JELENTÉS a készségek 2023-as európai évéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról

9.2.2023 - (COM(2022)0526 – C9‑0344/2022 – 2022/0326(COD)) - ***I

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Előadó: Loukas Fourlas

Módosítások

• 001-071 (PDF - 235 KB)
• 001-071 (DOC - 59 KB)
• 072-072 (PDF - 201 KB)
• 072-072 (DOC - 71 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a készségek 2023-as európai évéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról

(COM(2022)0526 – C9‑0344/2022 – 2022/0326(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2022)0526),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 149. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9‑0344/2022),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ...-i véleményére, [1],

– tekintettel a Régiók Bizottsága …-i véleményére, [2],

– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

– tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság levelére,

– tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A9-0028/2023),

1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; 

2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1 

Határozatra irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A képzett munkaerő elengedhetetlen a társadalmilag igazságos és méltányos zöld és digitális átállás biztosításához, valamint az Unió fenntartható versenyképességének és az olyan kedvezőtlen külső sokkhatásokkal szembeni rezilienciájának megerősítéséhez, mint a Covid19-világjárvány vagy Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának következményei. A több és jobb készség új lehetőségeket nyit meg, és lehetővé teszi az egyének számára, hogy teljes mértékben részt vegyenek a munkaerőpiacon, a társadalomban és a demokráciában, kiaknázzák a zöld és digitális átállásban rejlő lehetőségeket és hasznot húzzanak azokból, valamint éljenek jogaikkal.	(1) A demokratikus részvételhez és a személyes fejlődéshez szükséges készségekkel rendelkező polgárok, valamint a képzett munkaerő és a minőségi munkahelyek megléte elengedhetetlenek a társadalmilag igazságos és méltányos zöld és digitális átállás biztosításához, valamint az Unió fenntartható versenyképességének és az olyan kedvezőtlen külső sokkhatásokkal szembeni rezilienciájának megerősítéséhez, mint a Covid19-világjárvány vagy Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának következményei.

Módosítás  2 

Határozatra irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A strukturális munkaerőhiány és a szakemberhiány az Unió előtt jelenleg álló főbb kihívások közé tartozik. A digitális és zöld átállás fényében a munkaerőhiány leküzdése érdekében oktatást és képzéseket kell kínálni a munkaerőpiacokon és a jövőorientált ágazatokban azonosított készségigényekhez kapcsolódó területeken. A több és jobb készség, a szakmai és humán készségek, továbbá a tudás és a képesítések, függetlenül attól, hogy azokat formális, nem formális vagy informális keretek között szerezték-e meg, új lehetőségeket nyitnak meg, és lehetővé teszik az egyének számára, hogy teljes mértékben részt vegyenek a munkaerőpiacon, a társadalomban és a demokráciában, kiaknázzák a zöld és digitális átállásban rejlő lehetőségeket és hasznot húzzanak azokból, valamint éljenek jogaikkal.

Módosítás  3

Határozatra irányuló javaslat

1 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1b) A hatékony és átfogó készségfejlesztési stratégiát össze kell kapcsolnia a jó minőségű munkahelyeket létrehozó és azokat megtartó politikákkal. A strukturális munkaerőhiány és a szakemberhiány túl gyakran a nem vonzó munkahelyek és a rossz munkakörülmények következményei egyes ágazatokban. Az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (CEDEFOP) által az európai készségekről és munkahelyekről készített felmérésből az derült ki, hogy az uniós felnőtt munkavállalók körülbelül 45 %-a úgy gondolja, hogy készségeit vagy jobban fejleszthetné, vagy jobban hasznosíthatná a munkájában. Ugyanakkor a vállalkozások 70 %-a szenved szakemberhiánytól, de csak kevesen hozzák ezt összefüggésbe a szakképzett munkaerő megtalálását akadályozó tényezőkkel, többek között toborzási problémákkal, a vállalkozás földrajzi elhelyezkedésével, a bérszínvonallal és a munkakörülményekkel. A tisztességes bérek, a stabil munkaszerződések, a munka és a magánélet egyensúlya, a rendszeres képzések és a vonzó karrierlehetőségek biztosítása ugyanolyan fontos, mint az átfogó készségfejlesztési stratégiák, hogy képzett munkaerővel lássák el az uniós vállalkozásokat.

Módosítás  4

Határozatra irányuló javaslat

1 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1c) A mentális egészséggel kapcsolatban uniós cselekvési tervet kell kidolgozni az uniós lakosság mentális egészségét érintő egyre súlyosbodó válság kezelése érdekében, a megfelelő ágazatközi mentálhigiénés oktatás és képzés külön támogatásával.

Módosítás  5

 

Határozatra irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A vállalatok Unió-szerte arról számolnak be, hogy nehezen találnak olyan munkavállalókat, akik rendelkeznek a szükséges készségekkel. 2021-ben pedig 28 foglalkozást soroltak be munkaerőhiánnyal küzdőként, beleértve az egészségügyi, a vendéglátóipari, az építőipari és a szolgáltatási ágazatot, továbbá kevés az informatikai és biztonsági szakember, különösen a kiberbiztonsági szakértő, valamint a természettudományi, technológiai, műszaki és matematikai háttérrel rendelkező munkavállaló22.A sikeres digitális és zöld átállás legnagyobb akadálya egyre inkább a megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalók hiánya. Az elkövetkező évtizedben várhatóan számos tagállamban felgyorsul a népesség elöregedése, mivel a „baby boom” korosztály nyugdíjba vonul, ami miatt még inkább maradéktalanul ki kell használni a munkaképes korú felnőttekben rejlő lehetőségeket a készségeikbe történő folyamatos beruházás, valamint több ember – különösen a nők és a fiatalok, köztük is elsősorban a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) – aktivizálása révén.	(2) A vállalkozások Unió-szerte arról számolnak be, hogy nehezen találnak olyan munkavállalókat, akik rendelkeznek a szükséges készségekkel, miközben sok munkavállaló számára nehéz olyan jó minőségű munkahelyet találni, amely megfelel a készségszintjüknek és a képesítésüknek. 2021-ben pedig 28 foglalkozást soroltak be munkaerőhiánnyal küzdőként, beleértve az egészségügyi, a vendéglátóipari, az építőipari és a szolgáltatási ágazatot, továbbá kevés az informatikai és biztonsági szakember, különösen a kiberbiztonsági szakértő, valamint a természettudományi, technológiai, műszaki és matematikai háttérrel rendelkező munkavállaló, valamint olyan szakértő, akik támogatni tudja a társadalom zöld és digitális átálláshoz való alkalmazkodását22. Növelni kell a nők részvételét a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika és a mesterséges intelligencia területén, annak biztosítása érdekében, hogy több nő lépjen be ezekbe az ágazatokba, ugyanakkor küzdeni kell az uralkodó sztereotípiák ellen, el kell ismerni a nők vállalkozói készségeit, és ezáltal elő kell mozdítani a nők emancipációját és gazdasági függetlenségét. A sikeres digitális és zöld átállás legnagyobb akadálya egyre inkább a tisztességes béreket és munkakörülményeket kínáló jó minőségű állásajánlatok hiánya, ami más okok mellett a képzett munkaerő hiányához vezethet. A CEDEFOP szerint a munkavállalók 45 %-a véli úgy, hogy készségeik nem felelnek meg teljes mértékben az általuk betöltött állásnak, miközben a vállalkozások 70 %-a szenved szakemberhiánytól, de csak kevesen hozzák ezt összefüggésbe a szakképzett munkaerő megtalálását akadályozó tényezőkkel, többek között toborzási problémákkal, a földrajzi elhelyezkedéssel, a bérszínvonallal és a munkakörülményekkel.
__________________	__________________
22 Az Európai Munkaügyi Hatóság 2021. évi jelentése a munkaerőhiányról és -többletről, valamint ENISA: Cybersecurity skills development in the EU [A kiberbiztonsági készségek fejlesztése az EU-ban], 2020. március. Az ENISA által készített tanulmányok megállapították, hogy a kiberbiztonság területén 291 000 szakember hiányzik.	22 Az Európai Munkaügyi Hatóság 2021. évi jelentése a munkaerőhiányról és -többletről, valamint ENISA: Cybersecurity skills development in the EU [A kiberbiztonsági készségek fejlesztése az EU-ban], 2020. március. Az ENISA által készített tanulmányok megállapították, hogy a kiberbiztonság területén 291 000 szakember hiányzik.

Módosítás  6

 

Határozatra irányuló javaslat

2 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Az elkövetkező évtizedben várhatóan számos tagállamban felgyorsul a népesség elöregedése, mivel a „baby boom” korosztály nyugdíjba vonul, ami miatt még inkább maradéktalanul ki kell használni a munkaképes korú felnőttekben rejlő lehetőségeket a készségeikbe történő folyamatos beruházás, valamint több ember – különösen a nők és a fiatalok, a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok), a fogyatékossággal élő személyek, a különleges bánásmódot igénylő személyek, a hátrányos helyzetű személyek és a távoli területeken élő személyek – ezzel kapcsolatos motiválása révén. E tekintetben a tisztességes munkakörülmények, a társadalombiztosítási rendszerekhez való hozzáférés, a jó minőségű szociális szolgáltatások és a vonzó lakókörnyezet még fontosabb szerepet fognak játszani a szakképzett munkaerő vonzásában és megtartásában. A személyes fejlődés – már fiatal kortól kezdve – és a pályaorientáció megerősítése, valamint az információhoz való egyenlő hozzáférés támogatása segíthet az embereknek abban, hogy jó minőségű foglalkoztatási lehetőségekhez vezető, megfelelő tanulási és tanulmányi pályákat válasszanak.

Módosítás  7

 

Határozatra irányuló javaslat

2 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) A fiatalok és a nők számára nagyobb nehézséget okoz a munkaerőpiaci részvétel. Az OECD 2018-as nemzetközi tanulói teljesítménymérésének eredményei rámutatnak arra, hogy az Európai Unióban a diákok több mint 20 %-a az elvárt szint alatt marad a három alapvető készség, az írni-olvasni tudás, a számolni tudás és a tudományos gondolkodás terén. Ezek a tendenciák felnőttkorban is folytatódnak. Az OECD Nemzetközi Felnőttkompetencia-értékelési Programjának adatai szerint minden ötödik felnőtt nem tud megfelelően írni-olvasni és számolni, a digitális készségek tekintetében pedig öt felnőttből kettő semmilyen vagy csak nagyon alacsony szintű digitális készségekkel rendelkezik. A nők munkaerőpiaci részvételét a rájuk háruló háztartási és gondozási munka aránytalan terhe és a gondozási és támogatási szolgáltatások elégtelensége befolyásolja.

Módosítás  8

 

Határozatra irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az Unióban működő 25 millió kis- és középvállalkozás (kkv) negyede számára továbbra is a képzett személyzet vagy a tapasztalt vezetők rendelkezésre állása jelenti a legfontosabb problémát23, miközben a kkv-k az uniós gazdaság gerincét alkotják, az összes vállalkozás 99 %-át képviselik, és 83 millió embert foglalkoztatnak. A Bizottság „Kkv-stratégia a fenntartható Európáért” című közleménye24 elismeri, hogy a kkv-k alapvető szerepet játszanak Európa versenyképességében és jólétében.	(3) Az Unióban működő 25 millió kis- és középvállalkozás (kkv) negyede számára továbbra is a képzett személyzet vagy az Unió fenntartható növekedésében alapvető szerepet játszó tapasztalt vezetők rendelkezésre állása jelenti a legfontosabb problémát23, miközben a kkv-k az uniós gazdaság és jólét gerincét alkotják, az összes vállalkozás 99 %-át képviselik, és 83 millió embert foglalkoztatnak. A Bizottság „Kkv-stratégia a fenntartható Európáért” című közleménye24 elismeri, hogy a kkv-k alapvető szerepet játszanak Európa versenyképességében és jólétében.
__________________	__________________
23 Eurostat: Key Figures on European Businesses [Főbb adatok az európai vállalkozásokról], 2022. évi kiadás, 10. o.	23 Eurostat: Key Figures on European Businesses [Főbb adatok az európai vállalkozásokról], 2022. évi kiadás, 10. o.
24 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért (COM(2020) 103 final).	24 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért (COM(2020) 103 final).

Módosítás  9

 

Határozatra irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A munkaképes korú felnőttek készségeinek alacsony szintje továbbra is komoly kihívást jelent az Unió számára, ami rámutat arra, hogy jelentős kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a továbbképzésben és az átképzésben az olyan ágazatokon belüli növekvő munkaerőhiány enyhítése tekintetében, mint a gyáripar és a szolgáltatások, és különösen a vendéglátással, valamint a számítógépes és elektronikus berendezések gyártásával kapcsolatos gazdasági tevékenységek, továbbá az ápolási-gondozási ágazat25.Az elmúlt évtizedben azonban az Unióban stagnált a felnőttkori tanulásban való részvétel, és 21 tagállam nem érte el a 2020-ra kitűzött uniós szintű célt. Sok felnőtt, például az atipikus foglalkoztatási formákban dolgozók, a kis- és középvállalkozások alkalmazottai, a munkanélküliek, az inaktívak és az alacsony képzettségűek számára a készségfejlesztési lehetőségek túl gyakran elérhetetlenek. E csoportok és valamennyi munkaképes korú felnőtt továbbképzési és átképzési lehetőségeinek növelése szintén hozzájárul a 78 %-os uniós foglalkoztatási cél eléréséhez, mivel a foglalkoztatási ráta 2021-ben 73,1 % volt az EU-ban26.	(4) A megfelelően képzett munkaerő hiánya és a munkaképes korú felnőttek képzésekben való alacsony fokú részvétele csökkenti munkaerőpiaci lehetőségeiket, ami olyan társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségekhez vezet, amelyek komoly kihívást jelentenek az Unió számára. Ezek arra is rámutatnak, hogy jelentős kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a továbbképzésben és az átképzésben az olyan ágazatokon belüli növekvő munkaerőhiány enyhítése tekintetében, mint a gyáripar és a szolgáltatások, és különösen a vendéglátással, valamint a számítógépes és elektronikus berendezések gyártásával kapcsolatos gazdasági tevékenységek, továbbá az ápolási-gondozási ágazat25.Az elmúlt évtizedben azonban az Unióban stagnált a felnőttkori tanulásban való részvétel, és 21 tagállam nem érte el a 2020-ra kitűzött uniós szintű célt. Sok felnőtt, például az atipikus foglalkoztatási formákban dolgozók, a kis- és középvállalkozások alkalmazottai, a munkanélküliek, az inaktívak és az alacsony képzettségűek számára a készségfejlesztési lehetőségek túl gyakran elérhetetlenek. E csoportok és valamennyi munkaképes korú felnőtt továbbképzési és átképzési lehetőségeinek növelése szintén hozzájárul a 78 %-os uniós foglalkoztatási cél eléréséhez, mivel a foglalkoztatási ráta 2021-ben 73,1 % volt az EU-ban26. A „Kompetenciafejlesztési pályák: Új lehetőségek felnőttek számára” című, 2016. december 19-i, valamint a tartósan munkanélküli személyek munkaerőpiaci integrációjáról szóló, 2016. február 15-i tanácsi ajánlással összhangban további erőfeszítésekre van szükség az alacsony képzettségű és képesítésű munkavállalók és a munkanélküliek hatékony támogatása érdekében.
__________________	__________________
25 Európai Bizottság (2021): Labour Market and Wage Developments in Europe [A munkaerőpiac és a bérek alakulása Európában], 26. o.	25 Európai Bizottság (2021): Labour Market and Wage Developments in Europe [A munkaerőpiac és a bérek alakulása Európában], 26. o.
26 Eurostat: Foglalkoztatás (a 20–64 éves népesség %-ában) (LFSI_EMP_A).	26 Eurostat: Foglalkoztatás (a 20–64 éves népesség %-ában) (LFSI_EMP_A).

Módosítás  10

 

Határozatra irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A szociális jogok európai pillérének 3. alapelve hangsúlyozza, hogy nemtől, faji vagy etnikai származástól, vallástól vagy meggyőződéstől, fogyatékosságtól, életkortól vagy szexuális irányultságtól függetlenül mindenkinek joga van az egyenlő bánásmódhoz és az esélyegyenlőséghez, és ez magában foglalja a foglalkoztatást és az oktatást is. A készségek európai évét inkluzív módon kell megvalósítani, aktívan előmozdítva a mindenkit megillető egyenlőséget. A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv29 rámutat arra, hogy a munkaerőpiacon jelenleg alulreprezentált csoportok részvételének növelésével inkluzívabb növekedést érhetünk el a foglalkoztatás terén.	(6) A szociális jogok európai pillérének 3. alapelve hangsúlyozza, hogy nemtől, faji vagy etnikai származástól, vallástól vagy meggyőződéstől, fogyatékosságtól, életkortól vagy szexuális irányultságtól függetlenül mindenkinek joga van az egyenlő bánásmódhoz és az esélyegyenlőséghez, és ez magában foglalja a foglalkoztatást, az oktatást és a képzést is. A készségek európai évét inkluzív módon kell megvalósítani, aktívan előmozdítva a mindenkit megillető egyenlőséget. A szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv29 célul tűzi ki, hogy 2030-ra az összes felnőtt legalább 60 %-a minden évben képzésen vegyen részt, és rámutat arra, hogy a munkaerőpiacon jelenleg alulreprezentált csoportok részvételének növelésével inkluzívabb növekedést lehet elérni a foglalkoztatás terén, valamint elő lehet mozdítani a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő kezdeményezéseket és szakpolitikákat.
__________________	__________________
29 Cselekvési terv a szociális jogok európai pillérének megvalósítására (europa.eu).	29 Cselekvési terv a szociális jogok európai pillérének megvalósítására (europa.eu).

Módosítás  11

 

Határozatra irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A 2020 júliusában elfogadott európai készségfejlesztési program30 készségforradalmat sürget gazdaságunk helyreállításának biztosítása, Európa globális versenyképességének megerősítése, valamint a zöld és digitális átállás mindenki számára elérhető lehetőségekké alakítása érdekében. Célja a készségekkel kapcsolatos kollektív fellépés előmozdítása, annak biztosítása, hogy a képzés tartalma igazodjon a változó munkaerőpiaci igényekhez, valamint a képzési lehetőségek és az emberek törekvéseinek jobb összehangolása, ösztönözve ezáltal a munkaképes korú népesség körében való igénybevételüket. Az Európai Parlament 2021. február 11-i állásfoglalásában31 üdvözölte az európai készségfejlesztési program célkitűzéseit és intézkedéseit.	(7) A 2020 júliusában elfogadott európai készségfejlesztési program30 készségforradalmat sürget gazdaságunk helyreállításának biztosítása, Európa globális versenyképességének és a társadalmi igazságosság megerősítése, valamint a zöld és digitális átállás mindenki számára elérhető lehetőségekké alakítása érdekében. Célja a készségekkel kapcsolatos kollektív fellépés előmozdítása, összességében az emberek képesítéseinek javítása az aktívabb és elkötelezettebb polgárság érdekében, a képzés tartalmának a változó munkaerőpiaci igényekkel való nagyobb fokú összehangolása, valamint a képzési lehetőségek és az emberek törekvéseinek jobb összehangolása, ösztönözve ezáltal a munkaképes korú népesség körében való igénybevételüket. A tagállamoknak olyan képzési programokat kell támogatniuk, amelyek keretében a fiatalok felfedezhetik hivatásukat és tehetségüket. Az Európai Parlament 2021. február 11-i állásfoglalásában31 üdvözölte az európai készségfejlesztési program célkitűzéseit és intézkedéseit.
__________________	__________________
30 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program (COM(2021) 274 final).	30 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program (COM(2021) 274 final).
31 Európai Parlament, Az Európai Parlament 2021. február 11-i állásfoglalása a fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési programról szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményről (2020/2818(RSP)).	31 Európai Parlament, Az Európai Parlament 2021. február 11-i állásfoglalása a fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési programról szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményről (2020/2818(RSP)).

Módosítás  12

Határozatra irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2022. szeptember 14-én Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló beszédében33 bejelentette, az Európai Bizottság javaslatot tesz arra, hogy 2023 a készségek európai éve legyen. Az elnök felhívta a figyelmet a bizonyos ágazatokban fennálló munkaerőhiány problémájára, és hangsúlyozta a szakképzésbe és a továbbképzésbe történő beruházások fontosságát. Rámutatott továbbá, hogy a megfelelő készségek Európába vonzásának a megoldás részét kell képeznie, amit a harmadik országbeli állampolgárok által szerzett képesítések elismerésének felgyorsításával és megkönnyítésével kell támogatni. A készségek európai évének életre hívásával a Bizottság arra törekszik, hogy fokozza a lendületet, és előmozdítsa az átképzés és a továbbképzés Unión belüli megerősítése érdekében már meghozott számos intézkedésének végrehajtását a munkaerőpiaci hiányok kezelése és az uniós szociális piacgazdaság fenntartható növekedésének támogatása érdekében.	2022. szeptember 14-én Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló beszédében33 bejelentette, az Európai Bizottság javaslatot tesz arra, hogy 2023 a készségek európai éve legyen. Az elnök felhívta a figyelmet a bizonyos ágazatokban fennálló munkaerőhiány problémájára, és hangsúlyozta a szakképzésbe és a továbbképzésbe történő beruházások fontosságát. Rámutatott továbbá, hogy a megfelelő készségek Európába vonzásának a megoldás részét kell képeznie, amit a harmadik országbeli állampolgárok által szerzett képesítések elismerésének felgyorsításával és megkönnyítésével kell támogatni. A készségek európai évének életre hívásával a Bizottság arra törekszik, hogy fokozza a lendületet, és előmozdítsa az átképzés és a továbbképzés Unión belüli megerősítése érdekében már meghozott számos intézkedésének végrehajtását a munkaerőpiaci hiányok kezelése és az uniós szociális piacgazdaság fenntartható növekedésének támogatása érdekében, biztosítva a jó minőségű, méltányosan és kellően megfizetett munkahelyeket.
_________________	_________________
33 Értékelő beszéd az Unió helyzetéről (2022), az interneten elérhető az alábbi címen: Az Unió helyzete (europa.eu)	33 Értékelő beszéd az Unió helyzetéről (2022), az interneten elérhető az alábbi címen: Az Unió helyzete (europa.eu)

Módosítás  13

Határozatra irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Néhány tagállamban a szakmai gyakorlatot indokolatlanul kiterjesztették olyan munkavállalókra is, akik nem az első munkatapasztalatukat szerzik, így a munkaerőköltségek csökkentésének eszközeként használták a szakmai gyakorlatot, ami torzítja a szakmai gyakorlatok azon célját, hogy a munkaerőpiacon szükséges megfelelő készségekkel ruházzák fel a fiatalokat, és tisztességtelen versenyt tesz lehetővé. Ezért fontos, hogy uniós szinten olyan jogi keretet biztosítsunk, amely a fiataloknak szóló szakmai gyakorlatokon keresztül valódi, korlátozott időtartamú tanulási lehetőségeket garantál, amelyek a tanulmányaikhoz kapcsolódnak, vagy első munkatapasztalatot jelentenek.

Módosítás  14

Határozatra irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A készségek éve az ifjúság 2022-es európai évét követi, amelynek célja, hogy az EU a Covid19-világjárványt követő időszakban felelősségvállalásra ösztönözze a fiatalokat – köztük a kevesebb lehetőséggel rendelkezőket – kinyilvánítsa megbecsülését irántuk, támogassa őket, és ösztönözze szerepvállalásukat annak érdekében, hogy hosszú távon pozitív hatás érje a fiatalokat. Az ifjúság európai éve keretében már kiemelt hangsúlyt kapott, hogy a fiataloknak megfelelő készségekkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy jó minőségű munkát találjanak.	A készségek éve az ifjúság 2022-es európai évét követi, amelynek célja, hogy az EU a Covid19-világjárványt követő időszakban felelősségvállalásra ösztönözze a fiatalokat – köztük a kevesebb lehetőséggel rendelkezőket – kinyilvánítsa megbecsülését irántuk, támogassa őket, és ösztönözze szerepvállalásukat annak érdekében, hogy hosszú távon pozitív hatás érje a fiatalokat. Az ifjúság európai éve keretében már kiemelt hangsúlyt kapott, hogy a fiataloknak megfelelő készségekkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy jó minőségű munkát találjanak. A fiatalok zökkenőmentes munkaerőpiaci integrációját jó minőségű munkahelyek, valamint oktatási és képzési lehetőségek biztosításával kell garantálni.

Módosítás  15

 

Határozatra irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) Mivel a vállalatok és más érdekelt felek tudják a legjobban, hogy milyen készségekre van szükség az egyes ipari ágazatokban, a készségfejlesztésre irányuló kollektív fellépésük megerősítésének is a megoldás részét kell képeznie. A készségfejlesztési paktum összefogja a vállalatokat, a szociális partnereket, az oktatási és képzési szolgáltatókat, az állami foglalkoztatási szolgálatokat és a készségek terén érdekelt egyéb magán- és állami szereplőket. Eddig már több mint 700 szervezet csatlakozott, és 12 széles körű partnerség jött létre a stratégiai ágazatokban – az eddigi vállalások hatmillió képzési lehetőséget mozdítanak elő. A regionális dimenzió szintén fontos, többek között a határ menti régiókban is, ahol a megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalók megtalálásához célzott intézkedésekre van szükség a hatékony, határokon átnyúló munkaerőpiacok támogatása érdekében. Hasonlóképpen a hátrányos helyzetű és távoli régiók, köztük a legkülső régiók is különös kihívásokkal néznek szembe, mivel a munkaerőpiachoz való hozzáférés, valamint a továbbképzési és átképzési lehetőségek korlátozottak.	(10) Mivel a vállalkozások, a szakszervezetek, a munkavállalók, a kereskedelmi kamarák és más érdekelt felek tudják a legjobban, hogy milyen készségekre van szükség az egyes ipari ágazatokban, a készségfejlesztésre irányuló kollektív fellépésük megerősítésének is a megoldás részét kell képeznie. A készségfejlesztési paktum összefogja a szociális partnereket, az oktatási és képzési szolgáltatókat, az állami foglalkoztatási szolgálatokat és a készségek terén érdekelt egyéb magán- és állami szereplőket. Eddig már több mint 700 szervezet csatlakozott, és 12 széles körű partnerség jött létre a stratégiai ágazatokban – az eddigi vállalások hatmillió képzési lehetőséget mozdítanak elő. A széles körű készségfejlesztési partnerségeket aláíró érdekelt feleket, köztük a szociális partnereket végig kell kísérni a kézzelfogható eredmények elérésében, biztosítva, hogy a készségek dimenziója továbbra is a zöld és a digitális átállásról szóló vita, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek középpontjában maradjon. A regionális és helyi dimenzió szintén fontos, többek között a határ menti régiókban is, ahol a megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalók megtalálásához célzott intézkedésekre van szükség a hatékony, határokon átnyúló munkaerőpiacok támogatása érdekében. Hasonlóképpen a hátrányos helyzetű és távoli területek, köztük a legkülső régiók is különös kihívásokkal néznek szembe, mivel a munkaerőpiachoz való hozzáférés, valamint a továbbképzési és átképzési lehetőségek korlátozottak.

