JELENTÉS a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

21.12.2022 - (COM(2021)0762 – C9‑0454/2021 – 2021/0414(COD)) - ***I

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Előadó: Elisabetta Gualmini

Eljárás : 2021/0414(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A9-0301/2022
Előterjesztett szövegek :
A9-0301/2022
Viták :
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2021)0762 – C9‑0454/2021 – 2021/0414(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

 tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2021)0762),

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 153. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, valamint ezekkel összefüggésben 153. cikke (1) bekezdésének b) pontjára és 16. cikkének (2) bekezdésre, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0454/2021),

 tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

 eljárási szabályzata 59. cikkére,

 tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére,

 tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A9-0301/2022),

 tekintettel a bizottsági szolgálati munkadokumentum hatásvizsgálati jelentésére (SWD(2021)0396);

1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

 

Módosítás  1

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke értelmében az Unió célja többek között népei jólétének előmozdítása, valamint Európa fenntartható fejlődése érdekében a teljes foglalkoztatottságot és a társadalmi haladást célul kitűző, magas versenyképességű szociális piacgazdaságon alapuló munka.

(1) Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke értelmében az Unió célja többek között népei jólétének előmozdítása, valamint Európa fenntartható fejlődése érdekében a teljes foglalkoztatottságot és a társadalmi haladást célul kitűző, kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen és magas versenyképességű szociális piacgazdaságon alapuló munka.

Módosítás  2

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) elismert elveket. Ezen belül a Charta 31. cikke előírja, hogy minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. A Charta 27. cikke védi a munkavállalóknak a vállalkozáson belüli tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát. A Charta 8. cikke elismeri, hogy mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez. A Charta 16. cikke elismeri a vállalkozás szabadságát.

(2) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) elismert elveket. Ezen belül a Charta 31. cikke előírja, hogy minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó, tisztességes és igazságos munkafeltételekhez. A Charta 27. cikke védi a munkavállalóknak a vállalkozáson belüli tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát. A Charta 8. cikke elismeri, hogy mindenkinek joga van a személyes adatok védelméhez, valamint a róla gyűjtött adatok megismeréséhez, és joga van azokat kijavíttatni. A Charta 12. cikke elismeri, hogy mindenkinek joga van a gyülekezéshez és az egyesüléshez minden szinten. A Charta 15. cikke elismeri, hogy mindenkinek joga van a munkavállaláshoz és szabadon választott vagy elfogadott foglalkozás gyakorlásához, valamint szolgáltatás nyújtásához. A Charta 16. cikke elismeri a vállalkozás szabadságát. A Charta 21. cikke biztosítja a megkülönböztetésmentességhez való jogot.

Módosítás  3

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A 2017. november 17-én Göteborgban kihirdetett, szociális jogok európai pillérének53 5. alapelve kimondja a következőket: a munkaviszony jellegétől és időtartamától függetlenül a munkavállalóknak joguk van a tisztességes és egyenlő bánásmódhoz a munkafeltételek, a szociális védelemben való részesülés és a képzésben való részvétel tekintetében; a jogszabályokkal és a kollektív szerződésekkel összhangban biztosítani kell a munkaadók számára a szükséges rugalmasságot ahhoz, hogy gyorsan alkalmazkodni tudjanak a gazdasági környezet változásaihoz; továbbá elő kell mozdítani a minőségi munkafeltételeket biztosító innovatív munkavégzési formákat, ösztönözni kell a vállalkozói létet és az önfoglalkoztatói tevékenységet, valamint elő kell segíteni a foglalkoztatási mobilitást. A 2021. májusi portói szociális csúcstalálkozó üdvözölte a szociális pillért kísérő cselekvési tervet54, amely iránymutatásul szolgál a pillér végrehajtásához.

(3) A 2017. november 17-én Göteborgban kihirdetett, szociális jogok európai pillérének (a továbbiakban: a pillér) 5. alapelve kimondja a következőket: a munkaviszony jellegétől és időtartamától függetlenül a munkavállalóknak joguk van a tisztességes és egyenlő bánásmódhoz a munkafeltételek, a szociális védelemben való részesülés és a képzésben való részvétel tekintetében; a jogszabályokkal és a kollektív szerződésekkel összhangban biztosítani kell a munkaadók számára a szükséges rugalmasságot ahhoz, hogy gyorsan alkalmazkodni tudjanak a gazdasági környezet változásaihoz; továbbá elő kell mozdítani a minőségi munkafeltételeket biztosító innovatív munkavégzési formákat, ösztönözni kell a vállalkozói létet és az önfoglalkoztatói tevékenységet, valamint elő kell segíteni a foglalkoztatási mobilitást, megerősítve ezáltal a Charta 15. cikke szerinti jogot, és meg kell akadályozni a bizonytalan munkakörülményekhez vezető munkaviszonyok kialakulását, többek között az atipikus szerződésekkel való visszaélés tilalma révén. A 2021. májusi portói szociális csúcstalálkozó üdvözölte a szociális pillért kísérő cselekvési tervet54, amely iránymutatásul szolgál a pillér végrehajtásához.

__________________

__________________

53 Intézményközi nyilatkozat a szociális jogok európai pillérének kihirdetéséről (HL C 428., 2017.12.13., 10. o.).

53 Intézményközi nyilatkozat a szociális jogok európai pillérének kihirdetéséről (HL C 428., 2017.12.13., 10. o.).

54 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Cselekvési terv a szociális jogok európai pillérének megvalósítására, COM(2021) 102 final, 2021.3.4.

54 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Cselekvési terv a szociális jogok európai pillérének megvalósítására, COM(2021) 102 final, 2021.3.4.

Módosítás  4

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) A pillér 7. alapelve kimondja, hogy a munkavállalóknak joguk van a munkaviszony kezdetekor írásban tájékoztatást kapni a munkaviszonyból eredő jogaikról és kötelezettségeikről, és hogy elbocsátásukat megelőzően a munkavállalóknak joguk van az elbocsátásuk indokait ismertető tájékoztatáshoz és az észszerű felmondási időhöz, valamint hogy joguk van hatékony és pártatlan vitarendezést igénybe venni és indokolatlan elbocsátás esetén jogorvoslatban részesülni, ideértve a megfelelő ellentételezést is. A pillér 10. alapelve kimondja, hogy a munkavállalóknak joguk van munkahelyi egészségük és biztonságuk magas szintű védelméhez, valamint a foglalkoztatással összefüggő kezelés tekintetében a személyes adataik védelméhez. A pillér 12. alapelve megállapítja, hogy munkaviszonyuk jellegétől és időtartamától függetlenül a munkavállalók, és hasonló feltételek mellett az önálló vállalkozók is jogosultak a megfelelő szociális védelemre.

Módosítás  5

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A digitalizáció megváltoztatja a munka világát: javítja a termelékenységet és növeli a rugalmasságot, ugyanakkor kockázatot is jelent a foglalkoztatásra és a munkakörülményekre nézve. Az algoritmusalapú technológiák, köztük az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek lehetővé tették a digitális munkaplatformok megjelenését és növekedését.

(4) A digitalizáció megváltoztatja a munka világát: javítja a termelékenységet és növeli a rugalmasságot. A digitális eszközök innovációja hozzájárulhat a válság és a fellendülés idején a növekedéshez. A munka világában a digitális interakció új formái és az új technológiák – beleértve a számos ágazatban egyre gyakoribbá váló távmunkát is – megfelelő szabályozás és végrehajtás esetén lehetőségeket teremthetnek a tisztességes és minőségi munkahelyekhez való hozzáférésre azok számára, akik hagyományosan nem rendelkeztek ilyen hozzáféréssel, beleértve a fogyatékossággal élő személyeket is. A digitalizáció azonban kockázatot is jelent a foglalkoztatásra és a munkakörülményekre, a munkavállalók egészségére és biztonságára, valamint alapvető jogaik – többek között a magánélet tiszteletben tartásához való jog – védelmére nézve, továbbá az alkalmazandó nemzeti munkaügyi és adójog hatékony végrehajtása szempontjából is, ezáltal a szolidaritáson alapuló szociális védelmi rendszerre is nyomás nehezedik a jelenlegi és jövőbeli generációk esetében. Az algoritmusalapú technológiák, köztük az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek lehetővé tették a digitális munkaplatformok megjelenését és növekedését, ugyanakkor hatalmi egyenlőtlenségeket és átláthatatlanságot eredményezhetnek a döntéshozatalban, valamint a technológia által támogatott felügyelet tekintetében, ami súlyosbíthatja a diszkriminatív gyakorlatokat, és kockázatot jelenthet a magánéletre, a munkavállalók egészségére és biztonságára, illetve az emberi méltóságára nézve, továbbá a munkakörülmények romlásához és a munkavállalók kizsákmányolásához vezethet.

Módosítás  6

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A platformalapú munkát magánszemélyek végzik az ügyfeleiknek szolgáltatást nyújtó digitális munkaplatformok digitális infrastruktúráján keresztül. Az algoritmusok segítségével a digitális munkaplatformok – üzleti modelljüktől függően – kisebb vagy nagyobb mértékben ellenőrizhetik a munkavégzés folyamatát, a munka javadalmazását, valamint az ügyfeleik és a munkát végző személyek közötti kapcsolatot. A platformalapú munkavégzés történhet kizárólag online, elektronikus eszközökkel („online platformalapú munkavégzés”), vagy hibrid módon, amikor az online kommunikációs folyamathoz valamilyen tevékenység kapcsolódik a fizikai világban („helyszíni platformalapú munkavégzés”). A meglévő digitális munkaplatformok egy része olyan nemzetközi üzleti szereplő, amely több tagállamban vagy határokon átnyúlóan végzi tevékenységeit, működteti üzleti modelljeit.

(5) A platformalapú munkát magánszemélyek végzik az ügyfeleiknek szolgáltatást nyújtó digitális munkaplatformok digitális infrastruktúráján keresztül. A szolgáltatást legalább is részben távolról, elektronikus úton, például weboldalon vagy mobilalkalmazáson keresztül nyújtják, amely akár láthatatlan is lehet az ügyfél számára, mivel be van építve a szolgáltatás igénybe vevője által használt weboldalba. Számos területen megtalálható és nagyfokú heterogenitás jellemzi a digitális munkaplatformok típusai, az érintett ágazatok és az elvégzett tevékenységek, valamint a platformalapú munkát végző személyek profilja tekintetében. Az algoritmusok és a mesterséges intelligencia segítségével a digitális munkaplatformok – üzleti modelljüktől függően – kisebb vagy nagyobb mértékben felügyelik, nyomon követik és értékelik a munkavégzés folyamatát, a munka javadalmazását, valamint az ügyfeleik és a munkát végző személyek közötti kapcsolatot, továbbá magukat a személyeket is a munkavégzés során, és egyes esetekben munkaidőn kívül is, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet1a és a nemzeti adatvédelmi jogszabályokat megsértve. A hagyományos szabályozott szabad foglalkozások elvben mentesek bármely más vállalkozás általi felügyelettől, irányítástól és ellenőrzéstől. A platformalapú munkavégzés főként kizárólag online, elektronikus eszközökkel történik („online platformalapú munkavégzés”), vagy hibrid módon, amikor az online kommunikációs folyamathoz valamilyen tevékenység kapcsolódik a fizikai világban („helyszíni platformalapú munkavégzés”). A meglévő digitális munkaplatformok egy része olyan nemzetközi üzleti szereplő, amely több tagállamban vagy határokon átnyúlóan végzi tevékenységeit, működteti üzleti modelljeit.

 

__________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet, HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

Módosítás  7

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) A platformalapú munkavégzés lehetőséget biztosíthat a munkaerőpiacra való könnyebb belépésre, másodlagos tevékenység végzése esetén kiegészítő jövedelem szerzésére, illetve bizonyos rugalmasságra a munkaidő-szervezés terén. Ugyanakkor a platformmunka nehézségekkel is jár, mivel elmoshatja a határokat az alkalmazotti munkaviszony és az önfoglalkoztatói tevékenység között, valamint a munkáltatói és munkavállalói felelősségi körök között. A foglalkozási viszony téves besorolása következményekkel jár az érintett személyekre nézve, mivel előfordulhat, hogy korlátozza a meglévő munkavállalói és szociális jogok gyakorlását. Emellett egyenlőtlen versenyfeltételekhez vezet a munkavállalóikat helyesen besoroló vállalkozások tekintetében, és hatással van a tagállamok munkaügyi kapcsolatrendszerére, adóalapjára, valamint szociális védelmi rendszereik hatókörére és fenntarthatóságára. Bár ezek a kihívások szélesebb körűek, mint a platformmunka maga, a platformgazdaságban különösen akutak és sürgetőek.

(6) A platformalapú munkavégzés lehetőséget biztosíthat a foglalkoztatáshoz és a munkaerőpiacra való könnyebb belépésre – különösen a veszélyeztetett csoportok számára –, másodlagos tevékenység végzése esetén kiegészítő jövedelem szerzésére, illetve bizonyos rugalmasságra a munkaidő-szervezés terén. A platformalapú munkát végző személyek többségének más állása vagy jövedelemforrása is van, és általában alacsony fizetéssel rendelkezik1a. Különös figyelmet kell fordítani a fiatalokra annak biztosítása révén, hogy a platformalapú munkavégzés során a legmagasabb szintű szociális védelmet élvezzék. Ugyanakkor a platformmunka nehézségekkel is jár, mivel kiszámíthatatlanná teheti a munkaidőt és elmoshatja a határokat az alkalmazotti munkaviszony és az önfoglalkoztatói tevékenység között, valamint a munkáltatói és munkavállalói felelősségi körök között. A foglalkozási viszony téves besorolása következményekkel jár az érintett személyekre nézve, mivel korlátozza a meglévő munkavállalói és szociális jogok gyakorlását. Emellett kizsákmányoláshoz és tisztességtelen versenyhez vezethet – különösen a kkv-k esetében –, valamint egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményezhet a munkavállalóikat helyesen besoroló vállalkozások tekintetében, és hatással van a tagállamok munkaügyi kapcsolatrendszerére, adóalapjára, valamint szociális védelmi rendszereik hatókörére és fenntarthatóságára. Bár ezek a kihívások szélesebb körűek, mint a platformmunka maga, a platformgazdaságban különösen akutak és sürgetőek.

 

__________________

 

1a Bizottsági szolgálati munkadokumentum, Hatásvizsgálati jelentés, amely az Európai Unióban a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatot kíséri (SWD(2021) 396 final/2, 6. o.); The Social Protection of Workers in the Platform Economy (A munkavállalók szociális védelme a platformgazdaságban), az EMPL bizottság megbízásából készült tanulmány, Európai Parlament, 2017 (https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2017/614184/IPOL_STU(2017)614184_EN.pdf)

Módosítás  8

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a) A legtöbb tagállam munkaügyi és szociális védelem terén hozott jogszabályai általában nincsenek felkészülve a digitális világ és különösen a digitalizált munkaerőpiac kihívásaira, ami komoly kockázatokat jelent mind a digitális alapú munkát végző emberekre, mind a meglévő szolidaritáson alapuló egészségügyi és szociális biztonsági modellekre nézve. Amennyiben nem kezelik azokat megfelelően, e kockázatok veszélyeztethetik az európai szociális modellt és a pillér céljait, míg a technológiai fejlődés megoldásokat kínálhat ahhoz, hogy az európai szociális modell a 21. század realitásaihoz igazodjon. Ezért a javasolt megoldásoknak elő kell segíteniük a platformalapú munkát végző személyek helyzetének védelmét és munkakörülményeik javítását.

Módosítás  9

 

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7) A bírósági ügyek több tagállamban ráirányították a figyelmet arra, hogy a platformalapú munkavégzés egyes típusainál állandó problémát jelent a foglalkozási viszony téves besorolása, különösen olyan ágazatokban, ahol a digitális munkaplatformok bizonyos fokú ellenőrzést gyakorolnak a javadalmazás és a munkavégzés felett. Míg a digitális munkaplatformok gyakran önfoglalkoztatónak vagy „független vállalkozónak” minősítik a rajtuk keresztül munkát vállaló személyeket, számos bíróság kimondta már, hogy a platformok de facto irányítást és ellenőrzést gyakorolnak e személyek felett, gyakran bevonják őket fő üzleti tevékenységeikbe, és egyoldalúan állapítják meg javadalmazásukat. Ezért az állítólagos önfoglalkoztatókat a szóban forgó bíróságok a platformok által foglalkoztatott munkavállalókká minősítették át. A nemzeti ítélkezési gyakorlatok azonban eltérő eredményekhez vezetettek, és a digitális munkaplatformok különbözőféleképpen módosították üzleti modelljeiket, növelve ezzel a foglalkozási viszonnyal kapcsolatos jogbiztonság hiányát.

(7) A bírósági ügyek több tagállamban ráirányították a figyelmet arra, hogy a platformalapú munkavégzés egyes típusainál állandó problémát jelent a foglalkozási viszony téves besorolása, különösen olyan ágazatokban, ahol a digitális munkaplatformok bizonyos fokú irányítást vagy ellenőrzést gyakorolnak a javadalmazás és a munkavégzés felett. Míg a digitális munkaplatformok gyakran önfoglalkoztatónak vagy „független vállalkozónak” minősítik a rajtuk keresztül munkát vállaló személyeket, számos bíróság kimondta már, hogy a platformok de facto irányítást és ellenőrzést gyakorolnak e személyek felett, gyakran bevonják őket fő üzleti tevékenységeikbe, és egyoldalúan állapítják meg javadalmazásukat. Ezért az állítólagos önfoglalkoztatókat a szóban forgó bíróságok a platformok által foglalkoztatott munkavállalókká minősítették át. A nemzeti ítélkezési gyakorlatok azonban eltérő eredményekhez vezettek, és a digitális munkaplatformok különbözőféleképpen módosították üzleti modelljeiket, növelve ezzel a foglalkozási viszonnyal kapcsolatos jogbiztonság hiányát, valamint akadályozva az egyenlő versenyfeltételeket mind a belső piacon belül, mind a digitális munkaplatformok és a hagyományos vállalkozások között.

Módosítás  10

 

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8) Az algoritmusokkal működő automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek egyre inkább helyettesítik azokat a funkciókat, amelyeket általában a vállalkozások vezetői végeznek, például a feladatok kiosztása, az utasítások adása, az elvégzett munka értékelése, az ösztönzők nyújtása vagy a szankciók kiszabása terén. A digitális munkaplatformok rendszerint ilyen algoritmikus rendszereket használnak a platformalapú munkának az infrastruktúrájukon keresztül történő szervezésére és irányítására. Az ilyen algoritmikus irányítás alá tartozó platformmunkát végző személyek gyakran nem is rendelkeznek információkkal az algoritmusok működéséről, a felhasznált személyes adatokról és arról, hogy viselkedésük miként befolyásolja az automatizált rendszerek által hozott döntéseket. Ezekhez az információkhoz a munkavállalók képviselői és a munkaügyi felügyelőségek sem férnek hozzá. Ezenkívül a platformalapú munkát végző személyek többnyire nem ismerik az automatizált rendszerek által hozott vagy alátámasztott döntések okait, és nincs lehetőségük arra, hogy ezeket a döntéseket megvitassák egy kapcsolattartó személlyel, vagy megkérdőjelezzék azokat.

(8) Az algoritmusokkal működő automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek egyre inkább helyettesítik azokat a funkciókat, amelyeket általában a vállalkozások vezetői végeznek, például a feladatok kiosztása, az egyes megbízások árazása és a munkaidő meghatározása, az utasítások adása, az elvégzett munka értékelése, az ösztönzők nyújtása vagy a szankciók kiszabása terén. Különösen a digitális munkaplatformok rendszerint ilyen algoritmikus rendszereket használnak a platformalapú munkának az infrastruktúrájukon keresztül történő szervezésére és irányítására. Az ilyen algoritmikus irányítás alá tartozó platformmunkát végző személyek gyakran nem is férnek hozzá az információkhoz az algoritmusok működéséről, a felhasznált személyes adatokról és arról, hogy viselkedésük miként befolyásolja az automatizált rendszerek által hozott döntéseket. Ezekhez az információkhoz munkavállalók képviselői, a platformalapú munkát végző személyek képviselői, valamint a munkaügyi felügyelőségek és az illetékes felügyeleti hatóságok sem férnek hozzá. Ezenkívül a platformalapú munkát végző személyek többnyire nem ismerik az automatizált rendszerek által hozott vagy alátámasztott döntések okait, és nincs lehetőségük arra, hogy megismerhessék e döntések okait, megvitassák e döntéseket egy kapcsolattartó személlyel, vagy megkérdőjelezzék azokat és helyesbítést kérjenek, illetve adott esetben jogorvoslatért folyamodjanak. A platformalapú munkát végző személyek és képviselőik gyakran nem kapnak kellő időben tájékoztatást vagy lehetőséget a munkakörülményeikre közvetlen hatást gyakorló algoritmikus rendszerek megvitatására, az azokat érintő tényleges konzultációra, azok megtárgyalására és felülvizsgálatára.

Módosítás  11

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) Ha a platformok több tagállamban vagy határokon átnyúlóan is működnek, gyakran nem egyértelmű, hogy a platformalapú munkát hol és ki végzi. Emellett a nemzeti hatóságok nem könnyen férnek hozzá a digitális munkaplatformokkal kapcsolatos adatokhoz, ideértve a platformmunkát végző személyek létszámára, foglalkozási viszonyára és munkakörülményeire vonatkozó információkat. Ez megnehezíti az alkalmazandó szabályok végrehajtását, többek között a munkajog és a szociális védelem tekintetében.

(9) Ha a platformok több tagállamban vagy határokon átnyúlóan is működnek, gyakran nem egyértelmű, hogy a platformalapú – és különösen az online – munkát hol és ki végzi. Emellett a nemzeti hatóságok nem könnyen férnek hozzá a digitális munkaplatformokkal kapcsolatos adatokhoz, ideértve a platformmunkát végző személyek létszámára, foglalkozási viszonyára és munkakörülményeire vonatkozó információkat. Ez megnehezíti az alkalmazandó nemzeti és európai szabályok végrehajtását, többek között a munka- és adójog, valamint a szociális védelem tekintetében.

Módosítás  12

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9a) Az Unióban működő platformok száma a 2016-os 463-ról 2021 márciusára 516-ra nőtt. A platformgazdaság az Unióban ugyanezen időszak alatt csaknem ötszörösére nőtt, a 2016-os 3,4 milliárd eurós becsült értékről 2020-ra mintegy 14 milliárd euróra. Az e platformok tevékenységének nagy része a taxi- és az ételkiszállítási szolgáltatások körébe tartozik, amelyek mindegyikét jelentősen érintette a Covid19-világjárvány (-35%, illetve +125%). Az Unión kívüli eredetű platformok fontos szerepet játszanak az Unió platformgazdaságában.

Módosítás  13

 

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10) Számos jogi eszköz rendelkezik a munkakörülményekre és a munkajogokra vonatkozó, az egész Unióban alkalmazandó minimumszabályokról. Ezek közé tartozik különösen az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelv55, a munkaidőről szóló 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv56, a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv57, valamint többek között a munkahelyi egészség és biztonság, a várandós munkavállalók, a munka és a magánélet közötti egyensúly, a határozott idejű foglalkoztatás, a részmunkaidős foglalkoztatás, a munkavállalók kiküldetése, a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció aspektusaira vonatkozó egyéb konkrét jogi eszközök. Bár ezek az eszközök bizonyos szintű védelmet biztosítanak a munkavállalók számára, nem vonatkoznak a valódi önfoglalkoztatókra.

(10) Számos jogi eszköz rendelkezik a munkakörülményekre és a munkajogokra vonatkozó, az egész Unióban alkalmazandó minimumszabályokról. Ezek közé tartozik különösen az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelv55, a munkaidőről szóló 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv56, a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv57, valamint többek között a munkahelyi egészség és biztonság, a várandós munkavállalók, a munka és a magánélet közötti egyensúly, a határozott idejű foglalkoztatás, a részmunkaidős foglalkoztatás, a munkavállalók kiküldetése, a munkavállalók tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció aspektusaira vonatkozó egyéb konkrét jogi eszközök. Ezeket a jogi eszközöket az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) különösen a vonatkozó ítélkezési gyakorlatában értelmezte, amely megállapítja, hogy a készenléti időt, amely alatt a munkavállaló lehetőségei más tevékenységek végzésére jelentősen korlátozottak, munkaidőnek kell tekinteni57a. A Bíróság értelmezése különösen fontos a platform-munkavállalók számára, akik heti 8,9 órát57b töltenek olyan nem fizetett feladatokkal, mint például a feladatok felkutatása, a feladatokra való várakozás, a feladatok megszerzéséért folytatott versenyeken való részvétel és a munkahirdetések áttekintése, amelyek, ha helytelenül önálló vállalkozóként vannak besorolva, nem számítanak munkaidőnek. Bár ezek az eszközök bizonyos szintű védelmet biztosítanak a munkavállalók számára, nem vonatkoznak a valódi önfoglalkoztatókra.

__________________

__________________

55 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1152 irányelve (2019. június 20.) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről (HL L 186., 2019.7.11., 105. o.).

55 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1152 irányelve (2019. június 20.) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről (HL L 186., 2019.7.11., 105. o.).

56 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelve (2003. november 4.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól (HL L 299., 2003.11.18., 9. o.).

56 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelve (2003. november 4.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól (HL L 299., 2003.11.18., 9. o.).

57 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9. o.).

57 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9. o.).

 

57a A Bíróság 2018. február 21-i ítélete, Ville de Nivelles kontra Rudy Matzak, C-518/15, ECLI: EU:C:2018:82; Ezt az érvelést két 2021-es ítéletben is megerősítették és kifejtették (a Bíróság (nagytanács) 2021. március 9-i ítélete az RJ kontra Stadt Offenbacham Main ügyben, C-580/19, ECLI:EU:C:2021:183; A Bíróság (nagytanács) 2021. március 9-i ítélete a -D.J. kontra Radiotelevizija Slovenija ügyben, C-344/19, ECLI:EU:C:2021:182.)

 

1a BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM, HATÁSVIZSGÁLATI JELENTÉS, amely az Európai Unióban a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatot kíséri (SWD(2021) 396 final/2.).

Módosítás  14

 

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11) A munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről szóló 2019/C 387/01 tanácsi ajánlás58 szerint a tagállamoknak olyan intézkedéseket kellene hozniuk, amelyek biztosítják, hogy a szociális védelmi rendszerek általi formális és tényleges védettség, valamint az ilyen rendszerek megfelelősége és átláthatósága minden munkavállalóra vonatkozzon, beleértve az önfoglalkoztatókat is. A tagállamok jelenleg eltérő mértékben nyújtanak szociális védelmet az önfoglalkoztatóknak.

(11) A szociális védelem egy szolidaritáson alapuló biztonsági háló, amely nem csak az egyén, hanem a társadalom egésze javát szolgálja. A munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről szóló 2019/C 387/01 tanácsi ajánlás58 szerint a tagállamoknak olyan intézkedéseket kellene hozniuk, amelyek biztosítják, hogy a szociális védelmi rendszerek általi formális és tényleges védettség, valamint az ilyen rendszerek megfelelősége és átláthatósága minden munkavállalóra vonatkozzon, beleértve az önfoglalkoztatókat is. A tagállamok jelenleg eltérő mértékben nyújtanak szociális védelmet az önfoglalkoztatóknak. A felhalmozott szociális jogok és jogosultságok hordozhatóságának biztosítása érdekében alapvető fontosságú a platformalapú munkát végző személyek szociális védelemhez való hozzáférésének biztosítása és szükség esetén kiterjesztése, többek között az egyik státuszból a másikba átkerülő személyek számára.

__________________

__________________

58 A Tanács 2019. november 8-i ajánlása a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről (2019/C 387/01) (HL C 387., 2019.11.15., 1. o.).

58 A Tanács 2019. november 8-i ajánlása a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről (2019/C 387/01) (HL C 387., 2019.11.15., 1. o.).

Módosítás  15

 

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12) Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet)59 biztosítja a természetes személyek védelmét a személyes adatok kezelése tekintetében, és különösen bizonyos jogokat és kötelezettségeket, valamint biztosítékokat ír elő a személyes adatok jogszerű, tisztességes és átlátható kezelése, többek között az egyedi ügyekben történő automatizált döntéshozatal tekintetében. Az (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendelet60 előmozdítja azon tisztességes és átlátható feltételeket, amelyek az online platformok által kínált online közvetítő szolgáltatások „üzleti felhasználói” tekintetében alkalmazandók. Az Európai Bizottság további jogszabályra tett javaslatot, amely harmonizált szabályokat állapít meg a mesterségesintelligencia-rendszerek szolgáltatóira és felhasználóira vonatkozóan61.

(12) Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet biztosítja a természetes személyek védelmét a személyes adatok kezelése tekintetében, és különösen bizonyos jogokat és kötelezettségeket, valamint biztosítékokat ír elő a személyes adatok jogszerű, tisztességes és átlátható kezelése, többek között az egyedi ügyekben történő automatizált döntéshozatal tekintetében. Az (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendelet60 előmozdítja azon tisztességes és átlátható feltételeket, amelyek az online platformok által kínált online közvetítő szolgáltatások „üzleti felhasználói” tekintetében alkalmazandók. Az Európai Bizottság további jogszabályra tett javaslatot, amely harmonizált szabályokat állapít meg a mesterségesintelligencia-rendszerek szolgáltatóira és felhasználóira vonatkozóan61, az ezen irányelvben meghatározott konkrétabb szabályok sérelme nélkül.

__________________

__________________

59 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet, HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

 

60 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (2019. június 20.) az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (HL L 186., 2019.7.11., 57. o.).

60 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (2019. június 20.) az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (HL L 186., 2019.7.11., 57. o.).

61 COM(2021) 206 final, 2021. április 21.

61 COM(2021) 206 final, 2021. április 21.

Módosítás  16

 

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) Míg a meglévő vagy javasolt uniós jogi aktusok bizonyos általános biztosítékokat írnak elő, a platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos kihívások további egyedi intézkedéseket tesznek szükségessé. A platformalapú munkavégzés fenntartható módon történő fejlesztése érdekében az Uniónak olyan új minimumszabályokat kell megállapítania a munkakörülményekre vonatkozóan, amelyek jól kezelik a platformalapú munkavégzésből eredő kihívásokat. Az Unióban platformmunkát végző személyek számára minimális jogokat kell biztosítani foglalkozási viszonyuk helyes meghatározása, az algoritmikus irányítás átláthatóságának, méltányosságának és elszámoltathatóságának előmozdítása, valamint a platformalapú munkavégzés átláthatóságának javítása érdekében, többek között a határokon átnyúló helyzetekben is. E problémák kezelése során javítani kell a jogbiztonságot, egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni a digitális munkaplatformok és az offline szolgáltatók között, valamint támogatni kell a digitális munkaplatformok fenntartható növekedését az Unióban.

(13) Míg a meglévő vagy javasolt uniós jogi aktusok bizonyos általános biztosítékokat írnak elő, a platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos kihívások további egyedi intézkedéseket tesznek szükségessé. A platformalapú munkavégzés fenntartható módon történő fejlesztése érdekében az Uniónak olyan új minimumszabályokat kell megállapítania a munkakörülményekre vonatkozóan, amelyek jól kezelik a platformalapú munkavégzésből eredő kihívásokat, és biztosítják a platform-munkavállalók alapvető jogainak védelmét. A platform-munkavállalók és adott esetben a platformalapú munkát végző személyek számára biztosítani kell a minimális jogokat, a szerződéses státuszuk helyes meghatározását, valamint a tisztességes és igazságos munkafeltételeket, előmozdítva az átláthatóságot, a méltányosságot, az elszámoltathatóságot és a megkülönböztetésmentességet, megelőzve az egészségügyi és biztonsági kockázatokat az algoritmikus irányításban, javítva a platformalapú munkavégzés átláthatóságát, többek között határokon átnyúló helyzetekben is, valamint biztosítva a kollektív tárgyalásokhoz való jogot a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban. E problémák kezelése során javítani kell a jogbiztonságot, egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni a digitális munkaplatformok és az offline szolgáltatók között, valamint támogatni kell a digitális munkaplatformok fenntartható növekedését az Unióban. Ennek elérése érdekében a digitális munkaplatformon keresztül dolgozó személyeket helyesen kell besorolni szerződéses státuszuk tekintetében, hogy hozzáférhessenek az alkalmazandó nemzeti munkaügyi és szociális védelmi jogszabályokhoz.

Módosítás  17

 

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14) A Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 154. cikkével összhangban kétszakaszos konzultációt folytatott a szociális partnerekkel a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról. A szociális partnerek között nem született megállapodás a szóban forgó kérdésekre vonatkozó tárgyalások megkezdéséről. Fontos azonban, hogy uniós szinten lépéseket tegyünk ezen a területen a jelenlegi jogi keretnek a platformmunka térnyeréséhez való hozzáigazításával.

(14) A Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 154. cikkével összhangban kétszakaszos konzultációt folytatott a szociális partnerekkel a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról. A szociális partnerek között nem született megállapodás a szóban forgó kérdésekre vonatkozó tárgyalások megkezdéséről. Fontos azonban, hogy uniós szinten lépéseket tegyünk ezen a területen a jelenlegi jogi keretnek a platformmunka, valamint automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek használatának térnyeréséhez való hozzáigazításával.

Módosítás  18

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15) Emellett a Bizottság kiterjedt eszmecserét folytatott az érdekelt felekkel, többek között a digitális munkaplatformokkal, a platform-munkavállalók szövetségeivel, a tudományos élet szakértőivel, a tagállamok és a nemzetközi szervezetek szakértőivel, valamint a civil társadalom képviselőivel.

(15) Emellett a Bizottság kiterjedt eszmecserét folytatott az érdekelt felekkel, többek között a digitális munkaplatformokkal, a platform-munkavállalók szövetségeivel, a szociális partnerekkel, a tudományos élet szakértőivel, a tagállamok és a nemzetközi szervezetek szakértőivel, valamint a civil társadalom képviselőivel.

Módosítás  19

 

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16) Az irányelvet minden olyan, az Unióban platformalapú munkát végző személyre alkalmazni kell, aki a tagállamokban a hatályos jog, kollektív szerződések vagy gyakorlat által meghatározott munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkezik, vagy a tények értékelése alapján esetében ezek valamelyike feltételezhető, figyelembe véve az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát is. Ennek magában kell foglalnia azokat a helyzeteket is, amikor a platformalapú munkát végző személy foglalkozási viszonya nem egyértelmű, lehetővé téve e viszony pontos meghatározását. Az algoritmikus irányításra vonatkozó, a személyes adatok kezeléséhez kapcsolódó rendelkezéseket a valódi önfoglalkoztatókra és az Unióban platformmunkát végző egyéb olyan személyekre is alkalmazni kell, akik nem állnak munkaviszonyban.

(16) Az irányelvet minden olyan, az Unióban platformalapú munkát végző személyre alkalmazni kell, aki az egyes tagállamokban a hatályos jog, kollektív szerződések vagy gyakorlat által meghatározott munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkezik, vagy a tények értékelése alapján esetében ezek valamelyike feltételezhető, figyelembe véve a Bíróság ítélkezési gyakorlatát is. Ennek magában kell foglalnia azokat a helyzeteket is, amikor a platformalapú munkát végző személy foglalkozási viszonya nem egyértelmű, lehetővé téve e viszony pontos meghatározását. Az algoritmikus irányításra vonatkozó, a személyes adatok kezeléséhez kapcsolódó rendelkezéseket a valódi önfoglalkoztatókra és az Unióban platformmunkát végző egyéb olyan személyekre is alkalmazni kell, akik nem állnak munkaviszonyban.

Módosítás  20

 

Irányelvre irányuló javaslat

17 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(17a) A 86/653/EGK tanácsi irányelv1a hatálya alá tartozó önálló vállalkozó közvetítő személyek, akik folyamatos felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy egy másik személy javára áruk eladásáról vagy megvásárlásáról tárgyalásokat folytassanak, vagy hogy ilyen ügyletekről e személy nevében és érdekében eljárva tárgyalásokat folytassanak és ilyen ügyleteket kössenek, nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, feltéve, hogy a digitális munkaplatform nem szervezi meg a kereskedelmi ügynökök vagy közvetítők munkáját az ilyen kereskedelmi ügynökök és megbízóik között.

 

__________________

 

1a A Tanács 86/653/EGK irányelve a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról (HL L 382., 1986.12.31., 17. o.).

Módosítás  21

 

Irányelvre irányuló javaslat

17 b preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(17b) A nemzeti jog és gyakorlat által szabályozott taxiszolgáltatások megkülönböztethetők az utazásmegosztó személyszállítás digitális munkaplatformjaitól, amennyiben azok csupán egy már meglévő szolgáltatás „kiegészítését” jelentik, és csak a valóban önálló vállalkozói tevékenységet folytató, engedéllyel rendelkező taxisofőröket kapcsolják össze ügyfeleikkel, a taxiszolgáltatást igénybe vevő személyektől kapott közleményeket az engedéllyel rendelkező taxisofőröknek küldve, feltéve, hogy ezen irányelvnek megfelelően nem gyakorolnak semmilyen ellenőrzést vagy irányítást az engedéllyel rendelkező taxisofőrök felett, nevezetesen többek között, hogy a szolgáltató nem határozza meg és szedi be az utazás díját, és nem gyakorol ellenőrzést a járművek minősége vagy a járművezetők és munkájuk elvégzése felett. Az önálló vállalkozói tevékenységet folytató taxisofőrök általában szabadon választhatják meg, hogyan generálják forgalmukat jellemzően az engedélyükkel megszerzett jogoknak köszönhetően, mint például az ügyfelekhez való szabad hozzáférés joga utcai személyszállítás, célzott nyilvános taximegállók vagy ezzel egyenértékű módok révén.

Módosítás  22

 

Irányelvre irányuló javaslat

17 c preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(17c) A „platformalapú közösségi munkavégzés” (crowdwork) az online platformokon keresztül az ügyfelek vagy munkáltatók széles köre számára esetlegesen biztosított feladatok kiszervezésének vagy kiosztásának megszervezéseként határozható meg. A platformalapú közösségi munkavégzés számos hasonlóságot mutat az atipikus foglalkoztatás más formáival, például a munkaerő-kölcsönzéssel, a részmunkaidős foglalkoztatással vagy a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzéssel. Jellemzően az interneten, technológiai közvetítőn keresztül végzik, amely gyakran platform. A mikromunka- vagy közösségi platformok koordinálják a kisebb online feladatokat. Ezek a mikromunka-platformok az online digitális munkaplatformok egy olyan fajtái, amelyek tömeges („crowd”), rugalmas munkaerőt biztosítanak a vállalkozások és más ügyfelek számára a számítógép és internetkapcsolat segítségével távolról is elvégezhető kisebb feladatok végrehajtásához. A feladatokat számos magánszemély – az úgynevezett tömeg (crowd) – kapja meg, akik személyi számítógépeiken keresztül aszinkron módon és távolról is végezhetik az egyes tevékenységeket. A platformalapú közösségi munkát szervező digitális munkaplatformoknak ezen irányelv hatálya alá kell tartozniuk.

Módosítás  23

 

Irányelvre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18) A digitális munkaplatformok abban különböznek más online platformoktól, hogy magánszemélyek által végzett munkát szerveznek a platform által nyújtott szolgáltatás igénybevevőjének egyszeri vagy ismétlődő kérésére. A magánszemélyek által végzett munka megszervezéséről beszélhetünk legalább akkor, ha a szolgáltatás iránti kereslet és a digitális munkaerő-platformmal szerződéses kapcsolatban álló, egy adott feladat elvégzésére rendelkezésre álló magánszemély által biztosított munkaerő-kínálat összehangolásában a platform jelentős szerepet játszik, és a szervezés magában foglalhat más tevékenységeket is, például a kifizetésekkel kapcsolatos adminisztrációt. Nem tekintendők digitális munkaplatformnak azok az online platformok, amelyek nem szervezik meg a magánszemély által végzett munkát, hanem csupán olyan eszközöket biztosítanak, amelyek révén a szolgáltatók eljuthatnak a végfelhasználóhoz, például a kínált/keresett szolgáltatások hirdetése révén, vagy egy adott területen elérhető szolgáltatók adatainak összegyűjtésével és megjelenítésével, minden további közreműködés nélkül. A digitális munkaplatform fogalma nem terjed ki azokra a szolgáltatókra, amelyek elsődleges célja eszközök hasznosítása vagy megosztása, így például a rövid távú szálláshely-szolgáltatások. A fogalom azokra a szolgáltatókra korlátozódik, amelyek esetében a magánszemélyek által végzett munka – például személyszállítás/árufuvarozás vagy takarítás – megszervezése nem csupán kisebb jelentőségű és tisztán járulékos, hanem szükségszerű és lényeges elem.

(18) A digitális munkaplatformok abban különböznek más online platformoktól, hogy magánszemélyek által végzett munkát szerveznek a platform által nyújtott szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére, vagy a munkát nyílt, egyszeri vagy ismételt felhívás útján, elektronikus úton, például weboldalon vagy mobilalkalmazáson keresztül szervezik meg. A magánszemélyek által végzett munka megszervezéséről beszélhetünk legalább akkor, ha a kereslet és a digitális munkaerő-platformmal szerződéses kapcsolatban álló – függetlenül az adott személy és a szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személy közötti kapcsolat szerződéses megnevezésétől –, egy adott feladat elvégzésére rendelkezésre álló magánszemély által biztosított munkaerő-kínálat összehangolásában a platform szerepet játszik, és a szervezés magában foglalhat más tevékenységeket is, például a kifizetésekkel kapcsolatos adminisztrációt. Nem tekintendők digitális munkaplatformnak azok az online platformok, amelyek nem szervezik meg a magánszemély által végzett munkát, hanem csupán a kínált/keresett szolgáltatások hirdetéséhez, vagy egy adott területen elérhető szolgáltatók adatainak összegyűjtéséhez és megjelenítéséhez kínálnak eszközöket, minden további közreműködés nélkül. A digitális munkaplatform fogalma nem terjed ki azokra a szolgáltatókra, amelyek célja eszközök hasznosítása vagy megosztása, így például a rövid távú szálláshely-szolgáltatások vagy az áruk viszonteladása.

Módosítás  24

 

Irányelvre irányuló javaslat

18 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18a) A platformalapú munkát végző személyek gyakori téves besorolása, valamint az olyan közös munkahely hiánya, ahol a platform-munkavállalók megismerhetik egymást és – többek között érdekeiknek a munkáltatóval szembeni védelme céljából – kommunikálhatnak egymással, ahhoz vezet, hogy a vállalati szakszervezeteket vagy a munkavállalói képviseleteket a munkáltató hozza létre vagy ellenőrzi, és azok nem a munkavállalók érdekében jönnek létre, ami a platformalapú munkavégzésben különösen súlyos jelenség. Az ilyen vállalati szakszervezetek vagy munkavállalói képviseletek ellentétesek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 98. egyezményének 2. cikkével és a 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel1b. A tájékoztatásra és konzultációra vonatkozó gyakorlati rendelkezések megállapítása, illetve végrehajtása során a munkaadóknak és a munkavállalói képviselőknek a kölcsönös együttműködés szellemében kell dolgozniuk, megfelelően figyelembe véve a másik fél jogait és kötelezettségeit, valamint a vállalkozás vagy az üzem és a munkavállalók érdekeit. A digitális munkaplatformoknak a legreprezentatívabb szakszervezetekkel együtt biztosítani kell, hogy a munkavállalói képviseletek megválasztása megfeleljen az alapvető jogoknak és szabadságoknak, és összhangban legyen az alkalmazandó nemzeti joggal és gyakorlattal.

 

__________________

 

1a A Eurofound meghatározása, https://www.eurofound.europa.eu/observatories/eurwork/industrial-relations-dictionary/company-union

 

1b Az Európai Parlament és a Tanács 2002/14/EK irányelve (2002. március 11.) az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról – Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közös nyilatkozata a munkavállalók képviseletéről (HL L 80., 2002.3.23., 2. o.)

Módosítás  25

 

Irányelvre irányuló javaslat

18 b preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18b) A szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások rendkívül fontosak ezen irányelv céljainak teljesítéséhez. Meg kell őrizni a szakszervezetek kizárólagos előjogait, például a kollektív tárgyalásokon való részvételhez és a kollektív szerződések megkötéséhez való jogukat. A szakszervezetek és más munkavállalói képviselők ezen irányelvben meghatározott jogait és előjogait az ILO-egyezményekkel1a és az Európa Tanács Európai Szociális Chartájával összhangban kell biztosítani és tiszteletben tartani.

 

__________________

 

1a Különösen az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló 87. sz. egyezmény, a szervezkedési jogról és a kollektív tárgyalási jogról szóló 98. sz. ILO-egyezmény, valamint a munkavállalók képviselőiről szóló 135. sz. ILO-egyezmény, a munkaügyi kapcsolatokról (közszolgálat) szóló 151. sz. ILO-egyezmény, a kollektív tárgyalásokról szóló 154. sz. ILO-egyezmény és a kapcsolódó ILO-ajánlások kellő figyelembevételével.

Módosítás  26

 

Irányelvre irányuló javaslat

18 c preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18c) Az automatizált döntéshozatali és nyomonkövetési rendszereknek magukban kell foglalniuk minden olyan számítástechnikai módszert vagy adatkészletet alkalmazó számítástechnikai mechanizmust, amely befolyásolhatja a munkakörülményeket és a munkaszervezést, és lehetővé teszi a platformalapú munkát végző személyekre jelentős hatást gyakorló problémamegoldó intézkedéseket vagy ajánlásokat. Az ilyen automatizált döntéshozatal magában foglalja többek között a nyomon követést, a teljesítményértékelést, az egyéni profilalkotást és a feladatok kiosztását. A számítógépes alkalmazások (például az e-mailek) üzenetváltásra történő használata főszabály szerint kommunikációs eszköznek minősül, így nem jelenti azt, hogy ezek az alkalmazások önmagukban automatizált döntések.

Módosítás  27

 

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19) A platformalapú munkavégzés keretében színlelt önfoglalkoztatás elleni küzdelem és a foglalkozási viszony helyes meghatározásának elősegítése érdekében a tagállamoknak megfelelő eljárásokkal kell rendelkezniük a platformalapú munkát végző személyek foglalkozási viszonya téves besorolásának megelőzése és kezelése céljából. Ezen eljárások célja a nemzeti jog, a kollektív szerződések vagy a gyakorlat által meghatározott munkaviszony fennállásának megállapítása a Bíróság ítélkezési gyakorlatának figyelembevételével, valamint – amennyiben létezik ilyen munkaviszony – a munkavállalókra alkalmazandó uniós joggal, továbbá a nemzeti munkajoggal, a kollektív szerződésekkel és a szociális védelemre vonatkozó szabályokkal való teljes összhang biztosítása. Amennyiben a helyesen megállapított foglalkozási viszony az önfoglalkoztatás vagy a – nemzeti szinten meghatározott – köztes foglalkozási viszony, az e viszonynak megfelelő jogokat és kötelezettségeket kell alkalmazni.

(19) A platformmunkát végző személy platform-munkavállaló vagy valódi önálló vállalkozó lehet. A platformalapú munkavégzés keretében színlelt önfoglalkoztatás elleni küzdelem és a foglalkozási viszony helyes meghatározásának elősegítése érdekében a tagállamoknak hatékony eljárásokkal kell rendelkezniük a platformalapú munkát végző személyek foglalkozási viszonya téves besorolásának megelőzése és kezelése céljából. Ezen eljárások célja a foglalkoztatási viszony helyes meghatározása, a nemzeti és az alkalmazandó nemzetközi jog, a kollektív szerződések vagy a gyakorlat által meghatározott munkaviszony fennállásának megállapítása a Bíróság ítélkezési gyakorlatának figyelembevételével, valamint – amennyiben létezik ilyen munkaviszony – a munkavállalókra alkalmazandó uniós joggal, továbbá a nemzeti munkajoggal, a kollektív szerződésekkel és a szociális védelemre vonatkozó szabályokkal való teljes összhang biztosítása. Amennyiben az önfoglalkoztatás a – nemzeti szinten – helyesen megállapított foglalkozási viszony, az e viszonynak megfelelő jogokat és kötelezettségeket kell alkalmazni.

Módosítás  28

 

Irányelvre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20) Ítélkezési gyakorlatában a Bíróság megállapította a munkavállalói jogállás meghatározására vonatkozó kritériumokat62. Az irányelv végrehajtása során figyelembe kell venni e kritériumok Bíróság általi értelmezését. A nemzeti jogban meghatározott önfoglalkoztatói státusszal való visszaélés – akár nemzeti, akár határokon átnyúló esetekben – egy olyan formája a megtévesztő módon bejelentett munkavégzésnek, amelyet gyakran a be nem jelentett munkavégzéssel hoznak összefüggésbe. Színlelt önfoglalkoztatásról akkor beszélünk, amikor egy személy – bizonyos jogi vagy adózási kötelezettségek elkerülése végett – önfoglalkoztatóként van bejelentve, miközben teljesít minden olyan feltételt, amely egy munkaviszonyra jellemző.

(20) Ítélkezési gyakorlatában a Bíróság megállapította a munkavállalói jogállás meghatározására vonatkozó kritériumokat62. Az irányelv végrehajtása során figyelembe kell venni e kritériumok Bíróság általi értelmezését. A nemzeti jogban meghatározott önfoglalkoztatói státusszal való visszaélés – akár nemzeti, akár határokon átnyúló esetekben – egy olyan formája a megtévesztő módon bejelentett munkavégzésnek, amelyet gyakran a be nem jelentett munkavégzéssel hoznak összefüggésbe. Színlelt önfoglalkoztatásról akkor beszélünk, amikor egy személy – bizonyos jogi vagy adózási kötelezettségek elkerülése végett – önfoglalkoztatóként van bejelentve, miközben teljesít minden olyan feltételt, amely egy munkaviszonyra jellemző, ezzel tisztességtelen versenyhelyzetet teremtve a törvényt tiszteletben tartó vállalkozásokkal szemben. E személyeknek ezen irányelv hatálya alá kell tartozniuk.

__________________

__________________

62 A Bíróságnak a C-66/85. sz., Deborah Lawrie-Blum kontra Land Baden-Württemberg ügyben 1986. július 3-án hozott ítélete, ECLI:EU:C:1986:284; a C-428/09. sz., Union Syndicale Solidaires Isère kontra Premier ministre és társai ügyben 2010. október 14-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:2010:612; a C-413/13. sz., FNV Kunsten Informatie en Media kontra Staat der Nederlanden ügyben 2014. december 4-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:2014:2411; a C-229/14. sz., Ender Balkaya kontra Kiesel Abbruch- und Recycling Technik GmbH ügyben 2015. július 9-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:2015:455; a C-216/15. sz., Betriebsrat der Ruhrlandklinik gGmbH kontra Ruhrlandklinik gGmbH ügyben 2016. november 17-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:2016:883; a C-658/18. sz., UX kontra Governo della Repubblica italiana ügyben 2020. július 16-án hozott ítélete, ECLI:EU:C:2020:572; valamint a C-692/19. sz., B kontra Yodel Delivery Network Ltd ügyben 2020. április 22-én hozott végzése, ECLI:EU:C:2020:288.

62 A Bíróságnak a C-66/85. sz., Deborah Lawrie-Blum kontra Land Baden-Württemberg ügyben 1986. július 3-án hozott ítélete, ECLI:EU:C:1986:284; a C-428/09. sz., Union Syndicale Solidaires Isère kontra Premier ministre és társai ügyben 2010. október 14-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:2010:612; a C-413/13. sz., FNV Kunsten Informatie en Media kontra Staat der Nederlanden ügyben 2014. december 4-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:2014:2411; a C-229/14. sz., Ender Balkaya kontra Kiesel Abbruch- und Recycling Technik GmbH ügyben 2015. július 9-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:2015:455; a C-216/15. sz., Betriebsrat der Ruhrlandklinik gGmbH kontra Ruhrlandklinik gGmbH ügyben 2016. november 17-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:2016:883; a C-658/18. sz., UX kontra Governo della Repubblica italiana ügyben 2020. július 16-án hozott ítélete, ECLI:EU:C:2020:572; valamint a C-692/19. sz., B kontra Yodel Delivery Network Ltd ügyben 2020. április 22-én hozott végzése, ECLI:EU:C:2020:288.

Módosítás  29

 

Irányelvre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22) Ha a tények alapján megállapítható a munkaviszony fennállása, akkor egyértelműen meg kell határozni, hogy ki a munkáltatóként eljáró fél, és ennek a félnek vállalnia kell a munkáltatói szerepéből adódó kötelezettségeket.

(22) Ha a tények alapján megállapítható a munkaviszony fennállása, akkor egyértelműen meg kell határozni a munkáltatóként eljáró felet vagy feleket, eleget téve a nemzeti jog és a tevékenységi ágazatra alkalmazandó vonatkozó nemzeti vagy ágazati kollektív szerződések szerinti munkáltatói szerepből eredő valamennyi kötelezettségnek, amelyet a tagállamoknak a szociális partnerekkel együttműködve, a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban kell meghatározniuk.

Módosítás  30

 

Irányelvre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23) A foglalkozási viszony helyes meghatározása nem lehet ok arra, hogy ne javuljanak a platformmunkát végző valódi önfoglalkoztató személyek munkakörülményei. Amennyiben a digitális munkaplatform – tisztán önkéntes alapon vagy az érintett személyekkel egyetértésben – úgy dönt, hogy a platformon dolgozó önfoglalkoztató személyeket szociális védelemben, balesetbiztosításban vagy egyéb biztosításban, képzésben vagy hasonló ellátásokban részesíti, ezek az ellátások önmagukban nem tekinthetők a munkaviszony fennállására utaló meghatározó elemeknek.

(23) A foglalkozási viszony helyes meghatározása nem lehet ok arra, hogy ne javuljanak a platformmunkát végző valódi önfoglalkoztató személyek munkakörülményei. A kollektív tárgyalás kulcsfontosságú eszköz a platformalapú munkát végző személyek munkakörülményeinek javításához, a munkaviszony szerződéses meghatározásától függetlenül, és mind a Bizottságnak, mind a tagállamoknak ösztönöznie kell azt. Az uniós versenyjognak a kollektív szerződésekre történő alkalmazásáról szóló, az egyedül dolgozó önálló vállalkozók munkafeltételeire vonatkozó iránymutatásokat tartalmazó, 2022. szeptember 30-i bizottsági közlemény e célból hasznos iránymutatásként szolgálhat, a kollektív képviselet hatályára és formájára vonatkozó nemzeti jog és gyakorlat sérelme nélkül, feltéve, hogy ezek a megállapodások a valóban önfoglalkoztató személyekre vonatkoznak. A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy hatékony védelmet biztosítsanak a platformalapú munkát végző személyek, különösen a női munkavállalók, valamint a legkiszolgáltatottabb helyzetű munkavállalók, a fiatal munkavállalók, az idősebb munkavállalók, az informális gazdaságban tevékenykedő munkavállalók, a migráns munkavállalók és a fogyatékossággal élő munkavállalók hatékony védelmére.

Módosítás  31

 

Irányelvre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24) Amikor a digitális munkaplatformok ellenőrzik a munkavégzés bizonyos elemeit, úgy járnak el, mint a munkáltatók egy munkaviszony keretein belül. Az irányítás és ellenőrzés, illetve a jogi alárendelés a munkaviszony meghatározásának alapvető eleme a tagállamokban és a Bíróság ítélkezési gyakorlatában. Ezért azokat a szerződéses viszonyokat, amelyekben a digitális munkaplatformok bizonyos szintű ellenőrzést gyakorolnak a munkavégzés egyes elemei felett, jogi vélelem alapján a platform és a platformon munkát végző személy közötti munkaviszonynak kell tekinteni. Következésképpen ezt a személyt olyan munkavállalónak kell minősíteni, aki e viszonnyal összhangban rendelkezik mindazon jogokkal és kötelezettségekkel, amelyek a nemzeti és uniós jogban, a kollektív szerződésekben és a gyakorlatban meg van határozva. A jogi vélelmet minden vonatkozó közigazgatási és bírósági eljárásban alkalmazni kell, és annak a platformalapú munkát végző személy javát kell szolgálnia. A vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzéséért vagy a vonatkozó jogszabályok érvényesítéséért felelős hatóságok, például a munkaügyi felügyelőségek, a szociális védelmi szervek vagy az adóhatóságok szintén hivatkozhatnak e jogi vélelemre. A tagállamoknak nemzeti keretet kell létrehozniuk a jogviták visszaszorítása és a jogbiztonság növelése érdekében.

(24) Amikor a digitális munkaplatformok felügyelik vagy valamilyen formában ellenőrzik a munkavégzés bizonyos elemeit, úgy járnak el, mint a munkáltatók egy munkaviszony keretein belül. Az irányítás és ellenőrzés, illetve az alárendelés a munkaviszony meghatározásának alapvető eleme a tagállamokban és a Bíróság ítélkezési gyakorlatában. Ezért a platformalapú munkát végző személyek és a digitális munkaplatform közötti szerződéses viszonyokat jogi vélelem alapján munkaviszonynak kell tekinteni. A nemzeti hatóságoknak ezt a vélelmet kell alkalmazniuk, ha úgy ítélik meg, hogy a platformalapú munkát végző személyek besorolása helytelen lehet. A vélelmet akkor is alkalmazni kell, ha egy platformalapú munkát végző személy vagy több platformalapú munkát végző személy nevében vagy támogatása érdekében eljáró szakszervezet közigazgatási vagy bírósági eljárásban vitatja a besorolást. A jogi vélelmet minden vonatkozó közigazgatási és bírósági eljárásban alkalmazni kell, és annak a platformalapú munkát végző személy javát kell szolgálnia. A vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzéséért vagy a vonatkozó jogszabályok érvényesítéséért felelős hatóságoknak, például a munkaügyi felügyelőségeknek, a szociális védelmi szerveknek vagy az adóhatóságoknak szintén alkalmazniuk kell e vélelmet. A tagállamoknak olyan nemzeti keretet kell létrehozniuk a jogviták visszaszorítása és a jogbiztonság növelése érdekében, amely a szerződéses jogviszony kezdetétől biztosítja a platformalapú munkát végző személyek helyes besorolását. A munkaviszony jogi vélelme nem vezethet a platformalapú munkát végző valamennyi személy munkavállalóként való automatikus besorolásához, mivel a platformnak mindig lehetősége van arra, hogy megcáfolja a vélelmet, mielőtt az illetékes közigazgatási vagy jogi hatóság döntést hoz az átsorolásról. A vélelem nem terjedhet ki azokra a helyzetekre, amikor a platformmunkát végző személyek valódi önfoglalkoztatók. A platformalapú munkát végző, valóban önfoglalkoztató személyek számára lehetővé kell tenni, hogy továbbra is azok maradjanak, és a platformokon keresztül hozzáférhessenek a munkához. A valódi önfoglalkoztató személyek maguk felelnek ügyfeleik előtt munkájuk elvégzéséért és eredményeik minőségéért.

Módosítás  32

 

Irányelvre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25) A jogi vélelem alkalmazhatóságának és a munkavállalói jogok érvényesítésének megkönnyítése érdekében az irányelvben meg kell határozni a munkavégzés digitális munkaplatform általi ellenőrzésének kritériumait. E kritériumoknak az uniós és a nemzeti ítélkezési gyakorlaton kell alapulniuk, és figyelembe kell venniük a munkaviszonyra vonatkozó tagállami koncepciókat. A kritériumoknak konkrét elemeket kell tartalmazniuk, amelyek igazolják, hogy a digitális munkaplatform például nem csupán ajánlja, hanem gyakorlati módon meghatározza a munkafeltételeket, a javadalmazást vagy mindkettőt, utasításokat ad a munkavégzés módjára vonatkozóan, vagy megakadályozza a platformalapú munkát végző személyt abban, hogy üzleti kapcsolatokat alakítson ki a potenciális ügyfelekkel. A vélelem gyakorlatban való tényleges alkalmazásához két kritériumnak mindig teljesülnie kell. Ugyanakkor a kritériumok nem terjedhetnek ki azokra a helyzetekre, amikor a platformmunkát végző személyek valódi önfoglalkoztatók. A valódi önfoglalkoztató személyek maguk felelnek ügyfeleik előtt munkájuk elvégzéséért és eredményeik minőségéért. A valódi önfoglalkoztatás jellemzője a munkaidő vagy a távollét időszakának szabad megválasztása, a feladatok esetleges visszautasítása, az alvállalkozók vagy helyettesítők tetszés szerinti igénybevétele, illetve a bármely harmadik fél számára történő szabadon választott munkavégzés. Ezért az ilyen mérlegelési jogkör feltételek vagy szankciórendszer révén történő de facto korlátozását is a munkavégzés-ellenőrzés egyik elemének kell tekinteni. A munkavégzés szoros felügyeletét vagy a munkaeredmények minőségének alapos – többek között elektronikus úton történő – ellenőrzését (amely nem pusztán a szolgáltatás igénybe vevői által végzett értékelések vagy minősítések felhasználását jelenti) szintén a munkavégzés-ellenőrzés egyik elemének kell tekinteni. Ugyanakkor a digitális munkaplatformoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy műszaki interfészeiket úgy alakítsák ki, hogy biztosítsák a jó fogyasztói élményt. A jogszabályok által előírt vagy a szolgáltatás igénybe vevői egészségének és biztonságának védelméhez szükséges intézkedések vagy szabályok nem tekinthetők a munkavégzés ellenőrzésének.

(25) Azokat a hatóságokat és illetékes intézményeket, amelyek objektív értékelés alapján meghatározzák a platformalapú munkát végző személyek helyes besorolását az adott tagállamban alkalmazandó jog, kollektív szerződések vagy gyakorlat által meghatározott munkaviszony fennállása tekintetében, figyelembe véve a Bíróság ítélkezési gyakorlatát, olyan ténybeli elemeknek kell alátámasztaniuk, amelyek arra utalnak, hogy a digitális munkaplatform ellenőrzést és irányítást gyakorol a munkavégzés felett. Ezeknek az elemeknek az uniós és a nemzeti ítélkezési gyakorlaton, valamint az ILO munkaviszonyról szóló, 2006. évi 198. sz. ajánlásán kell alapulniuk, és figyelembe kell venniük a munkaviszonyra vonatkozó tagállami koncepciókat és azok folyamatos fejlődését, az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek fejlődését is követve. Azon konkrét elemek között, amelyek jelezhetik, hogy a digitális munkaplatform ellenőrzi és irányítja a munkavégzést, vannak olyanok, amelyek igazolják, hogy a digitális munkaplatform például: gyakorlati módon meghatározza a munkafeltételeket, a javadalmazást vagy mindkettőt; elvégzi a javadalmazás időszakos kifizetését a munkavállaló részére; megköveteli a megjelenésre vagy magatartásra vonatkozó szabályok betartását; utasításokat ad a munkavégzés módjára vonatkozóan; megakadályozza a platformalapú munkát végző személyt abban, hogy üzleti kapcsolatokat alakítson ki a potenciális ügyfelekkel, többek között a munka elvégzése során vagy azt követően a platformalapú munkát végző személy és az áruk vagy szolgáltatások igénybe vevője közötti kommunikáció ellenőrzése vagy korlátozása révén; felügyeli a munkavégzést, többek között elektronikus eszközök révén; nyomon követi vagy felügyeli a platformalapú munkát végző személyt munkavégzés közben; ellenőrzi és megszervezi a magánszemélyek által végzett platformmunkához kapcsolódó üzleti tevékenységet, vagy fenntartja a kapcsolódó befektetésekért és irányításért viselt felelősséget; a platformmunkát végző személy számára biztosítja a munka elvégzéséhez szükséges eszközöket, digitális eszközöket, anyagokat vagy gépeket; korlátozza a platformalapú munkát végző személy azon szabadságát – többek között hátrányos következmények kilátásba helyezésével –, hogy szociális védelmet, balesetbiztosítást, nyugdíjrendszert vagy egyéb biztosítási formákat választhasson. A valódi önfoglalkoztatás jellemzője a munkaidő vagy a távollét időszakának szabad megválasztása, a feladatok esetleges visszautasítása, az alvállalkozók vagy helyettesítők tetszés szerinti igénybevétele, illetve a bármely harmadik fél számára történő szabadon választott munkavégzés, bár ezek önmagukban nem bizonyítják az önfoglalkoztatás fennállását. Ezért a munkaszervezésre, különösen a munkaidő vagy a távolléti időszakok megválasztására, a feladatok elfogadására vagy elutasítására, illetve alvállalkozók vagy helyettesítők igénybevételére vonatkozó jogkör számos feltétel vagy szankciórendszer révén történő tényleges korlátozását, beleértve a munkához való hozzáférés korlátozását, vagy az ügyfél-minősítési rendszereknek az ellenőrzés eszközeként és szankciók alapjaként vagy a munkamegbízások kiosztásának eszközeként való használatát is a munkavégzés-ellenőrzésre utaló elemnek kell tekinteni. A munkaeredmények minőségének – többek között elektronikus úton történő – ellenőrzését a munkavégzés-ellenőrzésre utaló elemként szintén figyelembe kell venni. A felsorolás nem teljes körű: bármely más releváns elem utalhat arra, hogy a digitális munkaplatform ellenőrzést és irányítást gyakorol a munkavégzés felett. Ugyanakkor a digitális munkaplatformoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy műszaki interfészeiket úgy alakítsák ki, hogy biztosítsák, hogy a jogszabályok által előírt intézkedések vagy szabályok ne minősüljenek a munkavégzés felügyeletének.

Módosítás  33

 

Irányelvre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26) A jogbiztonság és az átláthatóság valamennyi érintett fél számára történő biztosításához elengedhetetlen a jogi vélelem megfelelő intézkedések – például a nyilvánosság tájékoztatása, iránymutatások kidolgozása, valamint az alaposabb ellenőrzések és helyszíni vizsgálatok – révén történő hatékony érvényesítése. Ezeknek az intézkedéseknek figyelembe kell venniük az induló vállalkozások sajátos helyzetét a vállalkozói lehetőségek támogatása érdekében, valamint a digitális munkaplatformok fenntartható növekedésének feltételeit az Unióban.

(26) A jogbiztonság és az átláthatóság valamennyi érintett fél számára történő biztosításához elengedhetetlen a jogi vélelem megfelelő intézkedések révén történő hatékony érvényesítése. Ezeknek az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk az információk terjesztését a nyilvánosság számára, átfogó iránymutatás kidolgozását konkrét és gyakorlati ajánlások formájában, az ellenőrzések megerősítését, a különböző nemzeti hatóságok közötti együttműködést, a platformalapú munkát végző személyek és a digitális munkaplatformok számára az érintett hatóságokkal való konzultációt elősegítő mechanizmusokat és a helyszíni ellenőrzéseket. Ezeknek az intézkedéseknek figyelembe kell venniük a kkv-k sajátos helyzetét a digitális munkaplatformok fenntartható fejlesztésében. A méltányosság érdekében a jogi vélelem nem eredményezheti azt, hogy egyes digitális munkaplatformok a platform és a szolgáltatást nyújtó személyek közé alvállalkozást illesztenek be az ezen irányelvben meghatározott kötelezettségek megkerülése érdekében. Azt a digitális munkaplatformot, amelynek a munkáltató alvállalkozója, a munkáltató mellett vagy helyett felelősségre kell vonni a platform-munkavállalók ezen irányelvben előírt jogainak bármilyen megsértéséért, beleértve a szociális partnerek közös alapjainak vagy intézményeinek járó, elmaradt díjazást és járulékokat is.

Módosítás  34

 

Irányelvre irányuló javaslat

26 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(26a) A munkaügyi ellenőrzések hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak elegendő munkaügyi felügyelővel kell rendelkezniük, összhangban a munkaügyi felügyeletről szóló 81. sz. ILO-egyezménnyel és a 2006. évi 95. Nemzetközi Munkaügyi Konferenciáról szóló III. ILO-jelentéssel, amely 10 000 munkavállalóra javasolja egy munkaügyi felügyelő kijelölését. A munkavállalók helyes besorolásának biztosítása érdekében a tagállamoknak minden évben meg kell határozniuk a digitális munkaplatformok működési ágazataiban elvégzendő ellenőrzések számára vonatkozó nemzeti célkitűzést. A platformmunkát végző személynek az önfoglalkoztatói státuszból a platform-munkavállalók közé történő átsorolása esetén az érintett hatóságoknak haladéktalanul ellenőrzést kell végezniük annak érdekében, hogy gyorsan ellenőrizni lehessen az ugyanazon digitális munkaplatformon platformmunkát végző más személyek besorolását.

Módosítás  35

 

Irányelvre irányuló javaslat

26 b preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(26b) A vizsgálatok hatékonyságának fokozása érdekében a tagállamoknak ezen irányelv alkalmazásában biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti jog megfelelő hatáskörrel ruházza fel az illetékes hatóságokat a vizsgálatok lefolytatásához; hogy a színlelt önfoglalkoztatással kapcsolatos információkat – beleértve a korábbi vizsgálatok eredményeit is – az ezen irányelv hatékony végrehajtása érdekében összegyűjtsék és feldolgozzák; valamint hogy az ellenőrzések hatékony elvégzéséhez szükséges készségekkel és képesítésekkel rendelkező, elegendő személyzet álljon rendelkezésre. Tekintettel arra, hogy gyakoriak a téves besorolások, a munkaügyi felügyelők számára elő kell írni, hogy proaktív ellenőrzéseket dolgozzanak ki.

Módosítás  36

 

Irányelvre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27) A jogbiztonság érdekében a jogi vélelemnek nem lehet visszamenőleges joghatása ezen irányelv átültetésének időpontja előtt, és ezért csak az említett időponttól kezdődő időszakra alkalmazandó, az ezen időpont előtt létrejött és ezen időpontban még folyamatban lévő szerződéses jogviszonyok esetében is. A munkaviszony ezen időpont előtti esetleges fennállásával, valamint az ebből eredő, az említett időpontig fennálló jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos panaszokat ezért csak az ezen irányelvet megelőző nemzeti és uniós jog alapján lehet értékelni.

(27) A jogbiztonság érdekében a jogi vélelemnek nem lehet visszamenőleges joghatása, és ezért csak az az irányelv átültetésének időpontjától kezdődő időszakra alkalmazandó, az ezen időpont előtt létrejött és ezen időpontban még folyamatban lévő szerződéses jogviszonyok esetében is. A munkaviszony ezen időpont előtti esetleges fennállásával, valamint az ebből eredő, az említett időpontig fennálló jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos panaszokat ezért csak az ezen irányelvet megelőző nemzeti és uniós jog, és különösen az (EU) 2019/1152 irányelv alapján lehet értékelni.

Módosítás  37

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28) Előfordulhat, hogy a platformalapú munkát végző személy és a digitális munkaplatform közötti jogviszony nem felel meg a munkaviszony követelményeinek az adott tagállam hatályos jogszabályaiban, kollektív szerződéseiben vagy gyakorlatában meghatározott fogalommeghatározás szerint, figyelembe véve a Bíróság ítélkezési gyakorlatát, még akkor sem, ha a digitális munkaplatform egy adott szempont tekintetében ellenőrzi a munkavégzést. A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy jogi és/vagy közigazgatási eljárások útján a jogi vélelem megdönthető legyen annak bizonyításával, hogy a fent említett fogalommeghatározás alapján a szóban forgó jogviszony nem munkaviszony. A bizonyítási teher digitális munkaplatformokra hárítását az indokolja, hogy teljes körű rálátásuk van a jogviszony megállapítása tekintetében releváns valamennyi ténybeli elemre, különösen az algoritmusokra, amelyekkel a műveleteiket irányítják. A digitális munkaplatformok által a jogi vélelem megdöntése érdekében indított bírósági és közigazgatási eljárásoknak nem lehet halasztó hatályuk a jogi vélelem alkalmazására. A vélelem közigazgatási eljárásban történő sikeres megdöntése nem zárhatja ki a vélelem alkalmazását a későbbi bírósági eljárások során. Amennyiben a vélelmet érvényesíteni szándékozó, platformmunkát végző személy meg kívánja dönteni a jogi vélelmet, a digitális munkaplatformnak segítséget kell nyújtania e személy számára, különösen a platform birtokában lévő, a személyre vonatkozó valamennyi releváns információ rendelkezésre bocsátásával. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a jogi vélelem megdöntésére irányuló eljárásokhoz szükséges iránymutatást.

(28) Előfordulhat, hogy a platformalapú munkát végző személy és a digitális munkaplatform közötti jogviszony nem felel meg a munkaviszony követelményeinek az adott tagállam hatályos jogszabályaiban, kollektív szerződéseiben vagy gyakorlatában meghatározott fogalommeghatározás szerint, figyelembe véve a Bíróság ítélkezési gyakorlatát. A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítaniuk bármelyik fél számára arra, hogy jogi és/vagy közigazgatási eljárások útján a jogi vélelem megdönthető legyen annak bizonyításával, hogy a fent említett fogalommeghatározás alapján a szóban forgó jogviszony nem munkaviszony. A bizonyítási teher digitális munkaplatformokra hárítását az indokolja, hogy teljes körű rálátásuk van a jogviszony megállapítása tekintetében releváns valamennyi ténybeli elemre, különösen az algoritmusokra, amelyekkel a műveleteiket irányítják. Amennyiben egy digitális munkaplatform megtámadja a platformalapú munkát végző személy foglalkozási viszonyát megállapító közigazgatási vagy bírósági határozatot, az ilyen megtámadásból eredő eljárásnak nem lehet halasztó hatálya az említett határozatra. A vélelem közigazgatási eljárásban történő sikeres megdöntése nem zárhatja ki a vélelem alkalmazását a későbbi bírósági eljárások során. Amennyiben a vélelmet érvényesíteni szándékozó, platformmunkát végző személy meg kívánja dönteni a jogi vélelmet, a digitális munkaplatformnak segítséget kell nyújtania az eljáráshoz, különösen a platform birtokában lévő, a személyre vonatkozó valamennyi releváns információ rendelkezésre bocsátásával. Egy közös európai kereten belül a tagállamoknak biztosítaniuk kell a szükséges iránymutatást a jogi vélelem megdöntéséhez és annak bizonyításához szükséges eljárásokhoz, hogy a platformalapú munkát végző személy valóban önfoglalkoztató. Ennek az irányelvnek tartalmaznia kell néhány, az ellenőrzésre és az irányításra utaló elemet, amelyeket figyelembe kell venni a vélelem megdöntésének folyamata során. Ezeket a kritériumokat a tagállamoknak rendszeresen értékelniük kell, felül kell vizsgálniuk, és szükség esetén ki kell egészíteniük a szociális partnerekkel konzultálva.

Módosítás  38

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(28a) A tagállamoknak olyan végrehajtási rendelkezéseket kell bevezetniük, amelyek a platformalapú munkát végző személyek téves besorolása esetén biztosítják a kedvező vélelmezést, beleértve annak vélelmét is, hogy a platform-munkavállaló foglalkoztatása határozatlan időre szóló munkaviszonyban, próbaidő nélkül, teljes munkaidőben történik a vállalkozásnál.

