JELENTÉS az Európai Parlamentnek a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, az új uniós bővítési stratégiára vonatkozó ajánlásáról

    17.10.2022 - (2022/2064(INI))

    Külügyi Bizottság
    A vélemény előadója: Tonino Picula


    Eljárás : 2022/2064(INI)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    A9-0251/2022
    Előterjesztett szövegek :
    A9-0251/2022
    Elfogadott szövegek :

    AZ EURÓPAI PARLAMENT AJÁNLÁSTERVEZETE

    a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az új uniós bővítési stratégiáról

    (2022/2064(INI))

    Az Európai Parlament,

     tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkére,

     tekintettel az 1993. június 21–22-i koppenhágai Európai Tanács elnökségi következtetéseire, más néven a koppenhágai kritériumokra,

     tekintettel az Általános Ügyek Tanácsának 1997. április 29–30-i következtetéseire, amelyekben feltételességi elv érvényesítését szorgalmazza a nyugat-balkáni régió országaival fenntartott kapcsolatokra vonatkozó egységes európai uniós stratégia kialakítása során,

     tekintettel az EU és a nyugat-balkáni országok közötti, Szalonikiben tartott 2003. június 21-i csúcstalálkozó során elfogadott, a nyugat-balkáni államok Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nyilatkozatra,

     tekintettel a 2014. augusztus 28-án megkezdett berlini folyamatra,

     tekintettel a témával kapcsolatos korábbi állásfoglalásaira, különösen az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló, 2019. október 24-i állásfoglalásra[1], a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a Nyugat-Balkánra vonatkozó, 2020. június 19-i ajánlására, a 2020. évi csúcstalálkozót követően[2], a bővítési országokról szóló 2021. évi bizottsági jelentésekről szóló állásfoglalásaira, valamint az Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia uniós tagjelölt státuszáról szóló, 2022. június 23-i állásfoglalására[3],

     tekintettel az EU 2016. évi globális stratégiájára, amely kimondja, hogy a hiteles bővítési politika stratégiai befektetést jelent Európa biztonsága és jóléte szempontjából, és már eddig is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a korábban háború sújtotta területek békében élhessenek,

     tekintettel a „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című, 2018. február 6-i bizottsági közleményre (COM(2018)0065),

     tekintettel „A csatlakozási folyamat előmozdítása – Hiteles uniós perspektíva a Nyugat-Balkán számára” című, 2020. február 5-i bizottsági közleményre (COM(2020)0057),

     tekintettel a 2018. május 17-én Szófiában és a 2020. május 6-án Zágrábban tartott EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra és az ezekhez kapcsolódó nyilatkozatokra,

     tekintettel a 2021. október 6-i EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozón elfogadott brdói nyilatkozatra,

     tekintettel az Európai Tanács 2022. március 24–25-i ülésének következtetéseire,

     tekintettel az Európai Tanács Ukrajnára, Moldovai Köztársaságra és Grúziára vonatkozó, 2022. május 30-i következtetéseire,

     tekintettel az Ukrajna, Moldova és Grúzia által benyújtott, uniós tagság iránti kérelemre és a kapcsolódó kedvező bizottsági véleményekre és európai tanácsi következtetésekre, nevezetesen a 2022. június 23–24-i ülésén a „tágabb Európa” koncepciójáról, Ukrajnáról, Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia tagsági kérelméről, a Nyugat-Balkánról, gazdasági kérdésekről, az Európa jövőjéről szóló konferenciáról, valamint a külkapcsolatokról elfogadott következtetésekre, amelyek tagjelölti státuszt biztosítottak Ukrajnának és a Moldovai Köztársaságnak, és jelezték, hogy az EU készen áll ugyanezt megtenni Grúzia esetében is,

     tekintettel a bővítésről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról szóló, 2018. június 26-i, 2019. június 18-i, 2020. március 25-i és 2021. december 14-i tanácsi következtetésekre, a Törökország által a Földközi-tenger keleti térségében végzett jogellenes fúrási tevékenységekről szóló, 2019. július 15-i és október 14-i tanácsi következtetésekre, a 2019. december 12-i, valamint 2020. október 1–2-i és 2020. október 15–16-i európai tanácsi következtetésekre, az európai uniós külügyminisztereknek a Földközi-tenger keleti térségében kialakult helyzettel kapcsolatban kiadott, 2020. május 15-i nyilatkozatára és 2020. augusztus 14-i videokonferenciájának főbb eredményeire, valamint az uniós külügyminiszterek 2020. augusztus 27–28-i informális ülésének (Gymnich-értekezlet) eredményeire,

     tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti, mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget is magában foglaló társulási megállapodásra[4] (AA/DCFTA), amely 2017. szeptember 1-jén lépett hatályba, valamint a kapcsolódó társulási menetrendre,

     tekintettel az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló, 2021. szeptember 15-i (EU) 2021/1529 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[5],

     tekintettel „A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv” című, 2020. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2020)0641),

     tekintettel az Európai Számvevőszéknek „A nyugat-balkáni országok jogállamiságához nyújtott uniós támogatás: a törekvések ellenére nem szűntek meg egyes alapvető problémák” című, 2022. január 10-i különjelentésére,

     tekintettel az Európai Számvevőszéknek „Az Uniót érintő dezinformáció: korlátozottan, de továbbra is árt” című, 2021. június 3-i különjelentésére,

     tekintettel „Az EU bővítési politikájáról szóló 2018. évi közlemény” című, 2021. október 19-i bizottsági közleményre (COM(2021)0644),

     tekintettel az értékek és a szabályokon alapuló páneurópai együttműködés előmozdításáról és a megerősített Európa Tanács támogatásáról szóló, 2020. július 13-i tanácsi következtetésekre,

     tekintettel a Tanács által 2022. március 21-én hivatalosan jóváhagyott, a biztonságra és védelemre vonatkozó stratégiai iránytűre,

     tekintettel a működőképes Bosznia-Hercegovinának az európai úton történő előrehaladását biztosító elvekről szóló, 2022. június 12-i politikai megállapodásra,

     tekintettel „A közös kül- és biztonságpolitika végrehajtása – 2021. évi éves jelentés” című, 2022. február 17-i állásfoglalására[6],

     tekintettel a Szerződések felülvizsgálatára irányuló konvent létrehozására irányuló felhívásról szóló, 2022. június 9-i állásfoglalására[7],

     tekintettel a Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett 2022. június 8‑i ajánlására az EU kül-, biztonság- és védelempolitikájáról az Ukrajna elleni orosz támadó háború megindítását követően[8],

     tekintettel eljárási szabályzata 118. cikkére,

     tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0251/2022),

    A. mivel a bővítés az EU egyik leghatékonyabb külpolitikai eszköze és az Unió egyik legsikeresebb politikája, miközben továbbra is az európai kontinens békéjét, biztonságát, stabilitását és jólétét előmozdító stratégiai és jövőbe mutató geopolitikai befektetésnek tekinthető; mivel az európai békét és stabilitást fenyegető növekvő orosz fenyegetés fényében a megerősített bővítési politika továbbra is az EU rendelkezésére álló leghatékonyabb geopolitikai eszköz;

    B. mivel a bővítés mindenki számára előnyös folyamat, és mindvégig nagyon hatékony és sikeres eszköz volt a szükséges reformok fellendítésére mind az EU-n belül, mind a tagjelölt országokban, amely ösztönözte a demokratikus átalakulást; mivel hatékonysága az évek során jelentősen csökkent, mivel az EU nem tett eleget saját ígéreteinek;

    C. mivel a bővítési politikát nem szabad pusztán politikai, adminisztratív vagy technokrata folyamatnak tekinteni, hanem dinamikusabbá és értékorientáltabbá kell válnia, hiszen a csatlakozási tárgyalások az uniós értékek és politikák tagjelölt országoknak való fokozatos átadásával és megerősítésével járnak;

    D. mivel az EU elkötelezett azon tagjelölt és potenciális tagjelölt országok támogatása mellett, amelyek osztják az EU közös értékeit; mivel az EU továbbra is a legnagyobb kereskedelmi partnerük, valamint az IPA III, a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv, a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközbe (NDICI – Globális Európa és a makroszintű pénzügyi támogatás keretében továbbra is a Uniótól kapják a legtöbb beruházási és pénzügyi támogatást;

    E. mivel az Uniónak mindenre kiterjedően át kell gondolnia a bővítési politika hitelességét és hatékonyságát, miközben megreformálja és megerősíti saját magát, többek között intézményeinek, szakpolitikáinak és szavazási eljárásainak működését is;

    F. mivel új, világosan meghatározott és stratégiai, politikai és geopolitikai fókuszú lendületre, politikai elkötelezettségre és jövőképre van szükség a status quo meghaladásához, az EU-ból az utóbbi évtizedben hiányzó politikai akarat helyreállításához, valamint az EU-n belül és különösen a tagjelölt országokban a bővítési folyamat újjáélesztéséhez, biztosítva ugyanakkor annak folytonosságát, következetességét, hitelességét és hatását oly módon, hogy a bővítési folyamatban részt vevő országokban konkrét politikai és társadalmi reformok végrehajtásával és az új bővítési módszertan referenciaértékeinek elérésével kézzelfogható eredményeket mutatnak fel;

    G. mivel az Európai Parlament továbbra is a csatlakozni kívánó országok megbízható partnere és a bővítési folyamat szószólója, továbbá a polgárok javát szolgáló intézményi és társadalmi-gazdasági reformok előmozdítója;

    H. mivel az elmúlt években a Tanács – belső viták miatt – cserben hagyta a bővítési országokat azáltal, hogy akadályozta a csatlakozási folyamatot, és nem teljesítette az EU régóta fennálló ígéreteit, ami késedelmekhez vezetett a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával való megkezdése, valamint a Koszovóra vonatkozó vízumliberalizáció terén, jóllehet ezek az országok teljesítették az előírt kritériumokat, ahogy azt maga a Bizottság is megerősítette; mivel az elkötelezettség hiánya miatt az EU az elmúlt években elveszítette hitelességét, így vákuum jött létre, teret nyitva ezáltal Oroszország, Kína és más rosszindulatú harmadik szereplők számára;

    I. mivel az előrehaladást részben az akadályozza, hogy a bővítési országokban egyes politikai vezetők részéről hiányzik a valódi politikai akarat az alapvető reformok előmozdítására, mivel az általuk tett nyilatkozatok nem mindig voltak arányban az adott országok csatlakozási folyamata során végrehajtott reformok szintjével;

    J. mivel a bővítési politikát rugalmasabbá, dinamikusabbá és jutalmazóbbá kell tenni, figyelembe véve mind a politikai realitásokat, mind az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja által teremtett új geopolitikai kontextust, fenntartva ugyanakkor a csatlakozási folyamat érdemeken alapuló jellegét; mivel a hatékonyság növelése érdekében az EU bővítési politikájának ötvöznie kell az alapvető kérdésekre – a jogállamiságra, a demokratikus normákra, a gazdasági reformokra, az alapvető jogokra és szabadságokra – helyezett erőteljes hangsúlyt a tagjelölt országoknak az uniós integráció különböző területeire való fokozatos beengedésével, szemmel láthatóan és folyamatosan a teljes jogú tagság felé haladva, hogy fenntartsák a reformok lendületét a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban;

    K. mivel az EU új bővítési stratégiájának szigorúan azon az elven kell alapulnia, hogy az egyes országok szabadon határozhassák meg, milyen utat követnek, okulva a nyugat-balkáni országokkal és a keleti partnerség országaival jelenleg zajló folyamat során levont tanulságokból; mivel nem engedhető meg, hogy harmadik felek azzal a kijelentéssel zsarolják vagy fenyegessék az EU-t, hogy az EU bővítése ellenük irányul;

    L. mivel az Unióhoz csatlakozó országoknak a rosszindulatú külföldi beavatkozásból és dezinformációs kampányokból eredő kihívásokkal kell szembenézniük; mivel a múltbeli fejlemények megmutatták, hogy a bővítés elmaradása jelentős stratégiai költségekkel jár, és veszélyeztetheti kontinensünk biztonságát és stabilitását;

    M. mivel a transzatlanti partnerség eddig is megbízható és állandó platformként támogatta az EU bővítését; mivel az Ukrajna elleni orosz agresszív háború ismét megerősítette e partnerség jelentőségét;

    N. mivel Oroszország Ukrajna ellen indított agresszív háborúja három országot (Ukrajna, Grúzia és Moldova) ösztönzött arra, hogy uniós társulási megállapodások keretében tagsági kérelmet nyújtson be, kifejezve népeik azon óhaját, hogy szabad és demokratikus országokban éljenek, amelyek szilárdan a nemzetek európai családjához kapcsolódnak; mivel 2022. június 17-én a Bizottság közzétette az Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia tagsági kérelméről szóló véleményét, amelyben azt ajánlotta a Tanácsnak, hogy mindhárom ország előtt nyissák meg az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetőségét, valamint hogy Ukrajna és a Moldovai Köztársaság kapjon tagjelölt státuszt, Grúzia pedig azt követően kapjon tagjelölt státuszt, hogy teljesít bizonyos kritériumokat;

    O. mivel 2022. június 23-án az Európai Tanács tagjelölt státuszt adott Ukrajnának és Moldovának, és egyúttal elismerte Grúzia uniós csatlakozásának jövőbeli lehetőségét;

    P. mivel a Nyugat-Balkánon stratégiai és geopolitikai verseny zajlik, és egyes országok destabilizálódhatnak, ami veszélyezteti kontinensünk biztonságát és stabilitását; mivel harmadik országok kihasználják ezeket a sebezhetőségeket, többek között stratégiai beruházások és dezinformációs kampányok révén; mivel a csatlakozásra váró országok stabilitása, biztonsága és demokratikus rezilienciája elválaszthatatlanul összekapcsolódik az EU saját biztonságával, stabilitásával és demokratikus rezilienciájával;

    Q. mivel az Európai Tanács 2022. június 23–24-i következtetéseiben teljes körű és egyértelmű elkötelezettségét fejezte ki a Nyugat-Balkán uniós perspektívája iránt, és a csatlakozási folyamat felgyorsítására szólított fel;

    R. mivel a Tanács „A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű” című dokumentumban hangsúlyozta, hogy a nyugat-balkáni országoknak az európai integráció felé történő előrelépés érdekében továbbra is kézzelfogható eredményeket kell felmutatniuk a jogállamiság és az európai értékeken, szabályokon és normákon alapuló reformok terén;

    S. mivel a Tanács határozatát konkrét cselekvési tervnek kell alátámasztania, amely nemcsak a tagjelölt országoktól elvárt eredményeket tartalmazza, hanem azt is biztosítja, hogy a Moldovai Köztársaság és Ukrajna minden szükséges támogatást megkapjon ahhoz, hogy uniós tagállammá váljon; mivel a tervnek egyértelmű ütemtervet kell biztosítania Grúzia számára, amely tartalmazza azokat a kézzelfogható követelményeket, amelyeket teljesítenie kell ahhoz, hogy megkapja a tagjelölt státuszt és az EU-hoz való jövőbeli csatlakozás lehetőségét;

    T. mivel Törökország uniós tagjelölt ország; mivel Törökország még mindig jelentős távolságra van az EU értékeitől és normatív keretétől, és e távolság egyre nő az olyan alapvető területeken, mint a nemzetközi jog tiszteletben tartása, a jogállamiság, az emberi jogok, az egyéni szabadságok, a polgári jogok és a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a jószomszédi kapcsolatok és a regionális együttműködés;

    U. mivel valamennyi bővítési országot saját érdemei alapján kell megítélni, és az uniós csatlakozáshoz vezető úton való előrehaladásnak az Unióhoz kapcsolódó szükséges reformok révén elért tartós és visszafordíthatatlan eredményektől kell függenie, különösen a jogállamiság területén;

    V. mivel az EU-hoz való csatlakozásnak az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkével összhangban kell történnie, tiszteletben tartva a vonatkozó eljárásokat, és annak az előírt kritériumok teljesítésén kell alapulnia;

    W. mivel az Uniónak meg kell védenie elveit és értékeit, szolidaritást mutatva azokkal, akik ugyanezen eszmék mellett állnak ki;

    X. mivel az Unióban vagy a csatlakozni kívánó országokban egyik oldalon sincs helye a lázító retorikának, a népirtás tagadásának vagy háborús bűnösök dicsőítésének; mivel a múlttal való szembenézés az egyetlen módja a valódi megbékélés elérésének, ami döntő fontosságú a virágzó társadalmak és a sikeres integráció szempontjából;

    1. ajánlja, hogy a Tanács, a Bizottság és a Bizottság alelnöke / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője:

    A geopolitikai környezet, az Európai Unió jövője és kohéziója

    a) ismerje el, hogy az Unió jóléte és biztonsága azon múlik, hogy képes-e megvédeni és előmozdítani a békét, a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat – ideértve a kisebbségek jogait –, az alapvető szabadságokat és értékeket, valamint a szabályokon alapuló többoldalú rendet, többek között a közvetlen szomszédságában;

    b) mozdítsa elő az uniós bővítési politikát mint egyedüli leghatékonyabb uniós eszközt az európai kontinens békéjének, jólétének és alapvető értékeinek biztosítására;

    c) őrizze meg az EU geostratégiai és geopolitikai relevanciáját és hitelességét azáltal, hogy fokozza a tagállamok integrációját és a hasonlóan gondolkodó partnerekkel, különösen a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokkal való együttműködést a közös kül-, biztonság- és védelempolitika területén, valamint egyszerűsíti döntéshozatali folyamatait annak érdekében, hogy hitelesebb és hatékonyabb globális szereplővé váljon, miközben javítja belső politikáinak működését és átláthatóságát, megkönnyítve azok átvételét a tagjelölt országok számára;

    d) fokozza az EU cselekvési képességét a döntéshozatal reformja révén, többek között a minősített többségi szavazás bevezetésével a csatlakozási folyamat szempontjából fontos területeken, és azáltal, hogy biztosítja a kibővített Unió egészének hatékony működését; törölje el az egyhangúság követelményét különösen abban az esetben, amikor a tárgyalási folyamat megkezdéséről, valamint az egyes tárgyalási témakörök és fejezetek megnyitásáról és lezárásáról döntenek;

    e) ismerje el az EU-nak az integrációs folyamatban és a korábbi sikeres bővítési fordulók során megmutatkozó átalakító erejét; érjen el pozitív eredményeket mind a nyugat-balkáni tagjelölt országokban a stabilizációs és társulási folyamat révén, mind pedig a keleti partnerség tagjelölt országaiban a társulási folyamat keretében;

    f) ismerje el, hogy az EU-nak fokoznia kell bővítési politikájának hatékonyságát, meg kell újítania bővítési stratégiáját, és el kell végeznie az EU bővítési kapacitásának és kilátásainak alapos kritikai értékelését és felülvizsgálatát, valamint elő kell mozdítania azt az új uniós bővítési stratégia révén, többek között egyértelmű és átlátható szakpolitikai célkitűzések meghatározása, valamint a szükséges és időszerű intézményi reformok végrehajtása révén, megerősítve ugyanakkor, hogy az EU-hoz való teljes körű csatlakozás pótolhatatlan, és hogy a bővítési folyamat ösztönözni fogja a régóta várt uniós reformokat;

    g) újból erősítse meg a koppenhágai kritériumok érvényességét, valamint az EU integrációs képességének jelentőségét; vonja be a tagjelölt országokat az uniós reformokról szóló megbeszélésekbe; folytassa a rendszeres csúcstalálkozókat a nyugat-balkáni és a keleti partnerséghez tartozó országokkal a bővítési folyamat iránti politikai felelősségvállalás megerősítése és a bővítési folyamat irányításának javítása érdekében; szerezzen érvényt a Bizottság azon szándékának, hogy megkezdje az Európai Konvent elindításához szükséges előkészületeket, és ismerje el, hogy egy sikeres Konvent fontos lenne az EU bővítésének hatékony megvalósítása szempontjából;

    h) biztosítsa, hogy az Unió olyan, európai államokból álló, fejlődő közösség maradjon, amely nyitott a hasonlóan gondolkodó demokráciák csatlakozására, amelyet közös értékrend, elvek és érdekek jellemeznek, melyeket teljeskörűen megvéd, és amely tiszteleben tartja az uniós szerződéseket;

    i) erősítse meg a tagállamok bővítés iránti elkötelezettségét azáltal, hogy teljesíti az EU vállalásait a nyugat-balkáni és a keleti partnerséghez tartozó országok felé; az EU bővítését érdemeken alapuló politikai folyamatként hatjsa végre; erősítse meg újra azon feltétlen politikai akaratát, hogy folytatja a keleti partnerség országainak csatlakozási folyamatát, és tartsa fenn a nyugat-balkáni országok iránti, régóta fennálló elkötelezettségét, amely a 2003-as thesszaloniki csúcstalálkozóra és az 1993-as koppenhágai csúcstalálkozóra vezethető vissza; biztosítsa, hogy ne merüljenek fel egyéb, a bővítést helyettesítő alternatívák;

    j) ösztönözze a tagállamok bővítési folyamat iránti aktív elkötelezettségét annak biztosítása érdekében, hogy a tagjelölt országoknak nyújtott technikai és pénzügyi támogatás feltételrendszerét és eszközeit ötvöző új módszertan keretében megvalósuljanak a bővítéssel kapcsolatos célkitűzések; jobban vonja be a csatlakozási folyamatba az uniós tagállamok és a tagjelölt országok civil társadalmát, valamint helyi és regionális önkormányzatait;

    k) kerülje el, hogy megoldatlan kétoldalú és regionális vitákat a tagjelölt országok csatlakozási folyamatának akadályozására lehessen felhasználni, és fogadjon el hivatalos mechanizmust e viták rendezésére és elbírálására annak érdekében, hogy azokat az EU-hoz való csatlakozástól függetlenül lehessen megoldani, mivel ezek akadályozhatják az európai politikák végrehajtását, és gyengíthetik az EU regionális és globális befolyását;

    l) ismerje el, hogy ha egy tagállam a kétoldalú problémákat a saját javára használja fel, az ellentétes az uniós szerződések szellemével; törekedjen a regionális együttműködés megvalósítására és az európai értékek előmozdítására;

    m) erősítse meg a stratégiai kommunikációt és nyújtson megfelelő tájékoztatást a bővítés kölcsönös előnyeiről és lehetőségeiről a csatlakozó országokban és a tagállamokban egyaránt, a csatlakozási folyamat támogatottságának további növelése és annak jobb megértése érdekében, különösen a vidéki térségekben, külön kitérve a folyamat demokráciára, jogállamiságra és a polgárok jólétére gyakorolt előnyös hatásaira; javítsa az uniós finanszírozás és a bővítési országokban jelentkező, kézzelfogható eredményeinek láthatóságát;

    n) stratégiai szemlélettel és proaktívan lépjen fel a hibrid fenyegetésekkel szemben, és akadályozza meg, hogy harmadik felek beavatkozzanak a csatlakozásra váró országok politikai, választási és egyéb demokratikus folyamataiba, különösen a közvélemény manipulálását és az európai integráció aláásását célzó rosszindulatú cselekmények révén; növelje a demokratikus folyamatok aláásására és a társadalom megosztására irányuló dezinformációs és bomlasztó kampányokkal szembeni rezilienciát, és ösztönözze a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokat, hogy tegyenek határozott lépéseket a manipulatív dezinformáció, a rosszindulatú propaganda leküzdése és más hibrid fenyegetések elhárítása érdekében;

    Csatlakozási folyamat

    o) küzdje le a bővítéssel kapcsolatos akadályokat a csatlakozási folyamat felülvizsgálata révén, amely a politikai és társadalmi-gazdasági célok egyértelmű meghatározását célozza, maradéktalanul kihasználva a bővítési folyamat új módszertanát a folyamat hitelességének, kiszámíthatóságának és dinamizmusának fokozására; mérlegelje uniós főtárgyalók kinevezését a tárgyalások széles körű tárgyalási megbízás alapján történő lefolytatására, akiket az Európai Parlament felé is beszámolási kötelezettség terhelne;

    p) gyorsítsa fel azon országok integrációját, amelyek stratégiai orientációt és szilárd elkötelezettséget mutatnak az Unióval kapcsolatos reformok, a demokratikus konszolidáció, az alapvető értékek és a külpolitikai összehangolás iránt, ideértve a szankciókat is;

    q) biztosítsa, hogy az egyes országok által a csatlakozás felé vezető úton elért haladást saját érdemeik, valamint annak alapján értékeljék, hogy milyen mértékben ültette át és hajtotta végre az alapvető reformokat és az uniós vívmányokat; hangolja át a csatlakozási folyamatot a polgárok szempontjai alapján;

    r) minden egyes csatlakozásra váró országnak kínáljon kézzelfogható és konkrét lépéseket tartalmazó, tagságorientált ütemtervet, valamint nyújtson rendszeres visszajelzést az elért eredményekről a bővítési módszertan további javításával; rögzítse a Bizottság új módszertanát mint hosszú távú szakpolitikai kiigazítást;

    s) alkalmazzon egyértelmű, átlátható és következetes teljesítmény-referenciaértékeket és határidőket, javítsa az előrehaladás mérését, valamint biztosítson következetes és folyamatos politikai és szakmai támogatást a csatlakozási folyamat során az egyéni teljesítmények alapján; javítsa a Bizottság jelentéseinek minőségét, olvashatóságát és hozzáférhetőségét, különös tekintettel a jogállamisági jelentésekre; biztosítson rendszeres és átlátható jelentéseket az előrehaladás hiányáról vagy a visszalépésekről, közölve az értékelés egyértelmű feltételeit és a súlyos vagy hosszan tartó stagnálás vagy visszaesés mérésére szolgáló mutatókat; határozzon meg egyértelmű határidőket a csatlakozásra váró országokkal folytatott tárgyalások lezárására, legkésőbb a jelenlegi évtized végéig;

    t) fokozza a politikai, gazdasági és technikai ösztönzőket a csatlakozásra váró országok számára, biztosítva, hogy a közbenső integrációs lépések ne helyettesítsék, hanem előmozdítsák az uniós tagság mint végső cél elérését;

    u) jutalmazza a fenntartható előrehaladást azzal, hogy a tagjelölt országokat szélesebb körűen beavatja a vonatkozó uniós szakpolitikákba, kezdeményezésekbe és beengedi az egységes piacra, beleértve az uniós forrásokhoz való hozzáférést az adott területeken, lehetővé téve a polgárok számára, hogy a már a folyamat közben élvezhessék a csatlakozás előnyeit, és ne csak annak lezárását követően; munkálkodjon a tagállamok és az uniós tagjelölt országok közötti fejlettségbeli különbségek csökkentésén;

    v) biztosítsa, hogy az Unió egységes piacán és más területeken zajló integráció szigorú feltételeken és a reformok terén elért kézzelfogható eredményeken alapuljon, ugyanakkor valós időben szankcionálja a reformfolyamatban bekövetkező minden visszalépést vagy indokolatlan késedelmet, különösen a demokrácia, a médiaszabadság, a korrupció elleni küzdelem, az emberi jogok és a jogállamiság területén;

    w) bővítse a tagjelölt országok lehetőségeit az uniós intézmények munkájának megfigyelésére és az abban való részvételre;

    x) alakítson ki megerősített strukturált politikai párbeszédet a társult, a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokkal, beleértve az Európai Tanács ülése alkalmával tartott vezetői találkozókat is; kezdeményezzen ágazati együttműködést a csatlakozó országokkal és fokozza a bevált gyakorlatok cseréjét a további gazdasági integráció és a jogszabályi harmonizáció előmozdítása, valamint a fokozatos integráció elősegítése érdekében;

    y) ismerje el az olyan meglévő kormányközi testületek és fórumok szerepét, mint az adriai- és jón-tengeri kezdeményezés (AII), a közép-európai kezdeményezés (CEI) és a berlini folyamat, és támogassa az ezek közötti szinergiákat a Nyugat-Balkán és az uniós tagállamok közötti többoldalú kapcsolatok erősítése érdekében, az integráció előmozdításának eszközeként;

    z) üdvözölje, hogy az Albán Köztársasággal és Észak-macedón Köztársasággal 2022. július 19-én tartott első kormányközi konferenciákon megkezdődtek a régóta esedékes csatlakozási tárgyalások; ismerje el időben a nyugat-balkáni országok által elért eredményeket, többek között azáltal, hogy haladéktalanul vízumliberalizációt biztosítanak Koszovó számára;

    aa) ösztönözze és támogassa Bosznia-Hercegovinát jogalkotási és intézményi keretének javításában, hogy érdemi előrelépést érhessen el a 14 fő prioritás megvalósítása terén, ahogy azt az Európai Tanács is szorgalmazta 2022. június 23–24-i következtetéseiben; adjon tagjelölt státuszt Bosznia-Hercegovinának, amint az ország kielégítően végrehajtotta az érdemi reformokat, egyértelmű üzenetet küldve támogatásáról és az ország európai perspektívája melletti egyértelmű elkötelezettségéről, és előmozdítva az ország és a régió stabilizációját;

    ab) ösztönözze és támogassa Montenegró – az uniós csatlakozási folyamat éllovasa – csatlakozásának felgyorsítását; segítse az országot valamennyi szükséges feltétel teljesítésében, többek között a tárgyalási fejezetekre vonatkozó zárókritériumok meghatározása révén; szólítson fel az ország többnemzetiségű identitásának tiszteletben tartására;

    ac) üdvözölje az Európai Tanács által Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia uniós tagság iránti kérelméről kivételesen gyorsan meghozott döntést, és továbbra is nyújtson számukra politikai és technikai támogatást Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja közepette; kérje fel a három ország hatóságait, hogy egyértelműen bizonyítsák politikai elkötelezettségüket népük európai törekvéseinek megvalósítása mellett azáltal, hogy jelentős előrelépéseket tesznek az érdemi reformok és különösen a Bizottság 2022. június 17-i véleményeiben megjelölt prioritások megvalósítása terén, annak érdekében, hogy minél hamarabb ténylegesen teljesítsék az uniós tagság kritériumait; az említett reformprioritásokkal összhangban kezdeményezzen belső eszmecserét arról, hogyan növelhető a csatlakozással kapcsolatos pénzügyi és technikai segítségnyújtás hatékonysága;

    ad) ösztönözze az Ukrajnával, a Moldovai Köztársasággal és Grúziával kötött társulási megállapodások, valamint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek folyamatos és hatékony megvalósítását; vizsgálja felül az EU keleti partnerségi stratégiáját, és fokozza a regionális együttműködést;

    ae) támogassa Ukrajnát és a Moldovai Köztársaságot a Bizottság által az uniós tagság felé tett további lépésekhez meghatározott feltételek teljesítésében, Grúziát pedig a tagjelölti státusz megszerzéséhez szükséges lépések megtételében; összpontosítson különösen az igazságszolgáltatás függetlenségére, a korrupció elleni küzdelemre, a demokratikus felügyeletre, az emberi jogokra és az oligarchizáció felszámolására; segítse elő ezen országok átlépését a keleti partnerségből a bővítési keretbe, beleértve az NDICI - Globális Európa eszközről az Előcsatlakozási Támogatási Eszközre (IPA) való átállást is; megfelelő mértékben növelje az IPA III teljes költségvetését a jelenlegi IPA III-kedvezményezettek finanszírozásának fenntartása érdekében;

    af) fokozza az Unió konstruktív kapcsolatát mind Szerbia, mind Koszovó hatóságaival azért, hogy kölcsönös elismerés alapján átfogó, jogilag kötelező erejű normalizációs megállapodás jöjjön létre kettejük között a Belgrád–Pristina‑párbeszéd keretében, ami mindkét ország számára létfontosságú ahhoz, hogy előrelépjen a saját csatlakozási menetrendjében, továbbá hozzájárul a regionális stabilitáshoz és jóléthez és a kapcsolatok normalizálódásához; ismételten hangsúlyozza annak alapvető fontosságát, hogy a Belgrád–Pristina-párbeszéd keretében mielőbb, átláthatóan és jóhiszeműen rendezzenek minden nyitott kérdést;

    ag) kezelje prioritásként a csatlakozásra váró országok összehangolását az EU közös kül- és biztonságpolitikájával, valamint csak akkor folytassa a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával, ha az ország igazodik az Oroszországgal szemben hozott uniós szankciókhoz, és jelentős előrelépést tesz az uniós csatlakozáshoz kapcsolódó reformok végrehajtása terén; szólítsa fel Szerbiát, hogy szisztematikusan igazodjon az EU Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedéseihez és általános politikájához, mutasson előrelépést a demokrácia és a jogállamiság terén, és fogadja el az uniós értékeket és prioritásokat; ennek fényében vizsgálja felül a Szerbiának szánt uniós forrásokat, különösen a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv keretében finanszírozott projekteket, annak biztosítása érdekében, hogy minden uniós kiadás teljes mértékben összhangban legyen az EU stratégiai céljaival és érdekeivel;

    ah) a tárgyalási keretnek megfelelően tartsa befagyasztva a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások folyamatát mindaddig, amíg az ország nem mutat elkötelezettséget az EU iránt, és nem tesz egyértelmű és jelentős előrelépést az alapvető szabadságok, a polgári és emberi jogok, a jogállamiság, valamint az EU-val kapcsolatos egyéb reformok terén, továbbá teljes mértékben tiszteletben nem tartja a tagállamok területi integritását, eközben folytatva a partnerséget a közös érdeklődésre számot tartó alapvető területeken, és fenntartva a gazdasági és kulturális együttműködést, különösen a civil társadalommal;

    ai) ismerje el és támogassa a belarusz nép európai törekvéseit, akik szabad és demokratikus társadalomban kívánnak élni, és hivatalosan működjön együtt a belarusz demokratikus ellenzékkel;

    Feltételesség

    aj) erősítse meg, hogy a demokratikus átalakulás és a jogállamiság központi szerepet játszik az uniós csatlakozási folyamatban, az új módszertannal összhangban; kezelje prioritásként az igazságszolgáltatás függetlenségét, a regionális és igazságügyi együttműködést, a jó kormányzást, a korrupció, az emberkereskedelem, a dezinformáció, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, az oligarchák által a hatóságokra, a médiára és gazdaságra kifejtett nyomásgyakorlás felszámolását, valamint az emberi jogok – többek között a kisebbségi jogok –, a nemek közötti egyenlőség, az alapvető szabadságok és a médiaszabadság előmozdítását, mivel ezek az EU felé vezető úton való előrehaladás olyan kulcsfontosságú előfeltételei, melyektől nem lehet eltekinteni;

    ak) nagyobb mértékben vonja be a civil társadalmat, a nem kormányzati szervezeteket és a szakértőket a csatlakozási folyamat nyomon követésébe; bővítési stratégiájában ismerje el és rögzítse, hogy a jogállamiság, az erős, független demokratikus intézmények, a média szabadsága és az élénk civil társadalom elválaszthatatlanul összefügg a demokratikus rezilienciával;

    al) hajtsa végre az EU globális emberi jogi szankciórendszerét, és azt bővítse ki a korrupciós bűncselekményekre vonatkozó szankciókkal, a csatlakozni kívánó országokra kiterjedően;

    am) biztosítsa, hogy a demokratikus és jogi normákat ne ássák alá, illetve ne bagatellizálják el se az uniós intézmények, se a tagállamok; emlékeztesse az európai biztosokat arra, hogy magatartási kódexüknek megfelelően kötelesek feddhetetlenül, körültekintően és függetlenül eljárni;

    an) növelje az előcsatlakozási támogatás következetességét, hatékonyságát, láthatóságát és átláthatóságát, egyértelműen tükrözve az alapvető területekre vonatkozó prioritásokat az IPA III finanszírozás elosztásában; hozza meg a szükséges korrekciós intézkedéseket, és dolgozzon ki iránymutatásokat az IPA III feltételességre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozóan, összhangban az Európai Számvevőszék 2022. január 10-i, „A nyugat-balkáni országok jogállamiságához nyújtott uniós támogatás” című különjelentésének megállapításaival;

    ao) készítsen teljes körű és részletes értékelést az Európai Parlament számára az összes előcsatlakozási támogatás felhasználásáról, amely kiterjed a régió egyes országaiban 2015-től kezdődően felhasznált alapokra és támogatott projektekre;

    ap) stratégiailag alkalmazzon célzott, világos előrehaladási referenciaértékeken alapuló feltételrendszert, amely jutalmazza a reformokat és szankcionálja a visszaesést vagy az előrehaladás tartós hiányát;

    aq) erősítse meg a jogállamisággal kapcsolatos jelentéstételt valamennyi csatlakozni kívánó ország esetében azáltal, hogy teljes körűen végrehajtja és javítja a bővítési módszertant és az éves jelentéstételi folyamatot, nyomonkövetési, párbeszéd- és figyelmeztető mechanizmusokat hoz létre a jelentős jogállamisági hiányosságok orvoslására, pozitív feltételességet biztosít az uniós szakpolitikákhoz való hozzáférés formájában, vagy negatív feltételrendszert aktivál a csatlakozási tárgyalások és az előcsatlakozási finanszírozás felfüggesztése formájában, gyorsan és teljes körűen működőképessé teszi különösen az IPA III-ról szóló (EU) 2021/1529 rendelet vonatkozó rendelkezéseit, valamint lehetővé teszi tárgyalási fejezetek visszafordíthatósági záradékok alapján történő újranyitását, továbbá szorosan bevonja a folyamatba a civil társadalmat;

    ar) hozzon létre keretet az Európai Ügyészség (EPPO) és a csatlakozásra váró országok közötti hatékony együttműködés számára; ösztönözze az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országokat, hogy mielőbb kössenek kétoldalú munkamegállapodásokat az Európai Ügyészséggel a szoros együttműködés és az uniós forrásokkal való visszaélésekkel kapcsolatos büntetőeljárások megkönnyítése érdekében, többek között nemzeti összekötő tisztviselőknek az Európai Ügyészséghez való kirendelése révén;

    as) értékelje hivatalosan a csatlakozásra váró országokat az uniós jogállamisági mechanizmus és jelentéstétel, valamint az uniós igazságügyi eredménytábla alapján – a tagállamok esetében használt mutatók alkalmazásával – azért, hogy az előrehaladás tartós hiánya, a súlyos hiányosságok és a visszaesés megakadályozása érdekében objektív és tiszta képet adjon a helyzetről;

    at) hozzon létre egy külön jogállamisági munkacsoportot, amelynek feladata a tagjelölt és potenciális tagjelölt országoknak nyújtott jelentősebb és hatékonyabb támogatás kidolgozása, a tagállamok bíráinak és ügyészeinek aktív bevonásával; biztosítsa az EU közös értékeinek való megfelelést a jogállamisággal kapcsolatos problémák határozott kezelésére szolgáló belső eljárások alkalmazása és megerősítése révén;

    Demokratikus és társadalmi-gazdasági átalakulás a tagjelölt országokban

    au) aktívan vegyen részt a politikai pluralizmus és befogadás kultúrája, valamint a konstruktív politikai párbeszéd és a jogalkotással, ellenőrzéssel és felügyelettel kapcsolatos parlamenti funkciók előmozdításában;

    av) mozdítsa elő a választási reformokat azzal a céllal, hogy minden tagjelölt és csatlakozni kívánó országban biztosított legyen a vitathatatlan, szabad, tisztességes és demokratikus választási folyamat, és erősítse a választási folyamatot az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala, a Velencei Bizottság és más nemzetközi kötelezettségvállalások, kötelezettségek és normák tekintetében, a demokratikus pluralizmus, a párton belüli demokrácia, valamint a politikai pártokon belüli integritásra és korrupció elleni küzdelemre vonatkozó belső keretek elfogadása, a párt- és médiafinanszírozás átláthatósága, valamint az igazságszolgáltatás és a média függetlensége és szabadsága tekintetében azáltal, hogy ezeket a kritériumokat a pénzügyi támogatás és a csatlakozási folyamat további előrehaladásának előfeltételeiként határozza meg;

    aw) hajtson végre rendszeres jogállamisági szakértői és választási megfigyelő missziókat a csatlakozni kívánó országokban;

    ax) lépjen fel a gyűlöletbeszéddel, az újságírókkal és médiaorgánumokkal szembeni lejárató kampányokkal, fenyegetésekkel és megfélemlítésekkel szemben, és ragaszkodjon az ilyen bűncselekmények kivizsgálásához és az elkövetők büntetőeljárás alá vonásához, ezáltal biztonságos környezetet teremtve az újságírók számára, ugyanakkor orvosolják a média koncentrációjához, a politikai és gazdasági nyomásgyakorláshoz és a média átláthatóságának hiányához kapcsolódó problémákat; folytassa együttműködését az Európa Tanáccsal annak érdekében, hogy támogassa a csatlakozásra váró országokat az alapvető reformok és képzések végrehajtásában;

    ay) segítse elő a demokratikus elszámoltathatóságot, növelje az átláthatóságot és inkluzivitást, és erősítse a csatlakozási folyamat parlamenti dimenzióját, különös tekintettel annak parlamenti felügyeletére; támogassa a parlamenti munkát a tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban, és mozdítsa elő az Európai Parlament csatlakozással kapcsolatos ellenőrzési és demokráciatámogatási tevékenységeit, valamint a demokráciát támogató eszközöket, például a Jean Monnet-párbeszédet és a pártok közötti párbeszédet; támogassa a politikai vezetők új generációjának térnyerését a csatlakozásra váró országokban;

    az) biztosítsa, hogy a felügyeleti intézmények és más független demokratikus testületek képesek legyenek hatékonyan betölteni a tagjelölt országok politikai folyamataiban az alkotmányuk által rájuk ruházott szerepet;

    ba) ösztönözze mind a tagállamok, mind a csatlakozásra váró országok parlamentjei közötti kétoldalú parlamenti találkozókat, és mérlegelje, hogyan lehetne előrehozni azt az időszakot, amikor a tagjelölt országok megfigyelői elfoglalhatják helyüket az Európai Parlamentben, valamint előrehozni egyes klaszterekről szóló tárgyalások lezárását;

    bb) biztosítsa, hogy a bővítési folyamat megvalósítsa a demokratikus konszolidáció, az intézményi integritás, a hosszú távú növekedés és a társadalmi-gazdasági kohézió céljait, ugyanakkor hangsúlyozza a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem, valamint a fenntartható és méltányos gazdasági fejlődés közötti közvetlen kapcsolatot; fordítson figyelmet a tagjelölt országokban szükséges átalakulási folyamatok negatív társadalmi következményeinek enyhítésére, és az éves jelentésekben nyújtson tájékoztatást az EU szociális vívmányaihoz való közelítésről; dolgozzon a tagjelölt országokat érintő agyelszívás megelőzésén és visszafordításán;

    bc) jelentősen erősítse meg a konfliktusok rendezésére, a bizalom előmozdítására, a háborús bűncselekmények hatékony és pártatlan üldözését is feltételező fenntartható megbékélés elérésére, valamint az igazsághoz, az igazságszolgáltatáshoz és a hatékony és nem szelektív jóvátételhez való hozzáférés biztosítására irányuló erőfeszítéseket, többek között a szexuális erőszak áldozatai számára is; mozdítsa elő a hazai és nemzetközi bírósági ítéletek teljes körű végrehajtását és a háborús bűnökkel és eltűnt személyekkel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek betartását, kezelve a háborús bűnösök dicsőítésének és a történelmi revizionizmusnak a problémáját;

    bd) fokozza a jószomszédi kapcsolatokra, az inkluzív és hatékony regionális szintű társadalmi‑gazdasági együttműködésre és az uniós csatlakozásra váró országokban kialakítandó szolidaritásra, valamint az uniós tagállamok és az EU külső határai mentén fekvő partnerországok közötti, határokon átnyúló regionális együttműködésre irányuló erőfeszítéseket; fokozza a gazdasági versenyképességet és a társadalmi kohéziót a Nyugat-Balkánon strukturális reformok és mind a hat ország számára elfogadható regionális gazdasági együttműködés kialakítása révén, előmozdítva az uniós normákhoz és vívmányokhoz való további közeledést, és hozzájárulva az uniós integrációs folyamathoz; komoly fenntartásait fejezi ki bármely olyan regionális gazdasági együttműködési kezdeményezéssel kapcsolatban, amely nem terjed ki mind a hat nyugat-balkáni országra, és nem uniós szabályokon alapul, mint amilyen a „Nyitott Balkán” kezdeményezés;

    be) ragaszkodjon ahhoz, hogy megkülönböztetéstől, rasszizmustól, erőszakos nacionalizmustól és szélsőségességtől mentes, befogadó társadalmat kell kiépíteni; fordítson figyelmet a kisebbségek, köztük a romák, az LMBTIQ+-személyek, az etnikai és vallási közösségek és a fogyatékossággal élő személyek védelmére, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség megőrzésére; gondoskodjon a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és lányok jogainak általános érvényesítéséről, fokozza a nők és a fiatalok társadalmi szerepvállalását és abba ruházzon be, valamint fokozza a nemi alapú erőszak elleni küzdelmet;

    bf) ítélje el az emberi jogi jogsértéseket, valamint a menedékkérőkkel és migránsokkal szembeni embertelen bánásmódot; gondoskodjon a fogvatartottak és a rabok számára méltó és a nemzetközi normáknak megfelelő körülmények biztosításáról; ítélje el a bűnüldöző szervek által elkövetett kínzást és a nekik felróható súlyos visszaélések büntetlenségét;

    bg) erősítse meg a polgárok szerepvállalását és a civil társadalom bevonását a bővítési folyamatba azáltal, hogy fokozza az együttműködést a civil társadalommal, és növelje a részére nyújtott támogatást és finanszírozást; biztosítsa, hogy a civil társadalmi szervezetek az uniós csatlakozást követően is megfelelő pénzügyi támogatásban részesüljenek;

    bh) fektessen be az ifjúságba és a régión belüli mobilitásba és konnektivitásba, többek között azáltal, hogy széles körű hozzáférést biztosít az Erasmus+ programhoz – és növeli annak költségvetését –, valamint a tagjelölt országok fiatal tudósai, szakemberei és kutatói számára biztosított egyéb mobilitási programokhoz; mozdítsa elő továbbá a partnerországok további integrációját az olyan uniós programokba, mint az Erasmus+, a Horizont Európa és a Kreatív Európa, és javítsa az együttműködést a jelenlegi és jövőbeli programok keretében; munkálkodjon a fiatalok munkanélküliségének kezelésén;

    bi) mozdítsa elő az emberek közötti kapcsolatokat az uniós tagállamok és a tagjelölt országok között, és erősítse meg az ifjúsági csereprogramokat; ismerje el a határokon átnyúló mobilitás fontosságát e kapcsolatok erősítésében, és ösztönözze a határ menti infrastruktúra e célból történő fejlesztését; erősítse meg és lehetőség szerint fokozza az EU és a nyugat-balkáni országok közös erőfeszítéseit az emberek közötti kapcsolatok és tapasztalatcserék terén annak érdekében, hogy kölcsönösen kedvező kép alakuljon ki a lakosság körében;

    bj) fokozza a gazdasági fejlődés, a piacgazdaság, a közlekedési konnektivitás, a versenyképesség és a zöld átállás támogatását;

    bk) erősítse meg a tagjelölt országok és az EU közötti partnerségeket a transzeurópai energia- és közlekedési hálózatok (TEN‑E és TEN-T) keretében megvalósuló főbb infrastrukturális projektek révén, miközben növeli a tagjelölt országoknak nyújtott pénzügyi támogatást a határokon átnyúló közlekedésben jelentős forgalomlassulást okozó „szűk keresztmetszetek” mérséklése és a személy- és áruszállítás közlekedési kapcsolatainak fejlesztése érdekében;

    bl) mozdítsa elő az energiahatékonyságot, a konnektivitást és a tiszta energiára való átállást, növelve az energiaellátás diverzifikációját és biztonságát és a fenntartható fejlődést; biztosítsa, hogy az energetikai átállás igazságos és társadalmilag fenntartható módon valósuljon meg, és hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok megfelelő támogatást kapjanak az EU-tól és a tagállamoktól; kapcsolja össze a tagjelölt országokat az európai energiaátviteli hálózattal, és vonja be őket az EU energiapolitikai stratégiáiba, különös figyelmet fordítva azon országokra, amelyek nagymértékben függnek az orosz gáztól, és amelyek az Európai Unió melletti döntésük miatt súlyos hátrányt szenvednek;

    bm) hajtson végre ütemtervet a barangolási díjak megszüntetéséről az Unió és a csatlakozásra váró országok között;

    2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és tájékoztatás céljából a csatlakozásra váró országok kormányainak és parlamentjeinek.


    INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

    Az elfogadás dátuma

    13.10.2022

     

     

     

    A zárószavazás eredménye

    +:

    –:

    0:

    49

    5

    8

    A zárószavazáson jelen lévő tagok

    Alexander Alexandrov Yordanov, Maria Arena, Petras Auštrevičius, Traian Băsescu, Fabio Massimo Castaldo, Włodzimierz Cimoszewicz, Katalin Cseh, Anna Fotyga, Michael Gahler, Bernard Guetta, Sandra Kalniete, Dietmar Köster, Andrius Kubilius, Miriam Lexmann, Leopoldo López Gil, Jaak Madison, Claudiu Manda, Lukas Mandl, Thierry Mariani, Pedro Marques, Marisa Matias, Vangelis Meimarakis, Sven Mikser, Matjaž Nemec, Kostas Papadakis, Tonino Picula, Manu Pineda, Giuliano Pisapia, Thijs Reuten, Nacho Sánchez Amor, Isabel Santos, Jacek Saryusz-Wolski, Mounir Satouri, Dominik Tarczyński, Dragoş Tudorache, Hilde Vautmans, Harald Vilimsky, Viola von Cramon-Taubadel, Witold Jan Waszczykowski, Charlie Weimers, Isabel Wiseler-Lima, Željana Zovko

    A zárószavazáson jelen lévő póttagok

    Markéta Gregorová, Christophe Grudler, Andrzej Halicki, Evin Incir, Manolis Kefalogiannis, Arba Kokalari, Andrey Kovatchev, Georgios Kyrtsos, Sergey Lagodinsky, Pierfrancesco Majorino, Juozas Olekas, Ramona Strugariu, Tom Vandenkendelaere, Mick Wallace

    A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk (7) bekezdés)

    Asim Ademov, Bas Eickhout, Javier Moreno Sánchez, Piernicola Pedicini, Miguel Urbán Crespo, Juan Ignacio Zoido Álvarez

     


    AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

    49

    +

    NI

    Fabio Massimo Castaldo

    PPE

    Asim Ademov, Alexander Alexandrov Yordanov, Traian Băsescu, Michael Gahler, Andrzej Halicki, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Arba Kokalari, Andrey Kovatchev, Andrius Kubilius, Miriam Lexmann, Leopoldo López Gil, Lukas Mandl, Vangelis Meimarakis, Tom Vandenkendelaere, Isabel Wiseler-Lima, Juan Ignacio Zoido Álvarez, Željana Zovko

    RENEW

    Petras Auštrevičius, Katalin Cseh, Christophe Grudler, Bernard Guetta, Georgios Kyrtsos, Ramona Strugariu, Dragoş Tudorache, Hilde Vautmans

    S&D

    Maria Arena, Włodzimierz Cimoszewicz, Evin Incir, Dietmar Köster, Pierfrancesco Majorino, Claudiu Manda, Pedro Marques, Sven Mikser, Javier Moreno Sánchez, Matjaž Nemec, Juozas Olekas, Tonino Picula, Giuliano Pisapia, Thijs Reuten, Nacho Sánchez Amor, Isabel Santos

    VERTS/ALE

    Bas Eickhout, Markéta Gregorová, Sergey Lagodinsky, Piernicola Pedicini, Mounir Satouri, Viola von Cramon-Taubadel

     

    5

    -

    ECR

    Charlie Weimers

    ID

    Jaak Madison, Thierry Mariani, Harald Vilimsky

    NI

    Kostas Papadakis

     

    8

    0

    ECR

    Anna Fotyga, Jacek Saryusz-Wolski, Dominik Tarczyński, Witold Jan Waszczykowski

    THE LEFT

    Marisa Matias, Manu Pineda, Miguel Urbán Crespo, Mick Wallace

     

    Jelmagyarázat:

    + : mellette

    - : ellene

    0 : tartózkodás

     

    Utolsó frissítés: 2022. november 10.
    Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat