélküli forgatókönyvhöz képest[11];

L. mivel a Bizottság felismerte, hogy több gazdasági ágazat – például az egészségügyi ágazat, az agrár-élelmiszeripari ágazat, a bányászat és a nyersanyag-kitermelés, valamint a digitális technológiai ágazat – is kulcsfontosságú az EU stratégiai autonómiájának megvalósításához;

M. mivel a Bizottság az új, aktualizált iparstratégiában elismerte, hogy a nem fenntartható – többek között a közbeszerzésre vonatkozó – piaci politikák a piac konszolidációjához vezethetnek;

1. üdvözli az ipari stratégia frissítését; hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy a zöld megállapodás valóban fenntartható és átalakító erejű növekedési stratégia legyen, csökkentse a függőségeket és megőrizze az egyenlő versenyfeltételeket az európai ipar számára a kettős átállás során, azt ambiciózus iparpolitikának kell kísérnie annak érdekében, hogy versenyképes módon élen járjon a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a fenntartható gazdaság terén, valamint hogy szinergiákat teremtsen a vállalkozások, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és az induló vállalkozások között, hangsúlyozza továbbá, hogy ezt ambiciózus K+F politikával és kkv-barát kerettel kell támogatni; hangsúlyozza, hogy ennek szükségessége jelentősen megnőtt a jelenlegi klíma- és energiaválság és Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja miatt; e tekintetben kiemeli, hogy célzott enyhítő intézkedésekre van szükség az ipari környezetben a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő kkv-k és mikrovállalkozások számára, amelyeket a Covid19-világjárvány hatásai is súlyosan érintettek;

2. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a jelenlegi és jövőbeli kezdeményezésekben és célkitűzésekben vegyék figyelembe az Ukrajna elleni orosz agresszív háborúnak az európai iparra és annak kapacitásaira gyakorolt hatását, és fogadjanak el holisztikus megközelítést az olyan stratégiai ipari ágazatok és ellátási láncaik támogatására szolgáló ösztönzők létrehozása során, amelyek az energia, a közlekedés és a nyersanyagok költségeinek erőteljes növekedésével néznek szembe; elismeri, hogy számos olyan intézkedés létezik, amely segíthet csökkenteni ezeket a hatásokat, és amely egyúttal az üvegházhatásúgáz-kibocsátást és a levegőszennyezést is csökkenti;

3. hangsúlyozza, hogy a működőképes európai egységes piac fontos eszközt jelent az ipar rezilienciájának, Európa mint befektetési célpont vonzóságának és az EU versenyképességének megerősítésében, valamint a kettős átállás előmozdításában, ami az ipari ágazatokon belüli újfajta növekedés alapja;

4. hangsúlyozza, hogy az EU nem függhet nem uniós országoktól a gazdaságunk és a jövő társadalma számára alapvető fontosságú termékek, energia, gyártási kapacitások és technológiák terén; hangsúlyozza, hogy az EU-nak vissza kell nyernie erős pozícióját a kulcsfontosságú globális értékláncokban, és válság idején is biztosítania kell a kritikus fontosságú nyersanyagok rendelkezésre állását, többek között a körforgásos üzleti modellek fokozott alkalmazása révén; kiemeli a rövidebb ellátási láncok előnyeit gazdaságunk rezilienciája és az EU éghajlat-politikai törekvéseinek megvalósítása szempontjából;

5. kiemeli, hogy az európai gazdaság számára nagy jelentőséggel bírnak a nemzetközi együttműködés, az egyenlőségen alapuló partnerségek és a nyitott globális kereskedelem, megjegyezve, hogy az európai ipar rezilienciája megerősítésének és a függőségek csökkentésének egyik leghatékonyabb módja az ellátási láncok diverzifikálása ambiciózus kereskedelempolitikai intézkedések, többek között stratégiai kereskedelmi és beruházási megállapodások révén;

6. felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb mutasson be az ipari ökoszisztéma átállása felé vezető egyértelmű és tudományos tényeken alapuló pályákat, többek között a sikeres átálláshoz szükséges infrastrukturális, technológiai és készségbeli szükségletek azonosítása révén; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa minden olyan kezdeményezés, célkitűzés, finanszírozási és szabályozási eszköz következetességét, összehangoltságát és szinergiáit, amely segíti az ipart az átállás folyamatában; kiemeli az átállási pályák, az ipari technológiai ütemtervek, valamint a Horizont Európa keretében működő európai partnerségek stratégiai kutatási és innovációs menetrendjei egymáshoz igazításának szükségességét; kéri az ipari ökoszisztémáink versenyképességének, technológiai fejlődésének, foglalkoztathatóságának és ellenálló képességének, valamint az egyes ágazatok átállási pályákon elért előrehaladásának éves nyomon követését és az arra vonatkozó jelentéstételt – az uniós éghajlat-politikai célokkal való összeegyeztethetőségre is kiterjedően – annak érdekében, hogy az eszközöket szükség esetén gyorsan ki lehessen igazítani; hangsúlyozza, hogy az értékláncban érintett valamennyi érdekelt felet, köztük a civil társadalmat, a tudományos közösséget, a fogyasztói szervezeteket, a szakszervezeteket és az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testületet is átlátható módon be kell vonni az átállási pályákkal kapcsolatos folyamatba, biztosítva az előrehaladás folyamatos, tudományosan megalapozott nyomon követését;

7. kéri a Bizottságot, hogy mutasson be egy olyan stratégiát, amely a leginkább energiaigényes iparágak átállására összpontosít, és amely lehetővé tenné számukra versenyképességük megőrzését, ugyanakkor támogatná az EU stratégiai autonómiájának növelését, mivel ezek az iparágak gyakran stratégiai jelentőségűek;

8. emlékeztet arra, hogy Európa iparának versenyképessége nagymértékben függ az innovációs képességétől; megjegyzi, hogy a GDP százalékában kifejezett K+F kiadások terén az EU-t más gazdasági hatalmak túlteljesítik; ismételten hangsúlyozza a K+F-be történő ambiciózus beruházások fontosságát az EU világpiaci versenyhelyzetének javítása szempontjából; sajnálja, hogy a tagállamok túlnyomó többségében még mindig nem sikerült elérni azt a célt, hogy a GDP 3%-át kutatásra és fejlesztésre fordítsák; felhívja a Bizottságot, hogy hangolja össze a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy még inkább elkötelezzék magukat a fokozott nemzeti kutatási és fejlesztési beruházási célok mellett, különösen az ipari innováció és kutatás nemzeti köz- és magánfinanszírozása tekintetében, hogy elmozduljanak a tudásvágy által vezérelt és az alacsony technológiai készenléti szintű kutatás felé az európai ipari innovációt fenntartó tudásbázis megtartása és javítása érdekében; e tekintetben kiemeli, hogy ebben a nyílt tudományos partnerségek szerepet játszhatnak; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kutatás-fejlesztési beruházások a mikrovállalkozások részvételére is irányuljanak;

9. rámutat arra, hogy a Horizont Európa munkaprogramjának és a köz- és magánszféra közötti partnerségeknek figyelembe kell venniük az Ukrajna orosz megszállásából eredő új körülményeket, különösen a „Digitális gazdaság, ipar és világűr”, valamint az „Éghajlat, energiaügy és mobilitás” 4. és 5. klaszterek esetében, emellett az iparorientált kutatást és fejlesztést a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítésére és az uniós iparágak energiaimporttól való függőségének csökkentésére kell összpontosítaniuk;

10. felhívja a Bizottságot, hogy járuljon hozzá a globális versenytársakhoz képest fennálló beruházási szakadék megszüntetéséhez a kulcsfontosságú alaptechnológiák terén; e tekintetben üdvözli a Bizottságnak a csipekről szóló európai jogszabályra irányuló javaslatát, valamint az Európai Ipariadat- és Számításifelhő-szövetség létrehozását; kéri a Bizottságot, hogy mielőbb gondoskodjon arról, hogy a processzorokkal és félvezető technológiákkal foglalkozó európai ipari szövetség késve ugyan, de megkezdje munkáját; felhívja a Bizottságot, hogy ezeket a kezdeményezéseket gyorsan terjessze ki más kutatási, fejlesztési és innovációs eszközökre és a kulcsfontosságú alaptechnológiákra is, például az akkumulátorokra, a mesterséges intelligenciára, a kiberbiztonságra, az automatizálásra és a robotikára, a biotechnológiára, a pereminformatikára, a fotonikára, valamint a kvantum-számítástechnikára és -technológiára;

11. üdvözli a Bizottság által az európai félvezető-ökoszisztémával kapcsolatban tett erőfeszítéseket, beleértve a fejlett csip-technológiához, illetve a csip- és rendszertervezéshez szükséges helyi termelési kapacitások növelését, kísérleti gyártósorokat és első generációs gyártóhelyeket; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a csipekről szóló európai jogszabály finanszírozása ne vezessen más meglévő kapcsolódó uniós programok finanszírozásának csökkenéséhez; üdvözli a csipekről szóló európai jogszabályt kísérő szolgálati munkadokumentumot (SWD(2022)0147); mindazonáltal felhívja a Bizottságot, hogy készítsen hatásvizsgálatot, amely kitér a környezeti hatásokra, és átfogóan elemzi a csipek iránti jövőbeli igényeket, a különböző típusok versenyelőnyét és az európai csipgyártásban rejlő lehetőségeket;

12. kiemeli a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozás stratégiai kutatási és innovációs terve teljes körű végrehajtásának fontosságát, mivel ez a terv számos kulcsfontosságú alaptechnológia tekintetében döntő jelentőséggel bír az Unió stratégiai autonómiája szempontjából; úgy véli, hogy a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozás forrásainak a kifejezetten a csipekkel kapcsolatos kutatás felé való átirányítását elsősorban a meglévő stratégiai kutatási és innovációs menetrend keretében kellene megvalósítani;

13. hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a „Made in EU” kezdeményezést, és fel kell gyorsítani az Ipar 4.0 technológiák bevezetését, különösen a kkv-k körében; felhívja a Bizottságot, hogy a „Made in Europe” partnerséget erőteljesen építse be a Horizont Európa programba a kkv-k egyetemekkel, valamint kutatási és technológiai szervezetekkel való együttműködésének előmozdítása révén; hangsúlyozza, hogy a „Made in Europe” partnerségnek nemcsak a minőséget és az innovációt kell szolgálnia, hanem a fokozottan fenntartható és társadalmilag méltányos ipari termékeket, folyamatokat és szolgáltatásokat is, és az összes uniós régió kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének támogatása érdekében Unió-szerte elő kell mozdítania a minőségi foglalkoztatási és gyártási lehetőségek helyreállítását;

14. hangsúlyozza az iparstratégia által létrehozott Ipari Fórum jelentőségét, és megjegyzi, hogy a létrehozott öt munkacsoport közül az egyik közvetlenül érinti az egységes piacot és az egységes piac horizontális aspektusait, illetve az akadályok felszámolását elemzi, míg egy másik kifejezetten a fejlett gyártásra, mint az ökoszisztémák széles körét lehetővé tévő horizontális tényezőre összpontosít;

15. kiemeli, hogy a hatékony és dekarbonizált ipar megteremtéséhez fontos az Unió szennyezőanyag-mentességi célkitűzése és a teljes mértékben integrált körforgásos gazdaság; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a termékek újrahasznosításának és a termékciklusba való visszaillesztésének lehetőségeit; felhívja a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a körforgásos gazdaság innovatív éllovasaiként működő vállalatok projektjeinek finanszírozási és pályázati lehetőségeire, valamint annak szükségességére, hogy ösztönözze a vezető piacok kifejlesztését; úgy véli, hogy a hulladékkeletkezés megelőzése, a hulladékkal kapcsolatos energia- és erőforrás-fogyasztás csökkentése, valamint az egész ipari ágazatokra kiterjedő zárt rendszerű újrahasznosítás elengedhetetlen a körforgásos gazdasághoz; kiemeli továbbá a szabványok, a beszerzési megbízások, a kvóták, a fenntarthatóság és a beépített javíthatóság fontosságát, amelyek megkönnyítik a fontos (kritikus) nyersanyagok újrafeldolgozását és újrafelhasználását, valamint a termékek használatának és élettartamának fokozását;

16. üdvözli a Bizottság azon bejelentését, hogy iránymutatást ad ki a közbeszerzésről, és azon igyekezetét, hogy előmozdítsa a viszonosságot a közbeszerzésekhez való hozzáférés terén; hangsúlyozza, hogy a közbeszerzés a nemzet- és gazdasági biztonság, az iparpolitika, a társadalmi és ökológiai fenntarthatóság, valamint a fenntartható termékek és szolgáltatások elterjesztésének is az irántuk való kereslet támogatásának alapvető eszköze; hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési mechanizmusoknak még inkább támogatniuk kell az európai ipar átalakulását azáltal, hogy elősegítik az ökoinnovatív, költséghatékony és fenntartható áruk és szolgáltatások előállítását, és fokozzák a körforgásos termelési folyamatok alkalmazásából származó másodlagos nyersanyagok iránti keresletet; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy az egységes piac megfelelő működésének biztosítása mellett szükség esetén vizsgálja felül a közbeszerzési és a versenyszabályokat; emlékeztet a Bizottság arra vonatkozóan kidolgozott iránymutatásainak fontosságára, hogy a tagállamok az odaítélt szerződésekbe miként építsenek be teljesítménycélokat és minőségi kritériumokat, valamint a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kritériumát; felhívja a Bizottságot, hogy védje meg a kkv-k hozzáférését, és lépjen fel azokkal a közbeszerzési kritériumokkal szemben, amelyek a megvásárolt szolgáltatás vagy áru alapvető elemein túlmutató követelményeket vagy képesítéseket határoznak meg, hogy a kkv-knak tisztességes esélyük legyen a közbeszerzések jelentős piacán való részvételre; a legnagyobb óvatosságot kéri a kritikus fontosságú infrastruktúrák nem uniós szereplők általi megszerzésével kapcsolatban;

17. emlékeztet a fenntartható beszerzési gyakorlatoknak a gyógyszerhiány megelőzésében, az ellátás biztonságának garantálásában és a gyártási beruházások biztosításában játszott szerepére; sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat azáltal, hogy a jelenlegi közbeszerzési irányelv keretében célzott uniós szabályokat dolgoz ki a gyógyszerek beszerzésére vonatkozóan, amelyek célja a hosszú távú fenntarthatóság, a verseny, az ellátás biztonságának biztosítása és a gyártási beruházások ösztönzése;

18. kéri a Bizottságot, hogy értékelje a Covid19-világjárvány idején indított közös beszerzéseket, hasonlítsa össze azokat az előzetes beszerzési megállapodással, és a levont tanulságok alapján tegye jobbá ezt az eszközt anélkül, hogy zavart idézne elő a belső piacon;

19. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az oktatást, a továbbképzést és az átképzést az átállási pályák részévé tegyék, mivel ezek fontos eszközei az uniós ipar átalakításának és a nagyobb termelékenység elérésére irányuló erőfeszítéseknek, figyelembe véve a gazdaságélénkítés folyamata során a régiók munkaerő-piaci szükségleteit a régiók elszegényedésének megelőzése érdekében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a készségek fejlesztése és a piacra kész innovációk kkv-k általi átvételének fokozása érdekében a szociális partnerekkel együtt dolgozzon ki stratégiát a szakképzésre és a regionális ipari klasztereken belül az üzleti világ és az oktatás közötti partnerségekre vonatkozóan, és a kkv-k számára hozzon létre különösen a személyzetének és a munkavállalóinak képzésére és készségeinek fejlesztésére irányuló ösztönzőket, különösen a digitális készségek területén; kiemeli, hogy meg kell erősíteni a kutatás-fejlesztés és az ipar közötti együttműködést, különösen a kkv-kat célzó technológiatranszfer formájában; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a nemek közötti egyenlőségnek, a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének, az esélyegyenlőségnek, valamint a nők munkaerőpiaci részvételének és vállalkozókészségének előmozdítását;

20. hangsúlyozza az olyan proaktív oktatási és képzési politikák fontosságát, amelyek az Unióban elősegítik a tehetségek toborzását és megtartását; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az Unióban a világszínvonalú kutatókat és tanárokat annak érdekében, hogy vezető szerepet vállaljanak a jövő munkaerejének oktatási, kutatási, fejlesztési és képzési programjában, és fokozzák az oktatás és képzés, a kutatás és az üzleti szektor közötti együttműködést;

21. hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak végre kell hajtaniuk a készségfejlesztési paktumot és az Unió egyéb olyan kezdeményezéseit, amelyek célja, hogy átképzési és továbbképzési lehetőségeket teremtsenek a munkaerő számára, felvértezzék az egyéneket a szakmai diverzifikációhoz vezető szükséges készségekkel, kezeljék a munkaerő és a szakképzett munkaerő hiányát, és felgyorsítsák a munkavállalók és a munkanélküliek átképzését és továbbképzését, különös tekintettel az átállás szempontjából legkiszolgáltatottabb munkavállalókra; kiemeli az Európai Kutatási Térség, az Európai Oktatási Térség és az európai innovációs ökoszisztémák megerősítésére irányuló kezdeményezések végrehajtásának szükségességét, amelyek célja egy erős európai belső kutatási és innovációs piac kiépítése;

22. kiemeli a legalacsonyabban képzett munkavállalók rendkívüli kiszolgáltatottságát; hangsúlyozza – korlátozott hatálya dacára – az Igazságos Átmenet Alap jelentőségét e tekintetben;

23. hangsúlyozza, hogy a kkv-k és az induló vállalkozások központi szerepet játszanak az EU ipari ökoszisztémáiban, különösen az EU digitalizációjában, és a fenntartható és társadalmilag felelős üzleti modellek és termékinnováció kritikus fontosságú forrásai; hangsúlyozza, hogy javítani kell a nemzeti és uniós finanszírozáshoz való hozzáférésüket, különösen azokban a hagyományos ágazatokban, ahol a digitalizáció nem fejlett; sajnálatát fejezi ki a vállalkozók esetében a nem, a szexuális irányultság vagy a származás alapján felmerülő finanszírozási hiány miatt; kiemeli, hogy az Európai Innovációs Tanács szerepet játszik az induló innovatív vállalkozások és a befektetések alkotta olyan európai ökoszisztéma előmozdításában, amely jobban elősegíti a mélytechnológiás, nagy kockázatú és magas megtérülésű innovációk fejlesztését;

24. úgy véli, hogy a digitális évtized megvalósítására irányuló kezdeményezések hozzájárulnak a vállalkozások, különösen a kkv-k digitális transzformációjához, amelyek a digitális készségek és a működésük digitalizálása terén még mindig le vannak maradva a nagyvállalatokhoz képest;

25. kiemeli, hogy egyrészt foglalkozni kell az egységes piacon meglévő akadályokkal, amelyek gátolják az európai kkv-k és az induló innovatív vállalkozások növekedését, másrészt javítani kell a jogi és szabályozási keretet és ezáltal kkv-barát politikákat kell bevezetni;

26. hangsúlyozza, hogy a szabályozási stabilitás és kiszámíthatóság biztosítása érdekében korszerűsíteni kell és időtállóvá kell tenni a szabályozási keretet, megkönnyítve az innovációt, a beruházásokat, az innovatív termékek és szolgáltatások jóváhagyását, és lehetővé téve a nulla nettó ÜHG-kibocsátású gazdaságra való átállást, valamint Európa versenyképességének és minőségi munkahelyeknek a biztosítását, figyelembe véve a gazdasági, környezeti, nemi és társadalmi szempontokat is; felhívja a Bizottságot, hogy hatásvizsgálat elvégzését követően az átállási pályákba foglaljon bele kötelező érvényű mennyiségi és minőségi célokat tartalmazó ütemterveket, és csökkentse az európai vállalkozásokra, különösen a kkv-kra nehezedő szükségtelen adminisztratív terheket; kiemeli az „egy be, egy ki” elvet;

27. kiemeli, hogy csökkenteni kell a vállalkozások szükségtelen adminisztratív terheit, különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások esetében, a fogyasztókra, a munkavállalókra, valamint az egészség- és környezetvédelemre vonatkozó legmagasabb szintű normák fenntartása mellett; hangsúlyozza, hogy Európa fordulóponthoz érkezett az Ukrajna elleni orosz agresszív háború és a Covid19-világjárvány következményei eredményeként; felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy az új jogalkotási javaslatok indokolatlan szabályozási vagy adminisztratív terheket rónának-e a vállalatokra;

28. emlékeztet arra, hogy a közigazgatás szerepet játszik a vállalkozásbarát gazdasági környezet biztosításában és a vállalkozások szükségtelen adminisztratív terheinek csökkentésében, és egyúttal az átláthatóságra és a munkavállalók biztonságára vonatkozó legszigorúbb normák biztosításában; úgy véli, hogy az állami szektorban és az ott dolgozó alkalmazottak körében elő kell mozdítani az e-kormányzati eszközök használatát, a digitális innovációs politikákat és a digitális készségek fejlesztését;

29. hangsúlyozza az iparpolitika nemzeti és regionális dimenzióit és a regionális intelligens szakosodási stratégiák szerepét, különösen a foglalkoztatás, valamint a gazdasági és ipari fejlődés szempontjából játszott szerepüket a tagállamok teljes területén; e tekintetben kéri az olyan intelligens szakosodási stratégiák eredményeinek elemzését, amelyek a jövőbeli regionális szintű intézkedések platformjaként szolgálhatnak; hangsúlyozza, hogy szükség van valamennyi helyi érdekelt fél – köztük a civil társadalom és a közösség képviselői – átlátható részvételére a regionális intelligens szakosodási stratégiák előkészítésében és végrehajtásában; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen ennek részévé olyan eszközöket, amelyek regionális szinten növelik a „Made in EU” megnevezés használatát;

30. kéri a Bizottságot, hogy az olyan regionális ökoszisztémákra építsen, amelyek támogatják saját intelligens szakosodásukat, segítenek áthidalni a regionális egyenlőtlenségeket, és bevonják a közigazgatást, a felsőoktatási intézményeket, a tudósokat, a civil társadalmat és az ipart, hogy egyesítsék tudásukat és közösen hozzanak létre tartalmakat, összefüggéseket és tanulási tapasztalatokat;

31. kitart amellett, hogy biztosítani kell az ipari átállás társadalmi igazságosságát, és megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni az átalakulóban lévő régiók újraiparosításának támogatása céljából stratégiai interregionális beruházási projektek, valamint a veszélyeztetett régiókra, különösen a vidéki és távoli területekre vonatkozó újrafejlesztési tervek révén;

32. hangsúlyozza, hogy az Ukrajna elleni erőszakos orosz invázióra adott válaszként európai energiapolitikánkban alapvető irányváltására van szükség; felszólít az EU energiafüggőségének, különösen az orosz gáztól, olajtól, széntől és nukleáris üzemanyagtól való függőségének jelentős csökkentésére; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a fenntartható, megfizethető, biztonságos és bőségesen rendelkezésre álló megújuló és átmeneti, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia termelési kapacitásait, és fokozzák az energiamegtakarítási és energiahatékonysági intézkedéseket; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa hatékonyabban olyan energiaforrások fejlesztését, amelyek lehetővé teszik a növekvő villamosenergia-szükséglet kielégítését, és tegye összehangoltabbá a szükséges infrastruktúra tervezését és finanszírozását, különösen a szükséges villamosenergia-, energia-, intelligens hálózatok, hidrogén-, szén-dioxid- és fűtési/hűtési infrastruktúra tekintetében;

33. hangsúlyozza, hogy az európai ipari ökoszisztéma hatékony működéséhez stabil energiaellátásra van szükség; figyelmeztet, hogy az energiaellátás szűkülése káros következményekkel járhat a termelő infrastruktúrára nézve; kiemeli, hogy olyan koordinációs rendszerre van szükség, amely válság idején szisztematikusan nyomon követi a gáz rendelkezésre állását annak érdekében, hogy előmozdítsa a válságkezelésre irányuló közös európai stratégiákat;

34. rámutat arra, hogy a fűtési és hűtési folyamatok továbbra is az ipari ágazat egyik legjelentősebb energiafelhasználási módját képezik; hangsúlyozza, hogy az ipari üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének felgyorsítása érdekében teljes mértékben ki kell használni az ipari fűtésben és hűtésben rejlő energiahatékonysági lehetőségeket; hangsúlyozza, hogy jobban ki kell használni az elkerülhetetlen hulladékhőt és hulladék hűtőenergiát, valamint az ipari klasztereket és szimbiózisokat, amelyek számos ágazatban – többek között a textiliparban, a vegyiparban, az élelmiszer-feldolgozó iparban és a gépiparban – jelentős szinergiákat és energiamegtakarítási lehetőségeket kínálnak;

35. felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a körforgásos biogazdaságban rejlő lehetőségek kibontakoztatására irányuló erőfeszítéseit az olyan versenyképes és reziliens iparágak hosszú távú előmozdítása érdekében, amelyek fenntartható és megújuló erőforrásokat használnak fel; e tekintetben kiemeli, hogy a biomassza-hulladék felhasználása hatékonyan helyettesítheti a fosszilis tüzelőanyagokat, miközben lehetővé teszi a szén-dioxid-lábnyom csökkentését; sürgeti ezért az uniós, nemzeti és helyi hatóságokat, hogy minden szakpolitika keretében ösztönözzék ezt a körforgásos megközelítést;

36. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy jelentősen csökkentsék az engedélyek kiadásához szükséges időt, és hozzanak létre gyorsított engedélyezési eljárásokat az ipart a klímasemleges körforgásos gazdaságra való átállásában támogató infrastruktúrára vonatkozóan, a meglévő eljárások átláthatóságának, legitimitásának és jogszerűségének sérelme nélkül; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy Európában létre kell hozni egy hidrogén-gerinchálózatot, tovább kell fejleszteni az összeköttetéseket kontinensünkön, és támogatni kell az olyan energiatakarékos technológiák széles körű bevezetését, mint a nagy hatékonyságú helyi megújulóenergia-termelő létesítmények telepítése és a kapcsolt energiatermelés, különösen a kkv-k számára;

37. megismétli, hogy szükség van egy támogató keretre a fenntartható mobilitás fejlesztéséhez és az ágazati integráció támogatásához;

38. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy gyorsítsák fel valamennyi uniós K+F+I, infrastrukturális és digitális program és eszköz intelligens és szelektív módon történő végrehajtását, beleértve a piaci hiányosságok kezelésére irányuló, közös európai érdeket szolgáló fontos projekteket, az ipari szövetségeket, valamint az új technológiai megoldások tesztelésére, validálására és bővítésére szolgáló technológiai infrastruktúrákat, különös tekintettel azokra, amelyek a kettős átálláshoz szükséges innovatív, áttörést jelentő technológiákat fejlesztik ki, elsősorban az energiatermeléshez, az üzemanyagokhoz és a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz, valamint a hatékony körforgásos gazdaság megvalósításához, mint például a tiszta acélhoz, a tiszta légi közlekedéshez, az e-üzemanyagokhoz, a tiszta műtrágyákhoz és az e-krakkoláshoz kapcsolódóan;

39. hangsúlyozza, hogy a közös európai érdeket szolgáló fontos projekt keretében benyújtott kérelmek Bizottság általi gyors értékelése döntő jelentőséggel bír az európai ipar rezilienciája szempontjából; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egyértelmű, hatékony, egyszerű és átfogó iránymutatásokat a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek tekintetében; hangsúlyozza a finanszírozás – például az InvestEU vagy az Innovációs Alap révén történő – kockázatmentesítésének fontosságát, amely alapok elengedhetetlenek az uniós gyártási kapacitások megerősítéséhez a kulcsfontosságú stratégiai ágazatokban, például a napenergia-iparban, és lehetővé teszik egy szilárd európai gyártási bázis újjáépítését;

40. kiemeli, hogy a karboncsökkentési célú szerződések (CCfD-k) nagy lehetőségeket rejtenek magukban a kibocsátáscsökkentés ösztönzése és az ipar fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentése szempontjából; úgy véli, hogy ezek különösen a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző ágazatok, a fejlettebb technológiák és az ágazatokon belüli terjesztésük támogatása szempontjából fontosak; hangsúlyozza, hogy a karboncsökkentési célú szerződéseknek arányosaknak kell lenniük, összhangban kell lenniük az uniós jogszabályokkal, meg kell felelniük a WTO-nak, és nem vezethetnek az EU belső piacának indokolatlan torzulásához;

41. üdvözli a Bizottság stratégiai függőségekre és kapacitásokra vonatkozó, a stratégiai autonómia céljával összhangban készült elemzését; felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb véglegesítse az elemzéseket és az ipari technológiai ütemterveket, és javasoljon intézkedéseket – többek között újrafeldolgozási és erőforrás-hatékonysági intézkedéseket – az azonosított kritikus fontosságú termékektől és ellátástól való függőség csökkentésére, beleértve az energiaszolgáltatókat is; hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvány elején a kezdeti hiányokkal kapcsolatban szerezett tapasztalatok alapján fontos biztosítani, hogy az alapvető orvosi és egészségügyi berendezések zavartalanul bejussanak az uniós közös piacra; hangsúlyozza, hogy az EU kritikus értékláncokon belüli és gyártási kapacitásainak megerősítése érdekében a kölcsönös függőségek további mélyreható elemzésén alapuló stratégiára van szükség, a multilateralizmus és a szabad kereskedelem iránti elkötelezettség fenntartása mellett;

42. kéri a Bizottságot, hogy az egységes piacról szóló 2021. évi éves jelentésében meghatározott 14 kritikus fontosságú ipari ökoszisztéma stratégiai függőségeinek elemzése során értékláncon alapuló holisztikus megközelítést alkalmazzon; azt ajánlja, hogy e részletes vizsgálatokat terjesszék ki minden stratégiai jelentőségűnek ítélt ágazatra; kéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a nem uniós országok által hozott, területen kívüli hatállyal alkalmazott intézkedések uniós iparágakra gyakorolt hatását, különösen az exportellenőrzés tekintetében; rámutat arra, hogy az új függőségek és sebezhetőségek kialakulásának elkerülése érdekében az aktualizált új iparstratégiát az európai erőforrásoknak és technológiai képességeknek kell vezérelniük;

43. hangsúlyozza, hogy az újrafeldolgozás kritikus szerepet játszik a nyersanyagok és másodlagos anyagok kínálatának növelésében, ezáltal csökkentve az EU függőségét a nem uniós országokból származó behozataltól; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa az elsődleges nyersanyagok iránti kereslet növekedésének korlátozására irányuló intézkedéseket, például a körforgásos gazdaság előmozdítását, a helyettesítő anyagokra irányuló kutatás és innováció támogatását, a fenntartható kínálat kereskedelmi megállapodásokba való beépítését, továbbá a nyersanyagokkal kapcsolatos stratégiai partnerségeket;

44. felhívja a Bizottságot, hogy bővítse ki a Kritikus Technológiák Megfigyelőközpontjának feladatkörét, hogy az magában foglalja az uniós iparágak rezilienciájára vonatkozó mutatók – például a kulcsfontosságú technológiáktól való kölcsönös függőségek, a gyártási kapacitások, a stratégiai függőségek, a potenciális hiányokra vonatkozó korai figyelmeztető rendszer és a stratégiai ágazatokban nyújtott külföldi támogatások – folyamatos nyomon követését, értékelését és az azokról való jelentéstételt;

45. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy bármilyen válsághelyzetre – többek között háborúkra – tekintettel, a nyitott stratégiai autonómia elérése, valamint a gyártási technológiák rendelkezésre állása érdekében hozzanak létre eseti ösztönzőket a kritikus áruk, például az alapvető gyógyszerek előállításába való beruházáshoz, ugyanakkor biztosítsák a hosszú távon reziliens ellátási láncokat;

46. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós gyógyszerstratégiában javasolt intézkedések biztosítsák az EU mint innovátor szerepér a kutatás és fejlesztés területén, garantálják a versenyképességet, biztosítsák megbízható és megfizethető ellátottságot, hozzáférést a modern gyógyszerekhez, és ösztönözzék az innovációt és a kutatás és fejlesztésbe való beruházást; megjegyzi, hogy a kutatáson alapuló erős gyógyszeripar Unióba való vonzása az EU rezilienciáját is támogatni fogja; hangsúlyozza, hogy támogatni kell a célzott K+I beruházásokat, a gyógyszerek és hatóanyagok EU-n belüli gyártását, valamint a területén működő, kutatáson alapuló és dinamikus termelőlétesítmények fenntartását;

47. mély aggodalmát fejezi ki a nem uniós, állami finanszírozású vállalatok által az egységes piacon támasztott tisztességtelen verseny, valamint az általuk végrehajtott beruházások és felvásárlások miatt, különösen az olyan, az Unió függetlenségének és energiabiztonságának biztosításához szükséges stratégiai ágazatokban, mint az energiaellátás; felhívja a Bizottságot, hogy elemezze ezt a beavatkozást, garantálja az egyenlő versenyfeltételeket – különösen a kkv-k számára –, dolgozzon ki megfelelő és jogilag megalapozott intézkedéseket a beavatkozás megelőzésére, miközben összességében biztosítja, hogy az uniós versenypolitika jól megalapozott keretét ne ássák alá, és előmozdítsák a tisztességes versenyt az EU egységes piacán működő nem uniós és uniós vállalatok között egyaránt;

48. üdvözli a Bizottság javaslatait az uniós és nem uniós vállalkozások közötti egyenlő bánásmód bevezetésére vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy e javaslatok összefüggésében meg kell őrizni az európai vállalkozások kiviteli versenyképességét;

49. felhívja a Bizottságot, hogy a következő felülvizsgálatra tekintettel bővítse a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó keretet hatályát és fogalommeghatározásait annak érdekében, hogy kezelje a külföldi támogatásoknak az uniós gazdaság biztonságára gyakorolt hatását, valamint a stratégiai ágazatokban működő uniós vállalatok nem uniós országokban végrehajtott technológiatranszfereinek hatását;

50. kéri a Bizottságot, hogy a zöld átállás globális szintű elősegítése érdekében mozdítsa elő a környezetvédelmi technológiák fejlődő országoknak történő átadását;

51. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a biztonsági felszerelések tekintetében társadalmunk létfontosságú és érzékeny területein – például határ-, kiber- és védelmi biztonság területén – egyre nagyobb mértékű a nem uniós gyártóktól való függőség; hangsúlyozza, hogy a biztonsági technológiát és felszereléseket stratégiai ágazatként el kell kijelölni; kéri, hogy dolgozzanak ki cselekvési tervet ezen uniós iparág fellendítésére, többek között kiigazított közbeszerzési szabályok révén;

52. kiemeli az Európai Számvevőszék következtetéseit az 5G hálózatok megvalósításának késedelméről és a nem uniós forgalmazókkal kapcsolatos kockázatokról[12]; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze az 5G összehangolt bevezetését az EU-ban, és csökkentse az 5G és a 6G kommunikációs technológiával kapcsolatos külső függőségeket és beavatkozási kockázatokat azáltal, hogy összehangolt támogatás révén lehetővé teszi az európai szereplők számára a 6G rendszerekkel kapcsolatos kutatás-fejlesztési kapacitások kiépítését, valamint a digitális és zöld átállás alapjául szolgáló 5G infrastruktúrához kapcsolódó vezető piacok kialakítását; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson megfelelő szintű versenyképességet az 5G-technológiák területén, ugyanakkor garantálja az 5G-hálózatok biztonságát;

53. kiemeli, hogy a kulturális és kreatív iparágak és ágazatok központi szerepet játszanak az új európai Bauhaus mozgalomban, amely kulcsfontosságú kezdeményezés lesz; megjegyzi, hogy a kulturális és kreatív ágazatok az innováció és fejlesztés mozgatórugói Európában; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó, összefüggő és hosszú távú iparpolitikai keretet a kulturális és kreatív ágazatok számára;

54. üdvözli a Bizottság adatmegosztási jogszabályra irányuló javaslatát és a közös európai adatterekre vonatkozó kezdeményezés kidolgozását; hangsúlyozza, hogy az átjárható, versenyképes és európai szintű adatterek szerepet fognak játszani számos ipari ágazatban, többek között a mesterséges intelligencia fejlesztésében, a mobilitásban, a környezetvédelemben, az egészségügyben, és az intelligens gyártásban; hangsúlyozza, hogy az egyes ágazatok jellemzőit figyelembe vevő differenciált megközelítésre van szükség; úgy véli, hogy a nem uniós, illetve az Európai Gazdasági Térségen kívüli vállalatok uniós adatterekkel kapcsolatos kezdeményezésekben betöltött vezető szerepe gyengítheti az EU technológiai szuverenitásának megerősítésére vonatkozó célkitűzést; hangsúlyozza az adatgazdaság fontosságát, és kéri az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az adatokkal kapcsolatos valamennyi kezdeményezést, támogassa a megbízhatóságon, a versenyképességen és az interoperabilitáson alapuló európai adattér-ökoszisztéma kialakulását, ösztönözze a közös európai infrastruktúrák létrehozását az adatok ipari ágazatokon átívelő felhasználásának és cseréjének megkönnyítése érdekében, megerősítve az adat-, felhő- és perem-ökoszisztémákat, és fokozva a nagysebességű kommunikációba történő beruházásokat; e tekintetben hangsúlyozza a jogbiztonság fontosságát, amely kulcsfontosságú az uniós vállalatok innovációs képessége szempontjából;

55. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a kommunikációs hálózatok rezilienciáját és az adatterek biztonságát, így ösztönözve a száloptikás hálózatok gyors kiépítését, amelyek több útvonalat, és a fizikai és kibertámadásokkal szemben pedig rezilienciát biztosíthatnak;

56. felhívja a Bizottságot, hogy a digitális átállás során gondoskodjon arról, hogy a termelési célú felhasználás során az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a számítás összetettségének csökkentése, illetve az energiahatékonyság és a rendszeradatok hatékonyságának növelése érdekében a legkorszerűbb módszereket és a bevált gyakorlatokat alkalmazzák; e tekintetben hangsúlyozza, hogy szükség van egy olyan módszerre, amely a digitális átállás során értékeli a környezeti fenntarthatóságot, beleértve az energiafelhasználás értékelését is a termékek és rendszerek teljes életciklusa során;

57. felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be olyan intézkedéseket, amelyek megakadályozzák az olyan uniós bejelentett szervezetek nem uniós tulajdonlását, amelyeket egy uniós ország bizonyos termékek megfelelőségének forgalomba hozatal előtti értékelésére jelöl ki;

58. üdvözli a Bizottság európai szabványosítási stratégiára irányuló kezdeményezését, amelynek célja a digitális transzformáció és a zöld átállás támogatása, és egyetért azzal a törekvéssel, hogy proaktívabb megközelítést alkalmazzanak a szabványokkal kapcsolatos stratégiák – többek között nemzetközi szinten, a legfontosabb kereskedelmi partnerekkel együtt történő – meghatározását illetően;

59. megjegyzi, hogy a stratégiai autonómia elérése érdekében az Uniónak fejlesztenie kell védelmi képességeit; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az űr- és a védelmi iparba irányuló beruházások támogatása és fellendítése céljából szakpolitikai irányvonalakat határozzanak meg és ambiciózus állami programokat dolgozzanak ki; úgy véli, hogy rendkívül fontos egy megbízható, mérsékelt és hatékony európai védelmieszköz-piac működtetése, amely nagyfokú technológiai szuverenitást is élvez;

60. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

 

INDOKOLÁS

Az európai iparágak döntő fontosságúak mai és jövőbeli társadalmaink jóléte szempontjából. Nemcsak azért, mert 35 millió munkahelyet biztosítanak, hanem azért is, mert ők hozzák létre és állítják elő a jövő gazdaságához és társadalmához szükséges innovációkat, fenntartható anyagokat és termékeket.

 

Az éghajlatváltozás kezeléséhez gyors energetikai átállásra, az új technológiákkal és eljárásokkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés felgyorsítására, valamint a szükséges megoldások gyors elfogadására és végrehajtására van szükség. Az előadó úgy véli, hogy egy versenyképes és innovatív európai iparpolitika alapvetően szükséges az ambiciózus uniós éghajlat-politikai célok eléréséhez.

 

Az EU-nak teljesítenie kell a zöld megállapodással kapcsolatos, arra vonatkozó ígéretét, hogy az olyan növekedési stratégia lesz, amely előmozdítja mind a zöld, mind a digitális átállást. Központi szempont egy olyan együttműködési keret létrehozása az ipar és a tagállamok között, amely lehetővé teszi a világelső európai innovációk fejlesztését, bevezetését és exportját. Ez nemcsak a kibocsátások tényleges csökkenését eredményezi, hanem a társadalmunk és a világ többi része számára szükséges technológiák, áruk és szolgáltatások egyidejű fejlesztését is. Így létrejön egy valódi európai növekedési stratégia.

 

Az EU iparának átalakítására vonatkozó tervek számos kihívást vonnak maguk után. Egyértelmű, hogy az EU-nak és tagállamainak az átállás egésze során kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy szükség esetén elősegítik, koordinálják és megvédik az ipart. A változás megvalósításához testre szabott megoldásokra és eszközökre van szükség, amelyek megfelelnek az Európai Unióban létező különböző ipari ökoszisztémáknak.

 

A tiszta energiába való infrastrukturális beruházások, a stratégiai innovációs program, az adminisztratív terhek csökkentése és a közpénzek felhasználásával kapcsolatos állami kötelezettségvállalás viszonzásaként elvárjuk a kedvezményezett vállalkozások hosszú távú kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy beruházásokat eszközöljenek régióikba, annak lakosaiba és környezetükbe, hogy a helyi társadalmak javát szolgálják.

 

Versenyképesség és tisztaság

 

Egy gyorsan változó világban szükség van az Európai Unió ipari versenyképességének fokozására. Az EU világelső kutatóintézeteknek, vállalatoknak és magasan képzett embereknek ad otthont. Az európai vállalatokban nagy lehetőségek rejlenek a munkahelyteremtés, az export és a fenntartható növekedés terén. Egy olyan világban, amelyet a geopolitikai viszonyok változása jellemez, meg kell őrizni és ki kell bővíteni Európa erősségeit a globális értékláncokban.

 

Az ipar, az egyetemek és más oktatási intézmények, a kutatási és innovációs szervezetek és a kormányok közötti európai együttműködés elengedhetetlen a szükséges infrastruktúra kiépítéséhez és az olyan mindennapi szükségletek előállításához nélkülözhetetlen, áttörést jelentő technológiák kifejlesztéséhez, mint a tiszta acél, a tiszta vegyi anyagok, a tiszta műtrágya, az e-üzemanyagok, a napelemek, a szélturbinák és az alapvető gyógyszerek. Minden egyes ökoszisztéma esetében olyan átállási pályákra van szükségünk, amelyek együtt egy közös menetrendet alkotnak ezeknek az áttörést jelentő technológiáknak a fejlesztésére és alkalmazására vonatkozóan.

 

Külön és hatalmas kihívást jelent annak biztosítása, hogy a jövőben ki tudjuk elégíteni iparunk energiaigényét. Egyértelművé vált, hogy az Európában előállított megújuló energia erre önmagában nem képes. Ezért „energiadiplomáciát” kell folytatnunk más országokkal, például a szintetikus tüzelőanyagokkal való ellátás biztosítása érdekében.

 

Ellenállóképesség

 

A Covid-válság még inkább ráirányította a figyelmet arra, hogy az Európai Unió túlságosan függ a világ más részeitől a kulcsfontosságú termékek és erőforrások tekintetében. A belföldi termeléssel kapcsolatos megközelítésünk túl hosszú ideig a rövid távú költségeket részesítette előnyben a biztonsággal, a fenntarthatósággal és a rezilienciával szemben. Nem hagyhatjuk, hogy a gazdaságunkban és a jövő társadalmában alapvető fontosságú termékek és technológiák rendelkezésre állása és megfizethetősége nagymértékben függjön a világ más részeitől. Az Európai Uniónak vissza kell nyernie erős pozícióját a kulcsfontosságú globális értékláncokban, és válság idején is biztosítania kell a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátást.

 

Az EU túl sokáig figyelmen kívül hagyta, hogy Kína, Oroszország és más nemzetek eltérő szabályok szerint játszanak. Egyes országok nem vonakodnak attól, hogy ipari szereplők vezető pozícióba hozásához stratégiai közberuházásokat és védettséget biztosítsanak. Az EU-ban nem lehetséges minden ágazat állami finanszírozása, ezért védelmi eszköztárra van szükség ahhoz, hogy saját piacunkon fenntartsuk az európai ipar számára az egyenlő versenyfeltételeket, küzdjünk a diszruptív külföldi támogatások ellen, megelőzzük az államilag támogatott külföldi vállalatok által támasztott tisztességtelen versenyt, és megvédjük a kulcsfontosságú európai ágazatokat és technológiákat. Ezt az EU képességeinek megerősítését célzó határozott stratégiai beavatkozásoknak kell kísérniük.

 

A versenyképes, tiszta és reziliens ipar kulcsfontosságú az Európai Unió következő generációi számára.

 

 

KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY

Az ipar leépülése az Európai Unió egészében súlyosan érintette a régiókat. A nyereség maximalizálása és az úgynevezett versenyképesség érdekében a vállalatok tetszés szerint leállították vagy áthelyezték gyártási kapacitásaikat. Emellett az ipar továbbra is az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának egyik fő hajtóereje. Azáltal, hogy az alapvető döntéseket a piacra és a vállalatokra bízták, az uniós iparpolitika tovább súlyosbította a regionális egyenlőtlenségeket, valamint a társadalmi és éghajlati válságokat. Sajnálatos módon ez a jelentés nem szakít azzal a hagyományos uniós iparpolitikai megközelítéssel, amely a társadalmi és éghajlati szükségletek helyett a profitmaximalizálásra helyezi a hangsúlyt. A jelentés szorgalmazza az állami támogatások magánvállalatok számára történő tömeges transzferét, az osztalékok támogatásával, anélkül, hogy társadalom számára garantált lenne a befektetések méltányos megtérülése vagy a közfinanszírozást feltételekhez kapcsolnák. A hadiipar számára javasolt „megerősítés” sem békét, sem biztonságot nem teremt. Ennek azonban nem kell így lennie. Az emberek és a bolygó érdekében változtatnunk kell, amire képesek is vagyunk. Azáltal, hogy a közérdeket állítjuk középpontba, a közkezdeményezéseket és a közberuházásokat ötvözve, az iparstratégia Unió-szerte minőségi munkahelyeket garantálhat, és az ipart az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik eszközévé teheti. Ambiciózus állami tervre van szükségünk az olyan stratégiai ágazatok tekintetében, mint az egészségügy, a közlekedés, a lakhatás, a digitalizáció és az energia.

 

Marc BOTENGA

Marisa MATIAS

Sira REGO

Sandra PEREIRA

Giorgos GEORGIOU

 

 

 

 

MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK FELSOROLÁSA, AMELYEKTŐL VAGY AKIKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

A következő felsorolás tisztán önkéntes alapon, az előadó kizárólagos felelősségi körében készült. Az előadó a következő szervezetektől vagy személyektől kapott észrevételeket a jelentéstervezet elkészítése során:

 

Szervezet és/vagy személy

Alstom

ASD

ASML

BASF

Cecimo

Damen Shipyards

E3G

ECFR

EFPIA

ERT

Eurometaux

FME

France Industrie

HydrogenEurope

Industriall

Katapult

NXP

SeaEurope

SEMI Europe

Signify

SolarPower Europe

Tata Steel

TenneT

TNO

UNIFE

VNO-NCW

 

 

VÉLEMÉNY A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (19.5.2022)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a frissített új európai iparstratégia végrehajtásáról: a kiadások összehangolása a szakpolitikával

(2022/2008(INI))

A vélemény előadója: Angelika Winzig

 

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

1. úgy véli, hogy ahhoz, hogy az Unió kiemelkedő szerepet játsszon a világgazdaságban, visszanyerje korábbi erős pozícióját a fontos globális ellátási láncokban, és versenyképes legyen a nyitott piacokon, minden ágazatnak elegendő és célzott támogatást kell kapnia egy fenntarthatóság-központú technológiai bázis kialakításához, valamint a köz- és magánszféra érdekelt felei által végzett kutatási és innovációs erőfeszítések növeléséhez és előmozdításához;

2 úgy véli, hogy az uniós ipari stratégiát az uniós ellátási láncok megerősítése érdekében következetes és összehangolt módon, ambiciózus célkitűzéseknek megfelelően kell végrehajtani; hangsúlyozza, hogy a szabad, tisztességes, fenntartható és értékalapú kereskedelem, amely megfelelő egyensúlyt teremt a nyitott piacok és a stratégiai szuverenitás szükségessége között és tiszteletben tartja a nemzetközi jogot, valamint a hasonló gondolkodású partnerekkel való stratégiai szolidaritás kialakítására irányuló erőfeszítések olyan témákban, mint például a nemzetközi szabványok meghatározása, erősíteni fogja az Unió ipari bázisát; sürgeti a Bizottságot, hogy a Párizsi Megállapodással, az európai zöld megállapodással és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival összhangban dolgozzon ki ambiciózus kereskedelmi menetrendet;

3. megjegyzi, hogy az uniós ipar, valamint az uniós kis- és középvállalkozások (kkv-k) képezik az uniós gazdaság gerincét és sikerességének alapját; kiemeli a kkv-k központi szerepét a zöld és digitális átállás megvalósításában; hangsúlyozza, hogy a kettős átállás és az új technológiák kifejlesztése során teljes mértékben támogatni kell az ipart és a kkv-kat, testre szabott hozzáférést biztosítva számukra a finanszírozáshoz, valamint elegendő forrást és célzott támogatást nyújtva a kutatás és fejlesztés, az innováció és a munkavállalók digitális készségekkel kapcsolatos képzése számára, ugyanis olyan nagyszabású változásról van szó, amely csak akkor valósítható meg, ha rendelkezésre állnak az innovatív éghajlati és digitális megoldásokhoz szükséges ösztönzők;

4. hangsúlyozza, hogy olyan szabályozási stabilitásra és kiszámíthatóságra van szükség, amely előmozdítja és jutalmazza az innovációt és az új technológiákba történő beruházásokat; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy valamennyi szinten fokozzák a kiberbiztonsági intézkedések erősítésére irányuló erőfeszítéseiket; hangsúlyozza, hogy az olyan stratégiai nemzetközi partnerségek, mint például az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács kiépítése érdekében egy ambiciózus uniós digitális menetrend végrehajtására van szükség, biztosítva az Unió vezető szerepét a digitális kereskedelemben; kéri a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elektronikus kereskedelemről szóló tárgyalásainak folytatását, amelyeknek különös figyelmet kell fordítaniuk a kkv-kra és a fogyasztókra; üdvözli a csipekről szóló jogszabályra irányuló bizottsági kezdeményezést, amely biztosítja az Unió félvezetőkkel való ellátását, ezáltal segítve stratégiai autonómiájának megszerzését; javasolja továbbá a kettős átállás szempontjából kritikus fontosságú alapanyagokra, többek között a ritka földfémekre vonatkozó stratégia kidolgozását is; hangsúlyozza, hogy az ilyen kezdeményezéseket olyan tágabb keretbe kell helyezni, amely az európai zöld megállapodás kulcsfontosságú elemét képező integrált és fenntartható uniós ipari stratégia kulcsfontosságú mérföldköveként azonosítja és nyomon követi az ellátási lánctól való kulcsfontosságú függőségeket;

5. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy mind a jelenlegi, mind a javasolt uniós jogszabályok túl sok adminisztratív és bürokratikus akadályt jelentenek az uniós vállalkozások számára; hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell az uniós vállalkozásokra és különösen a kkv-kra nehezedő szükségtelen adminisztratív és bürokratikus terheket; üdvözli az „egy be, egy ki” elvet; felhívja a Bizottságot, hogy maradéktalanul hajtsa végre a meglévő uniós minőségi jogalkotási programot, valamint építsen be mennyiségi és minőségi célokat tartalmazó ütemterveket az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k adminisztratív terheinek legalább 30%-os csökkentésére vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy a fenntartható gazdasági tevékenységekre való áttérés megkönnyítése érdekében nyomon követésre és előremutató szabályozási és pénzügyi ösztönzők biztosítására van szükség; emlékezteti a Bizottságot, hogy alkalmazza a „gondolkozz először kicsiben” elvet, és hatásvizsgálataiba és jogalkotási munkájába foglalja bele a kkv-tesztet, különösen az energetikai átállás ágazata és az exportorientált gazdasági ágazatok tekintetében;

6. kiemeli, hogy elő kell mozdítani az egyetemek, a kutatóközpontok, a vállalkozások és a közszféra közötti együttműködésre vonatkozó ún. „négyes spirál” modellt; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak együtt kell működniük az uniós iparstratégia kialakításában és végrehajtásában annak érdekében, hogy a szinergiák diverzifikálása és kiaknázása révén biztosítsák az uniós kereskedelempolitikához való fokozott igazodást, valamint hogy nemzetközi szinten versenyképesebbé tegyék a különböző ágazatokat; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen végrehajtási jelentéseket a Parlamentnek történő benyújtás céljából;

7. üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy iránymutatást adjon ki a közbeszerzésről; hangsúlyozza, hogy a közbeszerzés a nemzetbiztonság és gazdasági biztonság elengedhetetlen eszköze; e tekintetben hangsúlyozza, hogy jelezni kell az Unión kívüli országok felé, hogy az uniós közbeszerzési piacok nyitottak maradnak, miközben az erőfeszítéseket az egyenlő versenyfeltételek megteremtésére, valamint a vállalkozásokra és az ajánlatkérő szervekre háruló bürokratikus terhek mérséklésére kell összpontosítani;

8. hangsúlyozza, hogy tekintettel a közelmúltbeli nemzetközi fejleményekre, különösen Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, a kulcsfontosságú uniós szakpolitikai kezdeményezéseket, például az európai zöld megállapodást, az európai digitális évtizedet és az uniós rezilienciacélokat az uniós ipar versenyképességének figyelembevételével kell végrehajtani;

9. megismétli, hogy támogatja a többoldalú kereskedelmi tárgyalások menetrendjét, és sürgeti a WTO tagjait, hogy a soron következő 12. miniszteri konferencián állapodjanak meg a WTO szabálykönyvének aktualizálására és a vállalkozások és munkavállalók tisztességes versenyfeltételeinek helyreállítására irányuló munkatervről;

10. hangsúlyozza a további tárgyalások fontosságát annak érdekében, hogy olyan ambiciózus, korszerű, jövőorientált és fenntartható szabadkereskedelmi megállapodásokat lehessen kötni, amelyek a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban ambiciózus és érvényesíthető fejezeteket tartalmaznak, valamint hogy az uniós kereskedelmi eszköztár, többek között a nemzetközi közbeszerzési eszköz, a kellő gondosság, a kényszerítés elleni küzdelem és a külföldi támogatások révén törekedni lehessen az egyenlő versenyfeltételek és a kölcsönösség más jelentős kereskedelmi partnerekkel szembeni megvalósítására; kiemeli a nemzetközi együttműködés és a nyitott globális kereskedelem fontosságát az uniós gazdaság számára;

11. rámutat arra, hogy a be- és kifelé irányuló fenntartható beruházások, a kereskedelem és a nem uniós piacokhoz való hozzáférés alapvető fontosságú az Unió Covid19-világjárványt követő gazdasági helyreállításának támogatása és a hosszú távú reziliencia biztosítása szempontjából, az Unió szuverenitásának egy ambiciózus stratégiai autonómiára vonatkozó terv révén történő megerősítése, a nem uniós országoktól való függőségének csökkentése, az uniós belső termelés optimális felhasználásának biztosítása, az uniós és globális körforgásos gazdaság megerősítése, az Unió ellátási láncainak diverzifikálása, adott esetben a baráti vagy közeli országokba történő áttelepítés vagy visszatelepítés, az Unió egyetlen termelőtől való függőségének kiküszöbölése, különösen a kritikus fontosságú nyersanyagok és a köztes termékek és anyagok vonatkozásában, beleértve a mezőgazdasági élelmiszereket és termékeket is, továbbá a Párizsi Megállapodással összhangban a fenntartható ellátási láncok biztosítása céljából;

12. hangsúlyozza, hogy elő kell segíteni az Unió éghajlat-politikai céljainak eléréséhez hozzájáruló közvetlen külföldi tőkebefektetéseket; rámutat arra, hogy foglalkozni kell a piacok diverzifikálásával, különösen a hasonlóan gondolkodó partnerekkel együtt, és ambiciózus kereskedelmi menetrendet kell fenntartani a globális partnerekkel;

13. határozottan kitart amellett, hogy az Unió ipari autonómiájának és versenyképességének megőrzése érdekében továbbra is kiemelt prioritásként kell kezelni a tiltott kereskedelem elleni küzdelmet, a tisztességtelen verseny megelőzését, valamint a környezetre rendkívül káros gazdasági tevékenységekre irányuló támogatások és a nemzetbiztonsággal vagy a közrenddel ellentétes stratégiai beruházások fokozatos megszüntetését; felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy kezelni kell a külföldi székhelyű közös vállalkozásokban való uniós részvétel tekintetében fennálló szabályozási hézagot; sürgeti a Bizottságot, hogy kövessen a tisztességtelen politikák és gyakorlatok elleni küzdelmet célzó kereskedelmi és beruházási menetrendet;

14. felhívja a Bizottságot, hogy az Ukrajnában zajló háborúra való tekintettel fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy – elsősorban a hasonlóan gondolkodó partnerekkel való kapcsolatokra építve – az energiaforrások és az energiaszolgáltatók diverzifikálása és a külső függőségek csökkentése, valamint az Unió fosszilis energiától, különösen az orosz széntől, olajtól és gáztól való függőségének csökkentése révén biztosítsa az uniós ipar szükséges energiaellátását;

15. hangsúlyozza különösen, hogy az Uniónak a megújuló energiára való átállás felgyorsítása és a köztes éghajlat-politikai célok elérése révén fokozatosan meg kell szüntetnie az olaj-, szén- és gázimporttól való függőségét, valamint azt, hogy hosszú távú éghajlat-politikai céljainak elérése érdekében fokozatosan meg kell szüntetnie a fosszilis tüzelőanyagok támogatását;

16. e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a potenciális nemzetközi partnerekkel a fenntartható hidrogén előállítására és kereskedelmére vonatkozó kereskedelmi és együttműködési megállapodásokról annak érdekében, hogy a jövőben biztosítani lehessen az Unió iparának, valamint fűtési és közlekedési ágazatának nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokkal való ellátását;

17. hangsúlyozza, hogy a hidrogéngazdaság növekedésének lehetővé tétele érdekében korszerűsíteni kell a meglévő uniós gázinfrastruktúrát és a tagállamok közötti összeköttetéseket, beleértve a szükséges terminálokat is, hogy azok elegendő kapacitással rendelkezzenek az ammónia és a hidrogén behozatalának és szállításának lehetővé tételéhez az egész Unióban; hangsúlyozza, hogy a hatékony és integrált logisztikai hálózatok és infrastruktúrák kialakítása biztosítja a közlekedéshez, az energiához és a digitális szolgáltatásokhoz való zökkenőmentesebb hozzáférést, javítja a vállalkozások versenyképességét, valamint a világ többi részével folytatott nyitott és szabályalapú kereskedelem előmozdítása révén csökkenti a kereskedelmi akadályokat;

18. hangsúlyozza, hogy a kettős átálláshoz biztosítani és jelentősen növelni kell az olyan stratégiai és kritikus fontosságú nyersanyagok bányászatához és feldolgozásához való hozzáférést, mint például a lítium, a ritkaföldfémek és a kobalt, amelyeket importálni kell, és amelyekért egyre nagyobb geopolitikai verseny fog folyni;

19.  javasolja továbbá egy ritkaföldfémekről szóló európai jogszabály kidolgozását.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	16.5.2022
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	37 0 5

 

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

37	+
ECR	Geert Bourgeois, Emmanouil Fragkos, Dominik Tarczyński, Jan Zahradil
ID	Herve Juvin, Danilo Oscar Lancini
NI	Tiziana Beghin, Carles Puigdemont i Casamajó, Ernő Schaller‑Baross
PPE	Anna‑Michelle Asimakopoulou, Daniel Caspary, Arnaud Danjean, Christophe Hansen, Danuta Maria Hübner, Gabriel Mato, Massimiliano Salini, Sven Simon, Jörgen Warborn, Angelika Winzig, Juan Ignacio Zoido Álvarez
RENEW	Jordi Cañas, Svenja Hahn, Karin Karlsbro, Samira Rafaela, Catharina Rinzema, Marie‑Pierre Vedrenne
S&D	Paolo De Castro, Agnes Jongerius, Miapetra Kumpula‑Natri, Bernd Lange, Margarida Marques, Inma Rodríguez‑Piñero, Mihai Tudose, Kathleen Van Brempt
VERTS/ALE	Anna Cavazzini, Heidi Hautala, Sara Matthieu

 

0	-

 

5	0
ID	Markus Buchheit, Roman Haider
S&D	Raphaël Glucksmann
THE LEFT	Emmanuel Maurel, Helmut Scholz

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

VÉLEMÉNY A BELSŐ PIACI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (20.6.2022)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a frissített új európai iparstratégia végrehajtásáról: a kiadások összehangolása a szakpolitikával

(2022/2008(INI))

A vélemény előadója: Maria da Graça Carvalho

 

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

Új iparstratégia a Covid utáni időszakban

1. emlékeztet arra, hogy az új iparstratégiát azért frissítették, hogy tükrözze a Covid19-világjárvány tanulságait, illetve az egységes piac fellendítése érdekében, és hogy ez a stratégia kulcsfontosságú lesz az EU versenyképességének növeléséhez, a zöld és digitális átállás megvalósítása szempontjából, és annak biztosításához, hogy az egységes piac jobban fel legyen készülve a jövőbeli válságokra; emlékeztet arra, hogy egy erős irányítási rendszer és a digitalizált piacfelügyeleti rendszer elengedhetetlen az egységes piac újraindításához és megfelelő működésének és elmélyítésének biztosításához; felhívja a Bizottságot, hogy összpontosítson annak biztosítására, hogy az iparstratégia segítse az egységes piac indokolatlan akadályainak felszámolását és a további széttagoltság és az eltérő nemzeti megközelítések elkerülését, ugyanakkor vegye figyelembe a fogyasztóvédelem megerősítésének szükségességét; emlékeztet arra, hogy meg kell szüntetni az egységes piacon működő kkv-k és mikrovállalkozások számára a túlzott bürokráciát és költségeket;

2. kiemeli, hogy a kulcsfontosságú uniós politikákat holisztikus módon kell figyelembe venni az iparstratégián belül, amelynek a különböző eszközök összehangolására kell törekednie, és teljes mértékben be kell épülnie a meglévő kezdeményezésekbe; hangsúlyozza továbbá, hogy az iparstratégiának koherensnek kell lennie, és az európai politika minden területén meg kell őriznie és támogatnia kell az ipari versenyképességet, ugyanakkor biztosítania kell a fogyasztóvédelmet és a környezetvédelmi célkitűzések felé történő előrelépést is; ezzel összefüggésben emlékeztet annak fontosságára, hogy Európa megőrizze és tovább növelje vezető szerepét a stratégiai ágazatokban, különösen azokban az ágazatokban, amelyek a Covid19-világjárvány során alapvető fontosságúnak bizonyultak; hangsúlyozza, hogy az európai iparpolitikának minden tagállam javát kell szolgálnia; hangsúlyozza, hogy valamennyi ipari ágazattal és az érintett érdekelt felekkel nyílt párbeszédet kell folytatni;

3. emlékeztet azokra az összehangolatlan korlátozásokra, amelyek a világjárvány idején súlyosan megzavarták a belső piac megfelelő működését, és sok ipari ökoszisztémában, különösen az élelmiszer- és gyógyszeriparban jelentős zavarokat okoztak az ellátási láncokban; e tekintetben hangsúlyozza, hogy meg kell előzni az európai élelmiszer-ellátási lánc egyensúlyhiányát és biztosítani kell az élelmezésbiztonságot, valamint garantálni kell a rezilienciát gyógyszer- és gyógyászatieszköz-gyártás tekintetében; emlékeztet továbbá arra, hogy a határellenőrzések és a lezárások nehézségeket okoztak a határt átlépő munkavállalók vagy idénymunkások számára, és hangsúlyozza az akadálymentes mozgás fontosságát; felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa a határokon átnyúló értékláncok világjárványhoz kapcsolódó zavarainak értékelését, mivel az EU nyitott stratégiai autonómiájának előmozdítása érdekében az iparstratégiának biztosítania kell az értékláncok kiteljesedését bizonyos iparágakban;

4. üdvözli, hogy a Bizottság közzétette a fenntartható és körforgásos textiltermékekre vonatkozó uniós stratégiát; emlékeztet arra, hogy a textilipar a világjárvány idején bekövetkezett visszaesés után lassan áll talpra, amit a harmadik országokba történő tömeges termelésáthelyezések is befolyásolnak; hangsúlyozza, hogy a kkv-kat mint az ágazat fő szereplőit kell megcélozni;

Iparstratégia és az ukrajnai helyzet

5. hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajna elleni jogellenes, kiprovokálatlan és indokolatlan háborúja még sürgetőbbé teszi egy rugalmasabb, fenntarthatóbb és szilárdabb gazdasági alap kiépítését az EU-ban, és a kulcsfontosságú ipari és stratégiai ágazatokban az egységes piac kiépítését; ezzel összefüggésben hangsúlyozza az ellátás diverzifikálásának és a túlzott függőség megelőzésének fontosságát az olyan területeken, mint az energia, a nyersanyagok és a kritikus termékek, mivel ez sebezhetőségekhez vezethet és csökkentheti az EU cselekvési képességét; hangsúlyozza, hogy az iparstratégia megerősítése érdekében összehangolt európai megközelítésre van szükség az energiatermelés és a közlekedési infrastruktúra (TEN-T) területén, ugyanakkor javítani kell az erőforrás-hatékonyságot és elő kell mozdítani a körforgásos gazdaságot;

6. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alkalmazzanak holisztikus megközelítést, amikor ösztönzőket hoznak létre a stratégiai ipari ágazatok és ellátási láncaik – például az élelmiszeripar, a gyógyszeripar és más ágazatok – támogatására, amelyek a jelenlegi ukrajnai háború miatt az energia-, szállítási és nyersanyagköltségek erőteljes növekedésével szembesülnek; felhívja a Bizottságot, hogy hajtsa végre különösen a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz, a digitalizációhoz és a zöld átálláshoz szükséges kritikus nyersanyagokra és erőforrásokra vonatkozó stratégiát; továbbá támogatja a kiszolgáltatott ipari fogyasztók és vállalatok, különösen a kiszolgáltatott kkv-k és mikrovállalkozások számára nyújtott célzott könnyítő intézkedéseket, hogy enyhítse a magas energiaárak legsúlyosabb gazdasági és társadalmi hatásait;

A nyitott stratégiai autonómia fokozása

7. megismétli, hogy fokozni kell Európa nyitott stratégiai autonómiáját az ellátási láncok zavarainak és sebezhetőségének kezelése és ellenálló képességük biztosítása, valamint a készségekbe, a szakmai képesítésekbe, a kiberbiztonságba, a digitális infrastruktúrába, az adatgazdaságba és az olyan kulcsfontosságú technológiákba való beruházás révén, mint a mesterséges intelligencia, az 5G és a 6G, a mikroprocesszorok és félvezetők, az akkumulátorok, a 3D-gyártás, a nagy teljesítményű számítástechnika és a kvantumtechnológiák; kiemeli, hogy sürgősen szükség van az innovatív, áttörést jelentő ipari technológiák elterjesztésére az egész Unióban, különösen a kritikus energiaigényű iparágak esetében, többek között az energiaigényes iparágak értékláncaiban a szén-dioxid-körforgásnak az erőforrások újrafelhasználása és újrahasznosítása révén történő lezárása céljából; megjegyzi, hogy a mesterséges intelligenciát teljes mértékben és felelős módon ki kell használni; hangsúlyozza, hogy a vidéki, távoli és a legkülső területeknek is előnyben kell részesülniük ezekből a beruházásokból;

8. hangsúlyozza, hogy az adatvédelmi szabályok tiszteletben tartásával javítani kell az adatok rendelkezésre állását, és helyesel egy egységes adatpiacot az EU ipari fejlődésének támogatása, az innováció előmozdítása és a digitális egységes piac egészének megerősítése érdekében; kéri a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az adatokkal kapcsolatos minden kezdeményezés előrehaladását, javítva az adatmegosztást és -cserét, támogatva a közös európai adatterek kialakítását és ösztönözve a közös európai infrastruktúra létrehozását; úgy véli, hogy az EU-nak hatékonyan együtt kell működnie a nemzetközi partnerekkel a kompatibilis digitális szabványok elérése érdekében;

Zöld és digitális átállás

9. emlékeztet arra, hogy a stratégiai autonómia elérése érdekében az egész EU-ban fel kell gyorsítani a zöld és digitális átállást; hangsúlyozza a társadalmunk digitális és zöld átállását lehetővé tevő technológiai iparágakban tapasztalható hatalmas beruházási hiányosságokat, és megismétli, hogy meg kell erősíteni a digitális és zöld technológiákba történő beruházásokat; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes mértékben támogassák ezt a horizontális megközelítést annak biztosítása érdekében, hogy Európa továbbra is világelső maradjon a kulcsfontosságú alaptechnológiák területén;

10. emlékeztet arra, hogy a zöld megállapodás csak a megújulóenergia-termelés- és felhasználás növelésével valósítható meg, ugyanakkor elismeri a primerenergia-fogyasztás csökkenéséhez vezető energiahatékonysági intézkedések, valamint a megfizethető, biztonságos és diverzifikált tiszta energiához való elegendő hozzáférés biztosításának fontosságát az európai ipar zöld átállásának és globális versenyképességének előmozdítása érdekében; üdvözli továbbá az új európai Bauhaus kezdeményezés elindítását az iparstratégia keretében a fenntarthatóság előmozdítása és fejlesztése érdekében, különösen az építészeti, építőipari és lakásépítési ágazatban, a fenntartható várostervezésre és -fejlesztésre is összpontosítva, és biztosítva valamennyi európai polgár bevonását;

11. hangsúlyozza, hogy az iparstratégiának foglalkoznia kell a megújuló energiaforrások gyorsabb fejlődése előtt álló fő akadályokkal, és növelnie kell a fenntartható fogyasztást, többek között azáltal, hogy módot talál a kkv-k és az energiatermelők jobb összekapcsolására a rendszerben; hangsúlyozza, hogy a megbízható és ellenőrizhető környezeti információk, valamint a termékek tartósságára és javíthatóságára vonatkozó információk kulcsfontosságúak a fogyasztási szokások fenntartható irányba történő átalakításához;

A belső piac megszilárdítása

12. felszólít az egységes piaci stratégia újraindítására az egységes piacban rejlő lehetőségek további kihasználása érdekében a szabályozási megközelítések széttagoltságának megszüntetése, arányos jogszabályok elfogadása, a közigazgatás korszerűsítése és a vállalkozások bürokratikus terheinek enyhítése, a szabályozási megfelelési költségek csökkentése érdekében a beruházások előtt álló jelenlegi akadályok felszámolása, a verseny ösztönzése, a piacvezérelt innováció előnyben részesítése és az EU mint a fogyasztóvédelem területén világelső szereplő előmozdítása révén; hangsúlyozza, hogy az EU ipari versenyképessége egy teljes mértékben működőképes és reziliens egységes piacra támaszkodik, amely előnyöket hoz valamennyi tagállam és polgáraik számára, különösen azáltal, hogy a fogyasztói jogokra, valamint a vállalkozások – köztük a kkv-k, a mikrovállalkozások és az induló vállalkozások – igényeire összpontosít;

13. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az együttműködést egymás között és a gazdasági szereplőkkel, és használjanak új technológiákat az indokolatlan szabályozási és nem szabályozási akadályok és adminisztratív terhek megszüntetésére az egységes piacon, többek között a szolgáltatások terén; hangsúlyozza az egységes piac kialakításának gazdasági előnyeit, megemlítve különösen a Bizottság becsléseit, amelyek szerint az ipari termékek egységes piacának további fejlesztése évi 183–269 milliárd EUR-t termelhetne, míg a szolgáltatási piacok további integrációjából származó nyereség elérhetné az évi 297 milliárd EUR-t, ami önmagában a gazdasági hasznot a GDP 8–9%-áról 12% körülire növelné[13];

14. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy ambiciózus egységes piaci vészhelyzeti eszközt, amely megerősíti a rezilienciát és biztosítja a jól működő egységes piacot válság idején, ugyanakkor erőteljes intézkedéseket dolgoz ki a válságra való felkészülésként anélkül, hogy aláásná az egységes piac indokolatlan akadályainak felszámolására irányuló erőfeszítéseket; kéri továbbá a Bizottságot, hogy javítsa a meglévő irányítási eszközök hatékonyságát;

15. emlékeztet arra, hogy a vertikális ökoszisztémák mellett horizontális megközelítésekre is szükség van, például az alaptechnológiák tekintetében, és hogy a digitális ökoszisztémát horizontálisan integrálni kell az összes többi ipari ökoszisztémával; emlékeztet arra, hogy a világjárvány az idegenforgalmi ökoszisztémát sújtotta a legsúlyosabban, és számos más ökoszisztémában is lassú a fellendülés, mint például a textiliparban, valamint a kulturális és kreatív ágazatokban, miközben a digitális ökoszisztéma a válság alatt növelte forgalmát; hangsúlyozza az iparstratégia által létrehozott Ipari Fórum jelentőségét, és megjegyzi, hogy a létrehozott öt munkacsoport közül az egyik közvetlenül érinti az egységes piacot, és az egységes piac horizontális szempontjait és az indokolatlan akadályok felszámolását elemzi, egy másik pedig kifejezetten a fejlett gyártásra mint az ökoszisztémák széles körének horizontális támogatójára összpontosít;

16 hangsúlyozza, hogy az iparstratégiába be kell vonni a játékipart, mint a legnagyobb fejlődési potenciállal rendelkező iparágak egyikét, emlékeztetve arra, hogy a legtöbb játékgyártó és -fejlesztő nem európai piaci szereplő; egyértelmű európai szintű ütemterveket sürget annak érdekében, hogy az ipar felgyorsulhasson és az ágazat vezető szereplőjévé válhasson;

A szabványosítás előmozdítása

17. elismeri az európai szabványosítási stratégiát, és hangsúlyozza, hogy a harmonizált szabványok az innovációval együtt növelhetik a gazdasági, társadalmi és környezeti jólétet, beleértve a fogyasztók és a munkavállalók egészségét és biztonságát is; úgy véli, hogy a jól működő szabványok ezért elengedhetetlenek a jól működő egységes piachoz, a termékek biztonságához, a globális versenyképességhez, a zöld és digitális átálláshoz és a fogyasztók védelméhez; hangsúlyozza az átláthatóság és az inkluzivitás, valamint a szabványosítás terén a túlzott bürokrácia elkerülése fontosságát; úgy véli, hogy a szabványosítási stratégiának az anyagok újrafelhasználásának és újrafeldolgozásának javítására, valamint a másodlagos erőforrások felhasználásának ösztönzésére kell irányulnia;

18. hangsúlyozza, hogy döntő fontosságú, hogy a szabványosítási stratégia továbbra is a legjobb szakértőket vonzza, és a nemzetközi szabványalkotás tekintetében összehangoltabb megközelítést szorgalmaz, valamint azt, hogy a stratégiai célkitűzéseket az összes érintett fél – többek között a kutatói közösség – aktív részvételével vitassák meg és fogadják el;

19. nagyratörő javaslatokat kér a Bizottságtól a közelgő vámreformmal kapcsolatban, beleértve az Uniós Vámkódexet is; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a vámellenőrzések az egész EU-ban ugyanazokat a normákat kövessék; olyan reformra szólít fel, amely biztosítja a nyitott, tisztességes és fenntartható kereskedelmet, valamint védi a fogyasztókat a veszélyes és nem megfelelő termékekkel szemben; felszólítja a Bizottságot, hogy reformja során vegye figyelembe „a bölcsek” munkacsoportjának az EU vámuniója reformjáról szóló jelentését[14];

Közbeszerzés és a kkv-k versenyképessége

20. hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a kkv-k, a mikrovállalkozások és az ipar versenyképességét az ellátási kockázatok, függőségek, zavarok és sebezhetőségek kezelése révén, különösen a zöld és digitális gazdaságban; hangsúlyozza, hogy a hatékony, nyitott, igazságos és együttműködésen alapuló közbeszerzési keret a közberuházások mellett fontos szerepet játszhat a munkahelyteremtés, a fenntartható növekedés, a versenyképesség és az innovatív beruházások támogatásában, valamint a fenntartható fogyasztás és a fenntartható termékek elterjedése előmozdításában; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a jól működő és harmonizált egységes piac létrehozása érdekében továbbra is dolgozzanak a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi megfontolásokat tükröző uniós közbeszerzési jogszabályok megfelelő végrehajtásán; emlékeztet a Bizottság zöld közbeszerzésre vonatkozó iránymutatásának fontosságára, amely segíteni fogja az EU arra irányuló erőfeszítéseit, hogy erőforrás-hatékony gazdasággá váljon, és elősegíti a fenntarthatóbb áruk és szolgáltatások iránti keresletet, miközben előmozdítja az ökoinnovációt is;

21. emlékeztet a Bizottság által kidolgozott iránymutatások fontosságára, amelyek gyakorlati útmutatásokat adnak arra vonatkozóan, hogy a tagállamoknak hogyan kell a közbeszerzési szerződésekbe teljesítménycélokat és minőségi kritériumokat – például a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot (MEAT) – beépíteniük, és hogyan lehet jobban bevonni a gyártók sokaságát, beleértve a kkv-kat és a mikrovállalkozásokat is; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a közbeszerzésekben való részvétel tekintetében kísérjék szoros figyelemmel a kkv-k helyzetét; hangsúlyozza a kkv-k jelentőségét a belső piacon a versenyképesség és az innováció szempontjából, miközben elismeri szerepüket mint gyártók és mint más gyártók számára biztosított ipari szolgáltatások nyújtói; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a kkv-kat, a mikrovállalkozásokat és az induló vállalkozásokat a finanszírozáshoz való hozzáférés javításában, miközben segítse az európai vállalatok kivásárlásainak és felvásárlásainak csökkentését, amennyiben az ilyen kivásárlások és felvásárlások veszélyeztetik az európai innovációt, és adjon egyértelmű iránymutatást arra vonatkozóan, hogy adott esetben hogyan kell megfelelni az uniós ágazati szabályoknak;

22. emlékeztet a hatékony és fenntartható közbeszerzési gyakorlatok fontosságára, különösen az egészségügyi ökoszisztémával összefüggésben; sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat az alapvető fontosságú áruk, mint például a gyógyszerek közös beszerzésére vonatkozó célzott szabályok kidolgozásában, amelyek célja a hosszú távú fenntarthatóság, az ellátás biztonsága, a tisztességes verseny és a gyártási képességekbe történő beruházások biztosítása;

23. emlékeztet az uniós piac új dinamikájához és a változó globális környezethez igazított versenyszabályok fontosságára az egységes piacon belüli hatékony és tisztességes verseny biztosítása és a fogyasztók választási lehetőségeinek bővítése érdekében;

Kutatás, innováció és áttörést hozó technológiák

24. emlékeztet a K+F-beruházásoknak a GDP 3%-ára való növelésére, valamint a kutatás és innováció egységes piacának kialakítása érdekében az Európai Kutatási Térség erősítésére vonatkozó kötelezettségvállalásokra; üdvözli iparági szövetségek létrehozását különböző ágazatokban, és hangsúlyozza, hogy az ilyen szövetségek a köz- és magánszféra közötti partnerségekkel együtt fontosak az áttörést hozó technológiák kifejlesztéséhez; hangsúlyozza, hogy a kutatás-fejlesztésbe történő beruházások növelése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az EU versenyképes maradjon; hangsúlyozza, hogy a K+F beruházásoknak valamennyi ipari ágazatra kell összpontosítaniuk, nem csak a feldolgozóiparra, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a kkv-k és a mikrovállalkozások nagyobb mértékű részvételét a K+F piacon; kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa az átláthatóságot, az inkluzivitást, a következetességet és a szinergiákat az ipart, a kkv-kat és a mikrovállalkozásokat támogató valamennyi kezdeményezésben, finanszírozásban és szabályozási eszközben, különösen a zöld és digitális átállás tekintetében; felhívja a Bizottságot egy olyan európai innovációs térség kialakítására, amely képes a tudományos eredményeket kereskedelmi termékekké alakítani, támogatja az induló vállalkozásokat és a kkv-kat, és a vállalkozásokat az Unió egységes piacán belül tartja;

25. kiemeli az Európai Kutatási Térség, az Európai Oktatási Térség és az európai innovációs ökoszisztémák megerősítésére irányuló kezdeményezések végrehajtásának szükségességét, amelyek célja egy erős európai belső kutatási és innovációs piac kiépítése;

26. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki világos, hatékony, egyszerű és átfogó iránymutatásokat a meglévő eszközökre vonatkozóan, amelyeknek számos ipari ágazat politikai prioritásaival kell foglalkozniuk, nevezetesen a közös európai érdekű fontos projektek, a különböző szövetségek (ipari adatok, űrhajóhordozók, kibocsátásmentes repülés, akkumulátorok stb.), az európai digitálisinfrastruktúra-konzorciumok és mások; hangsúlyozza a különböző eszközök, programok és alapok közötti megfelelő szinergiák biztosításának fontosságát, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköztől a strukturális alapokig, és hangsúlyozza, hogy ezeket jobban integrálni kell a közös vállalkozásokkal és a Horizont Európa keretprogramból eredő egyéb kezdeményezésekkel, mint például az Európai Technológiai és Innovációs Intézet és az Európai Innovációs Tanács;

A készségek fejlesztése

27. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki konkrét intézkedéseket annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat egyes ágazatokban a strukturális munkaerőhiány kezelésében, ugyanakkor a tisztességes munkakörülmények előmozdításában is; felszólít a tehetségek, technológiai szakértők és know-how elszívásának az egységes piacon belüli újbóli kiegyensúlyozására, valamint a kutatás, az innováció és a technológiai fejlesztés finanszírozásának javítására; továbbá hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak nemzeti kereteiken keresztül határozottan kell fellépniük annak érdekében, hogy megfelelően végrehajtsák a készségekről szóló paktumot és a munkaerő átképzési és továbbképzési lehetőségeinek megteremtésére irányuló egyéb uniós kezdeményezéseket; emlékeztet az oktatás és a képzés megerősítésének fontosságára, különösen az egységes piac zöld és digitális átállásának támogatásához szükséges készségek fejlesztése érdekében;

28. hangsúlyozza, hogy állandó párbeszédre van szükség az érintett hatóságok és a gazdasági szereplők között annak biztosítása érdekében, hogy a munkaerő felkészültebb legyen az új ipari igényekre; emlékeztet arra, hogy az ipari ágazatok zöld és digitális átállásához szükség van a magasan képzett és a képzett szakemberek kölcsönös elismerésére az Európai Unió egész területén;

29. hangsúlyozza, hogy a nők ipari ágazatban való foglalkoztatásának hiányából eredő probléma hozzájárul a nemek közötti bér- és nyugdíjszakadékhoz; kéri, hogy az iparstratégia keretében hozzanak intézkedéseket az európai iparban tapasztalható, nemek közötti szakadék és a nők lehetőségei hiányának kezelése érdekében, különösen a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén; emlékeztet továbbá arra, hogy a hagyományos iparágak digitalizációja munkahelyteremtéshez vezethet új iparágakban, de jelenlegi munkahelyeket is megszüntethet, és bizonyos esetekben bizonytalan munkakörülményekhez vezethet; emlékeztet arra, hogy ezek a kihívások intézkedéseket és megfelelő pénzügyi beruházásokat tesznek szükségessé az iparstratégia keretében.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	16.6.2022
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	36 0 6
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Pablo Arias Echeverría, Alessandra Basso, Brando Benifei, Adam Bielan, Andrea Caroppo, Anna Cavazzini, Dita Charanzová, Deirdre Clune, Alexandra Geese, Sandro Gozi, Maria Grapini, Krzysztof Hetman, Virginie Joron, Eugen Jurzyca, Arba Kokalari, Marcel Kolaja, Andrey Kovatchev, Maria-Manuel Leitão-Marques, Adriana Maldonado López, Beata Mazurek, Leszek Miller, René Repasi, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Tomislav Sokol, Ivan Štefanec, Róża Thun und Hohenstein, Kim Van Sparrentak, Marion Walsmann
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Marco Campomenosi, Maria da Graça Carvalho, Geoffroy Didier, Malte Gallée, Karen Melchior, Tsvetelina Penkova, Antonio Maria Rinaldi, Marc Tarabella, Kosma Złotowski
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)	Nicola Beer, Rosanna Conte, Vlad Gheorghe, Ondřej Kovařík

 

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

36	+
ECR	Adam Bielan, Beata Mazurek, Kosma Złotowski
PPE	Pablo Arias Echeverría, Andrea Caroppo, Maria da Graça Carvalho, Deirdre Clune, Geoffroy Didier, Krzysztof Hetman, Arba Kokalari, Andrey Kovatchev, Andreas Schwab, Tomislav Sokol, Ivan Štefanec, Marion Walsmann
RENEW	Nicola Beer, Dita Charanzová, Vlad Gheorghe, Sandro Gozi, Ondřej Kovařík, Karen Melchior, Róża Thun und Hohenstein
S&D	Brando Benifei, Maria Grapini, Maria-Manuel Leitão-Marques, Adriana Maldonado López, Leszek Miller, Tsvetelina Penkova, René Repasi, Christel Schaldemose, Marc Tarabella
VERTS/ALE	Anna Cavazzini, Malte Gallée, Alexandra Geese, Marcel Kolaja, Kim Van Sparrentak

 

0	-

 

6	0
ECR	Eugen Jurzyca
ID	Alessandra Basso, Marco Campomenosi, Rosanna Conte, Virginie Joron, Antonio Maria Rinaldi

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (21.6.2022)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a frissített új európai iparstratégia végrehajtásáról: a kiadások összehangolása a szakpolitikával

(2022/2008(INI))

A vélemény előadója: Carlo Fidanza

 

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

– tekintettel az „Új európai iparstratégia” című, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0102), és az Európai Parlament ahhoz kapcsolódó, 2020. november 25-i állásfoglalására[15],

– tekintettel a „Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért” című, 2020. március 10-i bizottsági közleményre (COM(2020)0103),

– tekintettel a „Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időálló pályára állítása” című, 2020. december 9-i bizottsági közleményre (COM(2020)0789);

– tekintettel „A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében” című, 2021. május 5-i bizottsági közleményre (COM(2021)0350),

– tekintettel a fenntartható turizmusra vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2021. március 25-i állásfoglalására[16],

– tekintettel „Az egységes piacra vonatkozó 2021. évi éves jelentés” című, 2021. május 5-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0351),

– tekintettel a „Stratégiai függőségek és képességek” című, 2021. május 5-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2013)0352),

– tekintettel „A turizmus átállási pályáinak közös kialakítását célzó forgatókönyvek: reziliensebb, innovatívabb és fenntarthatóbb ökoszisztéma” című, 2021. június 21-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2021)0164),

– tekintettel a Bizottság 2022. február 4-én közzétett, „Átmeneti útvonal a turizmus számára” című szakpolitikai jelentésére,

A. mivel a Covid19-világjárványra válaszul bevezetett korlátozások a turizmust és a közlekedési ágazatot érintették a leginkább, minek következtében 2021-ben a világjárvány előtti szinthez képest 72%-kal csökkent a nemzetközi turistaforgalom[17];

B. mivel 2019-ben a turisztikai ágazat az összes munkahely 11,6% -át tette ki; mivel az Utazási és Idegenforgalmi Világtanács arról számolt be, hogy 2020-ban 3,6 millió munkahely szűnt meg Európában[18]; mivel a Covid19-világjárvány példátlan hatást gyakorolt a turisztikai ágazatra, mivel jelentősen csökkentette turistaforgalmat és ezáltal a turizmushoz kapcsolódó vállalkozások bevételeit; mivel a turizmus teljes GDP-hez való hozzájárulása Európában a 2019. évi 9,9%-ról 2020-ban a felére, 4,9%-ra csökkent; mivel a közlekedési ágazat és a közlekedési infrastruktúra az európai gazdaság éltető eleme; mivel a szilárd infrastruktúrahálózatok és az életképes közlekedési vállalkozások a társadalom versenyképessége valamennyi aspektusának alapvető előfeltételei;

C. mivel a közlekedési ágazat gazdasági feltételei közvetlen hatást gyakorolnak az ipari vállalkozásokra, mert a nyersanyagok, az alapanyagok és a késztermékek szállításának költségei befolyásolják a termékek árát, és azokat végső soron a fogyasztóknak kell viselniük; mivel az üzemanyag- és energiaárak közelmúltbeli meredek emelkedésének fényében, amely növeli az inflációt és rontja a háztartások vásárlóerejét, a tagállami szintű határozott intézkedésekkel összehangolt, uniós szintű közös stratégiára van szükség az árak növekedésének és az európai vállalkozások versenyképességére, valamint az európai háztartások vásárlóerejére gyakorolt negatív gazdasági hatásnak a mérséklése érdekében;

D. mivel a közlekedési ágazatban működő vállalkozások többsége mikro-, kis- és középvállalkozás (kkv), és mivel ezek különösen érzékenyek a ciklikus ingadozásokra, az árváltozásokra és a megnövekedett szabályozási terhekre; mivel az európai iparstratégiának kellő figyelmet kell fordítania a kisvállalkozásokra vonatkozó feltételekre, és kialakításában a „gondolkozz először kicsiben” elvet kell követnie;

E. mivel a Bizottság „A turizmus átállási pályái” című szakpolitikai jelentése kiemeli, hogy tovább kell gyorsítani turisztikai ökoszisztéma zöld és digitális átállását, és mivel az uniós turisztikai ágazatban a vállalkozások több mint 99%-a kkv és mikrovállalkozás; mivel az ágazatot elhagyó munkavállalók újbóli foglalkoztatását célzó intézkedésekre, a munkavállalók számára munkanélküliségi rendszerekre és az ágazatban méltányos munkakörülményekre van szükség;

F. mivel az utazási szokások az egészségügyi szükséghelyzet miatt megváltoztak, és egyre keresettebbek a nem zsúfolt és a helyi úti célok; mivel a geopolitikai helyzet új kihívásokat támaszt;

G. mivel a Bizottság „A turizmus átállási pályája” című szakpolitikai jelentése hangsúlyozza, hogy a tagállamok turisztikai stratégiáinak a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságot biztosító fenntartható fejlődési elvekre kell épülniük;

H. mivel a turizmus fontos és sokrétű ágazat, amely jelentős multiplikátorhatással bír más ágazatokra nézve, és ennélfogva prioritást élvez az uniós menetrendben, és mivel ugyanakkor a turizmust még inkább be kell vonni a pénzügyi programokba és az uniós szakpolitikákba;

I. mivel a peremterületeken, a vidéki térségekben és a szigeteken – beleértve az EU legkülső régióit is – található úti célok sajátos kihívásokkal néznek szembe a látogatók rendelkezésére álló közlekedési lehetőségekkel kapcsolatban, így a zöld átállás negatív társadalmi-gazdasági hatásaival szemben is kiszolgáltatottabbak;

J. mivel a transzeurópai közlekedési hálózatnak (TEN-T) biztosítania kell a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és hozzáférhetőséget az EU-ban és annak régióiban, beleértve a vidéki, távoli, hegyvidéki, ritkán lakott, peremterületi, szigeti és legkülső régiókat is, ami ösztönözné a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést, csökkentené az egyenlőtlenségeket, előmozdítaná a digitalizációt és az innovációt, javítaná az alkalmazkodó- és ellenálló képességet úgy, hogy annak közvetlen hatása legyen a turisztikai ágazatra;

K. mivel a turizmus fellendülésének és ellenálló képességének fokozása érdekében Európa-szerte szükség van az észak-déli és kelet-nyugati összeköttetést biztosító közlekedési folyosók kiegyensúlyozott fejlesztésére; mivel a mobilitási és közlekedési ágazat – különösen az ágazat újraiparosítása révén – óriási lehetőségeket kínál a termelőberuházások terén a tagállamokban azáltal, hogy egyesíti a berendezések gyártását és javítását a tömegközlekedés, a vasút, a fenntartható és intelligens mobilitás, valamint az összeköttetésre, kohézióra és fejlesztésre épülő területrendezés előmozdításával;

L. mivel a Bizottság a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítását célzó „Irány az 55%!” intézkedéscsomagának elfogadásakor nem vette figyelembe a turisztikai ökoszisztémára és annak versenyképességére vonatkozó egyes konkrét jogszabályok hatásait;

M. mivel a Bizottság „A turizmus átállási pályája” című szakpolitikai jelentése nem tartalmaz egyértelmű irányításra vonatkozó iránymutatásokat vagy cselekvési tervet, amely alapján kezelhetők a turisztikai kihívások, és közös megoldások alakíthatók ki;

1. üdvözli a turizmus átállási pályájára vonatkozó tervet, és felhívja a Bizottságot, hogy a különböző területekre, például a kutatásra és fejlesztésre, az infrastruktúrára, valamint a technológiai fejlesztésre és a készségekre vonatkozó konkrét intézkedések bemutatásával valósítsa meg és kövesse nyomon azt annak érdekében, hogy előmozdítsa a fenntartható turizmus fejlesztését valamennyi európai turisztikai célponton mind a turisták, mind a helyi lakosság számára, ugyanakkor biztosítsa az egységességet és az összhangot az uniós politikák és célkitűzések, a finanszírozási eszközök és a szabályozási eszközök között az ágazatok fenntartható átállásának támogatása érdekében;

2. felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa az együttműködést a Parlamenttel (elsősorban a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsággal és annak az idegenforgalommal foglalkozó munkacsoportjával) és más uniós intézményekkel, például a Régiók Bizottságával és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal a turizmus átállási pályájára vonatkozó közös nyomon követési és végrehajtási folyamatban; kéri ezért a Bizottságot, hogy az európai idegenforgalmi stratégia megerősítése érdekében vonja be a Parlament idegenforgalommal foglalkozó munkacsoportját az idegenforgalmi tanácsadó bizottság rendszeres üléseibe;

3. kéri, hogy a Bizottság hozzon létre és működtessen egy online platformot az érdekelt felek közötti együttműködésre a közös alkotási folyamat további előmozdítása érdekében;

4. hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárványra adott válasz történelmi lehetőséget jelent az uniós turizmus korszerűsítésére és fenntarthatóbbá tételére, többek között a mobilitás tekintetében, valamint a fogyatékossággal élő személyek számára történő hozzáférhetőbbé tételére; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen közzé a „fenntartható turizmusról” szóló cselekvési tervet, amely rövid, közép- és hosszú távú célkitűzéseket tartalmaz, az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban, és hangsúlyozza, hogy ezeket az intézkedéseket a Parlamenttel és a tagállamokkal együttműködve kell előmozdítani; ismételten hangot ad azon meggyőződésének, hogy a turisztikai célpontoknak és létesítményeknek fizikailag hozzáférhetőnek kell lenniük a társadalom minden tagja számára, különösen a fogyatékossággal élő személyek számára, és támogatja a turizmus átállási pályája tekintetében azt az álláspontot, hogy minden úti célon biztosítani kell az akadálymentes turisztikai létesítményeket, valamint világos és hozzáférhető tájékoztatást kell nyújtani róluk a tartózkodásukat és tevékenységeiket tervező és lefoglaló utazók számára.

5. úgy véli, hogy a fenntartható turizmusnak – a gazdasági fejlődés és a munkahelyteremtés előmozdítása mellett – hozzá kell járulnia a természetes ökoszisztémák és a biológiai sokféleség védelméhez és helyreállításához, különös tekintettel arra, hogy korlátozni kell a túlturizmus jelenségét, és ösztönözni kell az alternatív modellek kifejlesztését és a digitális technológiák használatát; felhívja a Bizottságot, hogy könnyítse meg az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a turizmusban érdekelt felek számára, különösen a kis szálláshelyek energiahatékonyságának javítása és energiamegtakarításuk növelése érdekében;

6. úgy véli, hogy a stratégiának tovább kell erősítenie az egységes piac integritását a turisztikai és a közlekedési ágazat tekintetében; szorgalmazza, hogy az új európai iparstratégiát hangolják össze a kapcsolódó szakpolitikai ambíciókkal, például az európai zöld megállapodás és a digitalizáció megvalósításával, egyenlő versenyfeltételek biztosításával az európai ipar és vállalkozások számára, az energia- és közlekedési szegénység kezelésével, a társadalmi kohézió javításával, a multimodalitás megerősítésével és a turisztikai ökoszisztéma támogatásával, például a bevált gyakorlatok megosztásával, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak arról, hogyan javíthatók a szakpolitikák mindkét ágazat számára;

7. felszólítja a Bizottságot, hogy javasoljon válságkezelési mechanizmust annak biztosítása érdekében, hogy a turisztikai ágazat megfelelően felkészüljön a jövőbeli válságokra, amennyiben a nemzeti válaszlépések elégtelennek bizonyulnak;

8. megismétli az Európai Turisztikai Ügynökség létrehozására irányuló felhívását, amely többek között a következőkért lenne felelős:

az uniós és a tagállami politikai döntéshozók tényszerű áttekintéssel és adatokkal való ellátása, lehetővé téve számukra, hogy megalapozott stratégiákat dolgozzanak ki az összegyűjtött és elemzett turisztikai adatok alapján, ideértve az e stratégiáknak az ágazatra gyakorolt lehetséges társadalmi, gazdasági és környezeti hatásaira vonatkozó adatokat is;

válságkezelési mechanizmus működtetése annak biztosítása érdekében, hogy a turisztikai ágazat megfelelően felkészüljön a jövőbeli válságokra, amennyiben a nemzeti válaszlépések elégtelennek bizonyultak;

technikai és adminisztratív támogatás nyújtása a mikrovállalkozások és a kkv-k számára annak érdekében, hogy növeljék az uniós finanszírozáshoz és pénzügyi eszközökhöz való hozzáférésüket és azok felhasználását;

a turisztikai ökoszisztéma támogatása például a bevált gyakorlatok megosztásával annak érdekében, hogy megalapozott döntéseket lehessen hozni a turisztikai politikák javítására vonatkozóan;

az európai márka népszerűsítése a harmadik országokban, és az európai turisztikai termék diverzifikációjának előtérbe helyezése;

9. felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó európai idegenforgalmi politikát az Európai Turisztikai Unió létrehozása céljából;

10. felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy uniós turisztikai stratégiát (a 2030/2050-ig tartó időszakra szóló európai turisztikai menetrendet), valamennyi kormányzati szint hatóságaival és az ágazat szereplővel együttműködve, világos célok és célkitűzések megfogalmazásával, finanszírozási lehetőségek biztosításával és végrehajtási tervek kidolgozásával;

11. sajnálatosnak tartja, hogy az EU többéves pénzügyi kerete és a Next Generation EU nem különített el külön finanszírozást a turisztikai ágazat számára, amelyet különösen hátrányosan érintett a Covid19-világjárvány, a folyamatban lévő ukrajnai háború, a magas infláció, valamint a megnövekedett energia- és üzemanyagárak, noha ez az ágazat 2019-ben 9,9%-kal járult hozzá az uniós GDP-hez; úgy véli, hogy az EU és a tagállamok közberuházásai elengedhetetlenek az idegenforgalmi ágazatot támogató infrastruktúra és mobilitás fejlesztéséhez;

12. üdvözli a turizmus uniós finanszírozásáról szóló útmutatót; kéri azonban a Bizottságot, hogy rendszerezze és terjessze a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves uniós pénzügyi keret keretében rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségeket annak érdekében, hogy több információt nyújtson az egyedi intézkedések kidolgozásáról; kéri, hogy a tagállamokban biztosítsanak pénzügyi lehetőségeket az idegenforgalomban érdekelt felek számára;

13. ösztönzi a tagállamokat, hogy különböző uniós finanszírozási eszközök, például az Európai Regionális Fejlesztési Alap révén könnyítsék meg a beruházások számára a turisztikai ökoszisztémához való hozzáférést; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés növelésének további módjaként biztosítsanak ágazati pénzügyi képzéseket a turisztikai ökoszisztéma érdekelt felei számára;

14. hangsúlyozza, hogy a közlekedési ágazatban a további díjak az embereket sújtják, különösen a gyéren lakott és a legkülső területeken élőket, valamint a legkevesebb pénzügyi tartalékkal rendelkező vállalkozásokat (különösen a kisebb vállalkozásokat); úgy véli, hogy az üzemanyag- és energiaárak közelmúltbeli meredek emelkedése súlyos veszélyt jelent az Unió versenyképességére és a háztartások pénzügyi helyzetére; felszólítja az érintett uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy támogassák a magasabb árak elleni küzdelmet célzó intézkedéseket és rendszereket, például a fenntartható közlekedési módokra, például a vasútra és az aktív mobilitásra való átállás előmozdításával, a tömegközlekedés ösztönzésével, valamint a megosztott mobilitási rendszerek és a kapcsolódó kezdeményezések ösztönzésével;

15. emlékezteti a Bizottságot arra a lehetőségre, amelyet a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések uniós költségvetés keretében történő bemutatása nyújt; felszólítja a Bizottságot, hogy a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések előkészítésével és alakulásával kapcsolatban rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet és működjön együtt vele, hogy az európai parlamenti képviselők továbbra is részt vehessenek a folyamatban;

16. kéri a Bizottságot, hogy támogassa a turisztikai ágazatban működő kkv-kat és mikrovállalkozásokat (beleértve a kézműveseket is) az innovatív fenntartható kezdeményezések előmozdítása, a bürokrácia egyszerűsítése, az oktatás és képzés ösztönzése, valamint a munkaerő továbbképzésének és átképzésének előmozdítására irányuló finanszírozás biztosítása révén, különös tekintettel az új digitális készségekre, a turisztikai kínálat új úticélokkal és élményekkel való bővítésének ösztönzése és a regionális termékek és a helyi hagyományok értékének növelése érdekében; hangsúlyozza, hogy jelentősen csökkenteni kell a kkv-kra nehezedő adminisztratív terheket, és e célból jobban ki kell igazítani az uniós szabályozási keretet;

17. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki és támogassanak a digitalizálást elősegítő további intézkedéseket; emlékeztet arra, hogy a digitális átállás az EU egyik kulcsfontosságú horizontális prioritása, amely hozzá fog járulni az uniós vállalkozások versenyképességének fokozásához a vállalkozói készség, az innováció és a kutatás előmozdítása, kreatív és innovatív megoldások kidolgozása, valamint az egyetemekkel, turisztikai iskolákkal és a tudásközpontokkal folytatott együttműködés érdekében, amelyek célja a tudás előállítása és átadása az ágazat számára, ami tovább fogja erősíteni e vállalkozások gazdasági és egyéb válságokkal szembeni rezilienciáját;

18. kéri a Bizottságot, hogy vonja be a turisztikai ágazatot az uniós adatstratégiába, és támogassa olyan adatterek létrehozását, amelyek egy jobb adatmegosztást és hozzáférhetőséget lehetővé tévő nyilvános keret létrehozásával az ágazat javát szolgálják; ezzel összefüggésben felszólítja a Bizottságot, hogy harmonizálja a turizmussal kapcsolatos statisztikai adatok gyűjtésére vonatkozó szabályokat;

19. megjegyzi, hogy az adatokhoz való jó hozzáférés elengedhetetlen a mesterséges intelligencián (MI) alapuló technológia kifejlesztéséhez, amely az intelligens és összekapcsolt flották kiépítésével párhuzamosan egyre jelentősebbé fog válni a közlekedési és turisztikai ágazatban, ugyanakkor elismeri, hogy számos kihívást kell még leküzdeni a biztonságos, védett és átlátható mesterségesintelligencia-alkalmazások biztosítása terén; hangsúlyozza, hogy a közlekedés és a mobilitás területén megvalósuló technológiai fejlesztések, különösen az MI-alkalmazások és az önvezető járművek nagy lehetőséget kínálnak az emberek és vállalkozások mindennapi életének egyszerűsítésére, az utazási idők lerövidítésére, továbbá a torlódások mérséklésére, a balesetek megelőzésére, valamint a kibocsátások és a költségek csökkentésére;

20. támogatja a közlekedési ágazat szélesebb körű automatizálását azzal a céllal, hogy hatékonyabbá, fenntarthatóbbá és versenyképesebbé váljon;

21. felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a kibocsátásmentes járművek elterjedését, csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást az alacsony és nulla kibocsátású közlekedési eszközök használatának ösztönzése révén, és ösztönözze a nyilvánosság és a vállalkozások rendelkezésére álló fenntartható alternatív közlekedési megoldások használatát a digitalizáció és az automatizálás támogatása, valamint az összekapcsoltság és a hozzáférés javítása révén a fenntartható és intelligens mobilitási stratégia keretében;

22. szorgalmazza a tagállamok újraiparosítására irányuló közberuházásokat fejlődésük segítése és szuverenitásuk támogatása érdekében, különösen a vasúti járművek és a hajók építésének és javításának ösztönzése, valamint annak biztosítása révén, hogy a közlekedési ágazat energetikai átalakítása hozzájáruljon a hazai energiatermeléshez, és hogy a fenntartható és intelligens mobilitás előmozdítása a termelőtevékenység mozgatórugójává váljon;

23. úgy véli, hogy az „európai márka” harmadik országokban történő népszerűsítésének többek között az Unió kulturális, történelmi és természeti örökséggel, helyi gasztronómiával és egészséggel kapcsolatos kínálatának diverzifikálására kell összpontosítania, az adott úti célokkal és utazásszervezőkkel együttműködve; újfent hangsúlyozza, hogy az egész éves turizmus fejlesztése érdekében stratégiailag támogatni kell turisztikai célpontokat azzal a céllal, hogy egyedi útvonalak kialakításával fellendüljenek a kézművesipari tevékenységek és nőjön azok helyszíneinek értéke, ezáltal ellensúlyozva a turisztikai kínálat sablonosságát és számos helyi közösség elnéptelenedését, mivel e tevékenységek és helyszínek jelentik a fő vonzerőt a turisták számára, emellett alapvető fontosságúak az európai országok turisztikai kínálatának általános újjáélesztéséhez; emlékeztet arra, hogy átfogó intelligens turisztikai stratégiákra van szükség a távoli régiók számára, valamint arra, hogy ösztönözni kell az új turisztikai lehetőségeket;

24. úgy véli, hogy a potenciális kihívások és a zöld átállás növekvő költségei a közlekedési ágazatokban, különösen a légi és tengeri közlekedésben befolyásolhatják a turisztikai ágazat iránti keresletet; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy rendszeresen értékelje e kihívások társadalmi-gazdasági hatásait, beleértve az átállás versenyképességét is, figyelembe véve a tagállamok turisztikai ágazataiban javasolt valamennyi intézkedést;

25. hangsúlyozza, hogy minden tagállamnak szüksége van egy fejlett, intelligens, biztonságos és fenntartható TEN-T-re, amely Unió-szerte előmozdítja a fenntartható közlekedést, az összeköttetéseket és a területi megközelíthetőséget, különösen a peremterületeken, a szigeteken és a legkülső régiókban, hogy támogassa és fellendítse az európai és nemzetközi turizmust; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a hiányzó, határokon átnyúló kapcsolatokra és azok kiépítésére, valamint az összeköttetésre; felszólítja a tagállamokat, hogy használják fel a NextGenerationEU és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz forrásait ezen infrastrukturális beruházások felgyorsítására, valamint a közlekedési rendszerbe történő beruházásokhoz szükséges kapacitás gyors bővítésére az ipar versenyképességének és a háztartások pénzügyi helyzetének javítása érdekében; úgy véli, hogy a TEN-T, valamint annak városi, helyi és tengerparti területekkel való összeköttetése fejlesztése kulcsfontosságú szerepet játszik az utazáshoz és turizmushoz való fenntartható, alternatív, rugalmas közlekedési megoldások biztosításában nagy távolságok esetében is, amikor a légi közlekedés nem optimális vagy nem szükséges megoldás;

26. ismételten felhívja a Bizottságot, hogy a 2020. december 16-i állásfoglalásában[19] foglaltaknak megfelelően fogadjon el konkrét és kötelező célokat és mutatókat tartalmazó ütemtervet a jobb szabályozás és az adminisztratív terhek egyszerűsítésének biztosítása érdekében, a gazdasági helyreállítás előmozdítása és az Unió versenyképességének megerősítése céljából; emlékezteti a Bizottságot arra az ígéretére, hogy feladatát az „egy be, egy ki” elvnek megfelelően látja el; megjegyzi, hogy ezen elv szerint minden bevezetett új szabályozási terhet ellentételezni kell az azonos szakpolitikai területen jelentkező egyenértékű költségteher eltörlésével; sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb készítsen átfogó tervet a közlekedési ágazatra háruló szabályozási terhek ellensúlyozására, az „egy be, egy ki” elvvel összhangban;

27. kéri a Bizottságot, hogy segítse elő az utazástervezést, többek között azáltal, hogy a lehető leghamarabb egyszerűsített eljárásokat biztosít a multimodális jegyek digitális szolgáltatásokon keresztül történő kibocsátására és biztosítja a kapcsolódó jogokat, ugyanakkor jobban szabályozza az online foglalási platformok és közvetítőik tevékenységét; szorgalmazza a rövid távú bérleti szerződések uniós keretének megerősítését és arányossá tételét, valamint új politikák végrehajtását a vendéglátóiparban az átláthatóság, a tisztességes verseny és a fogyasztók spekulációval szembeni védelme érdekében;

28. sürgeti a tagállamokat és a turisztikai ágazatot, hogy a turizmusra vonatkozó stratégiáik előterjesztésekor fordítsanak kiemelt figyelmet a turisztikai célpontok sajátos erősségeire a természeti ökoszisztéma és erőforrások, a kulturális és történelmi örökség védelme és helyreállítása, valamint a fogyasztók egyedi és hiteles élményeinek biztosítása, továbbá az inkluzivitás és a hozzáférhetőség tekintetében, többek között a fogyatékossággal élő személyek számára is; sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a kkv-kat, valamint a kulturális és kreatív ágazatokat a turisztikai ökoszisztémában betöltött kulcsfontosságú szerepükben, és a technikai segítségnyújtás és a stratégia célkitűzéseinek eléréséhez szükséges finanszírozás biztosítását kéri; szélesebb körű innovatív kezdeményezéseket szorgalmaz a digitális készségek oktatásának ösztönzése érdekében;

29. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel és a vállalkozásokkal szoros együttműködésben foglalkozzanak a munkavállalók helyzetével a turisztikai ágazat teljes értékláncában, az ágazat – amelyre a szezonalitás és a részmunkaidős foglalkoztatási formák jellemzőek – munkakörülményeiről folytatott konstruktív párbeszéd révén; hangsúlyozza, hogy a munkaerőhiány számos tagállamban negatív következményekkel jár a turisztikai ágazatra nézve, és sürgeti a tagállamokat, hogy mielőbb foglalkozzanak a gazdasági, társadalmi és kulturális okokkal;

30. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az órabérek és a munkaerőköltség a turizmusban lényegesen alacsonyabbak, mint a gazdaság egészében, és ehhez a határozott idejű munkaszerződések viszonylag magas aránya és rövidebb szolgálati idő társul; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a turizmusban dolgozó nők körülbelül 15%-kal kevesebbet keresnek, mint férfi kollégáik; felhívja a Bizottságot, hogy segítse elő a tisztességes és inkluzív foglalkoztatást az ágazatban;

31. úgy véli, hogy a kék gazdaság rendkívül fontos a fenntartható turisztikai ágazat előmozdításához; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak biztosítania kell a 2006/123/EK irányelv[20] tisztességes és megkülönböztetésmentes átültetését az állami tulajdonban lévő tengerparti területekre vonatkozó, turisztikai célú koncessziók esetében; megjegyzi, hogy a biológiai sokféleség és az ökoturizmus gazdagságának megőrzése és javítása érdekében alapvető fontosságú a vidéki és part menti területek ökoszisztémáinak védelme; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak az intelligens turizmusra vonatkozó átfogó stratégiákat a távoli és a legkülső régiók számára a korlátozott közlekedés vagy a digitális összekapcsoltság problémáinak kezelése érdekében.

32. hangsúlyozza, hogy a megosztott mobilitás, beleértve a közös autóhasználatot, a robogómegosztást és a kerékpármegosztást, a közcélú (menetrend szerinti és nem menetrend szerinti) és a magán közlekedési szolgáltatásokkal integrált mobilitási stratégia részeként pozitív hatást gyakorol a turizmusra.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	15.6.2022
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	37 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	José Ramón Bauzá Díaz, Izaskun Bilbao Barandica, Paolo Borchia, Karolin Braunsberger-Reinhold, Ciarán Cuffe, Jakop G. Dalunde, Karima Delli, Gheorghe Falcă, Giuseppe Ferrandino, Carlo Fidanza, Mario Furore, Jens Gieseke, Elsi Katainen, Elena Kountoura, Peter Lundgren, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Marian-Jean Marinescu, Tilly Metz, Caroline Nagtegaal, Jan-Christoph Oetjen, João Pimenta Lopes, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, Vera Tax, Barbara Thaler, Petar Vitanov, Lucia Vuolo, Roberts Zīle, Kosma Złotowski
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Tom Berendsen, Maria Grapini, Roman Haider, Pär Holmgren, Ondřej Kovařík, Colm Markey, Dorien Rookmaker, Annalisa Tardino
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)	Alessandra Basso

 

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

37	+
ECR	Carlo Fidanza, Peter Lundgren, Dorien Rookmaker, Roberts Zīle, Kosma Złotowski
ID	Alessandra Basso, Paolo Borchia, Roman Haider, Annalisa Tardino
NI	Mario Furore
PPE	Tom Berendsen, Karolin Braunsberger-Reinhold, Gheorghe Falcă, Jens Gieseke, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Marian-Jean Marinescu, Colm Markey, Massimiliano Salini, Barbara Thaler, Lucia Vuolo
RENEW	José Ramón Bauzá Díaz, Izaskun Bilbao Barandica, Elsi Katainen, Ondřej Kovařík, Caroline Nagtegaal, Jan-Christoph Oetjen, Dominique Riquet
S&D	Giuseppe Ferrandino, Maria Grapini, Vera Tax, Petar Vitanov
THE LEFT	Elena Kountoura
VERTS/ALE	Ciarán Cuffe, Jakop G. Dalunde, Karima Delli, Pär Holmgren, Tilly Metz

 

0	-

 

1	0
THE LEFT	João Pimenta Lopes

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

 

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	13.7.2022
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	70 0 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Matteo Adinolfi, Nicola Beer, François-Xavier Bellamy, Hildegard Bentele, Tom Berendsen, Paolo Borchia, Marc Botenga, Markus Buchheit, Cristian-Silviu Buşoi, Jerzy Buzek, Ignazio Corrao, Ciarán Cuffe, Nicola Danti, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Niels Fuglsang, Lina Gálvez Muñoz, Claudia Gamon, Jens Geier, Nicolás González Casares, Christophe Grudler, Henrike Hahn, Ivo Hristov, Ivars Ijabs, Romana Jerković, Eva Kaili, Seán Kelly, Łukasz Kohut, Zdzisław Krasnodębski, Andrius Kubilius, Marisa Matias, Iskra Mihaylova, Dan Nica, Angelika Niebler, Niklas Nienaß, Ville Niinistö, Mauri Pekkarinen, Tsvetelina Penkova, Morten Petersen, Markus Pieper, Sira Rego, Robert Roos, Sara Skyttedal, Maria Spyraki, Riho Terras, Grzegorz Tobiszowski, Patrizia Toia, Marie Toussaint, Isabella Tovaglieri, Henna Virkkunen, Pernille Weiss, Carlos Zorrinho
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Andrus Ansip, Pascal Arimont, Tiziana Beghin, Franc Bogovič, Gheorghe Falcă, Andreas Glück, Klemen Grošelj, Elżbieta Kruk, Adriana Maldonado López, Sandra Pereira, Bronis Ropė, Ernő Schaller-Baross, Jordi Solé, Marion Walsmann
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)	Biljana Borzan, Rosanna Conte, Erik Marquardt, Liudas Mažylis, Matjaž Nemec, Antonio Maria Rinaldi, Christel Schaldemose, Alexandr Vondra

 

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

70	+
ECR	Zdzisław Krasnodębski, Elżbieta Kruk, Robert Roos, Grzegorz Tobiszowski, Alexandr Vondra
ID	Matteo Adinolfi, Paolo Borchia, Markus Buchheit, Rosanna Conte, Antonio Maria Rinaldi, Isabella Tovaglieri
NI	Tiziana Beghin, Ernő Schaller-Baross
PPE	Pascal Arimont, François-Xavier Bellamy, Hildegard Bentele, Tom Berendsen, Franc Bogovič, Cristian-Silviu Buşoi, Jerzy Buzek, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Gheorghe Falcă, Seán Kelly, Andrius Kubilius, Liudas Mažylis, Angelika Niebler, Markus Pieper, Sara Skyttedal, Maria Spyraki, Riho Terras, Henna Virkkunen, Marion Walsmann, Pernille Weiss
RENEW	Andrus Ansip, Nicola Beer, Nicola Danti, Claudia Gamon, Andreas Glück, Klemen Grošelj, Christophe Grudler, Ivars Ijabs, Iskra Mihaylova, Mauri Pekkarinen, Morten Petersen
S&D	Biljana Borzan, Niels Fuglsang, Lina Gálvez Muñoz, Jens Geier, Nicolás González Casares, Ivo Hristov, Romana Jerković, Eva Kaili, Łukasz Kohut, Adriana Maldonado López, Matjaž Nemec, Dan Nica, Tsvetelina Penkova, Christel Schaldemose, Patrizia Toia, Carlos Zorrinho
VERTS/ALE	Ignazio Corrao, Ciarán Cuffe, Henrike Hahn, Erik Marquardt, Niklas Nienaß, Ville Niinistö, Bronis Ropė, Jordi Solé, Marie Toussaint

 

4	-
THE LEFT	Marc Botenga, Marisa Matias, Sandra Pereira, Sira Rego

 

0	0

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

• [1] HL C 97., 2022.2.28., 43. o.
• [2] HL C 270., 2021.7.7., 2. o.
• [3] HL C 316., 2021.8.6., 2. o.
• [4] HL C 425., 2021.10.20., 43. o.
• [5] HL C 445., 2021.10.29., 2. o.
• [6] HL C 465., 2021.11.17., 11. o.
• [7] HL C 15., 2022.1.12., 56. o.
• [8] HL C 15., 2022.1.12., 45. o.
• [9] Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0468.
• [10] HL C 238., 2018.7.6., 28. o.
• [11] Az Európai Számvevőszék 2022/02. sz. különjelentése: „Vállalkozások energiahatékonysága: Van némi energiamegtakarítás, de a tervezést és a projektkiválasztást hiányosságok jellemzik” https://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/SR22_02/SR_Energy-effic-enterpr_HU.pdf
• [12] Az Európai Számvevőszék 03/2022. sz. különjelentése: „Az 5G bevezetése az Unióban: a hálózatok kiépítése késedelmes, egyes biztonsági kérdések továbbra is megoldatlanok”, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2022.
• [13] A Bizottság „A zöld, digitális és reziliens gazdaság felé vezető út: európai növekedési modellünk” című, 2022. március 2-i közleménye (COM(2022)0083).
• [14] „Az Unió erősítése az európai vámügyekben – Tíz javaslat az EU vámuniójának a geopolitikai Európához való igazítására. A „bölcsek” munkacsoportjának jelentése az EU vámuniójának reformjáról”, Brüsszel, 2022. március.
• [15] HL C 425., 2021.10.20., 43. o.
• [16] HL C 494., 2021.12.8., 106. o.
• [17] https://www.unwto.org/unwto-world-tourism-barometer-data
• [18] Az Európai Parlament 2020. december 16-i állásfoglalása az európai kkv-kra vonatkozó új stratégiáról (HL C 445., 2021.10.29., 2. o.), 5. bekezdés.
• [19] Az Európai Parlament 2020. december 16-i állásfoglalása az európai kkv-kra vonatkozó új stratégiáról (HL C 445., 2021.10.29., 2. o.), 5. bekezdés.
• [20] Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról, HL L 376., 2006.12.27., 36. o.