Módosítás  39

 

Irányelvre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30) A személyes adatok kezelése során az ebben az irányelvben meghatározott jogok és kötelezettségek mellett az (EU) 2016/679 rendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek továbbra is alkalmazandók. Az (EU) 2016/679 rendelet 13., 14. és 15. cikke előírja az adatkezelők számára, hogy biztosítsák az átláthatóságot az érintettek felé a személyes adatok gyűjtése és kezelése tekintetében. Ezenkívül az (EU) 2016/679 rendelet 22. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené, az említett cikk (2) bekezdésében előírt kivételekkel. Ezek a kötelezettségek a digitális munkaplatformokra is vonatkoznak.

(30) A személyes adatok kezelése során az ebben az irányelvben meghatározott jogok és kötelezettségek mellett az (EU) 2016/679 rendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek továbbra is alkalmazandók. Az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikke külön szabályokat ír elő a személyes adatok különleges kategóriáinak kezelésére vonatkozóan. Tekintettel a biometrikus adatok kezelésének invazív jellegére, különösen munkaviszony esetén, a biometrikus azonosítást soha nem szabad kötelezővé tenni. A munkáltatóknak mindig garantálniuk kell az azonosítás kevésbé invazív módon történő végrehajtását. A platformalapú munkát végző személyek számára mindig könnyen hozzáférhető, szabadon elérhető és hatékony alternatív azonosítási módot kell biztosítani, például személyazonossággal, úti okmányokkal vagy egyéb okmányokkal, illetve személyes ellenőrzéssel, és nem szabad őket a biometrikus azonosítási mechanizmus használatára ösztönözni, és semmilyen hátrányos következménytől nem szabad szenvedniük. Az (EU) 2016/679 rendelet 13., 14. és 15. cikke előírja az adatkezelők számára, hogy biztosítsák az átláthatóságot az érintettek felé a személyes adatok gyűjtése és kezelése tekintetében. Az (EU) 2016/679 rendelet 16–21. cikke bevezeti a helyesbítéshez, a törléshez, az adatkezelés korlátozásához, az adathordozhatósághoz és a személyes adatok kezelése elleni tiltakozáshoz való jogot. Ezenkívül az (EU) 2016/679 rendelet 22. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené, az említett cikk (2) bekezdésében előírt kivételekkel. . Ezért az uniós jog értelmében jogellenes az emberi közreműködést nélkülöző algoritmikus irányítás, ha az olyan automatizált döntéshozatallal jár, amely jelentős hatással van az egyénekre. Az (EU) 2016/679 rendelet 22. cikkének (3) bekezdése értelmében az adatkezelő köteles megfelelő intézkedéseket bevezetni az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében, ideértve legalább az érintett jogát arra, hogy az adatkezelő részéről emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze és kifogással éljen a döntéssel szemben. Ezek a jogok és kötelezettségek a digitális munkaplatformokra és a platformmunkát végző személyekre is vonatkoznak.

Módosítás  40

 

Irányelvre irányuló javaslat

30 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(30a) Az algoritmikus időbeosztó rendszerek használata fokozza a bizonytalan, rövid műszakok, valamint a bizonytalan és kiszámíthatatlan munkaidő-beosztás használatát1a. Az algoritmikus irányítási, értékelési és fegyelmi rendszer növeli a munkavégzés intenzitását a nyomon követés fokozásával, a munkavállalóktól elvárt ütem gyorsításával, a munkafolyamatok üresjáratainak minimalizálásával, valamint a munkatevékenység hagyományos munkahelyen és munkaidőn túli kiterjesztésével. A nem átlátható algoritmusok vezetői döntések meghozatalához való felhasználása a bizonytalanság érzetét kelti a munkavállalók körében, és tisztességtelen bánásmódhoz, valamint a jogszerű eljárás megtagadásához vezethet a munkahelyen. A munkahelyi tanulás és a feladatok feletti befolyás nem átlátható algoritmusok használata miatti korlátozottsága, a munka fokozott intenzitása és a fent említett bizonytalanság valószínűleg növeli a munkahelyi stresszt és a szorongást, emellett káros a jóllétre és az egészségre, valamint sérti az emberi méltóságot és más alapvető jogokat.

 

__________________

 

1a Algoritmikus irányítás Következmények a munkaszervezésre és a munkakörülményekre nézve, Közös Kutatóközpont, Európai Bizottság (Sevilla, Spanyolország)

Módosítás  41

 

Irányelvre irányuló javaslat

31 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(31) Ez az irányelv nem érinti az (EU) 2016/679 rendelet 13., 14., 15. és 22. cikkét, kivéve annak 13. cikke (2) bekezdésének f) pontját, 14. cikke (2) bekezdésének g) pontját és 15. cikke (1) bekezdésének h) pontját, amelyek tekintetében ezen irányelv 6. cikke konkrétabb szabályokat ír elő a platformalapú munkavégzéssel – többek között a jogok és szabadságok védelmének biztosítása érdekében a munkavállalók személyes adatainak az (EU) 2016/679 rendelet 88. cikke szerinti kezelésével – kapcsolatban.

(31) Ez az irányelv nem érinti az (EU) 2016/679 rendelet 13., 14., 15. és 22. cikkét, kivéve annak 13. cikke (2) bekezdésének f) pontját, 14. cikke (2) bekezdésének g) pontját és 15. cikke (1) bekezdésének h) pontját, amelyek tekintetében ezen irányelv 6. cikke konkrétabb szabályokat ír elő a platformalapú munkavégzéssel – többek között a jogok és szabadságok védelmének biztosítása érdekében a munkavállalók személyes adatainak az (EU) 2016/679 rendelet 88. cikke szerinti kezelésével – kapcsolatban, amely konkrétabb szabályokat tesz lehetővé a jogok és szabadságok védelmének biztosítása érdekében a munkavállalók személyes adatainak a foglalkoztatással összefüggésben történő kezelése tekintetében, különösen a munkaerő-felvétel, a munkaszerződés teljesítése – beleértve a jogszabályokban vagy kollektív szerződésekben megállapított kötelezettségek teljesítését –, a munka irányítása, tervezése és szervezése, a munkahelyi egyenlőség – beleértve a nemek közti egyenlőséget is – és sokszínűség, a munkahelyi egészség és biztonság, a munkáltató vagy az ügyfél tulajdonának védelme, valamint a munkaviszonnyal kapcsolatos jogok és juttatások egyéni vagy kollektív igénybevétele tekintetében, továbbá a munkaviszony megszüntetése céljából. Az (EU) 2016/679 rendelet 88. cikke konkrétabb szabályokat tesz lehetővé a foglalkoztatással összefüggésben. Ez az irányelv a platformalapú munkavégzéssel összefüggésben egyedi intézkedéseket állapít meg a platformalapú munkát végző személyek emberi méltóságának, jogos érdekeinek és alapvető jogainak védelme érdekében, különösen az adatkezelés átláthatósága, vállalkozáscsoporton vagy a közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások ugyanazon csoportján belüli adattovábbítás, valamint a munkahelyi ellenőrzési rendszerek tekintetében. Az algoritmusok átláthatóságában és a munkaviszonyokban megvalósuló hatalmi egyensúly biztosítása érdekében a munkavállaló tájékoztatáson alapuló hozzájárulása nem helyettesítheti a vállalkozások ezen irányelvben előírt adatvédelmi kötelezettségeit.

Módosítás  42

 

Irányelvre irányuló javaslat

32 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(32) A digitális munkaplatformokra átláthatósági kötelezettségeknek kell vonatkozniuk a munkavégzés elektronikus úton történő nyomon követésére, felügyeletére vagy értékelésére használt automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerekkel, valamint azon automatizált döntéshozatali rendszerekkel kapcsolatban, amelyeket olyan döntések meghozatalára vagy alátámasztására használnak, amelyek jelentősen befolyásolják a munkakörülményeket, különösen a platformalapú munkát végző személyek munkamegbízásokhoz való hozzáférését, keresetüket, munkahelyi biztonságukat és egészségüket, munkaidejüket, előléptetésüket és szerződéses státuszukat, ideértve a felhasználói fiókjuk korlátozását, felfüggesztését és megszüntetését is. Az (EU) 2016/679 rendeletben előírtakon túlmenően az ilyen rendszerekre vonatkozó információkat akkor is meg kell adni, ha a döntések nem kizárólag automatizált adatkezelésen alapulnak, feltéve, hogy azokat automatizált rendszerek támogatják. Meg kell határozni azt is, hogy a platformalapú munkát végző személyek számára az ilyen automatizált rendszerekkel kapcsolatban milyen típusú információkat, milyen formában és mikor kell nyújtani. A platformalapú munkavégzéssel összefüggésben továbbra is alkalmazni kell az adatkezelőnek az (EU) 2016/679 rendelet 13., 14. és 15. cikke szerinti azon kötelezettségét, hogy az érintettnek a rá vonatkozó személyes adatok kezeléséről bizonyos információkat nyújtson, valamint az ilyen adatokhoz hozzáférést biztosítson. Az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerekre vonatkozó információkat kérésre a platformalapú munkát végző személyek képviselői és a nemzeti munkaügyi hatóságok számára is biztosítani kell annak érdekében, hogy azok elláthassák feladataikat.

(32) A digitális munkaplatformokra átláthatósági kötelezettségeknek kell vonatkozniuk a munkavégzés elektronikus úton történő nyomon követésére, felügyeletére vagy értékelésére, illetve a platformalapú munkát végző személyek nyomon követésére használt automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerekkel, valamint azon automatizált döntéshozatali rendszerekkel kapcsolatban, amelyeket olyan döntések meghozatalára vagy alátámasztására használnak, amelyek jelentősen befolyásolják a munkakörülményeket, különösen a platformalapú munkát végző személyek munkamegbízásokhoz való hozzáférését, keresetüket, munkahelyi biztonságukat és egészségüket, munkaidejüket, előléptetésüket, szociális védelmi jogosultságaikat és szerződéses státuszukat, ideértve a felhasználói fiókjuk korlátozását, felfüggesztését és megszüntetését is. Az (EU) 2016/679 rendeletben előírtakon túlmenően az ilyen rendszerekre vonatkozó információkat és konzultációkat akkor is meg kell adni, ha a döntések nem kizárólag automatizált adatkezelésen alapulnak, feltéve, hogy azokat automatizált rendszerek támogatják. Meg kell határozni azt is, hogy a platformalapú munkát végző személyek számára az ilyen automatizált rendszerekkel kapcsolatban milyen típusú információkat, milyen formában és mikor kell nyújtani. A platformalapú munkavégzéssel összefüggésben továbbra is alkalmazni kell az adatkezelőnek az (EU) 2016/679 rendelet 13., 14. és 15. cikke szerinti azon kötelezettségét, hogy az érintettnek a rá vonatkozó személyes adatok kezeléséről bizonyos információkat nyújtson, valamint az ilyen adatokhoz hozzáférést biztosítson. Az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerekre vonatkozó információkat a platformalapú munkát végző személyek képviselői, a nemzeti munkaügyi hatóságok és az illetékes felügyeleti hatóságok számára is biztosítani kell annak érdekében, hogy azok elláthassák feladataikat, valamint kérésre az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátani azokat. Az egyes platform-munkavállalóknak tömör, egyszerű és érthető formában kell megkapniuk ezeket az információkat, amennyiben a rendszerek és jellemzőik közvetlenül érintik őket és munkakörülményeiket, hogy hatékony tájékoztatásban részesüljenek. Mivel a teljes átláthatósághoz, a felek közötti hatékony konzultációhoz és tárgyaláshoz, valamint a végrehajtáshoz részletesebb információkra van szükség, a digitális munkaplatformoknak részletes és megbízható jelentést kell benyújtaniuk, amely tartalmazza ezeket az információkat a platform-munkavállalók, képviselőik és az illetékes hatóságok számára.

Módosítás  43

 

Irányelvre irányuló javaslat

32 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(32a) Bizonyos döntéseket, például az egészségre és biztonságra és a szerződéses jogviszonyra hatást gyakorló vagy a munkaviszonyt megváltoztató döntéseket, valamint a fegyelmi intézkedések alkalmazására, és a szerződéses jogviszony, illetve a platformalapú munkavégzést végző személy fiókjának korlátozására, felfüggesztésére vagy megszüntetésére vonatkozó döntéseket, illetve az ezzel egyenértékű hátrányt okozó döntéseket mindig embereknek, nem pedig automatizált rendszereknek kell meghozniuk. Figyelembe véve az ilyen döntések munkavállalókra gyakorolt hatását, beleértve a megélhetésüket és az alapvető jogaikat, többek között a szociális jogokat is, ezekért a döntésekért mindig egy embernek kell felelnie.

Módosítás  44

 

Irányelvre irányuló javaslat

32 b preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(32b) A digitális munkaplatformokon történő adatkezelés bizonyos típusai magas kockázattal járhatnak a munkavállalók jogaira és szabadságaira nézve. Az (EU) 2016/679 rendelet 35. cikke előírja, hogy az adatkezelőnek az adatkezelést megelőzően értékelnie kell a tervezett adatkezelési műveletek által a személyes adatok védelmére gyakorolt hatásokat. Arról is rendelkezik, hogy az adatkezelőnek adott esetben ki kell kérnie az érintettek vagy képviselőik véleményét a tervezett adatkezelésről, a bizalmasan továbbított információk sérelme nélkül. E konzultációt megfelelő módon és tartalommal kell lefolytatni különösen annak érdekében, hogy a munkavállalói képviselők megfelelő vizsgálatot végezhessenek, és szükség esetén felkészülhessenek a konzultációra. A digitális munkaplatformoknak hatásvizsgálatot kell végezniük a rendszer adatvédelemre gyakorolt hatásáról egy automatizált nyomonkövetési rendszer vagy a döntéshozatalt segítő vagy abban segítséget nyújtó rendszer minden egyes telepítése, valamint a munkakörülményeket, a munkaszervezést vagy a munkateljesítményt érintő bármely változás előtt.

Módosítás  45

 

Irányelvre irányuló javaslat

33 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(33) A digitális munkaplatformok nem kötelezhetők arra, hogy felfedjék automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszereik részletes működését, beleértve az algoritmusokat vagy más olyan részletes adatokat, amelyek üzleti titkokat tartalmaznak vagy szellemi tulajdonhoz fűződő jog védelme alatt állnak. Ezek a megfontolások mindazonáltal nem eredményezhetik azt, hogy az érintettektől minden, az ezen irányelv által előírt információt megtagadnak.

(33) A digitális munkaplatformokat arra kell kötelezni, hogy felfedjék automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszereik részletes működését, beleértve az algoritmusokat is, amelyek érinthetik az ezen irányelv hatálya alá tartozó jogokat. A platformalapú munkát végző személyek képviselői és az őket segítő szakértők részére bizalmasan továbbított információk nem indokolhatják minden, az ezen irányelv által előírt információ szolgáltatásának megtagadását. A tagállamoknak meg kell határozniuk azon információk bizalmas jellegének meghatározására szolgáló objektív kritériumok listáját, amelyeket a platformalapú munkát végző személyek képviselői és a szakértők nem jogosultak felfedni, amint arról kifejezetten bizalmasan tájékoztatták őket.

Módosítás  46

 

Irányelvre irányuló javaslat

34 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(34a) A digitális munkaplatformok semmilyen körülmények között sem írhatnak elő megkülönböztető gyakorlatot a személyes adatok kezelése során. A digitális munkaplatformoknak olyan eszközöket kell biztosítaniuk a munkavállalók és a munkavállalók képviselői számára, amelyek megkönnyítik az adatok hatékony, géppel olvasható, ingyenes hordozhatóságát az ezen irányelv és az (EU) 2016/679 rendelet szerinti jogaik, különösen az említett rendelet 3. fejezete szerinti jogaik gyakorlása érdekében. A platformalapú munkát végző személyeknek jogot kell biztosítani arra, hogy adatokat továbbítsanak, illetve ne továbbítsanak, mivel az veszélyeztetheti őket, például a reputációs adatok tekintetében.

Módosítás  47

 

Irányelvre irányuló javaslat

35 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(35) A digitális munkaplatformok emberi erőforrásaik kezelése során széles körben alkalmazzák az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszereket. Az elektronikus úton történő nyomon követés tolakodó lehet, és az ilyen rendszerek által hozott vagy alátámasztott döntések közvetlenül érintik a platformalapú munkát végző személyeket, akik nem feltétlenül állnak közvetlen kapcsolatban emberi vezetővel vagy felügyelővel. A digitális munkaplatformoknak ezért rendszeresen nyomon kell követniük és értékelniük kell, hogy az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek által hozott vagy alátámasztott egyedi döntések milyen hatást gyakorolnak a munkakörülményekre. A digitális munkaplatformoknak elegendő emberi erőforrást kell biztosítaniuk erre a célra. A digitális munkaplatform által a nyomon követéssel megbízott személyeknek rendelkezniük kell az e feladat ellátásához szükséges szakértelemmel, képzettséggel és felhatalmazással, és védelmet kell élvezniük az elbocsátással, fegyelmi intézkedésekkel vagy más hátrányos bánásmóddal szemben, ha felülbírálják az automatizált döntéseket vagy a döntési javaslatokat. Az (EU) 2016/679 rendelet 22. cikke szerinti kötelezettségeken túlmenően ezen irányelv 7. cikkének (1) és (3) bekezdése külön kötelezettségeket ír elő a digitális munkaplatformok számára az automatizált rendszerek által hozott vagy alátámasztott egyedi döntések hatásának emberi nyomon követésével kapcsolatban, amely kötelezettségek különös szabályként alkalmazandók a platformalapú munkavégzéssel összefüggésben, többek között a jogok és szabadságok védelmének biztosítása érdekében a munkavállalók személyes adatainak az (EU) 2016/679 rendelet 88. cikke szerinti kezelése tekintetében.

(35) A digitális munkaplatformok emberi erőforrásaik kezelése során széles körben alkalmazzák az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszereket. Az elektronikus úton történő nyomon követés tolakodó lehet, és az ilyen rendszerek által hozott vagy alátámasztott döntések közvetlenül érintik a platformalapú munkát végző személyeket, akik nem feltétlenül állnak közvetlen kapcsolatban emberi vezetővel vagy felügyelővel. A digitális munkaplatformoknak biztosítaniuk kell az emberi felügyeletet, és a munkavállalók képviselőivel együtt értékelniük kell, hogy az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek által hozott vagy alátámasztott egyedi döntések milyen hatást gyakorolnak a munkakörülményekre, valamint a munkavállalók alapvető jogaira és szabadságaira, beleértve emberi méltóságukat, egészségüket és biztonságukat is. A digitális munkaplatformoknak elegendő emberi erőforrást kell biztosítaniuk erre a célra. A digitális munkaplatform által a felügyelettel megbízott személyeknek rendelkezniük kell az e feladat ellátásához szükséges szakértelemmel, képzettséggel és felhatalmazással, és védelmet kell élvezniük az elbocsátással, fegyelmi intézkedésekkel vagy más hátrányos bánásmóddal szemben, ha felülbírálják az automatizált döntéseket vagy a döntési javaslatokat. Az (EU) 2016/679 rendelet 22. cikke szerinti kötelezettségeken túlmenően ezen irányelv 7. cikkének (1) és (3) bekezdése külön kötelezettségeket ír elő a digitális munkaplatformok számára az automatizált rendszerek által hozott vagy alátámasztott egyedi döntések hatásának emberi nyomon követésével kapcsolatban, amely kötelezettségek különös szabályként alkalmazandók a platformalapú munkavégzéssel összefüggésben, többek között a jogok és szabadságok védelmének biztosítása érdekében a munkavállalók személyes adatainak az (EU) 2016/679 rendelet 88. cikke szerinti kezelése tekintetében.

Módosítás  48

 

Irányelvre irányuló javaslat

36 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(36a) A munkakörülményeket jelentősen befolyásoló döntések felülvizsgálatáért felelős személyeket be kell vonni a rendszer ajánlásainak ellenőrzésébe, és nem alkalmazhatják rutinszerűen az automatizált ajánlást az egyénre. A bírálók közreműködésének aktív tevékenységnek, semmint jelképes gesztusnak kell lennie. Tényleges, konkrét befolyást kell gyakorolniuk a döntésre, beleértve az elutasításra, visszavonásra és más döntés meghozatalára vonatkozó hatáskört és kompetenciát is. A bírálóknak mérlegelniük és értelmezniük kell az ajánlást, figyelembe kell venniük az összes rendelkezésre álló bemeneti adatot, illetve egyéb további tényezőket is figyelembe kell venniük a platformalapú munkát végző személyek jogainak, valamint egészségének és biztonságának védelme érdekében.

Módosítás  49

 

Irányelvre irányuló javaslat

37 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(37) Ebben az összefüggésben a platformalapú munkát végző személyek számára biztosítani kell a jogot arra, hogy magyarázatot kapjanak a digitális munkaplatformtól a munkafeltételeiket jelentősen befolyásoló döntésekről, az ilyen döntések hiányáról, illetve az automatizált rendszerek által hozott vagy alátámasztott döntésekről. E célból a digitális munkaplatformnak lehetővé kell tennie számukra, hogy a digitális munkaplatform által kijelölt kapcsolattartó személlyel megvitassák és tisztázzák az ilyen döntésekhez vezető tényeket, körülményeket és okokat. Emellett a digitális munkaplatformoknak írásbeli indokolást kell adniuk a platformalapú munkát végző személy felhasználói fiókjának korlátozására, felfüggesztésére vagy megszüntetésére irányuló, az általa végzett munkáért járó javadalmazás megtagadására vagy a személy szerződéses státuszára vonatkozó bármely döntésről, mivel az ilyen döntések valószínűsíthetően jelentős negatív hatást gyakorolnak a platformalapú munkát végző személyekre, különösen azok potenciális keresetére. Amennyiben a kapott magyarázat vagy indokolás nem kielégítő, vagy ha a platformalapú munkát végző személyek úgy ítélik meg, hogy jogaikat megsértették, biztosítani kell számukra azt a jogot is, hogy a digitális munkaplatformtól a döntés észszerű időn belül történő felülvizsgálatát kérjék és indokolással ellátott választ kapjanak. Amennyiben az ilyen döntések sértik az említett személyek jogait, például a munkavállalói jogokat vagy a megkülönböztetésmentességhez való jogot, a digitális munkaplatformnak haladéktalanul helyesbítenie kell az ilyen döntéseket, vagy ha ez nem lehetséges, megfelelő kártérítést kell nyújtania.

(37) Ebben az összefüggésben a platformalapú munkát végző személyek számára biztosítani kell a jogot a munkafeltételeiket jelentősen befolyásoló döntések, az ilyen döntések hiányának, illetve az automatizált rendszerek által hozott vagy alátámasztott döntések emberi felülvizsgálatára és arra, hogy ezekről a lehető legkorábbi időpontban, de legkésőbb az adott döntés hatálybalépésének napján magyarázatot kapjanak a digitális munkaplatformtól. E célból a digitális munkaplatformnak lehetővé kell tennie számukra, hogy a digitális munkaplatform által kijelölt kapcsolattartó személlyel megvitassák és tisztázzák az ilyen döntésekhez vezető tényeket, körülményeket és okokat. Emellett a digitális munkaplatformoknak írásbeli indokolást kell adniuk a platformalapú munkát végző személy számára a munkamegbízásokhoz való hozzáférés korlátozására, felhasználói fiókjának korlátozására, felfüggesztésére vagy megszüntetésére, a munka elutasítására, valamint az általa végzett munkáért járó javadalmazás megtagadására vagy a személy szerződéses státuszára vonatkozó bármely döntésről a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ilyen döntések hatálybalépésének napján, mivel az ilyen döntések valószínűsíthetően jelentős negatív hatást gyakorolnak a platformalapú munkát végző személyekre, különösen azok potenciális keresetére. Az írásbeli nyilatkozat papíron vagy elektronikus formában is benyújtható és továbbítható, feltéve, hogy hozzáférhető a platformalapú munkát végző személy számára, tárolható és kinyomtatható, és a platform megőrzi a továbbítás vagy átvétel bizonyítékát. Amennyiben a kapott magyarázat vagy indokolás nem kielégítő, vagy ha a platformalapú munkát végző személyek úgy ítélik meg, hogy hátrányos megkülönböztetés érte őket, vagy megsértették jogaikat, biztosítani kell számukra azt a jogot is, hogy a digitális munkaplatformtól a döntés indokolatlan késedelem nélküli, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított két héten belüli, illetve mikro-, kis- és középvállalkozások esetében egy hónapon belüli felülvizsgálatát kérjék és indokolással ellátott választ kapjanak. Amennyiben az ilyen döntések sértik az említett személyek jogait, például az alapvető jogokat és szabadságokat, a munkavállalói jogokat vagy a megkülönböztetésmentességhez való jogot, a digitális munkaplatformnak haladéktalanul helyesbítenie kell az ilyen döntéseket, vagy ha ez nem lehetséges, megfelelő kártérítést kell nyújtania.

Módosítás  50

 

Irányelvre irányuló javaslat

38 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(38) A 89/391/EGK tanácsi irányelv63 olyan intézkedéseket vezet be, amelyek ösztönzik a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását, beleértve a munkáltatók azon kötelezettségét, hogy értékeljék a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kockázatokat. Mivel az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek potenciálisan jelentős hatást gyakorolhatnak a platformalapú munkát végző személyek fizikai és mentális egészségére, a digitális munkaplatformoknak fel kell mérniük ezeket a kockázatokat, értékelniük kell, hogy a rendszerek biztosítékai megfelelőek-e e kockázatok kezelésére, és megfelelő megelőző és védelmi intézkedéseket kell hozniuk.

(38) A 89/391/EGK tanácsi irányelv63 olyan intézkedéseket vezet be, amelyek ösztönzik a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását, beleértve a munkáltatók azon kötelezettségét, hogy értékeljék a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kockázatokat. Mivel az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek jelentős hatást gyakorolhatnak a platformalapú munkát végző személyek fizikai és mentális egészségére, a digitális munkaplatformoknak el kell kerülniük ezeket a kockázatokat, az elkerülhetetlen kockázatokat fel kell mérniük és ki kell küszöbölniük, a kockázatok ellen azok forrásánál kell küzdeniük, értékelniük kell, hogy a rendszerek biztosítékai megfelelőek-e e kockázatok kezelésére, és megfelelő megelőző, védelmi és korrekciós intézkedéseket kell hozniuk. Ebben az összefüggésben különösen lényeges a munkaadó azon kötelezettsége, hogy a munkát az egyénhez igazítsa, mindenekelőtt a munkahelyek kialakítása, a munkaeszközök megválasztása, valamint a munka- és üzemi módszerek megválasztása tekintetében, különösen a monoton és az előre meghatározott ütemben végzett munka enyhítése, valamint az egészségre gyakorolt hatásának csökkentése céljából. Ez az irányelv előírja a munkáltatók számára, hogy konzultáljanak a munkavállalókkal, illetve azok képviselőivel, és lehetővé teszik, hogy azok részt vehessenek minden, a munkahelyi biztonságra és egészségre vonatkozó kérdéssel kapcsolatos vitában. Így különösen konzultációt kell folytatni a munkavállalókkal, illetve képviselőikkel az új technológiák tervezéséről és bevezetéséről, a munkaeszközök kiválasztásának, a munkafeltételek kialakításának és a munkakörnyezet hatásának a munkavállalók biztonságát és egészségét érintő következményeire tekintettel. Mindez feltételezi a munkavállalókkal való konzultációt, a munkavállalók és képviselőik javaslattételi jogát, valamint a jelen irányelvvel és a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban lévő kiegyensúlyozott részvételt. Emellett a munkáltatónak biztosítania kell, hogy bármilyen új technológia bevezetése esetén minden munkavállaló megfelelő biztonsági és egészségvédelmi képzésben részesüljön, különösen a munkahelyére vagy munkakörére vonatkozó tájékoztatás és utasítások formájában.

__________________

__________________

63 A Tanács 89/391/EGK irányelve (1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 183., 1989.6.29., 1. o.).

63 A Tanács 89/391/EGK irányelve (1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 183., 1989.6.29., 1. o.).

 

 

Módosítás  51

 

Irányelvre irányuló javaslat

38 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(38a) A digitális munkaplatformoknak legalább évente értékelniük kell az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek által hozott vagy támogatott egyedi döntéseknek a munkakörülményekre, az egészségre és biztonságra, valamint az alapvető jogokra gyakorolt hatását, és intézkedéseket kell tartalmazniuk az alapvető jogokra, valamint az egészségre és a biztonságra – többek között a mentális egészségre – gyakorolt hatások leküzdésére. Amennyiben az alapvető jogokra, az egészségre és a biztonságra – ezen belül a mentális egészségre – gyakorolt lehetséges hatások nem csökkenthetők, a rendszereket nem szabad üzembe helyezni.

Módosítás  52

 

Irányelvre irányuló javaslat

38 b preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(38b) A platformalapú munkavégzés, különösen az online platformalapú munkavégzés számos, már korábban is meglévő és új munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatot hordoz, mind fizikai, mind pszichoszociális szempontból. Emellett a platformokon keresztül dolgozók különleges egészségügyi és biztonsági kockázatoknak vannak kitéve. Általában kevés vagy semmilyen képzésben nem részesülnek, és csekélyek a szakmai előmeneteli kilátásaik1a. A digitális munkaplatformok nem alkalmazhatnak automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszereket, olyan módon, amely indokolatlan nyomást gyakorol a platformmunkát végző személyekre, vagy más módon veszélyezteti a platform-munkavállalók fizikai és mentális egészségét, például ösztönzők – úgymint rendkívüli bónuszok vagy büntető gyakorlatok, mint például a munkaidőt befolyásoló és kevesebb munka hozzárendelését eredményező minősítések alkalmazása révén. Biztosítaniuk kell, hogy az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek elkerüljék a meglévő torzítások vagy gyakorlatok alapján hozott esetleges diszkriminatív döntéseket.

 

__________________

 

1a Protecting Workers in EU Platform Economy [Az uniós platformgazdaságban dolgozó munkavállalók védelme], EU OSHA 2017., 28. o.

Módosítás  53

 

Irányelvre irányuló javaslat

39 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(39) A 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv64 létrehozza az Unió munkavállalóinak tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretet. Az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek vagy digitális munkaplatformok használatának bevezetése vagy jelentős változtatása közvetlen hatással van a platform-munkavállalók munkaszervezésére és egyéni munkafeltételeire. További intézkedésekre van szükség annak biztosításához, hogy a digitális munkaplatformok az ilyen döntések meghozatala előtt megfelelő szinten és – az algoritmikus irányítási rendszerek technikai komplexitására tekintettel – a platform-munkavállalók vagy képviselőik által összehangolt módon kiválasztott szakértő segítségével tájékoztassák a platform-munkavállalókat vagy képviselőiket és konzultáljanak velük.

(39) 2002/14/EK irányelv létrehozza az Unió munkavállalóinak tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó általános keretet. Az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek vagy digitális munkaplatformok használatának bevezetése vagy jelentős változtatása közvetlen hatással van a platform-munkavállalók munkaszervezésére és egyéni munkafeltételeire. További intézkedésekre van szükség annak biztosításához, hogy a digitális munkaplatformok az ilyen döntések meghozatala előtt megfelelő szinten és – az algoritmikus irányítási rendszerek technikai komplexitására tekintettel – az érdemi konzultációhoz szükséges idő biztosításával, a munkavállalói képviselők által összehangolt módon kiválasztott szakértő segítségével tájékoztassák a munkavállalók képviselőit, és érdemben, jóhiszeműen konzultáljanak velük. A 2002/14/EK irányelvvel összhangban ezeknek a rendelkezéseknek az a célja, hogy elősegítsék az e jellemzőkről folytatott hatékony szociális párbeszédet, és mivel a nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek közvetlenül befolyásolják a munkakörülményeket, lehetővé kell tenni, hogy kollektív tárgyalások tárgyát képezhessék.

__________________

 

64 Az Európai Parlament és a Tanács 2002/14/EK irányelve| (2002. március 11.) az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról| (HL L 80., 2002.3.23., 29. o.).

 

Módosítás  54

 

Irányelvre irányuló javaslat

39 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(39a) A Bizottság a szociális gazdaságra vonatkozó 2021. évi cselekvési tervében elismerte, hogy a szociális gazdaság szervezetei jelentős gazdasági és társadalmi szerepet töltenek be, és példaként szolgálnak a részvételen alapuló irányítás alatt álló vállalkozásokra, amelyek digitális platformokat használnak a polgárok szerepvállalásának, valamint a helyben előállított áruk és szolgáltatások értékesítésének megkönnyítésére azzal a céllal, hogy jobb munkakörülményeket érjenek el tagjaik számára. A szövetkezetek ezért fontos eszközt jelenthetnek a platformalapú munkavégzés alulról felfelé szerveződéséhez, valamint ösztönözhetik a platformok közötti versenyt. A tagállamoknak meg kell védeniük és támogatniuk kell a szövetkezeti vállalkozásokat és a kisvállalkozásokat olyan eszközökkel, amelyek célja a foglalkoztatás megőrzése, valamint a fenntartható fejlődésre és növekedésre való képességük biztosítása.

Módosítás  55

 

Irányelvre irányuló javaslat

40 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(40) A platformalapú munkát végző személyek jelentős része nem rendelkezik munkaviszonnyal. A digitális munkaplatformok által használt automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszereknek a munkafeltételeikre és kereseti lehetőségeikre gyakorolt hatása hasonló a platform-munkavállalókra gyakorolt hatáshoz. Ezért az ezen irányelv 6., 7. és 8. cikkében foglalt, a természetes személyeknek a személyes adataik algoritmikus irányítás keretében történő kezelésével kapcsolatos védelmére vonatkozó jogait, nevezetesen az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek átláthatóságára, a személyes adatok feldolgozásának vagy gyűjtésének korlátozására, a jelentős döntések emberi nyomon követésére és felülvizsgálatára vonatkozó jogokat az Unióban platformalapú munkát végző, munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal nem rendelkező személyekre is alkalmazni kell. A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal, valamint a platform-munkavállalók vagy képviselőik tájékoztatásával és a velük folytatott konzultációval kapcsolatos jogok, amelyek az uniós jog szempontjából kifejezetten a munkavállalókra vonatkoznak, nem alkalmazandók rájuk. Az (EU) 2019/1150 rendelet biztosítékokat nyújt a platformalapú munkát végző önfoglalkoztatók számára a méltányosság és az átláthatóság tekintetében, feltéve, hogy az említett rendelet értelmében üzleti felhasználónak minősülnek. Amennyiben ezek a biztosítékok ellentétesek az ezen irányelvben meghatározott konkrét jogok és kötelezettségek elemeivel, az üzleti felhasználók tekintetében az (EU) 2019/1150 rendelet különös rendelkezéseit kell alkalmazni.

(40) Az ezen irányelv 6., 7. és 8. cikkében foglalt, a természetes személyeknek a személyes adataik algoritmikus irányítás keretében történő kezelésével kapcsolatos védelmére vonatkozó jogait, nevezetesen az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek átláthatóságára, a személyes adatok feldolgozásának vagy gyűjtésének korlátozására, a jelentős döntések emberi nyomon követésére és felülvizsgálatára vonatkozó jogokat az Unióban platformalapú munkát végző, munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal nem rendelkező személyekre is alkalmazni kell. A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal, valamint a platform-munkavállalók vagy képviselőik tájékoztatásával és a velük folytatott konzultációval kapcsolatos jogok, amelyek az uniós jog szempontjából kifejezetten a munkavállalókra vonatkoznak, nem alkalmazandók rájuk. Az (EU) 2019/1150 rendelet biztosítékokat nyújt a platformalapú munkát végző önfoglalkoztatók számára a méltányosság és az átláthatóság tekintetében, feltéve, hogy az említett rendelet értelmében üzleti felhasználónak minősülnek. Amennyiben ezek a biztosítékok ellentétesek az ezen irányelvben meghatározott konkrét jogok és kötelezettségek elemeivel, az üzleti felhasználók tekintetében az (EU) 2019/1150 rendelet különös rendelkezéseit kell alkalmazni.

Módosítás  56

 

Irányelvre irányuló javaslat

41 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(41) Annak érdekében, hogy a digitális munkaplatformok megfeleljenek a munkaügyi jogszabályoknak és rendeleteknek, a társadalombiztosítási hozzájárulási kötelezettségeknek, a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó és egyéb szabályoknak, különösen ha a munkaplatform székhelye a platform-munkavállaló munkavégzésének helye szerinti tagállamtól eltérő országban van, a digitális munkaplatformoknak az érintett tagállamok jogában meghatározott szabályokkal és eljárásokkal összhangban be kell jelenteniük a platform-munkavállalók által végzett munkát a munkavégzés helye szerinti tagállam illetékes munkaügyi és szociális védelmi hatóságainak.