Módosítás  16

 

Határozatra irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(10a) A hatékony szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalási folyamatok döntő fontosságúak a munkaerőpiaci igények és a készségigények előrejelzéséhez, valamint az uniós és nemzeti szintű stratégiák meghatározásához. A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a szociális partnerek szerepét, és támogatniuk kell tevékenységeiket és előjogaikat a munkaerőpiaci változásokkal, a készségigényekkel és az oktatási és képzési rendszerek tanterveinek frissítésével kapcsolatos kérdésekben.

Módosítás  17

 

Határozatra irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) Az egyéni tanulási számlákról34 és az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot célzó mikrotanúsítványokról szóló tanácsi ajánlások35 rugalmasabb és célzottabb módon segítenek az embereknek készségeik frissítésében vagy bővítésében, többek között a munkaerőpiacon felmerülő készségigényekre reagálva. A felnőttkori tanulásra vonatkozó új európai cselekvési programról (2021–2030) szóló, 2021. decemberi tanácsi állásfoglalás36 előmozdítja a továbbképzést és az átképzést, ami csökkentheti a készségkereslet és -kínálat közötti eltérést és a munkaerőhiányt. A készségekre vonatkozó iránymutatás és a készségekkel kapcsolatos önértékelési lehetőségek azon intézkedések közé tartoznak, amelyek támogatják az embereket továbbképzésükben és átképzésükben.	(11) Az egyéni tanulási számlákról34 és az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot célzó mikrotanúsítványokról szóló tanácsi ajánlások35 rugalmasabb és célzottabb módon segítenek az embereknek tanulási pályáik megkezdésében és folytatásában. A felnőttkori tanulásra vonatkozó új európai cselekvési programról (2021–2030) szóló, 2021. decemberi tanácsi állásfoglalás36 előmozdítja az olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségeket, amelyek alkalmasak az inkluzív, fenntartható, társadalmilag igazságos és reziliensebb Unió megteremtéséhez szükséges valamennyi ismeret, készség és kompetencia közvetítésére. Hangsúlyozza, hogy a felnőttkori tanulás az egész életen át tartó tanulás fontos részét képezi. A tanulási lehetőségek, a jó minőségű pályaorientációs iránymutatás és a készségekkel kapcsolatos önértékelési lehetőségek azon intézkedések közé tartoznak, amelyek ahhoz szükségesek, hogy támogassák az embereket tanulási pályájukon.
__________________	__________________
34 A Tanács ajánlása (2022. június 16.) az egyéni tanulási számlákról (HL C 243., 2022.6.27., 26. o.).	34 A Tanács ajánlása (2022. június 16.) az egyéni tanulási számlákról (HL C 243., 2022.6.27., 26. o.).
35 A Tanács ajánlása (2022. június 16.) az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot célzó mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről (HL C 243., 2022.6.27., 10. o.).	35 A Tanács ajánlása (2022. június 16.) az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot célzó mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről (HL C 243., 2022.6.27., 10. o.).
36 A Tanács állásfoglalása a felnőttkori tanulásra vonatkozó új európai cselekvési programról (2021–2030) (HL C 504., 2021.12.14., 9. o.).	36 A Tanács állásfoglalása a felnőttkori tanulásra vonatkozó új európai cselekvési programról (2021–2030) (HL C 504., 2021.12.14., 9. o.).

Módosítás  18

Határozatra irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) A foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról szóló bizottsági EASE-ajánlás37 által szorgalmazott, megerősített aktív munkaerőpiaci politikák célja, hogy támogassák az új foglalkoztatásba való átmenetet a Covid19-válságból való kilábalás és a készségek munkaerőpiaci megfeleltetésének javítása közepette, amit megfelelő adminisztratív kapacitással rendelkező foglalkoztatási szolgálatok támogatnak.	(12) A foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról szóló bizottsági EASE-ajánlás37 által szorgalmazott, megerősített aktív munkaerőpiaci politikák célja, hogy támogassák az új foglalkoztatásba való átmenetet és a készségek munkaerőpiaci megfeleltetésének javítását, amit kapacitásépítési tevékenységeket folytató foglalkoztatási szolgálatok támogatnak, amelyek nemcsak a munkaerőpiacra, hanem a jövőbeli munkaerőnek a megfelelő készségeket és ismereteket megtanító tanári és oktatói személyzet szintjére is kiterjednek.
_________________	_________________
37 A Bizottság ajánlása (2021. március 4.) a Covid19-válságot követően a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról (EASE) (HL L 80., 2021.3.8., 1. o.).	37 A Bizottság ajánlása (2021. március 4.) a Covid19-válságot követően a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról (EASE) (HL L 80., 2021.3.8., 1. o.).

 

Módosítás  19

 

Határozatra irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) A szakképzésről szóló tanácsi ajánlás38 támogatja a szakképzési rendszerek korszerűsítését annak érdekében, hogy a fiatalokat és a felnőtteket fel lehessen vértezni azokkal az ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy boldoguljanak a változó munkaerőpiacon és társadalomban, valamint hogy kezelni tudják a helyreállást és a zöld és digitális gazdaságra való igazságos átmenetet a demográfiai változások idején és az összes gazdasági ciklus során. Az ajánlás a szakképzést mint az innováció és a növekedés motorját képzeli el, amely gyorsan alkalmazkodik a munkaerőpiaci változásokhoz és biztosítja a nagy kereslettel rendelkező foglalkozásokhoz szükséges készségeket.	(13) Az oktatási rendszerek számára az egyik legfőbb kihívást az jelenti, hogy a tanterveket hozzáigazítsák a munkaerőpiac által igényelt kompetenciákhoz és készségekhez. A szakképzésről szóló tanácsi ajánlás38 támogatja a szakképzési rendszerek korszerűsítését annak érdekében, hogy a fiatalokat és a felnőtteket fel lehessen vértezni azokkal az ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy boldoguljanak a társadalmainkban és a változó munkaerőpiacon, valamint hogy kezelni tudják a helyreállást és a zöld és digitális gazdaságra való igazságos átmenetet a demográfiai változások idején és az összes gazdasági ciklus során. Az ajánlás a szakképzést mint az innováció és a növekedés lehetséges motorját képzeli el, amely gyorsan alkalmazkodik a munkaerőpiaci változásokhoz és biztosítja a nagy kereslettel rendelkező foglalkozásokhoz szükséges készségeket. Alapvető fontosságú, hogy kommunikációs és figyelemfelhívó kampányok, tantervek, kiválósági központok, a helyi közösségek egyedi szakképzési ökoszisztémái és a duális oktatási rendszerek révén növeljük a szakképzés vonzerejét. További ösztönzőkre van szükség a tisztességes munkakörülményeknek, a szakmai gyakorlatok minőségének és a gyakornokok mobilitásának előmozdítása érdekében, beleértve a hosszú távú mobilitási programokat is.
__________________	__________________
38 A Tanács ajánlása (2020. november 24.) a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről (HL C 417., 2020.12.2., 1. o.).	38 A Tanács ajánlása (2020. november 24.) a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről (HL C 417., 2020.12.2., 1. o.).

Módosítás  20

Határozatra irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13a) A „Digitális önkéntesek” kísérleti program a nagyobb vállalkozások képzett mentoraival folytatott együttműködésnek köszönhetően támogatja az uniós kkv-kat a digitális átalakulásukban azáltal, hogy fokozza alkalmazottaik digitális kompetenciáit, és lehetővé teszi a képzett fiatalok és a tapasztalt idősebb munkavállalók számára, hogy digitális készségeiket megosszák a hagyományos vállalkozásokkal. A demográfiai változás fényében kiemelkedően fontos a nemzedékek közötti tudásátadást célzó önkéntesség és mentorálás továbbfejlesztése, amelynek célja, hogy ellensúlyozzák a társadalmi kirekesztést, lehetővé tegyék a készségek és a tapasztalatok megosztását, ösztönözzék a fiatalabb és az idősebb munkavállalók készségeinek fejlesztését, és megőrizzék az uniós örökség részét képező hagyományos kézművességet.

Módosítás  21

 

Határozatra irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) A klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítását célzó európai zöld megállapodásban39 foglaltaknak megfelelően a modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdaságra való átállással összefüggésben szükség lesz a zöld átállással kapcsolatos készségekre, valamint a munkaerő tovább- és átképzésére. Az „Irány az 55 %!” című bizottsági közlemény40 elismeri, hogy a zöld átállás csak akkor lehet sikeres, ha az Unió rendelkezik a versenyképesség megőrzéséhez szükséges képzett munkaerővel, és rámutat a készségfejlesztési program kiemelt intézkedéseire, amelyek célja, hogy az emberek megszerezzék a zöld és a digitális átálláshoz szükséges készségeket.	(14) A klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítását célzó európai zöld megállapodásban39 foglaltaknak megfelelően a modern, erőforrás-hatékony, körforgásos, inkluzív, reziliens és versenyképes gazdaságra való átállással összefüggésben szükség lesz a zöld és digitális átállással kapcsolatos készségekre, valamint a munkaerő tovább- és átképzésére. Az „Irány az 55 %!” című bizottsági közlemény40 elismeri, hogy a zöld átállás csak akkor lehet sikeres, ha az Unió rendelkezik a versenyképesség megőrzéséhez szükséges képzett munkaerővel, és rámutat a készségfejlesztési program kiemelt intézkedéseire, amelyek célja, hogy az emberek megszerezzék a zöld és a digitális átálláshoz szükséges készségeket.
__________________	__________________
39 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás (COM(2019) 640 final).	39 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás (COM(2019) 640 final).
40 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Irány az 55 %!”: Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésének megvalósítása a klímasemlegesség elérése érdekében (COM(2021) 550 final).	40 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Irány az 55 %!”: Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésének megvalósítása a klímasemlegesség elérése érdekében (COM(2021) 550 final).

Módosítás  22

Határozatra irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(14a) Az Ipar 4.0-ra való, folyamatban lévő átállás és az ahhoz kapcsolódó munkaerőpiaci igények megkövetelik, hogy Unió-szerte befektessenek az erős szakoktatási és szakképzési 4.0 rendszerek fejlesztésébe, az ellenőrzési és problémamegoldó kompetenciák előmozdításába, valamint a jövő technológiáival, például az intelligens termeléssel és a gépekkel, a fejlett robotikával, a felhőalapú számítástechnikával, a mesterséges intelligenciával, az adatfeldolgozással és a dolgok internetével kapcsolatos nagy teljesítőképességű készségek fejlesztésébe.

Módosítás  23

 

Határozatra irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) A digitális évtizedre vonatkozó, 2030-ig szóló szakpolitikai program41 megismétli azt a célkitűzést, hogy 2030-ra az EU lakosságának legalább 80 %-a rendelkezzen legalább alapvető digitális készségekkel, és azt a célt tűzi ki, hogy 2030-ra 20 millió IKT-szakember álljon foglalkoztatásban, a hosszú távú törekvés pedig a nemek közötti konvergencia, többek között a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködési keret létrehozása révén. A digitális évtized42 kiemeli, hogy a speciális oktatási és képzési programok nem alkalmasak további IKT-szakértők képzésére. A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési terv43 hangsúlyozza, hogy technológiai eszközöket kell alkalmazni a tanulási lehetőségek – többek között a továbbképzés és az átképzés – hozzáférhetőségének megkönnyítéséhez és rugalmasságuk megerősítéséhez.	(15) Az Unióban a szakmai munkakörök több mint 90 %-a megköveteli az alapszintű digitális ismereteket, csakúgy, mint az alapvető írni-olvasni és számolni tudást. A digitális eszközök használata minden ágazatban elterjedt. Ennek ellenére az uniós polgárok mintegy 42 %-a, köztük a munkavállalók 37 %-a nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel40a. A digitális évtizedre vonatkozó, 2030-ig szóló szakpolitikai program41 kiemeli, hogy az alap- és az emelt szintű digitális készségek kollektív rezilienciát biztosítanak demokratikus társadalmaink számára. A program megismétli azt a célkitűzést, hogy 2030-ra az EU lakosságának legalább 80 %-a rendelkezzen legalább alapvető digitális készségekkel, és azt a célt tűzi ki, hogy 2030-ra 20 millió IKT-szakember álljon foglalkoztatásban, a hosszú távú törekvés pedig a nemek közötti konvergencia, többek között a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködési keret létrehozása révén. A digitális évtized42 kiemeli, hogy a speciális oktatási és képzési programok nem alkalmasak további IKT-szakértők képzésére. A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló digitális oktatási cselekvési terv43 hangsúlyozza, hogy technológiai eszközöket kell alkalmazni a tanulási lehetőségek – többek között a továbbképzés és az átképzés – hozzáférhetőségének megkönnyítéséhez és rugalmasságuk megerősítéséhez.
__________________	__________________
	40a A Bizottság közleménye Európa digitális jövőjének megtervezéséről.
41 Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács határozata „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló szakpolitikai program létrehozásáról (COM(2021) 574 final).	41 Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács határozata „A digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű, 2030-ig szóló szakpolitikai program létrehozásáról (COM(2021) 574 final).
42 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja (COM(2021) 118 final).	42 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja (COM(2021) 118 final).
43 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a digitális oktatási cselekvési tervről (COM(2018) 22 final).	43 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a digitális oktatási cselekvési tervről (COM(2018) 22 final).

Módosítás  24

 

Határozatra irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) Az iparstratégia frissítéséről szóló bizottsági közlemény44 határozott fellépést sürget annak érdekében, hogy az egész életen át tartó tanulás mindenki számára valósággá váljon, valamint hogy az oktatás és a képzés lépést tartson a digitális és zöld átállással és segítse azok megvalósulását. Hangsúlyozza, hogy a képzett munkaerő kulcsfontosságú a sikeres átállások biztosításához, az európai ipar versenyképességének, a digitális és zöld átállásnak és a minőségi munkahelyteremtésnek a támogatásához. Elismeri továbbá az EU, a tagállamok, a szociális partnerek és más érdekelt felek közötti szoros partnerségek, valamint az ipari ökoszisztémák közötti és azokon belüli együttműködés fontosságát. A szociális gazdaság döntő szerepet játszhat, mivel fontos támogatója a társadalmilag igazságos és inkluzív digitális és zöld átállásnak, emellett a szociális innováció kulcsfontosságú motorja, többek között az átképzés és a továbbképzés területén is.	(16) Az iparstratégia frissítéséről szóló bizottsági közlemény44 határozott fellépést sürget annak érdekében, hogy az egész életen át tartó tanulás mindenki számára valósággá váljon, valamint hogy az oktatás és a képzés lépést tartson a digitális és zöld átállással és segítse azok megvalósulását. Hangsúlyozza, hogy a képzett munkaerő kulcsfontosságú a sikeres digitális és zöld átállás biztosításához, az európai ipar versenyképességének, digitális és zöld átállásának és a minőségi munkahelyteremtésnek a támogatásához. Elismeri továbbá az EU, a tagállamok, a szociális partnerek és más érdekelt felek közötti szoros partnerségek, valamint az ipari ökoszisztémák közötti és azokon belüli együttműködés fontosságát. Az „Emberközpontú gazdaság kiépítése: a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv” című 2021. decemberi bizottsági közleményben foglaltak szerint a szociális gazdaság döntő szerepet játszhat, mivel fontos támogatója a társadalmilag igazságos és inkluzív digitális és zöld átállásnak, emellett a szociális innováció kulcsfontosságú motorja, többek között az átképzés és a továbbképzés területén is, elősegítve például a készségfejlesztési partnerség és a szociális gazdaság ipari ökoszisztémájának létrehozását.
__________________	__________________
44 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében (COM(2021) 350 final).	44 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében (COM(2021) 350 final).

Módosítás  25 

Határozatra irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) A képzett harmadik országbeli állampolgárok idevonzása hozzájárulhat az Unió készség- és munkaerőhiányának kezeléséhez. 2021 októberében hatályba lépett a felülvizsgált uniós kékkártya-irányelv45, amely kulcsfontosságú eredmény a magasan képzett tehetségek munkaerőpiacra történő vonzása szempontjából. Az új migrációs és menekültügyi paktum46 szintén nagy hangsúlyt fektet a munkaerő-migrációra és a harmadik országbeli állampolgárok integrációjára. Mindezek fényében a Bizottság 2022 áprilisában elfogadta a képzett és tehetséges munkavállalókra vonatkozó csomagot47, hogy megerősítse az e területtel kapcsolatos jogi keretet és uniós fellépést. A huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezőkről szóló irányelv és az összevont engedélyről szóló irányelv átdolgozására irányuló javaslatok lehetővé teszik a bármely képzettségi szinttel rendelkező munkavállalók Unióba történő beutazására vonatkozó eljárások egyszerűsítését. A Bizottság emellett folytatni fogja az uniós tehetségbázis létrehozását is, hogy megkönnyítse a munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolását a nem uniós állampolgárok esetében. A Bizottság azon is dolgozik, hogy testre szabott tehetséggondozási partnerségeket indítson egyes kulcsfontosságú partnerországokkal, hogy kölcsönösen előnyös és körforgásos módon fellendítse a nemzetközi munkavállalói mobilitást és a tehetségek fejlődését. Ezenkívül az Unió továbbra is vezető szerepet tölt be az oktatás globális finanszírozásában, különös tekintettel a tanárképzésre, a lányok oktatására, valamint a szakképzésre. Ez a „Global Gateway” stratégia48 keretében végzett munka kiegészíti e javaslat célkitűzéseit.	(17) A tisztességes munkakörülményekhez és a szociális védelemhez való hozzáférés elengedhetetlen, hogy támogatni lehessen a migránsokat, a menedékkérőket és a menekülteket a tovább- és átképzésük, valamint a minőségi munkahelyekhez és az információkhoz való hozzáférésük biztosítása érdekében. 2021 októberében hatályba lépett a felülvizsgált uniós kékkártya-irányelv45, amely kulcsfontosságú eredmény a magasan képzett tehetségek munkaerőpiacra történő vonzása szempontjából. Az új migrációs és menekültügyi paktum46 szintén kiemeli a munkaerő-migrációt és a harmadik országbeli állampolgárok integrációját. Mindezek fényében a Bizottság 2022 áprilisában elfogadta a képzett és tehetséges munkavállalókra vonatkozó csomagot47, hogy megerősítse az e területtel kapcsolatos jogi keretet és uniós fellépést. A huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezőkről szóló irányelv és az összevont engedélyről szóló irányelv átdolgozására irányuló javaslatok lehetővé teszik a bármely képzettségi szinttel rendelkező munkavállalók Unióba történő beutazására vonatkozó eljárások egyszerűsítését, valamint jobb védelmük és a jogaik biztosítását. A Bizottság emellett folytatni fogja az uniós tehetségbázis létrehozását is, hogy a szociális partnerek bevonásával megkönnyítse a munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolását a nem uniós állampolgárok esetében. A Bizottság azon is dolgozik, hogy testre szabott tehetséggondozási partnerségeket indítson egyes kulcsfontosságú partnerországokkal, hogy kölcsönösen előnyös és körforgásos módon fellendítse a nemzetközi munkavállalói mobilitást és a tehetségek fejlődését. A szociális partnereket be kell vonni e partnerségek kialakításába, végrehajtásába és nyomon követésébe. Ezenkívül az Unió továbbra is vezető szerepet tölt be az oktatás globális finanszírozásában, különös tekintettel a tanárképzésre és a tanárok mobilitására, a lányok oktatására, valamint a szakképzésre. Ez a „Global Gateway” stratégia48 keretében végzett munka kiegészíti e javaslat célkitűzéseit. Fontos, hogy a hatályos uniós és nemzeti joggal összhangban minden migráns munkavállaló számára tisztességes munkafeltételeket biztosítsanak, beleértve a minimálbért és a szociális védelmet is.
__________________	__________________
45 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1883 irányelve (2021. október 20.) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 382., 2021.10.28., 1. o.).	45 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1883 irányelve (2021. október 20.) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 382., 2021.10.28., 1. o.).
46 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az új migrációs és menekültügyi paktumról (COM(2020) 609 final).	46 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az új migrációs és menekültügyi paktumról (COM(2020) 609 final).
47 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A képzett és tehetséges munkavállalók EU-ba vonzása (COM(2022) 657 final).	47 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A képzett és tehetséges munkavállalók EU-ba vonzása (COM(2022) 657 final).
48 Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – A „Global Gateway” (JOIN(2021) 30 final).	48 Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – A „Global Gateway” (JOIN(2021) 30 final).

Módosítás  26

 

Határozatra irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) Az – akár Európában, akár máshol szerzett – képesítésekbe vetett bizalom és azok átláthatósága kulcsfontosságú a képesítések elismerésének megkönnyítéséhez. Az uniós átláthatósági eszközök (az európai képesítési keretrendszer, az Europass, az ESCO, a harmadik országbeli állampolgárok készségprofil-készítő uniós eszköze, a tanulási célú európai digitális tanúsítványok) kiindulópontként szolgálnak a képesítések átláthatóságának és összehasonlíthatóságának fokozásához. A jól működő munkaerőpiacok érdekében meg kell érteni és értékelni kell a készségeket, akár formális, akár nem formális vagy informális keretek között szerezték őket. Ebben az összefüggésben kulcsfontosságú lépés a készségek azonosítása és dokumentálása, valamint a készségek láthatóvá tételére vonatkozó iránymutatás.	(18) Az – akár Európában, akár máshol szerzett – képesítésekbe vetett bizalom és azok átláthatósága kulcsfontosságú a képesítések elismerésének megkönnyítéséhez. Az uniós eszközök (az európai képesítési keretrendszer, az Europass, az EURES, az ESCO, a harmadik országbeli állampolgárok készségprofil-készítő uniós eszköze, a tanulási célú európai digitális tanúsítványok) kiindulópontként szolgálnak a készségek és a képesítések átláthatóságának és összehasonlíthatóságának fokozásához. A jól működő munkaerőpiacok érdekében meg kell érteni és értékelni kell a készségeket, akár formális, akár nem formális vagy informális keretek között szerezték őket. Ebben az összefüggésben kulcsfontosságú lépés a készségek azonosítása és dokumentálása, valamint a készségek láthatóvá tételére vonatkozó iránymutatás.

Módosítás  27

Határozatra irányuló javaslat

18 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(18a) A készségek a modern élet alapját képezik, ezért fejlesztésüket tovább kell ösztönözni olyan kezdeményezésekkel, mint az EuroSkills versenyek, amelyek fontos hatással vannak a szakképzési rendszerek pozitív megítélésére, az új munkahelyek és új készségek népszerűsítésére, a fiatalok szakképzési pályaválasztásra való ösztönzésére, a szakképzési rendszerek modern gazdasághoz való hozzáigazítására, valamint az oktatás, a munkaadók és a munkaerőpiac közötti együttműködés ösztönzésére.

Módosítás  28

 

Határozatra irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19) A továbbképzésre és az átképzésre irányuló köz- és magánberuházások összességében nem elegendőek. Az Unióban a munkához kapcsolódó képzéseket többnyire a munkáltatók finanszírozzák. Sok vállalat azonban – különösen a kkv-k körében – nem biztosít vagy finanszíroz képzést az alkalmazottai számára, az atipikus foglalkoztatásban dolgozók pedig kevésbé vagy egyáltalán nem férnek hozzá munkáltatók által szponzorált képzéshez. Ezek az egyenlőtlenségek aláássák az egyének jólétét és egészségét, csökkentik a gazdasági versenyképességet, elszalasztott lehetőségeket eredményeznek, akadályozzák az innovációt és azzal a kockázattal járnak, hogy bizonyos emberek lemaradnak a fenntarthatóbb gazdasági tevékenységekre való átállás során. Olyan támogató keretre van szükség, amely felszabadítja és ösztönzi a munkáltatók készségfejlesztésre irányuló pénzügyi beruházásait, és láthatóvá teszi a továbbképzés és az átképzés gazdasági értékét.	(19) A továbbképzésre és az átképzésre irányuló köz- és magánberuházások összességében nem elegendőek. Az Unióban a munkához kapcsolódó képzéseket többnyire a munkáltatók vagy a szakszervezetek finanszírozzák. Sok vállalkozás azonban – különösen a kkv-k körében – nem rendelkezik elegendő erőforrással ahhoz, hogy képzést biztosítsanak vagy finanszírozzanak az alkalmazottai, különösen az alacsony képzettségű alkalmazottak számára, ugyanakkor az atipikus foglalkoztatásban dolgozók kevésbé vagy egyáltalán nem férnek hozzá munkáltatók által szponzorált képzéshez. Ezek az egyenlőtlenségek aláássák az egyének jólétét és egészségét, csökkentik a gazdasági versenyképességet, elszalasztott lehetőségeket eredményeznek, akadályozzák az innovációt és azzal a kockázattal járnak, hogy bizonyos emberek lemaradnak a fenntarthatóbb gazdasági tevékenységekre való átállás során. Olyan támogató keretre van szükség, amely felszabadítja és ösztönzi a munkáltatók készségfejlesztésre irányuló pénzügyi beruházásait, és láthatóvá teszi a munkaidő alatt vagy fizetett szabadság keretében biztosított oktatás, képzés, továbbképzés és átképzés gazdasági értékét. Ezenkívül a tisztességes munkakörülmények elengedhetetlenek a képzett munkaerő vonzásához és megtartásához. A munkavállalók számára a munkáltatók által nyújtott képzés nem csökkentheti a javadalmazásukat, és általánosabb és szélesebb körű készségeket és kompetenciákat kell tartalmaznia, amelyek kombinálhatók az egyes munkáltatók sajátos képzési igényeivel. A kkv-kat segítő csomag a kapacitásépítéshez és a munkaerejük továbbképzéséhez nyújt támogatást a kkv-knak.

Módosítás  29

Határozatra irányuló javaslat

19 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(19a) Az alapvető digitális készségek a legtöbb munkavállaló és munkáltató számára elengedhetetlenek, és jelentőségük várhatóan tovább fog nőni. Az IKT-jártasság a tudásalapú társadalom kiépítésének egyik előfeltételévé és az egész életen át tartó tanulás alapvető részévé vált. A vállalkozásoknak erőforrásaik jelentős részét arra kell fordítaniuk, hogy alkalmazottaik képesek legyenek a legújabb technológiákkal és az azokhoz kapcsolódó új szervezeti környezetekben dolgozni. Ezért a munkahelyi oktatás szerepe alapvető fontosságú a munka jövője szempontjából.

Módosítás  30

 

Határozatra irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) A múltban az Unióban jelentősen nőttek az alapoktatásba és az alapképzésbe történő közberuházások. Ez azonban eddig nem járt együtt a munkában töltött életszakasz egészében történő folyamatos készségfejlesztést támogató beruházások ennek megfelelő növekedésével49.A Tanács 2020. június 8-i következtetéseiben50 felkéri a tagállamokat, hogy „tárják fel az egész életen át tartó tanulás és a készségek egyéni szintű fejlesztésének állami és magánfinanszírozására vonatkozó lehetséges modelleket”, és felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat ezen erőfeszítéseikben.	(20) A múltban az Unióban jelentősen nőttek az alapoktatásba és az alapképzésbe történő közberuházások. Ez azonban eddig nem járt együtt a munkában töltött életszakasz egészében történő folyamatos készségfejlesztést támogató beruházások ennek megfelelő növekedésével és rendszerszintű megközelítések kidolgozásával49. A Tanács 2020. június 8-i következtetéseiben50 felkéri a tagállamokat, hogy „tárják fel az egész életen át tartó tanulás és a készségek egyéni szintű fejlesztésének állami és magánfinanszírozására vonatkozó lehetséges modelleket”, és felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat ezen erőfeszítéseikben.
__________________	__________________
49 Lásd például a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növekedését, vö. Oktatási és Képzési Figyelő 2021.	49 Lásd például a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növekedését, vö. Oktatási és Képzési Figyelő 2021.
50 A Tanács 2020. június 8-i következtetései a fenntarthatóság és a foglalkoztathatóság növelésének alapját képező átképzésről és továbbképzésről, a gazdasági fellendülés és a társadalmi kohézió támogatásának összefüggésében.	50 A Tanács 2020. június 8-i következtetései a fenntarthatóság és a foglalkoztathatóság növelésének alapját képező átképzésről és továbbképzésről, a gazdasági fellendülés és a társadalmi kohézió támogatásának összefüggésében.

Módosítás  31

Határozatra irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) Jelentős uniós finanszírozási támogatás áll rendelkezésre átképzésre és továbbképzésre, például az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF)51, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Igazságos Átmenet Alap (IÁA), az InvestEU program, a Digitális Európa program, az Erasmus+, a Horizont Európa, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE), a Modernizációs Alap, valamint a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) révén. Továbbra is az ESZA+ a fő uniós finanszírozási eszköz a munkaerő készségeinek gyarapításába és javításába történő beruházáshoz, különösen azáltal, hogy támogatja az intézményeket és a szolgálatokat a készségigények és a kihívások felmérésében és előrejelzésében, támogatva a köz- és magánszféra által a munkavállalók számára kínált átképzési és továbbképzési lehetőségeket. A tagállamok nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiben foglalt reformok és beruházások jelentős készségfejlesztési dimenzióval rendelkeznek, amely gyakran kapcsolódik aktív munkaerőpiaci intézkedésekhez, különösen a fiatalok foglalkoztatásának támogatásához. A Bizottság és a Tanács által eddig jóváhagyott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben a szociális kiadások mintegy 20 %-át „foglalkoztatásra és készségekre” fordítják52. A REACT-EU volt a Next Generation EU első olyan eszköze, amely kifizetéseket teljesített a tagállami helyreállításhoz. Hozzájárult a munkahelyteremtéshez és a készségekbe való beruházáshoz a leginkább rászoruló régiókban. Azok a munkavállalók, akik nagyszabású szerkezetátalakítások miatt veszítik el állásukat, támogatásban részesülhetnek az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA) is, hogy új munkahelyet találjanak, például további oktatás és képzés, valamint személyre szabott pályaorientáció és tanácsadás révén.	(21) Jelentős uniós finanszírozási támogatás áll rendelkezésre átképzésre és továbbképzésre, például az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF)51, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Igazságos Átmenet Alap (IÁA), az InvestEU program, a Digitális Európa program, az Erasmus+, a Horizont Európa, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE), a Modernizációs Alap, valamint a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) révén. Továbbra is az ESZA+ a fő uniós finanszírozási eszköz a munkaerő készségeinek gyarapításába és javításába történő beruházáshoz, különösen azáltal, hogy támogatja az intézményeket és a szolgálatokat a készségigények és a kihívások felmérésében és előrejelzésében, támogatva a köz- és magánszféra által a munkavállalók számára kínált átképzési és továbbképzési lehetőségeket. A megerősített ifjúsági garanciának jó minőségű és fizetett ajánlatokat kell biztosítania a fiatalok számára a munkaerőpiacra való belépéshez, a gyermekgarancia pedig alapvető szerepet játszhat a gyermekek alapvető kompetenciáinak és életviteli készségeinek korai fejlesztésében. A tagállamok nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiben foglalt reformok és beruházások jelentős készségfejlesztési dimenzióval rendelkeznek, amely gyakran kapcsolódik aktív munkaerőpiaci intézkedésekhez, különösen a fiatalok foglalkoztatásának támogatásához. A Bizottság és a Tanács által eddig jóváhagyott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben a szociális kiadások mintegy 20 %-át „foglalkoztatásra és készségekre” fordítják52. A REACT-EU volt a Next Generation EU első olyan eszköze, amely kifizetéseket teljesített a tagállami helyreállításhoz. Hozzájárult a munkahelyteremtéshez és a készségekbe való beruházáshoz a leginkább rászoruló régiókban. Azok a munkavállalók, akik nagyszabású szerkezetátalakítások miatt veszítik el állásukat, támogatásban részesülhetnek az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA) is, hogy új munkahelyet találjanak, például további oktatás és képzés, valamint személyre szabott pályaorientáció és tanácsadás révén. Ösztönözni kell a munkaerő tovább- és átképzésére irányuló olyan új és innovatív finanszírozási formákat, mint a szociális beruházási kötvények és az eredményorientált szociális közbeszerzések. A tovább- és átképzésre szánt uniós alapoknak következetesnek és könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük, különösen a mikrovállalkozások és a kkv-k számára, amelyeknek nagyobb nehézséget okoz munkavállalóik képzése és a megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalók megtalálása a munkaerőpiacon.
_________________	_________________
51 A 2021. február 21-i (EU) 2021/241 rendelet hozta létre.	51 A 2021. február 21-i (EU) 2021/241 rendelet hozta létre.
52 A szociális kategóriák meghatározása és alkalmazása a Bizottság által az (EU) 2021/2105 felhatalmazáson alapuló rendeletben, az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal folytatott konzultációt követően elfogadott módszertan alapján történik. A Bizottság és a Tanács 2022. október 3-ig 25 helyreállítási és rezilienciaépítési tervet hagyott jóvá.	52 A szociális kategóriák meghatározása és alkalmazása a Bizottság által az (EU) 2021/2105 felhatalmazáson alapuló rendeletben, az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal folytatott konzultációt követően elfogadott módszertan alapján történik. A Bizottság és a Tanács 2022. október 3-ig 25 helyreállítási és rezilienciaépítési tervet hagyott jóvá.

Módosítás  32

Határozatra irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(22) Az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról szóló (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelet53 elismeri, hogy a munkavállalók és az álláskeresők továbbképzése és átképzése olyan eszköz, amelyre szükség van a méltányos és inkluzív zöld átállás biztosításához és a kedvezőtlen következmények enyhítéséhez. A klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló tanácsi ajánlás54 konkrét iránymutatást határoz meg annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a releváns foglalkoztatási és szociális szempontokra – többek között a továbbképzési és átképzési intézkedésekre – vonatkozó szakpolitikai csomagok kidolgozásában és végrehajtásában. Emellett a zöld átállást és a fenntartható fejlődést szolgáló tanulásról szóló tanácsi ajánlás55 olyan szakpolitikákat és programokat támogat, amelyek biztosítják, hogy a tanulók életkortól függetlenül elsajátítsák a változó munkaerőpiac előnyeinek kiaknázásához, a fenntartható életmódhoz és a fenntartható jövőt szolgáló intézkedésekhez szükséges ismereteket és készségeket.	(22) Az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról szóló (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelet53 elismeri, hogy a munkavállalók és az álláskeresők továbbképzése és átképzése olyan eszköz, amelyre szükség van a méltányos és inkluzív zöld átállás biztosításához és a kedvezőtlen következmények enyhítéséhez. A klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló tanácsi ajánlás54 konkrét iránymutatást határoz meg annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a releváns foglalkoztatási és szociális szempontokra – többek között a továbbképzési és átképzési intézkedésekre – vonatkozó szakpolitikai csomagok kidolgozásában és végrehajtásában. Emellett a zöld átállást és a fenntartható fejlődést szolgáló tanulásról szóló tanácsi ajánlás55 olyan szakpolitikákat és programokat támogat, amelyek biztosítják, hogy a tanulók életkortól függetlenül elsajátítsák a változó munkaerőpiac előnyeinek kiaknázásához, a fenntartható életmódhoz és a fenntartható jövőt szolgáló intézkedésekhez szükséges ismereteket és készségeket. Ezzel összefüggésben a készségek európai éve (2023) során különös figyelmet kell fordítani a dekarbonizációs politikák által leginkább érintett régiók és ágazatok munkavállalóinak továbbképzésére és átképzésére, hogy az Unión belül elkerüljék a régiók közötti növekvő egyenlőtlenségeket, és az igazságos átmenet érdekében biztosítsák a kohéziót és a felfelé irányuló konvergenciát.
_________________	_________________
53 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1056 rendelete (2021. június 24.) az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról, PE/5/2021/REV/1 (HL L 231., 2021.6.30., 1. o.).	53 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1056 rendelete (2021. június 24.) az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról, PE/5/2021/REV/1 (HL L 231., 2021.6.30., 1. o.).
54 A Tanács ajánlása a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról (HL C 243., 2022.6.27., 35. o.).	54 A Tanács ajánlása a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról (HL C 243., 2022.6.27., 35. o.).
55 A Tanács ajánlása (2022. június 16.) a zöld átállást és a fenntartható fejlődést szolgáló tanulásról (HL C 243., 2022.6.27., 1. o.).	55 A Tanács ajánlása (2022. június 16.) a zöld átállást és a fenntartható fejlődést szolgáló tanulásról (HL C 243., 2022.6.27., 1. o.).

Módosítás  33

Határozatra irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(25) A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló európai stratégia (2021–2030)56 célja, hogy az Unión belül és kívül másokéval azonos alapon biztosítsa a fogyatékossággal élő személyek társadalomban való teljes körű részvételét. A stratégián belül az Európai Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy a foglalkoztatás és a függetlenség alapvető feltételeként biztosítja, hogy a fogyatékossággal élő személyek képzéseken vehessenek részt és új készségeket sajátíthassanak el.	(25) A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló európai stratégia (2021–2030)56 célja, hogy az Unión belül és kívül másokéval azonos alapon biztosítsa a fogyatékossággal élő személyek társadalomban való teljes körű részvételét. A stratégián belül az Európai Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy a foglalkoztatás és a függetlenség alapvető feltételeként biztosítja, hogy a fogyatékossággal élő személyek képzéseken vehessenek részt és új készségeket sajátíthassanak el. A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásának és függetlenségének javítása érdekében fokozni kell az erőfeszítéseket, hogy a fogyatékossággal élő vagy funkcióképességükben korlátozott személyek számára akadálymentes környezetet teremtsenek, beleértve az épített környezetet is.
_________________	_________________
56 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Egyenlőségközpontú Unió: Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030) (COM(2021) 101 final).	56 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Egyenlőségközpontú Unió: Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030) (COM(2021) 101 final).

Módosítás  34

Határozatra irányuló javaslat

25 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(25a) A hirtelen szívmegállás tudatosítása európai hetének bevezetéséről szóló, 2012. június 14-i európai parlamenti nyilatkozata56a nyomán fontos felhívni a polgárok figyelmét arra, hogy a hirtelen szívmegállás a harmadik vezető halálozási ok az Unióban, és évente közel 350 000 halálos áldozattal jár. Amint azt egy országos kezdeményezés is bizonyította, az uniós polgárok azonnali beavatkozása, akik elvégzik az egyszerű mellkaskompressziót és – ha lehetséges – a mentőlégzést (CPR – kardiopulmonáris reszuszcitáció vagy újraélesztés), valamint az automatikus külső defibrillátor (AED) segítségével történő defibrillációt, megháromszorozhatja a túlélést. Ahhoz, hogy az Unióban évente 100 000-rel növeljük a hirtelen szívmegállást túlélők számát, több embernek kell alkalmaznia ezeket a készségeket, hogy áthidalják a hivatásos mentőszolgálat kiérkezéséig eltelt időt. A kardiopulmonáris reszuszcitáció elvégzésére képes személyek arányának növelésére a leghatékonyabb és legtartósabb intézkedés az, ha az iskolásoknak az általános iskolától kezdve a középiskoláig alapvető készségként oktatják az újraélesztést. Ezt 2015 óta az Egészségügyi Világszervezet is ajánlja, és számos nemzeti és nemzetközi szervezet, valamint a szociális partnerek is támogatják. Az iskolások újraélesztésre való oktatása az uniós polgárok ellenálló képességét és pozitív társadalmi magatartását is növeli. Az Európai Újraélesztési Tanács 2021. évi iránymutatásai ismertetik az e speciális készségek uniós szintű bevezetésére szolgáló keretet.
	__________________
	56a HL C 332. E, 2013.11.15., 104. o.

Módosítás  35

Határozatra irányuló javaslat

25 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(25b) A tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség célja, hogy javítsa az idősek egészségét és életminőségét az Unióban, valamint a megelőzésre és az egész életen át tartó tanulásra helyezi a hangsúlyt. A partnerség a tevékeny időskorral kapcsolatos bevált gyakorlatok terjesztése során a digitális átképzésre és továbbképzésre összpontosít, hogy biztosítsa az idősek teljes körű részvételét az egyre inkább digitalizált társadalomban.

Módosítás  36

Határozatra irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(26) Uniós szinten az e határozat végrehajtásához szükséges pénzügyi allokációt a hozzájáruló programok költségvetésén belül kell meghatározni a 2014–2020-as és a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel összhangban. A költségvetési hatóság hatásköreinek sérelme nélkül a cél az, hogy e határozat végrehajtásához legalább 9,3 millió EUR összegű finanszírozás álljon rendelkezésre működési költségekre.	(26) Uniós szinten az e határozat végrehajtásához szükséges pénzügyi allokációt a hozzájáruló programok költségvetésén belül kell meghatározni a 2014–2020-as és a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel összhangban. A költségvetési hatóság hatásköreinek sérelme nélkül a cél az, hogy e határozat végrehajtásához legalább 9,3 millió EUR összegű finanszírozás álljon rendelkezésre működési költségekre, és 2023 után is biztosítsák az ifjúság európai évének tartós örökségét.

Módosítás  37

Határozatra irányuló javaslat

28 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(28a) A készségek európai éve (2023) az Unió számára szimbolikus napon, 2023. május 9-én venné kezdetét.

Módosítás  38

 

Határozatra irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 2023. év a készségek európai éve (a továbbiakban: európai év).	A 2023. május 9-től 2024. május 8-ig terjedő év a készségek európai éve (a továbbiakban: európai év).

Módosítás  39

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A szociális jogok európai pillérének 1., 4. és 5. alapelvével összhangban, hozzájárulva a 2020. évi európai készségfejlesztési programban meghatározott célkitűzésekhez és a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervben meghatározott kiemelt uniós célokhoz, az európai év átfogó célkitűzése az átképzés és továbbképzés további előmozdítása, ezáltal az európai vállalatok, különösen a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése, valamint a digitális és zöld átállásban rejlő lehetőségek társadalmilag igazságos, inkluzív és méltányos módon történő kiaknázása. Konkrétabban az év során végrehajtandó tevékenységek elő fogják mozdítani a készségekkel kapcsolatos szakpolitikákat és beruházásokat annak érdekében, hogy a kettős átállás és a gazdasági helyreállítás során senki ne kerüljön hátrányba, hogy kezelni lehessen a munkaerőhiányt, és egy képzettebb, az e folyamat kínálta lehetőségeket megragadni képes uniós munkaerő jöjjön létre, mégpedig a következők révén:	A szociális jogok európai pillérének 1., 4. és 5. alapelvével összhangban, hozzájárulva a 2020. évi európai készségfejlesztési programban meghatározott célkitűzésekhez és a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervben meghatározott kiemelt uniós célokhoz, az európai év átfogó célkitűzése a folyamatos tanulás, a foglalkoztathatóság és a szakmai előmenetel előmozdítása, valamint a fenntartható, egész életen át tartó tanulási rendszerek biztosítása. Az európai évvel kapcsolatos kezdeményezésnek továbbra is elő kell mozdítania az átképzést és a továbbképzést, ezáltal növelve az európai vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások versenyképességét, valamint társadalmilag igazságos, inkluzív és méltányos módon kiaknázva a digitális és zöld átállásban rejlő lehetőségeket, továbbá elő kell mozdítania a tisztes megélhetést biztosító méltányos bérekhez való hozzáférést is. Konkrétabban az európai év során végrehajtandó tevékenységek elő fogják mozdítani a minőségi munkahelyeket, mint a képzett munkaerő vonzásának és megtartásának legjobb módját, és ösztönözni fogják a készségekkel kapcsolatos szakpolitikákat és beruházásokat annak érdekében, hogy a demokratikus folyamatok, a kettős átállás és a gazdasági helyreállítás során senki ne kerüljön hátrányba, és kiváltképp, hogy a szakemberhiány és a strukturális munkaerőhiány csökkentésével kezelni lehessen a munkaerőhiányt az e folyamat kínálta lehetőségeket megragadni képes felkészült uniós munkaerő és személyek biztosítása érdekében, mégpedig a következők révén:

Módosítás  40

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – -1 pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	-1. A minőségi munkahelyek létrehozásának és a munkahely-megtartási stratégiák kidolgozásának támogatása, ami az egyik legjobb módja a képzett munkaerő vonzásának és megtartásának, valamint a munkáltatók arra való ösztönzésének, hogy beruházzanak munkavállalóik készségeinek fejlesztésébe.

Módosítás  41

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. A képzésbe és a továbbképzésbe való fokozott, hatékonyabb és inkluzívabb beruházások előmozdítása, hogy ezáltal teljeskörűen ki lehessen aknázni a jelenlegi és jövőbeli európai munkaerőben rejlő lehetőségeket, egyidejűleg támogatva az embereket abban, hogy kezelni tudják a munkahelyváltást, hogy tevékeny időskort élhessenek, és hasznot húzzanak a folyamatban lévő gazdasági átalakulás által kínált új lehetőségekből.	1. A hatóságok és a munkáltatók – különösen a kis- és középvállalkozások – egész életen át tartó tanulásba, képzésbe, átképzésbe és továbbképzésbe való fokozott, hatékonyabb és inkluzívabb beruházásainak előmozdítása annak érdekében, hogy teljeskörűen ki lehessen aknázni a jelenlegi és jövőbeli európai munkaerőben rejlő lehetőségeket, meg lehessen könnyíteni a fiatal munkavállalók munkaerőpiaci integrációját, ösztönözni lehessen a személyes fejlődést, egyidejűleg támogatva az embereket abban, hogy kezelni tudják a munkahelyváltást, hogy tevékeny időskort élhessenek, a nyugdíjba vonulásig megtarthassák állásukat, javítani lehessen a munka és magánélet közötti egyensúlyt és a munkavállalók jóllétét, és hasznot húzzanak a folyamatban lévő gazdasági és társadalmi átalakulás által kínált új lehetőségekből. Az egyenlőtlenségek csökkentését átfogó célkitűzésnek kell tekinteni, többek között hangsúlyt helyezve a nemek közötti egyenlőségre, valamint a fogyatékossággal élő személyek és az alacsony képzettségű emberek igényeire is.

Módosítás  42

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. A készségek relevanciájának erősítése a szociális partnerekkel, az állami és magán foglalkoztatási szolgálatokkal, a vállalatokkal, az oktatási és képzési szolgáltatókkal való szoros együttműködés, valamint valamennyi kormányzati ággal együttműködésben közös megközelítések kidolgozása révén.	2. A készségfejlesztés és a továbbképzéshez és átképzéshez való hozzáférés erősítése a szociális partnerekkel, a civil társadalommal, az állami és magán foglalkoztatási szolgálatokkal, a nonprofit szociális szolgáltatókkal, a munkáltatókkal és a formális, informális és nem formális tanulási környezetben működő oktatási és képzési szolgáltatókkal való szoros együttműködés és az ezek közötti együttműködés előmozdítása, valamint az uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten működő valamennyi kormányzati ággal és a különböző uniós szervekkel és ügynökségekkel együttműködésben közös megközelítések kidolgozása révén, figyelembe véve a készségek transzverzális jellegét.

Módosítás  43

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	2a. A készségek és kompetenciák, különösen az informális és nem formális oktatásban szerzett készségek és kompetenciák elismerésének megerősítése, egyúttal előmozdítva a közös keretrendszert a tagállamokban, különösen az olyan transzverzális humán készségek közös elismerése tekintetében, mint a nyelvtudás, a kritikus gondolkodás, a vállalkozói készség, a kreativitás, az interkulturális kompetenciák, a csapatmunka és a médiatudatosság. E megerősítés fontos a fenntartható növekedés, a termelékenység, a munkaerőpiac átalakulásához való alkalmazkodás, a beruházások és az innováció szempontjából, és ezért kulcsfontosságú tényezőt jelent mind a vállalkozások versenyképességének, mind pedig a munkavállalók jóllétének biztosításában.

Módosítás  44

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
3. Az emberek törekvéseinek és készségeinek összehangolása a munkaerőpiaci lehetőségekkel, különösen azokkal, amelyeket a zöld és digitális átállás, valamint a világjárványt követően helyreállításra szoruló kulcsfontosságú ágazatok kínálnak. Kiemelt hangsúlyt kap az, hogy több ember aktivizálódjon a munkaerőpiacon, különös tekintettel a nőkre, valamint a fiatalokra, köztük is elsősorban a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET) fiatalokra.	3. Az emberek törekvéseinek és készségeinek összehangolása a munkaerőpiaci lehetőségekkel, különösen a zöld és digitális átállás és a feltörekvő új ágazatok által kínált lehetőségekkel, valamint a minőségi munkahelyekkel, a bőséges tanulási lehetőséget biztosító munkahelyekkel és a világjárványt követően helyreállításra szoruló kulcsfontosságú ágazatok által kínált munkaerőpiaci lehetőségekkel. Kiemelt hangsúlyt kap az, hogy több ember aktivizálódjon a munkaerőpiacon, különös tekintettel a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET) fiatalokra, továbbá a nők és a fiatalok, valamint az alacsony képzettségű személyek, a fogyatékossággal élő személyek, a migráns hátterű személyek és a távoli területeken és a legkülső régiókban élő személyek számára ösztönzőket és jobb minőségű munkaközvetítést biztosítsanak.

Módosítás  45

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	3a. Az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület diákoknak, gyakornokoknak, tanároknak és oktatóknak szóló programjai keretében az Unión belül fokozott munkavállalói mobilitás előmozdítása, a mobilitási időszak alatt megszerzett készségek és kompetenciák jobb elismerésére törekedve.

Módosítás  46

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 3 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	3b. A kizsákmányoló gyakorlatok és a jogok megsértésének elkerülése érdekében a fizetett gyakornoki helyek, szakmai gyakorlatok és tanulószerződéses gyakorlati képzések támogatása – amennyiben azok nem kapcsolódnak iskolai végzettség megszerzéséhez –, biztosítva ugyanakkor, hogy a fiatalok tisztességes munkakörülmények között minőségi munkatapasztalathoz jussanak első munkahelyükön, és lehetőségeket kapjanak továbbképzésre és új képesítések vagy tanúsítványok megszerzésére.

Módosítás  47

 

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. Az Unió számára szükséges készségekkel rendelkező személyek idevonzása harmadik országokból, többek között a tanulási lehetőségek és a mobilitás erősítése, valamint a képesítések elismerésének megkönnyítése révén.	4. Az Unió számára szükséges készségekkel rendelkező személyek idevonzása harmadik országokból és az Unión belüli mobilitás előmozdítása, többek között a tanulási, átképzési és továbbképzési lehetőségek erősítése, valamint a képesítések elismerésének megkönnyítése révén.

Módosítás  48

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	4a. A tisztességes munkakörülmények előmozdítása vállalati szinten a képzett munkavállalók vonzása és megtartása érdekében.

Módosítás  49

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 4 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	4b. Támogatás és megoldások nyújtása azoknak, akik nem tudják átképezni vagy továbbképezni magukat, annak biztosítása érdekében, hogy senki se maradjon le.

Módosítás  50

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A 2. cikkben meghatározott célok eléréséhez szükséges intézkedések közé többek között az európai év célkitűzéseihez kapcsolódó következő európai, nemzeti, regionális vagy helyi szintű – adott esetben partnerországokkal együttműködésben végrehajtott – tevékenységek tartoznak:	(1) A 2. cikkben meghatározott célok eléréséhez szükséges intézkedéseket az európai év célkitűzéseihez kapcsolódó következő európai, nemzeti, regionális vagy helyi szintű – adott esetben partnerországokkal együttműködésben végrehajtott – tevékenységek révén kell végrehajtani:

Módosítás  51

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) konferenciák, fórumbeszélgetések és további rendezvények, amelyek előmozdítják a vitát arról, hogy a készségfejlesztési politikák milyen szerepet töltenek be a versenyképes, fenntartható és méltányos gazdasági növekedésnek a demográfiai változások fényében történő megvalósításában és miként járulnak ahhoz hozzá, valamint amelyek mozgósítják az érdekelt feleket annak érdekében, hogy a képzéshez való hozzáférés a gyakorlatban is valósággá váljon;	a) online és személyes konferenciák, fórumbeszélgetések és további rendezvények, amelyek előmozdítják a vitát arról, hogy a készségfejlesztési politikák milyen szerepet töltenek be a reziliens demokráciákhoz szükséges aktív polgári szerepvállalásnak, valamint a versenyképes és fenntartható gazdasági növekedésnek a demográfiai változások és a tisztességes munkakörülményeken, a mentális jólléten és befogadáson alapuló tevékeny időskor fényében történő megvalósításában és miként járulnak ahhoz hozzá, valamint amelyek mozgósítják az érdekelt feleket annak érdekében, hogy a képzési, oktatási és tanulási lehetőségekhez való hozzáférés a gyakorlatban is valósággá váljon;

Módosítás  52

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) többek között magánszemélyeket, vállalatokat, kereskedelmi és iparkamarákat, szociális partnereket, hatóságokat, oktatási és képzési szolgáltatókat megszólító kezdeményezések a továbbképzési és átképzési lehetőségek biztosításának, finanszírozásának és igénybevételének előmozdítása érdekében;	c) többek között magánszemélyeket, munkáltatókat, különösen a kkv-kat, kereskedelmi és iparkamarákat, szociális partnereket, mindenféle szinten működő hatóságokat, valamint oktatási és képzési szolgáltatókat megszólító kezdeményezések a továbbképzési és átképzési lehetőségek biztosításának, finanszírozásának és igénybevételének előmozdítása és a képzett munkaerőben rejlő előnyök és lehetőségek maximalizálása érdekében;

Módosítás  53

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) tájékoztatási, kommunikációs és figyelemfelkeltő kampányok a továbbképzésre és átképzésre irányuló uniós kezdeményezésekről, előmozdítva végrehajtásukat és gyakorlati megvalósításukat, valamint a potenciális kedvezményezettek általi igénybevételüket;	d) az emberek aktív bevonásával tájékoztatási, átfogó kommunikációs és figyelemfelkeltő kampányok az egész életen át tartó tanulásra, a továbbképzésre és az átképzésre irányuló uniós kezdeményezésekről, előmozdítva végrehajtásukat és gyakorlati megvalósításukat, valamint a potenciális kedvezményezettek általi igénybevételüket;

Módosítás  54

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a párbeszéd fokozása a meglévő érdekképviseleti csoportokban és hálózatokban, többek között a már meglévő online platformokon keresztül;	e) a párbeszéd fokozása az európai szociális partnerekkel, a meglévő érdekképviseleti csoportokkal és hálózatokkal, köztük az uniós ágazati párbeszédbizottságokkal és a háromoldalú tanácsadó bizottságokkal, többek között a már meglévő nemzeti, regionális és helyi szintű online platformokon keresztül, valamint az ágazatközi és ágazati szociális partnerek közötti együttműködés előmozdítása;

Módosítás  55

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) az európai év keretében különösen az európai évvel összefüggő kiemelt eseményekhez kapcsolódó érdekképviseleti fórumok kialakításának előmozdítása annak biztosítása érdekében, hogy az oktatás és képzés érdekelt felei érdemben hozzájárulhassanak a szakpolitikai döntéshozatalhoz, figyelembe véve a helyi szinten szerzett szakértelmüket, valamint azt, hogy meg tudják fogalmazni a tanulók igényeit, és szoros kapcsolatban állnak az oktatási és képzési ajánlások végrehajtásáért felelős különböző nemzeti és regionális hatóságokkal;

Módosítás  56

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – e b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	eb) a szociális párbeszéd, a kollektív tárgyalások, valamint a szociális partnerek nemzeti, ágazati és vállalatspecifikus készségfejlesztési stratégiák és képzések kialakításában játszott szerepének támogatása;

Módosítás  57

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés további eszközeinek bevezetése és szükség szerinti fejlesztése, valamint alkalmazásuk előmozdítása és terjesztése a jelenlegi és jövőbeli készségigények azonosítása érdekében, különösen a zöld és digitális átálláshoz, a világjárványt követően helyreállításra szoruló fő ágazatokhoz, az energiaválsághoz és Oroszország ukrajnai agresszív háborújának hatásához kapcsolódóan;	f) a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés további eszközeinek bevezetése és szükség szerinti fejlesztése, valamint alkalmazásuk előmozdítása és terjesztése a jelenlegi és jövőbeli készségigények azonosítása érdekében, különösen az igazságos átmenethez, a világjárványt követően helyreállításra szoruló fő ágazatokhoz, az energiaválsághoz és Oroszország ukrajnai agresszív háborújának hatásához kapcsolódóan;

Módosítás  58

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g) a képesítések – köztük az Unión kívül szerzett képesítések – nagyobb átláthatóságát szolgáló eszközök előmozdítása;	g) a képesítések – köztük az Unión kívül szerzett képesítések – nagyobb átláthatóságát szolgáló eszközök előmozdítása és további megvalósítása, beleértve az érvényesítési rendszerek javítását és az ilyen képesítések, valamint a nem formális vagy informális keretek között szerzett készségek automatikus kölcsönös elismerését, érvényesítését és tanúsítását;

Módosítás  59

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – g a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ga) a készségekkel kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatal előnyben részesítése annak érdekében, hogy az konkrét hatást gyakoroljon a fiatalok és az idősebbek életére, ezáltal lehetővé téve számukra, hogy az európai év során jobban elismertessék magukat egy olyan Unióban, amely gondoskodik a jövőjükről;

Módosítás  60

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
h) a továbbképzési és átképzési lehetőségek és a szakképzés megtervezésében, terjesztésében és végrehajtásában részt vevő köz- és magánszférabeli, valamint nem kormányzati érdekelt felek számára releváns programok, finanszírozási lehetőségek, projektek, fellépések és hálózatok előmozdítása.	h) a továbbképzési és átképzési lehetőségek, a tanulás és az oktatás, valamint a szakképzés megtervezésében, terjesztésében és végrehajtásában részt vevő köz- és magánszférabeli, valamint nem kormányzati érdekelt felek számára releváns programok, finanszírozási lehetőségek, projektek, fellépések és hálózatok előmozdítása.

Módosítás  61

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – h a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ha) a portói csúcstalálkozón elfogadott, 2030-ig megvalósítandó szociális célok nyomon követése annak elemzése érdekében, hogy az európai év hogyan járulhat hozzá e célok eléréséhez;

Módosítás  62

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – h b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	hb) a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a fogyatékossággal élő személyek, a migráns hátterű személyek, valamint a távoli területeken és a legkülső régiókban élő személyek támogatására szolgáló eszköztár fejlesztése;

Módosítás  63

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – h c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	hc) a hirtelen szívmegállás utáni azonnali beavatkozáshoz és egyszerű mellkaskompresszióhoz, valamint lehetőség szerint mentőlégzéshez (CPR – kardiopulmonáris reszuszcitáció vagy újraélesztés) szükséges készségek elsajátításának és végrehajtásának lehetővé tétele mindenki számára annak érdekében, hogy minél többen alkalmazhassák e készségeket, hogy áthidalják a hivatásos mentőszolgálat kiérkezéséig eltelt időt, tekintettel arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet – számos nemzeti és nemzetközi szervezet és a szociális partnerek támogatásával – azt ajánlja, hogy az iskolásoknak az általános iskolától kezdve a középiskoláig alapvető készségként oktassák az újraélesztést, továbbá az iskolások újraélesztésre való oktatása az európai polgárok ellenálló képességét és pozitív társadalmi magatartását is növelni fogja.

Módosítás  64

 

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – h d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	hd) közös jogi keret létrehozása a szakmai gyakorlatok és a tanulószerződéses gyakorlati képzések díjazásának biztosítása és a kizsákmányoló gyakorlatok elkerülése érdekében.

Módosítás  65

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Nemzeti szintű koordináció	Koordináció a tagállamokban

Módosítás  66

 

Határozatra irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az európai évben való részvétel nemzeti és regionális szintű megszervezése a tagállamok felelősségi körébe tartozik. E célból minden tagállam kijelöl egy nemzeti koordinátort, aki holisztikus módon tudja képviselni a különböző kormányzati ágakat. A nemzeti koordinátorok biztosítják a releváns tevékenységek nemzeti és regionális szintű koordinálását.	Az európai évben való részvétel nemzeti és regionális szintű megszervezése a tagállamok felelősségi körébe tartozik. E célból minden tagállam kijelöl egy nemzeti koordinátort, aki holisztikus módon tudja képviselni a különböző kormányzati ágakat. A nemzeti koordinátorok biztosítják a releváns tevékenységek nemzeti, regionális és helyi szintű koordinálását. Ezzel összefüggésben a tagállamok biztosítják a szociális partnerek, a civil társadalom, a tanulási és oktatási szolgáltatók, a nemzeti és regionális parlamentek, valamint az egyéb – többek között a távoli területekről és a legkülső régiókból származó – érdekelt felek bevonását.

Módosítás  67

 

Határozatra irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A Bizottság az európai év végrehajtása során támaszkodik az érintett uniós ügynökségek szakértelmére és segítségére.	(2) A Bizottság az európai év végrehajtása során támaszkodik az érintett uniós ügynökségek, különösen az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound), az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (CEDEFOP), az Európai Képzési Alapítvány (ETF) és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) szakértelmére és segítségére.

Módosítás  68

 

Határozatra irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A Bizottság a 3. cikkben említett intézkedések koordinálása érdekében nemzeti koordinátori üléseket hív össze. Ezen ülések alkalmat nyújtanak az európai év nemzeti és uniós szintű végrehajtásával kapcsolatos információk cseréjére is. Az Európai Parlament és az érintett uniós ügynökségek képviselői megfigyelőként részt vehetnek ezeken az üléseken.	(3) A Bizottság a 3. cikkben említett intézkedések koordinálása érdekében az európai év folyamán nemzeti koordinátori üléseket hív össze. Ezen ülések alkalmat nyújtanak az európai év nemzeti és uniós szintű végrehajtásával kapcsolatos információk cseréjére is. Az Európai Parlament, az érintett uniós ügynökségek képviselői és az európai szociális partnerek megfigyelőként részt vehetnek ezeken az üléseken.

Módosítás  69

 

Határozatra irányuló javaslat

5 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A Bizottság kapcsolatot tart a szociális partnerekkel, a munkaerőpiaci szervekkel, valamint a készségek területén tevékenykedő szervezetek vagy testületek képviselőivel, hogy segítsék a Bizottságot az európai év uniós szintű végrehajtásában.	(4) A Bizottság szorosan együttműködik a szociális partnerekkel, a civil társadalommal, a tanulási és oktatási szolgáltatókkal, a munkaerőpiaci szervekkel, a tanulókkal, valamint a készségek, az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás területén tevékenykedő szervezetek vagy testületek képviselőivel, hogy segítsék a Bizottságot az európai év uniós szintű végrehajtásában.

Módosítás  70

Határozatra irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az európai év céljából a Bizottság szükség esetén együttműködik harmadik országokkal és az illetékes nemzetközi szervezetekkel – különösen az OECD-vel és az ILO-val –, miközben gondoskodik az Unió részvételének láthatóságáról.	Az európai év céljából a Bizottság szükség esetén együttműködik harmadik országokkal és az illetékes nemzetközi szervezetekkel – különösen az OECD-vel, az UNESCO-val, az ILO-val és a szociális partnerek globális szervezeteivel –, miközben gondoskodik az Unió részvételének láthatóságáról.

Módosítás  71

 

Határozatra irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság 2024. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának az e határozatban előírt kezdeményezések végrehajtásáról, eredményeiről és átfogó értékeléséről.	A Bizottság 2025. május 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának az e határozatban előírt kezdeményezések végrehajtásáról, eredményeiről és átfogó értékeléséről.

 

 

INDOKOLÁS

Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló, 2022. szeptembert 14-i beszédében tett bejelentését követően az Európai Bizottság javaslatot fogadott el arról, hogy 2023-at a készségek európai évévé nyilvánítják. Tekintettel a kihívásokra, amelyekkel ma az Uniónak szembe kell néznie, mint például az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja és a Covid19-világjárvány, a képzett munkaerő rendkívül fontos Európa helyreállításának fellendítésében, ugyanakkor biztosítani kell a méltányos átállást és erősíteni kell az Unió versenyképességét a világban. A releváns – mind a szakmai, mind a humán – készségek megléte lehetővé teszi az emberek számára a teljes mértékű munkaerőpiaci részvételt. Ezzel egy időben az aktív polgári szerepvállalás is megerősödik. Az igazságos átmenet biztosítása, amelyben senki nem marad le, rendkívüli jelentőséggel bír.

 

Az előadó úgy véli, hogy nagyon fontos az elérhető uniós finanszírozás és technikai támogatás a tagállamok átképzésbe és továbbképzésbe tett beruházásainak támogatása számára. A tagállamokat arra ösztönzik, hogy különítsenek el elegendő forrást az Európai Tudományos Alapítvány, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a Digitális Európa program, a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram, az Erasmus+ és más, készségek fejlesztését támogató programok alapjaiból.

 

Továbbá a készségek európai éve az egyetemeket arra ösztönzi, hogy tanterveiket a munkaerőpiac igényeihez igazítsák, a munkaerőpiaci hiányok kezelése és a fenntartható növekedés támogatása érdekében. A vállalatok Unió-szerte arról számolnak be, hogy nehezen találnak olyan munkavállalókat, akik rendelkeznek a szükséges készségekkel. Az elkövetkező évtizedben várhatóan számos tagállamban felgyorsul a népesség elöregedése, ami még inkább felhívja a figyelmet arra, hogy minden munkaképes korú felnőtt készségeit teljes mértékben ki kell használni. Ezt el lehet érni az egész életen át tartó tanulásba való befektetéssel és több ember – különösen nők és fiatalok – aktivizálásával.

 

Ugyanakkor az Európai Parlament kiemeli a digitális készségek és az azok népszerűsítésébe való befektetés fontosságát, különösen a digitálisan kirekesztettebb embercsoportok, például az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú, a korlátozott iskolai végzettségű, az idősebb, valamint a távoli területeken élő személyek számára.

A készségek 2023-as európai éve uniós szintű koordinációja számára kiemelten fontosak a Bizottság és az illetékes uniós ügynökségek – főleg az Európai Szakképzésfejlesztési Központ, a Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség és az ETF – közötti szinergiák.

 

Az előadó üdvözli a Bizottság azon javaslatát, hogy 2023-at a készségek európai évévé nyilvánítsák az Unió és vállalatai gazdasági versenyképességének fokozása, az európai beruházások fellendítése, az emberek törekvéseinek előmozdítása, valamint a tehetségek kontinensre vonzása érdekében. A készségek európai évéhez kapcsolódó valamennyi tevékenység és szerepvállalási lehetőség hatásának és örökségének tartósan meg kell maradnia 2024 után is.

 

 

LEVÉL A KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (6.12.2022)

Dragoş Pîslaru

Az elnök

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy: Vélemény a készségek 2023-as európai évéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2022)0526 – C9‑03442022 – 2022/0326(COD))

Tisztelt Elnök Úr!

A fent említett eljárás keretében a Kulturális és Oktatási Bizottság felkérést kapott, hogy nyilvánítson véleményt az Ön bizottsága számára. 2018. július 22-i ülésén a koordinátorok úgy határoztak, hogy e levél formájában nyilvánítanak véleményt. Megvizsgálták a kérdést, és ugyanezen az ülésen elfogadták ezt a véleményt.

A Kulturális Bizottság az alábbi módosításokat fogadta el annak érdekében, hogy a készségek európai évével kapcsolatos tevékenységek a készségek szélesebb körét emeljék ki a választópolgárok mint munkavállalók és polgárok igényeit tükrözve. Ez holisztikusabb megközelítést biztosítana az egész életen át tartó tanulással kapcsolatban, amely fontos jelentőséggel bír a társadalom rezilienciája szempontjából, és ennélfogva kedvező környezetet teremt a munkaerőpiacok számára. Remélem, hogy bizottsága támogatni fogja e módosításokat.

Tisztelettel:

Sabine Verheyen

Módosítás  1

Határozatra irányuló javaslat

1 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 2023. év a készségek európai éve (a továbbiakban: európai év).	A 2023. év a készségek európai éve, amely 2023. május 9-én kezdődik (a továbbiakban: európai év).

 

Indokolás

A módosítás a CULT bizottságnak az európai évek kezdő és záró időpontjával kapcsolatban megfogalmazott kérését tükrözi.

Módosítás  2

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A szociális jogok európai pillérének 1., 4. és 5. alapelvével összhangban, hozzájárulva a 2020. évi európai készségfejlesztési programban meghatározott célkitűzésekhez és a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervben meghatározott kiemelt uniós célokhoz, az európai év átfogó célkitűzése az átképzés és továbbképzés további előmozdítása, ezáltal az európai vállalatok, különösen a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése, valamint a digitális és zöld átállásban rejlő lehetőségek társadalmilag igazságos, inkluzív és méltányos módon történő kiaknázása. Konkrétabban az év során végrehajtandó tevékenységek elő fogják mozdítani a készségekkel kapcsolatos szakpolitikákat és beruházásokat annak érdekében, hogy a kettős átállás és a gazdasági helyreállítás során senki ne kerüljön hátrányba, hogy kezelni lehessen a munkaerőhiányt, és egy képzettebb, az e folyamat kínálta lehetőségeket megragadni képes uniós munkaerő jöjjön létre, mégpedig a következők révén:	A szociális jogok európai pillérének 1., 4. és 5. alapelvével összhangban, hozzájárulva a 2020. évi európai készségfejlesztési programban meghatározott célkitűzésekhez és a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervben meghatározott kiemelt uniós célokhoz, az európai év átfogó célkitűzése az egész életen át tartó tanulás szemléletének további előmozdítása, ezáltal előmozdítva a személyes fejlődés lehetőségeit, növelve az európai társadalmak rezilienciáját és az európai vállalatok, különösen a kis- és középvállalkozások versenyképességét, valamint társadalmilag igazságos, inkluzív és méltányos módon kiaknázva a digitális és zöld átállásban rejlő lehetőségeket. Konkrétabban az év során végrehajtandó tevékenységek elő fogják mozdítani a készségekkel kapcsolatos szakpolitikákat és beruházásokat annak érdekében, hogy hogy mindenki részt vehessen a társadalmi és politikai életben, és a kettős átállás és a gazdasági helyreállítás során senki ne kerüljön hátrányba, hogy kezelni lehessen különösen a képzettebb munkaerő iránti munkaerőhiányt,valamint az ahhoz szükséges készségek és kompetenciák hiányosságait, hogy az e folyamatok kínálta lehetőségeket megragadni képes uniós munkaerő jöjjön létre, mégpedig a következők révén:

 

Indokolás

A módosítás kibővíti a célközönséget és azon készségek körét, amelyek a készségek európai éve során a tevékenységek középpontjába kerülnek.

Módosítás  3

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. A képzésbe és a továbbképzésbe való fokozott, hatékonyabb és inkluzívabb beruházások előmozdítása, hogy ezáltal teljeskörűen ki lehessen aknázni a jelenlegi és jövőbeli európai munkaerőben rejlő lehetőségeket, egyidejűleg támogatva az embereket abban, hogy kezelni tudják a munkahelyváltást, hogy tevékeny időskort élhessenek, és hasznot húzzanak a folyamatban lévő gazdasági átalakulás által kínált új lehetőségekből.	1. Az egész életen át tartó tanulásba – többek között a képzésbe és a továbbképzésbe – való fokozott, hatékonyabb és inkluzívabb beruházások előmozdítása, hogy ezáltal teljes körűen ki lehessen aknázni a jelenlegi és jövőbeli európai polgárokban rejlő lehetőségeket, egyidejűleg támogatva az embereket abban, hogy kezelni tudják a munkahelyváltást, hogy tevékeny időskort élhessenek, előmozdítsák személyes fejlődésüket és a társadalmi fejlődést, valamint hasznot húzzanak a folyamatban lévő gazdasági átalakulás által kínált új lehetőségekből. Különös figyelmet kell fordítani a leghátrányosabb helyzetűekre.

 

Indokolás

A módosítás kibővíti a célközönséget és azon készségek körét, amelyek a készségek európai éve során a tevékenységek középpontjába kerülnek.

Módosítás  4

Határozatra irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. A készségek relevanciájának erősítése a szociális partnerekkel, az állami és magán foglalkoztatási szolgálatokkal, a vállalatokkal, az oktatási és képzési szolgáltatókkal való szoros együttműködés, valamint valamennyi kormányzati ággal együttműködésben közös megközelítések kidolgozása révén.	2. A készségek relevanciájának erősítése a szociális partnerekkel, más civil társadalmi szervezetekkel, az állami és magán foglalkoztatási szolgálatokkal, a vállalatokkal, az oktatási és képzési szolgáltatókkal való szoros együttműködés, valamint valamennyi kormányzati ággal együttműködésben közös megközelítések kidolgozása révén.

 

Indokolás

A módosítás kibővíti az érdekelt felek körét, akik meghatározzák a készségek európai éve során a tevékenységek középpontjába kerülő készségek relevanciáját.

Módosítás  5

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) konferenciák, fórumbeszélgetések és további rendezvények, amelyek előmozdítják a vitát arról, hogy a készségfejlesztési politikák milyen szerepet töltenek be a versenyképes, fenntartható és méltányos gazdasági növekedésnek a demográfiai változások fényében történő megvalósításában és miként járulnak ahhoz hozzá, valamint amelyek mozgósítják az érdekelt feleket annak érdekében, hogy a képzéshez való hozzáférés a gyakorlatban is valósággá váljon;	a) konferenciák, fórumbeszélgetések és további rendezvények, amelyek előmozdítják a vitát arról, hogy a készségfejlesztési politikák milyen szerepet töltenek be a szakképzett munkavállalók Unión belül tartásában, az alapkészségek terén való jártasság elérésében, a reziliens demokráciákhoz szükséges aktív polgári szerepvállalásban, a versenyképes, fenntartható és méltányos gazdasági növekedés megvalósításában – tekintettel az olyan jelentős kihívásokra, mint például a demográfiai változás –, és miként járulnak ahhoz hozzá, valamint amelyek mozgósítják az érdekelt feleket annak érdekében, hogy a képzéshez való hozzáférés a gyakorlatban is valósággá váljon;

 

Indokolás

A módosítás kibővíti a célközönséget és azon készségek körét, amelyek a készségek európai éve során a tevékenységek középpontjába kerülnek.

Módosítás  6

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g) a képesítések – köztük az Unión kívül szerzett képesítések – nagyobb átláthatóságát szolgáló eszközök előmozdítása;	g) az EU-ban szerzett képesítések automatikus kölcsönös elismerésének 2025-ig történő megvalósítása, valamint a képesítések – köztük az Unión kívül szerzett képesítések – nagyobb átláthatóságát szolgáló eszközök előmozdítása;

 

Módosítás  7

Határozatra irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
h) a továbbképzési és átképzési lehetőségek és a szakképzés megtervezésében, terjesztésében és végrehajtásában részt vevő köz- és magánszférabeli, valamint nem kormányzati érdekelt felek számára releváns programok, finanszírozási lehetőségek, projektek, fellépések és hálózatok előmozdítása.	h) a továbbképzési és átképzési lehetőségek, az oktatás és a szakképzés megtervezésében, terjesztésében és végrehajtásában részt vevő köz- és magánszférabeli, valamint nem kormányzati érdekelt felek számára releváns programok, finanszírozási lehetőségek, projektek, fellépések és hálózatok előmozdítása.

 

Indokolás

A módosítás kibővíti azon készségek körét, amelyek a készségek európai éve során a tevékenységek középpontjába kerülnek.

Módosítás  8

Határozatra irányuló javaslat

5 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A Bizottság kapcsolatot tart a szociális partnerekkel, a munkaerőpiaci szervekkel, valamint a készségek területén tevékenykedő szervezetek vagy testületek képviselőivel, hogy segítsék a Bizottságot az európai év uniós szintű végrehajtásában.	(4) A Bizottság kapcsolatot tart a szociális partnerekkel, más civil társadalmi szervezetekkel, a munkaerőpiaci szervekkel, a formális és nem formális oktatást nyújtó intézményekkel, valamint a készségek területén tevékenykedő szervezetek vagy testületek képviselőivel, hogy segítsék a Bizottságot az európai év uniós szintű végrehajtásában.

 

Indokolás

A módosítás kibővíti azon személyek körét, akiket a Bizottság a készségek európai éve bevon a tevékenységek végrehajtásába.

 

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

Cím	European Year of Skills 2023
Hivatkozások	COM(2022)0526 – C9-0344/2022 – 2022/0326(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	13.10.2022
Illetékes bizottság  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	EMPL 20.10.2022
Véleménynyilvánításra felkért bizottságok  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	CULT 20.10.2022
Előadók  A kijelölés dátuma	Loucas Fourlas 9.11.2022
Vizsgálat a bizottságban	12.1.2023	24.1.2023
Az elfogadás dátuma	6.2.2023
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	36 2 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	João Albuquerque, Atidzhe Alieva-Veli, Marc Angel, Dominique Bilde, Gabriele Bischoff, Milan Brglez, Leila Chaibi, Ilan De Basso, Jarosław Duda, Estrella Durá Ferrandis, Lucia Ďuriš Nicholsonová, Loucas Fourlas, Cindy Franssen, Helmut Geuking, Elisabetta Gualmini, Alicia Homs Ginel, Agnes Jongerius, Irena Joveva, Radan Kanev, Stelios Kympouropoulos, Sara Matthieu, Max Orville, Kira Marie Peter-Hansen, Dragoş Pîslaru, Dennis Radtke, Elżbieta Rafalska, Guido Reil, Daniela Rondinelli, Mounir Satouri, Nikolaj Villumsen, Marianne Vind
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Carmen Avram, Samira Rafaela, Evelyn Regner, Véronique Trillet-Lenoir, Kim Van Sparrentak
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)	Franc Bogovič, Vlad Gheorghe
A benyújtás dátuma	9.2.2023

 

 

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

36	+
ECR	Elżbieta Rafalska
PPE	Franc Bogovič, Jarosław Duda, Loucas Fourlas, Cindy Franssen, Helmut Geuking, Radan Kanev, Stelios Kympouropoulos, Dennis Radtke
Renew	Atidzhe Alieva-Veli, Lucia Ďuriš Nicholsonová, Vlad Gheorghe, Irena Joveva, Max Orville, Dragoş Pîslaru, Samira Rafaela, Véronique Trillet-Lenoir
S&D	João Albuquerque, Marc Angel, Carmen Avram, Gabriele Bischoff, Milan Brglez, Ilan De Basso, Estrella Durá Ferrandis, Elisabetta Gualmini, Alicia Homs Ginel, Agnes Jongerius, Evelyn Regner, Daniela Rondinelli, Marianne Vind
The Left	Leila Chaibi, Nikolaj Villumsen
Verts/ALE	Sara Matthieu, Kira Marie Peter-Hansen, Mounir Satouri, Kim Van Sparrentak

 

2	-
ID	Dominique Bilde, Guido Reil

 

0	0

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

• [1] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
• [2] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.