JELENTÉS a Petíciós Bizottság 2021. év során folytatott tanácskozásainak eredményéről

10.11.2022 - (2022/2024(INI))

Petíciós Bizottság
Előadó: Vincze Loránt

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Petíciós Bizottság 2021. év során folytatott tanácskozásainak eredményéről (2022/2024/(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Petíciós Bizottság tanácskozásairól szóló korábbi állásfoglalásaira,

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 10. és 11. cikkére,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 20., 24. és 227. cikkére, amelyek rámutatnak arra, hogy a Szerződés nagy jelentőséget tulajdonít az uniós polgárok és lakosok azon jogának, hogy aggodalmaikat a Parlament tudomására hozzák,

– tekintettel az EUMSZ 228. cikkére az európai ombudsman szerepéről és feladatairól,

– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának az Európai Parlamenthez benyújtható petícióhoz való jogról szóló 44. cikkére,

– tekintettel az EUMSZ kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó rendelkezéseire és különösen 258. és 260. cikkére,

– tekintettel a polgárok bevonásáról, a petíciós jogról, az európai ombudsmanhoz való fordulás jogáról és az európai polgári kezdeményezésről szóló 2022. március 9-i állásfoglalására[1],

– tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére és 227. cikkének (7) bekezdésére,

– tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A9-0271/2022),

A. mivel a Petíciós Bizottság tanácskozásainak eredményéről szóló éves jelentés célja, hogy elemzést nyújtson a 2021-ben beérkezett petíciókról és a többi intézménnyel fenntartott kapcsolatokról, valamint hogy pontos képet adjon a 2021. év során elért célkitűzésekről;

B. mivel 2021-ben 1392 petíció érkezett a Parlamenthez, ami mintegy fele a 2013-ban (2891) és 2014-ben (2715), azaz azon időszakban beérkezett petícióknak, amikor a beérkezett petíciók száma a legnagyobb volt; mivel a 2021-ben benyújtott petíciók száma egyben 11,5%-os csökkenést jelent a 2020-ban benyújtott 1573 petícióhoz képest, és csekély, 2,5%-os növekedést a 2019-ben benyújtott 1357 petícióhoz képest;

C. mivel 2021-ben a Parlament petíciós portálján az egy vagy több petíciót támogató felhasználók száma 209 272 volt, ami a 2020-ban regisztrált 48 882 főhöz képest jelentős növekedést jelent; mivel a petíciók támogatására szolgáló kattintások száma is nőtt 2021-ben, a 2020-as 55 129-hez képest elérve 217 876-ot; mivel 2021-ben a petíciók közül az európai közúthálózaton található teherautó-parkolók állítólagosan gyenge biztonsági feltételeiről szóló, Adriana Muresan által benyújtott, 22 735 személy által aláírt 0549/2021. számú petíciót írta alá a legtöbb társaláíró;

D. mivel a Covid19-világjárvány elhúzódásából eredő közegészségügyi és társadalmi-gazdasági vészhelyzetek, a védőoltás és az uniós digitális Covid19-igazolvány bevezetése miatt a polgárok aggodalmainak hangot adó petíciók nagy száma jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy 2021-ben az előző évhez képest nőtt az ebben a témában nyilvántartásba vett petíciók száma; mivel a 2021-ben beérkezett petíciók 17,3 %-a a Covid19-világjárvánnyal volt kapcsolatos;

E. mivel jelentősen, összesen 327-re (23,5%) nőtt a 2021-ben beérkezett olyan petíciók száma, amelyekben az uniós környezetvédelmi jog teljes körű betartását, valamint az elővigyázatosság elvével összhangban lévő hatékony és gyors intézkedéseket kértek az uniós jelentőségű ökoszisztémák és élőhelyek védelme érdekében;

F. mivel a 2021-ben benyújtott petíciók magas száma azt mutatja, hogy a polgárok a világjárvány második évében is jelentős bizalommal fordultak a Parlament felé, és úgy döntöttek, hogy aggodalmaikat és panaszaikat közvetlenül az uniós szinten megválasztott képviselőikhez intézik, akiket a döntéshozatal forrásának tekintenek; mivel a Parlamentnek mindent meg kell tennie, hogy kiérdemelje ezt a bizalmat;

G. mivel azonban a petíciók száma az Unió teljes lakosságához képest összességében továbbra is szerény, és ez rámutat arra, hogy még fokozni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a polgárok jobban tisztában legyenek petíciós jogukkal, hogy ez az eszköz népszerűbbé válhasson, hogy növekedjen a tagállamonként benyújtott petíciók földrajzi reprezentativitása, illetve hogy a polgárok tisztában legyenek a petíciók mint olyan eszközök lehetséges hasznával, amelyekkel felhívhatják az uniós intézmények és a tagállamok figyelmét az őket közvetlenül érintő ügyekre; mivel a petíciós jog gyakorlása során a polgárok azt várják el az uniós intézményektől, hogy kellő időben válaszoljanak, és problémáik megoldása során biztosítsanak hozzáadott értéket; mivel az uniós jog alapján a polgárokat megillető jogok teljes körű védelmének biztosítása érdekében történő uniós szintű fellépés hiánya várhatóan az Unióval való elégedetlenséghez vezet;

H. mivel a petíciók elfogadhatóságának kritériumait az EUMSZ 227. cikke és a Parlament eljárási szabályzatának 226. cikke határozza meg, amelyek előírják, hogy a petíciókat uniós polgároknak, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyeknek kell benyújtaniuk egyénileg vagy más polgárokkal vagy személyekkel közösen, az Európai Unió tevékenységi területére tartozó és őket közvetlenül érintő ügyekben, amely utóbbi feltétel nagyon széles körű értelmezéssel rendelkezik;

I. mivel a 2021-ben benyújtott 1392 petícióból 368-at elfogadhatatlannak nyilvánítottak, 17-et pedig visszavontak; mivel 2021-ben az elfogadhatatlan petíciók viszonylag magas aránya (26,5 %) azt mutatja, hogy még mindig sok a félreértés az Európai Unió tevékenységi körével kapcsolatban; mivel e helyzet orvoslása érdekében ösztönözni és javítani kell a polgárokkal való kommunikációt;

J. mivel minden petíciót figyelmesen, hatékonyan és átláthatóan vizsgálnak meg;

K. mivel a petíciók benyújtói általában az alapvető jogok védelme, társadalmaink helyzetének javítása és jövőbeli jóléte mellett elkötelezett polgárok; mivel az, hogy e polgárok milyen tapasztalatokat szereznek petíciójuk kezeléséről, jelentős hatást gyakorol az uniós intézményekről alkotott véleményük, valamint az uniós jogban rögzített petíciós jog tiszteletben tartásáról kialakított képük alakulására;

L. mivel az Európai Parlamenthez intézett petíció benyújtásához való jog a Szerződések és az Európai Unió Alapjogi Chartája értelmében az uniós polgárok egyik alapjoga; mivel a petíciós jog nyitott, demokratikus és átlátható mechanizmust kínál az uniós polgárok és lakosok számára választott képviselőik közvetlen megszólítására; mivel ezért alapvető, hogy kellő időben javítsuk e jog tiszteletben tartását és végrehajtását, lehetővé téve ezzel, hogy a polgárok aktívabban részt tudjanak venni az Unió életében; mivel a petíciók révén az uniós polgárok panaszt tehetnek, ha az uniós jogszabályok alkalmazásának elmulasztását tapasztalják, és segíthetnek felderíteni az uniós jog megsértését;

M. mivel az Európai Parlament az egyetlen olyan uniós intézmény, amelyet az uniós polgárok közvetlenül választanak meg; mivel a petíciós jog lehetőséget kínál arra, hogy a Parlament, valamint a többi uniós intézmény, különösen az Európai Bizottság – tekintettel arra a szerepére, hogy az egész Unióban biztosítsa az uniós jog helyes alkalmazását – fokozza válaszadási képességét az uniós alapvető jogok tiszteletben tartásával és az uniós jogszabályoknak való megfeleléssel kapcsolatos panaszokra és aggályokra a tagállamokban; mivel ezért a petíciók értékes információforrást jelentenek egyrészt az uniós jog helytelen alkalmazásának vagy megsértésének eseteiről, így lehetővé téve a Parlament és más uniós intézmények számára az uniós jog átültetésének és alkalmazásának értékelését, másrészt a jelenlegi uniós jog hiányosságairól és kiskapuiról, valamint az uniós polgárok és lakosok jogaira gyakorolt hatásáról; mivel a benyújtott petíciók jelzik az uniós intézmények számára, hogy mely területeken van szükség jelentős uniós szintű erőfeszítésre és fellépésre az uniós jog átültetése és alkalmazása érdekében;

N. mivel a Parlament már régóta az élen jár a petíciós eljárás nemzetközi fejlesztésében, és Európa legnyíltabb és legátláthatóbb petíciós eljárásával rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy a petíciók benyújtói jelentős számban teljeskörűen részt vegyenek az Unió tevékenységeiben;

O. mivel a Petíciós Bizottság tudja a legjobban bemutatni az uniós polgároknak, hogy mit tesz értük az Európai Unió, és milyen megoldásokat érhetnek el európai, tagállami vagy helyi szinten;

P. mivel a Petíciós Bizottság gondosan megvizsgálja és kezeli a Parlamenthez benyújtott valamennyi petíciót; mivel minden petíciót benyújtó polgárnak joga van ahhoz, hogy petícióját pártatlanul és tisztességesen, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkében foglalt, a megfelelő ügyintézéshez való jog teljes körű tiszteletben tartása mellett kezeljék; mivel minden petíciót benyújtó polgárnak joga van ahhoz, hogy észszerű határidőn belül, anyanyelvén, illetve a petíció nyelvén választ, valamint tájékoztatást kapjon a Petíciós Bizottságnak a petíció elfogadhatóságáról hozott határozatáról és az azt követő lépésekről; mivel minden petíció benyújtója kérheti, hogy lényeges új elemek felmerülése esetén nyissák meg újra a petíciót;  mivel a Parlament már elismerte, hogy az egyes petíciókban felvetett problémák nyomán történő fellépés Bizottság általi elutasítása sérti a hatályos uniós Szerződések petíciós joghoz kapcsolódó rendelkezéseit, mivel e jog nem korlátozódik a stratégiai jelentőségű vagy a strukturális problémákat tükröző ügyekre; mivel a Bizottság a petíciók kezelése során alkalmazott stratégiai megközelítését még mindig az „Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén” című 2017-es közleménye[2] alapján hajtja végre, annak ellenére, hogy a Parlament felkérte a Bizottságot annak kellő időben történő átdolgozására;

R. mivel a Bizottság nem nyújt átfogó tájékoztatást a Petíciós Bizottságnak a beérkezett petíciók nyomán hozott jogalkotási és nem jogalkotási intézkedésekről, valamint a petíciókkal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásokról; mivel nincs olyan nyilvánosan elérhető nyilvántartás, amely összekapcsolná a petíciókat az azokkal kapcsolatban hozott valamennyi nyomon követő intézkedéssel;

S. mivel a Petíciós Bizottság tevékenységei a petíciók benyújtóitól kapott információkon alapulnak; mivel a petíciók benyújtóitól a petíciókban és a bizottsági üléseken kapott információk, továbbá az Európai Bizottság értékelései, és a tagállamok és más szervek válaszai alapvető fontosságúak a Petíciós Bizottság munkája szempontjából; mivel az elfogadható petíciók értékes hozzájárulást nyújtanak a többi parlamenti bizottság munkájához is, hiszen azokat a Petíciós Bizottság véleményezés vagy tájékoztatás céljából más bizottságoknak is továbbítja; mivel ebből következően a petíciók rendkívül fontos szerepet töltenek be a jogalkotási folyamatban, mivel hasznos és közvetlen forrásnak bizonyulnak más parlamenti bizottságok számára is a saját illetékességi körükben végzett jogalkotási munkájuk során;

T. mivel a Petíciós Bizottság kiemelkedő fontosságúnak tartja a petíciók vizsgálatát és nyilvános megvitatását az ülésein; mivel a petíciók benyújtóinak joguk van petíciójuk ismertetéséhez és a vitához való hozzászóláshoz, ezáltal aktívan hozzájárulva a Petíciós Bizottság munkájához; mivel 2021-ben a Petíciós Bizottság 12 bizottsági ülést tartott, amelyeken 159 petíciót vitattak meg 113 távolról jelen lévő petícióbenyújtóval, akiknek többsége felszólalóként aktívan részt is vett az üléseken; mivel a 2021-es üléseken megvitatott petíciók 2020-hoz képest kissé magasabb számát az magyarázhatja, hogy nőtt a bizottsági ülések időkerete, bár a Parlament által az elhúzódó világjárvánnyal összefüggésben hozott elővigyázatossági intézkedések miatt mindig csak korlátozottan álltak rendelkezésre tolmácsolási szolgáltatások;

U. mivel a 2021-ben benyújtott petíciókban felvetett fő aggályok – számos más tevékenységi terület mellett – a következő területeket érintették: alapvető jogok (különösen a Covid19-világjárvány nyomán hozott veszélyhelyzeti intézkedéseknek a jogállamiságra és a demokráciára, a lezárások idején az oktatáshoz való hozzáférésre, a szabad mozgásra és a munkavállaláshoz való jogra, valamint az LMBTIQ+-jogokra gyakorolt hatása az Unióban), egészségügy (különösen az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a világjárvány elhúzódásából eredő közegészségügyi válsággal kapcsolatos kérdések, a polgárok egészségének védelmétől kezdve – amibe beletartozik a vakcinázási politika is – az uniós digitális Covid19-igazolvány tagállami használatán, bevezetésén és alkalmazásán át a beoltott és be nem oltott személyek közötti állítólagos megkülönböztetésig), környezetvédelem (főként a bányászati tevékenységek és azok környezetre gyakorolt hatása, illegális fakitermelés, a környezettel kapcsolatos visszaéléseket bejelentő személyek elleni erőszak, az emberek és a nagyragadozók együttélésének javítása, illegális hulladékártalmatlanítás, a nukleáris biztonság, a légszennyezés, a szélerőműparkok, a csillámkövet tartalmazó hibás építőelemek, valamint a természetes ökoszisztémák romlása), kisebbségi jogok és megkülönböztetés (beleértve a nemzeti vagy nyelvi kisebbségek jogait), oktatás (különösen az oktatáshoz való diszkriminatív hozzáféréssel vagy az oktatási törvény vitatott nemzeti reformjaival kapcsolatos kérdések), a biztonság hiánya a tehergépjármű-parkolókban, az Egyesült Királyságban élő uniós hallgatók helyzete az Egyesült Királyság Erasmus+ programból való kilépését követően, valamint a foglalkoztatás (különösen a munkaszerződések nemzeti kezelésével kapcsolatos kérdések);

V. mivel a Petíciós Bizottság ülései napirendjének elfogadásakor az uniós szintű megvitatás szempontjából jelentős relevanciával bíró petíciókra és témákra összpontosít, valamint figyelembe veszi, hogy fenn kell tartani a beérkezett petícióknak megfelelő méltányos földrajzi lefedettséget;

W. mivel a 2021-ben beérkezett petíciók 78,6 %-át (1094-et, vagyis a 2020. évi 79,7 %-ot kitevő 1254 petícióhoz képest alig valamivel kevesebbet) a Parlament petíciós portálján keresztül nyújtották be, ami megerősíti, hogy a Parlament petíciós portálja lett messze a leggyakrabban használt csatorna a polgárok petícióinak Parlamenthez történő benyújtásához;

X. mivel 2021-ben a petíciós portál legfontosabb célkitűzése teljes mértékben megvalósult, mivel a portál az idő több mint 99,9%-ában online és működőképes volt; mivel minden petíciót időben, az elfogadását követő néhány napon belül elkészítettek és közzétettek, és a petíciós portál használatával és tartalmával kapcsolatos minden belső és külső támogatási megkeresést sikeresen, időben és minden nyelven megválaszoltak; mivel telepítették a petíciós portál 2.4. verzióját, és kérelmet nyújtottak be, hogy a petíciós portálhoz mesterséges intelligenciára épülő chatbotot indítsanak;

Y. mivel 2021-ben a Petíciós Bizottság egy tényfeltáró látogatást tett; mivel a decemberre tervezett második tényfeltáró látogatást a Covid19 egyre gyorsabb terjedésére tekintettel és a Parlament képviselőit és személyzetét érintő egészségügyi kockázatok minimalizálása érdekében hozott határozat alapján elhalasztották;

Z. mivel az eljárási szabályzat alapján a Petíciós Bizottság felelős az európai ombudsmannal való kapcsolattartásért, aki kivizsgálja az Európai Unió intézményeiben és szerveiben elkövetett adminisztratív visszásságokkal kapcsolatban benyújtott panaszokat; mivel Emily O’Reilly jelenlegi ombudsman a Petíciós Bizottság 2021. július 14-i ülésén ismertette 2020. évi éves jelentését;

AA. mivel a Bizottság a Szerződések őreként alapvető szerepet játszik a Petíciós Bizottság munkájában, valamint a petíciók benyújtói által szolgáltatott információ hasznos az európai jog lehetséges megsértéseinek vagy helytelen alkalmazásainak felfedezése érdekében;

AB. mivel a Petíciós Bizottság tagja az Ombudsmanok Európai Hálózatának, amelynek az európai ombudsman, illetve a tagállamok, a tagjelölt országok és az Európai Gazdasági Térség más országainak nemzeti és regionális ombudsmanjai, valamint hasonló szervei is tagjai, és amely az európai uniós jogra és szakpolitikákra vonatkozó információk cseréjének előmozdítására és a bevált gyakorlatok megosztására törekszik;

AC. mivel a polgárok részvételének javítása és a polgárokat az uniós jogból eredően megillető jogok teljes körű védelmének biztosítása kulcselemei annak, hogy az EU közelebb kerüljön polgáraihoz; mivel a Petíciós Bizottság elfogadta „A polgárok bevonása: a petíciós jog, az európai ombudsmanhoz való fordulás joga és az európai polgári kezdeményezés” című jelentést (2020/2275(INI))[3], melynek középpontjában a polgárok jogaikkal kapcsolatos tudatosságának növelése, a részvétel meglévő csatornáira való figyelemfelhívó kommunikációs kampányok, a más intézményekkel és parlamenti bizottságokkal való szorosabb együttműködés, valamint a fiatalok polgári szerepvállalása áll, és amely arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a petíciók kezelésével kapcsolatos jelenlegi stratégiai megközelítését, mivel annak eredményeként nem foglalkoznak többek között az uniós jog súlyos megsértésével kapcsolatos kérdésekkel, sértve a polgárok jogainak védelmét; mivel a Petíciós Bizottság véleménye szerint az európai polgári kezdeményezés a részvételi demokrácia nagyon fontos eszköze, amelyet meg kellene erősíteni, lehetővé téve a polgárok számára, hogy aktívabban és közvetlenebbül vehessenek részt az uniós politikák és jogszabályok alakításában;

1. hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottság alapvető szerepet játszik az uniós polgárok és lakosok jogainak védelmében és előmozdításában, biztosítva, hogy a petíciók benyújtóinak aggodalmait és panaszait időben, hatékonyan, megfelelően és megkülönböztetésmentesen kivizsgálják, a petíciók benyújtói tájékoztatást kapjanak a petícióik nyomán hozott intézkedésekről és az elért előrelépésekről, és az aggodalmakat és panaszokat nyitott, demokratikus és átlátható petíciós eljárás keretében rendezzék;

2. emlékeztet arra, hogy 2021-ben jelentős különbségek mutatkoztak a 27 uniós tagállam által a Petíciós Bizottsághoz benyújtott petíciók számában: a legtöbb petíció Spanyolországot (17%) érintette, ezt követte Németország (9,7%), Olaszország (9,2%), Görögország (5,9%), Románia (4,1%), Lengyelország (4%), majd Franciaország (2,6%); felhívja a figyelmet arra, hogy a többi tagállamra vonatkozó petíciók száma tagállamonként kevesebb mint 2% volt;

3. hangsúlyozza, hogy a petíciók benyújtói gyakran számukra sürgető témákkal fordulnak a Petíciós Bizottsághoz; hangsúlyozza, hogy ilyen helyzetekben a petíciók elhúzódó kezelése nem sok hasznot nyújt a petíciók benyújtói számára; úgy véli, hogy a Petíciós Bizottságnak lépéseket kellene tennie a lezáratlan petíciókból álló restanciájának felszámolása érdekében; felkéri a Petíciós Bizottságot, hogy vizsgálja felül munkamódszereit annak biztosítása érdekében, hogy minden petíciót következetes és átlátható kritériumrendszer alapján kezeljenek, amely garantálja gyors és hatékony eljárást;

4. úgy véli, hogy a Petíciós Bizottság mind a 27 tagállam polgárai és lakosai számára egyformán rendelkezésre áll, és hogy a petíciók kezelésének földrajzilag kiegyensúlyozottnak kell lennie; e tekintetben úgy véli, hogy a Parlamentnek fokoznia kell a Petíciós Bizottság szerepének és munkájának népszerűsítésére irányuló erőfeszítéseit, és minden uniós polgár figyelmét fel kell hívnia arra, hogy petíciót nyújthat be a Parlamenthez; hangsúlyozza, hogy ülései, meghallgatásai és kiküldetései napirendjének elfogadásakor a Petíciós Bizottságnak saját iránymutatásait kell követnie és olyan objektív kritériumokat kell figyelembe vennie, mint például a kiválasztott petíciók hozzájárulása az aktuális uniós vitához, valamint a beérkezett petícióknak megfelelő kiegyensúlyozott földrajzi lefedettség; hangsúlyozza, hogy tevékenysége során a bizottságnak mindig arra kell törekednie, hogy választ adjon a petíció benyújtóját közvetlenül érintő kérdésre; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a Petíciós Bizottság rendkívüli európai dimenzióval rendelkezik, feladata ugyanis az EUMSZ-ben rögzítettek szerint az Európai Unió tevékenységi körébe tartozó ügyekkel kapcsolatos petíciók kezelése; e célból úgy véli, hogy a Petíciós Bizottságnak különös felelőssége, hogy ezt az európai dimenziót a petíció benyújtóival szemben és a külvilág felé is fenntartsa, és hogy tevékenységei és vizsgálódásai során a bizottság valamennyi tagját a nemzeti politikai érdekek helyett mindig az európai intézményi felelősségnek kell vezérelnie; emlékeztet arra, hogy a Petíciós Bizottságban képviselt képviselőcsoportok közötti megállapodások nélkülözhetetlenek a petíciók benyújtóinak adott kiegyensúlyozott és érthető válaszok biztosításának érdekében;

5. ismételten hangsúlyozza az Unió tevékenységi köreiről szóló folyamatos nyilvános vita fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok megfelelő tájékoztatást kapjanak az Unió hatásköreinek kiterjedéséről és a döntéshozatal különböző szintjeiről; e tekintetben szélesebb körű figyelemfelkeltő kampányokat szorgalmaz Európai és nemzetközi szinten egyaránt a kommunikációs szolgálatok aktív bevonása révén annak elősegítése érdekében, hogy a polgárok jobban tisztában legyenek petíciós jogukkal, valamint az Unió felelősségi köreivel és a Petíciós Bizottság hatásköreivel, hogy csökkentsék az elfogadhatatlan petíciók számát és jobb választ adjanak a polgárok aggályaira; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a petíciós jog ismertté tétele érdekében azokban az uniós tagállamokban, amelyekből arányaiban kevesebb petíciót nyújtanak be;

6. rendkívül fontosnak tartja, hogy a Bizottság felülvizsgálja a petíciók kezelésével kapcsolatos stratégiai megközelítését, amely jelenleg az „Uniós jog: Jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén” című 2017-es közleményen alapul, mégpedig annak érdekében, hogy egyértelmű szabályokat fogadjon el és igazgatási eljárást állapítson meg az elfogadható petíciók kezelésére, biztosítva a megfelelő nyomon követést, az egyes petíciókban felvetett kérdések esetében is, amelyek gyakran az uniós jog olyan megsértéseit kifogásolják, amelyek nagy számú polgárt érintenek, vagy az uniós jog további, a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokéval egyező témaköröket érintő állítólagos megsértéseire hívják fel a figyelmet;

7. rámutat, hogy a petíciók egyedülálló lehetőséget jelentenek a Parlament és a többi uniós intézmény számára arra, hogy közvetlenül kapcsolatba lépjenek az uniós polgárokkal, és rendszeres párbeszédet tartsanak fenn velük, különösen azokban az esetekben, amikor az uniós jog helytelen alkalmazása vagy megsértése, vagy a hatályos uniós jog hiányosságai és kiskapui érintik őket; hangsúlyozza, hogy megerősített együttműködésre van szükség az uniós intézmények, szervek és ügynökségek, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságok között az uniós jog hatásával és végrehajtásával, valamint betartásával kapcsolatos vizsgálatok terén; úgy véli, hogy ez az együttműködés elengedhetetlen a polgárok uniós jog alkalmazásával és eredményességével kapcsolatos aggályainak kezeléséhez és megoldásához, és hozzájárul az Unió demokratikus legitimitásának és elszámoltathatóságának megerősítéséhez; kéri, hogy a tagállamok képviselői aktívabban vegyenek részt a bizottsági üléseken, és kellő időben és részletesen válaszoljanak a Petíciós Bizottság által a nemzeti hatóságokhoz intézett, pontosításra vagy tájékoztatásra irányuló kérelmekre;

8. kéri egy egyablakos intézményközi informatikai eszköz létrehozását a Bizottság és a Parlament között, amely arra a célra szolgálna, hogy nyilvánosan megossza a petíciókkal kapcsolatos valamennyi nyomon követési intézkedésre vonatkozó valamennyi rendelkezésre álló információt, beleértve az EU Pilot és a kötelezettségszegési eljárásokat, a jogalkotási javaslatokat, az egyes petíciókat tárgyaló bizottsági ülések felvételeit, a nemzeti hatóságok és a Parlament állandó bizottságainak válaszait, valamint minden egyéb kapcsolódó nem jogalkotási intézkedést;

9. emlékeztet arra, hogy a petíciók értékes hozzájárulást jelentenek a Bizottság Szerződések őreként betöltött szerepéhez azáltal, hogy további lehetőséget nyújtanak a polgárok számára arra, hogy bejelentsék az uniós jog állítólagos megsértéseit; hangsúlyozza, hogy a strukturáltabb együttműködési eszközök és a Petíciós Bizottság és az Európai Bizottság közötti megerősített együttműködés – az Európai Bizottság által a petíciókban felvetett kérdések mélyreható vizsgálata alapján időben megadott részletes válaszokon keresztül – elengedhetetlenek a petíciók sikeres kezelésének biztosításához: hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak aktívabban be kell vonódnia annak érdekében, hogy pontos választ adjon a petíciókban megfogalmazott kérelmekre és panaszokra; megismétli a Bizottsághoz intézett felhívását, hogy rendszeresen és naprakészen tájékoztassa a Petíciós Bizottságot a beérkezett petíciók alapján indított kötelezettségszegési eljárások fejleményeiről és helyzetéről, valamint biztosítsa, hogy a Petíciós Bizottság hozzáférjen a jogsértésekre és az EU Pilot eljárásokra vonatkozó bizottsági dokumentumokhoz; ezzel összefüggésben sajnálja, hogy a Petíciós Bizottsággal folytatott kommunikáció során hiányzik a rendszeres nyomon követés; úgy véli, hogy a petíciók átlátható és hatékony kezelésének biztosításához a Parlament és a Bizottság közötti, a petíciók kezeléséről szóló intézményközi megállapodás lehetne a követendő út;

10. emlékeztet arra, hogy az e-Peti adatbázis fontos belső eszköz, amely lehetővé teszi a Petíciós Bizottság tagjai számára, hogy hozzáférjenek az összes szükséges információhoz annak érdekében, hogy nyomon követhessék az egyes petíciók helyzetét, és megalapozott döntéseket hozhassanak a petíciók folyamatos kezeléséről vagy esetleges lezárásáról; úgy véli, hogy az e-Peti adatbázist e célból rendszeresen frissíteni kell, és lehetőség szerint össze kell kapcsolni a Bizottság kötelezettségszegéseket tartalmazó listájával;

11. hangsúlyozza, hogy fokozott figyelmet kell fordítani egy olyan európai jogalkotási aktus elfogadására, amely megpecsételi az LMBTIQ+-jogok elismerését;

12. felhívja a Bizottságot, hogy mérje fel gyorsabban, hogy a nemzeti hatóságok – amennyiben még nem tették meg – megteszik-e a szükséges intézkedéseket, hatékonyan válaszoljon a polgárok petíciókban megfogalmazott aggályaira azokban az esetekben, amikor az uniós jognak való megfeleléssel kapcsolatos olyan hiányosságról van szó, amely káros az EU polgárait és lakosait megillető jogok maradéktalan védelme szempontjából, és szükség esetén indítson kötelezettségszegési eljárást; szilárd meggyőződése, hogy az uniós jog megsértéseinek esetei elleni gyors bizottsági fellépés kritikus jelentőségű annak megakadályozásához, hogy ezek a jogsértések rendszerszintűvé válhassanak;

13. felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a petíciókra vonatkozó információk gyűjtésére szolgáló rendszerét, és az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló éves jelentésében említse meg közvetlenül a petíciókat, egyértelműen összpontosítva többek között a petíciók, a kötelezettségszegési eljárások, az uniós jogalkotási aktusok vagy bármely egyéb uniós jogi aktusok közötti kapcsolatra;

14. rámutat arra, hogy a petíciós jog megfelelő végrehajtásának garantálása érdekében meg kell akadályozni a petíciók kezelésének következetlenségét vagy egységességének hiányát;

15. hangsúlyozza, hogy a petíciók olyan stratégiai eszköznek is tekinthetők, amelyek az EUMSZ 225. cikke alapján jogalkotási kezdeményezéseket indítanak el az Európai Parlament részéről, ily módon segítve a hatályos uniós jog polgárok jogaira nézve káros hiányosságainak az orvoslását;

16. megismétli, hogy a petíciók pontos és átfogó kezeléséhez elengedhetetlen a többi parlamenti bizottsággal való együttműködés; megállapítja, hogy 2021-ben 82 petíciót továbbítottak más parlamenti bizottságoknak véleményezés, 548-at pedig tájékoztatás céljából; üdvözli, hogy más bizottságok 46 esetben fogalmaztak meg véleményt, és 176 esetben jelezték, hogy munkájuk során figyelembe veszik a petíciókat; megjegyzi, hogy az egyéb parlamenti bizottságokkal együtt szervezett nyilvános meghallgatások hozzájárulnak a petíciók átfogó vizsgálatához; emlékeztet arra, hogy a petíciók benyújtóit tájékoztatják azokról a határozatokról, amelyek szerint más bizottságoktól kérnek véleményt petícióik kezeléséhez; felhívja a parlamenti bizottságokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy – szakértelmük bizonyításával – aktívan hozzájáruljanak a petíciók vizsgálatához, és ezáltal tegyék lehetővé a Parlament számára, hogy gyorsabban és átfogóbban reagáljon a polgárok aggályaira;

17. úgy véli, hogy a petíciós hálózat hasznos eszköz a petíciók nyomon követéséhez a parlamenti és a jogalkotási munka során; véleménye szerint ennek a hálózatnak meg kell erősítenie a párbeszédet és az együttműködést az Európai Bizottsággal és a többi uniós intézménnyel; meggyőződése, hogy a petíciós hálózat rendszeres ülései a hálózat tagjai közötti információcsere, valamint a bevált gyakorlatok példáinak megosztása révén alapvető szerepet töltenek be a Petíciós Bizottság tevékenységeinek láthatóbbá tételében és a többi parlamenti bizottsággal folytatott együttműködés megerősítésében;

18. hangsúlyozza, hogy 2021-ben a Covid19-világjárványhoz alkalmazkodva nőtt a bizottsági ülések időkerete, és ezen időkeret alatt a Petíciós Bizottság megfogalmazta álláspontját a petíciókban felvetett fontos kérdésekben, elfogadva többek között a Petíciós Bizottság a 2020. évi tanácskozásairól szóló, 2021. november 9-i jelentését (2021/2019(INI))[4], az európai ombudsman 2019-i tevékenységéről szóló, 2021. január 26-i jelentését (2020/2125(INI))[5] és az európai ombudsman 2020. évi tevékenységéről szóló, 2021. december 2-i jelentését (2021/2167(INI))[6], „A polgárok bevonása: a petíciós jog, az európai ombudsmanhoz való fordulás joga és az európai polgári kezdeményezés” című, 2021. január 27-i jelentését (2020/2275(INI))[7] és a Bizottság 2020. évi jogállamisági jelentéséről szóló, 2021. május 27-i véleményét (2021/2025(INI))[8]; nagyra értékeli a Petíciós Bizottság titkárságának nagyon jó munkáját, amit egy olyan időszakban végzett, amikor a munkakörülmények továbbra is bonyolultak voltak;

19. felhívja a figyelmet a Covid19-cel kapcsolatos petíciók nagy számára, amelyeket a Petíciós Bizottság megvizsgált és megválaszolt 2021-ben; hangsúlyozza, hogy a petíciók többsége a polgárok egészségének a vírus következményeivel szembeni védelmét szorgalmazta, beleértve vakcinázási politikát és a beoltott és be nem oltott személyek közötti állítólagos megkülönböztetést is, valamint a tagállamok egészségügyi válságkezelésének értékelését kérte;

20. határozottan sajnálja, hogy a Bizottság nem hozta nyilvánosságra a Covid19-vakcinákról a gyógyszergyártókkal kötött szerződések minden részletét, sértve ezzel a polgárok tájékoztatáshoz való jogát; súlyos aggodalmának ad hangot a Bizottság által azzal kapcsolatban elkövetett hivatali visszásság miatt, hogy megtagadta a nyilvánosság hozzáférését a Bizottság által a Covid19-világjárvány korai szakaszában vásárolt azon 1,5 millió orvosi maszkra vonatkozó dokumentumokhoz, amelyek nem feleltek meg az előírt minőségi előírásoknak[9];

21. megállapítja, hogy 2021-ben a petíciók benyújtóit az alapvető jogok és a környezet mellett leginkább az egészségügyi kérdések foglalkoztatták, tudatában annak, hogy a Petíciós Bizottság munkájának középpontjában a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó kérdések álltak; hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottság figyelmet fordít a Covid19 belső piaci politikát érintő következményeire (különösen a nemzeti utazási korlátozásokkal kapcsolatos kérdésekre és ezeknek a személyek Unión belüli és kívüli szabad mozgására gyakorolt hatására); e tekintetben emlékeztet a Petíciós Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság által 2021. július 14-én „Hogyan javíthatók a légi utasok jogai a Covid19-válság idején?” címmel a 261/2004/EK rendeletről tartott nyilvános meghallgatásra, amelynek során azt értékelték, hogy a Covid19-világjárvány alatt mennyire hatékonyan alkalmazták a légi utasok kártalanításáról szóló rendeletet[10], és hogy az utasjogokra vonatkozó uniós jogi keret megfelelő volt-e egy ilyen válsághelyzet kezeléséhez;

22. felhívja a figyelmet az Alapjogi Charta megsértésére vonatkozó állításokat tartalmazó petíciók nagy számára; rámutat a fent említett petíciók korlátozott eredményére, ami a Charta alkalmazási körének a Charta 51. cikkében meghatározott tényleges korlátozásának tudható be; emlékeztet arra, hogy a legtöbb, petíciót benyújtó polgár Chartában foglalt jogaikkal kapcsolatos várakozásai magasak, és messze meghaladják azok jelenlegi hatályát; ismételten kéri, hogy fontolják meg az 51. cikk értelmezésének az uniós jog hatályán túli kiterjesztését vagy annak teljes törlését, ahogyan azt már korábbi állásfoglalásokban[11] is kifejtette;

23. felhívja a figyelmet arra, hogy jelentős az olyan petíciók száma, amelyek a szivárványcsaládok jogai Unión belüli védelmének különböző aspektusaival foglalkoznak, például az LMBTIQ+ családok szabad mozgásával és a kölcsönös elismeréshez fűződő jogaival kapcsolatos különböző uniós álláspontokkal; emlékeztet az Unióban érvényesülő LMBTIQ+ jogokról 2021. március 22-én tartott munkaértekezletre, amelyet a Petíciós Bizottság az LMBTIQ+ személyek helyzetének megvitatása, a Bizottság által bemutatott új LMBTIQ-egyenlőségi stratégia vizsgálata, valamint a szivárványcsaládok szabad mozgása előtt álló akadályok által támasztott probléma kezelése céljából rendezett meg; felhívja a figyelmet a Petíciós Bizottságnak az LMBTIQ-személyek Unión belüli jogairól szóló, 2021. július 15-i jelentésére (2021/2679(RSP))[12], amelyben felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Unió Bírósága által a Coman-, Hamilton-, Maruko-, Römer- és Hay-ügyben hozott hozott ítéletekkel[13], valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága által a Taddeucci és McCall ügyben hozott ítélettel[14] összhangban tegyen konkrét intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa az LMBTIQ+-családok védelmét;

24. rámutat arra, hogy a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatos petíciók továbbra is a Petíciós Bizottság napirendjén maradtak, különösen az anyanyelvi oktatáshoz való joggal, a nyelvi és kulturális jogokkal, valamint más jogokkal, például a tulajdonhoz való joggal kapcsolatos megkülönböztető gyakorlatok terén, ahogy azt az egyes tagállamokban a földek elkobzásával és visszaszolgáltatásával kapcsolatos petíciókban is bemutatták;

25. megállapítja, hogy a környezetvédelmi kérdések 2021-ben is komoly aggodalmat jelentettek a petíciók benyújtói számára; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamokban nem mindig alkalmazzák helyesen a környezetvédelmi szabályokat, amint azt számos – a légszennyezéssel, a nagyragadozók védettségi helyzetével és az emberi tevékenységekre gyakorolt hatásával, az illegális fakitermeléssel, a környezetvédő aktivistákkal szembeni támadásokkal, a műanyaghulladékok jogellenes ártalmatlanításával, a természetes ökoszisztémák romlásával, a nukleáris biztonsággal, valamint a biológiai sokféleség megváltozásával kapcsolatos panaszokat tartalmazó – petíció is leírja, és amint azt a Bizottság által indított EU Pilot és kötelezettségszegési eljárások is megerősítik; kiemeli, hogy a Petíciós Bizottság fontos munkát végez annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a bányászati tevékenységek környezetre gyakorolt hatására, amit az e témában beérkezett petíciók száma is bizonyít; felhívja a figyelmet a 2021. december 2-i nyilvános meghallgatásra, amelyet a Petíciós Bizottság a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsággal közösen rendezett meg az Unióban folyó bányászati tevékenység környezeti és társadalmi hatásairól, hogy tudományos ismereteket szerezzen különböző szempontokról, többek között a bányászati jogszabályokról, a biztonsági előírásokról, a bányák társadalmi és környezeti hatásairól, a környezettudatos polgárságról, a nyilvánosság részvételéről és a bányászati ágazat átláthatóságáról; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak kiemelt figyelemmel kell kivizsgálnia az uniós környezetvédelmi jogszabályok helytelen átültetésének és végrehajtásának eseteit annak érdekében, hogy hatékonyan kezelje a petíciók benyújtóinak aggodalmait; azt javasolja, hogy a tagállamok mindig az elővigyázatosság elve és a károkozás elkerülését célzó elv végrehajtását helyezzék előtérbe, amikor a környezetre hatást gyakorló projektek engedélyezését mérlegelik;

26. hangsúlyozza, hogy a petíciókban kifogásolt tiltott gyakorlatok, mint például a hulladék illegális hulladéklerakókban történő elhelyezése, az illegális fakitermelés és az illegális fakereskedelem, az ökoszisztémák elpusztítása, valamint az EU élőhelyvédelmi irányelve által védett fajok illegális leölése és kereskedelme az uniós jog súlyos megsértését jelentik, és környezetvédelmi bűncselekménynek minősülnek; ezzel összefüggésben kiemeli, hogy az Európai Bizottságnak meg kell erősítenie a környezeti bűncselekmények elleni uniós szintű küzdelem eszközeit, hogy hatékony lehessen az ilyen bűncselekmények kivizsgálása és üldözése, és az elkövetőket bíróság elé lehessen állítani;

27. felhívja a figyelmet a Petíciós Bizottság és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság által 2021. február 25-én a műanyagokról és a körforgásos gazdaságban folyó hulladékgazdálkodásról megrendezett közös meghallgatásra, amely a műanyaghulladékra vonatkozó jelenlegi jogi keret végrehajtására összpontosított, kitérve a tagállamok által tapasztalt főbb kihívásokra, továbbá bemutatta a jogi keret által a műanyag környezetre gyakorolt hatásának európai szintű csökkentésére kínált lehetőségeket;

28. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy eleget tegyünk az uniós polgárok környezetvédelemmel kapcsolatos elvárásainak, és különösen a vízpolitika területén lépéseket tegyünk a szennyezés és a vegyi anyagok veszélyes maradványainak csökkentése érdekében; e tekintetben rámutat az 1328/2019. és a 0406/2020. számú petíciók alapján a Balti-tengert szennyező vegyi maradékanyagokról szóló, 2021. március 23-i állásfoglalásra (2021/2567(RSP))[15]; felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy az európai tengerekbe lerakott lőszerek kérdése a horizontális programok részévé váljon, lehetővé téve az ezzel a problémával érintett régiókra vonatkozó projektek benyújtását, valamint megkönnyítve a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét;

29. sürgeti a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt biztosítsa a környezetvédelmi területre vonatkozó uniós jogszabályok helyes végrehajtását;

30. felhívja a figyelmet a Petíciós Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság által a mezőgazdasági termelőkkel szemben az Európai Unióban alkalmazott méltányos és egyenlő bánásmód témakörében 2021. június 16-án tartott közös meghallgatásra, amely elsősorban a közös agrárpolitika reformjával, a közvetlen kifizetésekre vonatkozó új uniós szabályokkal és a 2022 utáni vidékfejlesztéssel foglalkozott;

31. emlékeztet arra, hogy az Uniónak szavatolnia kell a polgárok számára azt a jogot, hogy az Unió bármely hivatalos nyelvén aktívan részt vehessenek az Európai Unió demokratikus tevékenységeiben, elkerülendő a megkülönböztetés minden formáját és előmozdítva a többnyelvűséget; ebben az értelemben arra bátorítja uniós intézményeket, hogy minél több hivatalos nyelvet használjanak, és következetesen hajtsák végre többnyelvűségi politikáikat;

32. hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottság fontos munkát végzett azon petíciókkal kapcsolatban, amelyek az európai közúthálózaton a tehergépkocsik és haszongépjárművek parkolási létesítményeinek állítólagosan rossz biztonsági feltételeivel és a tehergépkocsik parkolóiban a fuvarozókat ért támadásokkal foglalkoznak; e tekintetben felhívja a figyelmet a Petíciós Bizottságnak az EU-ban található tehergépjármű-parkolók biztonságáról szóló, 2021. október 6-i állásfoglalásra irányuló indítványára (2021/2918(RSP))[16]; sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy valamennyi tagállam illetékes hatóságainak bevonásával alakítsanak és fejlesszenek ki rendőrségi együttműködést a közutakon és parkolókban elkövetett bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében; bátorítja a Bizottságot, hogy hozzon konkrét intézkedéseket ezen állásfoglalás nyomán, és erősítse meg a tehergépjármű-parkolók biztonsági feltételeinek ellenőrzését;

33. hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottság jelentős mértékben hozzájárult a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelméhez, amint azt az ebben az érzékeny témában benyújtott számos petíció kezelése is mutatja; e tekintetben rámutat a fogyatékossággal élő személyek petíciók útján történő védelméről szóló, 2021. október 7-i európai parlamenti állásfoglalásra (2020/2209(INI))[17], amelyet a Petíciós Bizottság 2021. július 14-én fogadott el; emlékeztet „A fogyatékossággal élő személyek jogai – A CRPD-bizottság 2015-ös záró megállapításainak EU általi végrehajtása és a 2021–2030 közötti fogyatékosságügyi stratégia” címmel 2021. november 9-én megrendezett munkaértekezletre, amelyet a Petíciós Bizottság azért tartott, hogy az egyezmény végrehajtására összpontosítson, és megvizsgálja, hogy ezt miként kezelték és oldották meg, elsősorban a fogyatékosságügyi stratégiák révén;

34. üdvözli a Petíciós Bizottság által az EU-n belül a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény keretében betöltött különleges védelmező szerepet; rámutat a bizottság által a fogyatékossággal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó petíciókat illetően végzett fontos, folyamatban lévő munkára; megjegyzi, hogy 2021-ben az előző évhez képest csökkent a fogyatékosság kapcsán benyújtott petíciók száma; hangsúlyozza, hogy az akadálymentesség és a közterületeken való mobilitás, a diszkrimináció, a befogadás és az oktatáshoz és foglalkoztatáshoz való hozzáférés továbbra is a fogyatékossággal élő személyek előtt álló fő kihívások közé tartozik;

35. emlékeztet arra, hogy az európai ombudsmannal való kapcsolattartás azok közé a feladatok közé tartozik, amelyeket az Európai Parlament eljárási szabályzata a Petíciós Bizottságra ruház; üdvözli a Parlament európai ombudsmannal folytatott konstruktív együttműködését, valamint részvételét az Ombudsmanok Európai Hálózatában; méltányolja, hogy az európai ombudsman az egész év folyamán rendszeresen közreműködik a Petíciós Bizottság munkájában; szilárd meggyőződése, hogy az uniós intézményeknek, szerveknek és ügynökségeknek biztosítaniuk kell az ombudsman ajánlásainak következetes és hatékony nyomon követését; határozottan támogatja az ombudsmannak az uniós dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés biztosítása terén végzett munkáját, amely 2021-ben 214 vizsgálatot foglalt magában; megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy nyújtson be javaslatot az 1049/2001/EK rendelet felülvizsgálatára, a korábbi állásfoglalásokban elfogadottak szerint; hangsúlyozza, hogy bármely ilyen felülvizsgálatnak a helyes közigazgatási gyakorlat előmozdításával fokoznia kell az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot[18];

36. hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezés az aktív polgári szerepvállalás és a nyilvánosság részvételének fontos eszköze; üdvözli, hogy több ülésen sikertelen európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos petíciókat vitattak meg, ami lehetőséget adott a polgároknak arra, hogy ismertessék elképzeléseiket és konstruktív vitát folytassanak, valamint elősegítette az uniós polgárok részvételét az Unió demokratikus folyamatában; tudomásul veszi a Bizottság által 2021-ben nyilvántartásba vett új európai polgári kezdeményezések jelentős számát, ami azt mutatja, hogy a polgárok megragadják a lehetőséget a részvételi eszközök használatára, hogy beleszólhassanak a politikai döntéshozatalba és a jogalkotási folyamatokba; felszólítja a Bizottságot, hogy jobban vonja be a polgárokat, és megfelelően kövesse nyomon a sikeres európai polgári kezdeményezéseket, többek között jogalkotási javaslatok révén is;

37. hangsúlyozza, hogy további kommunikációs erőfeszítéseket kell garantálni annak érdekében, hogy az EU valamennyi tagállamában növeljék a Petíciós Bizottság tevékenységének – különösen hivatalos misszióinak – láthatóságát;

38. hangsúlyozza, hogy a petíciós portál a zökkenőmentes, hatékony és átlátható petíciós eljárás biztosításának alapvető eszköze; üdvözli e tekintetben az adatvédelem és azon biztonsági elemek javulását, amelyek felhasználóbarátabbá és biztonságosabbá tették a portált a polgárok számára; hangsúlyozza, hogy továbbra is törekedni kell a portál hozzáférhetőbbé és ismertebbé tételére a polgárok számára, a fogyatékossággal élő felhasználók számára is; úgy véli, hogy a petíciós internetes portálnak világos és közérthető nyelven rövid leírást kell adnia valamennyi uniós részvételi eszközről, segítve ezzel a felhasználókat a legmegfelelőbb csatorna kiválasztásában, és csökkentve az elfogadhatatlan petíciók számát; támogatja egy egységes digitális portál létrehozását, ahol a polgárok hozzáférhetnek a petíciókhoz kapcsolódó összes eljáráshoz és tájékozódhatnak azokról;

39. megjegyzi, hogy még ha az utóbbi években jelentősen növekszik is egy vagy több petíció támogatottsága, a petíciók benyújtói közül többen rámutattak arra, hogy az Európai Parlament petíciós internetes portálján a petíciók támogatásához szükséges eljárás bonyolult;

40. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a Petíciós Bizottság jelentését a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a tagállamok petíciós bizottságainak és nemzeti ombudsmanjainak, illetve hasonló illetékes szerveinek.

INDOKOLÁS

Az Európai Parlament eljárási szabályzata 227. cikkének (7) bekezdése értelmében a Petíciós Bizottság évente jelentést készít tanácskozásainak eredményeiről. A jelentés átfogó áttekintést kíván nyújtani a bizottság által 2021-ben végzett munkáról, és statisztikai elemzést tartalmaz a beérkezett és feldolgozott petíciókról, valamint számba veszi az egyéb parlamenti tevékenységeket, például a jelentések és vélemények elfogadását, a meghallgatások szervezését és a bizottság más uniós intézményekkel fenntartott kapcsolatait. Érdemes emlékeztetni arra, hogy a Petíciós Bizottság alapvető munkája abból ered, hogy az EUMSZ 227. cikke értelmében az uniós polgárok és lakosok petíciót nyújthatnak be az Európai Parlamenthez, ami nem kapcsolódik közvetlenül a Bizottság munkaprogramjához.

 

2021-ben a Covid19-világjárvány elhúzódása, valamint a példa nélküli népegészségügyi válságra és annak gazdasági és társadalmi következményeire való reagálás érdekében Unió-szerte elfogadott szükséghelyzeti intézkedések már két egymást követő évben jelentős kihívások elé állították a parlamentáris demokráciát.

 

A világjárvány kezdete óta az Európai Parlament egy sor intézkedést vezetett be annak érdekében, hogy biztosítsa a Parlament alapvető funkcióit, ugyanakkor elkerülje a képviselőket és a személyzetet érintő egészségügyi kockázatokat. Ebből a célból az elnök 2021 januárja óta több határozatot is kiadott, amelyek lehetővé teszik többek között, hogy valamennyi bizottság és parlamentközi küldöttség a 237c. cikkben meghatározott távoli részvételi rendszer keretében szervezze meg üléseit, beleértve a meghallgatásokat és a munkaértekezleteket is.

Annak érdekében, hogy a képviselők saját országukból részt vehessenek a parlamenti tevékenységekben, a Parlament szolgálatai jelentős erőfeszítéseket tettek a digitális távülésezési és szavazási rendszerek kifejlesztésére, amelyek kifejezetten a Parlament nyitott, dinamikus és többnyelvű környezetéhez igazodnak.

 

2021-ben a rendes bizottsági ülések időkerete havi négy kétórás ülésre és egy további (3 órás) időkeretre nőtt.

 

A koordinátorok úgy döntöttek, hogy továbbra is szélesebb körben alkalmazzák az írásbeli eljárásokat (pl.: szavazás a vitatott ajánlásokról). A bizottsági ülésekre a Parlament épületeiben került sor, a petíció benyújtóinak és az Európai Bizottság képviselőinek távoli részvételével, az elnök által a külső látogatók bejutására vonatkozóan hozott határozatoknak megfelelően.

 

A Bizottsági Elnökök Értekezlete az eljárási szabályzat újonnan bevezetett 237c. cikke alapján a Parlament rendkívüli körülmények közötti működésének biztosítása érdekében 2020. április 8-án úgy határozott, hogy új, technológiasemleges távszavazási rendszert (EP Vote) fejleszt ki és alkalmaz; 2021. február 9-én a Bizottsági Elnökök Értekezlete jóváhagyta „A Bizottsági Elnökök Értekezletének iránymutatásai a bizottságokban történő távszavazási eljárásról” című dokumentum felülvizsgálatát, és bejelentette, hogy 2021 februárjától minden bizottság számára elérhető az EP Vote alkalmazás.

 

2021. július 5-én az Elnökség jóváhagyta a Parlament tevékenységére vonatkozó egyes korlátozások feloldására irányuló javaslatokat, amelyek kiterjednek a bizottságok és parlamentközi küldöttségek kiküldetéseire is. Az elnök 2021. szeptember 2-án úgy határozott, hogy a bizottságok és a parlamentközi küldöttségek kiküldetéseit, a választási megfigyelő missziókat és a demokráciatámogató tevékenységeket kockázatértékelés alapján és az alkalmazandó nemzeti, uniós és nemzetközi szabályokkal összhangban engedélyezik.

Az Európai Parlament Elnökségének 2021. október 27-i határozatát követően a három munkavégzési helyen a Parlament épületeibe csak érvényes uniós digitális Covid19-igazolvány bemutatásával lehetett belépni.

 

2021. november 19-én az európai regisztrált Covid19-esetek magas és gyorsan növekvő aránya miatt az elnök határozatával újra bevezették a rendkívüli intézkedéseket, beleértve a távoli részvételi rendszert is, hogy a Parlament az év végéig továbbra is elláthassa feladatait, és gyakorolhassa előjogait.

 

E nehéz körülmények között a Petíciós Bizottság nemcsak gyorsan alkalmazkodott ehhez az új munkamódszerhez, hanem kulcsszerepet játszott annak biztosításában is, hogy a Parlament gyorsan reagáljon a polgárok világjárvány és annak súlyos gazdasági, társadalmi és demokratikus következményei miatti növekvő aggodalmaira.

 

A 2021-ben beérkezett petíciók statisztikai elemzése 2020-hoz képest

 

A statisztikák szerint 2021-ben a Parlamenthez 1392 petíció érkezett, ami 11,5%-os csökkenést jelent a 2020-ban benyújtott 1573 petícióhoz képest, továbbá 2,5%-os növekedést jelent a 2019-ben benyújtott 1357 petícióhoz képest. A Covid19-re vonatkozó petíciók száma 2021-ben jelentősen megnövekedett 2020-hoz képest (2021-ben 242, 2020-ban 209).

 

A petíciós portál felhasználóinak lehetőségük van petíciókat támogatni. 2021-ben 209 272 felhasználó vett részt támogatóként, szemben a 2020. évi 48 882 felhasználóval.

Ebből következik, hogy 2021-ben az előző évhez képest jelentősen nőtt azoknak a felhasználóknak a száma, akik petíciókat támogattak az internetes portálon.

 

2021-ben 21 petíciót írt alá egynél több polgár. Az egynél több polgár által aláírt 21 petícióból csak 3-at írt alá több mint 100 polgár; ebből a 3 petícióból csak 1-et írt alá több mint 1000 polgár, több mint 10 000 polgár pedig egyet sem.

 

A petíciók benyújtási módja

2021-ben a petíciók csaknem 79%-át a petíciós portálon keresztül, 21%-át pedig postai úton nyújtották be. A két táblázatban szereplő adatokból kiderül, hogy 2021-ben a petíciós portálon keresztül benyújtott petíciók száma 2020-hoz képest 12,8%-kal csökkent, de a petíciós portál továbbra is messze a leggyakrabban használt csatorna, amelyen keresztül a polgárok petíciót nyújtanak be az Európai Parlamenthez.

2021	2020
A petíció benyújtási módja A petíciók száma % Petíciós portál 1094 78,6 Levél 298 21,4	A petíció benyújtási módja A petíciók száma % Petíciós portál 1254 79,7 Levél 319 20,2

 

A petíciók állapota naptári év szerint[19]

A következő táblázat a petíciók állapotát mutatja 2003 és 2021 között. Észrevehető, hogy 2021-ben a petíciók nagyon nagy többségét a Petíciós Bizottság általi kézhezvételt és vizsgálatot követő egy éven belül lezárták. A 2010 és 2020 közötti éves jelentésekben szereplő, a petíciók állapotára vonatkozó adatokkal való összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy a petíciók többségét a beérkezésüket és vizsgálatukat követő egy éven belül lezárták. A lezáratlan petíciók aránya igen alacsony volt 2004 és 2015 között (0,3–13,1%). E lezáratlan petíciók többsége környezetvédelmi kérdésekhez és az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban levő kötelezettségszegési eljárásokhoz kapcsolódik, illetve olyan kérdéseket érint, amelyeket a Petíciós Bizottság tagjai szorosan nyomon kívánnak követni.

A petíciók helyzete
Év	A petíciók száma	Lezáratlan petíciók		Lezárt petíciók
2021	1392	433	31,1%	959	68,9%
2020	1573	493	31,3%	1080	68,7%
2019	1357	322	23,7%	1035	76,3%
2018	1220	290	23,8%	930	76,2%
2017	1271	243	19,1%	1028	80,9%
2016	1569	462	29,4%	1107	70,6%
2015	1431	186	13,0%	1245	87,0%
2014	2715	223	8,2%	2492	91,8%
2013	2891	285	9,9%	2606	90,1%
2012	1986	126	6,3%	1860	93,7%
2011	1414	68	4,8%	1346	95,2%
2010	1656	34	2,1%	1622	97,9%
2009	1924	14	0,7%	1910	99,3%
2008	1886	18	1,0%	1868	99,0%
2007	1506	22	1,5%	1484	98,5%
2006	1021	4	0,4%	1017	99,6%
2005	1016	3	0,3%	1013	99,7%
2004	1002	2	0,2%	1000	99,8%
2003	1315	0	0%	1315	100,0%

A petíciók elbírálása

 

2021				2020
A petíciók elbírálása	Szám	%		A petíciók elbírálása	Szám	%
Elfogadható és lezárt	573	41,16%		Elfogadható és lezárt	478	30,4%
Elfogadható és lezáratlan	434	31,18%		Elfogadható és lezáratlan	652	41,45%
Elfogadhatatlan	368	26,5%		Elfogadhatatlan	392	24,9%
Visszavonva	17	1,22%		Visszavonva	51	3,3%
Véleményezésre továbbítva az Európai Bizottságnak	554	44,90%		Véleményezésre továbbítva az Európai Bizottságnak	794	52,90%
Véleményezésre továbbítva más szerveknek	33	2,67%		Véleményezésre továbbítva más szerveknek	44	2,93%
Tájékoztatás céljából továbbítva más szerveknek	647	43,37%		Tájékoztatás céljából továbbítva más szerveknek	663	44,17%

 

A táblázatok azt mutatják, hogy a 2021-ben elfogadhatatlannak nyilvánított petíciók aránya valamivel magasabb volt, mint a 2020-ban elfogadhatatlannak nyilvánított petícióké.

Magasabb az olyan elfogadható petíciók aránya (41,16%), amelyeket 2021-ben a petíció benyújtójának tájékoztatásával azonnal lezártak, szemben a 2020-as 30,4%-kal. A 2021-ben lezáratlanul hagyott petíciók aránya (31,18%) jelentősen csökkent 2020-hoz képest (41,45%).

Megjegyzendő továbbá, hogy 2021-ben az elfogadható petíciók kevesebb mint felét küldték el véleményezésre a Bizottságnak.

Végezetül pedig a más szerveknek véleményezésre küldött petíciók aránya 2020-hoz képest 2021-ben állandó maradt.

 

A petíciók száma országonként

 

Az alábbi két táblázat a petíciók számában 2021 és 2020 között bekövetkezett változást mutatja országonkénti bontásban, számokban és százalékos arányban. Az említett két évben benyújtott petíciók nagy része az EU-val foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy ezek a petíciók vagy uniós szintű kérdéseket vetnek fel, vagy EU-szerte közös intézkedések végrehajtására szólítanak fel. Az EU-val kapcsolatos petíciók egy vagy több tagállamot is érinthetnek, ezért mind az EU, mind az érintett tagállam(ok) szerint nyilvántartásba lettek véve. Ez a magyarázata annak, hogy az EU-val foglalkozó petíciók és a kizárólag a tagállamokat érintő petíciók összege miért haladja meg a 2020-ban és 2021-ben benyújtott petíciók teljes számát.

Ezenkívül érdemes hangsúlyozni, hogy a petíciók által leginkább érintett hat ország – Magyarország és Írország kivételével – mindkét évben változatlan maradt. Emellett a leginkább érintett országok sorrendje szinte megegyezett. A 2021-ben benyújtott petíciók többsége Spanyolországot érinti, de számuk 2020-hoz képest jelentősen csökkent. Ugyanakkor a Görögországgal kapcsolatos petíciók száma csaknem megháromszorozódott (29-ről 82-re), az Olaszországgal kapcsolatos petíciók száma pedig megduplázódott (69-ről 129-re) 2020-hoz képest.

Ezzel szemben a Magyarországot érintő petíciók száma 2021-ben jelentősen nőtt (27 petíció) a 2020-ban benyújtott 20 petícióhoz képest.

Ami a lista alján szereplő országokat illeti, mindkét évben Szlovénia és Észtország voltak a legkevésbé érintett országok.

2021  2020

Érintett ország		Petíciók	%
Európai Unió	642		33,1
Spanyolország	283		14,6
Németország	172		8,9
Lengyelország	89		4,6
Olaszország	69		3,6
Románia	56		2,9
Bulgária	42		2,2
Egyesült Királyság	38		2,0
Görögország	29		1,5
Ausztria	23		1,2
Egyéb uniós tagállamok	187		9,3
EU-n kívüli országok	130		6,7

 

Érintett ország	Petíciók	%
Európai Unió	577	41,4
Spanyolország	237	17,0
Németország	136	9,7
Olaszország	129	9,2
Görögország	82	5,9
Románia	58	4,1
Lengyelország	56	4,0
Franciaország	36	2,6
Magyarország	27	1,9
Írország	24	1,7
Egyéb uniós tagállamok	199	14,2
EU-n kívüli országok	124	8,9

A petíciók nyelve

2021-ben és 2020-ban is az Európai Unió 22 hivatalos nyelvén érkeztek be petíciók. Mindkét évben továbbra is a német és az angol volt a leggyakrabban használt nyelv. Ezenkívül a táblázatok azt mutatják, hogy a német, angol, spanyol és olasz nyelvek mindkét évben a beérkezett petíciók több mint 3/4-ét (77%–76,5%) tették ki.

 

2021-ben az ír, a máltai és a szlovák volt a legkevésbé használt nyelv, míg 2020-ban a dán, a máltai és a szlovén.

 

2021				2020
A petíciók nyelve	A petíciók száma	%		A petíciók nyelve	A petíciók száma	%
Angol	401	28,8		Német	386	24,5
Német	284	20,4		Angol	379	24,1
Spanyol	231	16,6		Spanyol	334	21,2
Olasz	158	11,3		Olasz	106	6,7
Görög	72	5,1		Lengyel	76	4,8
Francia	55	3,9		Román	52	3,3
Román	42	3,0		Francia	37	2,3
Lengyel	39	2,8		Egyéb	203	12,9
Egyéb	110	8,0
Mindösszesen	1392	100		Mindösszesen	1573	100

 

A petíciók benyújtóinak állampolgársága

Ami az állampolgárságot illeti, mindkét évben a német állampolgárok által benyújtott petíciók száma volt a legmagasabb, de hangsúlyoznunk kell, hogy 2020-hoz képest 2021-ben csökkenés volt tapasztalható.

 

Emellett az alábbi táblázatok azt mutatják, hogy 2021-ben jelentősen nőtt az olasz és görög állampolgárok által benyújtott petíciók száma az előző évhez képest. Konkrétabban, 2021-ben az olasz és a görög állampolgárok által benyújtott petíciók száma 6%-kal, illetve 3,3%-kal nőtt.

 

Ezzel szemben a lengyel és a spanyol állampolgárok által benyújtott petíciók száma jelentősen csökkent 2021-ben.

 

2021				2020
A petíció fő benyújtójának állampolgársága	A petíciók száma	%		A petíció fő benyújtójának állampolgársága	A petíciók száma	%
Németország	318	22,7		Németország	404	25,6
Spanyolország	254	18,1		Spanyolország	368	23,3
Olaszország	205	14,6		Olaszország	127	8,1
Görögország	88	6,2		Lengyelország	105	6,7
Románia	78	5,5		Románia	89	5,6
Lengyelország	65	4,6		Bulgária	47	3,0
Franciaország	46	3,2		Görögország	45	2,9
Belgium	35	2,5		Finnország	40	2,5
Bulgária	34	2,4		Egyesült Királyság	38	2,5
Egyéb uniós állampolgárságok	243	17,3		Egyéb uniós állampolgárságok	259	16,4
Nem uniós állampolgárságok	35	2,5		Nem uniós állampolgárságok	51	3,2

 

A petíciók leggyakoribb témái

 

Az alábbi táblázatok a tíz leggyakoribb petíciós témát tartalmazzák. A táblázatokból az a következtetés vonható le, hogy az alapvető jogok, az egészségügy és a környezet mind 2021-ben, mind 2020-ban kiemelkedő helyet foglalnak el.

Ugyanakkor 2021-ben jelentősen nőtt a környezetvédelemmel és az egészségüggyel kapcsolatos aggályokat megfogalmazó petíciók száma, míg az alkotmányos ügyekben benyújtott petíciók száma nagymértékben csökkent.

A környezetvédelmi téma keretében különösen a biológiai sokféleség és a természet védelme és megőrzése játszott fontos szerepet.

Kétségtelenül nagymértékben visszaszorultak a bevándorlással kapcsolatos aggodalmak, konkrétabban megfogalmazva, a bizottsághoz 2021-ben 25 petíció érkezett ebben a témában, szemben a 2020-ban ugyanezen témában nyilvántartásba vett 52 petícióval.

Az egészségügyi témában a bizottság 2021-ben 313 petíciót kapott, szemben a 2020-ban ugyanezen témában nyilvántartásba vett 246 petícióval. Ez a szám 2021-ben jelentősen megnőtt, ami elsősorban a Covid19-re vonatkozó, közvetlenül a vakcinázási politikához és a Covid19-igazolványhoz kapcsolódó petíciók megemelkedett számának tudható be. E tekintetben érdemes emlékeztetni arra, hogy sok egészségügyi petíció fele a Covid19-járvány kitörése és elterjedése által kiváltott közegészségügyi vészhelyzethez kapcsolódik.

Ami az alapvető jogokat illeti, 2021-ben az e témában benyújtott petíciók száma 2020-hoz képest kismértékben nőtt. Érdemes megjegyezni azt is, hogy 2021-ben az alapvető jogok témájában nyilvántartásba vett petíciók jelentős számban vetnek fel aggályokat a Covid19-cel kapcsolatos nemzeti sürgősségi intézkedések által a polgárok alapvető jogaira és szabadságaira – többek között a mozgás szabadságára, a munkához való jogra, a tájékoztatáshoz való jogra és az oktatáshoz való jogra – gyakorolt hatások miatt.

 

2021	2020
A 10 leggyakoribb téma A petíciók száma % Alapvető jogok 329 23,6 Környezetvédelem 327 23,5 Egészségügy 313 22,5 Igazságügy 172 12,3 Foglalkoztatás 94 6,7 Fogyasztói jogok 86 6,1 Belső piac 73 5,2 Közlekedés 71 5,1 Külkapcsolatok 61 4,4 Oktatás 54 3,9	A 10 leggyakoribb téma A petíciók száma % Alapvető jogok 302 19,1 Egészségügy 246 15,6 Környezetvédelem 233 14,8 Igazságügy 173 11 Intézmények 87 5,5 Fogyasztói jogok   85 5,4 Közlekedés 82 5,2 Külkapcsolatok 80 5,1 Foglalkoztatás 74 4,7 Alkotmányos ügyek 65 4,1

 

Petíciós portál

A 2014 végén létrehozott petíciós portált tovább javították annak érdekében, hogy felhasználóbarátabbá, biztonságosabbá és a polgárok számára hozzáférhetőbbé tegyék.

 

2021-ben a petíciós portál legfontosabb célkitűzése teljes mértékben megvalósult: a petíciós portál az idő több mint 99,9%-ában online és működőképes volt. Emellett minden petíciót időben, az elfogadását követő néhány napon belül elkészítettek és közzétettek. Ezenkívül a petíciós portál használatával és tartalmával kapcsolatos minden belső és külső támogatási megkeresést sikeresen, időben és minden nyelven megválaszoltak, bizonyos mértékben még a petíciók kezelésével kapcsolatban is, hivatalos panasz benyújtására pedig nem került sor. Nincsenek függőben lévő vagy megoldatlan kérdések/kérelmek. Emellett bevezették a petíciós portál 2.4-es verzióját is. Ennek elemei főként a felhasználói élmény javítására összpontosítottak (pl. a jelszó (visszaállítás) kezelése, a keresési űrlap egyértelműsége, értesítések). Emellett a Petíciós Bizottság felkérte az Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóságot (DG ITEC), hogy indítson el egy mesterséges intelligenciára épülő chatbotot a petíciós portálhoz. A DG ITEC 5 nyelven (spanyol, német, angol, francia, olasz) integrálta a meglévő GYIK-et a chatbot tudásbázisába. A Petíciós Bizottság felkérte a DG ITEC-t, hogy a petíciós portál 2022-es bevezetésének első felében demóváltozatként integrálja a chatbotot a GYIK oldalakba. A befektetés megtérülése abban mutatkozik meg, hogy javul a felhasználói élmény (ami az elemzési statisztikákban is megjelenik), és visszaesik az ismétlődő ügyfélszolgálati megkeresések száma. A Petíciós Bizottság Titkársága és a DG ITEC a következő kiadásokat érintő két fontos fejlesztésről is tárgyalt: az Európai Parlament házon belüli TELA szerkesztő eszközének integrálása a portál honlapjába és a portál akadálymentesítési pontszámának javítása.

A Geda helyébe lépő új dokumentumkezelő rendszer, a Hermes integrációját 2021-re tervezték, de 2021. május 18-án a főtitkár jelentős technikai problémák miatt a Hermes felfüggesztéséről és a Geda használatának meghosszabbításáról döntött az üzletmenet folytonosságának biztosítása érdekében.

Kapcsolatok az Európai Bizottsággal

Az Európai Bizottság – mint az uniós jog végrehajtásának és betartásának biztosításáért felelős uniós intézmény – a Petíciós Bizottság természetes partnere marad a petíciók feldolgozása terén. A Petíciós Bizottság és az Európai Bizottság jól megalapozott és következetesen fenntartott együttműködésben dolgozik. Az Európai Bizottságon belül a fő kapcsolattartó a Főtitkárság, amely koordinálja a petícióknak az Európai Bizottság illetékes szolgálataihoz való eljuttatását, és továbbítja az Európai Bizottság válaszait a Petíciós Bizottság titkárságának. Bár az Európai Bizottság fokozta erőfeszítéseit az időben történő válaszadás érdekében, a Petíciós Bizottság úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak aktívabban részt kellene vennie a Petíciós Bizottság munkájában annak biztosítása érdekében, hogy a petíciók benyújtói pontos választ kapjanak az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos kérelmeikre és panaszaikra.

A Petíciós Bizottság emellett ismételten kéri, hogy kapjon rendszeres tájékoztatást a kötelezettségszegési eljárások fejleményeiről, és hogy átlátható módon hozzáférhessen folyamatban lévő petíciókkal összefüggő kötelezettségszegési eljárások és EU Pilot eljárások dokumentumaihoz. Végezetül a Petíciós Bizottság továbbra is kritikusan szemléli az Európai Bizottság „Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén” című, 2016. évi közleményén (C(2016)8600) alapuló új végrehajtási politikáját, amelynek célja, hogy a polgárokat nemzeti szintre irányítsa, amennyiben a panaszok vagy petíciók nem vetnek fel szélesebb körű elvi kérdéseket vagy az uniós jognak való megfelelés szisztematikus elmulasztását. E tekintetben a Petíciós Bizottság úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a nemzeti hatóságok megteszik-e a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy választ adjanak a polgárok petícióikban kifejezett aggályaira.

A strukturált párbeszéd éves ciklusának részeként a Petíciós Bizottság 2021. december 3-i ülésén üdvözölte Maroš Šefčovič alelnök távoli részvételét. Ennek a megbeszélésnek az volt a célja, hogy nyomon kövessék a 2021 áprilisában és májusában lefolytatott írásbeli eljárást, és megvitassák az Európai Bizottság új munkaprogramjának részét képező idevágó kezdeményezéseket, hogy áttekintést kapjanak a hatáskörükbe tartozó jogszabályok jelenlegi helyzetéről. A biztos üdvözölte a Petíciós Bizottsággal folytatott gyümölcsöző együttműködést, és kiemelte az Európai Bizottság munkaprogramjának legfontosabb pontjait.

2021. március 22-én a bizottság véleménycserét folytatott Helena Dalli asszonnyal, az egyenlőségért felelős európai biztossal, aki bemutatta a „Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030)” című ambiciózus javaslatot, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban – amelyek az egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet az uniós politikák sarokköveiként határozzák meg – biztosítja a fogyatékossággal élő személyek teljes körű társadalmi részvételét az EU-ban és azon kívül.

2021. május 26-án a Petíciós Bizottság nyilvános meghallgatást tartott „Intézményközi kapcsolatok a petíciók kezelésében: az Európai Bizottság szerepe” címmel, majd „Az Európai Bizottság és a Petíciós Bizottság mint természetes partnerek – hogyan javítható ez az alapvető fontosságú együttműködés a polgárok javára” című második panelbeszélgetésen Raquel CORTES-HERRERA, az Európai Parlamenthez és a tanácsadó bizottságokhoz fűződő kapcsolatokért felelős egység vezetője és René Slootjes, az uniós jog végrehajtásáért és érvényre juttatásáért felelős egység vezetője ismertették álláspontjukat a témával kapcsolatban.

2021. június 16-án a Petíciós Bizottság a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsággal közösen nyilvános meghallgatást tartott „Hogyan kezeljük méltányosan és egyenlő módon a mezőgazdasági termelőket az Európai Unióban?” címmel, majd Georg Häusler úr, a Mezőgazdasági Főigazgatóság igazgatója szólalt fel, és a KAP-reformról, a közvetlen kifizetésekre vonatkozó új uniós szabályokról és a 2022 utáni vidékfejlesztésről beszélt.

2021. július 14-én a Petíciós Bizottság a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsággal közösen nyilvános meghallgatást tartott „Hogyan javíthatók a légi utasok jogai a Covid19-válság idején?” címmel, és Olivier Waldner úr, a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság egységvezetője véleménycserét folytatott az európai parlamenti képviselőkkel és az érdekelt felekkel a légi utasok kártérítéshez való jogáról és a tájékoztatáshoz való jogról.

2021. július 15-én a bizottság véleménycserét folytatott Věra Jourova asszonnyal, az értékekért és átláthatóságért felelős alelnökkel a sikeres európai polgári kezdeményezésnek az Európai Bizottság általi nyomon követéséről.

A Petíciós Bizottság 2021. november 9-én munkaértekezletet tartott „A fogyatékossággal élő személyek jogai – A CRPD-bizottság 2015-ös záró megállapításainak EU általi végrehajtása és a 2021–2030 közötti fogyatékosságügyi stratégia” címmel, amelyen Helena DALLI, az egyenlőségért felelős európai biztos egy videoüzenet formájában vett részt, Inmaculada PLACENCIA PORRERO, az Európai Bizottság fogyatékosságügyi és integrációs egységének vezető szakértője pedig egy fontos hozzászólással gazdagította a vitát.

Európai polgári kezdeményezés

Az európai polgári kezdeményezés az Európai Unió egyik mechanizmusa, amelynek célja a közvetlen demokrácia növelése azáltal, hogy lehetővé teszi az uniós polgárok számára, hogy közvetlenül részt vegyenek az uniós politikák kidolgozásában. A kezdeményezés lehetővé teszi, hogy az Európai Unió egymillió polgára, akik legalább hét tagállam állampolgárai, közvetlenül felkérjék az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot jogi aktusra egy olyan területen, ahol a tagállamok az uniós szintre ruházták át a hatásköröket. Ha az eljárás végén az európai polgári kezdeményezés eléri a küszöbértéket, a szervezők meghívást kapnak a Petíciós Bizottság által szervezett meghallgatásra, hogy ismertessék kezdeményezésüket, majd ezt követően a Parlament dönthet úgy, hogy további vitát folytat és állásfoglalást fogad el a témáról a plenáris ülésen.

2021. április 15-én a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság a Petíciós Bizottsággal közösen nyilvános meghallgatást tartott a ketreces állattartás felszámolására irányuló európai polgári kezdeményezésről, amelyet 1,4 millió uniós polgár hitelesített aláírásával indítottak el. Ez lett az első sikeres európai polgári kezdeményezés a haszonállatok jóléte terén. Stella Kyriakides biztos hangsúlyozta, hogy az állatjóléti szempontok az európai zöld megállapodás és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia központi elemét képezik. Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos hangsúlyozta, hogy „teljes mértékben támogatja” a kezdeményezést. Szorgalmazta, hogy az uniós agrárpolitikából fordítsanak több pénzt az állatjólét javítására.

 

Az Európai Parlament eljárási szabályzatának 230. cikke alapján („Azokat a javasolt polgári kezdeményezéseket, amelyeket a 211/2011/EU rendelet 4. cikkének megfelelően nyilvántartásba vettek, azonban az előírt valamennyi vonatkozó eljárás és feltétel teljesítésének hiányában nem nyújthatók be a Bizottságnak e rendelet 9. cikkével összhangban, a petíciók tárgyában illetékes bizottság megvizsgálhatja, amennyiben az ügy további vizsgálatát megfelelőnek ítéli.”) 2021. április 13-án a Petíciós Bizottság a szervezők, az Európai Bizottság képviselői és az európai parlamenti képviselők részvételével vitát tartott a „People4Soil” kezdeményezésről, megállapítva, hogy a talaj Európa egyik legstratégiaibb erőforrása, amely biztosítja az élelmezésbiztonságot, a biológiai sokféleség megőrzését és az éghajlatváltozás szabályozását.

 

A Petíciós Bizottság 2021. szeptember 1-jén vitát tartott „A repülőgép-üzemanyagokra vonatkozó adómentesség megszüntetése Európában” elnevezésű európai polgári kezdeményezésről. Az európai polgári kezdeményezés képviselője hangsúlyozta, hogy az ökológiai átállás részeként sürgősen be kell vezetni a repülőgép-üzemanyagokra (kerozinra) kivetett adót. A repülőgép-üzemanyagot továbbra sem adóztatják, noha az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának egyik leggyorsabb forrása. A Bizottság képviselője rámutatott arra, hogy az energiaadó-irányelv felülvizsgálata a légi közlekedésre vonatkozó kötelező adómentesség megszüntetését javasolja, és minimális adókulcsot vezet be minden Unión belüli utasszállító járatra.

 

A Petíciós Bizottság 2021. november 8-án vitát tartott a „Szén-dioxid-árazás az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében” elnevezésű európai polgári kezdeményezésről. Ezt az európai polgári kezdeményezést több mint 60 000 európai polgár és 100 polgármester támogatja. Az európai polgári kezdeményezés fő célja az volt, hogy felkérje az Európai Bizottságot, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelem és a hőmérséklet-emelkedés 1,5°C-ra való korlátozása érdekében tegyen javaslatot a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának visszaszorítását és az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások használatának ösztönzését célzó uniós jogszabályra. Az európai polgári kezdeményezés javaslata a CO2-kibocsátásra vonatkozó minimálár bevezetésén alapul, amely 2020-tól kezdve a CO2-tonnánkénti 50 EUR-ról 2025-re 100 EUR-ra emelkedik.

 

Kapcsolatok a Tanáccsal

A Tanács titkárságának tagjai alkalmanként részt vesznek a Petíciós Bizottság ülésein. Sajnálatos módon 2021-ben a Tanács igen korlátozott mértékben vett részt a vitákban. E tekintetben a Petíciós Bizottság úgy véli, hogy aktívabb együttműködésre lenne szükség a tagállamokkal annak érdekében, hogy megszüntessék a nemzeti hatóságok gyors válaszát és reakcióit igénylő petíciók útjában álló akadályokat. Mindazonáltal a Petíciós Bizottság elismeri néhány tagállam azon erőfeszítéseit, amelyeknek célja, hogy tevékenyen hozzájáruljanak a vonatkozó petíciók bizottsági üléseken történő megtárgyalásához. E tekintetben érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy Cveto URŠIČ, a szlovén Munkaügyi, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (a Tanács elnöksége) államtitkára „A CRPD-bizottság 2015-ös záró megállapításainak EU általi végrehajtása és a 2021–2030 közötti fogyatékosságügyi stratégia” című munkaértekezlet keretében részt vett a Petíciós Bizottság 2021. november 9-i ülésén.

 

Kapcsolatok az európai ombudsmannal

A Petíciós Bizottság továbbra is konstruktív munkakapcsolatot ápol az európai ombudsman hivatalával.

2021. július 14-én a Petíciós Bizottság meghallgatta Emily O’Reilly asszony előadását az európai ombudsman 2020-as éves jelentéséről. Megjegyezte, hogy a több mint kétezer panasz többsége az Európai Bizottság ellen irányult, ami várható volt, hiszen ez az intézmény az EU végrehajtó szerve. Az európai ombudsman hivatala felmérte a világjárványra adott uniós válaszlépéseket, és ezt követően intézményi fejlesztési javaslatokat tett. A képviselőkkel ezt követően folytatott véleménycserére válaszolva O’Reilly asszony hangsúlyozta, hogy az uniós intézményeken belül bizonyos előrelépések lassan haladnak, mivel az egész intézményi kultúrának kell megváltoznia, de a pozitív fejlemények már folyamatban vannak.

2021. május 26-án a Petíciós Bizottság meghallgatta Emily O’Reilly asszony felszólalását, amelynek témája „Az uniós ombudsman perspektívája: Tapasztalatok és elvárások az Európai Bizottság által a polgárok aggályaira adott válaszokkal kapcsolatban” volt.

Kapcsolatok az Európai Számvevőszékkel

Az elmúlt években a Petíciós Bizottság konstruktív munkakapcsolatot alakított ki az Európai Számvevőszékkel, és aktívan hozzájárult annak éves munkaprogramjához.

2021-ben a Petíciós Bizottság az Európai Számvevőszék 2022. évi munkaprogramjához való hozzájárulásként a következő javaslatokat nyújtotta be: – „Az átláthatósági szabályok harmonizálása az uniós intézményekben” – „Az uniós költségvetés és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény” – „Annak értékelése, hogy az EU által finanszírozott, az információs társadalomban jólétben töltött időskorral kapcsolatos projektek célzottan és jól összehangoltan mozdították-e elő a digitalizációt az egészségügy területén” – „Az Európai Bizottság megközelítésének értékelése a polgárok uniós jogalkotási folyamatban való részvételének az európai polgári kezdeményezés eszközével történő erősítése terén” – „A nemzeti szinten elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelése annak érdekében, hogy elemezzük a NextGenerationEU keretében a gazdaság reziliens és a polgárok javát szolgáló helyreállítása érdekében bevezetett zöld és digitális célok elérésére hozott valamennyi intézkedés hatékonyságát és eredményességét” – „Utasjogok és a közlekedésből való kizárás a Covid19-világjárvány alatt” – „Jelentés a modernizációs alap végrehajtásáról és irányításáról”.

2021. április 13-án a Petíciós Bizottság meghallgatta az Európai Számvevőszék 1/2021. számú, „Az EU kezdeti hozzájárulása a Covid19-re adott közegészségügyi válaszlépésekhez” című áttekintéséről szóló előadást, amelyet az előadó, Joëlle Elvinger asszony tartott.

2021. július 14-én a Petíciós Bizottság meghallgatta a 15/2021. számú, „A légi utasok jogai a Covid19-világjárvány idején: a Bizottság igyekezete ellenére sérültek az alapvető jogok” című különjelentésről szóló előadást, amelyet az előadó, Annemie Turtelboom asszony tartott.

2021. október 25-én a Petíciós Bizottság meghallgatta Mihails Kozlovs úr, számvevőszéki tag előadását „A bankszektoron belüli pénzmosás elleni küzdelemre irányuló uniós fellépések széttagoltak, végrehajtásuk pedig nem megfelelő” című 13/2021. számú különjelentésről.

2021. december 1-jén a Petíciós Bizottság meghallgatta Samo Jereb, számvevőszéki tag előadását „Az uniós erdők biodiverzitása és az őket érintő éghajlatváltozás terén nyújtott uniós támogatás: pozitív, de korlátozott eredmények” című 21/2021. számú számvevőszéki különjelentésről.

Tényfeltáró látogatások

2021-ben a Petíciós Bizottság tényfeltáró látogatást tett a spanyolországi Baszkföldön, hogy megvizsgálja az ETA által elkövetett 379 felderítetlen gyilkossággal kapcsolatos intézkedéseket (1525/2016. számú petíció). A látogatás során a küldöttségnek lehetősége volt meglátogatni a terrorizmus áldozatainak emlékközpontját Vitoriában, és Madridban találkozott a petíció benyújtójával, az áldozatok képviselőivel, a bűnüldöző szervek, az igazságszolgáltatás és az ügyészség tagjaival, valamint a spanyol ombudsman képviselőjével és a terület szakértőivel. A Petíciós Bizottság tagjai szükségesnek tartották a helyszíni látogatást, hogy a petíció benyújtóival, az áldozatokkal és az érintett spanyol hatóságokkal folytatott párbeszédben megtalálják az előremutató utat. A tényfeltáró látogatásra 2021. november 3–5. között került sor, a jelentéstervezetet pedig 2022-ben véglegesítik.

Az eredetileg 2020-ra jóváhagyott, az egyik német ifjúságvédelmi hivatalnál (Jugendamt) tervezett második látogatást 2021-ben a Covid-járvány miatt elhalasztották, és 2021 decemberére ütemezték, de a koordinátorok úgy döntöttek, hogy a Covid19 terjedésére tekintettel 2022-re halasztják a látogatást.

A harmadik tényfeltáró látogatásra Lengyelországban került volna sor, hogy megvizsgálják a fogyatékossággal élő tanulók oktatáshoz való hozzáférését és a bialowiezai erdőt. Ezt szintén 2022-re halasztották.

Nyilvános meghallgatások

A Petíciós Bizottság 2021-ben öt nyilvános meghallgatást szervezett, részben más parlamenti bizottságokkal közösen. A nyilvános meghallgatások a benyújtott petíciókban felvetett témák széles körét ölelték fel.

 

2021. február 25-én a Petíciós Bizottság és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság közös meghallgatást tartott a műanyagokról és a körforgásos gazdaságban folyó hulladékgazdálkodásról. Az első ülés a műanyaghulladékra vonatkozó jelenlegi jogszabályi keret végrehajtásával foglalkozott, kitérve a tagállamok által tapasztalt főbb kihívásokra, ugyanakkor kiemelve azokat a lehetőségeket is, amelyeket a jogszabályi keret biztosít a műanyag környezetre gyakorolt hatásának csökkentése érdekében Európa-szerte. A második ülésen a szakértők ismertették véleményüket a műanyaghulladék kezelésének lehetséges következő lépéseiről a körforgásos gazdaságra irányuló új cselekvési terv keretében.

 

2021. május 26-án a Petíciós Bizottság nyilvános meghallgatást tartott az „Intézményközi kapcsolatok a petíciók kezelésében – az Európai Bizottság szerepe” címmel. A meghallgatáson számos szakértő, a Bizottság képviselői és európai parlamenti képviselők vettek részt, akik azt keresték, hogyan lehetne a polgárok érdekében javítani az alapvető fontosságú intézményközi együttműködést.

 

2021. június 16-án a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Petíciós Bizottság közös nyilvános meghallgatást tartott a mezőgazdasági termelőkkel szembeni méltányos és egyenlő bánásmódról az EU-ban. A meghallgatást két petícióból kiindulva szervezték meg, amelyeket litvániai és lengyelországi mezőgazdasági termelők fogalmaztak meg, és amelyekben amiatt emeltek panaszt, hogy a mezőgazdasági még mindig az uniós átlag alatti hektáronkénti közvetlen kifizetéseket kapnak. A meghallgatás két panelbeszélgetésből állt: az első panelbeszélgetésen a jelenleg folyamatban lévő KAP-reformot vitatták meg; a második panelbeszélgetés azzal foglalkozott, hogyan lehet feloldani a KAP-kifizetésekben tapasztalható egyenlőtlenségeket.

 

2021. július 14-én a Petíciós Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság közös nyilvános meghallgatást szervezett „Hogyan javíthatók a légi utasok jogai a Covid19-válság idején?” címmel a 261/2004/EK rendeletről. Azt kívánták értékelni, hogy a Covid19-világjárvány alatt mennyire hatékonyan alkalmazták a légi utasok kártalanításáról szóló 261/2004/EK rendeletet. Megvizsgálták, hogy az utasjogokra vonatkozó uniós jogi keret megfelelő volt-e egy ilyen válsághelyzet kezeléséhez.

 

2021. december 2-án a Petíciós Bizottság meghallgatást tartott „A bányászati tevékenységek társadalmi és környezeti hatásai az EU-ban” címmel. A meghallgatást a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsággal közösen szervezték. Három panelbeszélgetésen mutatták be a különböző szempontokkal kapcsolatos tudományos ismereteket: bányászati jogszabályok, biztonsági előírások, a bányák társadalmi és környezeti hatásai, környezettudatos polgárság, a nyilvánosság részvétele és átláthatóság a bányászati ágazatban. Az utolsó panelbeszélgetés a bányászati ágazat környezeti és társadalmi hatásainak uniós szintű, nem kormányzati szervezetek általi kezelésével foglalkozott. A meghallgatás további betekintést engedett az Unió-szerte tapasztalható jogalkotási korlátokba és hiányosságokba, hogy strukturált választ adjanak a bizottsághoz beérkezett petíciókra.

 

Munkaértekezlet

 

2021-ben a Petíciós Bizottság két munkaértekezletet szervezett, amelyek a petíciókban felvetett témák széles körét érintették.

 

2021. március 22-én a Petíciós Bizottság munkaértekezletet tartott az Unióban érvényesülő az LMBTI+ jogokról, hogy az Európai Parlamenthez beérkezett petíciók alapján megvitassák az LMBTI+ személyek helyzetét, megvizsgálják a Bizottság által bemutatott új LMBTIQ-egyenlőségi stratégiát, valamint kezeljék a szivárványos családok szabad mozgásának akadályai által támasztott problémát.

 

2021. november 9-én a Petíciós Bizottság munkaértekezletet tartott „A fogyatékossággal élő személyek jogai – A CRPD-bizottság 2015-ös záró megállapításainak EU általi végrehajtása és a 2021–2030 közötti fogyatékosságügyi stratégia” témájában. A munkaértekezlet az egyezmény és a 2015-ben kapott ajánlások végrehajtására kívánt összpontosítani, és megvizsgálta, hogy ezt – elsősorban a fogyatékosságügyi stratégiák révén – miként kezelték és oldották meg az értékelés következő fordulója és a CRPD-bizottság által az EU-hoz intézett új ajánlások fényében.

 

Tanulmányok

2021-ben a bizottság saját kérésére meghallgatta az Állampolgári Jogi és Alkotmányügyi Tematikus Főosztály által megrendelt alábbi tanulmányok ismertetését:

– „A műanyagok és mikroműanyagok használatának, hulladékának és szennyezésének környezeti hatásai: uniós és nemzeti intézkedések” (ismertetve 2021. február 25-én)

– „A szivárványcsaládok szabad mozgásának akadályai az EU-ban” (ismertetve 2021. március 22-én)

– „A ketrecek vége: A ketreces állattartás alternatíváinak áttekintése, valamint az állatjólétre és a fenntarthatóság egyéb szempontjaira gyakorolt hatás” (ismertetve 2021. április 13-án)

– „Intézményközi kapcsolatok a petíciók kezelésében: az Európai Bizottság szerepe” (ismertetve 2021. május 26-án)

– „A petíciók mint a részvételi demokrácia eszközei szerepének és hatásának erősítése: Tanulságok a polgárok szemszögéből 10 évvel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után” (ismertetve 2021. június 17-én)

– „A Petíciós Bizottság együttműködése az Európai Parlament bizottságaival és a munkájukra gyakorolt hatás” (ismertetve 2021. október 25-én)

– „Az illegális fakitermelés belső és külső dimenziója: jogi kérdések és megoldások” (ismertetve 2021. november 9-én)

– „A bányászati tevékenységek társadalmi és környezeti hatásai az EU-ban” (ismertetve 2021. december 2-án)

 

Főbb témakörök

 Covid19 és egészségügy

A Covid19-járvány kitöréséből eredő egészségügyi és társadalmi-gazdasági szükséghelyzeteket elszenvedő polgárok az aggályaikat a legkézenfekvőbb módon intézték a Parlamenthez, elsősorban a Petíciós Bizottságon keresztül. 2021-ben a bizottság 242 petíciót kapott, vizsgált meg és válaszolt meg a Covid19-cel kapcsolatban.

 

Érdemes kiemelni, hogy e petíciók közül 115 közegészségügyi kérdéseket vet fel, amelyek a polgárok egészségének védelmétől – ideértve a kezeléseket is – a tagállamokban tapasztalható egészségügyi válság kezeléséig, valamint az oltóanyagok beszerzéséig és forgalmazásáig terjednek.

 

Ezzel szemben a Covid19-cel kapcsolatos petíciók közül 127 inkább a nemzeti sürgősségi intézkedések, köztük az uniós digitális Covid19-igazolvány (zöldigazolvány) használatának és bevezetésének hatására összpontosított.

 

Ami a bizottság határozatait illeti, érdemes emlékeztetni arra, hogy 2021-ben 28 Covid19-cel kapcsolatos petíciót nem zártak le, miközben 214 ilyen petíciót lezártak.

 

Ennek nyomán a Petíciós Bizottság elfogadta a Covid19 elleni oltóanyagok fejlesztése, beszerzése és elosztása terén az EU által biztosított átláthatóságról szóló állásfoglalási indítványt (2021/2678(RSP)).

 

 Alapvető jogok

A bizottság 2021-ben számos petíciót megvitatott az alapvető jogokról, többek között a Covid19-cel kapcsolatos szükséghelyzeti intézkedéseknek a jogállamiságra és a demokráciára gyakorolt hatásáról, valamint a szabad mozgásról, a munkához való jogról, a tájékoztatáshoz való jogról és az oktatáshoz való jogról. E tekintetben a Petíciós Bizottság különös figyelmet fordított a polgároknak a vakcinázási politika nemzeti alkalmazásával és az új uniós Covid19-igazolvány bevezetésével kapcsolatban felmerült aggályaira. Ezzel összefüggésben a Covid19 elleni oltóanyagok fejlesztése, beszerzése és elosztása terén az EU által biztosított átláthatóságról szóló, fent említett állásfoglalási indítványt.

 

A bizottság emellett kiemelt figyelmet fordított a szexuális jogokra és szabadságokra. E tekintetben számos olyan petíciót vizsgált meg, amelyek az uniós LMBT-polgárok alapvető jogaival, a különböző tagállamokban tapasztalható eltérő bánásmódjukkal, az LMBTIQ családokban a törvényes gyámok Unión belüli kölcsönös elismerésével, valamint az Unión belüli szabad mozgással foglalkoztak.

 

Követő intézkedésként a Petíciós Bizottság 2021. július 14-én elfogadta az Unióban érvényesülő az LMBTI+ jogokról szóló állásfoglalási indítványt.

A Petíciós Bizottság olyan petíciókat is megvizsgált, amelyeket a különböző tagállamokban élő nemzeti kisebbségek jogairól nyújtottak be.

 

Emellett 2021. május 27-én elfogadta a Bizottság 2020. évi jogállamisági jelentéséről szóló véleményt.

 

 Környezetvédelmi kérdések

2021-ben a Petíciós Bizottság kiemelt figyelmet fordított a polgárok környezetvédelemmel kapcsolatos aggályaira, amelyeket minden bizottsági ülésen megvitattak.

A bizottság főként a következő kérdésekkel foglalkozott: bányászati tevékenységek és azoknak a környezetre gyakorolt hatása, a nukleáris biztonság, a légszennyezés és a természetes ökoszisztémák romlása. Különösen a bányászati tevékenységekkel kapcsolatban a Petíciós Bizottság a különböző tagállamokban folytatott gondatlan bányászati tevékenységek rossz következményeire összpontosította figyelmét, amelyek megsértik a különböző uniós környezetvédelmi rendelkezéseket, és negatív társadalmi-gazdasági következményekkel járnak, például a mezőgazdaság, a vidéki turizmus és a közegészségügy területén.

Más témákra is felhívták a Petíciós Bizottság figyelmét, mint amilyen a körforgásos gazdaságban folytatott műanyag- és hulladékgazdálkodás, a műanyagok környezetre gyakorolt hatása és különösen a műanyagok életciklusának vége.

Szeptemberi ülésén a bizottság egy sor petíciót vizsgált meg a szélerőművekkel és azok éghajlatváltozásra gyakorolt környezeti hatásával kapcsolatban, míg októberben a téma több uniós környezetvédelmi irányelv állítólagos megsértése volt különböző tagállamokban (Dánia, Olaszország, Spanyolország).

Végül a képviselők megvitatták az ír lakóépületekben használt hibás kálium-alumínium-szilikát építőelemekkel kapcsolatban benyújtott petíciókat is. A nyolc ír petíció képviselői kiemelték, hogy az építtetőknek szállított építőelemek nem voltak alkalmasak erre a célra, mivel gyorsan lebomlottak. Ráadásul állítólag nem tartják be a jogszabályokat, az ír hatóságok pedig nem nyújtanak megfelelő kártérítést. Több ezer ház és más épület mállik szét Írországban az ilyen építőelemek miatt, súlyos bajba sodorva a lakástulajdonosokat és a családokat.

 A fogyatékossággal élőket érintő ügyek

A Petíciós Bizottság különleges védelmező szerepet tölt be a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek az uniós szintű politikai döntéshozatal és jogalkotási tevékenységek során való betartása tekintetében. E felelősségi körön belül a Petíciós Bizottság a fogyatékossággal élőket érintő ügyekkel kapcsolatos petíciókkal is foglalkozik. Érdemes hangsúlyozni, hogy 2021-ben a fogyatékossággal kapcsolatos petíciók száma 2020-hoz képest csökkent (2020-ban 20, 2021-ben pedig 13). A Petíciós Bizottság 2021-ben folytatta a fogyatékosságról szóló petíciók vizsgálatát, amelyek rámutatnak arra, hogy a fő kihívások továbbra is a megkülönböztetés, az oktatáshoz és foglalkoztatáshoz való hozzáférés, valamint a befogadás.

A Petíciós Bizottság például kapott olyan petíciókat, amelyekben jelezték, hogy a fogyatékossággal élők számára nehézséget jelent az összes vasútállomás megközelítése az EU-ban, valamint a munkához való könnyített hozzáférés, és a Covid19-világjárvány második évében még mindig problémákba ütköznek, különösen az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a személyes segítségnyújtás, valamint a családdal és gondozókkal való kapcsolattartás terén.

A Petíciós Bizottság emellett megvizsgálta a 0278/2021. számú petíciót, amely a tevékenységéhez szorosan kapcsolódó témával foglalkozott: a Federación Andaluza de Asociaciones de Emigrantes y Retornados nevében benyújtott petíció a fogyatékossági státuszt és a fogyatékosság mértékének uniós szintű elismerését érintő témát vetette fel. A petíció benyújtója az egyes tagállamok által elismert rokkantsági nyugdíjak és a fogyatékosság mértékére vonatkozó besorolások harmonizálását sürgette, hogy az érintett személyek jogait a lakóhelyük szerinti országban is elismerjék. A petíció benyújtója azzal indokolja kérelmét, hogy a harmonizáció hiánya pénzügyi veszteséget eredményez a migráns munkavállalók számára néhány európai országban. A válaszában a Petíciós Bizottság elismerte, hogy az uniós tagállamok jelenleg nem ismerik el kölcsönösen a fogyatékossági státuszt, de rámutatott arra, hogy a Bizottság tisztában van a fogyatékosság kölcsönös elismerésével kapcsolatos problémákkal, és egy kísérleti projekt keretében tesztelik az európai fogyatékossági igazolvány bevezetését azzal a céllal, hogy a fogyatékossággal élők számára határokon átnyúlóan egyenlő hozzáférést biztosítsanak különböző előnyökhöz, főként a kultúra, a szabadidő, a sport és a közlekedés területén.

2021. július 15-én a Petíciós Bizottság elfogadta „A fogyatékossággal élő személyek petíciók útján történő védelme: tanulságok” című jelentést is (2020/2209(INI)).

Végezetül pedig 2021. november 9-én a Petíciós Bizottság volt a házigazdája a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló éves munkaértekezletnek, amelyet Állampolgári Jogi és Alkotmányügyi Tematikus Főosztály szervezett. A munkaértekezleten véleménycserét folytattak „A CRPD-bizottság 2015-ös záró megállapításainak EU általi végrehajtása és a 2021–2030 közötti fogyatékosságügyi stratégia” témájában. A munkaértekezlet az egyezmény és a 2015-ben kapott ajánlások végrehajtására kívánt összpontosítani, és megvizsgálta, hogy ezt – elsősorban a fogyatékosságügyi stratégiák révén – miként kezelték és oldották meg az értékelés következő fordulója és a CRPD-bizottság által az EU-hoz intézett új ajánlások fényében.

Jelentések, állásfoglalási indítványok és vélemények

A bizottsági ülések korlátozott időkerete ellenére a Petíciós Bizottság intenzíven dolgozott annak érdekében, hogy jelentős számú parlamenti ügyiratot fogadjon el.

 

A Petíciós Bizottság a következő jelentéseket fogadta el:

 

• Jelentés az európai ombudsman tevékenységéről – 2019. évi éves jelentés (2020/2125(INI)) (2021. január 26.)

• Jelentés a Bulgáriában tett tényfeltáró látogatásról (2020. február 24–26.) (2021. január 26.)

• Jelentés a fogyatékossággal élő személyek petíciók útján történő védelméről: tanulságok (2020/2209(INI)) (2021. július 15.)

• Jelentés a 227. cikk (7) bekezdése alapján a Petíciós Bizottság 2020-as év folyamán folytatott tanácskozásairól (2021/2019(INI)) (2021. november 9.)

• Jelentés a polgárok bevonásáról: a petíciós jog, az európai ombudsmanhoz való fordulás joga és az európai polgári kezdeményezés (2020/2275(INI)) (2021. november 9.)

• Jelentés az európai ombudsman tevékenységéről – 2020. évi éves jelentés (2021/2167(INI)) (2021. december 2.)

 

Emellett a Petíciós Bizottság a következő állásfoglalási indítványokat fogadta el:

 

• Állásfoglalási indítvány a Covid19 elleni oltóanyagok fejlesztése, beszerzése és elosztása terén az EU által biztosított átláthatóságról (2021/2678(RSP)) (2021. június 17.)

 

• Állásfoglalási indítvány az 1328/2019. és a 0406/2020. számú petíciók alapján a Balti-tengert szennyező vegyi maradékanyagokról (2021/2567(RSP)) (2021. március 23.)

 

• Állásfoglalási indítvány a 227. cikk (2) bekezdése alapján az Unióban érvényesülő az LMBTI+ jogokról – a 0402/2020., 0657/2020., 0712/2020.,0762/2020., 1038/2020., 1179/2020. és 1288/2020. számú petíciók (2021/2769(RSP) (2021. július 15.)

 

• Állásfoglalási indítvány a 227. cikk (2) bekezdése alapján az EU-ban található tehergépjármű-parkolók biztonságáról (2021/2918(RSP)) (2021. október 26.)

 

• Állásfoglalási indítvány a 227. cikk (2) bekezdése alapján az EU és az Egyesült Királyság közötti új egyetemi hallgatói mobilitási rendszerről (2021/2939(RSP)) (2021. október 26.)

 

 

Végül a bizottság a következő véleményeket fogadta el:

 

• Vélemény az uniós intézmények átláthatóságának és feddhetetlenségének egy független uniós etikai szerv létrehozása révén történő megerősítéséről (2020/2133(INI)) (2021. április 13.)

 

• Vélemény a Bizottság 2020. évi jogállamisági jelentéséről – COM (2020)0580 – 2021/2025(INI) (2021. május 27.)

 

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	25.10.2022
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	28 0 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Alex Agius Saliba, Marc Angel, Margrete Auken, Alexander Bernhuber, Ryszard Czarnecki, Tamás Deutsch, Francesca Donato, Agnès Evren, Gheorghe Falcă, Ibán García Del Blanco, Vlad Gheorghe, Peter Jahr, Radan Kanev, Cristina Maestre Martín De Almagro, Ana Miranda, Dolors Montserrat, Emil Radev, Sira Rego, Yana Toom, Loránt Vincze, Michal Wiezik, Tatjana Ždanoka, Kosma Złotowski
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Karolin Braunsberger-Reinhold, Angel Dzhambazki, Maite Pagazaurtundúa, Anne-Sophie Pelletier, Stefania Zambelli
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)	Pietro Bartolo, Eider Gardiazabal Rubial, Marcos Ros Sempere

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

28	+
ID	Stefania Zambelli
NI	Tamás Deutsch, Francesca Donato, Tatjana Ždanoka
PPE	Alexander Bernhuber, Karolin Braunsberger-Reinhold, Agnès Evren, Gheorghe Falcă, Peter Jahr, Radan Kanev, Dolors Montserrat, Emil Radev, Loránt Vincze
RENEW	Vlad Gheorghe, Maite Pagazaurtundúa, Yana Toom, Michal Wiezik
S&D	Alex Agius Saliba, Marc Angel, Pietro Bartolo, Ibán García Del Blanco, Eider Gardiazabal Rubial, Cristina Maestre Martín De Almagro, Marcos Ros Sempere
THE LEFT	Anne-Sophie Pelletier, Sira Rego
VERTS/ALE	Margrete Auken, Ana Miranda

 

0	-

 

3	0
ECR	Ryszard Czarnecki, Angel Dzhambazki, Kosma Złotowski

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

• [1] HL C 347., 2022.9.9., 110. o.
• [2] HL C 18., 2017.1.19., 10. o.
• [3] A Parlament 2022. március 9-én állásfoglalásként fogadta el. HL C 347., 2022.9.9., 110. o.
• [4] A Parlament 2021. december 16-án fogadta el állásfoglalásként. HL C 251., 2022.6.30., 96. o.
• [5] A Parlament 2021. március 11-én fogadta el állásfoglalásként „Az európai ombudsman tevékenysége – 2019. évi éves jelentés” címmel. HL C 474., 2021.11.24., 82. o.
• [6] A Parlament 2022. február 16-án fogadta el állásfoglalásként „Az európai ombudsman tevékenysége – 2020. évi éves jelentés” címmel. HL C 342., 2022.9.6., 58. o.
• [7] A Parlament 2022. március 9-én fogadta el állásfoglalásként. HL C 347., 2022.9.9., 110. o.
• [8] A PE689.805. számú vélemény a 2021/2025(INI) eljárásban, a Parlament 2021. június 24-én fogadta el állásfoglalásként.
  HL C 81., 2022.2.18., 27. o.
• [9] Az európai ombudsman 790/2021/MIG. sz. ügye.
• [10] Az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete (2004. február 11.) a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról. (HL L 46., 2004.2.17., 1. o.).
• [11] Az Európai Parlament 2014. február 27-i állásfoglalása az alapvető jogok helyzetéről az Európai Unióban (2012). HL C 285., 2017.8.29., 112. o.
• [12] A Parlament 2021. szeptember 14-én fogadta el állásfoglalásként. HL C 117., 2022.3.11., 2. o.
• [13] A C-673/16. sz. Coman ügyben hozott, 2018. június 5-i ítélet, EU:C:2018:385. A C-267/06. sz. Maruko-ügyben hozott, 2018. április 1-i ítélet, EU:C:2018:179. A C-147/08. számú Römer-ügyben hozott, 2011. május 10-i ítélet, ECLI:EU:C:2011:286. A C-267/12. sz. Hay-ügyben hozott, 2014. február 7-i ítélet,EU:C:2013:823.
• [14] Az 51361/09. sz. Taddeucci és McCall kontra Olaszország ügy.
• [15] A Parlament 2021. április 27-én fogadta el állásfoglalásként. HL C 506., 2021.12.15., 9. o.
• [16] A Parlament 2021. november 25-én fogadta el állásfoglalásként. HL C 224., 2022.6.8., 95. o.
• [17]Az Európai Parlament 2021. október 7-i állásfoglalása a fogyatékossággal élő személyek petíciók útján történő védelméről: tanulságok (2582/2013., 2551/2014., 0074/2015., 0098/2015., 1140/2015., 1305/2015., 1394/2015., 0172/2016., 0857/2016., 1056/2016., 1147/2016., 0535/2017., 1077/2017., 0356/2018., 0367/2018., 0371/2018., 0530/2018., 0724/2018., 0808/2018., 0959/2018., 0756/2019., 0758/2019., 0954/2019., 1124/2019., 1170/2019., 1262/2019., 0294/2020., 0470/2020., 0527/2020., 0608/2020., 0768/2020., 0988/2020., 1052/2020., 1139/2020., 1205/2020., 1299/2020. és 0103/2021. számú petíciók). HL C 132., 2022.3.24., 129. o.
• [18] Az Európai Parlament 2021. december 16-i állásfoglalása a Petíciós Bizottság 2020-ben folytatott tanácskozásairól. HL C 251., 2022.6.30., 96. o.
• [19] A petíciók állapotára vonatkozó statisztikákat 2022. május 31-én töltötték le.