(41) Annak érdekében, hogy a digitális munkaplatformok megfeleljenek a munkaügyi jogszabályoknak és rendeleteknek, az adózási és társadalombiztosítási hozzájárulási kötelezettségeknek, a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó és egyéb szabályoknak, valamint a tisztességtelen verseny megelőzése érdekében, különösen ha a munkaplatform székhelye a platform-munkavállaló munkavégzésének helye szerinti tagállamtól eltérő országban van, a digitális munkaplatformoknak az érintett tagállamok jogában meghatározott szabályokkal és eljárásokkal összhangban be kell jelenteniük a platform-munkavállalók által végzett munkát a munkavégzés helye szerinti tagállam illetékes munkaügyi és szociális védelmi hatóságainak. Az ilyen határokon átnyúló esetek tekintetében az Európai Munkaügyi Hatóságot azzal a céllal hozták létre, hogy megkönnyítse és támogassa az illetékes nemzeti hatóságok közötti együttműködést a vonatkozó uniós jog érvényesítése terén, biztosítsa a munkáltatók és a munkavállalók számára a munkavállalói mobilitás keretében őket megillető jogokról és kötelezettségekről szóló információkhoz való hozzáférést, koordinálja az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) hálózatát, és előmozdítsa a tagállamok közötti információcserét, többek között a nemzeti hatóságok közötti elektronikus adatcsere-eszközök – például a Bizottság belső piaci információs rendszere és a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréje – használatának előmozdítása révén, valamint hogy koordinálja és támogassa az összehangolt vagy közös ellenőrzéseket a vonatkozó uniós jog érvényesítése céljából.

Módosítás  57

 

Irányelvre irányuló javaslat

42 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(42) A digitális munkaplatformokon keresztül rendszeresen platformalapú munkát végző személyek száma, szerződéses vagy foglalkoztatási státuszuk, valamint az ilyen szerződéses jogviszonyokra alkalmazandó általános feltételek mind olyan információk, amelyek egyrészről segítik a munkaügyi felügyelőségeket, a szociális védelmi szerveket és más érintett hatóságokat a platformalapú munkát végző személyek foglalkoztatási státuszának helyes meghatározásában és a jogi kötelezettségeknek való megfelelés biztosításában, másrészről pedig támogatják a platformalapú munkát végző személyek képviselőit képviseleti feladataik ellátásában, ezért ezeket a rendelkezésükre kell bocsátani. Ezeknek a hatóságoknak és képviselőknek jogot kell biztosítani arra is, hogy a digitális munkaplatformoktól további pontosításokat és részleteket kérjenek, például a munkaidővel és a javadalmazással kapcsolatos munkafeltételekre vonatkozó alapvető adatokat.

(42) A digitális munkaplatformokat fel kell venni a vonatkozó közhitelű cégnyilvántartásba az illető országban működő összes digitális munkaplatform lényeges adataival együtt. Ilyen adat a digitális munkaplatformokon keresztül platformalapú munkát végző személyek száma, szerződéses vagy foglalkoztatási státuszuk, a munkaszerződés másolata, a tevékenység átlagos időtartama és a tevékenységből származó átlagos jövedelem, valamint az ilyen szerződéses jogviszonyokra alkalmazandó általános feltételek. Ezek mind olyan információk, amelyek egyrészről segítik a munkaügyi felügyelőségeket, a szociális védelmi szerveket és más érintett hatóságokat a platformalapú munkát végző személyek foglalkoztatási státuszának helyes meghatározásában és a jogi kötelezettségeknek való megfelelés biztosításában, másrészről pedig támogatják a platformalapú munkát végző személyek képviselőit – többek között a szakszervezeteket – képviseleti feladataik ellátásában, ezért ezeket a rendelkezésükre kell bocsátani. Ezeknek a hatóságoknak és képviselőknek jogot kell biztosítani arra is, hogy a digitális munkaplatformoktól további pontosításokat és részleteket kérjenek, például a munkaidővel és a javadalmazással kapcsolatos munkafeltételekre vonatkozó alapvető adatokat. Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) és az Európai Munkaügyi Hatóság saját előjogaiknak és megbízatásuknak megfelelően támogatják ezen adatok gyűjtését és megosztását a megfelelő kockázatértékelési eszközök kifejlesztése céljából.

Módosítás  58

 

Irányelvre irányuló javaslat

42 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(42a) A tapasztalat azt mutatja, hogy amikor a nemzeti jog a digitális munkaplatformok esetében bevezette a munkaviszony vélelmét, a munkajog platform-munkavállalókra történő alkalmazását alvállalkozói láncok használatával kerülték meg. A be nem jelentett munkavégzés kézbesítési platformokon való alkalmazását ezenkívül több tagállamban is bizonyították. Ez a gyakorlat bérelt személyazonosságon keresztül valósul meg, amelynek során a platform-munkavállalók, vagy a platformon regisztrált, munkavállalásra jogosult személyek bérbe adják fiókjaikat okmányokkal nem rendelkező migránsoknak, valamint kiskorú gyermekeknek. A be nem jelentett munkavégzés, valamint az alvállalkozásba adással – mint ezen irányelv megkerülésének eszközével – való visszaélés megelőzése érdekében a tagállamoknak olyan jogi rendelkezéseket kell bevezetniük az alvállalkozásra vonatkozóan, amelyek rendelkeznek az egyetemleges felelősségről és a jogorvoslathoz való tényleges hozzáférésről az alvállalkozói láncok egészében, biztosítva, hogy az alvállalkozói láncban részt vevő vállalkozók a közvetlen munkáltató mellett vagy helyett kötelezhetők legyenek a bérek, a társadalombiztosítási járulékok és a pénzügyi szankciók megfizetésére. A jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat érintő egyedi esetekben a 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben1c foglaltak szerint az alvállalkozói láncban részt vevő valamennyi vállalkozót büntetőjogi felelősség terhelheti. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 2009/52/EK irányelvvel is összhangban az okmányokkal nem rendelkező migránsok anélkül férhessenek hozzá az igazságszolgáltatáshoz, hogy megtorlástól vagy a kitoloncolás kockázatától kellene tartaniuk. A be nem jelentett platformalapú munkavégzés elleni küzdelem érdekében a digitális munkaplatformoknak biztosítaniuk kell a platform-munkavállalók személyazonosságának megbízható ellenőrzési folyamatait.

 

__________________

 

1a EU-OSHA, „Spain: the ‘riders’ law’, new regulation on digital platform work” (Spanyolország: a „futártörvény”, új rendelet a digitális platformalapú munkavégzésről), 2022 február. 16.

 

1b EGSZB, „The definition of worker in the platform economy: Exploring workers’ risks and regulatory solutions” (A munkavállaló fogalmának meghatározása a platformgazdaságban: A munkavállalók kockázatainak feltárása és szabályozási megoldások), 2021. szeptember 13.; A be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelem európai platformja (ELA munkacsoport), „Thematic review workshop: Undeclared work in the collaborative economy” (Tematikus felülvizsgálati workshop: Be nem jelentett munkavégzés a közösségi gazdaságban), 2021. május 19–20.

 

1c Az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-i 2009/52/EK irányelve az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról (HL L 168., 2009.6.30., 24. o.).

Módosítás  59

 

Irányelvre irányuló javaslat

43 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(43) Az Unióban a szociális vívmányok végrehajtását célzó rendelkezések kiterjedt rendszerét dolgozták ki, amelynek elemeit erre az irányelvre is alkalmazni kell annak érdekében, hogy a platformalapú munkát végző személyek számára biztosított legyen a hatékony és pártatlan vitarendezés és jogorvoslat lehetősége, többek között a megfelelő kártérítéshez való jog. Konkrétan, tekintettel a hatékony bírói jogvédelemre vonatkozó jog alapvető jellegére, a platformalapú munkát végző személyeknek a munkaviszony vagy egyéb szerződéses jogviszony olyan megszűnését követően is részesülniük kell ebben a védelemben, amely az irányelv által biztosított jogok állítólagos megsértésének nyomán következett be.

(43) Az Unióban a szociális vívmányok végrehajtását célzó rendelkezések kiterjedt rendszerét dolgozták ki, amelynek elemeit erre az irányelvre is alkalmazni kell annak érdekében, hogy a platformalapú munkát végző személyek számára biztosított legyen a megfelelő, időbeni, hatékony és pártatlan vitarendezés és jogorvoslat lehetősége, többek között a megfelelő kártérítéshez való jog. Az ilyen vitarendezéshez való hozzáférésnek és a jogorvoslathoz való jognak díjmentesnek kell lennie legalább azon személyek számára, akik nem rendelkeznek megfelelő anyagi eszközzel. Konkrétan, tekintettel a hatékony bírói jogvédelemre vonatkozó jog alapvető jellegére, a platformalapú munkát végző személyeknek a munkaviszony vagy egyéb szerződéses jogviszony olyan megszűnését követően is részesülniük kell ebben a védelemben, amely az irányelv által biztosított jogok állítólagos megsértésének nyomán következett be.

Módosítás  60

 

Irányelvre irányuló javaslat

44 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(44) A platformalapú munkát végző személyek képviselői számára biztosítani kell, hogy az ezen irányelvből eredő jogok és kötelezettségek érvényesítése érdekében bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban képviseljenek egy vagy több, platformalapú munkát végző személyt. A platformalapú munkát végző több személy nevében történő követelésbenyújtás vagy támogatás az olyan eljárások megkönnyítésére szolgál, amelyeket eljárási és pénzügyi akadályokból kifolyólag vagy a megtorlástól való félelem miatt egyébként nem nyújtottak volna be.

(44) A platformalapú munkát végző személyek képviselői – többek között a szakszervezetek – számára biztosítani kell, hogy az ezen irányelvből eredő jogok és kötelezettségek érvényesítése érdekében bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban képviseljenek egy vagy több, platformalapú munkát végző személyt. A platformalapú munkát végző több személy nevében történő követelésbenyújtás vagy támogatás az olyan eljárások megkönnyítésére szolgál, amelyeket eljárási és pénzügyi akadályokból kifolyólag vagy a megtorlástól való félelem miatt egyébként nem nyújtottak volna be.

Módosítás  61

 

Irányelvre irányuló javaslat

45 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(45) A platformalapú munkavégzésre jellemző, hogy hiányzik az a közös munkahely, ahol a munkavállalók megismerhetik egymást, és kommunikálhatnak egymással és képviselőikkel, többek között érdekeiknek a munkáltatóval szembeni védelméről. Ezért a digitális munkaplatformok munkaszervezésével összhangban digitális kommunikációs csatornákat kell létrehozni, ahol a platformalapú munkát végző személyek kommunikálhatnak egymással, és képviselőik kapcsolatba léphetnek velük. A digitális munkaplatformoknak digitális infrastruktúrájukon belül vagy hasonlóan hatékony eszközökkel ilyen kommunikációs csatornákat kell létrehozniuk, tiszteletben tartva a személyes adatok védelmét, és tartózkodniuk kell az ilyen kommunikációhoz való hozzáféréstől vagy annak nyomon követésétől.

(45) A platformalapú munkavégzésre jellemző, hogy hiányzik az a közös munkahely, ahol a munkavállalók megismerhetik egymást, és kommunikálhatnak egymással és képviselőikkel, többek között érdekeiknek a munkáltatóval szembeni védelméről. Számos tagállamban nem jöttek létre munkavállalói képviseleti szervezetek vagy szakszervezetek a platformalapú munkavégzés egyes jellemző területein, ilyenek például a távolról nyújtott digitális szolgáltatások vagy a tervezési munka. A nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban a platformalapú munkát végző személyek számára biztosítani kell a szerveződés szabadságát, a képviselők szabad megválasztását, valamint foglalkozási viszonyuktól függetlenül figyelembe kell venni őket a szociális párbeszédben és a kollektív tárgyalási folyamatokban. A platformalapú munkát végző személyek az erőszak, többek között a nemi alapú erőszak és zaklatás fokozott kockázatának is ki vannak téve. Ezért a digitális munkaplatformok munkaszervezésével összhangban olyan bizalmas, biztonságos, lehetőleg titkosított digitális kommunikációs és bejelentési csatornákat kell létrehozni, ahol a platformalapú munkát végző személyek kommunikálhatnak egymással, és képviselőik kapcsolatba léphetnek velük, valamint bejelenthetik az erőszakos vagy zaklatásos incidenseket. A digitális munkaplatformoknak digitális infrastruktúrájukon belül vagy hasonlóan hatékony eszközökkel ilyen kommunikációs és bejelentési csatornákat kell létrehozniuk, tiszteletben tartva a személyes adatok védelmét, és tartózkodniuk kell az ilyen kommunikációhoz való hozzáféréstől vagy annak nyomon követésétől. Ugyanezen okokból a kollektív tárgyalásokat is elő kell mozdítani annak biztosításával, hogy a szakszervezetek hatékonyan gyakorolhassák szerepüket.

Módosítás  62

 

Irányelvre irányuló javaslat

46 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(46) Előfordul, hogy a platformalapú munkát végző személyek foglalkoztatási státuszának helyes meghatározására irányuló közigazgatási vagy bírósági eljárásokban azok a munkaszervezéssel kapcsolatos elemek, amelyek lehetővé teszik a foglalkoztatási státusz megállapítását, és különösen azt, hogy a digitális munkaplatform ellenőrzi-e a munkavégzés bizonyos elemeit, a digitális munkaplatform birtokában vannak, és nem érhetők el könnyen a platformalapú munkát végző személyek és az illetékes hatóságok számára. A nemzeti bíróságok vagy illetékes hatóságok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy elrendeljék a digitális munkaplatform számára, hogy tegye elérhetővé a birtokában lévő releváns bizonyítékokat, ideértve a bizalmas információkat, az ilyen információk védelmét szolgáló hatékony intézkedések mellett.

(46) Előfordul, hogy a platformalapú munkát végző személyek foglalkoztatási státuszának helyes meghatározására irányuló közigazgatási vagy bírósági eljárásokban azok a munkaszervezéssel kapcsolatos elemek, amelyek lehetővé teszik a foglalkoztatási státusz megállapítását, és különösen azt, hogy a digitális munkaplatform ellenőrzi-e vagy irányítja-e a munkavégzés bizonyos elemeit, a digitális munkaplatform birtokában vannak, és nem érhetők el könnyen a platformalapú munkát végző személyek és az illetékes hatóságok számára. A nemzeti bíróságok vagy illetékes hatóságok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy elrendeljék a digitális munkaplatform számára, hogy tegye elérhetővé a birtokában lévő releváns bizonyítékokat, ideértve a bizalmas információkat, az ilyen információk védelmét szolgáló hatékony intézkedések mellett.

Módosítás  63

 

Irányelvre irányuló javaslat

47 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(47) Tekintettel arra, hogy ezen irányelv 6. cikke, 7. cikkének (1) és (3) bekezdése, valamint 8. cikke a platformalapú munkavégzéssel összefüggésben különös szabályokat ír elő a munkavállalók személyes adatainak az (EU) 2016/679 rendelet 88. cikke értelmében vett védelmének biztosítása érdekében, és arra, hogy ezen irányelv 10. cikke a munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal nem rendelkező személyek esetében is alkalmazza ezeket a biztosítékokat, az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkében említett nemzeti felügyeleti hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük e biztosítékok alkalmazásának nyomon követésére. Az (EU) 2016/679 rendelet VI., VII. és VIII. fejezete alkalmazandó az említett biztosítékok érvényesítésére vonatkozó eljárási keret – különösen a felügyeleti, együttműködési és az egységes alkalmazást célzó mechanizmusok, a jogorvoslati lehetőségek, a felelősség és a szankciók – tekintetében, beleértve az említett rendelet 83. cikkének (5) bekezdésében említett összegig terjedő közigazgatási bírságok kiszabására vonatkozó hatáskört is.

(47) Tekintettel arra, hogy ezen irányelv 6. cikke, 7. cikkének (1) és (3) bekezdése, valamint 8. cikke a platformalapú munkavégzéssel összefüggésben különös szabályokat ír elő a munkavállalók személyes adatainak az (EU) 2016/679 rendelet 88. cikke értelmében vett védelmének biztosítása érdekében, és arra, hogy ezen irányelv 10. cikke a munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal nem rendelkező személyek esetében is alkalmazza ezeket a biztosítékokat, az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkében említett nemzeti felügyeleti hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük e biztosítékok alkalmazásának nyomon követésére. Az (EU) 2016/679 rendelet VI., VII. és VIII. fejezete alkalmazandó az említett biztosítékok érvényesítésére vonatkozó eljárási keret, valamint az ezen irányelv 15. cikkében létrehozott kommunikációs és jelentéstételi csatornák – különösen a felügyeleti, együttműködési és az egységes alkalmazást célzó mechanizmusok, a jogorvoslati lehetőségek, a felelősség és a szankciók – tekintetében, beleértve az említett rendelet 83. cikkének (5) bekezdésében említett összegig terjedő közigazgatási bírságok kiszabására vonatkozó hatáskört is.

Módosítás  64

 

Irányelvre irányuló javaslat

48 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(48) Az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek platformalapú munkavégzésben történő használata személyes adatok kezelésével jár, és érinti a platformalapú munkát végző személyek munkafeltételeit és jogait. Ezért az ilyen rendszerek adatvédelmi jogi, valamint munka- és szociális védelmi jogi kérdéseket vetnek fel. Az adatvédelmi felügyeleti hatóságoknak és az érintett munkaügyi és szociális védelmi hatóságoknak ezért együtt kell működniük ezen irányelv végrehajtásában, többek között a releváns információk egymás közötti megosztása révén, az adatvédelmi felügyeleti hatóságok függetlenségének sérelme nélkül.

(48) Az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek platformalapú munkavégzésben történő használata személyes adatok kezelésével jár, és érinti a platformalapú munkát végző személyek munkafeltételeit és jogait. Ezért az ilyen rendszerek adatvédelmi jogi, valamint munka- és szociális védelmi jogi kérdéseket vetnek fel. Az adatvédelmi felügyeleti hatóságoknak és az érintett munkaügyi és szociális védelmi hatóságoknak ezért – határokon átnyúló jelleggel is – együtt kell működniük ezen irányelv végrehajtásában, többek között a releváns információk egymás közötti megosztása révén, az adatvédelmi felügyeleti hatóságok függetlenségének sérelme nélkül.

Módosítás  65

 

Irányelvre irányuló javaslat

48 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(48a) Mivel az automatizált nyomonkövetési vagy döntéshozatali rendszerek súlyosan aláássák az egyének jogait és szabadságait, alapvető fontosságú, hogy az érintett személyek érdemi hozzáféréssel rendelkezzenek az illetékes nemzeti hatóság – akár az adatvédelmi hatóság, akár a munkaügyi felügyelőség – bejelentési és jogorvoslati mechanizmusaihoz. Lehetővé kell tenni számukra, hogy ezen irányelv esetleges megsértését bejelenthessék illetékes nemzeti hatóságuknak, továbbá joguk legyen ahhoz, hogy meghallgassák őket, tájékoztassák őket panaszuk eredményéről, és ügyükben időben hozzanak döntést.

Módosítás  66

Irányelvre irányuló javaslat

49 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(49) Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javítását maguk a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, a közös minimumkövetelmények megállapításának szükségessége miatt e cél az Unió szintjén azonban jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(49) Mivel ezen irányelv egyik célját, nevezetesen a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javítását maguk a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, a közös minimumkövetelmények megállapításának szükségessége miatt e cél az Unió szintjén azonban jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Uniós szintű minimális harmonizációra van szükség a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításához és a munkavállalók jogainak védelméhez Unió-szerte – figyelembe véve számos digitális munkaplatform uniós vetületét – annak érdekében, hogy elkerülhessük az uniós szintű negatív versenyt a munkakörülmények tekintetében, és hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsünk a szociális normákat tiszteletben tartó vállalkozások számára. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

Módosítás  67

Irányelvre irányuló javaslat

51 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(51) Ezen irányelv végrehajtásakor a tagállamok nem írhatnak elő olyan közigazgatási, pénzügyi vagy jogi korlátozásokat, amelyek gátolnák a mikro-, kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését. A tagállamoknak – elkerülendő, hogy a rendelkezések aránytalanul sújtsák az induló vállalkozásokat, illetve a kis- és középvállalkozásokat – értékelniük kell, hogy az átültető intézkedéseik milyen hatást gyakorolnak azokra, különös tekintettel a mikrovállalkozásokra és az adminisztratív terhekre. A tagállamoknak az említett értékelések eredményeit közzé is kell tenniük.

törölve

Módosítás  68

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Ezen irányelv célja, hogy javítsa a platformalapú munkát végző személyek munkakörülményeit, és ennek érdekében biztosítja foglalkozási viszonyuk helyes meghatározását, a platformalapú munkavégzés algoritmikus irányítása terén előmozdítja az átláthatóságot, a méltányosságot és az elszámoltathatóságot, valamint javítja a platformalapú munkavégzés átláthatóságát, többek között a határokon átnyúló helyzetekben is, és eközben támogatja az Unióban a digitális munkaplatformok fenntartható növekedéséhez szükséges feltételeket.

(1) Ezen irányelv célja, hogy javítsa a platformalapú munkát végző személyek munkakörülményeit, és ennek érdekében biztosítja foglalkozási viszonyuk helyes meghatározását, a platformalapú munkavégzés algoritmikus irányítása terén előmozdítja az átláthatóságot, a méltányosságot, az emberi felügyeletet, a biztonságot és az elszámoltathatóságot, valamint javítja a platformalapú munkavégzés átláthatóságát, többek között a határokon átnyúló helyzetekben is, és eközben elősegíti az Unióban a digitális munkaplatformok fenntartható növekedését.

Módosítás  69

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 10. cikkel összhangban az ezen irányelvben meghatározott, a természetes személyeknek a személyes adataik algoritmikus irányítás keretében történő kezelésével kapcsolatos védelmére vonatkozó jogok az Unióban platformmunkát végző minden olyan személyt is megilletnek, aki nem rendelkezik munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal.

A 10. cikkel összhangban az ezen irányelvben meghatározott, a természetes személyeknek az algoritmikus irányítás keretében történő védelmére vonatkozó jogok az Unióban platformalapú munkát végző minden olyan személyt is megilletnek, aki nem rendelkezik munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal.

Módosítás  70

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére nyújtják;

b) a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére nyújtják, vagy a munka nyílt felhívás útján történő kiosztásával jár;

Módosítás  71

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – c pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) szükségszerű és lényeges elemként magában foglalja az egyének által végzett munka megszervezését, függetlenül attól, hogy a munkát online vagy egy bizonyos helyszínen végzik-e;

c) magában foglalja az egyének által végzett munka megszervezését, függetlenül attól, hogy a munkát online vagy egy bizonyos helyszínen végzik-e, és függetlenül az egyén és a szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személy közötti kapcsolat szerződéses megnevezésétől;

Módosítás  72

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. „platformalapú munkavégzés”: digitális munkaplatformon keresztül szervezett és az Unióban magánszemély által a digitális munkaplatform és az egyén közötti szerződéses kapcsolat alapján végzett munka, függetlenül attól, hogy az egyén és a szolgáltatás igénybe vevője között van-e szerződéses jogviszony;

2. „platformalapú munkavégzés”: digitális munkaplatformon keresztül szervezett és az Unióban magánszemély által végzett munka, függetlenül attól, hogy az egyén és a szolgáltatás igénybe vevője között van-e szerződéses jogviszony;

Módosítás  73

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 5 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5. „képviselők”: a nemzeti jogban vagy gyakorlatban meghatározott munkavállalói szervezetek vagy képviselők, vagy mindkettő;

5. „munkavállalói képviselők”: a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően elismert szakszervezetek képviselői, vagy más olyan személyek, akiket egy szervezetben a munkavállalók szabadon választanak meg, vagy akiket a nemzeti jognak vagy gyakorlatnak, vagy mindkettőnek megfelelően a képviseletükre jelölnek ki;

Módosítás  74

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

5a. „platformalapú munkát végző személyek képviselői”: a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően elismert szakszervezetek képviselői, vagy más olyan személyek, akiket egy szervezetben a munkavállalók vagy a platformalapú munkát végző önálló vállalkozók szabadon választanak meg, vagy akiket a nemzeti jognak vagy gyakorlatnak, vagy mindkettőnek megfelelően a képviseletükre jelölnek ki;

Módosítás  75

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 5 b pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

5b. „automatizált nyomonkövetési rendszerek”: a munkateljesítmény nyomon követésére, felügyeletére vagy értékelésére használt vagy ezeket támogató automatizált rendszerek;

Módosítás  76

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 5 c pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

5c. „automatizált döntéshozatali rendszerek”: a döntéshozatalhoz vagy a döntéshozatal támogatásához használt automatizált rendszerek;

Módosítás  77

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 5 d pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

5d. „biometrikus adatok”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 14. pontjában meghatározott biometrikus adatok;

Módosítás  78

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 5 e pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

5e. „biometrikus alapú adatok”: természetes személyek fizikai, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire, jelzéseire vagy tulajdonságaira – például arckifejezésekre, mozdulatokra, pulzusfrekvenciára, hangra, gépelésre vagy járásra – vonatkozó konkrét technikai feldolgozásból származó adatok.

Módosítás  79

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A digitális munkaplatformok fogalmának az (1) bekezdés 1. pontjában foglalt meghatározása nem terjed ki azokra a szolgáltatókra, amelyek elsődleges célja eszközök hasznosítása vagy megosztása. A fogalommeghatározás azokra a szolgáltatókra korlátozódik, amelyek esetében az egyének által végzett munka megszervezése nem csupán kisebb jelentőségű és tisztán járulékos elem.

(2) A digitális munkaplatformok fogalmának az (1) bekezdés 1. pontjában foglalt meghatározása nem terjed ki azokra a szolgáltatókra, amelyek elsődleges célja eszközök hasznosítása vagy megosztása, vagy amelyek lehetővé teszik magánszemélyek számára áruk viszonteladását. A fogalommeghatározás azokra a szolgáltatókra korlátozódik, amelyek esetében az egyének által végzett munka megszervezése nem csupán kisebb jelentőségű és tisztán járulékos elem.

Módosítás  80

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok olyan megfelelő eljárásokkal rendelkeznek, amelyekkel ellenőrizhető és biztosítható a platformalapú munkát végző személyek foglalkozási viszonyának helyes meghatározása, és amelyek segítségével megállapítható, hogy az adott személy rendelkezik-e az egyes tagállamokban hatályos jog, kollektív szerződések vagy gyakorlat által meghatározott munkaviszonnyal, figyelembe véve az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát, és biztosítható, hogy e személyek élvezhessék a munkavállalókra alkalmazandó uniós jogból eredő jogokat.

(1) A tagállamok olyan megfelelő és hatékony eljárásokkal rendelkeznek, amelyekkel ellenőrizhető és biztosítható a platformalapú munkát végző személyek foglalkozási viszonyának helyes meghatározása annak érdekében, hogy a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban alkalmazzák a munkaviszony vélelmét a tagállamokban alkalmazandó jog, kollektív szerződések vagy gyakorlat által meghatározott ilyen munkaviszony fennállásának megállapítása céljából, figyelembe véve az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát, és biztosítva, hogy e személyek élvezhessék a munkavállalókra alkalmazandó uniós jogból eredő jogokat.

Módosítás  81

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A munkaviszony fennállásának megállapítása tekintetében a tényleges munkavégzéssel kapcsolatos tényeket kell irányadónak tekinteni, figyelembe véve az algoritmusoknak a platformalapú munkavégzés szervezése során történő használatát, függetlenül attól, hogy az érintett felek között esetlegesen létrejött szerződéses megállapodások hogyan minősítik a munkaviszonyt. Ha a tények alapján megállapítják a munkaviszony fennállását, akkor a nemzeti jogrendszerekkel összhangban egyértelműen meg kell határozni, hogy ki a munkáltatói kötelezettségeket magára vállaló fél.

(2) A munkaviszony fennállásának megállapítása tekintetében a tényleges munkavégzéssel kapcsolatos tényeket kell irányadónak tekinteni, figyelembe véve az algoritmusoknak a platformalapú munkavégzés szervezése során történő használatát, függetlenül attól, hogy az érintett felek között esetlegesen létrejött szerződéses megállapodások hogyan minősítik a munkaviszonyt. Ha a tények alapján megállapítják a munkaviszony fennállását, a munkáltatói kötelezettségeket magára vállaló felet vagy feleket a nemzeti jogrendszerekkel és a 12b. cikkel összhangban egyértelműen meg kell határozni, és azoknak megfelelően eleget kell tenniük.

Módosítás  82

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a digitális munkaplatformok gyakorolják a munkáltatók előjogait, meg kell felelniük a nemzeti jog és a kollektív szerződések alapján a tevékenységi ágazatban alkalmazandó, vonatkozó munkaadói kötelezettségeknek, ideértve a munkajogot, a jövedelemadót és a szociális védelem finanszírozását is. A platform-munkavállalók a nemzeti joggal, kollektív szerződésekkel vagy a tagállamban alkalmazandó gyakorlattal összhangban teljes körűen élvezhetik a munkavállalói státuszt, beleértve a szakszervezeti tagsághoz, a szerveződéshez és a kollektív tárgyaláshoz való jogot is.

Módosítás  83

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b) A 2008/104/EK irányelven túlmenően ezen irányelv teljes mértékben alkalmazandó a munkaerő-kölcsönzők funkcióját betöltő digitális munkaplatformokra.

Módosítás  84

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A munkavégzést a (2) bekezdés értelmében ellenőrző digitális munkaplatform és az e platformon keresztül platformalapú munkát végző személy közötti szerződéses jogviszonyról jogilag vélelmezhető, hogy munkaviszony. E célból a tagállamok nemzeti jogrendszerükkel és igazságszolgáltatási rendszerükkel összhangban intézkedési keretet hoznak létre.

A platformmunkát végző személy platform-munkavállaló vagy valódi önálló vállalkozó. A digitális munkaplatform és az e platformon keresztül platformalapú munkát végző személy közötti szerződéses jogviszonyról jogilag vélelmezhető, hogy munkaviszony, ezért a digitális munkaplatformot munkáltatónak kell tekinteni. E célból a tagállamok nemzeti jogrendszerükkel és igazságszolgáltatási rendszerükkel összhangban intézkedési keretet hoznak létre annak biztosítása érdekében, hogy a jogi vélelemre hivatkozhassanak a vonatkozó jogszabályok betartását ellenőrző vagy végrehajtó illetékes hatóságok és szervek, valamint a platformalapú munkát végző olyan személyek és képviselőik.

Módosítás  85

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Amennyiben az illetékes hatóságok és szervek – beleértve a közigazgatási eljárások nyilvántartásba vételéért felelősöket is – úgy ítélik meg, hogy a platformalapú munkát végző személy esetleg tévesen van besorolva, a vélelmet alkalmazzák. Amennyiben egy platformalapú munkát végző személy vagy a platformalapú munkát végző több személy nevében vagy támogatása érdekében eljáró szakszervezet a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban vitatja a besorolását egy közigazgatási vagy jogi eljárásban, a vélelmet kell alkalmazni.

Módosítás  86

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A jogi vélelmet minden vonatkozó közigazgatási és bírósági eljárásban alkalmazni kell. A vonatkozó jogszabályoknak való megfelelést vagy az azok végrehajtását ellenőrző illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy támaszkodhassanak erre vélelemre.

A jogi vélelem alkalmazása nem vezethet a platformalapú munkát végző valamennyi személy platform-munkavállalóvá történő automatikus átsorolásához. A digitális munkaplatformok számára lehetővé kell tenni, hogy megcáfolják a foglalkoztatás vélelmét, mielőtt közigazgatási vagy bírósági eljárás keretében döntés születne az átsorolásról. A foglalkoztatás megdönthető vélelmét minden vonatkozó adminisztratív eljárásban, valamint közigazgatási és bírósági eljárásban alkalmazni kell. Az illetékes hatóságoknak és szerveknek – beleértve a közigazgatási eljárások nyilvántartásba vételéért, a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzéséért vagy a vonatkozó jogszabályok, köztük a kollektív szerződések érvényesítéséért felelős hatóságokat és szerveket is – hatékonyan kell alkalmazniuk ezt a vélelmet. E célból az illetékes hatóságok és szervek előírják a digitális munkaplatformok számára, hogy bocsássanak rendelkezésre minden releváns információt annak érdekében, hogy a hatóságok objektív értékelés alapján meghatározhassák a platformalapú munkát végző személyek helyes besorolását.

Módosítás  87

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A munkavégzés (1) bekezdés szerinti ellenőrzése akkor áll fenn, ha az alábbi feltételek közül legalább kettő teljesül:

törölve

a) a javadalmazás szintjének tényleges meghatározása vagy felső határainak rögzítése;

 

b) a platformalapú munkát végző személy számára annak előírása, hogy tartson be a külső megjelenésre, a szolgáltatás igénybe vevőjével szembeni magatartásra vagy a munka elvégzésére vonatkozó kötelező erejű szabályokat;

 

c) a munka végzésének felügyelete vagy a munka eredményeinek minőségi szempontból való ellenőrzése, többek között elektronikus úton;

 

d) a munkaszervezés szabadságának tényleges korlátozása, többek között szankciók révén, ezen belül is a mérlegelési jogkör elvétele a munkaórák vagy a távollétek megválasztása, a feladatok vállalása vagy elutasítása, illetve az alvállalkozók vagy helyettesek igénybevétele tekintetében;

 

e) az ügyfélkör kiépítésének vagy a harmadik fél számára történő munkavégzés lehetőségének tényleges korlátozása.

 

Módosítás  88

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamok támogató intézkedéseket hoznak az (1) bekezdésben említett jogi vélelem hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében, és ennek során figyelembe veszik az induló vállalkozásokra gyakorolt hatást, biztosítják, hogy a valódi önfoglalkoztatók ne kerüljenek bele a munkavállalói kategóriába, továbbá elősegítik a digitális munkaplatformok fenntartható növekedését. Ezen belül a tagállamok:

(3) A tagállamok támogató intézkedéseket hoznak az (1) bekezdésben említett jogi vélelem hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében, hogy biztosítsák a munkaviszony keretében munkát végző munkavállalók hatékony védelmét. Ezen belül a tagállamok:

Módosítás  89

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) iránymutatást dolgoznak ki a digitális munkaplatformok, a platformalapú munkát végző személyek és a szociális partnerek számára a jogi vélelem értelmezéséhez és érvényesítéséhez, és ezen belül az 5. cikk szerinti megdöntésére vonatkozó eljárásokhoz;

b) többek között konkrét és gyakorlati ajánlások formájában átfogó iránymutatást dolgoznak ki a digitális munkaplatformok, a platformalapú munkát végző személyek és a szociális partnerek számára a jogi vélelem értelmezéséhez és érvényesítéséhez, és ezen belül az 5. cikk szerinti megdöntésére vonatkozó eljárásokhoz;

Módosítás  90

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – c pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) iránymutatást dolgoznak ki a jogalkalmazó hatóságok számára a szabályokat be nem tartó munkaplatformok proaktív megkereséséhez és felelősségre vonásához;

c) iránymutatásokat kapacitásépítést és képzést dolgoznak ki és eljárásokat hoznak létre a nemzeti illetékes és jogalkalmazó hatóságok számára a digitális munkaplatformok proaktív azonosításához, megkereséséhez és felelősségre vonásához az ezen irányelvben meghatározott rendelkezések hatékony betartásának biztosítása érdekében, többek között a szabályokat be nem tartó digitális munkaplatformokkal szembeni visszatartó erejű szankciók kiszabásával;

Módosítás  91

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – c a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca) iránymutatást dolgoznak ki és eljárásokat alakítanak ki az illetékes közigazgatási hatóságok és intézmények számára a közigazgatási eljárásokban a jogi vélelem proaktív alkalmazására és az adatok más érintett hatóságokkal való megosztására, amelynek alapján azok a szerződéses jogviszonyra és a társadalombiztosításra vonatkozó adatok feldolgozásában és nyilvántartásában alkalmazhatják a jogi vélelmet;

Módosítás  92

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – d pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) fokozzák a munkaügyi felügyelőségek vagy a munkajog végrehajtásáért felelős szervek által végzett vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket, ugyanakkor biztosítják, hogy ezek az ellenőrzések és vizsgálatok arányosak és megkülönböztetéstől mentesek legyenek.

d) fokozzák a munkaügyi felügyelőségek vagy a munkajog végrehajtásáért felelős szervek által végzett vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket, ugyanakkor biztosítják, hogy ezek az ellenőrzések és vizsgálatok arányosak és megkülönböztetéstől mentesek legyenek, és a munkavállalók helyes besorolásának meghatározása érdekében minden évben nemzeti célkitűzést határoznak meg azon tevékenységi ágazatok tekintetében elvégzendő ellenőrzések számára vonatkozóan, amelyekben a digitális munkaplatformok működnek;

Módosítás  93

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – d a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da) gondoskodnak arról, hogy a munkaügyi felügyelőségek vagy a munkajog végrehajtásáért felelős szervek minden olyan esetben, amikor egy platformalapú munkát végző személyt újonnan platform-munkavállalóként ismernek el, az elismeréstől számított egy hónapon belül ellenőrzést végezzenek az ugyanazon digitális munkaplatformon platformalapú munkát végző más személyek jogállásának ellenőrzése céljából;

Módosítás  94

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – d b pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

db) elegendő forrást és képzést biztosítanak a munkaügyi felügyelőségek vagy a munkajog végrehajtásáért felelős szervek számára, hogy megerősítsék kapacitásukat, különösen a technológia területén, annak érdekében, hogy a ca) és da) pontnak hatékonyan eleget tudjanak tenni, többek között rutinszerű vagy bejelentett látogatások elvégzése révén;

Módosítás  95

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – d c pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dc) biztosítják, hogy a munkaügyi felügyelőségek munkáját szükség esetén megfelelően – különösen az algoritmikus irányítás területén – képzett műszaki szakértők és szakemberek segítsék;

Módosítás  96

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A 21. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpont előtt létrejött és az adott időpontban is érvényben lévő szerződéses jogviszonyok tekintetében az (1) bekezdésben említett jogi vélelem csak az ezen időponttól kezdődő időszakra vonatkozik.

(4) A 21. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpont előtt létrejött és az adott időpontban is érvényben lévő szerződéses jogviszonyok tekintetében az (1) bekezdésben említett jogi vélelem csak az ezen időponttól kezdődő időszakra vonatkozik, az (EU) 2019/1152 irányelv sérelme nélkül, amelyet ezen időpont előtt lehetett alkalmazni.

Módosítás  97

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy a 4. cikkben említett jogi vélelmet bármely fél megcáfolhassa bírósági vagy közigazgatási eljárásban, vagy mindkettőben.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 4. cikkben említett jogi vélelmet bármely fél megcáfolhassa bírósági vagy közigazgatási eljárásban, vagy mindkettőben.

(A bizottsági szöveg (1) bekezdése a Parlament módosításában az (1) bekezdés első albekezdésévé vált.)

Módosítás  98

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben a digitális munkaplatform azzal érvel, hogy a szóban forgó szerződéses jogviszony a szóban forgó tagállamban hatályos jogszabályok, kollektív szerződések vagy gyakorlat szerint nem tekintendő munkaviszonynak, akkor a Bíróság ítélkezési gyakorlatára figyelemmel a bizonyítási teher a digitális munkaplatformra hárul. Az ilyen eljárásnak nincs halasztó hatálya a jogi vélelem alkalmazására.

Amennyiben a digitális munkaplatform azzal érvel, hogy a szóban forgó szerződéses jogviszony a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően és a szóban forgó tagállamban hatályos jogszabályok, kollektív szerződések vagy gyakorlat szerint nem tekintendő munkaviszonynak, akkor a Bíróság ítélkezési gyakorlatára figyelemmel a bizonyítási teher a digitális munkaplatformra hárul.

(A bizottsági szöveg (2) bekezdése a Parlament módosításában az (1) bekezdés második albekezdésévé vált.)

Módosítás  99

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben a platformalapú munkát végző személy azzal érvel, hogy a szóban forgó szerződéses jogviszony a szóban forgó tagállamban hatályos jogszabályok, kollektív szerződések vagy gyakorlat szerint nem tekintendő munkaviszonynak, akkor a Bíróság ítélkezési gyakorlatára figyelemmel, a digitális munkaplatformnak segítenie kell az eljárás megfelelő megoldását, különösen a birtokában lévő valamennyi releváns információ rendelkezésre bocsátásával.

Amennyiben a platformalapú munkát végző személy azzal érvel, hogy a szóban forgó szerződéses jogviszony a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően és a szóban forgó tagállamban hatályos jogszabályok, kollektív szerződések vagy gyakorlat szerint nem tekintendő munkaviszonynak, akkor a Bíróság ítélkezési gyakorlatára figyelemmel, a digitális munkaplatformnak segítenie kell az eljárás megfelelő megoldását, különösen a birtokában lévő valamennyi releváns információ rendelkezésre bocsátásával.

(A bizottsági szöveg (3) bekezdése a Parlament módosításában az (1) bekezdés harmadik albekezdésévé vált.)

Módosítás  100

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A tagállamok biztosítják a 4. cikkben említett vélelem megdöntésének lehetőségét annak bizonyításával, hogy a platformalapú munkát végző személy valóban önálló vállalkozó, mivel mindkét alábbi kritérium teljesül:

Módosítás  101

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 a bekezdés – a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

a) a szóban forgó szerződéses jogviszony a szóban forgó tagállamban hatályos jogszabályok, kollektív szerződések vagy gyakorlat szerint nem tekintendő munkaviszonynak, a Bíróság ítélkezési gyakorlatára figyelemmel, valamint a platformalapú munkát végző személy a munkavégzéssel összefüggésben nem áll a digitális munkaplatform ellenőrzése és irányítása alatt, sem a munka elvégzésére vonatkozó szerződés alapján, sem pedig ténylegesen;

Módosítás  102

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 a bekezdés – b pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

b) a platformalapú munkát végző személy általában olyan, függetlenül létrehozott kereskedelmi, szakmai vagy üzleti tevékenységet folytat, amely ugyanolyan jellegű, mint amellyel a végzett munka összefügg.

Módosítás  103

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b) Az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavégzéssel kapcsolatos ellenőrzésre és irányításra utaló alábbi elemeket kell figyelembe venni:

Módosítás  104

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 b bekezdés – a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

a)  a javadalmazás szintjének tényleges meghatározása vagy felső határainak rögzítése, illetve a javadalmazás időszakos kifizetése;

Módosítás  105

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 b bekezdés – b pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

b)  a munkakörülmények tényleges meghatározása vagy ellenőrzése, beleértve a munkaidő-beosztás és a munkaidő korlátozását vagy a munkavégzés kikényszerítését, többek között szankciókkal vagy ösztönzőkkel, a munkához való hozzáférés korlátozásával vagy minősítési rendszerek használatával, amelyek ellenőrzési eszközként és a szankciók alapjaként, valamint a feladatok kiosztásának eszközeként szolgálnak;

Módosítás  106

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 b bekezdés – c pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

c)  a platformalapú munkát végző személy tényleges megakadályozása abban, hogy üzleti kapcsolatokat alakítson ki a potenciális ügyfelekkel, többek között a munka elvégzése során vagy azt követően a platformalapú munkát végző személy és az áruk vagy szolgáltatások igénybe vevője közötti kommunikáció ellenőrzése vagy korlátozása révén;

Módosítás  107

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 b bekezdés – d pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

d)  a platformalapú munkát végző személy nyomon követése vagy felügyelete munkavégzés közben;

Módosítás  108

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 b bekezdés – e pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

e)  a platformalapú munkát végző személy számára annak előírása, hogy tartsa be a külső megjelenésre, a szolgáltatás igénybe vevőjével szembeni magatartásra vagy a munka elvégzésére vonatkozó konkrét szabályokat;

Módosítás  109

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 b bekezdés – f pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

f)  a munka elvégzésére alvállalkozók vagy helyettesítők igénybevételének tényleges korlátozása;

Módosítás  110

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 b bekezdés – g pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

g)  annak a lehetőségnek a tényleges korlátozása, hogy a platformalapú munkát végző személy munkát végezzen bármely harmadik fél számára, beleértve a digitális munkaplatformok versenytársait;

Módosítás  111

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 b bekezdés – h pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

h)  a platformalapú munkát végző személy azon szabadságának korlátozása – többek között hátrányos következmények kilátásba helyezésével –, hogy szociális védelmet, balesetbiztosítást, nyugdíjrendszert vagy egyéb biztosítási formákat választhasson.

Módosítás  112

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 c bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1c)  A tagállamok a szociális partnerekkel konzultálva rendszeresen felülvizsgálják, értékelik, és szükség esetén kiegészítik az (1b) bekezdésben meghatározott elemeket. Amennyiben egy digitális munkaplatform megtámadja a platformalapú munkát végző személy foglalkozási viszonyát megállapító közigazgatási vagy bírósági határozatot, az ilyen megtámadásból eredő eljárásnak nem lehet halasztó hatálya az említett határozatra.

Módosítás  113

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A digitális munkaplatformok és a platform-munkavállalók (EU) 2019/1152 irányelv szerinti kötelezettségeinek és jogainak sérelme nélkül a tagállamok előírják a digitális munkaplatformok számára, hogy a platform-munkavállalókat tájékoztassák a következőkről:

(1) A digitális munkaplatformok és a platform-munkavállalók az (EU) 2016/679 rendelet, valamint a 89/391/EGK, a 2009/38/EK és az (EU) 2019/1152 irányelvek szerinti kötelezettségeinek és jogainak sérelme nélkül a tagállamok előírják a digitális munkaplatformok számára, hogy a platform-munkavállalókat, a munkavállalók képviselőit, valamint a munkaügyi felügyelőséget és egyéb illetékes hatóságokat tájékoztassák a következőkről:

Módosítás  114

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) azon automatizált nyomonkövetési rendszerek, amelyeket a platform-munkavállalók munkateljesítményének elektronikus úton történő nyomon követésére, felügyeletére vagy értékelésére használnak;

a) azon automatizált nyomonkövetési rendszerek, amelyeket a platform-munkavállalók munkateljesítményének elektronikus úton történő nyomon követésére, felügyeletére vagy értékelésére használnak, illetve ezeket támogatják;

Módosítás  115

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) azon automatizált döntéshozatali rendszerek, amelyeket olyan döntések meghozatalára vagy alátámasztására használnak, amelyek jelentősen befolyásolják az említett platform-munkavállalók munkakörülményeit, különösen a munkamegbízásokhoz való hozzáférésüket, keresetüket, munkahelyi biztonságukat és egészségüket, munkaidejüket, előléptetésüket és szerződéses státuszukat, ideértve a felhasználói fiókjuk korlátozását, felfüggesztését és megszüntetését is.

b) azon automatizált döntéshozatali rendszerek, amelyeket olyan döntések meghozatalára vagy alátámasztására használnak, amelyek jelentősen befolyásolják az említett platform-munkavállalók munkakörülményeit, különösen a munkaerő-felvételüket, a munkamegbízásokhoz való hozzáférésüket és azok megszervezését, a keresetüket – beleértve az egyes megbízások árazását –, munkahelyi biztonságukat és egészségüket, munkaidejüket, előléptetésüket és szerződéses státuszukat, ideértve a felhasználói fiókjuk korlátozását, felfüggesztését és megszüntetését is.

Módosítás  116

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az a) és b) pontban említett információkat a digitális munkaerőplatform vagy a platformnak irányítási szolgáltatást értékesítő bármely szolgáltató által irányított automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszertől függetlenül kell megadni.

Módosítás  117

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – a pont – ii pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ii. az ilyen rendszerek által nyomon követett, felügyelt vagy értékelt tevékenységek kategóriái, beleértve a szolgáltatás igénybe vevője által végzett értékelést is;

ii. az ilyen rendszerek által nyomon követett, felügyelt vagy értékelt adatok és tevékenységek kategóriái, beleértve a szolgáltatás igénybe vevője által végzett értékelést is;

Módosítás  118

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – a pont – ii a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

iia. a nyomon követés célja és a rendszer általi megvalósításának módja;

Módosítás  119

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – a pont – ii b pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

iib. a munkaviszonyt befolyásoló tényezők működése és működési módja, különösen a munkaerő-felvétel, a munkamegbízásokhoz való hozzáférés, a kereset, a biztonság és egészség, a munkaidő, az előléptetések, a besorolás, valamint a fiókok korlátozása, felfüggesztése vagy megszüntetése;

Módosítás  120

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – b pont – iii pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iii. az ilyen rendszerek által figyelembe vett fő paraméterek és e fő paraméterek relatív jelentősége az automatizált döntéshozatalban, beleértve azt is, hogy a platform-munkavállaló személyes adatai vagy magatartása hogyan befolyásolja a döntéseket;

iii. az ilyen rendszerek által figyelembe vett adatkategóriák és fő paraméterek, valamint e fő paraméterek relatív jelentősége az automatizált döntéshozatalban, beleértve azt is, hogy a platform-munkavállaló személyes adatai vagy magatartása hogyan befolyásolja a döntéseket és a teljesítményértékelési mechanizmusokat;

Módosítás  121

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – b pont – iv pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iv. a platform-munkavállaló felhasználói fiókjának korlátozására, felfüggesztésére vagy megszüntetésére, a platform-munkavállaló által végzett munkáért járó javadalmazás megtagadására, a platform-munkavállaló szerződéses státuszára vonatkozó, vagy bármely hasonló hatású döntések indokai.

iv. a platform-munkavállaló felhasználói fiókjának korlátozására, felfüggesztésére vagy megszüntetésére, a platform-munkavállaló által végzett munkáért járó javadalmazás megtagadására, a platform-munkavállaló szerződéses státuszára vonatkozó, vagy bármely hasonló hatású döntések indokai, az előléptetés és a feladatkiosztás indokai, valamint – amennyiben a döntéshozatal a teljesítmény nyomon követésére és értékelésére támaszkodik vagy ezeken alapul – a magatartás értékelésének módja és az értékelés indoklása.

Módosítás  122

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) Az egészségre és biztonságra és a szerződéses jogviszonyra hatást gyakorló vagy a munkaviszony elfogadott feltételeit módosító döntéseket, valamint a fegyelmi intézkedések alkalmazására, illetve a platform-munkavállaló szerződéses jogviszonyának vagy fiókjának korlátozására, felfüggesztésére vagy megszüntetésére irányuló döntéseket, illetve az ezekkel egyenértékű hátrányos döntéseket nem hozhatják meg automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek, azokat a nemzeti joggal és a kollektív szerződésekkel összhangban kell meghozni.

Módosítás  123

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A digitális munkaplatformoknak a (2) bekezdésben említett információkat dokumentum – akár elektronikus dokumentum – formájában is rendelkezésre kell bocsátaniuk. Ezeket az információkat legkésőbb az első munkanapon, valamint jelentős változások esetén és a platform-munkavállalók kérésére bármikor rendelkezésre kell bocsátaniuk. Az információkat tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világos és közérthető nyelven megfogalmazva kell átadni.

(3) A digitális munkaplatformoknak a (2) bekezdésben említett információkat dokumentum – akár elektronikus dokumentum – formájában is rendelkezésre kell bocsátaniuk. Az információkat átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világos és közérthető nyelven megfogalmazva kell átadni. Az újonnan bevezetett automatizált rendszerek esetében az információkat használat előtt, valamint a munkakörülményeket, a munkaszervezést vagy a munkateljesítmény nyomon követését érintő változások előtt kell megadni.

 

Az egyes platform-munkavállalóknak legkésőbb az első munkanapon, vagy a munkakörülményeket, a munkaszervezést vagy a munkateljesítmény nyomon követését érintő változások bevezetését megelőzően és a platform-munkavállalók kérésére bármikor meg kell kapniuk.a digitális munkaplatformtól ezeket az információkat, amennyiben a rendszerek és jellemzőik közvetlenül érintik őket és munkakörülményeiket. Az információkat tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világos és közérthető nyelven megfogalmazva kell átadni. Ezekre az információkra nem vonatkoznak a 6a. cikkben megállapított titoktartási szabályok.

Módosítás  124

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A digitális munkaplatformoknak kérésre a platform-munkavállalók képviselői és a nemzeti munkaügyi hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk a (2) bekezdésben említett információkat.

(4) A digitális munkaplatformoknak kérésre minden esetben a platform-munkavállalók képviselői és a nemzeti munkaügyi hatóságok és egyéb illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk a (2) bekezdésben említett információkat.

Módosítás  125

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 5 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a platform-munkavállaló érzelmi vagy pszichológiai állapotára vonatkozó személyes adatok kezelése;

a) a platform-munkavállaló érzelmi vagy pszichológiai állapotára vonatkozó személyes adatok kezelése, vagy az összegyűjtött személyes adatok felhasználásával következtetés a platform-munkavállaló érzelmi vagy pszichológiai állapotára;

Módosítás  126

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 5 bekezdés – c pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) személyes beszélgetésekkel kapcsolatos személyes adatok kezelése, beleértve a platform-munkavállalók képviselőivel folytatott információcserét is;

c) személyes beszélgetésekkel kapcsolatos személyes adatok kezelése, beleértve a platform-munkavállalókkal és a munkavállalók képviselőivel folytatott vagy azok közötti információcserét, a szervezetbe tömörülés és a jogaik védelme lehetőségével kapcsolatban is;

Módosítás  127

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 5 bekezdés – c a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca) a faji vagy etnikai származásra, migrációs státuszra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, fogyatékosságra vagy egészségi állapotra – többek között krónikus betegségeire vagy HIV-érintettségére – , vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok kezelése, valamint egy személy egyedi azonosítását célzó genetikai adatok és biometrikus adatok, vagy egy személy szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok kezelése;

Módosítás  128

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 5 bekezdés – d a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da) kötelező biometrikus azonosítás vagy a munkateljesítmény aránytalan vagy indokolatlan ellenőrzésének alkalmazása;

Módosítás  129

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 5 bekezdés – d b pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

db) bármilyen körülmények között diszkriminatív gyakorlatok előírása a személyes adatok kezelésével kapcsolatban;

Módosítás  130

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 5 bekezdés – d c pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dc) személyes adatok kezelése az alapvető jogok gyakorlásának előrejelzése, megakadályozása vagy korlátozása céljából, beleértve különösen a szociális jogokat, például az egyesülési jogot, a kollektív tárgyalásokhoz és fellépésekhez jogot, valamint a tájékoztatáshoz és a konzultációhoz való jogot;

Módosítás  131

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 5 bekezdés – d d pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

dd) biometrikus alapú adatok kezelése;

Módosítás  132

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 5 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A személyes adatok e bekezdésben említett védelme a munkaviszony kezdetét megelőző felvételi szakasztól kezdődően minden platform-munkavállalóra vonatkozik.

Módosítás  133

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 5 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a) A digitális munkaplatformok adatvédelmi hatásvizsgálatot végeznek, és kikérik az érintettek vagy képviselőik véleményét a tervezett adatkezelésről. E vizsgálatot egyszer, az említett adatkezelési műveletek bevezetése előtt, valamint a munkakörülményeket, a munkaszervezést vagy a munkateljesítmény nyomon követését érintő változások előtt kell elvégezni. A hatásvizsgálatban szereplő információkat tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világos és közérthető nyelven megfogalmazva kell ismertetni annak érdekében, hogy a platform-munkavállalók és a munkavállalói képviselők szükség esetén felkészülhessenek a konzultációra.

Módosítás  134

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 5 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5b) A digitális munkaplatformok tájékoztatják a platform-munkavállalókat és a munkavállalói képviselőket a személyes adatoknak az automatizált nyomonkövetési rendszereket alkalmazó vállalkozások csoportján vagy a közös gazdasági tevékenységet folytató ilyen vállalkozások csoportján belüli továbbításáról.

Módosítás  135

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 5 c bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5c) A tagállamok az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban biztosítják, hogy a digitális munkaplatformok olyan interfészt és eszközöket biztosítsanak a platform-munkavállalók számára, amelyek megkönnyítik a hatékony, géppel olvasható, ingyenes adathordozhatóságot, többek között a reputációs adatok, a helyesbítéshez, a törléshez és a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog tekintetében. A platform-munkavállalók számára biztosítani kell a jogot arra is, hogy ne továbbítsák ezeket az adatokat.

Módosítás  136

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

6a. cikk

 

Bizalmas információk

 

(1) A tagállamok előírják, hogy – a tájékoztatási és konzultációs eljárások keretében, valamint az uniós és a nemzeti jogban meghatározott feltételekre és korlátozásokra, valamint objektív kritériumokra is figyelemmel – a platformalapú munkát végző személyek képviselői és az őket segítő szakértők nem hozhatnak nyilvánosságra olyan információkat, amelyeket a vállalkozás vagy az üzem jogos érdekében kifejezetten bizalmasan adtak át nekik.

 

E bekezdés nem alkalmazandó a következőkre:

 

a)  a munkavállalók képviselői, valamint az európai, nemzeti vagy helyi üzemi tanácsok és az illetékes elismert szakszervezeti szervezetek közötti kommunikáció a munkavállalók munkahelyét vagy munkakörülményeit érintő információkról;

 

b)  az ezen irányelv által védett jogokat esetlegesen érintő elemekre vonatkozó információk.

 

(2)  A digitális munkaplatformnak meg kell határoznia a munkavállalók képviselői számára azokat az objektív kritériumokat, amelyek alapján az információ bizalmas jellegéről döntenek, valamint azt, hogy a titoktartás mennyi ideig alkalmazandó. A tagállamok jogszabályban határozzák meg az ilyen objektív kritériumok jegyzékét, és biztosítják, hogy a munkavállalók képviselőinek lehetőségük legyen az ügy minősítésének sürgős közigazgatási vagy bírósági határozat útján történő felülvizsgálatára.

Módosítás  137

 

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – cím

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az automatizált rendszerek emberi nyomon követése

Az automatizált rendszerek emberi felügyelete

Módosítás  138

 

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – -1 bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(-1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a digitális munkaplatformok biztosítsák a munkakörülményeket érintő valamennyi döntés emberi felügyeletét.

Módosítás  139

 

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a digitális munkaplatformok rendszeresen nyomon kövessék és értékeljék a 6. cikk (1) bekezdésében említett automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek által hozott vagy alátámasztott egyedi döntések munkakörülményekre gyakorolt hatását.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a digitális munkaplatformok a munkavállalók képviselőinek bevonásával felügyeljék és rendszeresen, de legalább évente értékeljék a 6. cikk (1) bekezdésében említett automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek által hozott vagy alátámasztott egyedi döntések munkakörülményekre, az egészségre és biztonságra, valamint az alapvető jogokra gyakorolt hatását.

Módosítás  140

 

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) értékelniük kell az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszereknek a platform-munkavállalók biztonságát és egészségét érintő kockázatait, különös tekintettel a munkával kapcsolatos balesetek lehetséges kockázataira, valamint a pszichoszociális és az ergonómiai kockázatokra;

a) el kell kerülniük az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszereknek a platform-munkavállalók biztonságát és egészségét érintő kockázatait, többek között a munkával kapcsolatos balesetek lehetséges kockázataira, valamint a pszichoszociális és az ergonómiai kockázatokra is kiterjedően, illetve értékelniük kell és le kell küzdeniük az elkerülhetetlen kockázatokat;

Módosítás  141

 

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa) értékelniük kell az e rendszerek által hozott döntésekből eredő megkülönböztetés kockázatát, beleértve a nemi, faji és egyéb társadalmi előítéletek megerősítését a különböző csoportok kiválasztása és kezelése során;

Módosítás  142

 

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) megfelelő megelőző és védelmi intézkedéseket kell bevezetniük.

c) megfelelő megelőző, korrekciós és védelmi intézkedéseket kell bevezetniük.

Módosítás  143

 

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 2 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) Az (1) bekezdésben említett hatásvizsgálatnak ki kell terjednie az (1) és (2) bekezdésben említett kérdésekre, és azt be kell nyújtani az illetékes munkaügyi és adatvédelmi hatóságoknak, valamint a munkavállalók képviselőinek.

Módosítás  144

 

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 2 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b) Amennyiben az (1) bekezdésben említett hatásvizsgálat az egészséget és biztonságot vagy az alapvető jogokat érintő olyan kockázatokat állapít meg, amelyek nem kerülhetők el, illetve nem csökkenthetők a (2) bekezdésben említettek szerint, a digitális munkaplatformnak haladéktalanul be kell szüntetnie az automatizált rendszer használatát.

Módosítás  145

 

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 2 c bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2c) A digitális munkaplatformok nem alkalmazhatnak automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszereket olyan módon, amely indokolatlan nyomást gyakorol a platform-munkavállalókra, vagy más módon veszélyezteti a platform-munkavállalók fizikai és mentális egészségét.

Módosítás  146

 

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamok előírják a digitális munkaplatformok számára, hogy biztosítsanak elegendő emberi erőforrást az e cikk szerinti automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek által hozott vagy alátámasztott egyedi döntések hatásának nyomon követéséhez. A digitális munkaplatform által a nyomonkövetéssel megbízott személyeknek rendelkezniük kell az e feladat ellátásához szükséges szakértelemmel, képzettséggel és felhatalmazással. Ezeknek a személyeknek védelmet kell élvezniük az elbocsátással, fegyelmi intézkedésekkel vagy más hátrányos bánásmóddal szemben abban az esetben, ha felülbírálják az automatizált döntéseket vagy a döntési javaslatokat.

(3) A tagállamok előírják a digitális munkaplatformok számára, hogy biztosítsanak elegendő emberi erőforrást az e cikk szerinti automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek által hozott vagy alátámasztott egyedi döntések hatásának tényleges felügyeletéhez. A digitális munkaplatform által az e cikkben említett értékelés elvégzésével, valamint az automatizált nyomonkövetési vagy automatizált döntéshozatali rendszerek által hozott vagy támogatott döntéshozatal felügyeletével vagy felülvizsgálatával megbízott személyeknek rendelkezniük kell az e feladat ellátásához szükséges szakértelemmel, képzettséggel és felhatalmazással, beleértve az e döntésekbe való beavatkozás és az ilyen döntések visszavonásának lehetőségét is. Ezeknek a személyeknek védelmet kell élvezniük az elbocsátással, fegyelmi intézkedésekkel vagy más hátrányos bánásmóddal szemben abban az esetben, ha felülbírálják az automatizált döntéseket vagy a döntési javaslatokat.

Módosítás  147

 

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 3 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) Amennyiben az (1) bekezdésben említett hatásvizsgálatról megállapítják, hogy nem felel meg e cikknek, az érintett egészségügyi és biztonsági, adatvédelmi, munkaügyi és egyéb illetékes hatóságok összehangolt intézkedéseket hoznak e rendelkezések betartása érdekében.

Módosítás  148

 

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – cím

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A jelentős döntések emberi felülvizsgálata

A munkakörülményeket jelentősen befolyásoló döntések emberi felülvizsgálata

Módosítás  149

 

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok lehetőséget biztosítanak a platform-munkavállalóknak arra, hogy magyarázatot kérjenek a digitális munkaplatformtól minden olyan, automatizált döntéshozatali rendszer által hozott vagy alátámasztott döntésről, amely a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említettek szerint jelentősen befolyásolja a platform-munkavállaló munkakörülményeit. A tagállamok gondoskodnak különösen arról, hogy a digitális munkaplatformok lehetővé tegyék a platform-munkavállalók számára, hogy a döntéshez vezető tények, körülmények és indokok megvitatása és tisztázása céljából kapcsolatba lépjenek a digitális munkaplatform által kijelölt kapcsolattartó személlyel. A digitális munkaplatformok biztosítják, hogy az ilyen kapcsolattartó személyek rendelkezzenek az e feladat ellátásához szükséges szakértelemmel, képzettséggel és felhatalmazással.

A tagállamok lehetőséget biztosítanak a platform-munkavállalóknak arra, hogy magyarázatot kapjanak a digitális munkaplatformtól minden olyan, automatizált döntéshozatali rendszer által hozott vagy alátámasztott döntésre, amely a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említettek szerint jelentősen befolyásolja a platform-munkavállaló munkakörülményeit. A magyarázatot átlátható és érthető módon, világos és közérthető nyelven, kellő időben, de legkésőbb a döntés alkalmazásának első napján kell benyújtani. A tagállamok gondoskodnak különösen arról, hogy a digitális munkaplatformok lehetővé tegyék a platform-munkavállalók számára, hogy a döntéshez vezető tények, körülmények és indokok megvitatása és tisztázása céljából kapcsolatba lépjenek a digitális munkaplatform által kijelölt kapcsolattartó személlyel. A digitális munkaplatformok biztosítják, hogy az ilyen kapcsolattartó személyek rendelkezzenek az e feladat ellátásához szükséges szakértelemmel, képzettséggel és felhatalmazással.

Módosítás  150

 

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A digitális munkaplatformok írásban ismertetik a platform-munkavállalóval a platform-munkavállaló felhasználói fiókjának korlátozására, felfüggesztésére vagy megszüntetésére irányuló, automatizált döntéshozatali rendszer által meghozott vagy alátámasztott döntések, a platform-munkavállaló által végzett munkáért járó javadalmazás megtagadására vonatkozó döntések, a platform-munkavállaló szerződéses státuszára vonatkozó döntések vagy a hasonló hatású döntések indokait.

A digitális munkaplatformok kellő időben, de legkésőbb a döntés alkalmazása első napján írásban ismertetik a platform-munkavállalóval a munkamegbízásokhoz való hozzáférés korlátozására vagy a platform-munkavállaló felhasználói fiókjának korlátozására, felfüggesztésére vagy megszüntetésére irányuló, automatizált döntéshozatali rendszer által alátámasztott döntések, a platform-munkavállaló által végzett munkáért járó javadalmazás megtagadására vonatkozó döntések, a platform-munkavállaló szerződéses státuszára vonatkozó döntések, a munkaviszony elfogadott feltételeire hatást gyakorló vagy hasonló hatású döntések indokait. E döntéseket a nemzeti joggal vagy gyakorlattal, valamint az alkalmazandó kollektív szerződésekkel összhangban kell meghozni.

Módosítás  151

 

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben a platform-munkavállalók nem elégedettek a kapott magyarázattal vagy írásbeli indokolással, vagy úgy ítélik meg, hogy az (1) bekezdésben említett döntés sérti jogaikat, jogosultak kérni a digitális munkaplatformtól a döntés felülvizsgálatát. A digitális munkaplatform az ilyen megkeresésre indokolatlan késedelem nélkül válaszol, de minden esetben a kérelem kézhezvételétől számított egy héten belül indokolással ellátott választ ad a platform-munkavállalónak.

A platform-munkavállalók és a munkavállalói képviselői jogosultak az (1) bekezdésben említett döntések felülvizsgálatát kérni a digitális munkaplatformtól. A digitális munkaplatform az ilyen megkeresésre indokolatlan késedelem nélkül válaszol, de minden esetben a kérelem kézhezvételétől számított két héten belül kellően pontos és megfelelő indokolással ellátott választ ad a platform-munkavállalónak.

Módosítás  152

 

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő digitális munkaplatformok tekintetében a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az első albekezdés szerinti válaszadási határidőt két hétre növelik.

A mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő digitális munkaplatformok tekintetében a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a határidőt egy hónapra növelik.

Módosítás  153

 

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett döntés sérti a platform-munkavállaló jogait, a digitális munkaplatformnak haladéktalanul helyesbítenie kell a döntést, vagy ha a helyesbítés nem lehetséges, megfelelő kártérítést kell nyújtania.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett döntés sérti a platform-munkavállaló jogait, a digitális munkaplatformnak haladéktalanul helyesbítenie kell a döntést, vagy ha a helyesbítés nem lehetséges, megfelelő, a jogsértés súlyával arányos kártérítést kell nyújtania.

Módosítás  154

 

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 4 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Ez a cikk nem érinti a nemzeti jogban meghatározott elbocsátási eljárásokat.

(4) Ez a cikk nem érinti a nemzeti jogban meghatározott elbocsátási eljárásokat vagy a nemzeti jogban, gyakorlatban vagy az alkalmazandó kollektív szerződésekben meghatározott egyéb fegyelmi eljárásokat.

Módosítás  155

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A 2002/14/EK irányelv szerinti jogok és kötelezettségek sérelme nélkül a tagállamok e cikkel összhangban biztosítják a platform-munkavállalók képviselőinek, illetve – amennyiben ilyen képviselők nincsenek – a digitális munkaplatformok által érintett platform-munkavállalóknak a tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt azon döntések kapcsán, amelyek valószínűsíthetően a 6. cikk (1) bekezdésében említett automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek bevezetését eredményezik vagy használatukban jelentős változásokat hoznak.

(1) A 89/391/EGK, a 2002/14/EK és a 2009/38/EK irányelvek szerinti jogok és kötelezettségek sérelme nélkül a tagállamok e cikkel összhangban biztosítják a platform-munkavállalók és a képviselőik időben történő tájékoztatását és a velük folytatott tényleges konzultációt azon döntések kapcsán, amelyek valószínűsíthetően a 6. cikk (1) bekezdésében említett automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek bevezetését eredményezik vagy használatukban a munkakörülményeket, valamint az egészséget és biztonságot érintő jelentős változásokat hoznak. A tájékoztatásra és konzultációra vonatkozó gyakorlati rendelkezések meghatározása, illetve végrehajtása során a digitális munkaplatform és a munkavállalók képviselői a kölcsönös együttműködés szellemében dolgoznak, megfelelően figyelembe véve a digitális munkaplatform és a munkavállalók érdekeit egyaránt.

Módosítás  156

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) E cikk alkalmazásában a „tájékoztatás” és a „konzultáció” fogalmának a 2002/14/EK irányelv 2. cikkének f) és g) pontjában szereplő meghatározását kell alkalmazni. A 2002/14/EK irányelv 4. cikkének (1), (3) és (4) bekezdésében, valamint 6. és 7. cikkében meghatározott szabályok ennek megfelelően alkalmazandók.

(2) E cikk alkalmazásában a „tájékoztatás” és a „konzultáció” fogalmának a 2002/14/EK irányelv 2. cikkének f) és g) pontjában szereplő meghatározását kell alkalmazni. A 2002/14/EK irányelv 4. cikkének (1), (3) és (4) bekezdésében, valamint 7. cikkében meghatározott szabályok ennek megfelelően alkalmazandók.

Módosítás  157

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 2 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) A digitális munkaplatformok a 6. cikk (1), (2), (5a) és (5b) bekezdésében, valamint a 7. cikkben említett információkat kellő időben a munkavállalók képviselőinek rendelkezésére bocsátják, hogy lehetővé tegyék azok alapos vizsgálatát és a hatékony konzultációt. Az újonnan bevezetett automatizált rendszerek esetében a konzultációra a használatuk előtt, valamint a munkakörülményeket, a munkaszervezést vagy a munkateljesítmény nyomon követését érintő változások előtt kerül sor.

Módosítás  158

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A platform-munkavállalók képviselői vagy az érintett platform-munkavállalók igénybe vehetik egy általuk választott szakértő segítségét, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy a tájékoztatás és konzultáció tárgyát képező ügyet megvizsgálják, és arról véleményt alkossanak. Amennyiben egy digitális munkaplatformnak egy tagállamban több mint 500 platform-munkavállalója van, a szakértő költségeit a digitális munkaplatformnak kell viselnie, feltéve, hogy azok arányosak.

(3) A platform-munkavállalók képviselői vagy az érintett platform-munkavállalók igénybe vehetik egy általuk választott szakértő segítségét, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy a tájékoztatás és konzultáció tárgyát képező ügyet megvizsgálják, és arról véleményt alkossanak. Amennyiben egy digitális munkaplatformnak egy tagállamban több mint 250 munkavállalója van, a szakértő költségeit a digitális munkaplatformnak kell viselnie, feltéve, hogy azok arányosak.

Módosítás  159

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 3 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) A tájékoztatást és az érdemi konzultációt a digitális munkaplatform vagy a platformnak irányítási szolgáltatást értékesítő szolgáltató által irányított automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerektől függetlenül kell biztosítani.

Módosítás  160

 

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A 6. cikk, a 7. cikk (1) és (3) bekezdése és a 8. cikk azokra a platformalapú munkát végző személyekre is alkalmazandó, akik nem rendelkeznek munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal.

(1) A 6., a 7. és a 8. cikk azokra a platformalapú munkát végző személyekre is alkalmazandó, akik nem rendelkeznek munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal.

Módosítás  161

 

Irányelvre irányuló javaslat

III a fejezet (új) – cím

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

IIIa. fejezet

 

A KOLLEKTÍV TÁRGYALÁSOK ELŐMOZDÍTÁSA

Módosítás  162

 

Irányelvre irányuló javaslat

10 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

10a. cikk

 

A platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos kollektív tárgyalások előmozdítása

 

(1) A nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban a tagállamok – a szociális partnerek bevonásával – a munkakörülmények javítása érdekében az alábbiak mindegyikével előmozdítják a platformalapú munkavégzés terén a kollektív tárgyalásokat, többek között az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek jellemzőivel kapcsolatban is:

 

a) az érintett vállalkozás méretét és kapacitását figyelembe véve biztosítják, hogy a digitális munkaplatformok megfelelő tájékoztatást nyújtsanak a munkavállalói képviselőknek a kollektív tárgyaláshoz való joguk gyakorlása érdekében;

 

b) biztosítják a szakszervezetek jogosultságát a platform-munkavállalók elérésére, a munkavállalókkal egyéni vagy kollektív találkozók szervezésére és a velük való kapcsolatfelvételre a munkavállalók szervezése, a nevükben folytatott tárgyalások és képviseletük céljából;

 

c) olyan intézkedések hoznak, amelyek biztosítják, hogy a kollektív tárgyalásokhoz és fellépésekhez való jogot semmilyen gyakorlat ne ássa alá.

 

(2) Ez az irányelv nem érinti a szociális partnerek autonómiájának, valamint a szociális partnerek kollektív szerződésekkel kapcsolatos tárgyalások folytatásához és kollektív szerződések megkötéséhez fűződő jogának a teljes körű tiszteletben tartását.

Módosítás  163

 

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 883/2004/EK69 és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet70 sérelme nélkül a tagállamok a munkáltatónak minősülő digitális munkaplatformok számára előírják, hogy az érintett tagállamok jogában meghatározott szabályokkal és eljárásokkal összhangban jelentsék be a platform-munkavállalók által végzett munkát azon tagállam illetékes munkaügyi és szociális védelmi hatóságainak, ahol a munkavégzésre sor kerül, és bocsássák a hatóságok rendelkezésére a vonatkozó adatokat.

A 883/2004/EK69 és a 987/2009/EK70 európai parlamenti és tanácsi rendelet sérelme nélkül a tagállamok a digitális munkaplatformok számára előírják, hogy az érintett tagállamok jogában meghatározott szabályokkal és eljárásokkal összhangban bejelentsék a platform-munkavállalók által végzett munkát azon tagállam illetékes munkaügyi, adó- és szociális védelmi hatóságainak, ahol a munkavégzésre sor kerül, tájékoztassák ezeket a hatóságokat a platformmunkát végző személyek által végzett munkáról és foglalkoztatási státuszukról, és bocsássák a hatóságok rendelkezésére a vonatkozó adatokat annak érdekében is, hogy a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban teljesítsék adóügyi és szociális védelmi kötelezettségeiket.

__________________

__________________

69 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.).

69 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.).

70 Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (HL L 284., 2009.10.30., 1. o.).

70 Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (HL L 284., 2009.10.30., 1. o.).

Módosítás  164

 

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Amennyiben a munkaügyi, szociális védelmi és egyéb érintett hatóságok a platformalapú munkát végző személyek foglalkozási viszonyára vonatkozó jogi kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében végeznek feladatokat, és amennyiben a platformalapú munkát végző személyek képviselői képviseleti feladataikat látják el, a tagállamok biztosítják, hogy a digitális munkaplatformok a rendelkezésükre bocsássák a következő információkat:

(1) Amennyiben a munkaügyi, egészségügyi, biztonsági, szociális védelmi és egyéb érintett hatóságok a platformalapú munkát végző személyek foglalkozási viszonyára vonatkozó jogi kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében végeznek feladatokat, és amennyiben a platformalapú munkát végző személyek képviselői képviseleti feladataikat látják el, a tagállamok biztosítják, hogy a digitális munkaplatformok a rendelkezésükre bocsássák a következő információkat a platform székhelye szerinti országtól függetlenül:

a) az érintett digitális munkaplatformon keresztül rendszeresen platformalapú munkát végző személyek száma, valamint szerződéses vagy foglalkozási viszonyuk;

a) az érintett digitális munkaplatformon keresztül platformalapú munkát végző személyek száma, valamint szerződéses vagy foglalkozási viszonyuk;

 

aa) a munkaszerződések másolati példánya az (EU) 2016/679 rendeletnek megfelelően;

b) az e szerződéses jogviszonyokra alkalmazandó általános szerződési feltételek, feltéve, hogy e feltételeket a digitális munkaplatform egyoldalúan határozza meg, és azok nagyszámú szerződéses jogviszonyra vonatkoznak.

b) az e szerződéses jogviszonyokra alkalmazandó általános szerződési feltételek;

 

ba) az érintett digitális munkaplatformon keresztül platformalapú munkát végző személyek tevékenységének átlagos időtartama, az egy főre jutó heti átlagos munkaórák száma és az e tevékenységből származó átlagos bevétele.

Módosítás  165

 

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A munkaügyi, szociális védelmi és egyéb érintett hatóságoknak és a platformalapú munkát végző személyek képviselőinek jogukban áll a digitális munkaplatformoktól további pontosításokat és részleteket kérni a szolgáltatott adatokkal kapcsolatban. A digitális munkaplatformoknak észszerű időn belül indokolással ellátott választ kell adniuk az ilyen megkeresésekre.

(3) A munkaügyi, szociális védelmi és egyéb érintett hatóságoknak és a platformalapú munkát végző személyek képviselőinek jogukban áll a digitális munkaplatformoktól további pontosításokat és részleteket kérni a szolgáltatott adatokkal kapcsolatban. A digitális munkaplatformoknak indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül indokolással ellátott választ kell adniuk az ilyen megkeresésekre. Ez a határidő a mikro- és kisvállalkozások esetében két hónapra hosszabbodik.

Módosítás  166

 

Irányelvre irányuló javaslat

12 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

12a. cikk

 

Együttműködés határokon átnyúló ügyekben

 

(1) Az illetékes munkaügyi, szociális védelmi és adóhatóságok információt cserélnek a digitális munkaplatform székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban platformalapú munkát végző személyekről. E célból az illetékes nemzeti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy támaszkodhassanak a meglévő releváns információcsere-rendszerekre, ideértve a Bizottság belső piaci információs rendszerét és az EURES-t is.

 

(2) Az (EU) 2019/1149 rendelet sérelme nélkül, a határokon átnyúló vonatkozású esetekben az Európai Munkaügyi Hatóság elősegíti és támogatja a munkaerő-mobilitásra és a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó jogszabályok végrehajtásának nyomon követéséért felelős illetékes nemzeti hatóságok közötti együttműködést, valamint támogatja a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelemben, megkönnyíti a munkaerő-mobilitással kapcsolatos, többek között az uniós jogból eredő jogokat és kötelezettségeket érintő információkhoz való hozzáférést az egész Unióban, előmozdítja a tagállamok közötti tényleges együttműködést és információcserét, valamint ‒ egy vagy több tagállam kérésére ‒ koordinálja és támogatja az összehangolt és közös ellenőrzéseket.

Módosítás  167

 

Irányelvre irányuló javaslat

12 b cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

12b. cikk

 

Alvállalkozói felelősség

 

(1)  A tagállamok az érintett szociális partnerekkel a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban folytatott konzultációt követően intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy az alvállalkozói láncokban platformalapú munkát végző személyek hatékony jogorvoslati lehetőségekkel rendelkezzenek, lehetővé téve a munkáltató mellett vagy helyett azon digitális munkaplatform felelősségre vonását a platform-munkavállalók ezen irányelvben előírt jogainak bármilyen megsértéséért, amelynek a munkáltató az alvállalkozója, beleértve a szociális partnerek közös alapjainak vagy intézményeinek járó, elmaradt díjazást és járulékokat is.

 

(2)  A digitális munkaplatformok e cikk szerinti felelőssége a munkavállalónak a vállalkozó és az alvállalkozó közötti szerződéses jogviszony keretében szerzett jogaira korlátozódik.

 

(3)  A tagállamok a nemzeti jogban – az uniós joggal összeegyeztethető, továbbá megkülönböztetéstől mentes és arányos módon – szigorúbb szabályokat is előírhatnak az alvállalkozói felelősség hatályára és körére vonatkozóan.

 

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok – az uniós és a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően – más olyan, megfelelő végrehajtási intézkedéseket is tehetnek, amelyek alvállalkozói viszony esetén a vállalkozóval szemben hatékony és arányos szankciókat biztosítanak a csalások és visszaélések elleni küzdelem érdekében olyan helyzetekben, amikor a munkavállalók számára nehézséget okoz jogaik gyakorlása.

Módosítás  168

 

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az (EU) 2016/679 rendelet 79. és 82. cikkének sérelme nélkül a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a platformalapú munkát végző személyek számára – beleértve azokat is, akiknek a foglalkoztatási vagy más szerződéses jogviszonya már megszűnt – az irányelvben meghatározott jogok megsértése esetén biztosított legyen a tényleges és pártatlan vitarendezés lehetősége, valamint a jogorvoslathoz való jog, ideértve a megfelelő kártérítést is.

(1)  Az (EU) 2016/679 rendelet 79. és 82. cikkének és a 2009/52/EK irányelv 13. cikkének sérelme nélkül a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a platformalapú munkát végző személyek számára – beleértve azokat is, akiknek a foglalkoztatási vagy más szerződéses jogviszonya már megszűnt – az irányelvben meghatározott jogok megsértése esetén biztosított legyen a megfelelő, időben történő, tényleges és pártatlan vitarendezés lehetősége, valamint a jogorvoslathoz való jog, ideértve a megfelelő kártérítést is. Az ilyen vitarendezéshez való hozzáférésnek és a jogorvoslathoz való jognak díjmentesnek kell lennie legalább azon munkavállalók számára, akik nem rendelkeznek megfelelő anyagi eszközzel.

Módosítás  169

 

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A tagállamok biztosítják, hogy a platformalapú munkát végző személyeknek joguk legyen panaszt benyújtani az illetékes felügyeleti hatósághoz.

Módosítás  170

 

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az (EU) 2016/679 rendelet 80. cikkének sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a platformalapú munkát végző személyek képviselői vagy más olyan jogi személyek, amelyeknek a nemzeti jogban vagy gyakorlatban megállapított kritériumoknak megfelelően jogos érdeke a platformalapú munkát végző személyek jogainak védelme, az ezen irányelvből eredő jogok és kötelezettségek érvényesítése érdekében bármilyen bírósági vagy közigazgatási eljárást kezdeményezhessenek. Az említett képviselők vagy jogi személyek az ezen irányelvből eredő bármely jog vagy kötelezettség megsértése esetén eljárhatnak a platformalapú munkát végző személy nevében vagy érdekében, az adott személy jóváhagyásával.

(1) Az (EU) 2016/679 rendelet 80. cikkének és a 2009/52/EK irányelv 13. cikkének sérelme nélkül és a 2002/14/EK irányelvvel összhangban a tagállamok biztosítják, hogy a platformalapú munkát végző személyek képviselői vagy más olyan jogi személyek, amelyeknek a nemzeti jogban vagy gyakorlatban megállapított kritériumoknak megfelelően jogos érdeke a platformalapú munkát végző személyek jogainak védelme, az ezen irányelvből eredő jogok és kötelezettségek érvényesítése érdekében bármilyen bírósági vagy közigazgatási eljárást kezdeményezhessenek. Az említett képviselők vagy jogi személyek az ezen irányelvből eredő bármely jog vagy kötelezettség megsértése esetén eljárhatnak a platformalapú munkát végző személy nevében vagy érdekében, adott esetben az adott személy jóváhagyásával és a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban.

Módosítás  171

 

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A platformalapú munkát végző személyek képviselői jogosultak arra is, hogy az érintett személyek jóváhagyásával egyszerre több platformalapú munkát végző személy nevében vagy érdekében is eljárjanak.

(2) A platformalapú munkát végző személyek képviselői jogosultak arra is, hogy egyszerre több platformalapú munkát végző személy nevében vagy érdekében is eljárjanak, a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban.

Módosítás  172

 

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 2 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) Az (1) és (2) bekezdés a szakszervezetek nemzeti jogban vagy gyakorlatban meghatározott hatásköreinek sérelme nélkül alkalmazandó.

Módosítás  173

 

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 2 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b) Az (1) és (2) bekezdés a bíróság előtti képviseletre és a védelem jogára vonatkozó eljárás nemzeti szabályainak sérelme nélkül alkalmazandó.

Módosítás  174

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – cím

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

15. cikk

15. cikk

Kommunikációs csatornák a platformalapú munkát végző személyek számára

Kommunikációs és jelentéstételi csatornák a platformalapú munkát végző személyek számára

Módosítás  175

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a digitális munkaplatformok – az (EU) 2016/679 rendelet szerinti kötelezettségeknek való megfelelés mellett – a platformalapú munkát végző személyek számára megteremtsék annak lehetőségét, hogy a digitális munkaplatformok digitális infrastruktúráján vagy hasonlóan hatékony eszközein keresztül kapcsolatba lépjenek és kommunikáljanak egymással, valamint hogy a platformalapú munkát végző személyek képviselői kapcsolatba léphessenek velük. A tagállamok előírják a digitális munkaplatformok számára, hogy tartózkodjanak az említett kapcsolatokhoz és kommunikációkhoz való hozzáféréstől vagy azok nyomon követésétől.

(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a digitális munkaplatformok – az (EU) 2016/679 rendelet szerinti kötelezettségeknek való megfelelés mellett – a platformalapú munkát végző személyek számára megteremtsék annak lehetőségét, hogy a digitális munkaplatformok digitális infrastruktúráján vagy hasonlóan hatékony eszközein keresztül látható és azonnal hozzáférhető módon bizalmasan és biztonságosan kapcsolatba lépjenek és kommunikáljanak egymással, valamint hogy a szakszervezetek és a platformalapú munkát végző személyek képviselői kapcsolatba léphessenek velük. A tagállamok előírják a digitális munkaplatformok számára, hogy tartózkodjanak az ilyen csatornákhoz való hozzáféréstől azok funkcionális karbantartásán kívül, illetve az említett kapcsolatokhoz és kommunikációkhoz való hozzáféréstől vagy azok nyomon követésétől.

Módosítás  176

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 1 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) Annak érdekében, hogy a platformmunkát végző személyeket megvédjék az erőszaktól, beleértve a nemi alapú erőszakot és zaklatást, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a digitális munkaplatformok erőszak és zaklatás elleni politikákat dolgozzanak ki, és megelőző intézkedéseket hozzanak, különösen azáltal, hogy a platformmunkát végző személyek képviselőinek bevonásával hatékony bejelentési csatornákat hoznak létre a digitális munkaplatformokon, a digitális infrastruktúrán vagy hasonlóan hatékony eszközökön keresztül, miközben betartják az (EU) 2016/679 rendelet szerinti kötelezettségeket. A digitális munkaplatformok biztosítják e személyek magánéletének és a bejelentések bizalmas jellegének megfelelő védelmét. A tagállamok előírják a digitális munkaplatformok számára, hogy hatékony és időben meghozott megelőző és védelmi intézkedésekkel és vizsgálati mechanizmusokkal rendelkezzenek az ilyen bejelentések kezelésére.

Módosítás  177

 

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a platformalapú munkát végző személyek foglalkozási viszonyának helyes meghatározását érintő panaszokkal kapcsolatos eljárásokban a nemzeti bíróságok vagy az illetékes hatóságok elrendelhessék, hogy a digitális munkaplatform tegye közzé a birtokában lévő releváns bizonyítékokat.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv rendelkezéseivel kapcsolatos eljárásokban a nemzeti bíróságok vagy az illetékes hatóságok elrendelhessék, hogy a digitális munkaplatform tegye közzé a birtokában lévő releváns bizonyítékokat, függetlenül attól, hogy hol van a digitális munkaplatform székhelye, és hogy az automatizált megfigyelési és döntéshozatali rendszereket a digitális munkaplatform vagy a platformnak az irányítási szolgáltatásait eladó szolgáltató kezeli-e.

Módosítás  178

 

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

17. cikk

17. cikk

A kedvezőtlen bánásmód vagy hátrányos következmények elleni védelem

A kedvezőtlen bánásmód vagy hátrányos következmények elleni védelem

A tagállamok bevezetik az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy megvédjék a platformalapú munkát végző személyeket – ideértve a munkavállalók képviseletét ellátókat – attól, hogy a digitális munkaplatformhoz benyújtott panaszokból vagy az ebben az irányelvben biztosított jogok érvényre juttatása érdekében indított bármely eljárásból fakadóan a digitális munkaplatform hátrányos bánásmódban részesítse őket, illetve hogy az ilyen panaszok vagy eljárások hátrányos következményekkel járjanak rájuk nézve.

(1)  A tagállamok bevezetik az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy megvédjék a platformalapú munkát végző személyeket – ideértve a munkavállalók képviseletét ellátókat – attól, hogy a digitális munkaplatformhoz benyújtott panaszokból vagy az ebben az irányelvben biztosított jogok érvényre juttatása érdekében indított bármely eljárásból fakadóan a digitális munkaplatform hátrányos bánásmódban részesítse őket, illetve hogy az ilyen panaszok vagy eljárások hátrányos következményekkel járjanak rájuk nézve.

 

(1a)  A digitális munkaplatformok tartózkodnak minden olyan cselekménytől vagy mulasztástól, amely közvetlenül vagy közvetve alááshatja az egyesülési jogot vagy szakszervezethez való csatlakozáshoz való jogot vagy a kollektív tárgyalásokhoz és fellépésekhez való jogot, vagy amely hátrányosan megkülönbözteti a kollektív tárgyalásokban részt vevő vagy részt venni kívánó munkavállalókat és szakszervezeti képviselőket.

Módosítás  179

 

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok megteszik az annak megtiltásához szükséges intézkedéseket, hogy a platformalapú munkát végző személyeket az irányelv által biztosított jogaik gyakorlására való hivatkozással elbocsássák vagy az elbocsátással egyenértékű intézkedésekre kerüljön sor velük szemben, illetve hogy az elbocsátásuk vagy az elbocsátással egyenértékű intézkedések előkészítésére kerüljön sor.

(1) A tagállamok megteszik az annak megtiltásához szükséges intézkedéseket, hogy a platformalapú munkát végző személyeket az irányelv által biztosított jogaik gyakorlására való hivatkozással elbocsássák vagy az elbocsátással egyenértékű intézkedésekre, többek között a fiókjuk felfüggesztésére kerüljön sor velük szemben, illetve hogy az elbocsátásuk vagy az elbocsátással egyenértékű intézkedések előkészítésére kerüljön sor.

Módosítás  180

 

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazásának nyomon követéséért felelős hatóság vagy hatóságok felelősek továbbá ezen irányelv 6. cikke, 7. cikke (1) és (3) bekezdése, valamint 8. és 10. cikke alkalmazásának nyomon követéséért, az (EU) 2016/679 rendelet VI., VII. és VIII. fejezetének vonatkozó rendelkezéseivel összhangban. A tagállamok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy az említett rendelet 83. cikkének (5) bekezdésében említett összegig közigazgatási bírságokat szabjanak ki.

(1) Az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazásának nyomon követéséért felelős hatóság vagy hatóságok felelősek továbbá a nemzeti munkaügyi hatóságokkal együtt ezen irányelv 6. cikke, 7. cikke (1) és (3) bekezdése, valamint 8., 10. és 15. cikke alkalmazásának nyomon követéséért, az (EU) 2016/679 rendelet VI., VII. és VIII. fejezetének vonatkozó rendelkezéseivel összhangban. Az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazásának nyomon követéséért felelős felügyeleti hatóság vagy hatóságok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy az említett rendelet 83. cikkének (4), (5) és (6) bekezdésében említett összegig közigazgatási bírságokat szabjanak ki.

Módosítás  181

 

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az (1) bekezdésben említett hatóságok, valamint a nemzeti munka- és szociális védelmi hatóságok adott esetben saját hatáskörükön belül együttműködnek ezen irányelv végrehajtásában, különösen azokban az esetekben, amikor kérdések merülnek fel az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszereknek a munkakörülményekre vagy a platformalapú munkát végző személyek jogaira gyakorolt hatásával kapcsolatban. E célból az említett hatóságok kérésre vagy saját kezdeményezésükre megosztják egymással a vonatkozó információkat, beleértve az ellenőrzésekkel vagy vizsgálatokkal összefüggésben szerzett információkat is.

(2) Az (1) bekezdésben említett hatóságok, valamint a nemzeti szociális védelmi hatóságok adott esetben saját hatáskörükön belül együttműködnek ezen irányelv végrehajtásában, különösen azokban az esetekben, amikor kérdések merülnek fel az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszereknek a munkakörülményekre vagy a platformalapú munkát végző személyek jogaira gyakorolt hatásával kapcsolatban. E célból az említett hatóságok kérésre vagy saját kezdeményezésükre megosztják egymással a vonatkozó információkat a határokon átnyúló helyzetekben is, és beleértve az ellenőrzésekkel vagy vizsgálatokkal összefüggésben szerzett információkat is.

Módosítás  182

 

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamok megállapítják az ezen irányelvnek az (1) bekezdésben említettektől eltérő rendelkezései alapján elfogadott nemzeti rendelkezések vagy az ezen irányelv hatálya alá tartozó jogokra vonatkozóan már hatályban lévő rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra irányadó szabályokat. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(3) A tagállamok megállapítják az ezen irányelvnek az (1) bekezdésben említettektől eltérő rendelkezései alapján elfogadott nemzeti rendelkezések vagy az ezen irányelv hatálya alá tartozó jogokra vonatkozóan már hatályban lévő rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra irányadó szabályokat, beleértve a pénzügyi szankciókat is. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

Módosítás  183

 

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 3 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a) A (3) bekezdésben említett szankciók a vállalkozás által elkövetett jogsértés jellegével, súlyosságával és időtartamával arányos pénzügyi szankciókat foglalnak magukban, amelyek összege az érintett munkavállalók számának megfelelően emelkedik.

 

A platformalapú munkát végző személyek foglalkoztatási státuszát meghatározó jogi döntésnek való megfelelés digitális munkaplatformok általi megtagadásával kapcsolatos jogsértések esetén a tagállamok az (EU) 2016/679 rendelet megsértésével kapcsolatos szankciókkal egyenértékű, jelentős pénzügyi szankciókról rendelkeznek, amelyek magukban foglalhatják a digitális munkaplatform előző pénzügyi évi teljes éves forgalmának százalékos arányának meghatározását.

Módosítás  184

 

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 3 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b) A (3) bekezdésben említett szankciók adott esetben a következőket foglalhatják magukban:

 

a) olyan határozatok, amelyek akár három évre kizárják a vállalkozást az állami juttatások, segélyek vagy támogatások – köztük az érintett tagállamok által kezelt uniós források – egy részének vagy egészének igénybevételére jogosultak köréből;

 

b) a vállalkozást a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben1a meghatározott közbeszerzési eljárásban való részvételből kizáró határozatok.

 

_______________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

Módosítás  185

 

Irányelvre irányuló javaslat

20 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon előjogát, hogy a platform-munkavállalókra nézve kedvezőbb törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket alkalmazzanak vagy vezessenek be, vagy a platform-munkavállalókra nézve kedvezőbb kollektív szerződések alkalmazását szorgalmazzák vagy engedélyezzék, ezen irányelv célkitűzéseivel összhangban. A platformalapú munkát végző, munkaviszonyban nem álló személyek tekintetében ez a bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha az ilyen nemzeti szabályok összeegyeztethetők a belső piac működésére vonatkozó szabályokkal.

(2) Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon előjogát, hogy a platform-munkavállalókra nézve kedvezőbb törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket alkalmazzanak vagy vezessenek be, vagy a platform-munkavállalókra nézve kedvezőbb kollektív szerződések alkalmazását szorgalmazzák vagy engedélyezzék, ezen irányelv célkitűzéseivel összhangban.

Módosítás  186

Irányelvre irányuló javaslat

20 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

20a. cikk

 

Az információk terjesztése

 

A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedéseket, valamint az 1. cikkben meghatározott tárgyra vonatkozó, már hatályban lévő vonatkozó rendelkezéseket a platformalapú munkát végző személyek és a digitális munkaplatformok, köztük a kkv-k, valamint a nyilvánosság tudomására hozzák. Ezt a tájékoztatást átfogó és – többek között a fogyatékossággal élő személyek számára is – könnyen hozzáférhető módon, és szükség esetén az érintett tagállam által meghatározott legmegfelelőbb nyelv(ek)en nyújtják.


INDOKOLÁS

A platformalapú munkavégzés egyik legfontosabb átalakulás, amelyet a digitális technológiák eredményeznek a világ munkaerőpiacain. Számos ágazat áll át a munkaplatform-alapú gazdaságra a közlekedéstől a közelségi szolgáltatásokon át a kreatív ágazatokig. A Covid19-világjárvány felgyorsította ezt a tendenciát, előmozdítva azokat az ágazatokat, például az élelmiszer-kiszállítást, amelyek már előzőleg is a platformalapú munka felé haladtak. Az adatok ezt a tendenciát tükrözik: a Bizottság becslései szerint az EU-ban jelenleg több mint 28 millió ember végez platformalapú munkát, és számuk 2025-re 43 millióra emelkedik.

A platformalapú munkavégzés rugalmassága és exponenciális terjedése azonban – a jelenség megfelelő szabályozása nélkül – azzal a kockázattal jár, hogy a munkakörülmények az ilyen munkát végző személyek kárára bizonytalanná válnak. Az Unió-szerte fellelhető bizonyítékok azt mutatják, hogy a platformalapú munkát végzők gyakran nem rendelkeznek ugyanazokkal a jogokkal, mint a hagyományos gazdaságban dolgozók, mivel a tények dacára sem ismerik el őket platform-munkavállalóként, továbbá mert a szervezési feltételek, beleértve az algoritmikus irányítást is, a platformalapú munkavégzést különösen alkalmassá teszik a kizsákmányolásra. Ezért ezen irányelv célja annak biztosítása, hogy az új technológiák nyomán megjelenő fejlesztések ne csorbítsák azokat a jogokat, amelyeket az uniós munkavállalók az elmúlt évtizedek során megérdemelten szereztek.

 

Foglalkozási viszony

Először is a platformalapú munkát végző személyek foglalkozási viszonya túlzottan sok esetben nem felel meg a munkakörülményeiknek. A foglalkozási viszony téves besorolása az egész EU-ban számos olyan bírósági ügyet eredményezett, amely arra irányult, hogy a munkavállalók feladatai, valamint a platform által felettük gyakorolt ellenőrzés és felügyelet mértéke alapján meghatározza a munkavállalók megfelelő foglalkozási viszonyát. A legtöbb bíróság azt állapította meg, hogy a vizsgált munkavállalók színlelt önfoglalkoztatók voltak, vagyis önfoglalkoztatóként írtak alá szerződést a munkaplatformmal, de tényekkel igazolhatóan munkaviszonynak megfelelő munkakörülményekkel rendelkeztek. A tények tehát a munkavállalók és a platform közötti formális kapcsolattól eltérő viszonyról árulkodnak. A színlelt önfoglalkoztatás mindkét világ legrosszabb vonásait egyesíti, mivel ezek az emberek nem élvezik az önfoglalkoztatás függetlenségét ügyfeleik, díjazásuk és munkaszervezésük meghatározásában, viszont viselik a munkaplatform üzleti kockázatát, miközben nem élvezik a munkaviszonyban álló munkavállalóknak járó jogokat és védelmet. A téves besorolás kérdése az egységes piacon belüli egyenlő versenyfeltételek szempontjából is aggodalomra ad okot, mivel – a platformalapú munkavégzés szabályozásában fennálló joghézag révén – a színlelt önfoglalkoztatást kihasználó platformokat alacsonyabb munkaerőköltségek terhelik versenytársaikhoz képest. Említést érdemel, hogy a platformalapú munkavégzés összetett jelenség, és a platformalapú munkát végző emberek – különösen a magasan képzettek – közül sokan helyesen minősülnek önfoglalkoztatónak. Az irányelv első részének és a jelentéstervezetnek ezért az a célja, hogy kiküszöbölje a platformalapú munkát végző személyek foglalkozási viszonyának téves besorolását. E kockázat fényében a munkaviszonyra vonatkozó megdönthető jogi vélelem bevezetése a legjobb módja a kérdés olyan kezelésének, amely biztosítja a munkavállalók jogainak védelmét és megfelelő foglalkoztatási viszonyukat, ugyanakkor nem érinti a valódi önfoglalkoztatókat. E jogintézmény egyúttal biztosítja a költségvetési kötelezettségek és a szociális biztonsági rendszerek tiszteletben tartását a platformok részéről, amennyiben ez utóbbiakat munkáltatóként ismerhetők el, ugyanakkor biztosítja az Unión belüli tisztességes versenyt is. Annak érdekében, hogy az új eszköz ne vezessen az összehasonlítható vállalkozások közötti megkülönböztetéshez, továbbá hogy az irányelv elérje célkitűzéseit és azt megfelelően végrehajtsák, alapvető fontosságú, hogy a digitális munkaplatform meghatározása tükrözze a platformok tényleges realitását és sokféleségét.

A platformgazdaságban a színlelt önfoglalkoztatás bizonytalanságot, alacsony fizetést és biztonsági kockázatokat eredményez, valamint a foglalkozási viszonyból eredő jogok, többek között a szociális védelem megtagadását. Az ilyen munkát vállaló munkavállalók gyakran kiszolgáltatott helyzetűek, és feltétlenül szükségük van a többletjövedelemre, mivel elsődleges munkahelyük nem fizet eleget, így meg sem merik kérdőjelezni foglalkozási viszonyukat. 

A jogi vélelmet alkalmazó hatóságok megfelelő iránymutatást kapnak, a tagállamok pedig eljárásrendet alakítanak ki a gyors és zökkenőmentes eljárások azonosítása, a peres eljárások számának csökkentése, valamint a valódi önfoglalkoztatók kizárása érdekében. A munkaügyi felügyelőségek vagy a munkajogot érvényesítő szervezetek megfelelő képzésben részesülnek a vonatkozó technológiai területen, amely lehetővé teszi számukra feladataik eredményes ellátását. A jogi vélelem megdöntésének lehetősége mindig biztosított lesz a vélelmet vitató platformok számára, következésképpen a bizonyítás terhe rájuk hárul. A végső döntés tényeken, nem pedig alakiságokon alapul majd. Ez az eljárás a leghatékonyabb, emellett igazságos, mert a munkavállaló a leggyengébb fél a perben, míg az üzleti modell és az algoritmus működése kizárólag a platformok számára ismert teljeskörűen.

 

Algoritmikus irányítás

Míg a hagyományos gazdaságban EU-szerte a kollektív tárgyalások, illetve a munkajogi szabályok határozzák meg a munkaügyi normákat, a platformalapú munkát végzők elfogadják a platformok által automatizált és félig automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszereken keresztül egyoldalúan meghatározott munkakörülményeket, és adott esetben még a visszaélés felismerésére sem képesek. Nincsenek ugyanis tisztában az algoritmus működésével és az általa a munkavállalók munkaideje, a számukra kijelölt ügyfelek, a teljesítményük értékelése, az egészségügyi és biztonsági garanciák, sőt, a munkához való hozzáférés tekintetében hozott döntésekkel. A platformok többsége jelenleg kevés emberi felügyeletet gyakorol az algoritmusa által hozott döntések felett, és nincsenek egységes és egyértelmű rendelkezések, amelyek szerint ellenőrizni kell e rendszerek adatvédelmi szabályok, vagy az egészségre és a biztonságra gyakorolt hatásuk tekintetében való megfelelését. Ezenkívül az algoritmikus irányítás nem kizárólag a digitális munkaplatformokat érintő kérdés, mivel napjainkban egyre több munkáltató alkalmaz algoritmikus eszközöket a munkavállalók felügyeletére, nyomon követésére és ellenőrzésére. A jelentés egyik gazdag fejezete ezért tűzte ki célul egy olyan szabályrendszer kialakítását, amely minden munkavállalót megvéd az algoritmikus irányítás Unió-szerte alkalmazott visszaélésszerű gyakorlataitól.

Azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy e fejezet miért rendkívül releváns nemcsak a platformalapú munkát végző személyek számára (foglalkoztatási viszonytól függetlenül), hanem minden olyan munkavállaló számára, akinek a munkakörülményeit ezek a rendszerek befolyásolják. A világjárvány ugyanis még fel is gyorsította a gazdaság úgynevezett „platformosításának” jelenségét, amelynek során az említett rendszereket a platformágazaton kívül is egyre szélesebb körben használják a munka megszervezésére és ellenőrzésére. Az ebben a szakaszban bevezetett rendelkezések ezért az automatizált vagy félig automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerekben kezelt információk által érintett valamennyi munkavállalóra vonatkoznak. Az algoritmikus irányítással érintett munkavállalókat és képviselőiket előzetesen tájékoztatni kell a munkakörülményeket és a munkahelyi egészséget és biztonságot befolyásoló valamennyi elemről, hogy lehetőségük legyen megérteni az algoritmus működését és arról kollektív tárgyalást folytatni. Az ezekre a feltételekre hatást gyakorló minden döntést emberi lényeknek kell meghozniuk, és ezzel párhuzamosan az algoritmus által meghozott döntések emberi felügyeletét is biztosítani kell. Ugyanakkor a platformoknak garantálniuk kell, hogy a platformalapú munkát végző személyek adatainak védelme teljes mértékben biztosított legyen, valamint azt, hogy az algoritmus nem fér hozzá olyan adatokhoz, illetve nem gyűjt olyan adatokat, amelyek nem elsődlegesen a munkavégzéshez kapcsolódnak. 

 

A platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos átláthatóság és jogorvoslati lehetőségek

A platformalapú munkavégzés szórványos jellege megnehezíti a platform-munkavállalók számára, hogy összefogjanak és közösen lépjenek fel helyzetük javítása érdekében. Egyes munkaplatformok, amelyek üzleti modellje a színlelt önfoglalkoztatástól függ, aktívan ellenzik a szakszervezeti tevékenységet.

A platformalapú munkavégzés emiatt – kézzelfogható munkahely hiányában, és mivel gyakran az ugyanazon platformon dolgozó személyek sem tudnak egymásról – igen nehezen megragadható jelenség. Ez nemcsak a platformokon dolgozó embereknek, hanem a nemzeti hatóságoknak is problémát jelent, különösen az adóhatóságoknak és társadalombiztosítási intézményeknek. A munkaviszony alárendelt munkaviszonyként való elismerése a platform vállalkozásként való elismerését is jelenti, így arra a tevékenységi ágazathoz kapcsolódó kollektív szerződésekből eredő valamennyi alkalmazandó jogszabály és rendelkezés alkalmazandóvá válik. A jelentéstervezet utolsó része a platformalapú munkavégzés átláthatóságára és a jogorvoslati lehetőségekre összpontosít, amelyekre a platformalapú munkavégzés fent említett jellegéből adódóan van szükség.


VÉLEMÉNY A KÖZLEKEDÉSI ÉS IDEGENFORGALMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (5.10.2022)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2021)0762 – C9‑0454/2021 – 2021/0414(COD))

A vélemény előadója:Karima Delli 

RÖVID INDOKOLÁS

a Bizottság becslései szerint az EU-ban jelenleg több mint 28 millió ember végez platformalapú munkát, és számuk 2025-re 43 millióra emelkedik. A Covid19-világjárvány felgyorsította ezt a tendenciát, előmozdítva azokat az ágazatokat, amelyek már elmozdultak a platformalapú munkavégzés felé, például az alacsony képzettséget igénylő, a platform által meghatározott, helyben végzett munkát az európai közlekedési ágazatban, mint például az élelmiszer-szállítást, a személyszállítást és az árufuvarozást. A platformgazdaságban egyre nagyobb lehetőségek rejlenek abban a tekintetben, hogy munkalehetőségeket teremtenek a munkaerőpiac peremén lévő emberek számára, azonban a platformalapú munkavégzés rugalmassága és exponenciális növekedése azzal a kockázattal jár, hogy bizonytalan munkakörülményeket teremt a megfelelő szabályozás nélkül munkát végzők számára. Emellett a munkavállalók téves besorolásán, az elégtelen szociális védelmen és az adókikerülésen alapuló platformgazdaságok elfogadhatatlanok és költségesek a tagállamok számára az elmaradt adófizetés tekintetében, és egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtenek az online platformok és az uniós közlekedési és idegenforgalmi ágazatban működő hagyományos üzleti modellek között. 

A tavalyi vélemény alapján az előadó olyan tisztességes és igazságos munkafeltételeket kíván biztosítani, amelyek tiszteletben tartják a platform-munkavállalók pszichoszociális és fizikai egészségét, biztonságát és méltóságát. Ez különösen igaz az európai közlekedési ágazatokra, és különösen az alacsony képzettséget igénylő, a platform által meghatározott, helyben végzett munkára, ahol a platformalapú munkavégzés a Covid19-világjárvány miatt jelentősen nőtt. 

Egészség és biztonság

A munkavégzés tipikus kockázatai – például a fáradtság, a stressz és a kimerülés – mellett a közlekedési és idegenforgalmi ágazatban platformalapú munkát végző személyek pszichoszociális kockázatoknak vannak kitéve a platformalapú munkavégzés bizonytalansága miatt, például az online nyomon követés, az értékelés és a szoros határidők miatt. A Covid19-világjárvány azt is megmutatta, hogy platformalapú munkát – különösen az európai közlekedési és idegenforgalmi ágazatban alacsony képzettséget igénylő, a platform által meghatározott, helyben végzett munkát – végző személyek biztonsági és egészségügyi kockázatoknak vannak kitéve, ezért védőfelszerelést, balesetbiztosítást és szociális védelmet – például betegszabadsághoz való hozzáférést – és munkanélküliség elleni védelmet kell biztosítani számukra. A kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalókat, például a migráns és a fiatal munkavállalókat különösen érinti a munkaviszony bizonytalansága, valamint az egészségügyi és biztonsági kockázatok, ezért van szükségük hatékony védelemre. 

Algoritmikus irányítás

Az algoritmikus irányítás a platformágazatok üzleti modelljének központi eleme, beleértve az európai közlekedési és idegenforgalmi ágazatban működő platformvállalatokat is. Az előadó arra törekszik, hogy kiterjessze az algoritmikus irányítás alá tartozó valamennyi munkavállaló alapvető jogainak, egészségének és méltóságának védelmét, beleértve az automatizált és félig automatizált ellenőrzési és döntéshozatali rendszereket is. Ez magában foglalja a munkakörülményeket, az egészséget és a biztonságot érintő valamennyi döntés emberi felügyeletének szükségességét, illetve a munkaviszony megállapodás szerinti feltételeinek módosítását. 

Szociális párbeszéd

A platformalapú munkát végző személyek közös munkahelyének hiánya az európai közlekedési és idegenforgalmi ágazatban végzett platformalapú munkavégzésre is érvényes. Az előadó ezért a megfelelő képviselet révén kívánja biztosítani a szociális párbeszédet, beleértve a szakszervezethez való csatlakozáshoz, a szervezkedéshez és a kollektív tárgyaláshoz való jogot.

A képzéshez és továbbképzéshez való hozzáférés

A platformalapú munkavégzés bizonytalan jellege és egészségügyi és biztonsági kockázatai miatt – különösen az európai közlekedési és idegenforgalmi ágazatban az alacsony képzettséget igénylő, a platform által meghatározott, helyben végzett munka esetében – rendszeres kötelező biztonsági képzéseket kell kidolgozni, és szakmai fejlődési utakat kell kínálni az e platformokon keresztül dolgozók szakmai lehetőségeinek bővítése érdekében, biztosítva a munkahelyi biztonságot és egészséget.

MÓDOSÍTÁS:

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) elismert elveket. Ezen belül a Charta 31. cikke előírja, hogy minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. A Charta 27. cikke védi a munkavállalóknak a vállalkozáson belüli tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát. A Charta 8. cikke elismeri, hogy mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez. A Charta 16. cikke elismeri a vállalkozás szabadságát.

(2) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) elismert elveket. Ezen belül a Charta 31. cikke előírja, hogy minden munkavállalónak joga van olyan tisztességes és igazságos munkafeltételekhez, amelyek tiszteletben tartják a platformalapú munkát végző személyek egészségét, biztonságát és méltóságát, különösen az európai közlekedési és idegenforgalmi ágazatban, és különösen a platform által meghatározott, helyben végzett munka, például a járművezetési és kézbesítési szolgáltatások esetében. A Charta 27. cikke védi a munkavállalóknak a vállalkozáson belüli tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát. A Charta 8. cikke elismeri, hogy mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez. A Charta 16. cikke elismeri a vállalkozás szabadságát. A Charta 21. cikke biztosítja a megkülönböztetésmentességhez való jogot.

Módosítás  2

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A digitalizáció megváltoztatja a munka világát: javítja a termelékenységet és növeli a rugalmasságot, ugyanakkor kockázatot is jelent a foglalkoztatásra és a munkakörülményekre nézve. Az algoritmusalapú technológiák, köztük az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek lehetővé tették a digitális munkaplatformok megjelenését és növekedését.

(4) A digitalizáció megváltoztatja a munka világát, javítja a termelékenységet és növeli a rugalmasságot, és új foglalkoztatási és üzleti lehetőségekhez vezetett, különösen a közlekedési és az idegenforgalmi ágazatban, ugyanakkor potenciális kockázatot is jelent a foglalkoztatásra és a munkakörülményekre nézve a megfelelő foglalkozási viszony meghatározása, az átláthatóság, a méltányosság és a biztonság előmozdítása, a munkavállalók egészsége és biztonsága, valamint a magánélethez való alapvető joguk védelme tekintetében. Az algoritmusalapú technológiák, köztük az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek lehetővé tették a digitális munkaplatformok megjelenését és növekedését, és ez uniós polgárok és vállalkozások százezrei számára teremtett gazdasági lehetőségeket, miközben választékot és értéket kínál az uniós fogyasztók számára. A digitális munkaplatformok üzleti modellje azonban jelentős következményekkel jár, amelyeket a platformoknak enyhíteniük kell annak érdekében, hogy elkerüljék a munkavállalók számára esetlegesen kedvezőtlen munkakörülményeket.

Módosítás  3

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a) A platformvállalatok szerepet játszhatnak a mobilitás mint szolgáltatás (MaaS), a logisztika mint szolgáltatás (LaaS) és az együttműködésen alapuló mobilitás elősegítésében. Az új digitális és innovatív megoldások lehetőséget teremthetnek a közlekedés modális váltására a városi és elővárosi területeken azáltal, hogy kezelik az esetleges környezetvédelmi és egészségügyi problémákat, időt és erőfeszítést takarítanak meg a fogyasztók számára, és növelik a kapcsolódó vállalkozások versenyképességét. Továbbá az új digitális technológiák segíthetnek nekünk az erőforrások felhasználásának jobb kezelésében és nyomon követésében, a hatékonyság javításában és az ambiciózus uniós környezetvédelmi célok elérésében való együttműködésben.

Módosítás  4

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 b preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4b) A Covid19-világjárvány jelentősen növelte a digitális munkaplatform-ágazat növekedési rátáját, különösen a platform által meghatározott, helyben végzett munka esetében, ideértve a gépjárművezetést és a szolgáltatásnyújtást is. A világjárvány megmutatta, hogy ezek a munkavállalók biztonsági és egészségügyi kockázatoknak vannak kitéve, ezért védőfelszerelést, balesetbiztosítást és szociális védelmet – például betegszabadsághoz való hozzáférést – és munkanélküliség elleni védelmet kell biztosítani számukra.

Módosítás  5

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A platformalapú munkát magánszemélyek végzik az ügyfeleiknek szolgáltatást nyújtó digitális munkaplatformok digitális infrastruktúráján keresztül. Az algoritmusok segítségével a digitális munkaplatformok – üzleti modelljüktől függően – kisebb vagy nagyobb mértékben ellenőrizhetik a munkavégzés folyamatát, a munka javadalmazását, valamint az ügyfeleik és a munkát végző személyek közötti kapcsolatot. A platformalapú munkavégzés történhet kizárólag online, elektronikus eszközökkel („online platformalapú munkavégzés”), vagy hibrid módon, amikor az online kommunikációs folyamathoz valamilyen tevékenység kapcsolódik a fizikai világban („helyszíni platformalapú munkavégzés”). A meglévő digitális munkaplatformok egy része olyan nemzetközi üzleti szereplő, amely több tagállamban vagy határokon átnyúlóan végzi tevékenységeit, működteti üzleti modelljeit.

(5) A platformalapú munkát magánszemélyek végzik az ügyfeleiknek szolgáltatást nyújtó digitális munkaplatformok digitális infrastruktúráján keresztül. Az algoritmusok és a mesterséges intelligencia segítségével a digitális munkaplatformok – üzleti modelljüktől függően – kisebb vagy nagyobb mértékben ellenőrzik a munkavégzés folyamatát, a munka javadalmazását, valamint az ügyfeleik és a munkát végző személyek közötti kapcsolatot. A platformalapú munkavégzés történhet kizárólag online, elektronikus eszközökkel („online platformalapú munkavégzés”), vagy hibrid módon, amikor az online kommunikációs folyamathoz valamilyen tevékenység kapcsolódik a fizikai világban („helyszíni platformalapú munkavégzés”). A meglévő digitális munkaplatformok egy része olyan nemzetközi üzleti szereplő, amely több tagállamban vagy határokon átnyúlóan végzi tevékenységeit, működteti üzleti modelljeit.

Módosítás  6

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a) Az európai közlekedési és idegenforgalmi ágazatban az alacsony képzettséget igénylő, a platform által meghatározott, helyben végzett munkát végző személyek az online és offline munkavégzés tipikus kockázatai mellett további pszichoszociális kockázatoknak is ki lehetnek téve, mint a stressz és a szorongás, amelyek a munkatevékenységek algoritmikus irányításával és teljesítményellenőrzésével kapcsolatosak, és amelyek túlzott nyomást gyakorolhatnak a munkavállalókra, ami hatással lehet a biztonságukra, valamint a közúti biztonságra.

Módosítás  7

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) A platformalapú munkavégzés lehetőséget biztosíthat a munkaerőpiacra való könnyebb belépésre, másodlagos tevékenység végzése esetén kiegészítő jövedelem szerzésére, illetve bizonyos rugalmasságra a munkaidő-szervezés terén. Ugyanakkor a platformmunka nehézségekkel is jár, mivel elmoshatja a határokat az alkalmazotti munkaviszony és az önfoglalkoztatói tevékenység között, valamint a munkáltatói és munkavállalói felelősségi körök között. A foglalkozási viszony téves besorolása következményekkel jár az érintett személyekre nézve, mivel előfordulhat, hogy korlátozza a meglévő munkavállalói és szociális jogok gyakorlását. Emellett egyenlőtlen versenyfeltételekhez vezet a munkavállalóikat helyesen besoroló vállalkozások tekintetében, és hatással van a tagállamok munkaügyi kapcsolatrendszerére, adóalapjára, valamint szociális védelmi rendszereik hatókörére és fenntarthatóságára. Bár ezek a kihívások szélesebb körűek, mint a platformmunka maga, a platformgazdaságban különösen akutak és sürgetőek.

(6) A platformalapú munkavégzés lehetőséget biztosíthat a munkaerőpiacra való könnyebb belépésre, másodlagos tevékenység végzése esetén kiegészítő jövedelem szerzésére, illetve bizonyos rugalmasságra a munkaidő-szervezés terén. E tekintetben a platformgazdaság az európai közlekedési és turisztikai ágazat szerves és gyorsan növekvő részévé vált, és új üzleti lehetőségeket, képességeket és munkalehetőségeket kínál. Ugyanakkor a platformmunka nehézségekkel is jár, ha a digitális platformok nem felelnek meg a vonatkozó jogszabályoknak, mivel elmoshatja a határokat az alkalmazotti munkaviszony és az önfoglalkoztatói tevékenység között, valamint a munkáltatói és munkavállalói felelősségi körök között. A foglalkozási viszony téves besorolása következményekkel jár az érintett személyekre nézve, mivel előfordulhat, hogy korlátozza a meglévő munkavállalói és szociális jogok gyakorlását. Emellett egyenlőtlen versenyfeltételekhez vezet a munkavállalóikat helyesen besoroló vállalkozások tekintetében, és hatással van a tagállamok munkaügyi kapcsolatrendszerére, adóalapjára, valamint szociális védelmi rendszereik hatókörére és fenntarthatóságára. Bár ezek a kihívások szélesebb körűek, mint a platformmunka maga, a platformgazdaságban különösen akutak és sürgetőek.

Módosítás  8

Irányelvre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a) Ezért a javasolt megoldásoknak segíteniük kell a platform-munkavállalókat szakmai tevékenységük folytatásában az általuk preferált rugalmassággal, saját helyzetük (pl. kiegészítő jövedelemforrás), munkaterhelésük és időbeosztásuk megszervezése és ellenőrzése mellett.

Módosítás  9

Irányelvre irányuló javaslat

6 b preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6b) Hangsúlyozza, hogy a platform-munkavállalók többségének van másik állása vagy más bevételi forrása, és legtöbbjük számára nem a platformtevékenység jelenti az elsődleges munkahelyet1a. A kutatásokból az derül ki, hogy a munkavállalók általában alulfizetettek, de néhányuk elég jó jövedelemmel bír. Ráadásul a platformgazdaság munkavállalói általában fiatalabbak és magasabban iskolázottak, mint a szélesebb körű népesség1b.

 

________________

 

1a Study of the Value of Flexible Work for Local Delivery Couriers [Tanulmány a rugalmas munkavégzés értékéről a helyi kézbesítő futárok vonatkozásában], 5. o.

 

1b The Social Protection of Workers in the Platform Economy [A munkavállalók szociális védelme a platformgazdaságban]
https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2017/614184/IPOL_STU(2017)614184_EN.pdf

Módosítás  10

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7) A bírósági ügyek több tagállamban ráirányították a figyelmet arra, hogy a platformalapú munkavégzés egyes típusainál állandó problémát jelent a foglalkozási viszony téves besorolása, különösen olyan ágazatokban, ahol a digitális munkaplatformok bizonyos fokú ellenőrzést gyakorolnak a javadalmazás és a munkavégzés felett. Míg a digitális munkaplatformok gyakran önfoglalkoztatónak vagy „független vállalkozónak” minősítik a rajtuk keresztül munkát vállaló személyeket, számos bíróság kimondta már, hogy a platformok de facto irányítást és ellenőrzést gyakorolnak e személyek felett, gyakran bevonják őket fő üzleti tevékenységeikbe, és egyoldalúan állapítják meg javadalmazásukat. Ezért az állítólagos önfoglalkoztatókat a szóban forgó bíróságok a platformok által foglalkoztatott munkavállalókká minősítették át. A nemzeti ítélkezési gyakorlatok azonban eltérő eredményekhez vezetettek, és a digitális munkaplatformok különbözőféleképpen módosították üzleti modelljeiket, növelve ezzel a foglalkozási viszonnyal kapcsolatos jogbiztonság hiányát.

(7) A bírósági ügyek több tagállamban ráirányították a figyelmet a foglalkozási viszony téves besorolásának eseteire a platformalapú munkavégzés egyes típusainál, különösen olyan ágazatokban, ahol a digitális munkaplatformok bizonyos fokú ellenőrzést gyakorolnak a javadalmazás és a munkavégzés felett. Míg a digitális munkaplatformok gyakran önfoglalkoztatónak vagy „független vállalkozónak” minősítik a rajtuk keresztül munkát vállaló személyeket, számos bíróság kimondta már, hogy a platformok de facto irányítást és ellenőrzést gyakorolnak e személyek felett, gyakran bevonják őket fő üzleti tevékenységeikbe, és egyoldalúan állapítják meg javadalmazásukat. Ezért az állítólagos önfoglalkoztatókat a szóban forgó bíróságok a platformok által foglalkoztatott munkavállalókká minősítették át. A munkavállaló és a munkaviszony eltérő nemzeti meghatározásai miatt azonban a nemzeti ítélkezési gyakorlatok eltérő eredményekhez vezettek, és a digitális munkaplatformok különbözőféleképpen módosították üzleti modelljeiket, növelve ezzel a foglalkozási viszonnyal kapcsolatos jogbiztonság hiányát.

Módosítás  11

 

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8) Az algoritmusokkal működő automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek egyre inkább helyettesítik azokat a funkciókat, amelyeket általában a vállalkozások vezetői végeznek, például a feladatok kiosztása, az utasítások adása, az elvégzett munka értékelése, az ösztönzők nyújtása vagy a szankciók kiszabása terén. A digitális munkaplatformok rendszerint ilyen algoritmikus rendszereket használnak a platformalapú munkának az infrastruktúrájukon keresztül történő szervezésére és irányítására. Az ilyen algoritmikus irányítás alá tartozó platformmunkát végző személyek gyakran nem is rendelkeznek információkkal az algoritmusok működéséről, a felhasznált személyes adatokról és arról, hogy viselkedésük miként befolyásolja az automatizált rendszerek által hozott döntéseket. Ezekhez az információkhoz a munkavállalók képviselői és a munkaügyi felügyelőségek sem férnek hozzá. Ezenkívül a platformalapú munkát végző személyek többnyire nem ismerik az automatizált rendszerek által hozott vagy alátámasztott döntések okait, és nincs lehetőségük arra, hogy ezeket a döntéseket megvitassák egy kapcsolattartó személlyel, vagy megkérdőjelezzék azokat.

(8) Az algoritmusokkal működő automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek egyre inkább helyettesítik azokat a funkciókat, amelyeket általában a vállalkozások vezetői végeznek, például a feladatok kiosztása, az utasítások adása, az elvégzett munka értékelése, az ösztönzők nyújtása vagy a szankciók kiszabása terén. A digitális munkaplatformok rendszerint ilyen algoritmikus rendszereket használnak a platformalapú munkának az infrastruktúrájukon keresztül történő szervezésére és irányítására. Az ilyen algoritmikus irányítás alá tartozó platformmunkát végző személyek gyakran nem is rendelkeznek információkkal az algoritmusok működéséről, a felhasznált személyes adatokról és arról, hogy viselkedésük miként befolyásolja az automatizált rendszerek által hozott döntéseket. Ezekhez az információkhoz a munkavállalók képviselői és a munkaügyi felügyelőségek sem férnek hozzá. Ezenkívül a platformalapú munkát végző személyek többnyire nem ismerik az automatizált rendszerek által hozott vagy alátámasztott döntések okait, és nincs lehetőségük arra, hogy megismerhessék a döntések okait, ezeket a döntéseket megvitassák egy kapcsolattartó személlyel, vagy megkérdőjelezzék azokat és jogorvoslatért folyamodjanak. Ennek az irányelvnek többek között arra kell törekednie, hogy javítsa a platformalapú munkát végző személyek információkhoz, magyarázatokhoz, valamint szükség esetén az ilyen döntések vitatásához és jogorvoslathoz való hozzáférését.

Módosítás  12

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9a) A platform-munkavállalóknak az adatokhoz való jobb hozzáférés és az adatkapcsolat szabványosítása révén részesülniük kell a platformok közötti valódi verseny előnyeiből annak érdekében, hogy javuljanak a platform-munkavállalók feltételei, ugyanakkor fenntartsák a platformgazdaság dinamikus kapacitását;

Módosítás  13

Irányelvre irányuló javaslat

9 b preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9b) A rendelkezésre álló információk szerint a kiválasztott platformokon keresztül dolgozó személyek nagy többsége szabadon megválaszthatja és módosíthatja a munkaidejét, mivel akkor jelentkeznek be a platformra, amikor akarnak, vagy maguk választhatják meg a rendelkezésre állási idejüket. A kiválasztott platformokon keresztül dolgozó személyek keresetének becslések szerint csak 3%-át teszi ki megállapodás szerinti munkaidő. Ezenkívül egyetlen vizsgált platform általános szerződési feltételében sem szerepelt „szolgáltatásnyújtásra vonatkozó kizárólagosság”1a.

 

__________________

 

1a Digital Labour Platforms in the EU. Mapping and Business Models (Digitális munkaügyi platformok az EU-ban: Feltérképezés és üzleti modellek), 11. o.

Módosítás  14

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11) A munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről szóló 2019/C 387/01 tanácsi ajánlás58 szerint a tagállamoknak olyan intézkedéseket kellene hozniuk, amelyek biztosítják, hogy a szociális védelmi rendszerek általi formális és tényleges védettség, valamint az ilyen rendszerek megfelelősége és átláthatósága minden munkavállalóra vonatkozzon, beleértve az önfoglalkoztatókat is. A tagállamok jelenleg eltérő mértékben nyújtanak szociális védelmet az önfoglalkoztatóknak.

(11) A munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről szóló 2019/C 387/01 tanácsi ajánlás58 szerint a tagállamoknak olyan intézkedéseket kellene hozniuk, amelyek biztosítják, hogy a szociális védelmi rendszerek általi formális és tényleges védettség, valamint az ilyen rendszerek megfelelősége és átláthatósága minden munkavállalóra vonatkozzon, beleértve az önfoglalkoztatókat is. A tagállamok jelenleg eltérő mértékben nyújtanak szociális védelmet az önfoglalkoztatóknak, és a szociális biztonság kérdése továbbra is a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik.

_________________

_________________

58 A Tanács 2019. november 8-i ajánlása a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről (2019/C 387/01) (HL C 387., 2019.11.15., 1. o.).

58 A Tanács 2019. november 8-i ajánlása a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről (2019/C 387/01) (HL C 387., 2019.11.15., 1. o.).

Módosítás  15

 

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) Míg a meglévő vagy javasolt uniós jogi aktusok bizonyos általános biztosítékokat írnak elő, a platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos kihívások további egyedi intézkedéseket tesznek szükségessé. A platformalapú munkavégzés fenntartható módon történő fejlesztése érdekében az Uniónak olyan új minimumszabályokat kell megállapítania a munkakörülményekre vonatkozóan, amelyek jól kezelik a platformalapú munkavégzésből eredő kihívásokat. Az Unióban platformmunkát végző személyek számára minimális jogokat kell biztosítani foglalkozási viszonyuk helyes meghatározása, az algoritmikus irányítás átláthatóságának, méltányosságának és elszámoltathatóságának előmozdítása, valamint a platformalapú munkavégzés átláthatóságának javítása érdekében, többek között a határokon átnyúló helyzetekben is. E problémák kezelése során javítani kell a jogbiztonságot, egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni a digitális munkaplatformok és az offline szolgáltatók között, valamint támogatni kell a digitális munkaplatformok fenntartható növekedését az Unióban.

(13) Míg a meglévő vagy javasolt uniós jogi aktusok bizonyos általános biztosítékokat írnak elő, a platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos kihívások további egyedi intézkedéseket tesznek szükségessé. A platformalapú munkavégzés fenntartható módon történő fejlesztése érdekében az Uniónak olyan új minimumszabályokat kell megállapítania a munkakörülményekre vonatkozóan, amelyek jól kezelik a platformalapú munkavégzésből eredő kihívásokat. Az Unióban platformmunkát végző személyek számára minimális jogokat kell biztosítani foglalkozási viszonyuk helyes meghatározása, az algoritmikus irányítás átláthatóságának, méltányosságának és elszámoltathatóságának előmozdítása, valamint a platformalapú munkavégzés átláthatóságának javítása érdekében, többek között a határokon átnyúló helyzetekben is. E problémák kezelése során javítani kell a jogbiztonságot, egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni a különböző digitális munkaplatformok között és az offline szolgáltatók számára, valamint támogatni kell a platformok fenntartható módon való fejlesztését az Unióban.

Módosítás  16

 

Irányelvre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13a) A megosztásalapú gazdaság különböző üzleti modelleket hozott létre, és a technológia fejlődésével és a viselkedés változásával tovább fog alakulni. Ezeket a fejlesztéseket integrálni kell a közlekedés és a fenntartható városi mobilitás tervezése során, optimalizálva a modális váltás és a szolgáltatásnyújtás minősége iránti igényt. A platformágazat hozzájárult a vállalkozások létrehozásához és a munkahelyteremtéshez, rugalmas munkamodelleket, például részmunkaidős munkahelyeket teremtett, és csökkentette a munkaerőpiacra való belépés akadályait.

Módosítás  17

 

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17) Ezt az irányelvet valamennyi digitális munkaplatformra alkalmazni kell, a székhelytől és az egyébként alkalmazandó jogtól függetlenül, feltéve, hogy az adott digitális munkaplatformon keresztül szervezett platformalapú munkavégzés az Unióban történik. Uniós szinten célzott kötelező szabályokat kell megállapítani a platformalapú munkavégzés munkakörülményeire vonatkozó minimális jogok biztosítása érdekében.

(17) Ezt az irányelvet valamennyi digitális munkaplatformra alkalmazni kell, a székhelytől és az egyébként alkalmazandó jogtól függetlenül, feltéve, hogy az adott digitális munkaplatformon keresztül szervezett platformalapú munkavégzés az Unióban történik. Uniós szinten célzott kötelező szabályokat kell megállapítani a platformalapú munkavégzés munkakörülményeire vonatkozó minimális jogok biztosítása érdekében, ugyanakkor biztosítják a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot a leginkább érintett ágazatok számára, például a közlekedés és az idegenforgalom területén.

Módosítás  18

 

Irányelvre irányuló javaslat

18 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18a) A tájékoztatásra és konzultációra vonatkozó gyakorlati rendelkezések megállapítása, illetve végrehajtása során a munkaadóknak és a munkavállalói képviselőknek a kölcsönös együttműködés szellemében kell dolgozniuk, megfelelően figyelembe véve a másik fél jogait és kötelezettségeit, valamint a vállalkozás vagy az üzem és a munkavállalók érdekeit.

Módosítás  19

 

Irányelvre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23) A foglalkozási viszony helyes meghatározása nem lehet ok arra, hogy ne javuljanak a platformmunkát végző valódi önfoglalkoztató személyek munkakörülményei. Amennyiben a digitális munkaplatform – tisztán önkéntes alapon vagy az érintett személyekkel egyetértésben – úgy dönt, hogy a platformon dolgozó önfoglalkoztató személyeket szociális védelemben, balesetbiztosításban vagy egyéb biztosításban, képzésben vagy hasonló ellátásokban részesíti, ezek az ellátások önmagukban nem tekinthetők a munkaviszony fennállására utaló meghatározó elemeknek.

(23) A foglalkozási viszony helyes meghatározása nem lehet ok arra, hogy ne javuljanak a platformmunkát végző valódi önfoglalkoztató személyek tisztességes és igazságos munkakörülményei. A tagállamoknak nemzeti politikáikban különös figyelmet kell fordítaniuk a munkaviszony fennállásával kapcsolatos bizonytalanság által különösen érintett munkavállalók, köztük a legkiszolgáltatottabb helyzetű munkavállalók hatékony védelmére. Ez különösen fontos a kézbesítési ágazatban dolgozó migránsok és fiatal munkavállalók számára. Ez azokra a nőkre is igaz, akik a közlekedési ágazatban dolgozó munkavállalóknak csupán 22%-át teszik ki, és egyúttal a közlekedési és idegenforgalmi ágazatban dolgozó platform-munkavállalók kisebbségét képviselik.

Módosítás  20

 

Irányelvre irányuló javaslat

23 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(23a) A Bizottság és a tagállamok támogatják és arra ösztönzik a platformvállalatokat, hogy munkavállalóik szakmai lehetőségeinek bővítése érdekében dolgozzanak ki képzési és szakmai fejlődési útirányokat; Rendszeres kötelező biztonsági képzés a közlekedési szabályokról és a közúti biztonságról, valamint speciális képzés a közlekedési ágazatban, valamint annak biztosítása, hogy az online platformok és a platform-munkavállalók felelősségteljesen járjanak el, különösen a biztonsággal, védelemmel, egészséggel, a magánélet védelmével és a pontos tájékoztatással kapcsolatos szempontok tekintetében; a közlekedési ágazatban dolgozó platform-munkavállalók egészségügyi és biztonsági kockázatoknak vannak kitéve, ezért a nemzeti jogszabályoknak megfelelően megfelelő védőfelszereléssel kell ellátni őket. A balesetbiztosítások, a műszaki ellenőrzések, valamint a járműveik karbantartása és javítása kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a platform-munkavállalók járművei, beleértve az elektromos kerékpárokat, robogókat és motorkerékpárokat, megfeleljenek a vonatkozó előírásoknak és szabványoknak. Fontos, hogy a Bizottság és a tagállamok oktatási és képzési programjaikban figyelembe vegyék a digitalizációt annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a digitális kor követelményeinek.

Módosítás  21

 

Irányelvre irányuló javaslat

23 b preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(23b) Hangsúlyozza, hogy a szubszidiaritás elvével és a tagállamok nemzeti hatásköreivel összhangban biztonsági hálót kell létrehozni, amely a platform-munkavállalók számára védelmet biztosít a balesetek, a munkanélküliség ellen, valamint a nyugdíj érdekében, mivel figyelembe kell venni a digitális munkaplatformokból származó önkéntes juttatások lehetőségét;

Módosítás  22

Irányelvre irányuló javaslat

23 c preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(23c) Hangsúlyozza, hogy ezen irányelv kritériumainak tiszteletben kell tartaniuk a platformalapú munkavégzés egyedi jellemzőit; figyelembe veszi, hogy az Európai Unió Bírósága 2020 áprilisában értékelte a munkaviszony helyzetét a Yodel-ügyben (C-692/19), és arra kéri a társjogalkotókat, hogy tartsák tiszteletben e kritériumokat, amelyek meghatározzák a platformalapú munkavégzés sajátosságait.

Módosítás  23

Irányelvre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24) Amikor a digitális munkaplatformok ellenőrzik a munkavégzés bizonyos elemeit, úgy járnak el, mint a munkáltatók egy munkaviszony keretein belül. Az irányítás és ellenőrzés, illetve a jogi alárendelés a munkaviszony meghatározásának alapvető eleme a tagállamokban és a Bíróság ítélkezési gyakorlatában. Ezért azokat a szerződéses viszonyokat, amelyekben a digitális munkaplatformok bizonyos szintű ellenőrzést gyakorolnak a munkavégzés egyes elemei felett, jogi vélelem alapján a platform és a platformon munkát végző személy közötti munkaviszonynak kell tekinteni. Következésképpen ezt a személyt olyan munkavállalónak kell minősíteni, aki e viszonnyal összhangban rendelkezik mindazon jogokkal és kötelezettségekkel, amelyek a nemzeti és uniós jogban, a kollektív szerződésekben és a gyakorlatban meg van határozva. A jogi vélelmet minden vonatkozó közigazgatási és bírósági eljárásban alkalmazni kell, és annak a platformalapú munkát végző személy javát kell szolgálnia. A vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzéséért vagy a vonatkozó jogszabályok érvényesítéséért felelős hatóságok, például a munkaügyi felügyelőségek, a szociális védelmi szervek vagy az adóhatóságok szintén hivatkozhatnak e jogi vélelemre. A tagállamoknak nemzeti keretet kell létrehozniuk a jogviták visszaszorítása és a jogbiztonság növelése érdekében.

(24) Amikor a digitális munkaplatformok ellenőrzik a munkavégzés bizonyos elemeit, úgy járnak el, mint a munkáltatók egy munkaviszony keretein belül. Az irányítás és ellenőrzés, illetve a jogi alárendelés a munkaviszony meghatározásának alapvető eleme a tagállamokban és a Bíróság ítélkezési gyakorlatában. Ezért azokat a szerződéses viszonyokat, amelyekben a digitális munkaplatformok bizonyos szintű ellenőrzést gyakorolnak a munkavégzés egyes elemei felett, jogi vélelem alapján a platform és a platformon munkát végző személy közötti munkaviszonynak kell tekinteni. Következésképpen ezt a személyt olyan munkavállalónak kell minősíteni, aki e viszonnyal összhangban rendelkezik mindazon jogokkal és kötelezettségekkel, amelyek a nemzeti és uniós jogban, a kollektív szerződésekben és a gyakorlatban meg van határozva. A jogi vélelmet minden vonatkozó közigazgatási és bírósági eljárásban alkalmazni kell, és annak a platformalapú munkát végző személy javát kell szolgálnia. A vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzéséért vagy a vonatkozó jogszabályok érvényesítéséért felelős hatóságok, például a munkaügyi felügyelőségek, a szociális védelmi szervek vagy az adóhatóságok szintén hivatkozhatnak e jogi vélelemre. A tagállamoknak nemzeti keretet kell létrehozniuk a jogviták visszaszorítása és a jogbiztonság növelése érdekében. E tekintetben a nemzeti keretrendszereknek figyelembe kell venniük a közlekedési és idegenforgalmi ágazatban működő együttműködési szolgáltatások és platformok nyújtotta lehetőségeket. Ezenkívül a nemzeti keretnek elő kell írnia a szükséges autonómiát és rugalmasságot ezen ágazatok számára.

Módosítás  24

 

Irányelvre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25) A jogi vélelem alkalmazhatóságának és a munkavállalói jogok érvényesítésének megkönnyítése érdekében az irányelvben meg kell határozni a munkavégzés digitális munkaplatform általi ellenőrzésének kritériumait. E kritériumoknak az uniós és a nemzeti ítélkezési gyakorlaton kell alapulniuk, és figyelembe kell venniük a munkaviszonyra vonatkozó tagállami koncepciókat. A kritériumoknak konkrét elemeket kell tartalmazniuk, amelyek igazolják, hogy a digitális munkaplatform például nem csupán ajánlja, hanem gyakorlati módon meghatározza a munkafeltételeket, a javadalmazást vagy mindkettőt, utasításokat ad a munkavégzés módjára vonatkozóan, vagy megakadályozza a platformalapú munkát végző személyt abban, hogy üzleti kapcsolatokat alakítson ki a potenciális ügyfelekkel. A vélelem gyakorlatban való tényleges alkalmazásához két kritériumnak mindig teljesülnie kell. Ugyanakkor a kritériumok nem terjedhetnek ki azokra a helyzetekre, amikor a platformmunkát végző személyek valódi önfoglalkoztatók. A valódi önfoglalkoztató személyek maguk felelnek ügyfeleik előtt munkájuk elvégzéséért és eredményeik minőségéért. A valódi önfoglalkoztatás jellemzője a munkaidő vagy a távollét időszakának szabad megválasztása, a feladatok esetleges visszautasítása, az alvállalkozók vagy helyettesítők tetszés szerinti igénybevétele, illetve a bármely harmadik fél számára történő szabadon választott munkavégzés. Ezért az ilyen mérlegelési jogkör feltételek vagy szankciórendszer révén történő de facto korlátozását is a munkavégzés-ellenőrzés egyik elemének kell tekinteni. A munkavégzés szoros felügyeletét vagy a munkaeredmények minőségének alapos – többek között elektronikus úton történő – ellenőrzését (amely nem pusztán a szolgáltatás igénybe vevői által végzett értékelések vagy minősítések felhasználását jelenti) szintén a munkavégzés-ellenőrzés egyik elemének kell tekinteni. Ugyanakkor a digitális munkaplatformoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy műszaki interfészeiket úgy alakítsák ki, hogy biztosítsák a jó fogyasztói élményt. A jogszabályok által előírt vagy a szolgáltatás igénybe vevői egészségének és biztonságának védelméhez szükséges intézkedések vagy szabályok nem tekinthetők a munkavégzés ellenőrzésének.

(25) A jogi vélelem alkalmazhatóságának és a munkavállalói jogok érvényesítésének megkönnyítése érdekében az irányelvben meg kell határozni a munkavégzés digitális munkaplatform általi ellenőrzésének kritériumait. E kritériumoknak az uniós és a nemzeti ítélkezési gyakorlaton kell alapulniuk, és figyelembe kell venniük a munkaviszonyra vonatkozó tagállami koncepciókat. A kritériumoknak konkrét elemeket kell tartalmazniuk, amelyek igazolják, hogy a digitális munkaplatform például nem csupán ajánlja, hanem gyakorlati módon meghatározza a munkafeltételeket, a javadalmazást vagy mindkettőt, utasításokat ad a munkavégzés módjára vonatkozóan, vagy megakadályozza a platformalapú munkát végző személyt abban, hogy üzleti kapcsolatokat alakítson ki a potenciális ügyfelekkel. A vélelem gyakorlatban való tényleges alkalmazásához és a jogbizonytalanság elkerüléséhez a szükséges kritériumok többségének mindig teljesülnie kell. Ugyanakkor a kritériumok nem terjedhetnek ki azokra a helyzetekre, amikor a platformmunkát végző személyek valódi önfoglalkoztatók. A valódi önfoglalkoztató személyek maguk felelnek ügyfeleik előtt munkájuk elvégzéséért és eredményeik minőségéért. A valódi önfoglalkoztatás jellemzője a munkaidő vagy a távollét időszakának szabad megválasztása, a feladatok esetleges visszautasítása, az alvállalkozók vagy helyettesítők tetszés szerinti igénybevétele, illetve a bármely harmadik fél számára történő szabadon választott munkavégzés. Ezért az ilyen mérlegelési jogkör feltételek vagy szankciórendszer révén történő de facto korlátozását is a munkavégzés-ellenőrzés egyik elemének kell tekinteni. A munkavégzés szoros felügyeletét vagy a munkaeredmények minőségének alapos – többek között elektronikus úton történő – ellenőrzését (amely nem pusztán a szolgáltatás igénybe vevői által végzett értékelések vagy minősítések felhasználását jelenti) szintén a munkavégzés-ellenőrzés egyik elemének kell tekinteni. Ugyanakkor a digitális munkaplatformoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy műszaki interfészeiket úgy alakítsák ki, hogy biztosítsák a jó fogyasztói élményt. A vonatkozó helyi jogszabályok vagy rendelkezések vagy kollektív szerződések által a szolgáltatás igénybe vevői egészségének és biztonságának védelme, a kielégítő fogyasztói kiszolgálás biztosítása, a fogyasztók vagy platform-munkavállalók kárára történő csalások megelőzése, az alacsony kibocsátású vagy kibocsátásmentes mobilitáshoz kapcsolódó célok elérése érdekében előírt intézkedések vagy szabályok nem tekinthetők a munkavégzés ellenőrzésének.

Módosítás  25

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28) Előfordulhat, hogy a platformalapú munkát végző személy és a digitális munkaplatform közötti jogviszony nem felel meg a munkaviszony követelményeinek az adott tagállam hatályos jogszabályaiban, kollektív szerződéseiben vagy gyakorlatában meghatározott fogalommeghatározás szerint, figyelembe véve a Bíróság ítélkezési gyakorlatát, még akkor sem, ha a digitális munkaplatform egy adott szempont tekintetében ellenőrzi a munkavégzést. A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy jogi és/vagy közigazgatási eljárások útján a jogi vélelem megdönthető legyen annak bizonyításával, hogy a fent említett fogalommeghatározás alapján a szóban forgó jogviszony nem munkaviszony. A bizonyítási teher digitális munkaplatformokra hárítását az indokolja, hogy teljes körű rálátásuk van a jogviszony megállapítása tekintetében releváns valamennyi ténybeli elemre, különösen az algoritmusokra, amelyekkel a műveleteiket irányítják. A digitális munkaplatformok által a jogi vélelem megdöntése érdekében indított bírósági és közigazgatási eljárásoknak nem lehet halasztó hatályuk a jogi vélelem alkalmazására. A vélelem közigazgatási eljárásban történő sikeres megdöntése nem zárhatja ki a vélelem alkalmazását a későbbi bírósági eljárások során. Amennyiben a vélelmet érvényesíteni szándékozó, platformmunkát végző személy meg kívánja dönteni a jogi vélelmet, a digitális munkaplatformnak segítséget kell nyújtania e személy számára, különösen a platform birtokában lévő, a személyre vonatkozó valamennyi releváns információ rendelkezésre bocsátásával. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a jogi vélelem megdöntésére irányuló eljárásokhoz szükséges iránymutatást.

(28) Előfordulhat, hogy a platformalapú munkát végző személy és a digitális munkaplatform közötti jogviszony nem felel meg a munkaviszony követelményeinek az adott tagállam hatályos jogszabályaiban, kollektív szerződéseiben vagy gyakorlatában meghatározott fogalommeghatározás szerint, figyelembe véve a Bíróság ítélkezési gyakorlatát, még akkor sem, ha a digitális munkaplatform egy adott szempont tekintetében ellenőrzi a munkavégzést. A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy jogi és/vagy közigazgatási eljárások útján a jogi vélelem megdönthető legyen annak bizonyításával, hogy a fent említett fogalommeghatározás alapján a szóban forgó jogviszony nem munkaviszony. A bizonyítási teher digitális munkaplatformokra hárítását az indokolja, hogy teljes körű rálátásuk van a jogviszony megállapítása tekintetében releváns valamennyi ténybeli elemre, különösen az algoritmusokra, amelyekkel a műveleteiket irányítják. A digitális munkaplatformok által a jogi vélelem megdöntése érdekében indított bírósági és közigazgatási eljárásoknak halasztó hatályúnak kell lenniük a jogi vélelem alkalmazására, hogy elkerülhető legyen a valódi önfoglalkoztatás esetén az eljárás megindítása, majd a jogi vélelem megdöntése. A vélelem közigazgatási eljárásban történő sikeres megdöntése nem zárhatja ki a vélelem alkalmazását a későbbi bírósági eljárások során. Amennyiben a vélelmet érvényesíteni szándékozó, platformmunkát végző személy meg kívánja dönteni a jogi vélelmet, a digitális munkaplatformnak segítséget kell nyújtania e személy számára, különösen a platform birtokában lévő, a személyre vonatkozó valamennyi releváns információ rendelkezésre bocsátásával. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a jogi vélelem megdöntésére irányuló eljárásokhoz szükséges iránymutatást.

Módosítás  26

 

Irányelvre irányuló javaslat

30 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(30a) A munka algoritmusok révén történő elosztása, amely számos platform üzleti modelljének alapvető jellemzője, fokozza a bizonytalan, rövid műszakok, valamint a bizonytalan és kiszámíthatatlan munkaidő-beosztás használatát. Az algoritmikus irányítási, értékelési és fegyelmi rendszer növeli a munkavégzés intenzitását a nyomon követés fokozásával, a munkavállalóktól elvárt ütem gyorsításával, a munkafolyamatok üresjáratainak minimalizálásával, valamint a munkatevékenység hagyományos munkahelyen és munkaidőn túli kiterjesztésével. A munkavállalók és képviselőik azonban gyakran kevés rálátással és ráhatással rendelkeznek ezekre az algoritmikus rendszerekre, jóllehet a rendszerek hatással vannak a munkaszervezésre és a munkakörülményekre. Ez különösen igaz az áruszállítási és a kézbesítési szolgáltatásokra.

Módosítás  27

 

Irányelvre irányuló javaslat

32 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(32a) Bizonyos döntéseket, például az elbocsátást vagy bármely más fegyelmi intézkedést mindig embereknek kell meghozniuk, nem pedig automatizált rendszereknek, figyelembe véve az ilyen döntések munkavállalókra gyakorolt hatását.

Módosítás  28

 

Irányelvre irányuló javaslat

45 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(45) A platformalapú munkavégzésre jellemző, hogy hiányzik az a közös munkahely, ahol a munkavállalók megismerhetik egymást, és kommunikálhatnak egymással és képviselőikkel, többek között érdekeiknek a munkáltatóval szembeni védelméről. Ezért a digitális munkaplatformok munkaszervezésével összhangban digitális kommunikációs csatornákat kell létrehozni, ahol a platformalapú munkát végző személyek kommunikálhatnak egymással, és képviselőik kapcsolatba léphetnek velük. A digitális munkaplatformoknak digitális infrastruktúrájukon belül vagy hasonlóan hatékony eszközökkel ilyen kommunikációs csatornákat kell létrehozniuk, tiszteletben tartva a személyes adatok védelmét, és tartózkodniuk kell az ilyen kommunikációhoz való hozzáféréstől vagy annak nyomon követésétől.

(45) A platformalapú munkavégzésre jellemző, hogy hiányzik az a közös munkahely, ahol a munkavállalók megismerhetik egymást, és kommunikálhatnak egymással és képviselőikkel, többek között érdekeiknek a munkáltatóval szembeni védelméről. Ezért a digitális munkaplatformok munkaszervezésével összhangban digitális kommunikációs csatornákat kell létrehozni, ahol a platformalapú munkát végző személyek kommunikálhatnak egymással, és képviselőik kapcsolatba léphetnek velük. A digitális munkaplatformoknak digitális infrastruktúrájukon belül vagy hasonlóan hatékony eszközökkel ilyen kommunikációs csatornákat kell létrehozniuk, tiszteletben tartva a személyes adatok védelmét, és tartózkodniuk kell az ilyen kommunikációhoz való hozzáféréstől vagy annak nyomon követésétől. Az is alapvető fontosságú, hogy a munkavállalók hozzáférjenek a valódi kollektív tárgyalásokhoz vagy a párbeszéd olyan egyenértékű formáihoz, amelyek összhangban vannak a nemzeti munkaerő-piaci modellekkel. A tagállamoknak meg kell erősíteniük a vonatkozó ILO-egyezményeket, és meg kell szilárdítaniuk a platform-munkavállalóknak a szakszervezetekben való szervezkedéshez és a kollektív tárgyalásokhoz való jogát.

Módosítás  29

 

Irányelvre irányuló javaslat

45 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(45a) Jelentős újításokra került sor a mesterséges intelligencia területén, amelyek a platformvállalatok üzleti modelljeinek és döntéshozatalának szerves részévé váltak. A mesterséges intelligencia platformokon történő használata során tiszteletben kell tartani a platform-munkavállalók egészségét, biztonságát, magánéletét és munkakörülményeit.

Módosítás  30

 

Irányelvre irányuló javaslat

48 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(48a) Az automatizált nyomonkövetési vagy döntéshozatali rendszerek által érintett személyek számára érdemi hozzáférést kell biztosítani az érintett nemzeti hatóságnál alkalmazott bejelentési és jogorvoslati mechanizmusokhoz.

Módosítás  31

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Ezen irányelv célja, hogy javítsa a platformalapú munkát végző személyek munkakörülményeit, és ennek érdekében biztosítja foglalkozási viszonyuk helyes meghatározását, a platformalapú munkavégzés algoritmikus irányítása terén előmozdítja az átláthatóságot, a méltányosságot és az elszámoltathatóságot, valamint javítja a platformalapú munkavégzés átláthatóságát, többek között a határokon átnyúló helyzetekben is, és eközben támogatja az Unióban a digitális munkaplatformok fenntartható növekedéséhez szükséges feltételeket.

(1) Ezen irányelv célja a munkakörülmények javítása, amely tiszteletben tartja a platformalapú munkát végző személyek egészségét, biztonságát, jogait és méltóságát, különösen az európai közlekedési és idegenforgalmi ágazatban, és különösen a platform által meghatározott, helyben végzett munka esetében. A tisztességes és igazságos munkakörülményeket a foglalkozási viszony helyes meghatározása, illetve a platformalapú munkavégzés algoritmikus irányítása terén az átláthatóság, a biztonság, a méltányosság és az elszámoltathatóság előmozdítása, továbbá a platformalapú munkavégzés átláthatóságának javítása révén kell biztosítani, többek között a határokon átnyúló helyzetekben is, és eközben támogatni kell az Unióban a digitális munkaplatformok fenntartható növekedéséhez szükséges feltételeket, fenn kell tartani fejlődésüket, autonómiájukat és rugalmasságukat, és biztosítani kell a jogbiztonságot;

Módosítás  32

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) „platformalapú munkavégzés”: digitális munkaplatformon keresztül szervezett és az Unióban magánszemély által a digitális munkaplatform és az egyén közötti szerződéses kapcsolat alapján végzett munka, függetlenül attól, hogy az egyén és a szolgáltatás igénybe vevője között van-e szerződéses jogviszony;

(2) „platformalapú munkavégzés”: digitális munkaplatformon keresztül szervezett vagy lehetővé tett és az Unióban magánszemély által a digitális munkaplatform és az egyén közötti szerződéses kapcsolat alapján végzett munka, függetlenül attól, hogy az egyén és a szolgáltatás igénybe vevője között van-e szerződéses jogviszony;

Módosítás  33

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A tagállamok olyan megfelelő eljárásokkal rendelkeznek, amelyekkel ellenőrizhető és biztosítható a platformalapú munkát végző személyek foglalkozási viszonyának helyes meghatározása, és amelyek segítségével megállapítható, hogy az adott személy rendelkezik-e az egyes tagállamokban hatályos jog, kollektív szerződések vagy gyakorlat által meghatározott munkaviszonnyal, figyelembe véve az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát, és biztosítható, hogy e személyek élvezhessék a munkavállalókra alkalmazandó uniós jogból eredő jogokat.

(1) A tagállamok olyan megfelelő eljárásokkal rendelkeznek, amelyekkel ellenőrizhető és biztosítható a platformalapú munkát végző személyek foglalkozási viszonyának helyes meghatározása, és amelyek segítségével megállapítható, hogy az adott személy rendelkezik-e az egyes tagállamokban hatályos jog, kollektív szerződések vagy gyakorlat által meghatározott munkaviszonnyal, figyelembe véve adott esetben az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát, és biztosítható, hogy e személyek élvezhessék a munkavállalókra alkalmazandó uniós jogból eredő jogokat.

Módosítás  34

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A munkaviszony fennállásának megállapítása tekintetében a tényleges munkavégzéssel kapcsolatos tényeket kell irányadónak tekinteni, figyelembe véve az algoritmusoknak a platformalapú munkavégzés szervezése során történő használatát, függetlenül attól, hogy az érintett felek között esetlegesen létrejött szerződéses megállapodások hogyan minősítik a munkaviszonyt. Ha a tények alapján megállapítják a munkaviszony fennállását, akkor a nemzeti jogrendszerekkel összhangban egyértelműen meg kell határozni, hogy ki a munkáltatói kötelezettségeket magára vállaló fél.

(A magyar változatot nem érinti.)  

Módosítás  35

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

2a. A tagállamok támogató intézkedéseket hoznak az (1) bekezdésben említett foglalkozási viszony helyes meghatározásának biztosítása érdekében, miközben támogatják a digitális munkaplatformok fenntartható fejlődését. Ezen belül a tagállamok:

 

a)  biztosítják, hogy a foglalkozási viszony helyes meghatározására vonatkozó információk világos, átfogó és hozzáférhető módon elérhetőek legyenek;

 

b)  iránymutatást dolgoznak ki a digitális munkaplatformok, a platformalapú munkát végző személyek és a szociális partnerek számára a foglalkozási viszony helyes meghatározásának értelmezéséhez és érvényesítéséhez;

 

c)  iránymutatást dolgoznak ki a jogalkalmazó hatóságok számára a szabályokat be nem tartó munkaplatformok proaktív megkereséséhez és felelősségre vonásához;

 

d)  fokozzák a munkaügyi felügyelőségek vagy a munkajog végrehajtásáért felelős szervek által végzett vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket.

Módosítás  36

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

2a. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a digitális munkaplatformok munkáltatónak minősülnek, meg kell felelniük a nemzeti jog és a kollektív szerződések alapján a tevékenységi ágazatban alkalmazandó, vonatkozó munkaadói kötelezettségeknek.

Módosítás  37

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A munkavégzést a (2) bekezdés értelmében ellenőrző digitális munkaplatform és az e platformon keresztül platformalapú munkát végző személy közötti szerződéses jogviszonyról jogilag vélelmezhető, hogy munkaviszony. E célból a tagállamok nemzeti jogrendszerükkel és igazságszolgáltatási rendszerükkel összhangban intézkedési keretet hoznak létre.

A munkavégzést a (2) bekezdés értelmében ellenőrző digitális munkaplatform és az e platformon keresztül, a kereskedelmi kapcsolatok által megkívántakon túlmutató platformalapú munkát végző személy közötti szerződéses jogviszonyról jogilag vélelmezhető, hogy munkaviszony. E célból a tagállamok nemzeti jogrendszerükkel és igazságszolgáltatási rendszerükkel összhangban intézkedési keretet hoznak létre, annak biztosítása érdekében, hogy a jogi vélelemre hivatkozhassanak a vonatkozó jogszabályok betartását ellenőrző vagy végrehajtó illetékes hatóságok, valamint a platformalapú munkát végző olyan személyek, akik vitatják foglalkozási viszonyuk besorolását.

Módosítás  38

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A jogi vélelmet minden vonatkozó közigazgatási és bírósági eljárásban alkalmazni kell. A vonatkozó jogszabályoknak való megfelelést vagy az azok végrehajtását ellenőrző illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy támaszkodhassanak erre vélelemre.

A jogi vélelmet minden vonatkozó közigazgatási és bírósági eljárásban alkalmazni kell.

Módosítás  39

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A munkavégzés (1) bekezdés szerinti ellenőrzése akkor áll fenn, ha az alábbi feltételek közül legalább kettő teljesül:

(2) A munkavégzés (1) bekezdés szerinti ellenőrzése akkor áll fenn, ha az alábbi feltételek közül a legtöbb teljesül:

Módosítás  40

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a javadalmazás szintjének tényleges meghatározása vagy felső határainak rögzítése;

a) a javadalmazás szintjének tényleges meghatározása vagy felső határainak rögzítése;

Módosítás  41

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés– b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a platformalapú munkát végző személy számára annak előírása, hogy tartson be a külső megjelenésre, a szolgáltatás igénybe vevőjével szembeni magatartásra vagy a munka elvégzésére vonatkozó kötelező erejű szabályokat;

b) a platformalapú munkát végző személy számára annak előírása, hogy tartson be a külső megjelenésre, a szolgáltatás igénybe vevőjével szembeni magatartásra vagy a munka elvégzésére vonatkozó kötelező erejű szabályokat azon túlmenően, amit törvény ír elő, vagy ami a szolgáltatás igénybe vevői egészségének és biztonságának védelméhez, illetve a szolgáltatás alapvető működésének biztosításához szükséges;

Módosítás  42

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – c pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) a munka végzésének felügyelete vagy a munka eredményeinek minőségi szempontból való ellenőrzése, többek között elektronikus úton;

c) a munka végzésének szigorú felügyelete vagy a munka eredményeinek minőségi szempontból való ellenőrzése, többek között elektronikus úton, a jogszabály által előírt vagy a szolgáltatást igénybe vevők egészségének és biztonságának megőrzéséhez vagy a szolgáltatás alapvető működésének biztosításához szükséges mértéken túl;

Módosítás  43

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – d pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) a munkaszervezés szabadságának tényleges korlátozása, többek között szankciók révén, ezen belül is a mérlegelési jogkör elvétele a munkaórák vagy a távollétek megválasztása, a feladatok vállalása vagy elutasítása, illetve az alvállalkozók vagy helyettesek igénybevétele tekintetében;

d) a munkaszervezés szabadságának de facto korlátozása, többek között szankciók révén, ezen belül is a mérlegelési jogkör elvétele a munkaórák vagy a távollétek megválasztása, a feladatok vállalása vagy elutasítása – beleértve az egyéb digitális platformokról származókat is –, illetve az alvállalkozók vagy helyettesek igénybevétele tekintetében;

Módosítás  44

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés – e pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e) az ügyfélkör kiépítésének vagy a harmadik fél számára történő munkavégzés lehetőségének tényleges korlátozása.

e) az ügyfélkör kiépítésének vagy a harmadik fél számára történő munkavégzés lehetőségének de facto korlátozása.

Módosítás  45

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamok támogató intézkedéseket hoznak az (1) bekezdésben említett jogi vélelem hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében, és ennek során figyelembe veszik az induló vállalkozásokra gyakorolt hatást, biztosítják, hogy a valódi önfoglalkoztatók ne kerüljenek bele a munkavállalói kategóriába, továbbá elősegítik a digitális munkaplatformok fenntartható növekedését. Ezen belül a tagállamok:

(3) A tagállamok támogató intézkedéseket hoznak az (1) bekezdésben említett jogi vélelem hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében, hogy biztosítsák a munkaviszony keretében platformalapú munkát végző munkavállalók hatékony védelmét, és ennek során figyelembe veszik a vállalkozókra és az induló vállalkozásokra gyakorolt hatást, biztosítják, hogy a valódi önfoglalkoztatók ne kerüljenek bele a munkavállalói kategóriába, továbbá elősegítik a digitális munkaplatformok fenntartható növekedését. Ezen belül a tagállamok:

Módosítás  46

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) iránymutatást dolgoznak ki a digitális munkaplatformok, a platformalapú munkát végző személyek és a szociális partnerek számára a jogi vélelem értelmezéséhez és érvényesítéséhez, és ezen belül az 5. cikk szerinti megdöntésére vonatkozó eljárásokhoz;

b) pontos és átfogó ajánlásokat dolgoznak ki, amelyek iránymutatást adnak a digitális munkaplatformok, a platformalapú munkát végző személyek és a szociális partnerek számára a jogi vélelem értelmezéséhez és érvényesítéséhez, és ezen belül az 5. cikk szerinti megdöntésére vonatkozó eljárásokhoz;

Módosítás  47

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – c pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) iránymutatást dolgoznak ki a jogalkalmazó hatóságok számára a szabályokat be nem tartó munkaplatformok proaktív megkereséséhez és felelősségre vonásához;

c) kapacitásépítést, iránymutatást, képzést és eljárásokat dolgoznak ki az illetékes nemzeti hatóságok és a jogalkalmazó hatóságok számára a szabályokat be nem tartó digitális munkaplatformok proaktív azonosításához, megkereséséhez és felelősségre vonásához egy kapcsolódó közigazgatási vagy jogi határozatot követően, az ezen irányelvben megállapított rendelkezéseknek való tényleges megfelelés biztosítása érdekében.

Módosítás  48

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – d a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da) biztosítják, hogy a munkaügyi felügyelőségek munkáját szükség esetén megfelelően – különösen az algoritmikus menedzsment területén – képzett műszaki szakértők és szakemberek segítsék.

Módosítás  49

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – d b pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

db) olyan konzultációs mechanizmust dolgoznak ki, amelynek keretében a platformalapú munkát végző személyek vagy a digitális munkaplatformok kérhetik az illetékes hatóságoktól, hogy a (2) bekezdés értelmében a munkavégzés ellenőrzése alapján értékeljék, ellenőrizzék és igazolják a platformmunkát végző személyek foglalkozási viszonyát.

Módosítás  50

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) A 21. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpont előtt létrejött és az adott időpontban is érvényben lévő szerződéses jogviszonyok tekintetében az (1) bekezdésben említett jogi vélelem csak az ezen időponttól kezdődő időszakra vonatkozik.

(4) A 21. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpont előtt létrejött és az adott időpontban is érvényben lévő szerződéses jogviszonyok tekintetében az (1) bekezdésben említett jogi vélelem csak az ezen időponttól kezdődő időszakra vonatkozik, az alkalmazandó egyéb nemzeti és uniós jog sérelme nélkül.

Módosítás  51

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy a 4. cikkben említett jogi vélelmet bármely fél megcáfolhassa bírósági vagy közigazgatási eljárásban, vagy mindkettőben.

A tagállamok biztosítják, hogy a 4. cikkben említett jogi vélelmet bármely fél megcáfolhassa bírósági vagy közigazgatási eljárásban, vagy mindkettőben. A tagállamok biztosítják továbbá, hogy a vélelem alkalmazása előtt minden fél lehetőséget kapjon bizonyítékok és érvek előterjesztésére.

Módosítás  52

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben a digitális munkaplatform azzal érvel, hogy a szóban forgó szerződéses jogviszony a szóban forgó tagállamban hatályos jogszabályok, kollektív szerződések vagy gyakorlat szerint nem tekintendő munkaviszonynak, akkor a Bíróság ítélkezési gyakorlatára figyelemmel a bizonyítási teher a digitális munkaplatformra hárul. Az ilyen eljárásnak nincs halasztó hatálya a jogi vélelem alkalmazására.

Amennyiben a digitális munkaplatform azzal érvel, hogy a szóban forgó szerződéses jogviszony a szóban forgó tagállamban hatályos jogszabályok, kollektív szerződések vagy gyakorlat szerint nem tekintendő munkaviszonynak, akkor a Bíróság ítélkezési gyakorlatára figyelemmel a bizonyítási teher a digitális munkaplatformra hárul.

Módosítás  53

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben a platformalapú munkát végző személy azzal érvel, hogy a szóban forgó szerződéses jogviszony a szóban forgó tagállamban hatályos jogszabályok, kollektív szerződések vagy gyakorlat szerint nem tekintendő munkaviszonynak, akkor a Bíróság ítélkezési gyakorlatára figyelemmel, a digitális munkaplatformnak segítenie kell az eljárás megfelelő megoldását, különösen a birtokában lévő valamennyi releváns információ rendelkezésre bocsátásával.

Amennyiben a platformalapú munkát végző személy azzal érvel, hogy a szóban forgó szerződéses jogviszony a szóban forgó tagállamban hatályos jogszabályok, kollektív szerződések vagy gyakorlat szerint nem tekintendő munkaviszonynak, akkor a Bíróság ítélkezési gyakorlatára figyelemmel, a digitális munkaplatformnak segítenie kell az eljárás megfelelő megoldását a birtokában lévő valamennyi releváns információ rendelkezésre bocsátásával. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a jogi vélelem megdöntésére irányuló eljárásokhoz szükséges iránymutatást. Az ilyen eljárásokat a megfelelő nemzeti hatóság előtt kell lefolytatni a vonatkozó nemzeti eljárás szerint, különösen abban az esetben, ha már létezik jogi vélelem és/vagy eljárás a foglalkozási viszony megadása vonatkozásában.

Módosítás  54

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

5a. cikk

 

A platformalapú munkát végző valódi önfoglalkoztató személyek munkakörülményeinek javítása

 

A foglalkozási viszony helyes meghatározásának biztosítása nem akadályozhatja a platformalapú munkát végző valódi önfoglalkoztató személyek munkakörülményeinek javítását. Amennyiben a digitális munkaplatform – tisztán önkéntes alapon vagy az érintett személyekkel egyetértésben – úgy dönt, hogy a platformon dolgozó önfoglalkoztató személyeket szociális védelemben, balesetbiztosításban vagy egyéb biztosításban, képzésben vagy hasonló ellátásokban részesíti, ezek az ellátások önmagukban nem tekinthetők a munkaviszony fennállására utaló meghatározó elemeknek;

Módosítás  55

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 b cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

5b. cikk

 

Biztonsági képzések és speciális képzések a közlekedési ágazatban

 

A digitális munkaplatformok a követelmények és fogyasztói elvárások figyelembevételével biztosítják a tájékoztatást, valamint a rendszeres biztonsági képzésekhez és speciális képzésekhez való hozzáférést a közlekedési ágazatban. Képzési és szakmai fejlődési utakat dolgoznak ki munkavállalóik szakmai választási lehetőségeinek bővítése érdekében.

Módosítás  56

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – b pont

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) azon automatizált döntéshozatali rendszerek, amelyeket olyan döntések meghozatalára vagy alátámasztására használnak, amelyek jelentősen befolyásolják az említett platform-munkavállalók munkakörülményeit, különösen a munkamegbízásokhoz való hozzáférésüket, keresetüket, munkahelyi biztonságukat és egészségüket, munkaidejüket, előléptetésüket és szerződéses státuszukat, ideértve a felhasználói fiókjuk korlátozását, felfüggesztését és megszüntetését is.

b) azon automatizált döntéshozatali rendszerek, amelyeket olyan döntések meghozatalára vagy alátámasztására használnak, amelyek jelentősen befolyásolják az említett platform-munkavállalók munkakörülményeit, különösen a munkamegbízásokhoz való hozzáférésüket és munkájuk szervezését, keresetüket, munkahelyi biztonságukat és egészségüket, munkaidejüket, vagy pedig olyan döntések alátámasztására használnak, amelyek befolyásolják e munkavállalók előléptetését és szerződéses státuszát, ideértve a felhasználói fiókjuk korlátozását, felfüggesztését és megszüntetését is.

Módosítás  57

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – b pont – iv alpont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iv. a platform-munkavállaló felhasználói fiókjának korlátozására, felfüggesztésére vagy megszüntetésére, a platform-munkavállaló által végzett munkáért járó javadalmazás megtagadására, a platform-munkavállaló szerződéses státuszára vonatkozó, vagy bármely hasonló hatású döntések indokai.

iv. a platform-munkavállaló felhasználói fiókjának korlátozására, felfüggesztésére vagy megszüntetésére, a platform-munkavállaló által végzett munkáért járó javadalmazás megtagadására, a platform-munkavállaló szerződéses státuszára vonatkozó, vagy bármely hasonló hatású döntések indokai, az előléptetés indoklása, valamint – amennyiben a döntéshozatalt a teljesítmény ellenőrzése és értékelése támasztja alá vagy a döntéshozatal ezeken alapul – a magatartás értékeléséhez használt kritériumok.

Módosítás  58

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A digitális munkaplatformoknak a (2) bekezdésben említett információkat dokumentum – akár elektronikus dokumentum – formájában is rendelkezésre kell bocsátaniuk. Ezeket az információkat legkésőbb az első munkanapon, valamint jelentős változások esetén és a platform-munkavállalók kérésére bármikor rendelkezésre kell bocsátaniuk. Az információkat tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világos és közérthető nyelven megfogalmazva kell átadni.

(3) A digitális munkaplatformoknak a (2) bekezdésben említett információkat dokumentum – akár elektronikus dokumentum – formájában is rendelkezésre kell bocsátaniuk. Ezeket az információkat legkésőbb az első munkanapon, valamint jelentős változások esetén és a platform-munkavállalók kérésére bármikor rendelkezésre kell bocsátaniuk. Az információkat teljes, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világos és közérthető nyelven megfogalmazva kell átadni.

Módosítás  59

 

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) értékelniük kell az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszereknek a platform-munkavállalók biztonságát és egészségét érintő kockázatait, különös tekintettel a munkával kapcsolatos balesetek lehetséges kockázataira, valamint a pszichoszociális és az ergonómiai kockázatokra;

a) értékelniük kell az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszereknek a megkülönböztetés-mentességet és az adatvédelmet, valamint a platform-munkavállalók biztonságát és egészségét érintő kockázatait, különös tekintettel a munkával kapcsolatos balesetek lehetséges kockázataira, valamint a pszichoszociális és az ergonómiai kockázatokra;

Módosítás  60

 

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamok előírják a digitális munkaplatformok számára, hogy biztosítsanak elegendő emberi erőforrást az e cikk szerinti automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek által hozott vagy alátámasztott egyedi döntések hatásának nyomon követéséhez. A digitális munkaplatform által a nyomonkövetéssel megbízott személyeknek rendelkezniük kell az e feladat ellátásához szükséges szakértelemmel, képzettséggel és felhatalmazással. Ezeknek a személyeknek védelmet kell élvezniük az elbocsátással, fegyelmi intézkedésekkel vagy más hátrányos bánásmóddal szemben abban az esetben, ha felülbírálják az automatizált döntéseket vagy a döntési javaslatokat.

(3) A tagállamok előírják a digitális munkaplatformok számára, hogy biztosítsanak elegendő emberi erőforrást az e cikk szerinti automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek által hozott vagy alátámasztott egyedi döntések hatásának nyomon követéséhez. A digitális munkaplatform által a nyomonkövetéssel, az automatizált nyomonkövetési vagy automatizált döntéshozatali rendszerek által támogatott döntéshozatallal, illetve a döntések felülvizsgálatával megbízott személyeknek rendelkezniük kell az e feladat ellátásához szükséges szakértelemmel, képzettséggel és felhatalmazással. Ezeknek a személyeknek védelmet kell élvezniük az elbocsátással, fegyelmi intézkedésekkel vagy más hátrányos bánásmóddal szemben abban az esetben, ha felülbírálják az automatizált döntéseket vagy a döntési javaslatokat.

Módosítás  61

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A 2002/14/EK irányelv szerinti jogok és kötelezettségek sérelme nélkül a tagállamok e cikkel összhangban biztosítják a platform-munkavállalók képviselőinek, illetve – amennyiben ilyen képviselők nincsenek – a digitális munkaplatformok által érintett platform-munkavállalóknak a tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt azon döntések kapcsán, amelyek valószínűsíthetően a 6. cikk (1) bekezdésében említett automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek bevezetését eredményezik vagy használatukban jelentős változásokat hoznak.

(1) A 2002/14/EK irányelv szerinti jogok és kötelezettségek sérelme nélkül a tagállamok e cikkel összhangban biztosítják a platform-munkavállalóknak és a platform-munkavállalók képviselőinek, illetve – amennyiben ilyen képviselők nincsenek – a digitális munkaplatformok által érintett platform-munkavállalóknak a tájékoztatását és a velük folytatott hatékony konzultációt azon döntések kapcsán, amelyek valószínűsíthetően a 6. cikk (1) bekezdésében említett automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek bevezetését eredményezik vagy használatukban az egészséget és a biztonságot érintő jelentős változásokat hoznak, vagy a munka kiosztásának vagy szervezésének megváltozásával járnak.

Módosítás  62

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) A digitális platformon keresztül munkát végző személyek az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban jogosultak az adathordozhatóságra.

Módosítás  63

 

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Amennyiben a munkaügyi, szociális védelmi és egyéb érintett hatóságok a platformalapú munkát végző személyek foglalkozási viszonyára vonatkozó jogi kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében végeznek feladatokat, és amennyiben a platformalapú munkát végző személyek képviselői képviseleti feladataikat látják el, a tagállamok biztosítják, hogy a digitális munkaplatformok a rendelkezésükre bocsássák a következő információkat:

(1) Amennyiben a munkaügyi, egészségvédelmi és biztonsági, szociális védelmi és egyéb érintett hatóságok a platformalapú munkát végző személyek foglalkozási viszonyára vonatkozó jogi kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében végeznek feladatokat, és amennyiben a platformalapú munkát végző személyek képviselői képviseleti feladataikat látják el, a tagállamok biztosítják, hogy a digitális munkaplatformok a rendelkezésükre bocsássák a következő információkat:

Módosítás  64

 

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba) a vezetési és szállítási szolgáltatások során helyszíni platformalapú munkát végző személyek egészségének és biztonságának garantálása érdekében hozott intézkedések;

Módosítás  65

 

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés – b b pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bb) halálhoz vagy súlyos sérüléshez vezető balesetek és ütközések száma, amelyekben a vezetési és szállítási ágazatban helyszíni platformalapú munkát végző személyek és más úthasználók érintettek.

Módosítás  66

 

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A munkaügyi, szociális védelmi és egyéb érintett hatóságoknak és a platformalapú munkát végző személyek képviselőinek jogukban áll a digitális munkaplatformoktól további pontosításokat és részleteket kérni a szolgáltatott adatokkal kapcsolatban. A digitális munkaplatformoknak észszerű időn belül indokolással ellátott választ kell adniuk az ilyen megkeresésekre.

(3) A munkaügyi, egészségvédelmi és biztonsági, szociális védelmi és egyéb érintett hatóságoknak és a platformalapú munkát végző személyek képviselőinek jogukban áll a digitális munkaplatformoktól további pontosításokat és részleteket kérni a szolgáltatott adatokkal kapcsolatban. A digitális munkaplatformoknak észszerű időn belül indokolással ellátott választ kell adniuk az ilyen megkeresésekre.

Módosítás  67

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a digitális munkaplatformok – az (EU) 2016/679 rendelet szerinti kötelezettségeknek való megfelelés mellett – a platformalapú munkát végző személyek számára megteremtsék annak lehetőségét, hogy a digitális munkaplatformok digitális infrastruktúráján vagy hasonlóan hatékony eszközein keresztül kapcsolatba lépjenek és kommunikáljanak egymással, valamint hogy a platformalapú munkát végző személyek képviselői kapcsolatba léphessenek velük. A tagállamok előírják a digitális munkaplatformok számára, hogy tartózkodjanak az említett kapcsolatokhoz és kommunikációkhoz való hozzáféréstől vagy azok nyomon követésétől.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a digitális munkaplatformok – az (EU) 2016/679 rendelet szerinti kötelezettségeknek való megfelelés mellett – a platformalapú munkát végző személyek számára megteremtsék annak lehetőségét, hogy a digitális munkaplatformok digitális infrastruktúráján, nagysebességű vezeték nélküli és helyhez kötött összeköttetésén, vagy a digitalizált közlekedési szolgáltatások továbbfejlesztéséhez alapvetően szükséges, hasonlóan hatékony eszközein keresztül kapcsolatba lépjenek és kommunikáljanak egymással, valamint hogy a platformalapú munkát végző személyek képviselői kapcsolatba léphessenek velük. A tagállamok előírják a digitális munkaplatformok számára, hogy tartózkodjanak az említett kapcsolatokhoz és kommunikációkhoz való hozzáféréstől vagy azok nyomon követésétől.

Módosítás  68

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

15a. cikk

 

A szociális partnerek autonómiája teljes körű tiszteletben tartásának sérelme nélkül a tagállamok előmozdítják a platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos kollektív tárgyalásokat, és biztosítják, hogy a munkavállalók képviselőinek joguk legyen – többek között digitális hozzáférés révén – a képviseletük megszervezése céljából kapcsolatba lépni a platform-munkavállalókkal.


A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

Cím

A platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javítása

Hivatkozások

COM(2021)0762 – C9-0454/2021 – 2021/0414(COD)

Illetékes bizottság

 A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

EMPL

17.1.2022

 

 

 

Véleményt nyilvánított

 A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

TRAN

17.1.2022

A vélemény előadója

 A kijelölés dátuma

Karima Delli

3.10.2022

A vélemény előző előadója:

Marianne Vind

Vizsgálat a bizottságban

16.6.2022

 

 

 

Az elfogadás dátuma

3.10.2022

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

25

7

13

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Andris Ameriks, Erik Bergkvist, Izaskun Bilbao Barandica, Paolo Borchia, Karolin Braunsberger-Reinhold, Ciarán Cuffe, Jakop G. Dalunde, Anna Deparnay-Grunenberg, Ismail Ertug, Giuseppe Ferrandino, Carlo Fidanza, Mario Furore, Søren Gade, Isabel García Muñoz, Elena Kountoura, Bogusław Liberadzki, Peter Lundgren, Benoît Lutgen, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Marian-Jean Marinescu, Cláudia Monteiro de Aguiar, Caroline Nagtegaal, Philippe Olivier, João Pimenta Lopes, Rovana Plumb, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, Vera Tax, Barbara Thaler, Henna Virkkunen, Lucia Vuolo, Roberts Zīle

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Leila Chaibi, Nicola Danti, Roman Haider, Ljudmila Novak, Jutta Paulus, Dorien Rookmaker, Annalisa Tardino, Kathleen Van Brempt, Marianne Vind, Jörgen Warborn

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)

Ondřej Kovařík, Eugen Tomac, Iuliu Winkler

 


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

25

+

ECR

Carlo Fidanza, Peter Lundgren, Dorien Rookmaker, Roberts Zīle

ID

Paolo Borchia, Roman Haider, Philippe Olivier, Annalisa Tardino

PPE

Karolin Braunsberger-Reinhold, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Benoît Lutgen, Marian-Jean Marinescu, Cláudia Monteiro de Aguiar, Ljudmila Novak, Massimiliano Salini, Barbara Thaler, Eugen Tomac, Henna Virkkunen, Lucia Vuolo, Jörgen Warborn, Iuliu Winkler

RENEW

Izaskun Bilbao Barandica, Nicola Danti, Dominique Riquet

S&D

Erik Bergkvist

 

7

-

THE LEFT

Leila Chaibi, Elena Kountoura, João Pimenta Lopes

VERTS/ALE

Ciarán Cuffe, Jakop G. Dalunde, Anna Deparnay-Grunenberg, Jutta Paulus

 

13

0

NI

Mario Furore

RENEW

Søren Gade, Ondřej Kovařík, Caroline Nagtegaal

S&D

Andris Ameriks, Ismail Ertug, Giuseppe Ferrandino, Isabel García Muñoz, Bogusław Liberadzki, Rovana Plumb, Vera Tax, Kathleen Van Brempt, Marianne Vind

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 


 

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javítása

Hivatkozások

COM(2021)0762 – C9-0454/2021 – 2021/0414(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

9.12.2021

 

 

 

Illetékes bizottság

 A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

EMPL

17.1.2022

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

 A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

TRAN

17.1.2022

 

 

 

Előadók

 A kijelölés dátuma

Elisabetta Gualmini

2.2.2022

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

19.5.2022

12.7.2022

 

 

Az elfogadás dátuma

12.12.2022

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

41

12

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

João Albuquerque, Atidzhe Alieva-Veli, Marc Angel, Dominique Bilde, Gabriele Bischoff, Milan Brglez, Sylvie Brunet, David Casa, Leila Chaibi, Margarita de la Pisa Carrión, Jarosław Duda, Estrella Durá Ferrandis, Lucia Ďuriš Nicholsonová, Loucas Fourlas, Cindy Franssen, Helmut Geuking, Elisabetta Gualmini, Alicia Homs Ginel, Agnes Jongerius, Irena Joveva, Radan Kanev, Ádám Kósa, Katrin Langensiepen, Miriam Lexmann, Elena Lizzi, Giuseppe Milazzo, Sandra Pereira, Dennis Radtke, Elżbieta Rafalska, Guido Reil, Daniela Rondinelli, Mounir Satouri, Monica Semedo, Beata Szydło, Eugen Tomac, Romana Tomc, Marianne Vind, Maria Walsh, Stefania Zambelli, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Abir Al-Sahlani, Rosa D’Amato, José Gusmão, Jeroen Lenaers, Alin Mituța, Eugenia Rodríguez Palop, Sara Skyttedal, Kim Van Sparrentak, Marie-Pierre Vedrenne, Anna Zalewska

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)

Camilla Laureti, Giuliano Pisapia, Sándor Rónai

Benyújtás dátuma

23.12.2022

 


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

41

+

ECR

Giuseppe Milazzo

ID

Dominique Bilde, Elena Lizzi, Stefania Zambelli

NI

Daniela Rondinelli

PPE

David Casa, Jarosław Duda, Loucas Fourlas, Cindy Franssen, Helmut Geuking, Jeroen Lenaers, Dennis Radtke, Eugen Tomac, Maria Walsh

RENEW

Atidzhe Alieva-Veli, Sylvie Brunet, Lucia Ďuriš Nicholsonová, Irena Joveva, Alin Mituța, Monica Semedo, Marie-Pierre Vedrenne

S&D

João Albuquerque, Marc Angel, Gabriele Bischoff, Milan Brglez, Estrella Durá Ferrandis, Elisabetta Gualmini, Alicia Homs Ginel, Agnes Jongerius, Camilla Laureti, Giuliano Pisapia, Sándor Rónai, Marianne Vind

BALOLDAL

Leila Chaibi, José Gusmão, Sandra Pereira, Eugenia Rodríguez Palop

VERTS/ALE

Rosa D'Amato, Katrin Langensiepen, Mounir Satouri, Kim Van Sparrentak

 

12

-

ECR

Margarita de la Pisa Carrión, Elżbieta Rafalska, Beata Szydło, Anna Zalewska

ID

Guido Reil

NI

Ádám Kósa

PPE

Radan Kanev, Miriam Lexmann, Sara Skyttedal, Romana Tomc, Tomáš Zdechovský

RENEW

Abir Al-Sahlani

 

0

0

 

 

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

 

Utolsó frissítés: 2023. január 16.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat