JELENTÉS az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

28.10.2022 - (COM(2021)0813 – C9‑0471/2021 – 2021/0419(COD)) - ***I

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság
A vélemény előadója: Rovana Plumb

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2021)0813 – C9‑0471/2021 – 2021/0419(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2021)0813),

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 91. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9‑0471/2021),

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

 tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

 tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A9-0265/2022),

1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

 

Módosítás  1

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A fenntartható és intelligens mobilitási stratégiáról szóló bizottsági közlemény33 az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) kiépítését kulcsfontosságú intézkedésként határozza meg ahhoz, hogy megvalósulhasson az összekapcsolt és automatizált multimodális mobilitás, és ezáltal a hatékony, biztonságos, fenntartható, intelligens és reziliens mobilitás célkitűzésének elérése érdekében hozzá lehessen járulni az európai közlekedési rendszer átalakításához. Ez az intézkedés kiegészíti az árufuvarozás környezetbarátabbá tételére irányuló kiemelt kezdeményezés keretében bejelentett, a multimodális logisztika előmozdítását célzó intézkedéseket. A stratégia alapján 2022-ben a dinamikus adatkészletek hozzáférhetőségének kötelezővé tétele céljából felülvizsgálatra kerül a multimodális utazási információs szolgáltatásokról szóló (EU) 2017/1926 felhatalmazáson alapuló rendelet, valamint értékelésre kerül, hogy szükség van-e a multimodális digitális szolgáltatók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályozási intézkedésre, továbbá egy, a jegyértékesítésről, többek között a vasúti jegyértékesítésről szóló kezdeményezés is napirendre kerül.

(1) A fenntartható és intelligens mobilitási stratégiáról szóló bizottsági közlemény33 az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) kiépítését kulcsfontosságú intézkedésként határozza meg ahhoz, hogy megvalósulhasson az összekapcsolt és automatizált multimodális mobilitás, és ezáltal a hatékony, biztonságos, fenntartható, intelligens és reziliens mobilitás célkitűzésének elérése érdekében hozzá lehessen járulni az európai közlekedési rendszer átalakításához. Ez az intézkedés kiegészíti az árufuvarozás környezetbarátabbá tételére irányuló kiemelt kezdeményezés keretében bejelentett, a multimodális logisztika előmozdítását célzó intézkedéseket. A stratégia alapján 2022-ben a dinamikus adatkészletek hozzáférhetőségének kötelezővé tétele céljából felülvizsgálatra kerül a multimodális utazási információs szolgáltatásokról szóló (EU) 2017/1926 felhatalmazáson alapuló rendelet, valamint értékelésre kerül, hogy szükség van-e a multimodális digitális szolgáltatók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályozási intézkedésre, továbbá egy, a jegyértékesítésről, többek között a vasúti jegyértékesítésről szóló kezdeményezés is napirendre kerül. Ennek az irányelvnek biztosítania kell, hogy az ITS-alkalmazások a közúti közlekedés területén lehetővé tegyék a zökkenőmentes integrációt más közlekedési módokkal, például a vasúttal vagy az aktív mobilitással, és így lehetőség szerint megkönnyítsék az átállást ezekre a módokra a hatékonyság és a hozzáférhetőség javítása érdekében.

__________________

__________________

33 COM(2020) 789.

33 COM(2020) 789.

Módosítás  2

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3 a) A fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló (EU) 2020/852 rendelet, azaz a taxonómiai rendelet megfogalmazza azt a törekvést, hogy a fenntartható mobilitás érdekében több befektetést kíván előmozdítani, például a modális váltás és a jobb forgalomirányítás támogatásán keresztül a villamosítás fokozása vagy a tisztább közlekedési módokra való áttérés támogatása érdekében. Ugyanakkor elismeri, hogy a közlekedésre vonatkozóan további technikai vizsgálati kritériumokra van szükség. Az ITS-be történő beruházások elősegítése és ennek a fenntartható mobilitás szempontjából való jelentősége tükrözése érdekében fontolóra kell venni az ITS-re vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok meghatározását.

Módosítás  3

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Mivel a közlekedési láncok fenntarthatóbbá, hatékonyabbá és ellenállóbbá tétele egyre nagyobb mértékben igényli az adatok jobb felhasználását, az ITS-keretet fokozottabban össze kell hangolni más olyan kezdeményezésekkel, amelyek célja a mobilitási, közlekedési és logisztikai ágazatokban az adatmegosztás multimodális szempontból történő harmonizálása és megkönnyítése37.

(4) Mivel a közlekedési láncok fenntarthatóbbá, biztonságosabbá, hatékonyabbá és ellenállóbbá tétele egyre nagyobb mértékben igényli az adatok jobb felhasználását, az ITS-keretet fokozottabban össze kell hangolni más olyan kezdeményezésekkel, amelyek célja a mobilitási, közlekedési és logisztikai ágazatokban az adatmegosztás multimodális szempontból történő harmonizálása és megkönnyítése 37, az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó szabályok figyelembe vétele mellett. Különösen szükséges az interoperabilitás és a kommunikáció javítása a tehergépkocsik és haszongépjárművek biztonságos és védett parkolóhelyeire – például a leálló- és pihenőhelyekre – vonatkozó ITS-alapú információs és helyfoglalási szolgáltatások tekintetében.

__________________

__________________

37 Ilyen például a közös európai mobilitási adattér és annak elemei, az elektronikus áruszállítási információkról szóló, 2020. július 15-i (EU) 2020/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 249., 2020.7.31., 33. o.), valamint a Digitális Szállítási és Logisztikai Fórum (DTLF) által végzett munka.

37 Ilyen például a közös európai mobilitási adattér és annak elemei, az elektronikus áruszállítási információkról szóló, 2020. július 15-i (EU) 2020/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 249., 2020.7.31., 33. o.), valamint a Digitális Szállítási és Logisztikai Fórum (DTLF) által végzett munka.

Módosítás  4

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5 a) A digitalizáció és az innováció a közúti közlekedésben az ágazatra vonatkozó új projektek kidolgozása révén foglalkoztatási lehetőségeket teremt.

Módosítás  5

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) Egyes tagállamokban ezen rendszerek és szolgáltatások nemzeti alkalmazásainak a közúti közlekedési ágazatban való kiépítése már folyamatban van. A 2010/40/EU irányelv 2010-es elfogadása óta történt javulás ellenére azonban az irányelv értékelése38 olyan tartós hiányosságokat tárt fel, amelyek következtében az ITS-szolgáltatások kiépítése Unió-szerte és az Unió külső határain továbbra is széttagoltan és összehangolatlanul, földrajzi folytonosság nélkül megy végbe.

(6) Egyes tagállamokban ezen rendszerek és szolgáltatások nemzeti alkalmazásainak a közúti közlekedési ágazatban való kiépítése már folyamatban van. A 2010/40/EU irányelv 2010-es elfogadása óta történt javulás ellenére azonban az irányelv értékelése38 olyan tartós hiányosságokat tárt fel, amelyek következtében az ITS-szolgáltatások kiépítése Unió-szerte és az Unió külső határain továbbra is széttagoltan és összehangolatlanul, földrajzi folytonosság nélkül megy végbe. Az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésének a társadalmi és gazdasági befogadás biztosítása révén ki kell terjednie a külvárosi, vidéki és peremterületek, csakúgy mint a szigetek és a legkülső régiók szükségleteire, mivel ezeken a területeken az élet nagymértékben függ a jó minőségű szolgáltatások és infrastruktúra rendelkezésre állásától, és mivel e szolgáltatásoknak és infrastruktúrának az ITS kiépítése révén történő fejlesztésétől jelentős előnyök várhatók ezeken a területeken.

__________________

__________________

38 https://transport.ec.europa.eu/transport-themes/intelligent-transport-systems/road/action-plan-and-directive_en

38 https://transport.ec.europa.eu/transport-themes/intelligent-transport-systems/road/action-plan-and-directive_en

Módosítás  6

 

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7) A 2010/40/EU irányelvet kiegészítő felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletek39 végrehajtásával összefüggésben a tagállamok nemzeti hozzáférési pontokat hoztak létre40. A nemzeti hozzáférési pontok megszervezik a közlekedéssel kapcsolatos adatokhoz való hozzáférést és az adatok újrafelhasználását annak érdekében, hogy támogassák az egész EU-ra kiterjedő interoperábilis utazási és forgalmi ITS-szolgáltatások végfelhasználók számára történő nyújtását. Ezek a nemzeti hozzáférési pontok az európai adatstratégia41 szerinti közös európai mobilitási adattér fontos részét képezik, és különösen az adatokhoz való hozzáférés tekintetében kell rájuk támaszkodni.

(7) A 2010/40/EU irányelvet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletek39 végrehajtásával összefüggésben a tagállamok nemzeti hozzáférési pontokat40  hoztak létre, továbbá létrehozhatnak regionális és helyi hozzáférési pontokat. A nemzeti hozzáférési pontok megszervezik a közlekedéssel kapcsolatos adatokhoz való hozzáférést és az adatok újrafelhasználását annak érdekében, hogy támogassák az egész EU-ra kiterjedő interoperábilis utazási és forgalmi ITS-szolgáltatások végfelhasználók számára történő nyújtását. Ezeknek a közlekedéssel kapcsolatos adatoknak géppel olvasható formátumban kell rendelkezésre állniuk. Ezek a nemzeti hozzáférési pontok az európai adatstratégia41 szerinti közös európai mobilitási adattér fontos részét képezik, és különösen az adatokhoz való hozzáférés tekintetében kell rájuk támaszkodni, adott esetben azok biztonságos és hatékony felhasználásának elősegítése érdekében.

__________________

__________________

39 A Bizottság 885/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. május 15.) az intelligens közlekedési rendszerekre vonatkozó 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a teher- és haszongépjárművekkel igénybe vehető biztonságos és védett parkolóhelyekre vonatkozó információs szolgáltatásnyújtás tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 247., 2013.9.18., 1. o.); A Bizottság 886/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. május 15.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk lehetőség szerinti, a felhasználók számára térítésmentes biztosításához szükséges adatok és eljárások tekintetében való kiegészítéséről (HL L 247., 2013.9.18., 6. o.); A Bizottság (EU) 2015/962 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. december 18.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások nyújtása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 157., 2015.6.23., 21. o.); továbbá a Bizottság (EU) 2017/1926 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. május 31.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő multimodális utazási információs szolgáltatások nyújtása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 272., 2017.10.21., 1. o.).

39 A Bizottság 885/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. május 15.) az intelligens közlekedési rendszerekre vonatkozó 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a teher- és haszongépjárművekkel igénybe vehető biztonságos és védett parkolóhelyekre vonatkozó információs szolgáltatásnyújtás tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 247., 2013.9.18., 1. o.); A Bizottság 886/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. május 15.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közúti biztonsággal kapcsolatos, minimális általános forgalmi információk lehetőség szerinti, a felhasználók számára térítésmentes biztosításához szükséges adatok és eljárások tekintetében való kiegészítéséről (HL L 247., 2013.9.18., 6. o.); A Bizottság (EU) 2015/962 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. december 18.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások nyújtása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 157., 2015.6.23., 21. o.); továbbá a Bizottság (EU) 2017/1926 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. május 31.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő multimodális utazási információs szolgáltatások nyújtása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 272., 2017.10.21., 1. o.).

40 https://transport.ec.europa.eu/transport-themes/intelligent-transport-systems/road/action-plan-and-directive/national-access-points_en

40 https://transport.ec.europa.eu/transport-themes/intelligent-transport-systems/road/action-plan-and-directive/national-access-points_en

41 COM(2020) 66.

41 COM(2020) 66.

Módosítás  7

 

Irányelvre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7 a) Tekintettel arra, hogy egy közös európai mobilitási térség létrehozása nagymértékben függ a nemzeti hozzáférési pontoktól, a tagállamoknak meg kell tenniük a 2010/40/EU irányelvben meghatározott kötelezettségek teljesítéséhez szükséges lépéseket, és lehetőség szerint fel kell gyorsítaniuk kötelezettségvállalásaik teljesítését.

Módosítás  8

 

Irányelvre irányuló javaslat

7 b preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7 b) A nemzeti hozzáférési pontokon hozzáférhetővé kell tenni az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának elhelyezkedésére és rendelkezésre állására vonatkozó adatokat.

Módosítás  9

 

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8) Az intelligens közlekedési rendszerek egész Unión belüli összehangolt és hatékony kiépítésének biztosítása érdekében további részletes rendelkezéseket és eljárásokat meghatározó közös előírásokat – köztük adott esetben szabványokat – szükséges bevezetni a már elfogadott előírásokon túlmenően. Bármely további vagy felülvizsgált előírás elfogadását megelőzően a Bizottságnak értékelnie kell, hogy azok megfelelnek-e a II. mellékletben foglalt egyes meghatározott alapelveknek. Elsősorban az ITS-fejlesztés és -kiépítés négy fő területének kiemelt helyen kell szerepelnie. Az ITS-ek megvalósításának folytatása során az egyes tagállamok által kifejlesztett, meglévő ITS-infrastruktúrákat a technológiai haladás és a megtett pénzügyi erőfeszítések szempontjából figyelembe kell venni. Adott esetben – különösen a C-ITS esetében – biztosítani kell, hogy az ITS-rendszerekre vonatkozó követelmények ne írjanak elő és ne részesítsenek előnyben egy adott technológiatípust más típusú technológiákkal szemben.

(8) Az intelligens közlekedési rendszerek egész Unión belüli összehangolt, hatékony és interoperábilis kiépítésének biztosítása érdekében további részletes rendelkezéseket és eljárásokat meghatározó közös előírásokat – köztük adott esetben szabványokat – szükséges bevezetni a már elfogadott előírásokon túlmenően. Bármely további vagy felülvizsgált előírás elfogadását megelőzően a Bizottságnak értékelnie kell, hogy azok kiegészítik-e az általános (gazdasági) érdekű szolgáltatások részét képező tömegközlekedési rendszereket, valamint azt, hogy azok megfelelnek-e a II. mellékletben foglalt egyes meghatározott alapelveknek. Elsősorban az ITS-fejlesztés és -kiépítés négy fő területének kiemelt helyen kell szerepelnie. Az ITS-ek megvalósításának folytatása során az egyes tagállamok által kifejlesztett, meglévő ITS-infrastruktúrákat a technológiai haladás és a megtett pénzügyi erőfeszítések szempontjából figyelembe kell venni.

Módosítás  10

 

Irányelvre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8 a) Az ITS-rendszerek kompatibilitásának és interoperabilitásának garantálása érdekében biztosítani kell – különösen a C-ITS esetében –, hogy az ITS-rendszerekre vonatkozó követelmények ne tegyék kötelezővé és ne részesítsék előnyben valamely konkrét technológiafajta alkalmazását, összhangban az (EU) 2018/1972 irányelvben1a foglalt technológiasemlegesség elvével. A technológiasemlegesség elve korlátozásainak megfelelőeknek kell lenniük, és azokat a káros zavarás elkerülésének szükségessége kell, hogy indokolja. Az ilyen korlátozások például emissziós maszkok és energiaszintek előírásának formáját ölthetik, hogy a lakosságot érő elektromágneses sugárzás korlátozása révén biztosítsák a közegészség védelmét. Kialakíthatók annak érdekében, hogy a szolgáltatás megfelelő szintű műszaki minősége révén biztosított legyen a szolgáltatások megfelelő működése, ugyanakkor nem szükségszerűen zárva ki azonos rádióspektrum-sávban több szolgáltatás használatának lehetőségét.  A rádióspektrum megfelelő megosztásának biztosítása – különösen ha a rádióspektrum-használat kizárólag általános felhatalmazás körébe tartozik –, a rádióspektrum hatékony használatának fenntartása, illetőleg az uniós joggal összhangban álló közérdekű cél megvalósítása érdekében is kialakíthatók.

 

__________________

 

1a Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex.

Módosítás  11

 

Irányelvre irányuló javaslat

8 b preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8 b) Az ITS folyamatos kiépítése jogos elvárásokat támaszt az érdekelt felek körében és beruházásaikat illetően. Az ITS-be történő beruházások ösztönzése és a jogbiztonság garantálása érdekében az ITS területén a jövőbeli technológiai fejlesztések megvitatásakor mindig figyelembe kell venni az érdekelt felek jogos elvárásait.

Módosítás  12

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) Az előírásoknak figyelembe kell venniük az ITS, az együttműködő intelligens közlekedési rendszerek (C-ITS) és az együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitás (CCAM) terén szerzett tapasztalatokat és eredményeket, és azokra kell építeniük, különösen a C-ITS42 és a CCAM43platformok, a multimodális utasmobilitás európai fóruma44 és az e-segélyhívó európai megvalósítási platformja45összefüggésében.

(9) Az előírásoknak figyelembe kell venniük az ITS, az együttműködő intelligens közlekedési rendszerek (C-ITS) és az együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitás (CCAM) terén szerzett tapasztalatokat és eredményeket, és azokra kell építeniük, különösen a C-ITS42 és a CCAM platformok43, a multimodális utasmobilitás európai fóruma44, Digitális Szállítási és Logisztikai Fórum44a és az e-segélyhívó európai megvalósítási platformja45 összefüggésében.

__________________

__________________

42 Kódszám a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásában: E03188.

42 Kódszám a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásában: E03188.

43 Kódszám a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásában: E03657.

43 Kódszám a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásában: E03657.

44 Kódszám a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásában: E03826.

44 Kódszám a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásában: E03826.

45 Kódszám a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásában: E02481.

45 Kódszám a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásában: E02481.

Módosítás  13

 

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10) Az előírásoknak elő kell mozdítaniuk az innovációt. Az adatok fokozott rendelkezésre állásának például lehetővé kell tennie új ITS-szolgáltatások kifejlesztését, és fordítva, az innovációnak meg kell határoznia a jövőbeli előírások iránti igényeket. Az Európai horizont keretében az együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitással foglalkozó európai partnerségnek támogatnia kell a C-ITS-szolgáltatások következő hullámának fejlesztését és tesztelését, elősegítve a nagymértékben automatizált járműveknek az új multimodális mobilitási szolgáltatásokba való integrálását.

(10) Az előírásoknak elő kell mozdítaniuk az innovációt. Az adatok fokozott rendelkezésre állásának például lehetővé kell tennie új ITS-szolgáltatások kifejlesztését, és fordítva, az innovációnak meg kell határoznia a jövőbeli előírások iránti igényeket. Az alkalmazást megelőzően az új technológiákat, különösen a C-ITS-t, mindig valós körülmények között tesztelni kell a megbízhatóság garantálása érdekében. Az Európai horizont keretében az együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitással foglalkozó európai partnerségnek támogatnia kell a C-ITS-szolgáltatások következő hullámának fejlesztését és tesztelését, elősegítve a nagymértékben automatizált járműveknek az új multimodális mobilitási szolgáltatásokba való integrálását.

Módosítás  14

 

Irányelvre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11 a) Az Európai Bizottságnak késedelem nélkül elő kell terjesztenie a C-ITS-re vonatkozó előírásokat.

Módosítás  15

 

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) „A csökkent mozgásképességű személyek számára hozzáférhető közlekedés feltérképezése” című 2020. évi tanulmány47 megállapítja, hogy az akadálymentességi jellemzőkre vonatkozó elegendő adat hiánya jelenleg akadályozza a megbízható útvonaltervezést, amikor az akadálymentességi szempontokat keresési változóként használják. A közlekedési rendszer hozzáférhetőségének további javítása, valamint a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek utazásának megkönnyítése érdekében a multimodális digitális mobilitási szolgáltatások megkövetelik a hozzáférési csomópontokra és azok akadálymentességi jellemzőire vonatkozó adatok rendelkezésre állását.

(13) „A csökkent mozgásképességű személyek számára hozzáférhető közlekedés feltérképezése” című 2020. évi tanulmány47 megállapítja, hogy az akadálymentességi jellemzőkre vonatkozó elegendő adat hiánya jelenleg akadályozza a megbízható útvonaltervezést, amikor az akadálymentességi szempontokat keresési változóként használják. Azt is megállapítja, hogy a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek tájékoztatására vonatkozó minimumkövetelmények és előírások meghatározását európai és tagállami szinten is rendkívül fontosnak kell tekinteni. A közlekedési rendszer hozzáférhetőségének további javítása, valamint a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek utazásának megkönnyítése érdekében a multimodális digitális mobilitási szolgáltatások szükségessé teszi a hozzáférési csomópontokra és azok akadálymentességi jellemzőire vonatkozó adatokat akadálymentes formátumokban.

__________________

__________________

47 https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/dfa0c844-3b5f-11eb-b27b-01aa75ed71a1

47 https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/dfa0c844-3b5f-11eb-b27b-01aa75ed71a1

Módosítás  16

 

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14) Az ITS és a fejlett vezetéstámogató rendszerek, illetve általában a jármű- és infrastruktúrarendszerek fokozott integrációja azt jelenti, hogy az ilyen rendszerek egyre inkább az általuk egymás rendelkezésére bocsátott információkra fognak támaszkodni. Ez különösen jellemző a C-ITS esetében. A magasabb szintű automatizálással párhuzamosan ez a helyzet még inkább jellemző lesz. A magasabb szintű automatizálás a manőverezés és a forgalom gördülékenyebbé tétele érdekében várhatóan igénybe veszi a járművek és az infrastruktúra közötti kommunikációt, hozzájárulva a fenntarthatóbb közlekedéshez is. Az ITS-szolgáltatások integritásának veszélyeztetése ezért súlyos következményekkel járhat a közúti biztonságra nézve, például akkor, ha a közölt sebességkorlátozás adat helytelen, vagy ha a jármű nem létező veszély miatt vészleállást hajt végre. Annak érdekében, hogy biztosítottak legyenek ezen irányelv végrehajtásának egységes feltételei, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy azokban a vészhelyzetekben, amikor veszélybe kerül az ITS-szolgáltatások integritása, a helyzet okainak és következményeinek kezelése érdekében ellenintézkedéseket fogadhasson el. Ezeket az intézkedéseket a lehető leghamarabb meg kell hozni és azokat azonnal alkalmazni kell. A végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek48 megfelelően kell gyakorolni. Tekintettel arra, hogy biztosítani kell a közlekedés folyamatosságát, élve az 182/2011/EU rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében biztosított lehetőséggel, helyénvaló alkalmazni az ilyen intézkedések érvényességének hat hónapon túli meghosszabbítását. Az ellenintézkedések valamilyen alternatív megoldás megtalálásáig vagy a vészhelyzet elhárításáig kell érvényben maradniuk.

(14) Az ITS és a fejlett vezetéstámogató rendszerek, illetve általában a jármű- és infrastruktúrarendszerek fokozott integrációja azt jelenti, hogy az ilyen rendszerek egyre inkább az általuk egymás rendelkezésére bocsátott információkra fognak támaszkodni. Ez különösen jellemző a C-ITS esetében. A magasabb szintű automatizálással párhuzamosan ez a helyzet még inkább jellemző lesz. A magasabb szintű automatizálás a manőverezés és a forgalom gördülékenyebbé tétele érdekében várhatóan igénybe veszi a járművek és az infrastruktúra közötti biztonságos kommunikációt, hozzájárulva a fenntarthatóbb közlekedéshez is. A járművek és az infrastruktúra közötti biztonságos kommunikációnak biztosítania kell az adatok megbízhatóságát, pontosságát és rendelkezésre állását anélkül, hogy veszélyeztetné a különböző érdekelt felek és végfelhasználók adatokhoz való méltányos hozzáférésének szükségességét. Az ITS-szolgáltatások integritásának veszélyeztetése ezért súlyos következményekkel járhat a közúti biztonságra nézve, például akkor, ha a közölt sebességkorlátozás adat helytelen, vagy ha a jármű nem létező veszély miatt vészleállást hajt végre. Annak érdekében, hogy biztosítottak legyenek ezen irányelv végrehajtásának egységes feltételei, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni azokban a vészhelyzetekben, amikor veszélybe kerül az ITS-szolgáltatások integritása egy vagy több tagállamban, vagy ha az ITS-szolgáltatások integritásának egy vagy több tagállamban határokon átnyúló vonatkozásai vannak. Ha az ITS-szolgáltatások veszélybe kerülnek és léteznek vészhelyzeti tervek, az illetékes hatóságoknak azonnal intézkedniük kell. Ezeket az intézkedéseket a lehető leghamarabb meg kell hozni és azokat azonnal alkalmazni kell. A Bizottságra ruházott végrehajtási hatásköröket csak olyan vészhelyzetekben szabad gyakorolni, amikor a vészhelyzet más hatóságok általi orvoslásának más formái nem vezettek eredményre. Elvárható, hogy az illetékes helyi és rendszerszintű hatóságok veszélyhelyzet-kezelési tervekkel rendelkezzenek a lehetséges rendszerhibák kezelésére, és szükség esetén képesek legyenek e tervek végrehajtására. A végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek48 megfelelően kell gyakorolni. Tekintettel arra, hogy biztosítani kell a közlekedés folyamatosságát, élve az 182/2011/EU rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében biztosított lehetőséggel, helyénvaló alkalmazni az ilyen intézkedések érvényességének hat hónapon túli meghosszabbítását. Az ellenintézkedések valamilyen alternatív megoldás megtalálásáig vagy a vészhelyzet elhárításáig kell érvényben maradniuk.

__________________

__________________

48 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”;

48 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”;

Módosítás  17

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15) Amennyiben az ITS alkalmazások és szolgáltatások kiépítése és használata személyes adatok feldolgozását vonja maga után, azt a személyes adatok és a magánélet védeleméről szóló uniós jogszabályokkal, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel49 és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel50 összhangban kell végezni.

(15) Amennyiben az ITS alkalmazások és szolgáltatások kiépítése és használata személyes adatok feldolgozását vonja maga után, azt szigorúan a személyes adatok és a magánélet védeleméről szóló uniós jogszabályokkal, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel49 és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel50 összhangban kell végezni.

__________________

__________________

49 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).”;

49 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).”;

50 Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről („Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv”) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

50 Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről („Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv”) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

Módosítás  18

 

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16) Amennyiben az ezen irányelv alapján kidolgozandó előírások értelmében személyes adatok kezelésére van szükség, az előírásoknak figyelembe kell venniük az (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK irányelv követelményeit. Különösen minden olyan esetben, amikor a kitűzött célok személyes adatok felhasználása nélkül is megvalósíthatók, a beépített adatvédelem elvével összhangban ösztönözni kell az anonimizálást, mint azon technikák egyikét, amely alkalmas arra, hogy az egyének magánélete nagyobb mértékben tiszteletben tartható legyen.

(16) Amennyiben az ezen irányelv alapján kidolgozandó előírások értelmében személyes adatok kezelésére van szükség, az előírásoknak igazodniuk kell az (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK irányelv követelményeihez. Különösen akkor, ha az adatkezelés célja személyre való hivatkozás nélkül is megvalósítható, és az anonimizálás technikailag lehetséges, a beépített adatvédelem elvével összhangban el kell végezni az anonimizálást, mint azon technikák egyikét, amely alkalmas arra, hogy az egyének magánélete nagyobb mértékben tiszteletben tartható legyen. A megkülönböztetés minden formáját el kell kerülni, különösen olyan technológiák alkalmazása esetén, mint a járműadatok mobilitási mintái vagy az arcfelismerés.

Módosítás  19

 

Irányelvre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21) A biztonságos és megbízható idő- és helymeghatározási szolgáltatások nyújtása az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások hatékony működésének alapvető eleme. Ezért helyénvaló annak biztosítása, hogy az ilyen alkalmazások és szolgáltatások a globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) elleni jelálcázó támadások mérséklése érdekében kompatibilisek legyenek a Galileo program által biztosított hitelesítési mechanizmussal.

(21) A biztonságos és megbízható idő- és helymeghatározási szolgáltatások nyújtása az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások hatékony működésének alapvető eleme. Ezért helyénvaló annak biztosítása, hogy az ilyen alkalmazások és szolgáltatások a globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) elleni jelálcázó támadások mérséklése érdekében visszamenőleg kompatibilisek legyenek a Galileo program által biztosított hitelesítési mechanizmussal, és adott esetben más bevált mechanizmusokat is használjanak a pozícióval és az idővel kapcsolatos információk megbízhatóságának biztosítására. Ezek a mechanizmusok magukban foglalhatják többek között a megbízhatóság ellenőrzését és a GNSS-szolgáltatások használatát.

Módosítás  20

 

Irányelvre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22) A Bizottság által a 2010/40/EU irányelv alapján elfogadott munkaprogramok kidolgozása során konzultálni kell a tagállamokkal és más érdekelt felekkel, beleértve a Bizottság más, a közlekedés digitális vonatkozásaival foglalkozó szakértői csoportjait és szakbizottságait is.

(22) A Bizottság által a 2010/40/EU irányelv alapján elfogadott munkaprogramok kidolgozása során konzultálni kell a tagállamokkal vagy adott esetben az egyéb illetékes hatóságokkal, továbbá más érdekelt felekkel, beleértve a Bizottság más, a közlekedés digitális vonatkozásaival foglalkozó szakértői csoportjait és szakbizottságait, az ITS-szolgáltatókat, az ITS-felhasználók szövetségeit, a fuvarozókat és a létesítményüzemeltetőket, valamint a gyártóipar képviselőit is.

Módosítás  21

 

Irányelvre irányuló javaslat

22 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(22 a) A Bizottságnak és a tagállamoknak meg kell tenniük a harmadik országokkal folytatott együttműködés biztosításához szükséges intézkedéseket, különösen az uniós tagjelöltek és azon harmadik országok esetében, amelyekben a tagállamokat összekötő közlekedési folyosók találhatók. A Bizottságnak nemzetközi szinten is elő kell mozdítania az együttműködést.

Módosítás  22

 

Irányelvre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24) Ezen irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően, ezen irányelv hatálybalépésétől számított öt éven keresztül olyan jogi aktusokat fogadjon el, amelyek módosítják azon adattípusok jegyzékét, amelyek tekintetében a tagállamoknak biztosítaniuk kell az adatok rendelkezésre állását, és módosítják azon ITS-szolgáltatások jegyzékét, amelyeket a tagállamoknak ki kell építeniük. Az említett időszak hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között az érdekelt felek szakértőivel, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban59 meghatározott elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(24) Ezen irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően, ezen irányelv hatálybalépésétől számított öt éven keresztül olyan jogi aktusokat fogadjon el, amelyek módosítják azon adattípusok jegyzékét, amelyek tekintetében a tagállamoknak vagy adott esetben az egyéb illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell az adatok rendelkezésre állását, és módosítják azon ITS-szolgáltatások jegyzékét, amelyeket a tagállamoknak ki kell építeniük. Az említett időszak hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, valamint az úthasználók minden típusát és az összes többi érintett felet képviselő érdekelt felekkel, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban meghatározott elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

__________________

__________________

59 Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

59 Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

Módosítás  23

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)

2010/40/EU irányelv

3 cikk – 1 bekezdés – g pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

2a. A 3. cikk a következő ponttal egészül ki:

 

„g) a kooperatív intelligens közlekedési szolgáltatásokra vonatkozó előírások elfogadása;”

Módosítás  24

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a a pont (új)

2010/40/EU irányelv

4 cikk – 2 bekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

aa) a 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

2. „kölcsönös átjárhatóság” (interoperabilitás) : a rendszerek és az alapjukat képező üzleti megoldások adatcserére, valamint információk és ismeretek megosztására való képessége;

2. „kölcsönös átjárhatóság” (interoperabilitás): a rendszerek és az alapjukat képező üzleti megoldások adatcserére, valamint információk és ismeretek megosztására való képessége az ITS-szolgáltatások folyamatosságának garantálása érdekében;

Módosítás  25

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a a pont (új)

2010/40/EU irányelv

4 cikk – 14 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  a 14. pont helyébe a következő szöveg lép:

 

“ (14) „közúti adat”: a közúti infrastruktúra jellemzőire vonatkozó adatok, beleértve – de nem kizárólagosan – az állandó forgalmi jelzéseket és azoknak a jogszabályok által előírt biztonsági jellemzőit, valamint a töltési infrastruktúrát is

Módosítás  26

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b pont

2010/40/EU irányelv

4 cikk – 19 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19) „együttműködő intelligens közlekedési rendszerek” vagy „C-ITS”: olyan intelligens közlekedési rendszerek, amelyek biztonságos és megbízható üzenetek cseréje révén lehetővé teszik az ITS-felhasználók együttműködését;

(19) „együttműködő intelligens közlekedési rendszerek” vagy „C-ITS”: olyan intelligens közlekedési rendszerek, amelyek biztonságos és megbízható üzenetek járművek közötti és a közlekedési ökoszisztéma más elemei – beleértve a járműveket, az infrastruktúrát és a veszélyeztetett úthasználókat – közötti, kommunikációs technológiákon keresztüli megkülönböztetésmentes cseréje révén lehetővé teszik az egymást előzetesen nem ismerő ITS-felhasználók közötti interakciót és együttműködést;

Módosítás  27

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b pont

2010/40/EU irányelv

4 cikk – 21 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21) „adatok rendelkezésre állása”: digitális, géppel olvasható formátumban tárolt adatok megléte;

(21) „adatok rendelkezésre állása”: digitálisan hozzáférhető, géppel olvasható formátumban rendelkezésre álló adatok megléte;

Módosítás  28

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b pont

2010/40/EU irányelv

4 cikk – 23 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23) „adatok hozzáférhetősége”: a nemzeti hozzáférési pontokon keresztül, géppel olvasható digitális formátumban történő adatkérés és -szerzés lehetősége;

(23) „adatok hozzáférhetősége”: a nemzeti, és adott esetben a regionális vagy helyi hozzáférési pontokon keresztül, géppel olvasható, digitálisan hozzáférhető formátumban történő adatkérés és -szerzés lehetősége;

Módosítás  29

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2010/40/EU irányelv

5 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a Bizottság által a 6. cikknek megfelelően elfogadott előírásokat a II. mellékletben foglalt elvekkel összhangban alkalmazzák az ITS-alkalmazásokra és -szolgáltatásokra azok kiépítése során. Ez nem érinti az egyes tagállamoknak az említett alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak a saját területükön való kiépítésére vonatkozó döntéshez való jogát. Ez a jog nem sérti a 6a. és 6b. cikk előírásait. Adott esetben a tagállamok együttműködnek az említett előírások érvényesítésében is.

(1) A tagállamok és/vagy az illetékes hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a Bizottság által a 6. cikknek megfelelően elfogadott előírásokat a II. mellékletben foglalt elvekkel összhangban alkalmazzák az ITS-alkalmazásokra és -szolgáltatásokra azok kiépítése során. Ez nem érinti az egyes tagállamoknak az említett alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak a saját területükön való kiépítésére vonatkozó döntéshez való jogát. Ez a jog nem sérti a 6a. és 6b. cikk előírásait. Adott esetben a tagállamok együttműködnek az említett előírások érvényesítésében, az érintett érdekelt felekkel is. A Bizottság a 17. cikk (5) bekezdésében említett munkaprogramja részeként módszertant fogad el a nemzeti hozzáférési pontok architektúrájában szereplő adatok átjárhatóságára.

Módosítás  30

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2010/40/EU irányelv

5 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A tagállamok együttműködnek továbbá a kiemelt területek vonatkozásában is, amennyiben ezek tekintetében nincsenek elfogadott előírások.

(2) A tagállamok és/vagy az illetékes hatóságok együttműködnek továbbá a kiemelt területek vonatkozásában is, többek között az érdekelt felekkel, amennyiben ezek tekintetében nincsenek elfogadott előírások.

Módosítás  31

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2010/40/EU irányelv

5 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamok szükség esetén együttműködnek az érintett érdekelt felekkel a Bizottság által elfogadott előírások – például a szabványok és az uniós szinten harmonizált profilok, a közös fogalommeghatározások, a közös metaadatok, a közös minőségi követelmények és a nemzeti hozzáférési pontok architektúráinak interoperabilitásával kapcsolatos szempontok, a közös adatcsere-feltételek, valamint a közös képzési és tájékoztatási tevékenységek – végrehajtásának és az azoknak való megfelelésnek az operatív vonatkozásai tekintetében is.;

(3) A tagállamok és/vagy az illetékes hatóságok együttműködnek többek között az érintett érdekelt felekkel a Bizottság által elfogadott előírások – például a szabványok és az uniós szinten harmonizált profilok, a közös fogalommeghatározások, a közös metaadatok, a közös minőségi követelmények és a nemzeti hozzáférési pontok architektúráinak interoperabilitásával kapcsolatos szempontok, az adatok hozzáférhetősége és a közös adatcsere-feltételek, a biztonságos hozzáférés, valamint a közös képzési és tájékoztatási tevékenységek – végrehajtásának és az azoknak való megfelelésnek az operatív vonatkozásai tekintetében is. Ennek érdekében megosztják egymással a bevált gyakorlatokat, és közös projekteket dolgoznak ki, különösen a határokon átnyúló területeken;

Módosítás  32

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont

2010/40/EU irányelv

6 cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) Az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv* szerinti eljárások sérelme nélkül az előírások adott esetben meghatározzák azon feltételeket, amelyek fennállása esetén a tagállamok a Bizottság értesítését követően további szabályokat hozhatnak létre az ITS-szolgáltatásoknak a területükön vagy területük egy részén való nyújtására vonatkozóan, feltéve, hogy az ilyen szabályok nem akadályozzák a kölcsönös átjárhatóságot.;

(5) Az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv* szerinti eljárások sérelme nélkül az előírásokban adott esetben meg kell határozni, hogy milyen feltételek fennállása esetén hozhatnak létre a tagállamok a Bizottság értesítését követően további szabályokat az ITS-szolgáltatásoknak a területükön vagy területük egy részén való nyújtására vonatkozóan. Ilyen szabályok nem javasolhatók vagy engedélyezhetők, ha akadályozzák a kölcsönös átjárhatóságot.

Módosítás  33

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

2010/40/EU irányelv

6a cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy a III. mellékletben felsorolt minden egyes adattípusra vonatkozóan a lehető leghamarabb, de legkésőbb az említett mellékletben meghatározott időpontig rendelkezésre álljanak a földrajzi lefedettségre vonatkozó, az adott adattípusokba tartozó adatok.

A tagállamok és/vagy az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a III. mellékletben felsorolt minden egyes adattípusra vonatkozóan a lehető leghamarabb, de legkésőbb az említett mellékletben meghatározott időpontig minden tőlük telhetőt megtéve rendelkezésre álljanak a földrajzi lefedettségre vonatkozó, az adott adattípusokba tartozó adatok.

Módosítás  34

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

2010/40/EU irányelv

6a cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok ugyanezen időpontig biztosítják, hogy a szóban forgó adatok a nemzeti hozzáférési pontokon hozzáférhetők legyenek.

A tagállamok és/vagy az illetékes hatóságok ugyanezen időpontig biztosítják, hogy a szóban forgó adatok a nemzeti hozzáférési pontokon hozzáférhetők legyenek. Ehhez a tagállamok és/vagy az illetékes hatóságok megfelelő felhasználói felületet biztosítanak.

Módosítás  35

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

2010/40/EU irányelv

6a cikk – 3 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

2026. december 31-ig a Bizottságnak egy közös európai hozzáférési pontot kell létrehoznia a közlekedéssel kapcsolatos adatokhoz való hozzáférésre és az adatok újrafelhasználására annak érdekében, hogy támogassák az egész EU-ra kiterjedő interoperábilis utazási és forgalmi ITS-szolgáltatások végfelhasználók számára történő nyújtását. Ez a közös európai hozzáférési pont minden nemzeti hozzáférési pontot összeköt, és hozzáférést biztosít a 2010/40/EU irányelv hatálya alá tartozó valamennyi adathoz. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a közös európai hozzáférési pont nyílt adatok szolgáltatása révén, ingyenesen, nyílt hozzáférésű és szabványosított interfészeken keresztül a nyilvánosság számára elérhető és könnyen hozzáférhető legyen. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nemzeti hozzáférési pontjaik az idevágó uniós jogszabályok sérelme nélkül lehetővé tegyék az automatizált és egységes adatcserét a közös európai hozzáférési ponttal.

Módosítás  36

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

2010/40/EU irányelv

6b cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy a IV. mellékletben meghatározott ITS-szolgáltatások a mellékletben meghatározott földrajzi lefedettség tekintetében és a mellékletben meghatározott időpontig kiépítésre kerüljenek.;

A tagállamok biztosítják, hogy a IV. mellékletben meghatározott ITS-szolgáltatások a mellékletben meghatározott földrajzi lefedettség tekintetében és legkésőbb az említett mellékletben meghatározott vonatkozó időpontig kiépítésre kerüljenek;

Módosítás  37

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – a pont

2010/40/EU irányelv

7 cikk – 1a bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1a) A költség-haszon elemzést és megfelelő konzultációkat is magában foglaló hatásvizsgálatot követően a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 12. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az adattípusok III. mellékletben szereplő jegyzékének módosítása céljából, beleértve az egyes adattípusokra vonatkozó végrehajtási időpontot és földrajzi lefedettséget is. E módosításoknak összhangban kell lenniük az 17. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott legutóbbi munkaprogramban meghatározott adatkategóriákkal.

(1a) A költség-haszon elemzést és a hatásvizsgálatot követően, amely különösen a kkv-kra gyakorolt hatásokra összpontosít, és amelyet az érdekelt felekkel – köztük valamennyi úthasználóval és egyéb érintett csoport képviselőivel – egyenlő módon folytatott konzultáció kísér, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 12. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az adattípusok III. mellékletben szereplő jegyzékének módosítása céljából, beleértve az egyes adattípusokra vonatkozó végrehajtási időpontot és földrajzi lefedettséget is. E módosításoknak összhangban kell lenniük az 17. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott legutóbbi munkaprogramban meghatározott adatkategóriákkal.

Módosítás  38

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – a pont

2010/40/EU irányelv

7 cikk – 1b albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1b) A piaci fejleményeket és a technológiai fejlődést kellőképpen figyelembe vevő költség-haszon elemzést és a megfelelő konzultációkat is magában foglaló hatásvizsgálatot követően a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 12. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ITS-szolgáltatások IV. mellékletben szereplő jegyzékének módosítása céljából, beleértve az egyes ITS-szolgáltatásokra vonatkozó végrehajtási időpontot és földrajzi lefedettséget is. E módosításoknak összhangban kell lenniük a 17. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott legutóbbi munkaprogramban meghatározott ITS-szolgáltatási jegyzékkel.;

(1b) A piaci fejleményeket és a technológiai fejlődést kellőképpen figyelembe vevő költség-haszon elemzést és a hatásvizsgálatot követően, amely különösen a kkv-kra gyakorolt hatásokra összpontosít, és amelyet az érdekelt felekkel folytatott konzultáció kísér, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 12. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ITS-szolgáltatások IV. mellékletben szereplő jegyzékének módosítása céljából, beleértve az egyes ITS-szolgáltatásokra vonatkozó végrehajtási időpontot és földrajzi lefedettséget is. E javaslatoknak összhangban kell lenniük a 17. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott legutóbbi munkaprogramban meghatározott ITS-szolgáltatási jegyzékkel.

Módosítás  39

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 9 a pont (új)

2010/40/EU irányelv

9 cikk

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

(9a) A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

9. cikk

9. cikk

Nem kötelező erejű intézkedések

Nem kötelező erejű intézkedések

A Bizottság iránymutatásokat és egyéb nem kötelező erejű intézkedéseket fogadhat el, amelyek lehetővé teszik a kiemelt területeken, a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadói eljárással összhangban folyó tagállami együttműködést.

A Bizottság iránymutatásokat és egyéb nem kötelező erejű intézkedéseket fogad el, amelyek lehetővé teszik a kiemelt területeken, a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadói eljárással összhangban folyó tagállami együttműködést. Ezen iránymutatások célja, hogy segítsenek meghatározni egy olyan folyamatot, amelynek keretében a tagállamok a III. mellékletben felsorolt, az ITS-szolgáltatók által rendelkezésre bocsátott adattípusokat a nemzeti hozzáférési pontjaikon keresztül, központosított és együttműködő módon megosztják egymással.

Módosítás  40

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont

2010/40/EU irányelv

10 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben a 6. cikk alapján elfogadott előírások olyan forgalmi, utazási vagy közúti adatok kezelésére vonatkoznak, amelyek az (EU) 2016/679 rendelet* 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adatoknak minősülnek, úgy az előírásokban meg kell határozni ezen adatok kategóriáit, valamint az (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK irányelv szerint megfelelő személyesadat-védelmi biztosítékokat kell nyújtani. Adott esetben ösztönözni kell az anonim adatok használatát.

Amennyiben a 6. cikk alapján elfogadott előírások olyan forgalmi, utazási vagy közúti adatok kezelésére vonatkoznak, amelyek az (EU) 2016/679 rendelet* 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adatoknak minősülnek, úgy az előírásokban meg kell határozni ezen adatok kategóriáit, valamint az (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK irányelv szerint megfelelő személyesadat-védelmi biztosítékokat kell nyújtani. Amennyiben az adatkezelés célja személyre való hivatkozás nélkül is megvalósítható, és az anonimizálás technikailag lehetséges, minden felhasznált adatnak anonim adatnak kell lennie.

____________

____________

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).”;

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).”;

Módosítás  41

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 12 a pont (új)

2010/40/EU irányelv

12 cikk – 4 bekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

12a. A 12. cikk (4) bekezdése a következőképpen módosul:

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az európai ITS-tanácsadó csoporttal, más érintett érdekelt felekkel és az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(2010/40/EU irányelv)

Módosítás  42

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont

2010/40/EU irányelv

17 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az első jelentést követően a tagállamok – az (1) bekezdésben említettek szerint – háromévente jelentést tesznek az ezen irányelv és az azt kiegészítő valamennyi, felhatalmazáson alapuló jogi aktus végrehajtásában elért előrehaladásról.

(3) Az első jelentést követően a tagállamok – az (1) bekezdésben említettek szerint – kétévente jelentést tesznek az ezen irányelv és az azt kiegészítő valamennyi, felhatalmazáson alapuló jogi aktus végrehajtásában elért előrehaladásról.

Módosítás  43

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont

2010/40/EU irányelv

17 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A Bizottság 18 hónappal a tagállami jelentések határidejét követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ezen irányelv végrehajtásában elért előrehaladásról. A jelentés tartalmazza az 5–11. cikk és a 16. cikk alkalmazása és végrehajtása terén elért haladást bemutató elemzést, beleértve a szükséges és a felhasznált pénzügyi forrásokat, valamint adott esetben megvizsgálja az ezen irányelv módosításának szükségességét.

(4) A Bizottság 12 hónappal a tagállami jelentések határidejét követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ezen irányelv végrehajtásában elért előrehaladásról. A jelentés tartalmazza az 5–11. cikk és a 16. cikk alkalmazása és végrehajtása terén elért haladást bemutató elemzést, beleértve a szükséges és a felhasznált pénzügyi forrásokat, valamint adott esetben megvizsgálja az ezen irányelv módosításának szükségességét.

Módosítás  44

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont

2010/40/EU irányelv

17 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság [a hatálybalépés dátuma + 12 hónap]-ig – az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően és végrehajtási jogi aktus útján – munkaprogramot fogad el. Az említett végrehajtási jogi aktust a 15. cikk (4) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A munkaprogramnak évekre lebontva tartalmaznia kell a végrehajtás célkitűzéseit és dátumait, valamint azon adatkategóriák és ITS-szolgáltatások jegyzékét, amelyekre vonatkozóan a Bizottság a 7. cikk (1a) és (1b) bekezdése alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el.

A Bizottság [a hatálybalépés dátuma + 12 hónap]-ig – az európai ITS-tanácsadó csoporttal és az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően végrehajtási jogi aktus útján – munkaprogramot fogad el. Az említett végrehajtási jogi aktust a 15. cikk (4) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A munkaprogramnak évekre lebontva tartalmaznia kell a végrehajtás célkitűzéseit és dátumait, valamint azon adatkategóriák és ITS-szolgáltatások jegyzékét, amelyekre vonatkozóan a Bizottság a 7. cikk (1a) bekezdése alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el, vagy új jogalkotási javaslatot nyújthat be.

Módosítás  45

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – 1 bekezdés – 1.1 pont – 1 bekezdés – 1.1.4 pont

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1.1.4. a multimodális utazási információk ITS-szolgáltatók általi időben történő frissítése, beleértve a közlekedési szolgáltatások foglalására és megvásárlására vonatkozó információkat is.

1.1.4. a multimodális utazási információk ITS-szolgáltatók általi időben történő frissítése, beleértve a közlekedési szolgáltatások foglalására és adott esetben megvásárlására vonatkozó információkat is.

Módosítás  46

 

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 1 bekezdés – 2.1 pont – 1 bekezdés – 2.1.4 pont

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2.1.4. az adatok rendelkezésre állása és az egyéb kezdeményezésekkel való szinergiák, amelyek célja az adatmegosztás harmonizálása és megkönnyítése67, valamint a multimodalitás támogatása, a közlekedési módok integrációja, továbbá az európai közlekedési hálózat modális egyensúlyának optimalizálása.

2.1.4. az adatok rendelkezésre állása és az egyéb kezdeményezésekkel való szinergiák, amelyek célja az adatmegosztás harmonizálása és megkönnyítése67, valamint a multimodalitás támogatása, a közlekedési módok integrációja, az európai közlekedési hálózat modális egyensúlyának optimalizálása.

__________________

__________________

67 Ilyen például az elektronikus áruszállítási információkról szóló, 2020. július 15-i (EU) 2020/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 249., 2020.7.31., 33. o.), valamint a Digitális Szállítási és Logisztikai Fórum (DTLF) által végzett munka.

67 Ilyen például az elektronikus áruszállítási információkról szóló, 2020. július 15-i (EU) 2020/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 249., 2020.7.31., 33. o.), valamint a Digitális Szállítási és Logisztikai Fórum (DTLF) által végzett munka.

Módosítás  47

 

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 1 bekezdés – 2.1 pont – 1 bekezdés – 2.1.1 pont

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2.2.1. a mobilitás irányításához szükséges meglévő és pontos közúti, valamint multimodális utazási és forgalmi adatok rendelkezésre állása és az illetékes hatóságok számára való hozzáférhetősége, az adatvédelmi követelmények sérelme nélkül;

2.2.1. a mobilitás irányításához szükséges meglévő, pontos közúti, valamint multimodális utazási és forgalmi adatok rendelkezésre állása és az illetékes hatóságok számára való hozzáférhetősége szabványosított formátumban, az adatvédelmi követelmények sérelme nélkül;

Módosítás  48

 

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – 1 bekezdés – 2.4 pont – 1 bekezdés – 2.4.2 pont

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2.4.2. a rakományra vonatkozó, más konkrét adatmegosztási kereteken68 keresztül hozzáférhető adatok rendelkezésre állása;

2.4.2. a rakományra vonatkozó, más konkrét adatmegosztási kereteken68 keresztül hozzáférhető adatok rendelkezésre állása, amelyek elősegítik az eCMR-megoldások interoperabilitását;

__________________

__________________

68 Például az (EU) 2020/1056 rendelet.

68 Például az (EU) 2020/1056 rendelet.

Módosítás  49

 

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 1 bekezdés – 3.1 pont – 1 bekezdés – 3.1.3 a pont (új)

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

3.1.3 a. Az (EU) 2018/858 rendelet gyors kiigazításának biztosítása az új generációs e-segélyhívó technológiák bevonása érdekében.

Módosítás  50

 

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 1 bekezdés – 3.1 pont – 1 bekezdés – 3.1.3 b pont (új)

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

3.1.3 b. Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak együtt kell működniük a mobilhálózat-üzemeltetőkkel és más érdekelt felekkel, hogy megoldást találjanak a forgalomba hozott járművekbe kerülő e-segélyhívó rendszerek működésére, mielőtt az új generációs e-segélyhívó szabványt jóváhagyják és beillesztik az uniós típusjóváhagyási rendeletbe. A vonalkapcsolt e-segélyhívó rendszerek működését legalább az utolsó ilyen rendszerrel forgalomba hozott járművek várható életciklusának időtartamára biztosítani kell.

Módosítás  51

 

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 1 bekezdés – 3.2 pont – 1 bekezdés – 3.2.3 a pont (új)

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

3.2.3 a. az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának rendelkezésre állása a felhasználók számára.

Módosítás  52

 

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 3 pont – 1 bekezdés – 3.4 pont – 3.4.1 pont

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3.4.1. Az úthasználók fedélzeti ember-gép-interfésszel összefüggésben fennálló biztonságának, a vezetési feladatot és/vagy a szállítási műveletet támogató nomád eszközök használatának, valamint a járműfedélzeti kommunikáció biztonságának támogatásához szükséges azon intézkedések meghatározása, amelyek nem tartoznak az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet69, az 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet70  és a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet71 hatálya alá.

3.4.1. Az úthasználók fedélzeti ember-gép-interfésszel összefüggésben fennálló biztonságának, a vezetési feladatot és/vagy a szállítási műveletet támogató nomád eszközök, köztük a mobiltelefonok használatának, valamint a járműfedélzeti kommunikáció biztonságának támogatásához szükséges azon intézkedések meghatározása, amelyek nem tartoznak az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet69, az 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet70 és a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet71 hatálya alá. A szükséges intézkedések meghatározásakor azt is el kell ismerni, hogy biztosítani kell az olyan közlekedési módok között kicserélt ITS-üzenetek kölcsönös elfogadását, amelyek ITS-eszközeit és csatlakoztatott érzékelőit különböző funkcionális biztonsági szabványok alapján fejlesztették ki.

__________________

__________________

69Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).

69 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).

70 Az Európai Parlament és a Tanács 167/2013/EU rendelete (2013. február 5.) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 1. o.).

70 Az Európai Parlament és a Tanács 167/2013/EU rendelete (2013. február 5.) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 1. o.).

71 Az Európai Parlament és a Tanács 168/2013/EU rendelete (2013. január 15.) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 52. o.).

71 Az Európai Parlament és a Tanács 168/2013/EU rendelete (2013. január 15.) a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 52. o.).

Módosítás  53

 

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 4 pont – 1 bekezdés – 4.1 pont – 4.1.4 pont

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4.1.4. kommunikációs infrastruktúra meghatározása a járművek közötti, az egyes infrastruktúrák közötti, illetve a járművek és infrastruktúra közötti adat- vagy információcseréhez;

4.1.4. biztonságos, pontos és megbízható kommunikációs infrastruktúra meghatározása a járművek közötti, az egyes infrastruktúrák közötti, illetve a járművek és infrastruktúra közötti adat- vagy információcseréhez;

Módosítás  54

Irányelvre irányuló javaslat

2 melléklet – 1 táblázat – a pont

2010/40/EU irányelv

2 melléklet – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) hozzá kell járulniuk az európai közúti közlekedést érintő kulcsfontosságú kihívások megoldásához (pl. a közúti torlódások csökkentéséhez, a károsanyag-kibocsátások mérsékléséhez, az energiahatékonyság javításához, a magasabb szintű biztonság és védelem eléréséhez veszélyeztetett úthasználók számára is);

a) hozzá kell járulniuk az európai közúti közlekedést érintő kulcsfontosságú kihívások megoldásához (pl. a közúti torlódások csökkentéséhez, a vészhelyzetekre és időjárási jelenségekre való felkészüléshez, a károsanyag-kibocsátások mérsékléséhez, az energiahatékonyság javításához, a magasabb szintű biztonság és védelem eléréséhez veszélyeztetett úthasználók számára is);

Módosítás  55

Irányelvre irányuló javaslat

2 melléklet – 1 táblázat – e pont

2010/40/EU irányelv

2 melléklet – e pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e) a hatékony ITS-szolgáltatásnyújtás érdekében biztosítaniuk kell, hogy a rendszerek és az alapul szolgáló üzleti megoldások között lehetséges legyen az adatcsere, valamint az információk és az ismeretek megosztása;

e) a hatékony ITS-szolgáltatásnyújtás érdekében biztosítaniuk kell, hogy a rendszeralkalmazások, szolgáltatások és az alapul szolgáló üzleti megoldások között biztonságos és megbízható környezetben lehetséges legyen az adatcsere, valamint az információk és az ismeretek szabványosított formátumban történő megosztása;

Módosítás  56

Irányelvre irányuló javaslat

2 melléklet – 1 táblázat – g pont

2010/40/EU irányelv

2 melléklet – g pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g) figyelembe kell venniük a közlekedési hálózati jellemzőkben – különösen a forgalom nagyságában és az időjárástól függő útviszonyokban – rejlő eredendő különbségeket;

g) figyelembe kell venniük a közlekedési hálózati jellemzőkben – különösen a forgalom nagyságában és az időjárástól függő útviszonyokban – és az infrastruktúrák automatizálásában rejlő eredendő különbségeket;

Módosítás  57

Irányelvre irányuló javaslat

2 melléklet – 1 táblázat – h pont

2010/40/EU irányelv

2 melléklet – h pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h) a veszélyeztetett úthasználók számára biztosítani kell az ITS-alkalmazásokhoz és -szolgáltatásokhoz való akadálytalan és hátrányos megkülönböztetéstől mentes hozzáférést. Adott esetben – az (EU) 2019/882 irányelv I. mellékletében foglalt akadálymentességi követelményekkel összhangban – a fogyatékossággal élő személyek számára akadálymentes hozzáférést kell biztosítaniuk, amennyiben az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások célja, hogy a fogyatékossággal élő ITS-felhasználók számára kapcsolattartási lehetőséget kínáljanak vagy tájékoztatást nyújtsanak;

h) do not impede or discriminate against access to ITS applications and services by any road user.Specifically for vulnerable road users, ITS applications and services need to be accessible for persons with disabilities in line with the accessibility requirements of Annex I of Directive 2019/882 when the ITS applications and services are meant to interface or provide information to ITS users with disabilities;

Módosítás  58

Irányelvre irányuló javaslat

2 melléklet – 1 táblázat – i pont

2010/40/EU irányelv

2 melléklet – i pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i) megfelelő kockázatértékelést követően, a megfelelő szintű műszaki fejlesztések és a műveleti kihasználtság segítségével be kell mutatniuk az innovatív ITS-rendszerek szilárdságát;”

i) megfelelő kockázatértékelést követően, beleértve a járműgyártók és infrastruktúraszolgáltatók körében valós körülmények között végzett teszteket is, a megfelelő szintű műszaki fejlesztések és a műveleti kihasználtság segítségével be kell mutatniuk az innovatív ITS-rendszerek szilárdságát mint a megfelelőségértékelési rendszerek alapját;”

Módosítás  59

Irányelvre irányuló javaslat

2 melléklet – 1 táblázat – k pont

2010/40/EU irányelv

2 melléklet – k pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

k) az ITS kiépítésekor, adott esetben, figyelembe kell venniük a különféle közlekedési módok közti koordinációt;

k) az ITS kiépítésekor figyelembe kell venniük a közlekedési módok közti koordinációt, biztosítva – bár nem kizárólagosan – a rendszerek, az adatcsere és az alkalmazások interoperabilitását a különböző módok között;

Módosítás  60

Irányelvre irányuló javaslat

2 melléklet – 1 táblázat – l pont

2010/40/EU irányelv

2 melléklet – l pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

l) figyelembe kell venniük az ITS területén releváns, már meglévő uniós szabályokat, politikákat és tevékenységeket, különösen a szabványosítás területén;

l) figyelembe kell venniük az ITS területén releváns, már meglévő uniós szabályokat, politikákat és tevékenységeket, különösen a szabványosítás területén, az előírások tekintetében pedig az (EU) 2018/1972 irányelvben lefektetett technológiasemlegesség elvét;

Módosítás  61

Irányelvre irányuló javaslat

2 melléklet – 1 táblázat – m pont

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

m) a mobilitási lehetőségek ügyfelek számra történő felkínálásakor biztosítaniuk kell a rangsorolás átláthatóságát.

m) a mobilitási lehetőségek ügyfelek számra történő felkínálásakor biztosítaniuk kell a rangsorolás átláthatóságát, beleértve a környezeti hatásokat is.

Módosítás  62

Irányelvre irányuló javaslat

III melléklet – táblázat

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

 

Módosítás

Az adattípusok jegyzéke

 

Adattípus

Földrajzi lefedettség

Dátum:

 

 

 

A rendeletekre és korlátozásokra vonatkozó adatok típusai (az (EU) 2015/962 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben6 említettek szerint):

 

 

Adott esetben statikus és dinamikus forgalomszabályozások a következő adattípusokra vonatkozóan:

- alagút-használati feltételek

- hídhasználati feltételek

- sebességkorlátozások

- teherszállítási szabályok

- nehéz tehergépjárművekre vonatkozó előzési tilalmak

- közlekedés az ellenirányú sávban

- tömegre/hosszúságra/szélességre/magasságra vonatkozó korlátozások

- egyirányú utcák

A transzeurópai közúthálózat, az e hálózathoz nem tartozó egyéb autópályák és a főútvonalak

2025. december 31.

 

Az EU teljes, a gépjárműforgalom számára nyilvánosan hozzáférhető közúthálózata, valamint a hálózat melletti kerékpáros infrastruktúra, a magánutak kivételével

2028. december 31.

- forgalmi tervek

A gépjárműforgalom számára nyilvánosan hozzáférhető teljes úthálózat és a hálózat melletti kerékpáros infrastruktúra,

2025. december 31.

- városi gépjármű-behajtási rendelkezések

- övezeti érvényességű korlátozások, tilalmak vagy kötelezettségek határai, aktuális behajtási státusz és a szabályozott közlekedési övezetekben való közlekedés feltételei

A gépjárműforgalom számára nyilvánosan hozzáférhető teljes úthálózat és a hálózat melletti kerékpáros infrastruktúra,

2025. december 31.

A hálózat állapotára vonatkozó adatok típusai (az (EU) 2015/962 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben említettek szerint):

 

 

- útlezárások

- sávlezárások

- útmunkálatok

- ideiglenes közlekedésszervezési intézkedések

- rossz útviszonyok

- a veszélyeztetett úthasználókat érintő balesetek és incidensek

A transzeurópai közúthálózat, az e hálózathoz nem tartozó egyéb autópályák és a főútvonalak

2025. december 31.

 

Az EU teljes, a gépjárműforgalom számára nyilvánosan hozzáférhető közúthálózata, valamint a hálózat melletti kerékpáros infrastruktúra, a magánutak kivételével

2028. december 31.

A tehergépkocsik és haszongépjárművek biztonságos és védett parkolóhelyeire vonatkozó adatok típusai (a 885/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben említettek szerint)7 ):

 

 

- a parkolási helyszínekre vonatkozó statikus adatok

- információk a parkolási helyszín biztonsági jellemzőiről és felszereltségéről, beleértve a biztonsági intézkedésekre vonatkozó információkat is, amelyek valamennyi járművezető, köztük a veszélyeztetett személyek és a tehergépjármű-vezetők számára relevánsak – a parkolóhelyek rendelkezésre állására vonatkozó dinamikus adatok, beleértve azt is, hogy a parkoló: tele van-e, be van-zárva, illetve mennyi szabad hely van.

A transzeurópai közúthálózat és az e hálózathoz nem tartozó egyéb autópályák

2025. december 31.

A közúti biztonsággal kapcsolatban észlelt eseményekre vagy körülményekre vonatkozó adatok (a 886/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben említettek szerint)8 ):

 

 

- időszakosan síkos útfelület

- állat, ember, akadály, törmelék az úton

- biztosítás nélküli baleseti helyszín

- átmeneti közúti munkálatok

- csökkent látótávolság

- menetiránnyal szemben közlekedő járművezető

- jelöletlen útlezárás

- rendkívüli időjárási körülmények

- magas kockázatú balesetek, például mérgező kibocsátással járó, útlezárást eredményező balesetek.

A transzeurópai közúthálózat és az e hálózathoz nem tartozó egyéb autópályák

2026. december 31.

A multimodális statikus utazási adatok típusai (az (EU) 2017/1926 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben említettek szerint)9 ):

 

 

Az azonosított hozzáférési csomópontok elhelyezkedése valamennyi menetrend szerinti közlekedési mód esetében, beleértve az átszállóhelyeken biztosított hozzáférési csomópontok és útvonalak hozzáférhetőségére vonatkozó információkat (például felvonók, mozgólépcsők megléte)

Az EU teljes közlekedési hálózata és a hálózat melletti kerékpáros infrastruktúra,

2026. december 31.

A szabályozásokra és korlátozásokra vonatkozó adatok típusai (az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló [.../...]/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben[1] említettek szerint):

 

 

Alternatív üzemanyagok infrastruktúrája

- statikus adatok az elektromos töltőállomások és hidrogéntöltő állomások számáról

- dinamikus adatok az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának rendelkezésre állásáról

A transzeurópai közúthálózat, az e hálózathoz nem tartozó egyéb autópályák és a főútvonalak

2025. december 31.

Alternatív üzemanyagok infrastruktúrája a tehergépkocsik és haszongépjárművek biztonságos és védett parkolóhelyein

- statikus adatok a tehergépkocsik és haszongépjárművek valamennyi biztonságos és védett parkolóhelyén található elektromos töltőállomások és hidrogéntöltő állomások számáról

- dinamikus adatok az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának rendelkezésre állásáról

A transzeurópai közúthálózat, az e hálózathoz nem tartozó egyéb autópályák és a főútvonalak

2025. december 31.


INDOKOLÁS

Azt a merész elképzelést osztom, hogy a jövőben nagy mértékben automatizált járművek különböző robotokkal és drónokkal osztozkodnak a köztereken. A közeljövőben, amikor a ma eladott autók még forgalomban lehetnek, a 2020-as évek elején értékesített, nagymértékben automatizált járművek és alacsony automatizálási szinttel rendelkező járművek egyaránt közlekednek a közúti forgalomban. Mindenkinek tisztában kell lennie a többiekkel, hogy hol vannak, merre tartanak és milyen sebességgel mennek. Meg kell bízniuk egymásban, hogy ne ütközzenek egymásba. Ehhez közvetlen – azonnali és állandóan zajló – eseti kommunikációra van szükség a különböző szereplők között. Egy ilyen világ számára készült autó első példányai most lépnek be az európai piacra, és a közútkezelők már készítik elő ehhez az utakat és elkezdték az utak felszerelését.

Bevezető

Az Európai Bizottság az intelligens közlekedési rendszerekről (ITS) szóló 2010. évi irányelv aktualizálását javasolja, hogy igazodjon az új közúti mobilitási lehetőségekhez, a mobilitási alkalmazásokhoz, valamint az összekapcsolt és automatizált mobilitáshoz. E felülvizsgálat célja, hogy ösztönözze az új, intelligens szolgáltatások gyorsabb kiépítését azáltal, hogy javaslatot tesz arra, hogy bizonyos kulcsfontosságú közúti, utazási és forgalmi adatok – például a sebességkorlátozások, forgalmi tervek vagy útépítési munkálatok – digitális formátumban legyenek elérhetők. 

Az ITS olyan információs és kommunikációs technológiákat alkalmaz, mint az útvonaltervezők, az e-segélyhívó és az automatizált vezetés a közlekedésben, biztonságosabbá, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá téve a mobilitást. Az ITS segítségével a polgárok az autóban lévő alkalmazásokon keresztül jobb információkat kaphatnak, például a közlekedési szabályokról és az útépítésekről.

Az ITS-alkalmazások a „rövid hatótávolságú” kommunikációs technológiák használatából állnak, amelyek célja az azonos vagy különböző gyártóktól származó járművek (V2V), a járművek és az infrastruktúra (V2I), valamint a járművek és gyalogosok (V2P) közötti kommunikáció létrehozása.

A felülvizsgálat magában foglalja az irányelv hatályának kiterjesztését, hogy jobban lefedje az olyan újonnan megjelenő szolgáltatásokat, mint a multimodális információs, foglalási és jegyértékesítési szolgáltatások (például a tömegközlekedést, a közösségi autós vagy kerékpáros szolgáltatásokat kombináló utazások keresésére és lefoglalására szolgáló alkalmazások), a járművek és az infrastruktúra közötti kommunikáció (a biztonság növelése érdekében) és az automatizált mobilitás. Előírja továbbá a kulcsfontosságú adatok gyűjtését és az olyan alapvető szolgáltatások nyújtását, mint például a járművezetőt a közúti balesetekről vagy akadályokról tájékoztató valós idejű információs szolgáltatások.

Az ITS-irányelv felülvizsgálata lehetőséget kínálhat a helyi önkormányzatok digitális szuverenitásának garantálására a modális váltás felgyorsítása és a helyi ökológiai átállási politikákat tiszteletben tartó digitális megoldások kidolgozása érdekében.

Az ITS sikere az interferenciamentes környezettől, a zökkenőmentes kommunikációtól és az összes úthasználó általi gyors és széles körű elérhetőségétől függ. Ez a biztonsággal kapcsolatos alkalmazás életeket fog menteni: e tekintetben a technológiasemlegesség, az egymás melletti működés, az interoperabilitás és a kompatibilitás jelentik a vezérelveket.

Az ITS-irányelv felülvizsgálatának az előadó által tervezett fő elemei

Az előadó támogatja az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) alkalmazásainak hatékony használatát. Az ITS-alkalmazások jelentős és mérhető biztonsági, védelmi, környezeti és gazdasági előnyökkel járhatnak. Az ITS-ágazatnak az új alkalmazások és új szolgáltatások kifejlesztése során továbbra is szem előtt kell tartania a közúti szállítási ágazat felhasználóit. A tagállamoknak elő kell segíteniük az ITS harmonizált és kölcsönösen átjárható kiépítését, amelynek célja, hogy hatékonyabbá tegyék az információhoz való hozzáférést és az információcserét a közlekedés valamennyi felhasználója és a hatóságok között.

Az előadó különösen a következőket szorgalmazza:

 Technológiasemlegesség – az előírásoknak le kell írniuk az elérendő eredményt, de nem kell előírniuk vagy előnyben részesíteniük egy adott technológiatípus használatát az eredmény elérése érdekében.

Az ITS szabályozási keretének a II. mellékletben a technológiasemlegesség elvének rögzítésével piaci biztonságot kell nyújtania. Olyan szabályozási megközelítésre van szükség, amelyben a szolgáltatásokat és a hozzájuk kapcsolódó előnyöket (az alapul szolgáló technológiától függetlenül) a végfelhasználói és ökoszisztéma-értékük alapján értékelik. A hangsúlyt a szolgáltatásnyújtásra kell helyezni, és a piacvezérelt innováció előmozdítása érdekében a szabályozási keretnek technológiasemlegesnek kell maradnia. A jelenlegi (8) preambulumbekezdés már elismeri, hogy „az ITS-rendszerekre vonatkozó követelmények nem írnak elő és nem részesítenek előnyben egy adott technológiatípust más típusú technológiákkal szemben”. E kötelezettségvállalás megerősítése érdekében fontos azt kifejezetten felsorolni a II. mellékletben foglalt irányadó elvek között.

 Az ITS fejlesztésének a városi területek fejlesztésétől eltérő kérdésként kell kiterjednie a vidéki területek szükségleteire is, biztosítva a társadalmi és gazdasági integrációt.

Uniós szinten fontos kiemelt figyelmet fordítani az ITS-rendszerek vidéki területeken való bővítésére, mivel az ilyen területeken az élet nagyban függ a minőségi közszolgáltatások és infrastruktúra rendelkezésre állásától. Ezért uniós szinten törekedni kell arra, hogy a vidéki területek élvezhessék az ITS által nyújtott megoldások előnyeit.

 A nemzeti hozzáférési pontokon (NAP-k) tárolt adatoknak statikus és dinamikus formátumban is rendelkezésre kell állniuk, ahol a városi behajtási szabályozási rendszerekre (UVAR) és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájára vonatkozó adatok is szerepelnek. A nemzeti hozzáférési pontok által megosztott adatoknak a kereskedelmi fuvarozók számára könnyen olvashatónak és közérthetőnek kell lenniük.

A tagállamoknak az ITS-javaslat III. mellékletében felsorolt adattípusok és IV. mellékletében felsorolt ITS-szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettsége megerősíti annak fontosságát, hogy interoperábilis és legnagyobb mértékben harmonizált nemzeti kiosztási tervek álljanak rendelkezésre. A szabályozásokkal és korlátozásokkal, a hálózat állapotával, valamint a közúti biztonsággal kapcsolatosan észlelt eseményekkel vagy körülményekkel kapcsolatosan megosztott adatok mennyiségének növelése fontos lépés a halálos kimenetelű közúti balesetek számának csökkentése felé. A III. mellékletben szereplő adattípusok listájának az UVAR-ra és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájára vonatkozó információk beépítésével történő további javítása megkönnyíti a kereskedelmi célú közúti fuvarozók és a forgalomban részt vevő valamennyi gépjárművezető üzleti tevékenységét azáltal, hogy lehetővé teszi számukra az alternatív üzemanyaggal működő járműveik feltöltésének/feltankolásának megtervezését.

Továbbra is vannak kihívások, mivel a nemzeti hozzáférési pontok kiépítése során az egész EU-ban nincs összehangolt megközelítés. Konkrétabban, a nemzeti hozzáférési pontok még mindig nem kielégítően rendelkeznek a tehergépkocsik és haszongépjárművek biztonságos és védett parkolóhelyeire vonatkozó adatokkal. A tagállamok jelenleg különböző formátumokban szolgáltatnak adatokat a nemzeti hozzáférési pontokról. Ilyenek többek között az interaktív térképek, táblázatok és szöveges információk. A nemzeti hozzáférési pontoknak egy lépéssel tovább kell menniük, és az összegyűjtött adatokat fel kell használniuk arra, hogy megfelelő a végfelhasználók, például a fuvarozók és a járművezetők számára használható interfészt biztosítsanak. Tekintettel az AFIR-rel fennálló releváns kapcsolatra, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájával kapcsolatos adatokat statikus és dinamikus formátumban egyaránt elérhetővé kell tenni a nemzeti hozzáférési pontokon.

 Biztosítani kell a jármű használatára és a járművezetőre vonatkozó európai uniós és nemzeti szabályoknak való megfelelés elektronikus igazolásának használatát.

A digitalizáció lehetőséget kínál az árufuvarozási ágazat modernizálására, ugyanakkor lehetővé teszi számára a szállítási szabályok hatékonyabb érvényesítését is. A hatóságoknak például képesnek kell lenniük arra, hogy elfogadják a közúti árufuvarozásra vonatkozó szabályok betartásával kapcsolatos valamennyi releváns adatot tartalmazó elektronikus információkat. A kihívást az jelenti, hogy nem mindent lehet elektronikus úton bizonyítani, és továbbra is a papír használata a jellemző. Ezért meg kell vizsgálni az ITS-szabályok és az elektronikus áruszállítási információkról szóló (EU) 2020/1056 rendeletben (eFTI-rendelet) foglalt rendelkezések összeegyeztethetőségét. Tovább kell vizsgálni a járműre, a járművezetőre és a pótkocsira vonatkozó adatok digitalizálásának lehetőségét. Ami a járművet illeti, a jármű forgalmi okmányait, valamint a közúti ellenőrzéshez kapcsolódó műszaki vizsgálati bizonyítványokat és jegyzőkönyveket lehetne digitalizálni. A járművezetőt illetően pedig a közösségi vezetői engedély hiteles másolatán szereplő információkat is digitalizálni lehetne.

 Integrálni kell az elektronikus fuvarlevelet (eCMR) a segélyhívó rendszerbe (eCall), hogy a segélyszolgálatok minden szükséges információval rendelkezzenek arról, hogy milyen árukat szállítanak a járműben.

Ami a rakományra vonatkozó adatok elérhetőségét illeti, az eCMR és az e-Call összekapcsolása biztosítaná, hogy az 112-es segélyhívó üzemeltetői számára teljes mértékben láthatók legyenek a rakományra vonatkozó információk. Ez különösen fontos abban az esetben, ha értékes vagy veszélyes árukat szállítanak. Az egyértelmű előnyök ellenére az e-Call a nehézgépjárművekben még mindig nem áll rendelkezésre, mivel csak a legfeljebb nyolcüléses személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek új modelljeibe van beépítve.

Az elektronikus árufuvarozásról szóló (EU) 2020/1056 rendeletnek – amely létrehozza a gazdasági szereplők és a tagállami hatóságok közötti, a rakomány Unión belüli mozgására vonatkozó elektronikus információcsere jogi keretét – biztosítania kell, hogy az eCMR-rel kapcsolatos különböző meglévő megoldások interoperábilisak legyenek.

 A multimodális digitális mobilitási szolgáltatásoknak lehetővé kell tenniük a közúti fuvarozók számára, hogy maguk választhassák ki a platformot és zökkenőmentesen másikra léphessenek át, azaz az interoperabilitás kulcsfontosságú. A kereskedelmi célú közúti fuvarozók által generált üzleti adatok megosztásának mindig önkéntesnek kell lennie, és az összegyűjtött adatokat csak meghatározott célra lehessen felhasználni. A fogyasztóknak az általános adatvédelmi rendelettel teljes összhangban védeniük kell adataikat – amikor szolgáltatások vagy jegyek foglalásakor megadják személyes adataikat –, valamint azokat az adatokat, amelyeket gépjárműveik a szolgáltatókkal vagy az infrastruktúrával osztanak meg.

Ha a felhasználók számára zökkenőmentes mobilitási élményt biztosítunk, amely magában foglalja a kollektív és a megosztott mobilitást, az hozzájárul a fenntarthatóbb mobilitási rendszerekhez és a forgalmi torlódások csökkentéséhez. A személyszállítási szolgáltatók, különösen a „mobilitás mint szolgáltatási rendszer” (MaaS) üzemeltetői kihasználhatják a digitalizáció előnyeit, feltéve, hogy az árak átláthatóságával és az árképzéssel kapcsolatos információkkal kapcsolatos kérdések tisztázódnak.

A vállalkozások által előállított adatok feletti rendelkezés fontos eszköz a piaci versenyképesség megőrzéséhez. Ezért amennyiben az ITS-alkalmazások és -szolgáltatások kiépítése és használata bármilyen típusú adat megosztását irányozza elő, az ezen adatok felett rendelkezők számára önkéntessé kell tenni az adatok megosztását. Ez növelni fogja az üzleti partnerek közötti bizalmat. Emellett azokban az esetekben, amikor a vállalkozások által előállított adatok megosztására szükség van, az adatgyűjtés csak meghatározott célra irányulhat. Az üzleti adatok megosztásának kötelezővé tétele elfojtaná az innovációt, és akadályozná a vállalkozások versenyképességét. Az adatok felett rendelkező számára lehetővé kell tenni, hogy megválaszthassa, az adatokat kinek adja át, kinek biztosít hozzájuk hozzáférést, kinek milyen adatokat bocsát rendelkezésére és adott esetben ki jogosult azokat módosítani.

Az ITS bevezetésével összefüggésben ki kell emelni a magánélet és az adatok hatékony védelmének fontosságát. Ugyanakkor az általános adatvédelmi rendelet nem biztosít megfelelő védelmet olyan technológiák (pl. a járműadatok mobilitási mintái, arcfelismerés stb.) alkalmazása esetében, amelyek az adatok anonimizálása során lehetővé teszik az egyénekre vonatkozó következtetések levonását vagy akár az algoritmusok révén történő megkülönböztetést. Az általános adatvédelmi rendelettel teljes összhangban a fogyasztóknak kell a középpontban állniuk és meg kell védenünk az adataikat.

 Meg kell határozni az összekapcsolt és automatizált járművek, a hatóságok, az infrastruktúra és az általános környezet között használandó kommunikációs infrastruktúrát és szabványosított üzenetformátumot.

Az együttműködő, összekapcsolt és automatizált járművek várhatóan bizonyos előnyökkel fognak járni a hagyományos járművekhez képest, például javítják a közúti biztonságot, növelik a közlekedés hatékonyságát, csökkentik a szállítási költségeket és a kibocsátást. Választ kell adni az adatbiztonsággal és az adatok tulajdonjogával kapcsolatos kérdésekre, ideértve az értékes ügyféladatbázisokkal rendelkező vállalkozások és maguk az ügyfelek adatvédelmét is. Ahogy a magasabb szintű autonómiával rendelkező járművek kereskedelmi forgalomba kerülnek, a felelősség súlya a járművezetőről a termékre helyeződik át, ami végső soron azt eredményezi, hogy a felelősség teljes egészében a járműgyártókra és a technológiaszolgáltatókra hárul. A zökkenőmentes és megbízható adatmegosztási architektúra elengedhetetlen lesz a felek felelősségének egyértelmű meghatározásához.

 Minimálisra kell csökkenteni a kibertámadások kockázatát, biztosítani kell az adatbiztonságot, és tiszteletben kell tartani a magánélet védelmére vonatkozó jogszabályokat. Végső soron a szállítási műveletekkel kapcsolatos adatok tulajdonjogának a fuvarozóknál kell maradnia.

A járművek jobban össze lesznek kapcsolódva, és képesek lesznek kommunikálni egymással (jármű–jármű), az infrastruktúrával (jármű–infrastruktúra) és általában a környezettel (jármű–minden). Ezért a közúti közlekedésbiztonság veszélyeztetésének elkerüléséhez elengedhetetlen a kommunikáció biztonságossága.

Tovább kell vizsgálni az ügyfelek adatainak kezelését/magánéletének védelmét, a kereskedelmi adatok védelmét, valamint az adatmegosztás fuvarozók üzleti modelljeire gyakorolt hatását. A multimodális digitális mobilitási szolgáltatások uniós szintű bevezetése azt is jelenti, hogy a közlekedési vállalatoknak át kell képezniük személyzetüket, hogy alkalmazkodni tudjanak az új technológiákhoz. A fuvarozóknak a digitális átállás előrehaladtával versenyképesnek kell maradniuk.

Következtetések

Az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) elengedhetetlenek a zökkenőmentes személy- és áruszállításra vonatkozó uniós elképzelés megvalósításához. A nyílt és jó minőségű közlekedési adatok elérhetősége jelentősen javítja a közlekedési hálózatok, műveletek és szolgáltatások teljesítményét, miközben elősegíti azok összekapcsolhatóságát és megkönnyíti az együttműködést.

Az elmúlt években az ITS döntő szerepet játszott a közlekedés biztonságára és fenntarthatóságára vonatkozó uniós célkitűzések elérésében. Az ITS-szolgáltatásokat ma már Európa-szerte széles körben használják, és helyi és nemzetközi szinten egyaránt elősegítik a közlekedés hatékonyságát.

Az ITS a nagyobb interoperabilitás és a meglévő infrastruktúra jobb kihasználása révén növeli a biztonságot és a kapacitást, ami pénzügyi és környezeti előnyökkel jár.

A páneurópai szolgáltatások tagállamok közötti harmonizációja és folyamatossága révén az ITS jelentős mértékben hozzá fog járulni az egységes európai közlekedési térség létrehozásához.

 


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló 2010/40/EU irányelv módosítása

Hivatkozások

COM(2021)0813 – C9-0471/2021 – 2021/0419(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

15.12.2021

 

 

 

Illetékes bizottság

 A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

TRAN

27.1.2022

 

 

 

Előadók

 A kijelölés dátuma

Rovana Plumb

17.2.2022

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

16.6.2022

26.9.2022

 

 

Az elfogadás dátuma

26.10.2022

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

39

0

8

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Andris Ameriks, Erik Bergkvist, Izaskun Bilbao Barandica, Paolo Borchia, Marco Campomenosi, Ciarán Cuffe, Jakop G. Dalunde, Karima Delli, Anna Deparnay-Grunenberg, Ismail Ertug, Gheorghe Falcă, Carlo Fidanza, Isabel García Muñoz, Jens Gieseke, Elsi Katainen, Kateřina Konečná, Elena Kountoura, Peter Lundgren, Benoît Lutgen, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Marian-Jean Marinescu, Tilly Metz, Caroline Nagtegaal, Jan-Christoph Oetjen, Philippe Olivier, Rovana Plumb, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, Vera Tax, Barbara Thaler, István Ujhelyi, Henna Virkkunen, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Kosma Złotowski

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Vlad Gheorghe, Ondřej Kovařík, Dorien Rookmaker, Andreas Schieder, Annalisa Tardino

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)

José Manuel Fernandes, Peter Jahr, Dan-Ştefan Motreanu, Theresa Muigg, Luisa Regimenti

Benyújtás dátuma

29.10.2022

 


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

39

+

NI

Mario Furore

PPE

Gheorghe Falcă, José Manuel Fernandes, Jens Gieseke, Peter Jahr, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Benoît Lutgen, Marian-Jean Marinescu, Dan-Ştefan Motreanu, Luisa Regimenti, Massimiliano Salini, Barbara Thaler, Henna Virkkunen, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Jörgen Warborn

RENEW

Izaskun Bilbao Barandica, Vlad Gheorghe, Elsi Katainen, Ondřej Kovařík, Caroline Nagtegaal, Jan-Christoph Oetjen, Dominique Riquet

S&D

Andris Ameriks, Erik Bergkvist, Ismail Ertug, Isabel García Muñoz, Theresa Muigg, Rovana Plumb, Andreas Schieder, Vera Tax, István Ujhelyi

THE LEFT

José Gusmão, Kateřina Konečná, Elena Kountoura

VERTS/ALE

Ciarán Cuffe, Jakop G. Dalunde, Karima Delli, Anna Deparnay-Grunenberg, Tilly Metz

 

0

-

 

 

 

8

0

ECR

Carlo Fidanza, Peter Lundgren, Dorien Rookmaker, Kosma Złotowski

ID

Paolo Borchia, Marco Campomenosi, Philippe Olivier, Annalisa Tardino

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

Utolsó frissítés: 2022. november 17.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat