JELENTÉS a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

14.4.2023 - (COM(2021)0420 – C9‑0339/2021 – 2021/0239(COD)) - ***I

Gazdasági és Monetáris Bizottság
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadók: Eero Heinäluoma, Damien Carême
(Közös bizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 58. cikke)

Módosítások

• 001-328 (PDF - 566 KB)
• 001-328 (DOC - 138 KB)
• 329-329 (PDF - 845 KB)
• 329-329 (DOC - 278 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2021)0420 – C9‑0339/2021 – 2021/0239(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2021)0420),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114 cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9‑0339/2021),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

– tekintettel az Európai Központi Bank 2022. február 17-i véleményére[1],

– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2021. december 8-i véleményére[2],

– tekintettel eljárási szabályzata 59. és 40. cikkére,

– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A9-0151/2023),

1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

 

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az uniós pénzügyi rendszer pénzmosási, valamint terrorizmusfinanszírozási célú felhasználásának megelőzése tekintetében az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv23 képezi a fő jogi eszközt. Az említett irányelv átfogó jogi keretet határoz meg, amelyet az (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelv24 tovább erősített a felmerülő kockázatok kezelésével és a tényleges tulajdonlás átláthatóságának növelésével. Az elért eredmények ellenére a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kockázatok elégséges mértékű csökkentése és a bűnözők azon kísérleteinek eredményes felderítése érdekében, amelyek az uniós pénzügyi rendszerrel bűnelkövetési célból való visszaélésre irányulnak, további javításokra van szükség.	(1) Az uniós pénzügyi rendszer pénzmosási, valamint terrorizmusfinanszírozási célú felhasználásának megelőzése tekintetében az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv23 képezi a fő jogi eszközt. Az említett irányelv átfogó jogi keretet határoz meg, amelyet az (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelv24 tovább erősített a felmerülő kockázatok kezelésével és a tényleges tulajdonlás átláthatóságának növelésével. Az (EU) 2015/849 irányelv által elért eredmények ellenére az irányelv végrehajtásával kapcsolatos eltérő gyakorlatok és a minimumszabályok helyes végrehajtásának hiánya széttagolt, hiányos és részben nem hatékony szabályozási keretet eredményezett az Unióban. Ezért a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kockázatok elégséges mértékű csökkentése, az irányelv alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatos eltérések kezelése, valamint a bűnözők azon kísérleteinek eredményes felderítése érdekében, amelyek az uniós pénzügyi rendszerrel bűnelkövetési célból való visszaélésre irányulnak, további javításokra van szükség.
__________________	__________________
23 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).	23 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).
24 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 43. o.).	24 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 43. o.).

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (EU) 2015/849 irányelvben a magánszektor szereplőire – az úgynevezett kötelezett szolgáltatókra – vonatkozó kötelezettségeket előíró rendelkezések alkalmazása szempontjából az tekinthető fő kihívásnak, hogy e szabályok nem alkalmazhatók közvetlenül, a megközelítés pedig nemzeti törésvonalak mentén széttagolt. Bár ezek a szabályok három évtizede léteznek és fejlődnek, végrehajtásuk még mindig nem felel meg teljes mértékben az integrált belső piac követelményeinek. Ezért a kívánt egységes alkalmazás érdekében szükséges, hogy a jelenleg az (EU) 2015/849 irányelv hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkozó, az érintett kötelezett szolgáltatók által közvetlenül alkalmazandó szabályokat új rendelet rögzítse.	(2) Az (EU) 2015/849 irányelvben a magánszektor szereplőire – az úgynevezett kötelezett szolgáltatókra – vonatkozó kötelezettségeket előíró rendelkezések alkalmazása szempontjából az tekinthető fő kihívásnak, hogy e szabályok nem alkalmazhatók közvetlenül, a megközelítés pedig nemzeti törésvonalak mentén széttagolt. Bár ezek a szabályok három évtizede léteznek és fejlődnek, végrehajtásuk rendszerint még mindig nem felel meg teljes mértékben az integrált belső piac követelményeinek. Ezért a kívánt egységes alkalmazás érdekében szükséges, hogy a jelenleg az (EU) 2015/849 irányelv hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkozó, az érintett kötelezett szolgáltatók által közvetlenül alkalmazandó szabályokat ez a rendelet rögzítse.

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

2 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A megnövekedett biztonsági fenyegetések miatt kialakult jelenlegi bizonytalan helyzetben meg kell erősíteni és harmonizálni kell a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós jogi keretét, hogy az e területen folytatott bűncselekmények megakadályozása érdekében felszámolják a meglévő hiányosságokat és szigorítsák a jelenlegi szabályozást.

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

2 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) Az Unió határozottan elítélte az Ukrajna elleni jogellenes, provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai támadást, és súlyos embargót vezetett be az orosz bankokkal és oligarchákkal szemben, ugyanakkor rávilágított az orosz bankok által az uniós banki szolgáltatásokon keresztül folytatott pénzmosás rendszereire is. E tekintetben fontos felismerni, hogy a szankciók hosszú távú fenntartása csökkentheti az orosz pénzmosás kockázatát az Unióban.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

3 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) becslése szerint évente a globális bruttó hazai termék (GDP) 2–5%-át érinti a pénzmosás. Emellett a becslések szerint az Unió GDP-jének mintegy 1,5%-át érinti a pénzmosás, és a pénz csupán 1%-át kobozzák végül el1a. Ezért alapvető fontosságú, hogy a tagállamok a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésének megerősítése mellett jelentős erőfeszítéseket tegyenek az illegálisan szerzett pénzek visszaszerzésére.
	__________________
	1a https://eur-lex.europa.eu/legal-content/FR/TXT/?uri=CELEX%3A52021SC0190

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az (EU) 2015/849 irányelv elfogadása óta az uniós büntetőjogi keret közelmúltbeli fejleményei hozzájárultak a pénzmosás, annak alapcselekményei és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésének és az ellenük folytatott küzdelemnek a megerősítéséhez. Az (EU) 2018/1673 európai parlamenti és tanácsi irányelv25 egységes értelmezést alakított ki a terrorizmusfinanszírozás bűncselekménye tekintetében. Az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv26 meghatározta az Unió pénzügyi érdekeit érintő pénzügyi bűncselekményeket, amelyek egyúttal a pénzmosás alapcselekményeinek is tekintendők. Az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv27 egységes értelmezést alakított ki a terrorizmusfinanszírozás bűncselekménye tekintetében. Mivel ezeket a fogalmakat az uniós büntetőjog egyértelművé teszi, a továbbiakban nem indokolt, hogy a pénzmosás, annak alapcselekményei vagy a terrorizmusfinanszírozás fogalmát a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályok határozzák meg. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó uniós keretnek viszont teljes mértékben összhangban kell állnia az Unió büntetőjogi keretével.	(5) Az (EU) 2015/849 irányelv elfogadása óta az uniós büntetőjogi keret közelmúltbeli fejleményei hozzájárultak a pénzmosás, annak alapcselekményei és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésének és az ellenük folytatott küzdelemnek a megerősítéséhez. Az (EU) 2018/1673 európai parlamenti és tanácsi irányelv25 egységes értelmezést alakított ki a terrorizmusfinanszírozás bűncselekménye tekintetében. Az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv26 meghatározta az Unió pénzügyi érdekeit érintő pénzügyi bűncselekményeket, amelyek egyúttal a pénzmosás alapcselekményeinek is tekintendők. Az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv27 egységes értelmezést alakított ki a terrorizmusfinanszírozás bűncselekménye tekintetében. Mivel ezeket a fogalmakat az uniós büntetőjog egyértelművé teszi, a továbbiakban nem indokolt, hogy a pénzmosás, annak alapcselekményei vagy a terrorizmusfinanszírozás fogalmát a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályok határozzák meg. A közbiztonság javítása és az uniós polgárok védelme érdekében a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó uniós keretnek viszont teljes mértékben összhangban kell állnia az Unió büntetőjogi keretével.
__________________	__________________
25 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1673 irányelve (2018. október 23.) a pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 284., 2018.11.12., 22. o.).	25 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1673 irányelve (2018. október 23.) a pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 284., 2018.11.12., 22. o.).
26 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).	26 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
27 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).	27 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A technológia folyamatos fejlődése lehetőséget kínál a magánszektornak arra, hogy új termékeket és rendszereket fejlesszen ki pénzeszköz- vagy értékcsere céljából. Bár ez pozitív jelenség, új pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokat eredményezhet, mivel a bűnözők folyamatosan módot találnak a sebezhetőségek kihasználására annak érdekében, hogy világszerte elrejtsék és mozgassák a jogellenesen szerzett pénzeszközöket. A kriptoeszköz-szolgáltatók és a közösségi finanszírozási platformok ki vannak téve az új csatornákkal illegális pénzáramlás céljából való visszaélésnek, ugyanakkor megfelelő helyzetben vannak az ilyen pénzáramlások felderítéséhez és a kockázatok csökkentéséhez. Az uniós jogszabályok hatályát ezért a kriptoeszközökkel kapcsolatos FATF-standardok közelmúltbeli fejleményeivel összhangban ki kell terjeszteni ezekre a jogi személyekre.	(6) A technológia folyamatos fejlődése lehetőséget kínál a magánszektornak arra, hogy új termékeket és rendszereket fejlesszen ki pénzeszköz- vagy értékcsere céljából. Bár ez pozitív jelenség, új pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokat eredményezhet, mivel a bűnözők folyamatosan módot találnak a sebezhetőségek kihasználására annak érdekében, hogy világszerte elrejtsék és mozgassák a jogellenesen szerzett pénzeszközöket. A kriptoeszköz-szolgáltatók, a nem helyettesíthető token (NFT) platformok és a közösségi finanszírozási platformok ki vannak téve az új csatornákkal illegális pénzáramlás céljából való visszaélésnek, ugyanakkor megfelelő helyzetben vannak az ilyen pénzáramlások felderítéséhez és a kockázatok csökkentéséhez. Az uniós jogszabályok hatályát ezért a kriptoeszközökkel kapcsolatos Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) standardok közelmúltbeli fejleményeivel összhangban ki kell terjeszteni ezekre a jogi személyekre. Az NFT-platformokra nem terjed ki a kriptoeszköz-szolgáltatóknak az (EU) 2023/... rendelet [a kriptoeszközök piacairól szóló rendelet] szerinti jelenlegi fogalommeghatározása, mert nem nyújtanak szolgáltatásokat a helyettesíthető és nem egyedi kriptoeszközökkel kapcsolatosan. E hiányosság megszüntetése, valamint a pénzmosáshoz és a terrorizmusfinanszírozáshoz kapcsolódó kockázatok csökkentése érdekében az NFT-platformokat ezért a kötelezett szolgáltatók külön kategóriájaként be kell vonni a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni horizontális keretbe.

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós szabályoknak a decentralizált autonóm szervezetekre és más decentralizált pénzügyi rendszerekre is ki kell terjednie, amennyiben olyan kriptoeszköz-szolgáltatásokat végeznek vagy nyújtanak egy másik személy számára vagy nevében, amelyeket közvetlenül vagy közvetve – többek között intelligens szerződéseken vagy szavazási protokollokon keresztül – azonosítható természetes és jogi személyek ellenőriznek. Ilyen esetekben a decentralizált szervezeteket vagy rendszereket az (EU) 2023/... [hivatkozás helye: javaslat a kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló rendeletre – COM(2020) 593] rendelet hatálya alá tartozó kriptoeszköz-szolgáltatóknak kell tekinteni a kereskedelmi címkétől, illetve attól függetlenül, hogy decentralizált autonóm szervezetként és más decentralizált pénzügyi rendszerként azonosítják-e magukat. Az e rendelet hatálya alá tartozó fejlesztőknek, tulajdonosoknak vagy üzemeltetőknek a szoftver vagy platform elindítása vagy használata előtt fel kell mérniük a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatát, és megfelelő intézkedéseket kell hozniuk a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok folyamatos és előretekintő csökkentése érdekében.

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

6 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6b) A virtuális világ új lehetőségeket kínál a bűnözők számára a tiltott pénzeszközök elrejtésére és továbbítására azáltal, hogy azokat virtuális javak, például virtuális ingatlanok, virtuális földterületek és egyéb nagy keresletű áruk megvásárlására és továbbértékesítésére használják fel. Bár jelenleg nincs külön szabályozási keret a metaverzumra vonatkozóan, a metaverzum elterjedésével és fejlődésével a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és a szankciók kijátszásának kockázata jelentősen megnő. A kötelezett szolgáltatóknak tisztában kell lenniük ezekkel a kockázatokkal, és a virtuális világban való működésük során is meg kell felelniük a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségeknek az e rendelet hatálya alá tartozó olyan tevékenységekkel és műveletekkel kapcsolatban, amelyeket például az ingatlanügyek, a pénzügyek és a szellemi tulajdon területén tapasztalattal rendelkező jogi szakemberek – többek között jogi segítségnyújtás vagy tanácsadás során is – egyre nagyobb mértékben folytathatnak.

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Indokolt, hogy e rendelet hatálya kiterjedjen a jogi hivatások független képviselőire, ha azok pénzügyi vagy társasági ügyletekben vesznek részt, ideértve az adótanácsadást is, mivel ezekben az esetekben fennáll a kockázata annak, hogy a jogi hivatások e képviselői által nyújtott szolgáltatásokkal visszaélnek a büntetendő cselekményből származó jövedelem legalizálása vagy a terrorizmus finanszírozása céljából. Mentességet kell azonban nyújtani az igazságszolgáltatási eljárás előtt, az eljárás folyamán és azt követően, vagy az ügyfél jogi helyzetének tisztázása során szerzett információkra vonatkozó bejelentési kötelezettség alól, és ezen információk esetében érvényesülnie kell a titoktartási kötelezettségnek. A jogi tanácsadásra ezért továbbra is vonatkoznia kell a szakmai titoktartási kötelezettségnek, kivéve, ha a jogi hivatás képviselője pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási tevékenységekben vesz részt, ha a jogi tanácsadás nyújtása pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára történik, vagy ha a jogi hivatás képviselője tudatában van annak, hogy az ügyfél a jogi tanácsot pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás érdekében kéri.	(9) E rendeletnek nem célja a tagállamokban különböző formában működő független jogi és adóügyi hivatások szabályozása, illetve az ilyen szakemberek igazságszolgáltatásban és jogállamiságban betöltött védelmi szerepének lényegébe való beavatkozás, amely a titoktartási kötelezettség alapját képezi. Ugyanakkor a jogi hivatások független képviselői, könyvvizsgálók, külső könyvelők és adótanácsadók, akik egyes tagállamokban a bírósági eljárások keretében jogosultak az ügyfél védelmére vagy képviseletére, illetve az ügyfél jogi helyzetének megállapítására, a védelmi szereptől távol eső tevékenységeket is végeznek. Ezért indokolt, hogy e rendelet hatálya kiterjedjen rájuk is, ha pénzügyi vagy társasági ügyletekben vesznek részt, ideértve az adótanácsadást, illetve a befektetői állampolgársági és letelepedési programokkal kapcsolatos tanácsadást is, mivel ezekben az esetekben fennáll a kockázata annak, hogy a jogi hivatások e képviselői által nyújtott szolgáltatásokkal visszaélnek a büntetendő cselekményből származó jövedelem legalizálása vagy a terrorizmus finanszírozása céljából. Mentességet kell azonban nyújtani az igazságszolgáltatási eljárás előtt, az eljárás folyamán és azt követően szerzett információkra vonatkozó bejelentési kötelezettség alól, és ezen információk esetében érvényesülnie kell a titoktartási kötelezettségnek. Mentességet kell biztosítani az ügyfél jogi helyzetének tisztázása során végzett tevékenységekre is, és – a nem jogi tanácsadással ellentétben – ilyen esetben is érvényesülnie kell a titoktartási kötelezettségnek, amennyiben e tevékenységek célja az ügyfelek jogainak és kötelezettségeinek megállapítása. A jogi tanácsadásra ezért továbbra is vonatkoznia kell a szakmai titoktartási kötelezettségnek, kivéve, ha a jogi hivatás képviselője pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási tevékenységekben vesz részt, ha a jogi tanácsadás nyújtása – beleértve az adóügyekkel, illetve a befektetői állampolgársági és letelepedési programokkal kapcsolatos tanácsadást – pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára történik, vagy ha a jogi hivatás képviselője tényszerű és objektív körülmények alapján tudatában van annak vagy gyanítja, hogy az ügyfél a jogi tanácsot pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás érdekében, illetve tartózkodási jogok vagy állampolgárság befektetői rendszereken keresztüli igénylése céljából kéri. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára történő felhasználás különösen nagy kockázatával járó konkrét ügyletek tekintetében ügyfél-átvilágítási kötelezettségeket fogadjanak el vagy tartsanak fenn a független jogi szakemberek, könyvvizsgálók, külső könyvelők és adótanácsadók tekintetében.

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) Az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: Alapjogi Charta) garantált jogok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében egyes tagállamokban az ügyfelet igazságszolgáltatási eljárásokban védeni vagy képviselni, illetve az ügyfél jogi helyzetét tisztázni jogosult könyvvizsgálók, külső könyvelők és adótanácsadók esetében az általuk e feladatok ellátása során szerzett információknak nem kell bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozniuk.	(10) Az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: Alapjogi Charta) garantált jogok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében egyes tagállamokban az ügyfelet igazságszolgáltatási eljárásokban védeni vagy képviselni, illetve az ügyfél jogi helyzetét tisztázni jogosult könyvvizsgálók, külső könyvelők és adótanácsadók esetében az általuk e feladatok ellátása során szerzett információknak nem kell bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozniuk, kivéve, ha a könyvvizsgálók, külső könyvelők vagy adótanácsadók pénzmosásban vagy terrorizmusfinanszírozásban vesznek részt, a jogi tanácsadást pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljából nyújtják, vagy ha a könyvvizsgálónak, a külső könyvelőnek vagy az adótanácsadónak tényszerű és objektív körülmények alapján alapos gyanúja van arra, hogy az ügyfél pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljából kéri a jogi tanácsot – ideértve az adóügyi kérdéseket vagy a befektetői állampolgársági és letelepedési programokat is –, és a kért jogi tanács nem kapcsolódik bírósági eljáráshoz. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának különösen magas kockázatával járó konkrét ügyletek tekintetében további jelentéstételi kötelezettségeket fogadjanak el vagy tartsanak fenn, amelyekre nem vonatkozik az információtovábbítási kötelezettség alóli mentesség. E célból a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy nemzeti jogukba egyedi rendelkezéseket vezessenek be az e rendelet alapján az ilyen szakemberekre alkalmazandó követelmények alkalmazására vonatkozóan.

Módosítás  12

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) A közösségi finanszírozási platformok pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokkal szembeni sebezhetősége általános, a belső piac egészét érinti. Az eddigiek során tagállamonként eltérő megközelítések alakultak ki e kockázatok kezelését illetően. Az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet28uniós szinten harmonizálja az üzleti befektetésekre és a hitelalapú közösségi finanszírozási platformokra vonatkozó szabályozási megközelítést, és biztosítja, hogy elégséges és koherens biztosítékok álljanak rendelkezésre a potenciális pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok kezelésére. Ezek között vannak olyan követelmények, amelyek a pénzeszközök és a fizetések kezelésére vonatkoznak az említett platformokon végrehajtott valamennyi pénzügyi tranzakcióval összefüggésben. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak az ilyen ügyletek végrehajtásához engedélyt kell kérniük, vagy pénzforgalmi szolgáltatóval, illetve hitelintézettel kell partnerséget kialakítaniuk. A rendelet biztosítékokat is meghatároz az engedélyezési eljárás, a vezetés jó hírnevének értékelése, valamint a projektgazdákra vonatkozó átvilágítási eljárások keretében. A Bizottságnak 2023. november 10-ig értékelnie kell az említett rendeletről szóló jelentésében, hogy szükség lehet-e további biztosítékokra. Ezért indokolt, hogy az (EU) 2020/1503 rendelet alapján engedélyezett közösségi finanszírozási platformokra ne vonatkozzanak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós jogszabályok.	(12) A közösségi finanszírozási platformok pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokkal szembeni sebezhetősége általános, a belső piac egészét érinti. Az eddigiek során tagállamonként eltérő megközelítések alakultak ki e kockázatok kezelését illetően. Jóllehet az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet28 uniós szinten harmonizálja az üzleti befektetésekre és a hitelalapú közösségi finanszírozási platformokra vonatkozó szabályozási megközelítést, és bizonyos olyan, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó követelményeket állapít meg, amelyek a projektgazdák tekintetében és az engedélyezési eljárások keretében a közösségi finanszírozási platformok átvilágítására korlátozódnak, a közösségi finanszírozási platformok számára a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem tekintetében szilárd kötelezettségeket előíró harmonizált jogi keret hiánya hiányosságokhoz vezet és gyengíti a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós biztosítékokat. Ezért biztosítani kell, hogy az összes közösségi finanszírozási platformra, köztük az (EU) 2020/1503 rendelet alapján engedélyezett közösségi finanszírozási platformokra is a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós jogszabályok vonatkozzanak.
__________________	__________________
28 Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1503 rendelete (2020. október 7.) az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (HL L 347., 2020.10.20., 1. o.).	28 Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1503 rendelete (2020. október 7.) az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (HL L 347., 2020.10.20., 1. o.).

Módosítás  13

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) Az (EU) 2020/1503 rendelet alapján engedéllyel nem rendelkező közösségi finanszírozási platformok jelenleg vagy szabályozatlanok, vagy eltérő szabályozási megközelítések hatálya alá tartoznak, többek között a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok kezelésére vonatkozó szabályokkal és eljárásokkal kapcsolatban. A következetesség és annak érdekében, hogy az említett környezetben ne maradjanak kontrollálatlan kockázatok, minden olyan közösségi finanszírozási platformra, amely nem rendelkezik az (EU) 2020/1503 rendelet szerinti engedéllyel, és ennélfogva nem tartozik az abban foglalt biztosítékok hatálya alá, a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok csökkentése érdekében a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályok alkalmazandók.	törölve

Módosítás  14

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) Az árukereskedők egyes kategóriái különösen ki vannak téve a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatoknak, mivel az általuk kezelt kisméretű, szállítható áruk nagy értéket képviselnek. Ezért a nemesfémekkel és drágakövekkel kereskedő személyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények hatálya alá kell tartozniuk.	(15) A nemesfémekkel, drágakövekkel, valamint luxuscikkekkel kereskedő személyek a fizetési eszköztől függetlenül különösen jelentős pénzmosási kockázatoknak vannak kitéve. A bűnszervezetek több alkalommal használták ezt a könnyen hozzáférhető és különleges szakértelmet nem igénylő módszert arra, hogy a bűncselekményből származó jövedelmet a külföldi piacokon nagy keresletnek örvendő árukra váltsák. Ezért a nemesfémekkel és drágakövekkel, valamint luxuscikkekkel kereskedő személyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények hatálya alá kell tartozniuk.

Módosítás  15

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) A befektetői migrációt segítő gazdasági szereplők olyan magánvállalkozások, szervek vagy személyek, amelyek (akik) harmadik országbeli állampolgárok nevében közvetlenül eljárnak a tagállamok illetékes hatóságainál vagy azokkal kapcsolatba lépnek, vagy közvetítői szolgáltatásokat nyújtanak olyan harmadik országbeli állampolgároknak, akik befektetés – tőketranszfer, ingatlanvásárlás vagy -bérlés, államkötvénybe való befektetés, gazdasági társaságokba való befektetés, adományozás, alapítvány, a közjót szolgáló tevékenység, vagy az állami költségvetéshez való hozzájárulás – fejében tartózkodási jogot kívánnak szerezni valamely tagállamban. A befektetői letelepedési programok kockázatot és sebezhetőséget hordoznak a pénzmosással, a korrupcióval és az adókijátszással kapcsolatban. Ezeket a kockázatokat súlyosbítják a valamely tagállamban való tartózkodáshoz kapcsolódó, határokon átnyúló jogok. Ezért szükséges, hogy a befektetői migrációt segítő gazdasági szereplők a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségek hatálya alá tartozzanak. Ez a rendelet nem alkalmazandó a befektetői állampolgársági programokra, amelyek keretében befektetés fejében állampolgárság szerezhető, mert az ilyen programokat úgy kell tekinteni, mint amelyek aláássák az uniós polgárság alapvető jogállását és a tagállamok közötti lojális együttműködést.	(16) A befektetői migrációt segítő gazdasági szereplők olyan magánvállalkozások, szervek vagy személyek, amelyek (akik) harmadik országbeli állampolgárok nevében közvetlenül eljárnak a tagállamok illetékes hatóságainál vagy azokkal kapcsolatba lépnek, vagy közvetítői szolgáltatásokat nyújtanak olyan harmadik országbeli állampolgároknak, akik befektetés – tőketranszfer, ingatlanvásárlás vagy -bérlés, államkötvénybe való befektetés, gazdasági társaságokba való befektetés, adományozás, alapítvány, a közjót szolgáló tevékenység, vagy az állami költségvetéshez való hozzájárulás – fejében tartózkodási jogot kívánnak szerezni valamely tagállamban. A befektetői letelepedési és állampolgársági programok kockázatot és sebezhetőséget hordoznak a pénzmosással, a korrupcióval és az adókijátszással kapcsolatban. Ezeket a kockázatokat súlyosbítják a valamely tagállamban való tartózkodáshoz kapcsolódó, határokon átnyúló jogok. Ezért szükséges, hogy a befektetői migrációt segítő gazdasági szereplők a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségek hatálya alá tartozzanak. Tekintettel a befektetői állampolgársági programok jelentette kockázatokra és sebezhetőségekre, amelyek keretében befektetés fejében letelepedési jog vagy állampolgárság szerezhető, be kell tiltani a befektetői állampolgársági programokat, valamint minimumkövetelményeket kell szabni a befektetői letelepedési programok keretében a tagállami hatóságok által végzett értékelés során, annak biztosítása érdekében, hogy fokozott átvilágítási intézkedéseket alkalmazzanak a kérelmezőkre, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatosan az e rendelettel összhangban azonosított egyes országok állampolgárai ne kaphassanak semmilyen jogállást ilyen programok alapján.

Módosítás  16

Rendeletre irányuló javaslat

18 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(18a) A FATF 2009. júliusi, „Pénzmosás a labdarúgó-ágazatban” című jelentése szerint „a professzionális labdarúgás piaca az elüzletiesedés folyamatának köszönhetően határozottan erősödött. A labdarúgásba fektetett pénzek főként a televíziós jogok és a vállalati szponzorálás növekedése miatt emelkedtek. Ezzel párhuzamosan a hivatásos futballjátékosok munkaerőpiacán soha nem látott mértékű globalizáció ment végbe: egyre több labdarúgó szerződik hazáján kívüli csapatokhoz, és az átigazolási kifizetések elképesztő méreteket öltöttek. A határokon átnyúló pénzmozgások nagyrészt kívül eshetnek a nemzeti és szupranacionális labdarúgó szervezetek ellenőrzésén, ami lehetőséget teremt a pénzek mozgatására és tisztára mosására. Ugyanakkor a magánbefektetőktől származó pénzek a futballklubokba áramlanak a működésüket fenntartására, és hosszú távú megtérülést biztosítsanak a befektetőknek a médiajogok, a jegyeladások, a játékosok eladásából származó bevételek és a kapcsolt termékeladások tekintetében.”  Az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a belső piacot érintő és a határokon átnyúló tevékenységekkel kapcsolatos pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok értékeléséről szóló, 2019. július 24-i jelentésében a Bizottság értékelte a professzionális labdarúgást, és kijelentette, hogy „bár az továbbra is népszerű sport, egyben jelentős gazdasági hatással bíró globális iparág is. A profi labdarúgás bonyolult szervezete és az átláthatóság hiánya termékeny talajt teremtett az illegális források felhasználásához. Kétes pénzösszegeket fektetnek be a sportba nyilvánvaló vagy megmagyarázható pénzügyi megtérülés vagy nyereség nélkül.”  A professzionális labdarúgás nagy kockázatot jelentő új ágazat, és e rendelet alkalmazásában kötelezett szolgáltatóknak kell tekinteni a magas szintű profi labdarúgó-egyesületeket és a labdarúgó-ágazatban működő sportügynököket, valamint az Európai Labdarúgó-szövetségében tagsággal rendelkező tagállamokban működő labdarúgó-egyesületeket.

Módosítás  17

Rendeletre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19) Fontos, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelményeket arányos módon alkalmazzák, és hogy bármely követelmény előírása arányos legyen azzal a szereppel, amelyet a kötelezett szolgáltatók játszhatnak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésében. E célból lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy e rendelet kockázatalapú megközelítésével összhangban bizonyos gazdasági szereplőket mentesítsenek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények alól, amennyiben az általuk végzett tevékenységek alacsony pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatot jelentenek, és ha a tevékenységek jellegüket tekintve korlátozottak. Az ilyen mentességek uniós szinten átlátható és következetes alkalmazása érdekében mechanizmust kell létrehozni, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy ellenőrizze a megadni kívánt mentességek indokoltságát. A Bizottságnak ezenkívül a nyújtott mentességeket évente közzé kell tennie az Európai Unió Hivatalos Lapjában.	(19) (A magyar változatot nem érinti.)

Módosítás  18

Rendeletre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) A belső rendszerekre és kontrollmechanizmusokra vonatkozó, a belső piacon működő valamennyi kötelezett szolgáltatóra alkalmazandó következetes szabályrendszer megerősíti a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó követelményeknek való megfelelést, és hatékonyabbá teszi a felügyeletet. A pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok elégséges mértékű csökkentése érdekében a kötelezett szolgáltatóknak kockázatalapú politikákból, kontrollmechanizmusokból és eljárásokból álló belső ellenőrzési keretrendszerrel kell rendelkezniük, emellett a szervezet egészében egyértelműen meg kell osztaniuk a felelősségi köröket. E rendelet kockázatalapú megközelítésével összhangban ezeknek a politikáknak, kontrollmechanizmusoknak és eljárásoknak arányosnak kell lenniük a kötelezett szolgáltató jellegével és méretével, és azokra a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokra kell reagálniuk, amelyekkel a szolgáltató szembesül.	(20) A belső rendszerekre és kontrollmechanizmusokra vonatkozó, a belső piacon működő valamennyi kötelezett szolgáltatóra alkalmazandó következetes szabályrendszer megerősíti a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó követelményeknek való megfelelést, és hatékonyabbá teszi a felügyeletet. A pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok elégséges mértékű csökkentése érdekében a kötelezett szolgáltatóknak kockázatalapú politikákból, kontrollmechanizmusokból és eljárásokból álló belső ellenőrzési keretrendszerrel kell rendelkezniük, emellett a szervezet egészében egyértelműen meg kell osztaniuk a felelősségi köröket. E rendelet kockázatalapú megközelítésével összhangban ezeknek a politikáknak, kontrollmechanizmusoknak és eljárásoknak arányosnak kell lenniük a kötelezett szolgáltató jellegével, tevékenységével és méretével, és azokra a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokra kell reagálniuk, amelyekkel a szolgáltató szembesül.

Módosítás  19

Rendeletre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(23) A FATF standardokat dolgozott ki, amelyek alapján a joghatóságoknak azonosítaniuk és értékelniük kell a proliferációfinanszírozáshoz kapcsolódó célzott pénzügyi szankciók esetleges végre nem hajtásának vagy kijátszásának kockázatát, és intézkedéseket kell hozniuk e kockázatok csökkentésére. A FATF ma bevezetett új standardjai nem helyettesítik és nem gyengítik azokat a szigorú követelményeket, amelyek szerint az országoknak célzott pénzügyi szankciókat kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy megfeleljenek az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának a tömegpusztító fegyverek elterjedésének és finanszírozásának megelőzéséről, visszaszorításáról és megzavarásáról szóló vonatkozó rendeleteinek. E jelenleg hatályos, uniós szinten a 2010/413/KKBP31 és a (KKBP) 2016/849 tanácsi határozattal32, valamint a 267/2012/EU33 és az (EU) 2017/1509 tanácsi rendelettel34 végrehajtott kötelezettségek továbbra is szigorú szabályalapú kötelezettségek maradnak, amelyek az Unión belül valamennyi természetes és jogi személyre nézve kötelezőek.	(23) A FATF standardokat dolgozott ki, amelyek alapján a joghatóságoknak azonosítaniuk és értékelniük kell a proliferációfinanszírozáshoz kapcsolódó célzott pénzügyi szankciók esetleges végre nem hajtásának vagy kijátszásának kockázatát, és intézkedéseket kell hozniuk e kockázatok csökkentésére. A FATF ma bevezetett új standardjai nem helyettesítik és nem gyengítik azokat a szigorú követelményeket, amelyek szerint az országoknak célzott pénzügyi szankciókat kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy megfeleljenek az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának a tömegpusztító fegyverek elterjedésének és finanszírozásának megelőzéséről, visszaszorításáról és megzavarásáról szóló vonatkozó rendeleteinek. E jelenleg hatályos, uniós szinten a 2010/413/KKBP31 és a (KKBP) 2016/849 tanácsi határozattal32, valamint a 267/2012/EU33 és az (EU) 2017/1509 tanácsi rendelettel34 végrehajtott kötelezettségek továbbra is szigorú szabályalapú kötelezettségek maradnak, amelyek az Unión belül valamennyi természetes és jogi személyre nézve kötelezőek. Ugyanezt a megközelítést kell alkalmazni az egyéb célzott pénzügyi szankciókra, köztük a terrorizmussal és a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos célzott pénzügyi szankciókra is.
__________________	__________________
31 2010/413/KKBP: A Tanács 2010/413/KKBP határozata (2010. július 26.) az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2007/140/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről (HL L 195., 2010.7.27., 39. o.).	31 2010/413/KKBP: A Tanács 2010/413/KKBP határozata (2010. július 26.) az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2007/140/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről (HL L 195., 2010.7.27., 39. o.).
32 A Tanács (KKBP) 2016/849 határozata (2016. május 27.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2013/183/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2016.5.28., 79. o.).	32 A Tanács (KKBP) 2016/849 határozata (2016. május 27.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2013/183/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2016.5.28., 79. o.).
33 A Tanács 267/2012/EU rendelete (2012. március 23.) az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2012.3.24., 1. o.).	33 A Tanács 267/2012/EU rendelete (2012. március 23.) az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2012.3.24., 1. o.).
34 A Tanács (EU) 2017/1509 rendelete (2017. augusztus 30.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 329/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 224., 2017.8.31., 1. o.).	34 A Tanács (EU) 2017/1509 rendelete (2017. augusztus 30.) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 329/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 224., 2017.8.31., 1. o.).

Módosítás  20

Rendeletre irányuló javaslat

23 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(23a) Az uniós jogszabályok nem tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek ismertetik azokat a rendszereket és ellenőrzéseket, amelyekkel a hitelintézeteknek és pénzügyi intézményeknek a célzott pénzügyi szankciókkal kapcsolatos kötelezettségeknek való megfelelés érdekében rendelkezniük kell. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem jövőbeli uniós keretéről szóló jelentésében az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) (EBH) megjegyezte, hogy azokban az esetekben, amikor a jogszabályok mentességet biztosítanak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem bizonyos követelményei alól – például alkalmi ügyletekkel kapcsolatban –, nyilvánvaló ellentmondás áll fenn a kockázatalapú mentességek és az alkalmazandó szankciórendszereknek való megfelelés abszolút követelménye között, ami eredménykötelezettséget jelent. Az EBH azt is megállapította, hogy a tagállamok eltérően értelmezik a pénzforgalmi szolgáltatók azon kötelezettségét, hogy a szankciólisták alapján átvilágítsák a fizető felet vagy a kedvezményezettet. Ez a helyzet szabályozási arbitrázshoz és joghézagokhoz vezethet, ami gyengítheti az uniós célzott pénzügyi szankciók rendszerét. Ezért közös előírásokat kell megállapítani azokra az intézkedésekre vonatkozóan, amelyeket a hitelintézeteknek és pénzügyi intézményeknek a pénzügyi szankciókkal kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése érdekében meg kell hozniuk.

Módosítás  21

Rendeletre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(24) A legújabb nemzetközi fejlemények figyelembevétele érdekében e rendelet követelményt vezetett be, amely szerint a kötelezett szolgáltatók szintjén kell azonosítani, értelmezni, kezelni és csökkenteni a proliferációfinanszírozással kapcsolatos célzott pénzügyi szankciók végre nem hajtásával vagy kijátszásával összefüggő kockázatokat.	(24) A legújabb nemzetközi fejlemények figyelembevétele érdekében e rendelet követelményt vezetett be, amely szerint a kötelezett szolgáltatók szintjén kell azonosítani, értelmezni, kezelni és csökkenteni az összes célzott pénzügyi szankció – beleértve a terrorizmussal és a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos célzott pénzügyi szankciókat és a proliferációfinanszírozással kapcsolatos célzott pénzügyi szankciókat – végre nem hajtásával, eltérő végrehajtásával vagy kijátszásával összefüggő kockázatokat.

Módosítás  22

Rendeletre irányuló javaslat

24 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(24a) Az ENSZ által elfogadott szankciók lényeges kockázati tényezők a pénzmosás, az alapbűncselekmények és a terrorizmus finanszírozása szempontjából, mivel azok a terrorizmus és a terrorizmusfinanszírozás jelentette fenyegetéseket, az emberi jogok megsértésével kapcsolatos bűncselekményeket és a tömegpusztító fegyverek elterjedését hivatottak kezelni. Ezért e tekintetben a magas kockázatú helyzetekben megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozni, a célzott uniós pénzügyi szankciórendszer keretében előírt, szabályokon alapuló kötelezettségek alkalmazásának sérelme nélkül;

Módosítás  23

Rendeletre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(25) Fontos, hogy a kötelezett szolgáltatók a vezetésük szintjén minden intézkedést megtegyenek a belső politikák, kontrollmechanizmusok és eljárások végrehajtása, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények teljesítése érdekében. A kötelezett szolgáltató politikáinak, kontrollmechanizmusainak és eljárásainak végrehajtásáért felelős személyként a vezetés egy tagját kell kijelölni, ugyanakkor helyénvaló, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelményeknek való megfelelés felelőssége végső soron a jogi személy irányító szervét terhelje. A kötelezett szolgáltató pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó politikáinak, kontrollmechanizmusainak és eljárásainak napi szintű végrehajtásával kapcsolatos feladatokkal megfelelési vezetőt kell megbízni.	(25) Fontos, hogy a kötelezett szolgáltatók a vezetésük szintjén minden intézkedést megtegyenek a belső politikák, kontrollmechanizmusok és eljárások végrehajtása, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények teljesítése érdekében. A kötelezett szolgáltató politikáinak, kontrollmechanizmusainak és eljárásainak végrehajtásáért felelős személyként a vezetés egy tagját kell kijelölni, ugyanakkor helyénvaló, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelményeknek való megfelelés felelőssége végső soron a jogi személy vezető szervét terhelje. A kötelezett szolgáltató pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó politikáinak, kontrollmechanizmusainak és eljárásainak napi szintű végrehajtásával kapcsolatos feladatokkal megfelelési vezetőt kell megbízni.

Módosítás  24

Rendeletre irányuló javaslat

27 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(27a) A kötelezett szolgáltatók olyan személyzetet alkalmazhatnak, akik szakmai tevékenységük révén maguk is kötelezett szolgáltatónak minősülhetnek. Mivel a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni keret a vállalkozások vagy önállóan dolgozó szakemberek mint a pénzügyi rendszer kapuőreinek szerepére épül, nem célozza az ilyen munkavállalókat. E rendelet végrehajtásának megkönnyítése érdekében helyénvaló tisztázni a munkavállalók – például a vállalati ügyvédek – helyzetét, akikre nem vonatkozhatnak e rendelet követelményei, amikor a kötelezett szolgáltatók alkalmazottjaként végzik feladatukat.

Módosítás  25

Rendeletre irányuló javaslat

27 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(27b) Mivel a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények a kötelezett szolgáltatók – mind jellegüket, mind méretüket tekintve – széles körére alkalmazandók, a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának feladata, hogy az arányosság elvének és az adminisztratív és pénzügyi terhek enyhítésének kellő figyelembevételével minimumkövetelményekre és minimumszabályokra vonatkozó szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozzon ki olyan kötelezett szolgáltatók számára, amelyek egyéni kereskedők, egyetlen szolgáltatók vagy mikrovállalkozások.

Módosítás  26

Rendeletre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(28) A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó csoportszintű politikák és eljárások következetes végrehajtása kulcsfontosságú a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok csoporton belüli megbízható és eredményes kezeléséhez. E célból az anyavállalatnak csoportszintű politikákat, kontrollmechanizmusokat és eljárásokat kell elfogadnia és végrehajtania. A csoporthoz tartozó kötelezett szolgáltatók számára elő kell írni az információcserét, amennyiben az releváns a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése szempontjából. Az információmegosztás során a titoktartás, az adatvédelem és az információk felhasználása tekintetében elégséges garanciáknak kell érvényesülniük. Az AMLA számára feladatként kell előírni, hogy szabályozási standardtervezeteket dolgozzon ki, amelyek meghatározzák a csoportszintű eljárások és politikák minimumkövetelményeit, beleértve a csoporton belüli információmegosztás minimumszabályait, valamint azon anyavállalatok szerepét és felelősségi körét, amelyek maguk nem kötelezett szolgáltatók.	(28) A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó csoportszintű politikák és eljárások következetes végrehajtása kulcsfontosságú a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok csoporton belüli megbízható és eredményes kezeléséhez. E célból az anyavállalatnak csoportszintű politikákat, kontrollmechanizmusokat és eljárásokat kell elfogadnia és végrehajtania. A csoporthoz tartozó kötelezett szolgáltatók számára elő kell írni az információcserét, amennyiben az releváns a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése szempontjából. Az információmegosztás során a titoktartás, az adatvédelem és az információk felhasználása tekintetében elégséges garanciáknak kell érvényesülniük. Az AMLA számára feladatként kell előírni, hogy – az arányosság elvének figyelembevétele mellett – szabályozási standardtervezeteket dolgozzon ki, amelyek meghatározzák a csoportszintű eljárások és politikák minimumkövetelményeit, beleértve a csoporton belüli információmegosztás minimumszabályait, valamint azon anyavállalatok szerepét és felelősségi körét, amelyek maguk nem kötelezett szolgáltatók.

Módosítás  27

Rendeletre irányuló javaslat

29 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(29) A csoportokon kívül más struktúrák is léteznek, például hálózatok vagy partnerségek, amelyekben a kötelezett szolgáltatókra közös tulajdonosi, irányítási és megfelelési kontrollmechanizmusok vonatkozhatnak. Az ágazaton belüli egyenlő versenyfeltételek biztosítása és az ágazati szereplők túlterhelésének elkerülése érdekében az AMLA-nak azonosítania kell azokat a helyzeteket, amelyekben hasonló csoportszintű politikáknak kell vonatkozniuk ezekre a struktúrákra.	(29) A csoportokon kívül más struktúrák is léteznek, például hálózatok vagy partnerségek, amelyekben a kötelezett szolgáltatókra közös tulajdonosi, irányítási és megfelelési kontrollmechanizmusok vonatkozhatnak. Az ágazaton belüli egyenlő versenyfeltételek biztosítása és az ágazati szereplők túlterhelésének elkerülése érdekében az AMLA-nak – az arányosság elvének figyelembevétele mellett – azonosítania kell azokat a helyzeteket, amelyekben hasonló csoportszintű politikáknak kell vonatkozniuk ezekre a struktúrákra.

Módosítás  28

Rendeletre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(30) Vannak olyan körülmények, amikor a kötelezett szolgáltatók fióktelepei és leányvállalatai olyan harmadik országokban találhatók, ahol a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem minimumkövetelményei – ideértve az adatvédelmi kötelezettségeket is – kevésbé szigorúak, mint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó uniós keret. Ilyen helyzetekben, továbbá az uniós pénzügyi rendszer pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának teljes körű megakadályozása, valamint az uniós polgárok személyes adatai tekintetében a legmagasabb szintű védelem biztosítása érdekében ezeknek a fióktelepeknek és leányvállalatoknak meg kell felelniük a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó, uniós szinten meghatározott követelményeknek. Amennyiben egy harmadik ország joga nem teszi lehetővé az említett követelményeknek való megfelelést, például azért, mert a harmadik országban az adatvédelemre vagy a banktitokra vonatkozó jogszabályok elégtelen szintje miatt a csoport csak korlátozott mértékben képes az információkhoz való hozzáférésre, illetve azok kezelésére vagy cseréjére, a kötelezett szolgáltatóknak kiegészítő intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy az adott országban található fióktelepek és leányvállalatok eredményesen kezeljék a kockázatokat. Az AMLA számára feladatként kell előírni, hogy kidolgozza az ilyen kiegészítő intézkedések típusát meghatározó technikai standardtervezeteket.	(30) Vannak olyan körülmények, amikor a kötelezett szolgáltatók fióktelepei és leányvállalatai olyan harmadik országokban találhatók, ahol a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem minimumkövetelményei – ideértve az adatvédelmi kötelezettségeket is – kevésbé szigorúak, mint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó uniós keret. Ilyen helyzetekben, továbbá az uniós pénzügyi rendszer pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának teljes körű megakadályozása, valamint az uniós polgárok személyes adatai tekintetében a legmagasabb szintű védelem biztosítása érdekében ezeknek a fióktelepeknek és leányvállalatoknak meg kell felelniük a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó, uniós szinten meghatározott követelményeknek. Amennyiben egy harmadik ország joga nem teszi lehetővé az említett követelményeknek való megfelelést, például azért, mert a harmadik országban az adatvédelemre vagy a banktitokra vonatkozó jogszabályok elégtelen szintje miatt a csoport csak korlátozott mértékben képes az információkhoz való hozzáférésre, illetve azok kezelésére vagy cseréjére, a kötelezett szolgáltatóknak kiegészítő intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy az adott országban található fióktelepek és leányvállalatok eredményesen kezeljék a kockázatokat. Az AMLA számára feladatként kell előírni, hogy – az arányosság elvének figyelembevétele mellett – kidolgozza az ilyen kiegészítő intézkedések típusát meghatározó technikai standardtervezeteket.

Módosítás  29

Rendeletre irányuló javaslat

32 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(32a) A hitelintézeteknek és a pénzügyi intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy az átvilágítási intézkedések alkalmazására egyedi kockázatértékelés alapján kerüljön sor, és az ne eredményezze azt, hogy indokolatlanul megtagadják az ügyfelektől a pénzügyi szolgáltatásokhoz való jogszerű hozzáférést, különös tekintettel a magasabb kockázatot jelentő egyéni ügyfelek konkrét kategóriáira, például a menekültekre és menedékkérőkre, az emberijog-védőkre, valamint a nem kormányzati szervezetekre, képviselőikre és társaikra. E célból a hitelintézeteknek és a pénzügyi intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy belső politikáik, kontrollmechanizmusaik és eljárásaik arányosak legyenek az azonosított kockázatokkal, és ne veszélyeztessék indokolatlanul a pénzügyi integrációt. Az alapvető pénzügyi termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetővé teszi a menekültek és az ideiglenes vagy nemzetközi védelmet igénylő személyek számára, hogy az Alapjogi Charta 18. cikkében foglalt védelemhez való joggal összhangban részt vegyenek az Unió gazdasági és társadalmi életében. Ugyanakkor a pénzügyi integrációval elkerülhető, hogy az ügyleteket informális csatornákon keresztül elrejtsék, ami megnehezítené a gyanús ügyletek felderítését és bejelentését. A pénzügyi integráció így jelentősen hozzájárul a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemhez. Ez a rendelet elegendő rugalmasságot biztosít a pénzügyi intézmények számára ahhoz, hogy elvégezzék a menekült vagy a védelmet igénylő leendő ügyfelek azonosítását és ellenőrzését, és a kockázatalapú megközelítéssel összhangban arányos és hatékony intézkedéseket fogadjanak el az ilyen ügyfelekkel kapcsolatos kockázatok kezelésére és mérséklésére. E rugalmasság maximális kihasználása érdekében a hitelintézetek és pénzügyi intézmények az ügyfelek személyazonosságának ellenőrzésére alkalmas eszközként elfogadják a tagállamok által kiállított, a jogszerű tartózkodási helyet igazoló dokumentumokat. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szabályok hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a pénzügyi intézményeknek belső politikáik és eljárásaik keretében foglalkozniuk kell a menekültek és az átmeneti vagy nemzetközi védelmet kérő személyek helyzetével, és belső politikáik és eljárásaik keretében az AMLA-nak és az EBH-nak közös iránymutatásokat kell kiadniuk annak meghatározása céljából, hogy miként lehet fenntartani az egyensúlyt a kockázatmentesítés által különösen érintett ügyfélkategóriák pénzügyi integrációja, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények között, és egyértelművé kell tenni, hogy miként lehet csökkenteni az ezen ügyfelekkel kapcsolatos kockázatokat, valamint átlátható és méltányos eljárásokat kell biztosítani az ügyfelek számára.

Módosítás  30

Rendeletre irányuló javaslat

32 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(32b) A kötelezett szolgáltatóknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk ügyfeleik tényleges tulajdonosai személyazonosságának ellenőrzésére annak érdekében, hogy megtudják, ki a tényleges tulajdonos, és megértsék az ügyfél tulajdonosi és ellenőrzési struktúráját. A tényleges tulajdonos személyazonosságának ellenőrzése során a kötelezett szolgáltatóknak meg kell határozniuk a kockázatalapon lekérdezett további információk mértékét és gyakoriságát. E célból be kell tekinteniük az ügyféltől vagy megbízható és független forrásokból – például cégnyilvántartásokból vagy más releváns vállalati dokumentumokból – származó szükséges információkhoz, dokumentumokhoz és adatokhoz, valamint az (EU) .../... [hivatkozás helye: a hatodik pénzmosási irányelvre irányuló javaslat – COM(2021) 423] irányelv 10. cikkében előírt tényleges tulajdonosi nyilvántartásokba is. Egy személy személyazonosságának ellenőrzése során figyelembe kell venni a benyújtott bizonyítékok megbízhatóságát és a személyazonosság-lopás kockázatát. Ezért fontos, hogy amennyiben a kötelezett szolgáltatók azt gyanítják, hogy a tényleges tulajdonosra vonatkozóan az ügyfél által bejelentett információk hamisak, vagy hogy a személyazonosságra vonatkozóan benyújtott igazolást meghamisították vagy ellopták, vagy ha fennáll annak a kockázata, hogy a tényleges tulajdonos személyazonossága nem egyezik meg a benyújtott dokumentációval, lépéseket kell tenniük annak ellenőrzésére, hogy a közölt személyazonosság észszerűen az ügyfél által bejelentett személyhez tartozik-e, és hogy ezek a személyek ténylegesen a jogi személy vagy társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosai-e.

Módosítás  31

Rendeletre irányuló javaslat

33 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(33) A kötelezett szolgáltatók számára nem helyénvaló átvilágítási intézkedések alkalmazását előírni olyan ügyfelek esetében, akik alkalmi ügyletet vagy bizonyos érték alatti ügyletsorozatot hajtanak végre, kivéve, ha fennáll a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás gyanúja. A 10 000 EUR küszöbérték a legtöbb alkalmi ügyletre vonatkozik, ugyanakkor a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás szempontjából nagyobb kockázatot jelentő ágazatokban működő vagy ügyleteket lebonyolító kötelezett szolgáltatók számára elő kell írni, hogy az ügyfél-átvilágítást alacsonyabb küszöbértékű ügyleteknél végezzék el. Az ágazatok vagy ügyletek, valamint az ezen ágazatokra vagy ügyletekre vonatkozó megfelelő küszöbértékek azonosítása érdekében az AMLA-nak célzott szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia.	(33) A kötelezett szolgáltatók számára nem helyénvaló átvilágítási intézkedések alkalmazását előírni olyan ügyfelek esetében, akik alkalmi ügyletet vagy bizonyos érték alatti ügyletsorozatot hajtanak végre, kivéve, ha fennáll a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás gyanúja. A 10 000 EUR küszöbérték a legtöbb alkalmi ügyletre vonatkozik, ugyanakkor a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás szempontjából nagyobb kockázatot jelentő ágazatokban működő vagy ügyleteket lebonyolító kötelezett szolgáltatók számára elő kell írni, hogy az ügyfél-átvilágítást alacsonyabb küszöbértékű ügyleteknél végezzék el, és különösen azt kell ellenőrizniük, hogy az alacsonyabb összegű ügyletsorozatok esetében teljesülnek-e az említett küszöbértékek. Az ágazatok vagy ügyletek, valamint az ezen ágazatokra vagy ügyletekre vonatkozó megfelelő küszöbértékek azonosítása érdekében az AMLA-nak célzott szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia.

Módosítás  32

Rendeletre irányuló javaslat

33 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(33a) Az üzleti kapcsolatok e rendelet meghatározása szerint a kötelezett szolgáltató szakmai tevékenységéhez kapcsolódó üzleti, szakmai vagy kereskedelmi kapcsolatokat jelentik. A kapcsolat létesítésének időpontjában elvárható, hogy az egy bizonyos időtartamra szóljon. A hitelintézeteken és pénzügyi intézményeken kívüli szervezetek ingatlanügyletei esetében az üzleti kapcsolat olyan szolgáltatások nyújtását jelenti, amelyek egynél több ingatlan egy adott időszak alatti értékesítését vagy közvetítését foglalják magukban. Az értékesítés magában foglalja a közjegyzők vagy ügyvédek szolgáltatásait is, amennyiben ezeket a szolgáltatásokat a nemzeti jog előírja az ingatlanügyletek vagy -átruházások lebonyolításához.

Módosítás  33

Rendeletre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(34) Egyes üzleti modellek alapja az, hogy a kötelezett szolgáltató egy kereskedővel áll üzleti kapcsolatban, és annak részére olyan megbízásos online átutalási szolgáltatást nyújt, amelyen keresztül a kereskedő áruk vagy szolgáltatások nyújtásáért részesül kifizetésben, nem pedig a kereskedő vevőjével, aki engedélyezi, hogy a megbízásos online átutalási szolgáltatás egyszeri ügyletet kezdeményezzen a kereskedő felé. Ebben az üzleti modellben a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szabályok alkalmazásában a kötelezett szolgáltató ügyfele a kereskedő, nem pedig a kereskedő vevője. Ezért a kötelezett szolgáltatónak a kereskedővel szemben kell alkalmaznia az ügyfél-átvilágítási kötelezettségeket.	(34) Egyes üzleti modellek alapja az, hogy a kötelezett szolgáltató egy kereskedővel áll üzleti kapcsolatban, és annak részére olyan megbízásos online átutalási szolgáltatást nyújt, amelyen keresztül a kereskedő áruk vagy szolgáltatások nyújtásáért részesül kifizetésben, nem pedig a kereskedő vevőjével, aki engedélyezi, hogy a megbízásos online átutalási szolgáltatás egyszeri vagy többszöri ügyletet kezdeményezzen a kereskedő felé. Ebben az üzleti modellben a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szabályok alkalmazásában a kötelezett szolgáltató ügyfele a kereskedő, nem pedig a kereskedő vevője. Ezért a kötelezett szolgáltatónak csak a kereskedővel szemben kell alkalmaznia az ügyfél-átvilágítási kötelezettségeket. Ha ugyanez a kötelezett szolgáltató pénzforgalmi szolgáltatásokat is nyújt a kereskedőnek, és ezáltal pénzeszközök birtokába jut, akkor a megbízásos online átutalási szolgáltatások, a számlainformációk összesítése és a pénzforgalmi szolgáltatások együttes nyújtását tekintve a kötelezett szolgáltató ügyfele is kereskedő.

Módosítás  34

Rendeletre irányuló javaslat

40 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(40) A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó keret eredményessége érdekében a kötelezett szolgáltatóknak a kockázatalapú megközelítéssel összhangban rendszeresen felül kell vizsgálniuk az ügyfeleiktől kapott információkat. A kötelezett szolgáltatóknak nyomonkövetési rendszert is létre kell hozniuk az olyan atipikus ügyletek felderítésére, amelyek pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos gyanút kelthetnek. Az ügyletek hatékony nyomon követése érdekében a kötelezett szolgáltatók nyomonkövetési tevékenységének elvben ki kell terjednie az ügyfeleknek kínált valamennyi szolgáltatásra és termékre, valamint minden olyan ügyletre, amelyet az ügyfél nevében hajtanak végre, vagy amelyet a kötelezett szolgáltató kínál azt ügyfélnek. Nem szükséges azonban minden ügyletet egyenként megvizsgálni. A nyomon követés intenzitásának igazodnia kell a kockázatalapú megközelítéshez, emellett pontos és releváns kritériumok köré kell szerveződnie, figyelembe véve különösen a fogyasztók jellemzőit és a hozzájuk kapcsolódó kockázati szintet, a kínált termékeket és szolgáltatásokat, valamint az érintett országokat vagy földrajzi területeket. Az AMLA-nak iránymutatások kidolgozásával kell biztosítania, hogy az üzleti kapcsolatok és az ügyletek nyomon követésének intenzitása elégséges és a kockázat mértékével arányos legyen.	(40) A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó keret eredményessége érdekében a kötelezett szolgáltatóknak a kockázatalapú megközelítéssel összhangban rendszeresen felül kell vizsgálniuk az ügyfeleiktől kapott információkat. Ez nem jelenti azt, hogy a kötelezett szolgáltatónak minden egyes tranzakció során ismételten azonosítania és ellenőriznie kell minden egyes ügyfél személyazonosságát. A kötelezett szolgáltatónak képesnek kell lennie arra, hogy alacsony kockázatú helyzetekben az általa már elvégzett azonosítási és ellenőrzési lépésekre támaszkodjon, feltéve, hogy nem merül fel pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás gyanúja, vagy nincs észszerű kétség afelől, hogy az információk már nem pontosak és naprakészek, és feltéve, hogy nem következik be olyan lényeges változás az ügyfél számlájának vezetésében, amely nincs összhangban az ügyfél üzleti profiljával. A kötelezett szolgáltatóknak nyomonkövetési rendszert is létre kell hozniuk az olyan atipikus ügyletek felderítésére, amelyek pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos gyanút kelthetnek. Az ügyletek hatékony nyomon követése érdekében a kötelezett szolgáltatók nyomonkövetési tevékenységének elvben ki kell terjednie az ügyfeleknek kínált valamennyi szolgáltatásra és termékre, valamint minden olyan ügyletre, amelyet az ügyfél nevében hajtanak végre, vagy amelyet a kötelezett szolgáltató kínál azt ügyfélnek. Nem szükséges azonban minden ügyletet egyenként megvizsgálni. A nyomon követés intenzitásának igazodnia kell a kockázatalapú megközelítéshez, emellett pontos és releváns kritériumok köré kell szerveződnie, figyelembe véve különösen a fogyasztók jellemzőit és a hozzájuk kapcsolódó kockázati szintet, a kínált termékeket és szolgáltatásokat, valamint az érintett országokat vagy földrajzi területeket. Az AMLA-nak iránymutatások kidolgozásával kell biztosítania, hogy az üzleti kapcsolatok és az ügyletek nyomon követésének intenzitása elégséges és a kockázat mértékével arányos legyen.

Módosítás  35

Rendeletre irányuló javaslat

47 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(47) A harmadik országbeli válaszadó intézményekkel folytatott, határokon átnyúló levelező banki kapcsolatokra a folyamatosság és a rendszeresség jellemző. Ráadásul a határokon átnyúló levelező banki szolgáltatások közül nem mindegyik hordoz azonos szintű pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatot. Ezért a fokozott átvilágítási intézkedések intenzitását a kockázatalapú megközelítés elveinek alkalmazásával kell meghatározni. A kockázatalapú megközelítést azonban nem kell alkalmazni azon harmadik országbeli válaszadó intézményekkel való kapcsolattartás során, amelyek a bejegyzésük helyén nem rendelkeznek fizikai jelenléttel. Tekintettel arra, hogy a fiktív bankok magas pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatot hordoznak, a hitelintézeteknek és pénzügyi intézményeknek tartózkodniuk kell a fiktív bankokkal való levelező banki kapcsolattól.	(47) A harmadik országbeli válaszadó intézményekkel folytatott, határokon átnyúló levelező banki kapcsolatokra a folyamatosság és a rendszeresség jellemző. Ráadásul a határokon átnyúló levelező banki szolgáltatások közül nem mindegyik hordoz azonos szintű pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatot. Ezért a fokozott átvilágítási intézkedések intenzitását a kockázatalapú megközelítés elveinek alkalmazásával kell meghatározni. A kockázatalapú megközelítést azonban nem kell alkalmazni a meg nem felelő kriptoeszköz-szolgáltatókkal vagy azon harmadik országbeli válaszadó intézményekkel való kapcsolattartás során, amelyek a bejegyzésük helyén nem rendelkeznek fizikai jelenléttel, illetve a be nem jegyzett és engedéllyel nem rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatókkal való kapcsolattartás során.  Tekintettel arra, hogy a fiktív bankok és a be nem jegyzett és engedéllyel nem rendelkező szervezetek magas pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatot hordoznak, a hitelintézeteknek és pénzügyi intézményeknek tartózkodniuk kell a fiktív bankokkal és a be nem jegyzett és engedéllyel nem rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatókkal való levelező banki kapcsolattól. A kötelezett szolgáltatók megfelelésének megkönnyítése érdekében az AMLA-nak az illetékes hatóságok, felügyeletek és más kötelezett szolgáltatók által benyújtott információk alapján létre kell hoznia és fenn kell tartania a fedőbankként vagy nyilvántartásba nem vett vagy engedély nélküli kriptoeszköz-szolgáltatóként azonosított szervezetek nem teljes körű nyilvános nyilvántartását. Egy adott szervezetnek a nyilvános nyilvántartásba való felvétele csupán tájékoztató jellegű, és nem helyettesítheti a kötelezett szolgáltatók azon kötelezettségét, hogy megfelelő és hatékony intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy megfeleljenek az említett szervezetekkel levelezőbanki kapcsolat létesítésére vonatkozó tilalomnak.

Módosítás  36

Rendeletre irányuló javaslat

48 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(48a) A saját tárhelyen működtetett címek lehetővé teszik felhasználóik számára, hogy világszerte kriptoeszközöket fogadjanak, küldjenek és cseréljenek személyazonosságuk felfedése vagy anélkül, hogy bármilyen ügyfél-átvilágítási intézkedés hatálya alá tartoznának. Míg a megosztott főkönyvben rögzített tranzakciók visszakövethetők egy adott saját tárhelyen működtetett címre, az ilyen címet nagyon nehéz vagy lehetetlen egy valós személyhez kapcsolni. Emiatt lehetséges, hogy visszaélnek a saját tárhelyen működtetett címekkel a bűncselekmények leplezése vagy a célzott pénzügyi szankciók kijátszása céljából. E kockázatok megfelelő kezelése és csökkentése érdekében a kriptoeszköz-szolgáltatók számára elő kell írni, hogy a lehető legnagyobb mértékben állapítsák meg a saját tárhelyen működtetett címről vagy címre irányuló tranzakció kezdeményezőjének vagy kedvezményezettjének személyazonosságát, és az azonosított kockázat szintjének megfelelő további fokozott átvilágítási intézkedéseket alkalmazzanak. A kriptoeszköz-szolgáltatók harmadik felek által végzett biztonságos és megbízható ellenőrzési eszközökre támaszkodhatnak. Az ellenőrzési követelményt nem úgy kell értelmezni, hogy ügyfélként kell befogadni azt a személyt, aki a saját tárhelyen működtetett cím tulajdonosa vagy irányítója. E rendelet következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az AMLA-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, hogy a legújabb technológiai fejlődést figyelembe véve meghatározza egy saját tárhelyen működtetett címmel kapcsolatos ügylet kezdeményezőjének vagy kedvezményezettjének azonosítására és ellenőrzésére szolgáló kritériumokat és eszközöket.

Módosítás  37

Rendeletre irányuló javaslat

49 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(49) Az uniós pénzügyi rendszer megfelelő működésének a pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással szembeni védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azon harmadik országok azonosítása céljából, amelyeknél a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszer hiányosságai veszélyt jelentenek az Unió belső piacának integritására nézve. A pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos, az Unión kívülről eredő veszélyek változó természete – kiegészülve a bűnözők rendelkezésére álló technológiák és eszközök folyamatos fejlődésével – a harmadik országok tekintetében szükségessé teszi a jogi keret gyors és folyamatos kiigazítását a meglévő kockázatok eredményes kezelése és az új kockázatok kialakulásának megakadályozása érdekében. A Bizottságnak figyelembe kell vennie a pénzmosás megelőzése és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén az illetékes nemzetközi szervezetektől és standardalkotó intézményektől érkező olyan információkat, mint például a nyilvános FATF-nyilatkozatok, a kölcsönös értékelési jelentések vagy részletes értékelési jelentések, illetve a közzétett nyomonkövetési jelentések, és adott esetben az ezekben esetlegesen bekövetkező változások alapján ki kell igazítania a saját értékeléseit.	(49) Az uniós pénzügyi rendszer megfelelő működésének a pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással szembeni védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azon harmadik országok azonosítása céljából, amelyeknél a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszer hiányosságai veszélyt jelentenek az Unió belső piacának integritására nézve. A pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos, az Unión kívülről eredő veszélyek változó természete – kiegészülve a bűnözők rendelkezésére álló technológiák és eszközök folyamatos fejlődésével – a harmadik országok tekintetében szükségessé teszi a jogi keret gyors és folyamatos kiigazítását a meglévő kockázatok eredményes kezelése és az új kockázatok kialakulásának megakadályozása érdekében. A Bizottságnak figyelembe kell vennie az egyéb uniós intézményektől, szervektől és ügynökségektől, az illetékes hatóságoktól, a civil társadalmi szervezetektől, a tudományos élettől, valamint a pénzmosás megelőzése és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén illetékes nemzetközi szervezetektől és standardalkotó intézményektől érkező olyan információkat, mint például a nyilvános FATF-nyilatkozatok, a kölcsönös értékelési jelentések vagy részletes értékelési jelentések, illetve a közzétett nyomonkövetési jelentések, és adott esetben az ezekben esetlegesen bekövetkező változások alapján ki kell igazítania a saját értékeléseit.

Módosítás  38

Rendeletre irányuló javaslat

52 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(52) Az Unió pénzügyi rendszerének integritását olyan országok is veszélyeztethetik, amelyeket a nemzetközi standardalkotók nyilvánosan nem minősítettek fellépési felhívás tárgyát képezőként vagy fokozott figyelmet igénylőként. E kockázatok csökkentése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek keretében egyértelmű kritériumok alapján, az AMLA támogatásával meghatározza azokat a harmadik országokat, amelyek konkrét és súlyos fenyegetést jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére, ami esetlegesen a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerükben, valamint a vonatkozó kockázatcsökkentő intézkedésekben meglévő megfelelési hiányosságoknak vagy tartós és jelentős stratégiai hiányosságoknak tudható be. Ezeket a harmadik országokat a Bizottságnak kell azonosítania. Az Unió pénzügyi rendszerére jelentett kockázat szintjének megfelelően a Bizottságnak elő kell írnia az összes fokozott átvilágítási intézkedés és országspecifikus ellenintézkedés alkalmazását, mint a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok esetében, vagy az országspecifikus fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazását, például a megfelelési hiányosságokkal rendelkező harmadik országok esetében.	(52) Az Unió pénzügyi rendszerének integritását és a belső piac rendes működését olyan országok is veszélyeztethetik, amelyeket a nemzetközi standardalkotók nyilvánosan nem minősítettek fellépési felhívás tárgyát képezőként vagy fokozott figyelmet igénylőként. Az AMLA-nak nyomon kell követnie a harmadik országokban zajló fejleményeket, és értékelnie kell az Uniót érintő kapcsolódó fenyegetéseket és kockázatokat. E kockázatok csökkentése érdekében az AMLA számára lehetővé kell tenni, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek keretében egyértelmű kritériumok alapján, és más uniós intézmények, szervek és ügynökségek, valamint az illetékes hatóságok, a civil társadalmi szervezetek és a tudományos élet elemzései, valamint a pénzmosás megelőzése és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetek és standardalkotók értékelései vagy jelentései támogatásával meghatározza azokat a harmadik országokat vagy területeket, amelyek konkrét és súlyos fenyegetést jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére, ami esetlegesen a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerükben, valamint a vonatkozó kockázatcsökkentő intézkedésekben meglévő megfelelési hiányosságoknak vagy tartós és jelentős stratégiai hiányosságoknak tudható be. E célból az AMLA-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia azon konkrét fokozott átvilágítási intézkedések azonosítása céljából, amelyeket a kötelezett szolgáltatóknak alkalmazniuk kell a magas rangú harmadik országból származó természetes vagy jogi személyeket érintő olyan üzleti kapcsolatokkal vagy alkalmi ügyletekkel kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében, amelyek konkrét és súlyos fenyegetést jelentenek az Unióra nézve. Az Unió pénzügyi rendszerére jelentett kockázat szintjének megfelelően az AMLA-nak elő kell írnia az összes fokozott átvilágítási intézkedés vagy az országspecifikus fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazását.Ha az Unió pénzügyi rendszerét fenyegető veszély továbbra is fennáll, és a harmadik ország nem hozott hatékony intézkedéseket a magas kockázatok mérséklésére, a Bizottság az AMLA-val folytatott konzultációt követően további ellenintézkedések alkalmazását írhatja elő.

Módosítás  39

Rendeletre irányuló javaslat

53 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(53) Tekintettel arra, hogy e harmadik országok pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó keretében vagy annak végrehajtásában változások következhetnek be, például annak eredményeként, hogy az ország azon kötelezettséget vállal a feltárt hiányosságok kezelésére, vagy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni releváns intézkedéseket fogad el, amelyek megváltoztathatják az ilyen országokból eredő kockázatok jellegét és szintjét, a Bizottságnak az említett konkrét fokozott átvilágítási intézkedések meghatározását rendszeresen felülvizsgálva biztosítania kell, hogy azok arányosak és megfelelőek maradjanak.	(53) Tekintettel arra, hogy e harmadik országok pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó keretében a végrehajtásban változások következhetnek be, például annak eredményeként, hogy az ország azon kötelezettséget vállal a feltárt hiányosságok kezelésére, vagy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni releváns intézkedéseket fogad el, amelyek megváltoztathatják az ilyen országokból eredő kockázatok jellegét és szintjét, a Bizottságnak az említett konkrét fokozott átvilágítási intézkedések meghatározását rendszeresen felülvizsgálva biztosítania kell, hogy azok arányosak és megfelelőek maradjanak. A Bizottságnak ezeket a felülvizsgálatokat közzé kell tennie.

Módosítás  40

Rendeletre irányuló javaslat

53 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(53a) Egyes, az EU-ban nem letelepedett hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények szintén konkrét és súlyos fenyegetést jelenthetnek az Unió pénzügyi rendszerére nézve. E veszély enyhítése érdekében az AMLA számára lehetővé kell tenni, hogy saját kezdeményezésére vagy az e rendeletben meghatározott külön szervek kérésére intézkedéseket hozzon az Unióban nem letelepedett azon hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények azonosításával, amelyek konkrét és súlyos fenyegetést jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve. Az Unió pénzügyi rendszerét fenyegető kockázat szintjétől függően az AMLA-nak elő kell írnia a kiválasztott kötelezett szolgáltatók számára konkrét kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazását, továbbá képesnek kell lennie arra, hogy a pénzügyi felügyeletekhez címzett határozatokat fogadjon el annak biztosítása érdekében, hogy a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók – az AMLA által meghatározottakhoz hasonlóan – egységes kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmazzanak.

Módosítás  41

Rendeletre irányuló javaslat

54 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(54) Az Unió pénzügyi rendszerét fenyegető potenciális külső veszélyek nemcsak harmadik országokból erednek, hanem olyan konkrét ügyfélkockázati tényezőkkel vagy termékekkel, szolgáltatásokkal, ügyletekkel vagy szállítási csatornákkal kapcsolatban is felmerülhetnek, amelyek az Unión kívüli meghatározott földrajzi területtel összefüggésben figyelhetők meg. Ezért azonosítani kell azokat a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási trendeket, kockázatokat és módszereket, amelyeknek az uniós kötelezett szolgáltatók ki lehetnek téve. Az AMLA a legalkalmasabb arra, hogy felderítse az Unión kívülről érkező pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási tipológiákat, és nyomon kövesse azok alakulását azzal a céllal, hogy iránymutatást nyújtson az uniós kötelezett szolgáltatóknak az ilyen kockázatok csökkentését célzó fokozott átvilágítási intézkedések alkalmazásának szükségességéről.	(54) Az Unió pénzügyi rendszerét fenyegető potenciális külső veszélyek nemcsak harmadik országokból erednek, hanem olyan konkrét ügyfélkockázati tényezőkkel vagy termékekkel, szolgáltatásokkal, ügyletekkel vagy szállítási csatornákkal kapcsolatban is felmerülhetnek, amelyek az Unión kívüli meghatározott földrajzi területtel összefüggésben figyelhetők meg. Ezért azonosítani kell azokat a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási trendeket, kockázatokat és módszereket, amelyeknek az uniós kötelezett szolgáltatók ki lehetnek téve. Az AMLA a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos keretrendszerben már részt vevő egyéb uniós szervek és ügynökségek – köztük az Europol –, valamint az illetékes hatóságok támogatásával legalkalmasabb arra, hogy felderítse az Unión kívülről érkező pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási tipológiákat, és nyomon kövesse azok alakulását azzal a céllal, hogy iránymutatást nyújtson az uniós kötelezett szolgáltatóknak az ilyen kockázatok csökkentését célzó fokozott átvilágítási intézkedések alkalmazásának szükségességéről.

Módosítás  42

Rendeletre irányuló javaslat

57 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(57) Az ügyfelek jelentős kockázatot hordozhatnak akkor is, ha már nem viselnek fontos közhivatalt, például mert nem hivatalos befolyást gyakorolhatnak, vagy mert korábbi és jelenlegi hivataluk kapcsolódik egymáshoz. Alapvető fontosságú, hogy a kötelezett szolgáltatók figyelembe vegyék e továbbra is fennálló kockázatokat, és egy vagy több fokozott átvilágítási intézkedést alkalmazzanak mindaddig, amíg az érintett személyek kockázatosnak tekinthetők, de minden esetben legalább a fontos közhivatal viselésének megszűnésétől számított 12 hónapig.	(57) Az ügyfelek jelentős kockázatot hordozhatnak akkor is, ha már nem viselnek fontos közhivatalt, például mert nem hivatalos befolyást gyakorolhatnak, vagy mert korábbi és jelenlegi hivataluk kapcsolódik egymáshoz. Alapvető fontosságú, hogy a kötelezett szolgáltatók figyelembe vegyék e továbbra is fennálló kockázatokat, és egy vagy több fokozott átvilágítási intézkedést alkalmazzanak mindaddig, amíg az érintett személyek kockázatosnak tekinthetők, de minden esetben legalább a fontos közhivatal viselésének megszűnésétől számított 24 hónapig.

Módosítás  43

Rendeletre irányuló javaslat

60 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(60a) Az egy vagy több magas kockázatú tényezőt képviselő, nagy vagyonnal rendelkező ügyfeleket érintő üzleti kapcsolatok és alkalmi ügyletek súlyosan veszélyeztethetik az Unió pénzügyi rendszerének integritását és a belső piac nagyfokú sebezhetőségét okozhatják. A kötelezett szolgáltatóknak ezért az átvilágítási eljárások során kockázatérzékenységi alapon meg kell határozniuk, hogy az ügyfél vagy az ügyfél tényleges tulajdonosa nagy kockázatot jelentő nettó vagyonnal rendelkező személynek minősül-e. Amennyiben a kötelezett szolgáltató megállapítja, hogy az ügyfél vagy az ügyfél tényleges tulajdonosa nagy kockázatot jelentő, nagy értékű nettó vagyonnal rendelkező egyén, az érintett ügyfelek tekintetében az e rendeletben meghatározott különleges, fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell alkalmaznia.

Módosítás  44

Rendeletre irányuló javaslat

62 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(62) A kötelezett szolgáltatók az ügyfél-átvilágítás végrehajtásával kapcsolatos feladatokat kiszervezhetik közvetítőhöz vagy külső szolgáltatóhoz, kivéve, ha az olyan harmadik országban telepedett le, amelyet magas kockázatúnak, megfelelési hiányosságokkal rendelkezőnek vagy az Unió pénzügyi rendszerére veszélyt jelentőnek minősítettek. A kötelezett szolgáltatók és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények hatálya alá nem tartozó külső szolgáltatók között fennálló, szerződésen alapuló közvetítői vagy kiszervezési kapcsolat esetében a közvetítőre vagy a kiszervezett szolgáltatás nyújtójára vonatkozó bármely, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel összefüggő kötelezettség kizárólag a felek közötti szerződésen alapulhat, nem pedig ezen a rendeleten. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények teljesítésével kapcsolatos felelősségnek ezért továbbra is teljes mértékben a kötelezett szolgáltatót kell terhelnie. A kötelezett szolgáltatónak biztosítania kell különösen azt, hogy a kockázatalapú megközelítés érvényesüljön, ha a távoli ügyfélazonosítás során kiszervezett szolgáltatást nyújtót vesz igénybe.	(62) A kötelezett szolgáltatók az ügyfél-átvilágítás végrehajtásával kapcsolatos feladatokat kiszervezhetik közvetítőhöz vagy külső szolgáltatóhoz, kivéve, ha az olyan harmadik országban telepedett le, amelyet magas kockázatúnak, megfelelési hiányosságokkal rendelkezőnek vagy az Unió pénzügyi rendszerére veszélyt jelentőnek minősítettek. Ezeknek a kiszervezési tevékenységeknek támogatniuk kell a kötelezett szolgáltatókat abban, hogy teljes, időszerű és pontos információkat szerezzenek döntéshozatali eszközök, például globális hírek, üzleti, szabályozási és jogi adatbázisok segítségével. A kötelezett szolgáltatók és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények hatálya alá nem tartozó külső szolgáltatók között fennálló, szerződésen alapuló közvetítői vagy kiszervezési kapcsolat esetében a közvetítőre vagy a kiszervezett szolgáltatás nyújtójára vonatkozó bármely, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel összefüggő kötelezettség kizárólag a felek közötti szerződésen alapulhat, nem pedig ezen a rendeleten. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények teljesítésével kapcsolatos felelősségnek ezért továbbra is teljes mértékben a kötelezett szolgáltatót kell terhelnie. A kötelezett szolgáltatónak biztosítania kell különösen azt, hogy a kockázatalapú megközelítés érvényesüljön, ha a távoli ügyfélazonosítás során kiszervezett szolgáltatást nyújtót vesz igénybe. Az e rendelet szerinti követelményekből eredő feladatok ügynökhöz vagy külső szolgáltatóhoz ügyfél-átvilágítás elvégzése céljából történő kiszervezése nem mentesítheti a kötelezett szolgáltatót az (EU) 2016/679 rendelet – többek között annak 28. cikke – szerinti kötelezettségek alól.

Módosítás  45

Rendeletre irányuló javaslat

63 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(63) Annak érdekében, hogy a harmadik felek igénybevétele és a kiszervezési kapcsolatok hatékonyan működhessenek, további pontosításra van szükség az igénybevétel feltételeit illetően. Az AMLA számára feladatként kell előírni, hogy iránymutatásokat dolgozzon ki arra vonatkozóan, hogy milyen feltételek mellett kerülhet sor harmadik felek igénybevételére és kiszervezésre, valamint az érintett felek szerep- és felelősségi körére vonatkozóan. Annak érdekében, hogy a harmadik felek igénybevételével és a kiszervezéssel kapcsolatos gyakorlatok felvigyázása az Unióban mindenütt következetes legyen, az iránymutatásoknak egyértelművé kell tenniük azt is, hogy a felügyeleteknek milyen módon kell figyelembe venniük ezeket a gyakorlatokat, és hogyan kell ellenőrizniük a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelményeknek való megfelelést, amikor a kötelezett szolgáltatók e gyakorlatokhoz folyamodnak.	(63) (A magyar változatot nem érinti.) AMLA should have the task of developing guidelines on the conditions under which third-party reliance and outsourcing can take place, as well as the roles and responsibilities of the respective parties. To ensure that consistent oversight of reliance and outsourcing practices is ensured throughout the Union, the guidelines should also provide clarity on how supervisors should take into account such practices and verify compliance with AML/CFT requirements when obliged entities resort to those practices.

Módosítás  46

Rendeletre irányuló javaslat

65 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(65) Részletes szabályokat kell megállapítani a gazdasági társaságok és más jogi személyek tényleges tulajdonosainak azonosítására és a tényleges tulajdonlás fogalommeghatározásának harmonizálásához. A meghatározott részvényesi vagy tulajdonosi részesedés nem eredményezi automatikusan a tényleges tulajdonos személyének megállapítását, ugyanakkor olyan tényező, amelyet – más tényezőkkel együtt – figyelembe kell venni. A tagállamok mindazonáltal dönthetnek úgy, hogy a 25 %-nál kisebb arányú részesedés is utalhat tulajdonlásra vagy irányításra. A 25 % plusz egy részvénynek vagy szavazatnak megfelelő részesedés vagy egyéb tulajdonosi érdekeltség útján gyakorolt irányítást a tulajdonlás minden szintjén értékelni kell, ami egyfelől azt jelenti, hogy e küszöbérték a tulajdonosi struktúra minden kapcsolatára alkalmazandó, másrészt pedig azt, hogy a tulajdonosi struktúra minden kapcsolatát és azok kombinációját is megfelelően meg kell vizsgálni.	(65) Részletes szabályokat kell megállapítani a gazdasági társaságok és más jogi személyek tényleges tulajdonosainak azonosítására és a tényleges tulajdonlás fogalommeghatározásának harmonizálásához. A meghatározott részvényesi vagy tulajdonosi részesedés nem eredményezi automatikusan a tényleges tulajdonos személyének megállapítását, ugyanakkor olyan tényező, amelyet – más tényezőkkel együtt – figyelembe kell venni. A tulajdonosi érdekeltség útján gyakorolt irányítást a tulajdonlás minden szintjén értékelni kell, ami egyfelől azt jelenti, hogy e konkrét küszöbérték a tulajdonosi struktúra minden kapcsolati szintjére alkalmazandó, másrészt pedig azt, hogy a tulajdonosi struktúra minden szintjét és azok kombinációját is megfelelően meg kell vizsgálni. Közvetett részesedés esetén a tényleges tulajdonosokat a tulajdonosi láncon belüli részvények szorzatával kell azonosítani. E célból az ugyanazon természetes személy közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő összes részvényt össze kell adni.

Módosítás  47

Rendeletre irányuló javaslat

66 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(66) A tényleges tulajdonosok érdemi azonosításához meg kell határozni, hogy az irányítást más módon gyakorolják-e. A tulajdonosi érdekeltség útján gyakorolt irányítás megállapítása szükséges, de nem elégséges, és nem meríti ki a tényleges tulajdonosok meghatározásához szükséges ellenőrzések körét. Az arra vonatkozó vizsgálat, hogy valamely természetes személy más módon gyakorol-e irányítást, nem kiegészítő vizsgálat, amelyre csak akkor kerül sor, ha tulajdonosi érdekeltség nem állapítható meg. A tulajdonosi érdekeltségen keresztül és a más módon gyakorolt irányításra vonatkozó két vizsgálatot párhuzamosan kell elvégezni. A más módon gyakorolt irányítás magában foglalhatja a gazdasági társaság igazgatótanácsi tagjai több mint felének kinevezésére vagy visszahívására vonatkozó jogot; a gazdasági társaság által hozott döntések jelentős befolyásolásának képességét; a tulajdonosokkal, tagokkal vagy magukkal a gazdasági társaságokkal kötött hivatalos vagy nem hivatalos megállapodások, valamint szavazási szabályok útján gyakorolt irányítást; a vezetők vagy igazgatók, valamint a gazdasági társaságot tulajdonló vagy irányító személyek családtagjaival fennálló kapcsolatokat; hivatalos vagy nem hivatalos meghatalmazotti megállapodásokat.	(66) A tényleges tulajdonosok érdemi azonosításához meg kell határozni, hogy az irányítást más módon gyakorolják-e. A tulajdonosi érdekeltség útján gyakorolt irányítás megállapítása szükséges, de nem elégséges, és nem meríti ki a tényleges tulajdonosok meghatározásához szükséges ellenőrzések körét. Az arra vonatkozó vizsgálat, hogy valamely természetes személy más módon gyakorol-e irányítást, nem kiegészítő vizsgálat, amelyre csak akkor kerül sor, ha tulajdonosi érdekeltség nem állapítható meg. A tulajdonosi érdekeltségen keresztül és a más módon gyakorolt irányításra vonatkozó két vizsgálatot párhuzamosan kell elvégezni. A más módon gyakorolt irányítás magában foglalhatja a gazdasági társaság igazgatótanácsi tagjai több mint felének kinevezésére vagy visszahívására vonatkozó jogot; a gazdasági társaság által hozott döntések jelentős befolyásolásának képességét; a tulajdonosokkal, tagokkal vagy magukkal a gazdasági társaságokkal kötött hivatalos vagy nem hivatalos megállapodások, valamint szavazási szabályok útján gyakorolt irányítást; a vezetők vagy igazgatók, valamint a gazdasági társaságot tulajdonló vagy irányító személyek családtagjaival fennálló kapcsolatokat; hivatalos vagy nem hivatalos meghatalmazotti megállapodásokat, vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokon vagy egyéb finanszírozási megállapodásokon keresztüli ellenőrzést.

Módosítás  48

Rendeletre irányuló javaslat

72 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(72) Egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani a különböző jogi formák számára, továbbá el kell kerülni a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókkal és a társulás jellegű jogi megállapodásokkal való visszaélést, amelyek gyakran összetett struktúrákba rétegződve teszik még átláthatatlanabbá a tényleges tulajdonosi viszonyokat. A valamely tagállamban szervezett kifejezett bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagyonkezelőinek ezért felelősséget kell vállalniuk a bizalmi vagyonkezelési konstrukció tényleges tulajdonlására vonatkozó elégséges, pontos és naprakész információk megszerzéséért és nyilvántartásáért, valamint jogállásuk közléséért és ezen információk továbbításáért az ügyfél-átvilágítást végző kötelezett szolgáltatók részére. A konstrukció valamennyi más tényleges tulajdonosának segítenie kell a vagyonkezelőt az ilyen információk megszerzésében.	(72) Egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani a különböző jogi formák számára, továbbá el kell kerülni a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókkal és a társulás jellegű jogi megállapodásokkal való visszaélést, amelyek gyakran összetett struktúrákba rétegződve teszik még átláthatatlanabbá a tényleges tulajdonosi viszonyokat. A valamely tagállamban szervezett kifejezett bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagyonkezelőinek ezért felelősséget kell vállalniuk a bizalmi vagyonkezelési konstrukció tényleges tulajdonlására vonatkozó elégséges, pontos és naprakész információk megszerzéséért és nyilvántartásáért, valamint jogállásuk közléséért és ezen információk továbbításáért az ügyfél-átvilágítást végző kötelezett szolgáltatók részére, figyelembe véve a különböző jogrendszerek – köztük az angolszász jogrendszerek – sajátosságait és kockázatait. A konstrukció valamennyi más tényleges tulajdonosának segítenie kell a vagyonkezelőt az ilyen információk megszerzésében.

Módosítás  49

Rendeletre irányuló javaslat

73 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(73) Tekintettel egyes jogi személyek, például az alapítványok sajátos felépítésére, valamint arra, hogy biztosítani szükséges azok tényleges tulajdonlásának megfelelő átláthatóságát, a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókhoz hasonló jogi személyekre és társulás jellegű jogi megállapodásokra a tényleges tulajdonlást illetően egyenértékű követelményeknek kell vonatkozniuk azokkal, amelyek a kifejezett bizalmi vagyonkezelési konstrukciókra vonatkoznak.	(73) Tekintettel egyes jogi személyek, például az alapítványok sajátos felépítésére, valamint arra, hogy biztosítani szükséges azok tényleges tulajdonlásának megfelelő átláthatóságát, a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókhoz hasonló jogi személyekre és társulás jellegű jogi megállapodásokra a tényleges tulajdonlást illetően egyenértékű követelményeknek kell vonatkozniuk azokkal, amelyek a kifejezett bizalmi vagyonkezelési konstrukciókra vonatkoznak, kellően figyelembe véve a különböző jogi személyekre, különösen a civil társadalmi szervezetekre jellemző sajátosságokat.

Módosítás  50

Rendeletre irányuló javaslat

77 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(77) A gyanús ügyleteket és azok kísérletét, valamint a pénzmosásra és annak alapcselekményére vagy a terrorizmusfinanszírozásra vonatkozó más információkat be kell jelenteni a FIU-nak, amelynek egyetlen országos központként kell működnie a bejelentések fogadása és elemzése, valamint elemzési eredményeinek az illetékes hatóságokhoz történő továbbítása tekintetében. Minden gyanús ügyletet jelenteni kell az összeg nagyságától függetlenül, ideértve a megkísérelt, de végre nem hajtott ügyleteket is. A bejelentett információk küszöbértéken alapuló információkat is tartalmazhatnak. A kötelezett szolgáltató, vagy annak alkalmazottja vagy igazgatója által a FIU felé jóhiszeműen teljesített információközlés nem járhat az információközlésre vonatkozó korlátozás megsértésével, és nem eredményezheti a kötelezett szolgáltató, annak igazgatója vagy alkalmazottja felelősségét.	(77) A gyanút, a gyanús ügyleteket és azok kísérletét, valamint a pénzmosásra és annak alapcselekményére vagy a terrorizmusfinanszírozásra vonatkozó más információkat be kell jelenteni a FIU-nak, amelynek egyetlen országos központként kell működnie a bejelentések fogadása és elemzése, valamint elemzési eredményeinek az illetékes hatóságokhoz történő továbbítása tekintetében. A FIU-k megerősítik az együttműködést a többi illetékes hatósággal annak biztosítása érdekében, hogy az alkalmazandó jogi kerettel összhangban az érdemi információkat időben és konstruktív módon cseréljék ki. Minden gyanús ügyletet jelenteni kell az összeg nagyságától függetlenül, ideértve a megkísérelt, de végre nem hajtott ügyleteket is. A bejelentett információk küszöbértéken alapuló információkat is tartalmazhatnak. A kötelezett szolgáltató, vagy annak alkalmazottja vagy igazgatója által a FIU felé jóhiszeműen teljesített információközlés nem járhat az információközlésre vonatkozó korlátozás megsértésével, és nem eredményezheti a kötelezett szolgáltató, annak igazgatója vagy alkalmazottja felelősségét.

Módosítás  51

Rendeletre irányuló javaslat

78 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(78) A gyanús ügyletek bejelentésére vonatkozó kötelezettségek tagállamok közötti eltérései súlyosbíthatják a határokon átnyúló jelenléttel vagy műveletekkel rendelkező kötelezett szolgáltatók által a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem terén tapasztalt megfelelési nehézségeket. Ezenkívül a gyanús ügylet bejelentésének felépítése és tartalma hatással van a FIU elemzési képességére és az elvégzett elemzés jellegére, valamint a FIU-k együttműködési és információcserére való képességére is. Annak érdekében, hogy a kötelezett szolgáltatók könnyebben tehessenek eleget bejelentési kötelezettségeiknek, valamint hogy a FIU-k elemzési tevékenysége és együttműködése hatékonyabbá válhasson, az AMLA-nak szabályozási standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyek meghatározzák a gyanús ügyletek bejelentésére szolgáló, az egész EU-ban egységes alapként használandó közös mintadokumentumot.	(78) A gyanús ügyletek bejelentésére vonatkozó kötelezettségek tagállamok közötti eltérései súlyosbíthatják a határokon átnyúló jelenléttel vagy műveletekkel rendelkező kötelezett szolgáltatók által a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem terén tapasztalt megfelelési nehézségeket. Ezenkívül a gyanús ügylet bejelentésének felépítése és tartalma hatással van a FIU elemzési képességére és az elvégzett elemzés jellegére, valamint a FIU-k együttműködési és információcserére való képességére is. Annak érdekében, hogy a kötelezett szolgáltatók könnyebben tehessenek eleget bejelentési kötelezettségeiknek, valamint hogy a FIU-k elemzési tevékenysége és együttműködése hatékonyabbá válhasson, az AMLA-nak szabályozási standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyek meghatározzák a gyanú bejelentésére szolgáló, az egész EU-ban egységes alapként használandó közös mintadokumentumot. A gyanús esetek kötelezett szolgáltatók általi bejelentésének, valamint a pénzügyi információs egységek közötti kommunikációnak és információcserének egyszerűsítése és felgyorsítása érdekében az AMLA-nak biztonságos és megbízható elektronikus nyilvántartási rendszert („FIU.net egyablakos ügyintézési rendszer”) kell létrehoznia a pénzmosás, az alapbűncselekmények és a terrorizmusfinanszírozás gyanújának – többek között a megkísérelt ügyletek szabványosított formanyomtatványon történő bejelentésére – azon tagállam pénzügyi információs egysége számára, amelynek területén az információt továbbító kötelezett szolgáltató letelepedett. A felületnek azt is lehetővé kell tennie, hogy a szóban forgó információkat azonnal továbbítani lehessen a gyanús ügyletekről szóló bejelentésben érintett bármely más pénzügyi információs egységnek. A FIU.net egyablakos ügyintézési rendszernek lehetővé kell tennie az illetékes pénzügyi információs egységek és a kötelezett szolgáltatók közötti kommunikációt, valamint a gyanús esetekről benyújtott bejelentésekre vonatkozó információk és bűnüldözési operatív információk pénzügyi információs egységek közötti megosztását. A FIU.net egyablakos ügyintézési rendszert az e rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül létre kell hozni. A FIU.Net egyablakos ügyintézési rendszer használatát idővel fokozatosan kell bevezetni annak érdekében, hogy a gyanús ügyletekre vonatkozó bejelentéseket zökkenőmentesen és megszakítás nélkül lehessen megtenni, valamint hogy elegendő idő álljon a pénzügyi információs egységek és a kötelezett szolgáltatók rendelkezésére a szükséges technikai változtatások végrehajtásához. A pénzügyi információs egységek ezért dönthetnek úgy, hogy utasítják a kötelezett szolgáltatókat, hogy ...-tól/-től [öt évvel e rendelet hatálybalépését követően] a FIU.net egyablakos rendszeren keresztül jelentsék az információkat.  A kötelezett szolgáltatók számára ...-tól/-től [hat évvel e rendelet hatálybalépését követően] kötelezővé kell tenni a FIU.net egyablakos ügyintézési pont használatát.

Módosítás  52

Rendeletre irányuló javaslat

79 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(79) A FIU-k számára lehetővé kell tenni, hogy bármely kötelezett szolgáltatótól gyorsan megszerezhessék a feladataik ellátásához szükséges valamennyi információt. Az információhoz való akadálytalan és gyors hozzáférés meghatározó jelentőséggel bír a pénzmozgások megfelelő nyomon követésének, valamint az illegális hálózatok és pénzmozgások korai felderítésének biztosítása szempontjából. Annak szükségessége, hogy a FIU-k pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás gyanúja miatt kiegészítő információkat kérjenek a kötelezett szolgáltatóktól, alapulhat a FIU-nak tett, gyanús ügyletre vonatkozó előzetes bejelentésen, de alapulhat más tényezőkön, például a FIU saját elemzésén, az illetékes hatóságoktól származó hírszerzésen, vagy egy másik FIU birtokában lévő információn. A FIU-k számára ezért feladataik végzése során lehetővé kell tenni, hogy bármely kötelezett szolgáltatótól információt szerezhessenek, akár előzetes bejelentés hiányában is. A kötelezett szolgáltatóknak a lehető leghamarabb, de legkésőbb a megkereséstől számított öt napon belül reagálniuk kell a FIU információkérésére. Indokolt és sürgős esetekben a kötelezett szolgáltatónak képesnek kell lennie arra, hogy 24 órán belül reagáljon a FIU megkeresésére. Ez nem jelenti azt, hogy a FIU-k elemzéseik készítése során minden alapot nélkülöző módon információkat kérhetnek a kötelezett szolgáltatóktól, hanem csak olyan információkat kérhetnek, amelyek kellően meghatározott feltételeken alapulnak. Biztosítani kell továbbá, hogy a FIU-k egy másik uniós FIU kérése alapján is hozzájuthassanak az ilyen jellegű információkhoz és megoszthassák azokat a kérelmező FIU-val.	(79) A FIU-k számára lehetővé kell tenni, hogy bármely kötelezett szolgáltatótól gyorsan megszerezhessék a feladataik ellátásához szükséges valamennyi információt. Az információhoz való akadálytalan és gyors hozzáférés meghatározó jelentőséggel bír a pénzmozgások megfelelő nyomon követésének, valamint az illegális hálózatok és pénzmozgások korai felderítésének biztosítása szempontjából. Annak szükségessége, hogy a FIU-k pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás gyanúja miatt kiegészítő információkat kérjenek a kötelezett szolgáltatóktól, alapulhat a FIU-nak tett, gyanús ügyletre vonatkozó előzetes bejelentésen, de alapulhat más tényezőkön, például a FIU saját elemzésén, az illetékes hatóságoktól származó hírszerzésen, vagy egy másik FIU birtokában lévő információn. A FIU-k számára ezért feladataik végzése során lehetővé kell tenni, hogy bármely kötelezett szolgáltatótól információt szerezhessenek, akár előzetes bejelentés hiányában is. A kötelezett szolgáltatóknak a lehető leghamarabb, de legkésőbb a megkereséstől számított öt munkanapon belül reagálniuk kell a FIU információkérésére, kivéve, ha a FIU ettől eltérő határidőt határoz meg. Indokolt és sürgős esetekben a kötelezett szolgáltatónak képesnek kell lennie arra, hogy a lehető leghamarabb, de legfeljebb egy munkanapos határidőn belül reagáljon a FIU megkeresésére. Ez nem jelenti azt, hogy a FIU-k elemzéseik készítése során minden alapot nélkülöző módon információkat kérhetnek a kötelezett szolgáltatóktól, hanem csak olyan információkat kérhetnek, amelyek kellően meghatározott feltételeken alapulnak. Biztosítani kell továbbá, hogy a FIU-k egy másik uniós FIU kérése alapján is hozzájuthassanak az ilyen jellegű információkhoz és megoszthassák azokat a kérelmező FIU-val.

Módosítás  53

Rendeletre irányuló javaslat

81 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(81) Amennyiben valamely tagállam úgy határoz, hogy ilyen önszabályozó testületet jelöl ki, engedélyezheti vagy előírhatja a testületnek, hogy az általuk képviselt személyektől kapott információt ne továbbítsa a FIU felé amennyiben az ilyen információt valamely ügyfelük hozta tudomásukra vagy valamely ügyfelükről szerezték be az ügyfél jogi helyzetének megállapításakor vagy az ügyfélnek az igazságszolgáltatási eljárásban vagy azzal kapcsolatban történő védelme vagy képviseletének ellátása során, ideértve az eljárás megindítására vagy az attól való elállásra vonatkozó tanácsadást, attól függetlenül, hogy az ilyen információ kézhezvételére vagy megszerzésére ezen eljárás előtt, alatt vagy után kerül sor.	(81) A közjegyzők, az ügyvédek és más jogi hivatások független képviselői, a könyvvizsgálók, a külső könyvelők és az adótanácsadók számára engedélyezni kell, hogy a személyektől kapott információt ne továbbítsák a FIU vagy egy önszabályozó testület felé, amennyiben az ilyen információt valamely ügyfelük hozta tudomásukra vagy valamely ügyfelükről szerezték be az ügyfél jogi helyzetének megállapításakor – kivéve, ha a jogi tanácsot pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljából adják, vagy ha ezek a személyek tényszerű és objektív körülmények alapján tudják vagy gyanítják, hogy az ügyfél pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljából kér jogi tanácsot, beleértve az adóügyekkel, illetve a befektetői állampolgársági és letelepedési programokkal kapcsolatos kérdéseket –, és a tanácsadást nem bírósági eljárással kapcsolatban kérik, vagy az ügyfélnek az igazságszolgáltatási eljárásban vagy azzal kapcsolatban történő védelme vagy képviseletének ellátása során, ideértve az eljárás megindítására vagy az attól való elállásra vonatkozó tanácsadást, attól függetlenül, hogy az ilyen információ kézhezvételére vagy megszerzésére ezen eljárás előtt, alatt vagy után kerül sor. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy további jelentéstételi kötelezettségeket fogadjanak el vagy tartsanak fenn az olyan konkrét ügyletek tekintetében, amelyek esetében különösen nagy a kockázata annak, hogy pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására használják fel azokat, és amelyekre nem vonatkozik az információtovábbítási kötelezettség alóli mentesség.

Módosítás  54

Rendeletre irányuló javaslat

82 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(82) A kötelezett szolgáltatók számára kivételes esetben lehetővé kell tenni, hogy az illetékes hatóságok értesítését megelőzően végrehajtsák a gyanús ügyleteket, ha a végrehajtás mellőzése lehetetlen, vagy valószínűleg akadályozná egy feltételezett pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási művelet kedvezményezettjeinek felderítését. E kivétel azonban nem alkalmazható a tagállamok által vállalt azon nemzetközi kötelezettségekkel összefüggésben, hogy a terroristák, terrorista szervezetek vagy a terrorizmust finanszírozó személyek pénzeszközeit és vagyoni eszközeit az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak megfelelően haladéktalanul befagyasszák.	(82) A kötelezett szolgáltatók számára kivételes esetben lehetővé kell tenni, hogy az illetékes hatóságok értesítését megelőzően végrehajtsák a gyanús ügyleteket, ha a végrehajtás mellőzése lehetetlen, vagy valószínűleg akadályozná egy feltételezett pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási művelet kedvezményezettjeinek felderítését, beleértve a kellően indokolt eseteket is, amennyiben erről a nemzeti jog rendelkezik. E kivétel azonban nem alkalmazható a tagállamok által vállalt azon nemzetközi kötelezettségekkel összefüggésben, hogy a terroristák, terrorista szervezetek vagy a terrorizmust finanszírozó személyek pénzeszközeit és vagyoni eszközeit az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak megfelelően haladéktalanul befagyasszák.

Módosítás  55

Rendeletre irányuló javaslat

86 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(86) Alapvető fontosságú, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó keretnek és a módosított FATF-ajánlásoknak az összehangolását az uniós jogszabályoknak – különösen az uniós adatvédelmi jog és az Alapjogi Chartában rögzített alapvető jogok védelme tekintetében – teljes mértékben megfelelve végezzék. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó keret végrehajtásának egyes aspektusai adatok gyűjtését, elemzését, tárolását és megosztását foglalják magukban. A személyes adatok említett kezelését az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartása mellett, kizárólag az e rendeletben rögzített célokra indokolt engedélyezni, beleértve az ügyfél-átvilágítás végrehajtását, a folyamatos monitoringot, a szokatlan és gyanús ügyletek elemzését és bejelentését, valamely jogi személy vagy társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosának azonosítását, a kiemelt közszereplők azonosítását, továbbá az információk hitelintézetek és pénzügyi intézmények és egyéb kötelezett szolgáltatók általi megosztását. A kötelezett szolgáltatók a személyes adatok összegyűjtését és ezt követő kezelését szigorúan csak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények betartásához szükséges mértékig végezhetik el, és a személyes adatok nem kezelhetők tovább olyan módon, amely összeegyeztethetetlen az említett céllal. Szigorúan meg kell tiltani mindenekelőtt a személyes adatok kereskedelmi célból történő további kezelését.	(86) Alapvető fontosságú, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó keretnek és a módosított FATF-ajánlásoknak az összehangolását az uniós jogszabályoknak – különösen az uniós adatvédelmi jog és az Alapjogi Chartában rögzített alapvető jogok védelme tekintetében – teljes mértékben megfelelve végezzék. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó keret végrehajtásának egyes aspektusai adatok gyűjtését, elemzését, tárolását és megosztását foglalják magukban. A személyes adatok említett kezelését az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartása mellett, kizárólag az e rendeletben rögzített célokra indokolt engedélyezni, beleértve az ügyfél-átvilágítás végrehajtását, a folyamatos monitoringot, a szokatlan és gyanús ügyletek elemzését és bejelentését, valamely jogi személy vagy társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosának azonosítását, a kiemelt közszereplők azonosítását, továbbá az információk hitelintézetek és pénzügyi intézmények és egyéb kötelezett szolgáltatók általi megosztását. A kötelezett szolgáltatók a személyes adatok összegyűjtését és ezt követő kezelését szigorúan csak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények betartásához szükséges mértékig végezhetik el, és a személyes adatok nem kezelhetők tovább olyan módon, amely összeegyeztethetetlen az említett céllal. Különösen a személyes adatok különleges kategóriáinak, valamint a bűnösséget megállapító ítéletekre és bűncselekményekre vonatkozó személyes adatok feldolgozására az e rendeletben meghatározott megfelelő garanciákat kell alkalmazni. Szigorúan meg kell tiltani a személyes adatok kereskedelmi célból történő további kezelését.

Módosítás  56

Rendeletre irányuló javaslat

93 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(93) A kriptoeszközöknél azok anonimitásából adódóan fennáll a bűncselekmény céljából elkövetett visszaélés kockázata. Az anonim kriptoeszköz-tárcák nem teszik lehetővé a kriptoeszköz-transzferek nyomonkövethetőségét, ugyanakkor megnehezítik az esetlegesen gyanút keltő ügyletsorozatok azonosítását vagy a megfelelő szintű ügyfél-átvilágítás alkalmazását. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények kriptoeszközökre való eredményes alkalmazása érdekében meg kell tiltani a kriptoeszköz-szolgáltatók számára az anonim kriptoeszköz-tárcák rendelkezésre bocsátását és letétkezelését.	(93) A kriptoeszközöknél azok anonimitásából adódóan fennáll a bűncselekmény céljából elkövetett visszaélés kockázata. Az anonim kriptoeszköz-számlák, valamint más anonimizáló eszközök nem teszik lehetővé a kriptoeszköz-transzferek nyomonkövethetőségét, ugyanakkor megnehezítik az esetlegesen gyanút keltő ügyletsorozatok azonosítását vagy a megfelelő szintű ügyfél-átvilágítás alkalmazását. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények kriptoeszközökre való eredményes alkalmazása érdekében meg kell tiltani a kriptoeszköz-szolgáltatók számára a számlatulajdonos ügyfél anonimizálását vagy a tranzakciók fokozott elfedését lehetővé tevő anonim kriptoeszköz-számlák rendelkezésre bocsátását és letétkezelését. Az anonimizáló eszközöket vagy szolgáltatásokat a kötelezett szolgáltatóknak magasabb kockázatú tényezőkként kell kezelniük. Tekintettel az ügyletek jogellenes célú elfedésére irányuló esetleges visszaélésekre, a Bizottságnak értékelnie kell, hogy az anonimizáló eszközök és szolgáltatások – például a kriptovaluta-keverő szolgáltatások (mixer, tumbler) – kriptoeszköz-szolgáltatók által más személy számára vagy nevében történő nyújtása is tilalom alá tartozik-e. Ezek a rendelkezések nem alkalmazandók a hardver- és szoftverszolgáltatókra, illetve a saját tárhelyen működtetett pénztárcák szolgáltatóira, amennyiben nem rendelkeznek hozzáféréssel egy másik személy kriptoeszközeihez, illetve nem irányítják azokat.

Módosítás  57

Rendeletre irányuló javaslat

94 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(94) A nagy összegű készpénzfizetések esetén igen magas a pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozásának a kockázata; amelyet nem csökkentett elégséges mértékben az a követelmény, hogy az árukereskedőknek a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos szabályok hatálya alá kell tartozniuk, ha legalább 10 000 EUR összegű készpénzfizetést hajtanak végre vagy fogadnak. Ugyanakkor a tagállami megközelítések közötti különbségek aláásták az egyenlő versenyfeltételeket a belső piacon, ami hátrányosan érinti a szigorúbb kontrollmechanizmusokat alkalmazó tagállamokban működő vállalkozásokat. Ezért a nagy összegű készpénzfizetésekre vonatkozóan uniós szintű, 10 000 EUR összegű felső határt szükséges bevezetni. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ennél alacsonyabb küszöbértékeket fogadjanak el, valamint hogy szigorítsák a meglévő rendelkezéseket.	(94) A nagy összegű készpénzfizetések esetén igen magas a pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozásának a kockázata; amelyet nem csökkentett elégséges mértékben az a követelmény, hogy az árukereskedőknek a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos szabályok hatálya alá kell tartozniuk, ha legalább 10 000 EUR összegű készpénzfizetést hajtanak végre vagy fogadnak. Ugyanakkor a tagállami megközelítések közötti különbségek aláásták az egyenlő versenyfeltételeket a belső piacon, ami hátrányosan érinti a szigorúbb kontrollmechanizmusokat alkalmazó tagállamokban működő vállalkozásokat. Ezért a nagy összegű készpénzfizetésekre vonatkozóan uniós szintű, 7000 EUR összegű felső határt szükséges bevezetni. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ennél alacsonyabb küszöbértékeket fogadjanak el, valamint hogy szigorítsák a meglévő rendelkezéseket. Az uniós szintű felső határ nem alkalmazandó a nem hivatásszerűen eljáró természetes személyek közötti kifizetésekre, kivéve a földdel és ingatlannal, nemesfémekkel, drágakövekkel és egyéb luxuscikkekkel kapcsolatos ügyleteket, valamint hitelintézetek telephelyén történő kifizetéseket és betételhelyezéseket. A hitelintézetek telephelyén történő kifizetések vagy betételhelyezések esetében azonban a hitelintézetnek jelentenie kell a pénzügyi információs egységnek a felső határ feletti kifizetést vagy betételhelyezést. Az ilyen jelentéstétel nem helyettesítheti a gyanús tevékenységek és ügyletek esetén történő jelentéstételt. Magasabb kockázat esetén fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseknek kell alávetni a szokatlanul nagy készpénzügyleteket, még a határérték alatt is, beleértve a készpénzfelvételt is, és szükség esetén a gyanús eseteket be kell jelenteni.

Módosítás  58

Rendeletre irányuló javaslat

94 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(94a) A technológiai fejlődés lehetővé teszi a kereskedők számára, hogy elfogadják a kriptoeszközökben történő fizetéseket az áruk és szolgáltatások nyújtásáért akár üzletben, akár online. Amennyiben az ilyen fizetéseket nem szabályozott szolgáltatókon keresztül teljesítik, előfordulhat, hogy az ellenőrzött személyazonosság nyomon követhetősége nem elegendő a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása vagy az alapbűncselekmények céljára való visszaélés megakadályozásához. Az ilyen fizetési eszközök használata a fokozódó digitalizáció összefüggésében kiskapukat teremthet, és alááshatja a készpénzkorlát hatékonyságát. Az árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos kriptoeszközökben történő fizetések lehetőségének fenntartása mellett ezért elő kell írni a kereskedők számára, hogy a kriptoeszközökkel történő fizetések elfogadásakor a MiCA alapján engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatóra támaszkodjanak. Ezt a korlátozást az árukkal kereskedő vagy szolgáltatásokat nyújtó személyekre kell alkalmazni, és nem értelmezhető a saját tárhelyen működtetett pénztárcákon keresztül lebonyolított magánügyletek korlátozásaként, sem pedig a saját tárhelyen működtetett pénztárcák kereskedelmi ügyletekkel összefüggésben történő használatának korlátozásaként, amennyiben kriptoeszköz-szolgáltatót vesznek igénybe.

Módosítás  59

Rendeletre irányuló javaslat

97 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(97) A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények következetes alkalmazása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban az e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyben meghatározza a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok, a megfelelési hiányosságokkal rendelkező harmadik országok és az Unió pénzügyi rendszerére veszélyt jelentő országok körét, harmonizált és arányos fokozott átvilágítási, adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseket ír elő, továbbá meghatározza azokat a szabályozástechnikai standardokat, amelyek rögzítik a csoportszintű politikákra, kontrollmechanizmusokra és eljárásokra vonatkozó minimumkövetelményeket, valamint azokat a feltételeket, amelyekkel a közös tulajdonosi körrel, irányítással vagy megfelelési kontrollmechanizmusokkal rendelkező struktúráknak csoportszintű politikákat, kontrollmechanizmusokat és eljárásokat kell alkalmazniuk, a csoportok számára olyan esetben előírt intézkedéseket, amikor harmadik országok joga szerint nem megengedett csoportszintű politikák, kontrollmechanizmusok és eljárások alkalmazása, valamint a felügyeleti intézkedéseket, az ügyfél-átvilágítás elvégzése tekintetében alacsonyabb küszöbértékek hatálya alá tartozó ágazatokat és ügyleteket, és az ügyfél-átvilágítás elvégzéséhez szükséges információkat. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak39 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.	(97) A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények következetes alkalmazása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban az e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyben meghatározza a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok, a megfelelési hiányosságokkal rendelkező harmadik országok körét, harmonizált és arányos fokozott átvilágítási, adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseket ír elő, továbbá meghatározza azokat a szabályozástechnikai standardokat, amelyek rögzítik a csoportszintű politikákra, kontrollmechanizmusokra és eljárásokra vonatkozó minimumkövetelményeket, valamint azokat a feltételeket, amelyekkel a közös tulajdonosi körrel, irányítással vagy megfelelési kontrollmechanizmusokkal rendelkező struktúráknak csoportszintű politikákat, kontrollmechanizmusokat és eljárásokat kell alkalmazniuk, a csoportok számára olyan esetben előírt intézkedéseket, amikor harmadik országok joga szerint nem megengedett csoportszintű politikák, kontrollmechanizmusok és eljárások alkalmazása, valamint a felügyeleti intézkedéseket, az ügyfél-átvilágítás elvégzése tekintetében alacsonyabb küszöbértékek hatálya alá tartozó ágazatokat és ügyleteket, és az ügyfél-átvilágítás elvégzéséhez szükséges információkat, továbbá a gazdasági társaságtól eltérő jogi személyek tényleges tulajdonosának vagy tulajdonosainak azonosítására vonatkozó konkrét szabályokat és kritériumokat. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak39 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
__________________	__________________
39 HL L 123., 2016.5.12., 1. o.	39 HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

Módosítás  60

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) a kötelezett szolgáltató által a célzott pénzügyi szankciók végre nem hajtásával és kijátszásával kapcsolatos kockázatok csökkentése és kezelése érdekében alkalmazandó intézkedések;

Módosítás  61

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – a b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ab) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését célzó olyan intézkedések a tagállamokban, amelyek lehetővé teszik befektetés – tőketranszfer, ingatlanvásárlás vagy -bérbeadás, államkötvénybe való befektetés, gazdasági társaságokba való befektetés, adományozás, alapítvány, a közjót szolgáló tevékenység, vagy az állami költségvetéshez való hozzájárulás – ellenében állampolgárság vagy tartózkodási jog szerzését;

Módosítás  62

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a bemutatóra szóló instrumentumokkal való visszaélés korlátozására irányuló intézkedések.	c) az anonim eszközökből eredő kockázatok csökkentésére és a bemutatóra szóló instrumentumokkal való visszaélés korlátozására irányuló intézkedések.

Módosítás  63

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. „vagyon”: az (EU) 2018/1673 irányelv 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott vagyon;	4. „pénz” vagy „vagyon”: az (EU) 2018/1673 irányelv 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott vagyon;

Módosítás  64

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a hitelintézettől és a befektetési vállalkozástól eltérő vállalkozás, amely a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv43 I. mellékletének 2–12., 14. és 15. pontjában felsorolt egy vagy több tevékenységet végez, beleértve a pénzváltó irodák (bureaux de change) tevékenységeit is, vagy amelynek fő tevékenysége tulajdoni részesedések megszerzése, ideértve a pénzügyi holdingtársaságokat és a vegyes pénzügyi holdingtársaságokat is;	a) a hitelintézettől és a befektetési vállalkozástól eltérő vállalkozás, amely a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv43 I. mellékletének 2–12., 14. és 15. pontjában felsorolt egy vagy több tevékenységet végez, beleértve a pénzváltó irodák (bureaux de change), valamint a 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében, valamint a 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének b) pontjában meghatározott hitelezők tevékenységeit is, vagy az olyan vállalkozáséit, amelynek fő tevékenysége tulajdoni részesedések megszerzése, ideértve a pénzügyi holdingtársaságokat és a vegyes pénzügyi holdingtársaságokat is, de az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének 8. pontjában felsorolt tevékenységeket kivéve;
__________________	__________________
43 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).	43 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

Módosítás  65

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott központi értéktár;

Módosítás  66

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fa) kriptoeszköz-szolgáltatók;

Módosítás  67

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 6 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	6a. „kriptoeszköz-szolgáltató”: a(z) [a hivatkozás beillesztendő: a kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló rendeletjavaslat – COM/2020/593)] (EU) 2023/... rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott kriptoeszköz-szolgáltató, amennyiben az említett rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 16. pontjában meghatározott egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt, kivéve az említett rendelet 3. cikke (1) bekezdése 16. pontjának h) alpontjában meghatározott, kriptoeszközökkel kapcsolatos tanácsadást;

Módosítás  68

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 6 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	6b. „bemutatóra szóló részvény”: olyan átruházható instrumentum, amely egy jogi személyben a tulajdonjogot arra a személyre ruházza, aki a bemutatóra szóló részvény okiratát birtokolja, valamint bármely más hasonló instrumentum, amely nem teszi lehetővé a részvény tulajdonjogának azonosítását vagy nyomonkövethetőségét; ez azonban nem vonatkozik a részvény okiratainak dematerializált vagy névre szóló formáira, amelyek tulajdonosai nyomon követhetők és azonosíthatók;

Módosítás  69

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 6 c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	6c. „bemutatóra szóló opciós utalvány”: olyan átruházható instrumentum, amely a bemutatóra szóló opciós utalványt birtokló jogi személyben jogosultságot biztosít a tulajdonlásra, valamint bármely hasonló opciós utalvány vagy instrumentum, amely nem teszi lehetővé a részvény tulajdonjogának azonosítását vagy nyomonkövethetőségét; nem vonatkozik azonban a dematerializált vagy névre szóló opciós utalványokra vagy olyan egyéb instrumentumokra, amelyek tulajdonosai nyomon követhetők és azonosíthatók, vagy bármely egyéb instrumentumra, amely egy jogi személyben pusztán a tulajdonjog jegyzésére, nem pedig a tulajdonlásra vagy a tulajdonlásra való jogosultságra biztosít meghatározott feltételek mellett jogot, mindaddig, amíg az instrumentumokat nem gyakorolják;

Módosítás  70

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) társaság igazgatójaként vagy ügyvezetőjeként, személyegyesítő társaságban tagként vagy más jogi személyek esetében hasonló tisztségben folytatott tevékenység, vagy annak megszervezése, hogy más személy ilyen tevékenységet végezzen;	b) társaság igazgatójaként vagy ügyvezetőjeként, nevezetesen megbízottként, személyegyesítő társaságban tagként, az igazgatótanács elnökeként vagy más jogi személyek esetében hasonló tisztségben folytatott tevékenység, vagy annak megszervezése, hogy más személy ilyen tevékenységet végezzen;

Módosítás  71

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 7 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	7a. „vagyon- vagy eszközkezelő”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely üzleti tevékenysége keretében harmadik felek vagyonának gyarapítására, védelmére, hasznosítására és elosztására irányuló szolgáltatásokat nyújt és termékeket kínál;

Módosítás  72

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
8. „szerencsejáték szervezése”: olyan szolgáltatás, amely vagyoni értékkel bíró téttel játszott szerencsejátékot foglal magában, ideértve azokat is, amelyek esetében a készség is szerepet játszik, így a lottó- és kaszinójátékokat, a kártyajátékokat és a fogadást, mely szolgáltatások nyújtása valamely fizikai létesítményben, vagy bármely más távoli hozzáférést biztosító eszköz útján, például elektronikus módon, vagy más kommunikációs módszerrel és a szolgáltatás igénybe vevőjének egyedi kérésére történik;	8. „szerencsejáték szervezése”: olyan szolgáltatás, amely vagyoni értékkel bíró téttel – akár díjköteles kommunikáció formájában –  játszott szerencsejátékot foglal magában, ideértve azokat is, amelyek esetében a készség is szerepet játszik, így a lottó- és kaszinójátékokat, a kártyajátékokat és a fogadást, mely szolgáltatások nyújtása valamely fizikai létesítményben, vagy bármely más távoli hozzáférést biztosító eszköz útján, például elektronikus módon, vagy más kommunikációs módszerrel és a szolgáltatás igénybe vevőjének egyedi kérésére történik;

Módosítás  73

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 14 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
14. „kriptoeszköz-szolgáltató”: az [hivatkozás helye: javaslat a kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló rendeletre – COM(2020) 593 final] rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott kriptoeszköz-szolgáltató, amennyiben az említett rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 9. pontjában meghatározott egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatást végez;	törölve

Módosítás  74

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 14 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	14a. „magas szintű professzionális labdarúgóklub”: valamely tagállamban letelepedett jogi személy, amely olyan hivatásos labdarúgóklub tulajdonosa vagy vezetője, amelynek legalább egy csapata az adott tagállam két legmagasabb szintű bajnokságában vagy bajnokságaiban játszik, és amelynek éves forgalma legalább 7 000 000 EUR;

Módosítás  75

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés – 14 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	14b. „sportügynök a labdarúgó-ágazatban”: az a természetes személy, aki a labdarúgó-ágazatban magán munkaerőt közvetít leendő fizetett labdarúgóknak vagy munkaadóknak fizetett labdarúgók munkaszerződésének megkötése céljából;

Módosítás  76

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 15 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	15a. „nemesfém”: arany, ezüst, platina, irídium, ozmium, palladium, ródium és ruténium;

Módosítás  77

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 15 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	15b. „drágakő”: gyémánt, rubin, zafír és smaragd;

Módosítás  78

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 16 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
16. „üzleti kapcsolat”: olyan üzleti, szakmai vagy kereskedelmi kapcsolat, amely a kötelezett szolgáltató szakmai tevékenységéhez kapcsolódik, és amely a kapcsolat létesítésekor tartósnak mutatkozik, ideértve azt a kapcsolatot is, amelyben a kötelezett szolgáltató arra kap megbízást, hogy társaságot vagy bizalmi vagyonkezelési konstrukciót hozzon létre ügyfele számára, függetlenül attól, hogy a társaság vagy a bizalmi vagyonkezelési konstrukció létrehozása-e az egyetlen olyan ügylet, amelyet az ügyfél számára hajt végre;	16. „üzleti kapcsolat”: olyan üzleti, szakmai vagy kereskedelmi kapcsolat, amely a kötelezett szolgáltató szakmai tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódik, és amely a kapcsolat létesítésekor tartósnak mutatkozik, ideértve azt a kapcsolatot is, amelyben a kötelezett szolgáltató arra kap megbízást, hogy társaságot vagy bizalmi vagyonkezelési konstrukciót hozzon létre ügyfele számára, függetlenül attól, hogy a társaság vagy a bizalmi vagyonkezelési konstrukció létrehozása-e az egyetlen olyan ügylet, amelyet az ügyfél számára hajt végre; vagy ingatlanügyletek esetében olyan kapcsolat, amelyben a hitelintézettől vagy pénzügyi intézménytől eltérő kötelezett szolgáltatónak olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek egy adott időszakban egynél több ingatlan eladását vagy közvetítését foglalják magukban;

Módosítás  79

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 16 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	16a. „alkalmi ügylet”: olyan ügylet, amelyet nem üzleti kapcsolat keretében hajtanak végre;

Módosítás  80

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 16 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	16b. „atipikus ügylet vagy tény”: olyan ügylet vagy tény, amely a jelek szerint nincs összhangban az ügyfél jellemzőivel, valamint az üzleti kapcsolat vagy a tervezett ügylet céljával és szándékolt jellegével;

Módosítás  81

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 19 pont – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) kapcsolat egyes hitelintézetek között, egyes pénzügyi intézmények között, illetve hitelintézetek és pénzügyi intézmények között, beleértve, amikor hasonló szolgáltatást nyújt egy levelező intézet egy válaszadó intézetnek, továbbá beleértve az értékpapírügyletek és pénzátutalások céljára kialakított kapcsolatokat is;	b) kapcsolat egyes hitelintézetek között, egyes pénzügyi intézmények között, illetve hitelintézetek és pénzügyi intézmények között, beleértve, amikor hasonló szolgáltatást nyújt egy levelező intézet egy válaszadó intézetnek, továbbá beleértve az értékpapírügyletek és pénzátutalások céljára kialakított kapcsolatokat is, valamint a kriptoeszköz-ügyletek vagy kriptoeszköz-átruházások céljára kialakított kapcsolatokat is;

Módosítás  82

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 20 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	20a. „kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtó, be nem jegyzett vagy engedéllyel nem rendelkező szervezet”: olyan szervezet, amely kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújt, és amely nem rendelkezik telephellyel az Unión belül egyetlen joghatóságban sem, vagy nem rendelkezik központi kapcsolattartó ponttal vagy érdemi vezetői jelenléttel az Unión belül egyetlen joghatóságban sem;

Módosítás  83

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 22 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
22. „tényleges tulajdonos”: olyan természetes személy, aki egy jogi személy, kifejezett bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás végső tulajdonosa, vagy aki ezek valamelyike felett végső irányítást gyakorol, valamint az olyan természetes személy, akinek a nevében vagy javára egy ügyletet vagy tevékenységet végrehajtanak;	22. „tényleges tulajdonos”: olyan természetes személy, aki egy jogi személy, kifejezett bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás végső tulajdonosa, aki ezek valamelyike felett végső irányítást gyakorol, vagy a nemzeti jog szerint jogképes szervezet, valamint az olyan természetes személy, akinek a nevében vagy javára egy ügyletet vagy tevékenységet vagy üzleti kapcsolatot végeznek;

Módosítás  84

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 24 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
24. „meghatalmazotti megállapodás”: a meghatalmazott és a meghatalmazó közötti szerződés vagy a szerződéssel azonos jogi kötőerővel bíró hivatalos megállapodás, amelyben a meghatalmazó olyan jogi személy vagy természetes személy, amely vagy aki utasítja a meghatalmazottat, hogy meghatározott minőségben – többek között igazgatóként vagy részvényesként – járjon el a nevében, a meghatalmazott pedig az a jogi személy vagy természetes személy, amelyet vagy akit a meghatalmazó a nevében való eljárásra utasít;	24. „meghatalmazotti megállapodás”: a meghatalmazott és a meghatalmazó közötti szerződés vagy a szerződéssel azonos jogi kötőerővel bíró hivatalos, egyenértékű megállapodás, amelyben a meghatalmazó olyan jogi személy vagy természetes személy, amely vagy aki utasítja a meghatalmazottat, hogy meghatározott minőségben – többek között igazgatóként vagy részvényesként – járjon el a nevében, a meghatalmazott pedig az a jogi személy vagy természetes személy, amelyet vagy akit a meghatalmazó a nevében való eljárásra utasít;

Módosítás  85

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 25 pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
25. „kiemelt közszereplő”: olyan természetes személy, aki az alábbi fontos közhivatalok valamelyikét tölti vagy töltötte be:	25. „kiemelt közszereplő”: olyan természetes személy, aki többek között az alábbi fontos közhivatalok valamelyikét tölti vagy töltötte be:

 

Módosítás  86

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 25 pont – a pont – vii a alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	viia. a regionális és helyi hatóságok vezetői, beleértve a legalább 30.000 lakosú települések és nagyvárosi régiók csoportosulásait;

Módosítás  87

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 25 pont – d pont – i a alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ia. a tagállamok által meghatározott egyéb fontos közhivatalok;

Módosítás  88

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 26 pont – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a szülő;	c) a szülő és a testvérek

Módosítás  89

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 27 pont – a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	a) „vagyonos ügyfél”: ügyfél, aki természetes személy vagy olyan jogi személy tényleges tulajdonosa, aki e rendelettel összhangban az állandó magánlakását nem számítva összesen legalább 1 000 000 EUR pénzügyi vagy befektethető vagyonnal, illetve eszközzel rendelkezik;

Módosítás  90

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 29 pont – a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	a) az a) pontban említettektől eltérő csoport anyavállalata, amely az uniós prudenciális konszolidáció legmagasabb szintjén összevont alapon prudenciális felügyelet alá tartozik, beleértve az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontjában meghatározott „pénzügyi holdingtársaságot”, valamint a 2009/138/EK irányelv 212. cikke (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott „biztosítási holdingtársaságot”;

Módosítás  91

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 29 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	29a. „anyavállalat”:
	a)  egy pénzügyi konglomerátum anyavállalata, beleértve a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 15. pontjában meghatározott „vegyes pénzügyi holdingtársaságot”;
	b)  egy olyan csoport anyavállalata, amely konszolidált alapon, az uniós prudenciális konszolidáció legmagasabb szintjén prudenciális felügyelet alá tartozik, beleértve az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontjában meghatározott „pénzügyi holdingtársaságot”, valamint a 2009/138/EK irányelv 212. cikke (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott „biztosítási holdingtársaságot”;
	c)  egy olyan csoport anyavállalata, amely legalább két, az e rendelet 3. cikkében meghatározott kötelezett szolgáltatót foglal magában, és amely maga nem egy másik uniós vállalkozás leányvállalata;
	ha azonban ugyanazon a csoporton belül több anyavállalatot azonosítanak az a), b) és c) pontnak megfelelően, az anyavállalat az a csoporton belüli jogalany, amely maga nem leányvállalata egy másik uniós vállalkozásnak.

Módosítás  92

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 31 pont – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóság;	d) a pénzmosás és a terrorizmus megelőzése és finanszírozása elleni küzdelem tekintetében kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóság;

Módosítás  93

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) könyvvizsgálók, külső könyvelők és adótanácsadók, valamint bármely más személy, aki fő üzleti vagy szakmai tevékenységként közvetlenül vagy vele kapcsolatban álló más személy révén anyagi támogatást, segítséget vagy tanácsot nyújt adóügyi kérdésekben;	a) könyvvizsgálók, külső könyvelők és adótanácsadók, valamint bármely más személy, aki fő üzleti vagy szakmai tevékenységként közvetlenül vagy vele kapcsolatban álló más személy révén anyagi támogatást, segítséget vagy tanácsot nyújt adóügyi, befektetési vagy személyes pénzügyi kérdésekben;

Módosítás  94

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) tanúsított követelésbehajtók, vagyon- vagy eszközkezelők;

Módosítás  95

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) közjegyzők és a jogi hivatások más független képviselői, amennyiben azok akár az ügyfelük nevében és javára bármilyen pénzügyi vagy ingatlanügyletben eljárnak, akár ügyfelüknek az alábbiak bármelyikére vonatkozó ügyletek tervezésében vagy végrehajtásában nyújtanak segítséget:	b) közjegyzők, ügyvédek és a jogi hivatások más független képviselői, amennyiben azok akár az ügyfelük nevében és javára bármilyen pénzügyi vagy ingatlanügyletben eljárnak, akár ügyfelüknek az alábbiak bármelyikére vonatkozó ügyletek tervezésében vagy végrehajtásában nyújtanak segítséget:

Módosítás  96

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés – b pont – i alpont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i. ingatlanvagyon vagy üzleti részesedés adásvétele;	i. ingatlanvagyon vagy virtuális vagyon vagy üzleti részesedés adásvétele;

Módosítás  97

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b pont – iii alpont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
iii. bank-, takarék- vagy értékpapírszámlák megnyitása vagy kezelése;	iii. bank-, takarék-, értékpapír- vagy kriptoeszközszámlák megnyitása vagy kezelése;

Módosítás  98

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) ingatlanügynökök, ideértve az ingatlanok bérbeadásában közvetítőként eljáró ügynököket is olyan ügyletek vonatkozásában, amelyek esetén a havi bérleti díj eléri vagy meghaladja a 10 000 EUR-t vagy azzal egyenértékű, hazai pénznemben kifejezett összeget;	d) ingatlanügynökök, ideértve az ingatlanok bérbeadásában közvetítőként eljáró ügynököket is olyan ügyletek vonatkozásában, amelyek esetén a havi bérleti díj eléri az 5 000 EUR-t vagy azzal egyenértékű, hazai pénznemben kifejezett összeget vagy más elfogadott fizetési formát;

Módosítás  99

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) ingatlanfejlesztők;

Módosítás  100

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) a III a. mellékletben felsorolt, fémeken és köveken kívüli luxuscikkekkel kereskedő személyek;

Módosítás  101

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
h) az (EU) 2020/1503 rendeletben szabályozottaktól eltérő közösségi finanszírozási szolgáltatók;	h) közösségi finanszírozási szolgáltatók

Módosítás  102

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – i pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i) műalkotások kereskedelmével vagy közvetítésével foglalkozó személyek, ideértve azokat az eseteket is, amikor ezt művészeti galériák és aukciósházak végzik, olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a 10 000 EUR-t vagy azzal egyenértékű, hazai pénznemben kifejezett összeget;	i) műalkotások kereskedelmével vagy közvetítésével foglalkozó személyek, ideértve azokat az eseteket is, amikor ezt művészeti galériák és aukciósházak végzik, olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja az 5 000 EUR-t vagy azzal egyenértékű, hazai pénznemben kifejezett összeget;

Módosítás  103

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – ia pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ia) egyedi és nem helyettesíthető kriptoeszközök értékesítésével és vásárlásával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó személyek;

Módosítás  104

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – j pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
j) műalkotások tárolásával, kereskedelmével vagy közvetítésével vámszabad területen vagy vámraktárban foglalkozó személyek olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a 10 000 EUR-t vagy azzal egyenértékű, hazai pénznemben kifejezett összeget;	j) műalkotások és a IIIa. mellékletben felsorolt luxuscikkek tárolásával, kereskedelmével vagy közvetítésével vámszabad területen vagy vámraktárban foglalkozó személyek olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja az 5 000 EUR-t vagy azzal egyenértékű, hazai pénznemben kifejezett összeget;

Módosítás  105

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – j a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ja) az (EU) .../... rendelet [a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslat] értelmében vett online platformok, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók és a kereskedők számára, hogy távollévők közötti szerződéseket kössenek fizikai árukról, amennyiben 10 000 EUR vagy azt meghaladó összegű fizetések teljesítésére vagy fogadására kerül sor, függetlenül attól, hogy az ügyletre egyetlen művelet vagy egymással összefüggőnek tűnő több művelet keretében kerül-e sor;

Módosítás  106

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – l a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	la) sportügynökök a labdarúgó-szektorban;

Módosítás  107

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – l b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	lb) magas szintű professzionális futballklubok;

Módosítás  108

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – l c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	lc) az Európai Labdarúgó-szövetségben tagsággal rendelkező tagállami futballszövetségek

Módosítás  109

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a játékkaszinók kivételével a szerencsejáték-szervezőket részben vagy egészben mentesítik az e rendeletben előírt követelmények alól az alapján, hogy e szolgáltatások jellege, illetve adott esetben nagyságrendje bizonyítottan alacsony kockázatot jelent.	(1) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a játékkaszinók, online szerencsejáték-platformok, határokon átnyúló formában szerencsejáték-szervezést és sportfogadást nyújtók kivételével a szerencsejáték-szervezőket – így például az állami szolgáltatókat vagy az állami és magántulajdonú lottótársaságokat –részben vagy egészben mentesítik az e rendeletben előírt követelmények alól az alapján, hogy e szolgáltatások jellege, az arányosság elve, illetve adott esetben nagyságrendje az AMLA-val folytatott konzultációt követően bizonyítottan alacsony kockázatot jelent.

Módosítás  110

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A tagállamok kockázatalapú monitoringtevékenységeket alakítanak ki, vagy más megfelelő intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy az e cikk alapján adott mentességekkel ne lehessen visszaélni.	(3) A tagállamok az AMLA-val együttműködve kockázatalapú monitoringtevékenységeket alakítanak ki, vagy más megfelelő intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy az e cikk alapján adott mentességekkel ne lehessen visszaélni.

Módosítás  111

Rendeletre irányuló javaslat

4 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	4a. cikk
	Egyes közösségi finanszírozási szolgáltatókra vonatkozó mentességek
	(1)  Az (EU) 2020/1503 rendelet hatálya alá tartozó közösségi finanszírozási szolgáltatók kivételével a tagállamok úgy határozhatnak, hogy egyes közösségi finanszírozási szolgáltatókat mentesítenek az e rendeletben előírt követelmények alól egy olyan egyedi kockázatértékelés alapján, amelynek eredményeképpen kiderül, hogy e szolgáltatások jellege és adott esetben nagyságrendje bizonyítottan alacsony kockázatot jelent, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
	a)  a közösségi finanszírozási szolgáltató kizárólag közhasznú projekteket támogat, elsődleges célja nem nyereségtermelés, és amennyiben nyereség keletkezik, azt a szolgáltató a szolgáltatás céljainak megvalósítása érdekében fekteti be, és nem osztja szét a tagok, az alapítók vagy más magánfelek között;
	b)  a közösségi finanszírozási szolgáltató az (EU) 2020/1503 rendelet 5. cikkével összhangban lévő módon végrehajtja az ügyfél-átvilágításra vonatkozó minimumkövetelményeket azon projektgazdák tekintetében, akik projektjeiket közösségi finanszírozási platformon keresztül történő finanszírozásra javasolják, valamint a felső vezetésben részt vevő összes természetes személy megfelel az (EU) 2023/... irányelv [a hatodik pénzmosási irányelvre irányuló javaslat] 6. cikkében meghatározott kritériumoknak;
	c)  a közösségi finanszírozási szolgáltató irányításában részt vevő valamennyi természetes személy tiszteletben tartja az (EU) 2020/1503 rendelet 12. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott követelményekkel összhangban álló alkalmassági követelményeket;
	d)  a közösségi finanszírozási szolgáltató olyan rendelkezéseket hoz létre és tart fenn, amelyek biztosítják, hogy a projektgazdák a közösségi finanszírozási projektek finanszírozását vagy bármely más kifizetést kizárólag az (EU) 2015/2366 irányelvnek megfelelő pénzforgalmi szolgáltatón keresztül fogadják el;
	e)  a közösségi finanszírozási szolgáltató az Unióban rendelkezik telephellyel.
	(2)  A tagállamok az AMLA-val együttműködve az kockázatalapú monitoringtevékenységeket alakítanak ki, vagy más megfelelő intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy az e cikk alapján adott mentességekkel ne lehessen visszaélni.

Módosítás  112

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – -1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A tagállamok előírják az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének (11) bekezdése szerinti pénzforgalmi szolgáltatók számára annak biztosítását, hogy ne hajtsanak végre ügyleteket olyan szerencsejáték-szervezők számára, amelyek az Unióban nem rendelkeznek engedéllyel.

Módosítás  113

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok haladéktalanul bejelentenek a Bizottságnak minden olyan mentességet, amelyet a 4. és 5. cikkel összhangban kívánnak megadni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a mentességre vonatkozó kockázatértékelésen alapuló indokolást.	(1) A tagállamok haladéktalanul bejelentenek a Bizottságnak minden olyan mentességet, amelyet a 4. és 5. cikkel összhangban kívánnak megadni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tagállam által a mentesség fenntartására vonatkozóan elvégzett kockázatértékelésen alapuló részletes indokolást. Ha szükségesnek ítélik, a tagállamok további bizonyítékokat nyújthatnak be a mentesség alátámasztására.

Módosítás  114

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) megerősíti, hogy a mentesség megadható;	a) megerősíti, hogy a mentesség megadható a tagállam által benyújtott indokolás alapján;

Módosítás  115

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti bizottsági határozat kézhezvételét követően a tagállamok elfogadhatják a mentességet megadó határozatot. A határozatnak tartalmaznia kell az annak alapjául szolgáló indokokat. A tagállamok rendszeresen, valamint az [hivatkozás helye: a hatodik pénzmosási irányelvre irányuló javaslat – COM(2021) 423 final] irányelv 8. cikke szerinti nemzeti kockázatértékelés aktualizálásakor minden esetben felülvizsgálják az ilyen határozatokat.	(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti bizottsági határozat kézhezvételét követően a tagállamok elfogadhatják a mentességet megadó határozatot. A határozatnak tartalmaznia kell az annak alapjául szolgáló indokokat. A tagállamok rendszeresen, de legkésőbb egy évvel azt követően, hogy a mentességet első alkalommal megadták, valamint az [hivatkozás helye: a hatodik pénzmosási irányelvre irányuló javaslat – COM(2021) 423] irányelv 8. cikke szerinti nemzeti kockázatértékelés aktualizálásakor minden esetben felülvizsgálják az ilyen határozatokat.

Módosítás  116

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A Bizottság minden évben közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában az e cikk alapján megadott mentességek jegyzékét.	(5) A Bizottság minden évben közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában az e cikk alapján megadott mentességek jegyzékét és a mentességek elemző és tényszerű áttekintését.

Módosítás  117

Rendeletre irányuló javaslat

6 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	6a. cikk
	A befektetés ellenében szerzett állampolgárság tilalma és a befektetői állampolgársági és letelepedési programokra vonatkozó minimumkövetelmények
	(1)  A tagállamok a nemzeti jog alapján nem vezetnek be olyan rendszereket, amelyek lehetővé teszik befektetés – tőketranszfer, ingatlanvásárlás vagy -bérbeadás, államkötvénybe való befektetés, gazdasági társaságokba való befektetés, adományozás, alapítvány, a közjót szolgáló tevékenység, vagy az állami költségvetéshez való hozzájárulás – ellenében és az érintett tagállamokkal való tényleges kapcsolat nélkül állampolgársági jogok szerzését;
	(2)  Az a tagállam, amelynek nemzeti joga állampolgárságot vagy tartózkodási jogot biztosít bármilyen befektetés, például tőketranszfer, ingatlanvásárlás vagy -bérbeadás, államkötvénybe való befektetés, gazdasági társaságokba való befektetés, adományozás, alapítvány, a közjót szolgáló tevékenység, vagy az állami költségvetéshez való hozzájárulás ellenében, biztosítja, hogy az ilyen tartózkodási jog iránti kérelmeket elbíráló hatóságok a határozat meghozatala előtt legalább a következő intézkedéseket végrehajtsák:
	a)  annak előírása, hogy az ügyleteket az adott tagállamban letelepedett kötelezett szolgáltatóval létesített üzleti kapcsolat keretében bonyolítsák le;
	b)  az érintett kötelezett szolgáltatóktól az elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedésekkel kapcsolatos információk kérése és értékelése;
	c)  ellenőrzött dokumentumokkal alátámasztott részletes információk szerzése és rögzítése a kérelmező személyazonosságáról, a kérelmező üzleti érdekeltségeiről és az előző 10 évben végzett fogalkoztatási tevékenységéről, valamint a kérelmező pénzeszközeinek és vagyonának forrásáról;
	d)  az illetékes bűnüldöző hatóságoktól bizonyítékokkal alátámasztott erkölcsi bizonyítvány kérése, amely igazolja, hogy a kérelmező nem követett el büntetendő cselekményt;
	e) a kérelmezők tekintetében a minimális fizikai jelenlétre és a befektetésben való minimális aktív részvételre, a befektetés minőségére, a hozzáadott értékre és a gazdasághoz való hozzájárulásra vonatkozó követelmények előírása;
	f)  nyomonkövetési mechanizmus bevezetése annak utólagos ellenőrzésére, hogy a sikeres pályázók továbbra is megfelelnek-e a befektetői letelepedési programok jogi követelményeinek.
	Az illetékes hatóságok rendszeresen ellenőrzik a kérelmezőnek az első albekezdés e) pontjában említett fizikai jelenlétét, és e követelmény be nem tartása az állampolgárság vagy a tartózkodási jog megtagadásával vagy visszavonásával jár.
	(3)  Nem kaphatnak tartózkodási jogot ilyen programokat keretében azok a kérelmezők, akik dokumentáltan gyanús tevékenységekhez kötődnek, ideértve a pénzmosással, terrorizmusfinanszírozással vagy alapbűncselekményekkel kapcsolatos büntetett előéletű személyekkel való szoros üzleti kapcsolatot vagy a célzott pénzügyi szankciókkal sújtott személyekkel fennálló szoros személyes vagy üzleti kapcsolatokat.
	(4)  Azok a kérelmezők, akik a 23., 24. vagy 25. cikkben említett országok állampolgárai, az ilyen programok keretében nem kaphatnak tartózkodási jogot.

Módosítás  118

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a célzott pénzügyi szankciók alkalmazásának kötelezettsége mellett a proliferációfinanszírozással kapcsolatos célzott pénzügyi szankciók végre nem hajtása és kijátszása kockázatának csökkentése és kezelése.	b) a célzott pénzügyi szankciók alkalmazásának kötelezettsége mellett az összes célzott pénzügyi szankció – ezen belül a terrorizmussal, a terrorizmusfinanszírozással és a proliferációfinanszírozással kapcsolatos célzott pénzügyi szankciók – végre nem hajtása, eltérő végrehajtása és kijátszása kockázatának csökkentése és kezelése.

Módosítás  119

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az említett politikák, kontrollmechanizmusok és eljárások arányosak a kötelezett szolgáltató jellegével és méretével.	Az említett politikák, kontrollmechanizmusok és eljárások arányosak a kötelezett szolgáltató jellegével, tevékenységével és méretével. E politikáknak, kontrollmechanizmusoknak és eljárásoknak figyelembe kell venniük a nemzetek feletti és nemzeti szintű kockázatértékeléseket, valamint a pénzügyi információs egységek és a felügyeletek iránymutatásait, beleértve az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzések eredményeit is.

Módosítás  120

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) független ellenőrzési funkció, amelynek célja az a) pontban említett belső politikák, kontrollmechanizmusok és eljárások tesztelése;	c) független ellenőrzési funkció, amelynek célja az a) pontban említett belső politikák, kontrollmechanizmusok és eljárások hatékony működésének értékelése;

Módosítás  121

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) a személyzet felvétele és egyes feladatokhoz és funkciókhoz való hozzárendelése, valamint a közvetítők és a forgalmazók kijelölése során az ellátandó feladatokhoz és funkciókhoz kapcsolódó kockázatokkal arányosan e személyek jó hírnevének ellenőrzése;	d) a személyzet felvétele és egyes feladatokhoz és funkciókhoz való hozzárendelése, valamint a közvetítők és a forgalmazók kijelölése során az ellátandó feladatokhoz és funkciókhoz kapcsolódó kockázatokkal arányosan e személyek jó hírnevének, képességeinek és ismereteinek ellenőrzése;

Módosítás  122

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az AMLA [2 évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig iránymutatásokat ad ki azokra az elemekre vonatkozóan, amelyeket a kötelezett szolgáltatóknak figyelembe kell venniük a belső politikáik, kontrollmechanizmusaik és eljárásaik terjedelmének meghatározásakor.	(4) Az AMLA [két évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig, valamint az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott európai felügyeleti hatósággal (az Európai Bankhatósággal ) (EBH) való konzultációt követően   szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, és elfogadás céljából benyújtja azokat a Bizottságnak. A szabályozástechnikai standardtervezetek részletesen meghatározzák azokat az elemeket, amelyeket a kötelezett szolgáltatóknak az értékelt kockázati szintjük alapján figyelembe kell venniük a belső politikáik, kontrollmechanizmusaik és eljárásaik terjedelmének meghatározásakor. Iránymutatást kell tartalmazniuk továbbá arra vonatkozóan is, hogy hogyan kell meghatározni a 9. cikkben meghatározott megfelelési funkciókkal megbízandó személyzet létszámát, figyelembe véve a kötelezett szolgáltatók jellegét, tevékenységét és méretét, valamint a működési ágazatukban rejlő kockázatokat.

Módosítás  123

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet kiegészítése céljából az  (EU) 2023/...  [kérjük, illesszék be a hivatkozást: a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozására irányuló javaslat – COM(2021) 421] rendelet 38–41. cikkével összhangban az e cikk (4) bekezdésében említett szabályozástechnikai standardokat fogadjon el.

Módosítás  124

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A kötelezett szolgáltatók a jellegükkel és méretükkel arányos megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy azonosítsák és értékeljék az őket érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokat, valamint a proliferációfinanszírozással kapcsolatos célzott pénzügyi szankciók végre nem hajtásának és kijátszásának kockázatait, figyelembe véve az alábbiakat:	(1) A kötelezett szolgáltatók a jellegükkel, tevékenységükkel és méretükkel arányos megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy azonosítsák és értékeljék az őket érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokat, valamint a terrorizmussal és a terrorizmusfinanszírozással, valamint a proliferációfinanszírozással kapcsolatos célzott pénzügyi szankciók végre nem hajtásának és kijátszásának kockázatait, figyelembe véve legalább az alábbiakat:

Módosítás  125

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) az AMLA által az (EU) 2023/... [kérjük, illesszék be a hivatkozást: a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozására irányuló javaslat – COM(2021) 421] rendelet 43. és 44. cikkével összhangban kiadott vonatkozó iránymutatások, ajánlások és vélemények;

Módosítás  126

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – c b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	cb) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szabályoknak az érintett kötelezett szolgáltató általi korábbi megsértéséből levont következtetések vagy az érintett kötelezett szolgáltató pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási esettel való bármilyen kapcsolata;

Módosítás  127

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – c c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	cc) a pénzügyi információs egységektől és a bűnüldöző szervektől származó információk;

Módosítás  128

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – c d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	cd) a kezdeti ügyfél-átvilágítási folyamat és a folyamatos nyomon követés keretében szerzett információk;

Módosítás  129

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – c e pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ce) saját ismeretek és szakmai tapasztalat.

Módosítás  130

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A kötelezett szolgáltatók a megállapított kockázat szintjének és az arányosság elvének függvényében saját belátásuk szerint további információforrásokat is figyelembe vehetnek, többek között a következőket:
	a)  a kötelezett szolgáltatók szervezeteitől származó, tipológiákra és a felmerülő kockázatokra vonatkozó információk;
	b)  a civil társadalmi szervezetektől származó információk, beleértve a korrupcióérzékelési indexeket és az egyéb országjelentéseket is;
	c)  a nemzetközi szabványügyi testületektől származó információk, például kölcsönös értékelő jelentések vagy jelentések és felülvizsgálatok;
	d)  hiteles és megbízható nyílt forrásokból és a médiából származó információk;
	e)  hiteles és megbízható kereskedelmi szervezetektől származó információk, például kockázati jelentések;
	f)  statisztikai szervezetektől és tudományos körökből származó információk.

Módosítás  131

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A kötelezett szolgáltatók kinevezik az igazgatótanács – ha nincs, az annak megfelelő irányító szerv – egy ügyvezető tagját, aki felelős az e rendeletnek való megfelelést biztosító intézkedések végrehajtásáért (a továbbiakban: megfelelési vezető). Ha a szolgáltatónak nincs irányító szerve, a funkciót a felső vezetés egy tagja látja el.	(1) A kötelezett szolgáltatók kinevezik az irányítási funkciót ellátó vezető testület egy ügyvezető tagját, aki felelős az e rendeletnek való megfelelést biztosító intézkedések végrehajtásáért és nyomon követéséért (a továbbiakban: megfelelési vezető). Ha a szolgáltatónak nincs vezető testülete, a funkciót a felső vezetés egy tagja látja el. Ez a bekezdés nem érinti az irányító szervek együttes polgári jogi vagy büntetőjogi felelősségére vonatkozó nemzeti rendelkezéseket.

Módosítás  132

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A megfelelési vezető felelős a kötelezett szolgáltató politikáinak, kontrollmechanizmusainak és eljárásainak végrehajtásáért, valamint e politikák, kontrollmechanizmusok és eljárások jelentős vagy lényeges hiányosságaira vonatkozó információk fogadásáért. A megfelelési vezető rendszeresen beszámol e kérdésekről az igazgatótanácsnak vagy az azzal egyenértékű irányító szervnek. Anyavállalatok esetében ugyanez a személy látja el a csoportszintű politikák, kontrollmechanizmusok és eljárások felvigyázását is.	(2) A megfelelési vezető biztosítja, hogy teljes körűen végrehajtsák a kötelezett szolgáltató politikáit, kontrollmechanizmusait és eljárásait, valamint fogadja az e politikák, kontrollmechanizmusok és eljárások jelentős vagy lényeges hiányosságaira vonatkozó információkat. A megfelelési vezető rendszeresen beszámol e kérdésekről a vezető testületnek. Anyavállalatok esetében ugyanez a személy látja el a csoportszintű politikák, kontrollmechanizmusok és eljárások felvigyázását is.

Módosítás  133

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A kötelezett szolgáltatók igazgatótanácsa vagy irányító szerve megfelelési tisztviselőt nevez ki, aki felelős a kötelezett szolgáltató pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos politikáinak napi működéséért. Ez a személy felelős továbbá a gyanús ügyleteknek a pénzügyi információs egység (FIU) felé történő, az 50. cikk (6) bekezdése szerinti bejelentéséért is.	(3) A kötelezett szolgáltatók irányítási funkciót ellátó vezető testülete megfelelési tisztviselőt nevez ki, aki felelős a kötelezett szolgáltató pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos politikáinak napi működéséért, többek között azzal, hogy kapcsolattartó pontként szolgál az illetékes hatóságok számára. Ez a személy felelős továbbá a gyanús ügyleteknek a pénzügyi információs egység (FIU) felé történő, az 50. cikk (6) bekezdése szerinti bejelentéséért is. A megfelelési tisztviselő funkcióját és feladatait tekintve független.

Módosítás  134

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A valamely csoporthoz tartozó kötelezett szolgáltató megfelelési tisztviselőként olyan személyt is kijelölhet, aki ezt a funkciót az adott csoport másik tagjánál látja el.	A valamely csoporthoz tartozó kötelezett szolgáltató megfelelési tisztviselőként olyan személyt is kijelölhet, aki ezt a funkciót az adott csoport másik tagjánál látja el, feltéve, hogy a másik jogalany ugyanabban a tagállamban rendelkezik telephellyel mint a kötelezett szolgáltató.

Módosítás  135

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A megfelelési tisztviselőt a foglalkoztatással összefüggésben semmilyen módon nem lehet büntetni a feladatai elvégzéséért. A megfelelési tisztviselő nem bocsátható el, illetve ne lehet felmondani neki a kinevezési idő lejárta előtt, kivéve, ha olyan tények merülnek fel, amelyek az érintett kötelezett szolgáltató számára észszerűtlenné teszik a személy megtartását. A kötelezett szolgáltatók értesítik a felügyeleteket a megfelelési tisztviselő elbocsátásáról és annak okáról.

Módosítás  136

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3b) Amennyiben a megfelelési vezető vagy a megfelelési tisztviselő alkalmasságát nem a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóság ellenőrzi, az említett hatóságnak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az érintett kötelezett szolgáltató telephelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát az alkalmassági ellenőrzés iránti kérelem beérkezéséről, valamint arról az időpontról, ameddig az alkalmasságra vonatkozó döntést meg kell hozni. A felügyelet – adott esetben más illetékes hatóságokkal együttműködve – megfelelő határidőn belül, figyelembe véve azt az időpontot, ameddig az alkalmasságra vonatkozó döntést meg kell hozni – biztosítja a nem a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóság számára a felügyeleti hatáskörébe tartozó minden szükséges információt.
	Az első albekezdésben említett információ annak értékeléséből áll, hogy a kinevezett személy ismeretei, készségei és tapasztalata elegendő-e a megfelelési vezető vagy a megfelelési tisztviselő azon feladatkörének ellátásához, amelyre a kinevezett személyt kinevezték, és ez az értékelés az alkalmasságot ellenőrző hatóság döntésének részét képezi.
	Amennyiben a felügyelet arra a következtetésre jut, hogy a kinevezett személy nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, készségekkel és tapasztalattal ahhoz, hogy ellássa az első és második albekezdésben meghatározott feladatokat a megfelelési vezető feladatköre tekintetében, illetve a harmadik albekezdésben meghatározott feladatokat a megfelelési tisztviselő feladatköre tekintetében, az alkalmasságot ellenőrző hatóság nem hozhat olyan határozatot, amely lehetővé tenné a kinevezett számára az említett feladatok ellátását.
	Az érintett felügyelet azonosítására szolgáló eljárást, az e bekezdésben említett információ nyújtására vonatkozó konkrét határidőket, valamint a felügyeleteknek az alkalmasságot ellenőrző hatóságokkal – többek között az 1024/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban eljáró EKB-val és az annak alapján eljáró egyéb hatóságokkal – való együttműködésével kapcsolatos egyéb technikai részleteket az (EU) 2023/... irányelv  [kérjük, illessze be a hivatkozást – a hatodik pénzmosási irányelvre irányuló javaslat – COM(2021) 423] 52. cikkében foglalt iránymutatásokban kell meghatározni.”

Módosítás  137

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A kötelezett szolgáltatók a méretükkel, jellegükkel és kockázataikkal arányos mértékű, elégséges erőforrásokat – többek között személyzetet és technológiát – biztosítanak a megfelelési funkcióknak a megfelelési feladatok ellátásához, és gondoskodnak arról, hogy az e funkciókért felelős személyek megfelelő hatáskörrel rendelkezzenek a kötelezett szolgáltató belső politikái, kontrollmechanizmusai és eljárásai eredményességét biztosító intézkedésekre irányuló javaslattételhez.	(4) A kötelezett szolgáltatók a méretükkel, tevékenységükkel, jellegükkel és kockázataikkal arányos mértékű, elégséges erőforrásokat – többek között személyzetet és technológiát – biztosítanak a megfelelési funkcióknak a megfelelési feladatok ellátásához, és gondoskodnak arról, hogy hozzáférjenek minden olyan információhoz, adathoz, nyilvántartáshoz és rendszerhez, amely feladataik ellátásával kapcsolatban fontos lehet, és az e funkciókért felelős személyek megfelelő hatáskörrel rendelkezzenek a kötelezett szolgáltató belső politikái, kontrollmechanizmusai és eljárásai eredményességét biztosító intézkedésekre irányuló javaslattételhez.

Módosítás  138

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A megfelelési vezető évente egyszer vagy adott esetben gyakrabban jelentést nyújt be az irányító szervnek a kötelezett szolgáltató belső politikáinak, kontrollmechanizmusainak és eljárásainak végrehajtásáról, és folyamatosan tájékoztatja a vezető szervet az esetleges felülvizsgálatok eredményéről. Az irányító szerv megteszi a szükséges intézkedéseket a feltárt hiányosságok időben történő orvoslására.	(5) A megfelelési vezető évente egyszer vagy adott esetben gyakrabban jelentést nyújt be a vezető testületnek a kötelezett szolgáltató belső politikáinak, kontrollmechanizmusainak és eljárásainak végrehajtásáról, és folyamatosan tájékoztatja a vezető szervet az esetleges felülvizsgálatok eredményéről. A vezető testület megteszi a szükséges intézkedéseket a feltárt hiányosságok időben történő orvoslására.

Módosítás  139

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 6 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Amennyiben a kötelezett szolgáltató mérete indokolja, az (1) és (3) bekezdésben említett funkciókat ugyanaz a természetes személy is elláthatja.	(6) Amennyiben a kötelezett szolgáltató mérete indokolja, az (1) és (3) bekezdésben említett funkciókat ugyanaz a természetes személy is elláthatja. A megfelelési tisztviselő az (1) és (3) bekezdésben említett feladatokat más funkciókkal is kombinálhatja.

Módosítás  140

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A kötelezett szolgáltató e rendeletnek való megfelelésével kapcsolatos feladatokkal megbízott alkalmazottak tájékoztatják a megfelelési tisztviselőt a kötelezett szolgáltató ügyfeleivel vagy leendő ügyfeleivel létesített mindennemű szoros magánjellegű vagy szakmai kapcsolatukról, és az említett ügyfelekkel összefüggésben nem láthatnak el a kötelezett szolgáltató megfelelésével kapcsolatos feladatokat.	(2) A kötelezett szolgáltató e rendeletnek való megfelelésével kapcsolatos feladatokkal megbízott alkalmazottak tájékoztatják a megfelelési tisztviselőt a kötelezett szolgáltató ügyfeleivel vagy leendő ügyfeleivel – akik közleményeikben vagy magatartásukkal a másik fél számára észszerűen érthető módon jelezték szándékukat, hogy szerződés útján jogi kötelezettséget kívánnak vállalni – létesített mindennemű szoros magánjellegű vagy szakmai kapcsolatukról, és az említett ügyfelekkel összefüggésben nem láthatnak el a kötelezett szolgáltató megfelelésével kapcsolatos feladatokat.

Módosítás  141

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A kötelezett szolgáltatók megfelelő eljárásokkal rendelkeznek annak biztosítására, hogy az üzleti kapcsolatért vállalt felelősség megfelelő időközönként egyik alkalmazottról a másikra háruljon. Amennyiben a kötelezett szolgáltató mérete vagy a különleges képesítések szükségessége nem teszi lehetővé egy ilyen eljárás kialakítását, a megfelelési tisztviselőnek kockázatalapú módon, megfelelő időközönként külön vizsgálatot kell végeznie az érintett üzleti kapcsolatok tekintetében.

Módosítás  142

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A kötelezett szolgáltatók biztosítják, hogy megfelelő eljárások álljanak rendelkezésre alkalmazottaik vagy a hasonló helyzetben lévő személyek számára ahhoz, hogy az e rendelet megsértését a kötelezett szolgáltatón belül egy külön erre szolgáló, független és névtelenséget biztosító, a kötelezett szolgáltató jellegének és méretének megfelelő csatornán keresztül jelenteni tudják.	(3) A kötelezett szolgáltatók biztosítják, hogy megfelelő eljárások álljanak rendelkezésre alkalmazottaik vagy a hasonló helyzetben lévő személyek számára ahhoz, hogy az e rendelet megsértését a kötelezett szolgáltatón belül egy külön erre szolgáló, független és névtelenséget biztosító, a kötelezett szolgáltató jellegének, tevékenységének és méretének megfelelő csatornán keresztül jelenteni tudják.

Módosítás  143

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kötelezett szolgáltatók intézkedésekkel biztosítják, hogy a jogsértéseket az első albekezdés alapján bejelentő alkalmazottak, vezetők vagy közvetítők védelemben részesüljenek a megtorlással, a hátrányos megkülönböztetéssel és minden más tisztességtelen bánásmóddal szemben.	A kötelezett szolgáltatók intézkedésekkel biztosítják, hogy a jogsértéseket az első albekezdés alapján bejelentő alkalmazottak, vezetők, közvetítők és az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv5a 4. cikkében említett egyéb személyek az említett irányelvvel és más alkalmazandó jogi aktusokkal összhangban védelemben részesüljenek.
	__________________
	5a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/97 irányelve (2016. január 20.) a biztosítási értékesítésről (átdolgozás) (HL L 26., 2016.2.2., 19. o.).

Módosítás  144

Rendeletre irányuló javaslat

12 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	12a. cikk
	Egyéni vállalkozókra, egyéni üzemeltetőkre vagy mikrovállalkozásokra vonatkozó minimumkövetelmények
	(1)  Az AMLA ... [két évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a kötelezett szolgáltatókra – úgymint egyéni vállalkozókra, egyéni üzemeltetőkre vagy mikrovállalkozásokra – vonatkozó minimumkövetelmények, valamint az e fejezetnek való megfelelést biztosító standardok tekintetében, és azokat elfogadás céljából benyújtja a Bizottságnak. Az AMLA különösen a megfelelési funkciók végrehajtásával kapcsolatos követelményeket és standardokat dolgoz ki. Az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az AMLA kellően figyelembe veszi a különböző típusú kötelezett szolgáltatók üzleti modelljeiben rejlő kockázatok szintjét annak biztosítása érdekében, hogy a megfelelési követelmények és standardok arányosak legyenek az azonosított kockázatokkal.
	(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet kiegészítése céljából az  (EU) .../... [kérjük, illesszék be a hivatkozást: a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozására irányuló javaslat – COM(2021) 421] rendelet 38–41. cikkével összhangban az e cikk (1a) bekezdésében említett szabályozástechnikai standardokat fogadjon el.

Módosítás  145

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az anyavállalat biztosítja, hogy az e fejezet 1. szakaszában említett, a belső eljárásokra, kockázatértékelésre és személyzetre vonatkozó követelmények a csoport valamennyi fióktelepére és leányvállalatára alkalmazandók legyenek a tagállamokban, valamint az Unióban letelepedett anyavállalattal rendelkező csoportok esetében harmadik országokban. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos szabályok alkalmazásában a csoportszintű politikák, kontrollmechanizmusok és eljárások az adatvédelmi politikákat, valamint a csoporton belüli információmegosztásra vonatkozó politikákat, kontrollmechanizmusokat és eljárásokat is magukban foglalják.	(1) Az e rendeletnek való megfelelés érdekében az Unióban telephellyel rendelkező valamennyi anyavállalat az egész vállalatcsoportra kiterjedő politikákat, ellenőrzéseket és eljárásokat vezet be, és biztosítja, hogy az e fejezet 1. szakaszában említett, a belső eljárásokra, kockázatértékelésre és személyzetre vonatkozó követelmények a csoport valamennyi fióktelepére és leányvállalatára alkalmazandók legyenek a tagállamokban, valamint az Unióban letelepedett anyavállalattal rendelkező csoportok esetében harmadik országokban is. E célból az anyavállalat csoportszintű kockázatértékelést végez, figyelembe véve a csoport valamennyi fióktelepe és leányvállalata által azonosított kockázatokat, és az értékelés alapján kidolgozza és végrehajtja a csoportszintű politikákat, kontrollmechanizmusokat és eljárásokat. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos szabályok alkalmazásában a csoportszintű politikák, kontrollmechanizmusok és eljárások az adatvédelmi politikákat, valamint a csoporton belüli információmegosztásra vonatkozó politikákat, kontrollmechanizmusokat és eljárásokat is magukban foglalják. A csoporthoz tartozó kötelezett szolgáltatók a sajátosságaik és az őket érintő kockázatok figyelembevételével hajtják végre a csoportszintű politikákat, kontrollmechanizmusokat és eljárásokat.

Módosítás  146

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdésben említett, információmegosztásra vonatkozó politikák, kontrollmechanizmusok és eljárások megkövetelik a csoporthoz tartozó kötelezett szolgáltatóktól az információcserét, amennyiben a megosztás a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése szempontjából releváns. A csoporton belüli információmegosztás kiterjed különösen az ügyfél, annak tényleges tulajdonosai vagy azon személy kilétére és jellemzőire, akinek a nevében az ügyfél eljár, az üzleti kapcsolat jellegére és céljára, valamint annak gyanújára, hogy a pénzeszközök forrása büntetendő cselekményből származó jövedelem, vagy azok – ha a FIU másként nem rendelkezik – a FIU-nak az 50. cikk szerint bejelentett terrorizmusfinanszírozáshoz kapcsolódnak.	(2) Az (1) bekezdésben említett, információmegosztásra vonatkozó politikák, kontrollmechanizmusok és eljárások megkövetelik a csoporthoz tartozó kötelezett szolgáltatóktól az információcserét, amennyiben a megosztás a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése szempontjából releváns, beleértve az ügyfél-átvilágítást és a kockázatkezelést is. A csoporton belüli információmegosztás kiterjed különösen az ügyfél, annak tényleges tulajdonosai vagy azon személy kilétére és jellemzőire, akinek a nevében az ügyfél eljár, az üzleti kapcsolat és az ügyletek jellegére és céljára, valamint adott esetben az atipikus ügyletek elemzésére és annak gyanújára, hogy a pénzeszközök forrása büntetendő cselekményből származó jövedelem, vagy azok – ha a FIU másként nem rendelkezik – a FIU-nak az 50. cikk szerint bejelentett terrorizmusfinanszírozáshoz kapcsolódnak.

Módosítás  147

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A csoportok csoportszintű politikákat, kontrollmechanizmusokat és eljárásokat vezetnek be annak biztosítása érdekében, hogy az első albekezdés alapján kicserélt információkra a titoktartás, az adatvédelem és az információk felhasználása – ezen belül nyilvánosságra kerülésük megakadályozása – tekintetében elégséges garanciák vonatkozzanak.	A csoportszintű politikák, kontrollmechanizmusok és eljárások megkövetelik, hogy a csoporton belüli, e rendelet 3. cikke szerint nem kötelezett szolgáltatók, az ugyanazon csoporton belüli kötelezett szolgáltatók számára az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelés érdekében releváns információkat szolgáltassanak. A csoportok csoportszintű politikákat, kontrollmechanizmusokat és eljárásokat vezetnek be annak biztosítása érdekében, hogy az első és második albekezdés alapján kicserélt információkra a titoktartás, az adatvédelem és az információk felhasználása – ezen belül nyilvánosságra kerülésük megakadályozása – tekintetében elégséges garanciák vonatkozzanak.

Módosítás  148

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Az ugyanazon vállalatcsoporton belüli szolgáltatók jogosultak a kapott információkat a csoporton belüli üzleti kapcsolatra vonatkozó naprakész információként felhasználni, feltéve, hogy:
	a)  az információkat vagy dokumentumokat ugyanazon csoporton belül egy másik szolgáltató bocsátja rendelkezésre;
	b)  az ugyanazon csoporton belüli, információt fogadó és szolgáltató szolgáltatónak nincs tudomása arról, hogy az információ már nem naprakész

Módosítás  149

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az AMLA [2 évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, és elfogadás céljából benyújtja azokat a Bizottságnak. Az említett szabályozástechnikai standardtervezetek meghatározzák a csoportszintű politikák minimumkövetelményeit, beleértve a csoporton belüli információmegosztás minimumszabályait, a kötelezett szolgáltatónak nem minősülő anyavállalatok szerepét és felelősségi körét a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények csoportszintű teljesítésének biztosításában, valamint azokat a feltételeket, amelyek mellett e cikk rendelkezései alkalmazandók a közös tulajdonosi körrel, irányítással vagy megfelelési kontrollmechanizmusokkal rendelkező struktúrák – többek között hálózatok és partnerségek – részét képező szervezetekre.	(3) Az AMLA [2 évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig,  valamint az EBH-val való konzultációt követően szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, és elfogadás céljából benyújtja azokat a Bizottságnak. Az említett szabályozástechnikai standardtervezetek meghatározzák a csoportszintű politikák minimumkövetelményeit, beleértve a csoporton belüli információmegosztás minimumszabályait, a kötelezett szolgáltatónak nem minősülő anyavállalatok szerepét és felelősségi körét a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények csoportszintű teljesítésének biztosításában, valamint azokat a feltételeket, amelyek mellett e cikk rendelkezései alkalmazandók a közös tulajdonosi körrel, irányítással vagy megfelelési kontrollmechanizmusokkal rendelkező struktúrák – többek között hálózatok és partnerségek – részét képező szervezetekre.

Módosítás  150

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Amennyiben a kötelezett szolgáltatók fióktelepei vagy leányvállalatai olyan harmadik országokban találhatók, ahol a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem minimumkövetelményei kevésbé szigorúak, mint az e rendeletben meghatározottak, az érintett kötelezett szolgáltató biztosítja, hogy ezek a fióktelepek vagy leányvállalatok megfeleljenek az e rendeletben meghatározott követelményeknek, ideértve az adatvédelemre vonatkozó vagy azzal egyenértékű követelményeket is.	(1) Amennyiben a kötelezett szolgáltatók fióktelepei vagy leányvállalatai olyan harmadik országokban találhatók, ahol a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem minimumkövetelményei kevésbé szigorúak, mint az e rendeletben meghatározottak, az anyavállalat biztosítja, hogy ezek a fióktelepek vagy leányvállalatok megfeleljenek az e rendeletben meghatározott követelményeknek, ideértve az adatvédelemre vonatkozó vagy azzal egyenértékű követelményeket is.

Módosítás  151

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Amennyiben egy harmadik ország joga nem teszi lehetővé az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést, a kötelezett szolgáltatók kiegészítő intézkedésekkel biztosítják, hogy az adott harmadik országban található fióktelepek és leányvállalatok eredményesen kezeljék a pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás kockázatát, és a központi iroda tájékoztatja a székhely szerinti tagállam felügyeleteit. Amennyiben a székhely szerinti tagállam felügyeletei úgy ítélik meg, hogy a kiegészítő intézkedések nem elégségesek, további felügyeleti intézkedéseket hoznak, többek között előírják a csoport számára, hogy ne létesítsen új, illetve szüntesse meg a meglévő üzleti kapcsolatokat, ne hajtson végre ügyleteket, vagy szüntesse meg tevékenységét a harmadik országban.	(2) Amennyiben egy harmadik ország joga nem teszi lehetővé az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést, az anyavállalat kiegészítő intézkedésekkel biztosítja, hogy az adott harmadik országban található fióktelepek és leányvállalatok eredményesen kezeljék a pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás kockázatát, és e kiegészítő intézkedésekről tájékoztatja a székhely szerinti tagállam felügyeleteit. Amennyiben a székhely szerinti tagállam felügyeletei úgy ítélik meg, hogy a kiegészítő intézkedések nem elégségesek, további felügyeleti intézkedéseket hoznak, többek között előírják a csoport számára, hogy ne létesítsen új, illetve szüntesse meg a meglévő üzleti kapcsolatokat, ne hajtson végre ügyleteket, vagy szüntesse meg tevékenységét a harmadik országban.

Módosítás  152

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az AMLA [2 évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, és elfogadás céljából benyújtja azokat a Bizottságnak. A szabályozástechnikai standardtervezetek pontosan meghatározzák a (2) bekezdésben említett kiegészítő intézkedések típusát, beleértve a kötelezett szolgáltatók által abban az esetben végrehajtandó minimumintézkedéseket, ha egy harmadik ország joga szerint nem lehetséges a 13. cikkben előírt intézkedések végrehajtása, valamint az ilyen esetekben szükséges további felügyeleti intézkedéseket.	(3) Az AMLA [2 évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, és elfogadás céljából benyújtja azokat a Bizottságnak. A szabályozástechnikai standardtervezetek pontosan meghatározzák a (2) bekezdésben említett kiegészítő intézkedések típusát, beleértve a kötelezett szolgáltatók által abban az esetben végrehajtandó minimumintézkedéseket, ha egy harmadik ország joga szerint nem lehetséges a 13. cikkben előírt intézkedések végrehajtása, valamint az ilyen esetekben szükséges további felügyeleti intézkedéseket. A szabályozástechnikai standardtervezetek tartalmazzák azon harmadik országok listáját, amelyekben a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos minimumkövetelményeket az e rendeletben meghatározottakkal egyenértékűnek tekintik. Ezt a listát rendszeresen frissíteni kell.

Módosítás  153

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdésben említett körülményeken túlmenően a hitelintézeteknek és pénzügyi intézményeknek, valamint kriptoeszköz-szolgáltatóknak ügyfél-átvilágítást kell alkalmazniuk, amikor olyan alkalmi ügyletet kezdeményeznek vagy hajtanak végre, amely az [hivatkozás helye: az (EU) 2015/847 rendelet átdolgozására irányuló javaslat – COM(2021) 422 final] rendelet 3. cikkének 9. pontjában meghatározott pénzátutalást vagy az említett rendelet 3. cikkének 10. pontjában meghatározott kriptoeszköz-transzfert valósít meg, amelynek értéke meghaladja az 1 000 EUR-t, vagy azzal egyenértékű, hazai pénznemben kifejezett összeget.	(2) Az (1) bekezdésben említett körülményeken túlmenően a hitelintézeteknek és pénzügyi intézményeknek ügyfél-átvilágítást kell alkalmazniuk, amikor olyan alkalmi ügyletet kezdeményeznek vagy hajtanak végre, amely az [hivatkozás helye: az (EU) 2015/847 rendelet átdolgozására irányuló javaslat – COM(2021) 422] rendelet 3. cikkének 9. pontjában meghatározott pénzátutalást valósít meg, amelynek értéke legalább 1 000 EUR, vagy ezzel egyenértékű, hazai pénznemben kifejezett összeg.
	A kötelezett szolgáltatónak minősülő hitelintézetek és pénzügyi intézmények ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmaznak akkor is, ha 1000 EUR-t vagy azzal egyenértékű, hazai pénznemben kifejezett összeget elérő vagy azt meghaladó, kriptovaluta-eszközöket érintő alkalmi ügyletben vesznek részt vagy hajtanak végre, függetlenül attól, hogy az ügyletre egyetlen művelet vagy ügyletsorozat keretében kerül-e sor.

Módosítás  154

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A szerencsejáték-szervezők ügyfél-átvilágítást alkalmaznak, amennyiben a nyereményfelvételnél, a tét megtételénél vagy mindkettőnél legalább 2 000 EUR vagy azzal egyenértékű, hazai pénznemben kifejezett összegű ügyletet hajtanak végre, attól függetlenül, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy ügyletsorozat keretében kerül-e sor.	(3) A szerencsejáték-szervezők ügyfél-átvilágítást alkalmaznak, amennyiben a nyereményfelvételnél, a tét megtételénél vagy mindkettőnél legalább 2 000 EUR vagy azzal egyenértékű, hazai pénznemben kifejezett összegű ügyletet, illetve online szerencsejáték szervezése esetében legalább 1 000 EUR vagy azzal egyenértékű, hazai pénznemben kifejezett összegű ügyletet hajtanak végre, attól függetlenül, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy ügyletsorozat keretében kerül-e sor.

Módosítás  155

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Az (1) bekezdéstől eltérve, a kockázat alacsony voltát kimutató megfelelő kockázatértékelés alapján a felügyelet lehetővé teheti a kötelezett szolgáltatók számára, hogy a csak korlátozottan használható elektronikus pénz tekintetében eltekintsenek bizonyos ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazásától, amennyiben az alábbi, kockázatcsökkentő feltételek mindegyike teljesül:
	a)  a maximálisan tárolható összeg nem haladja meg a 150 EUR-t;
	b)  a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kizárólag arra használhatók, hogy egyetlen tagállamban, a kibocsátótól vagy a hivatásos kibocsátóval közvetlen kereskedelmi megállapodásban álló szolgáltatók hálózatán belül akár üzletben, akár online, árukat vagy szolgáltatásokat vásároljanak; Az első albekezdés b) pontjában említett készpénz-helyettesítő fizetési eszközök nem kapcsolódhatnak bankszámlához, nem tehetik lehetővé az egyenlegfeltöltést, és nem válthatók készpénzre.

Módosítás  156

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 5 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) az alkalmi ügyletek, köztük a kriptoeszközökkel kapcsolatos alkalmi ügyletek azonosításához figyelembe veendő kritériumok;

Módosítás  157

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 5 bekezdés – b b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	bb) az üzleti kapcsolatok azonosításához figyelembe veendő kritériumok;

Módosítás  158

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) azonosítja és nyilvántartja valamely társaság vagy más jogalany névleges részvénytulajdonosaik és meghatalmazott igazgatóinak kilétét, és adott esetben azonosítja jogállásukat;

Módosítás  159

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) annak ellenőrzése, hogy az ügyfélre vagy a tényleges tulajdonosra vonatkoznak-e terrorizmussal és terrorizmusfinanszírozással, valamint proliferációfinanszírozással kapcsolatos célzott pénzügyi szankciók és egyéb alkalmazandó uniós célzott pénzügyi szankciók.

Módosítás  160

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A célzott pénzügyi szankciók alkalmazására vonatkozó kötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb intézkedések sérelme nélkül, a hitelintézetek és a pénzügyi intézmények esetében az (1) bekezdés ca) pontjában meghatározott intézkedések közé tartozik az ügyfél, valamint a tényleges tulajdonos személyazonosságának rendszeres vizsgálata a kijelölt személyek vonatkozó szankciós listáinak alapján annak ellenőrzése érdekében, hogy az ügyfél nem tartozik-e a célzott pénzügyi szankciók hatálya alá tartozó kijelölt személyek, szolgáltatók vagy csoportok közé.

Módosítás  161

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az AMLA [2 évvel e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig iránymutatást ad ki azokról a kockázati változókról és kockázati tényezőkről, amelyeket a kötelezett szolgáltatóknak figyelembe kell venniük üzleti kapcsolat létesítése vagy alkalmi ügylet végrehajtása során.	(3) Az AMLA [két évvel e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig az Europollal és az európai felügyeleti hatóságokkal folytatott konzultációt követően iránymutatást ad ki a következőkről:

Módosítás  162

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 3 bekezdés – a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	a) azok a kockázati változók és kockázati tényezők, amelyeket a kötelezett szolgáltatóknak figyelembe kell venniük üzleti kapcsolat létesítése vagy alkalmi ügylet végrehajtása során;

Módosítás  163

Rendeletre irányuló javaslat

16 cikk – 3 bekezdés – b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	b) a kötelezett szolgáltatók által alkalmazandó intézkedések annak megállapítására, hogy az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos célzott pénzügyi szankciók hatálya alá tartozik-e, beleértve azt is, hogy hogyan lehet azonosítani a célzott pénzügyi szankciók hatálya alá tartozó személyek által ellenőrzött szolgáltatókat.

Módosítás  164

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Amennyiben a kötelezett szolgáltató nem képes megfelelni a 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseknek, tartózkodnia kell az ügylet végrehajtásától vagy az üzleti kapcsolat létesítésétől, meg kell szüntetnie az üzleti kapcsolatot, és mérlegelnie kell, hogy az ügyféllel kapcsolatban az 50. cikknek megfelelően gyanús ügyletet jelent be a FIU-nak.	(1) Amennyiben a kötelezett szolgáltató nem képes megfelelni a 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseknek, nem hajthat végre ügyletet, vagy nem létesíthet üzleti kapcsolatot, meg kell szüntetnie az üzleti kapcsolatot, és az ügyféllel kapcsolatban az 50. cikknek megfelelően a gyanús ügyletet be kell jelentenie a FIU-nak. Ha felmerül a pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás gyanúja, a kötelezett szolgáltató a gyanús ügyletekről szóló jelentést nyújt be a FIU-nak.

Módosítás  165

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az első albekezdés nem alkalmazandó a közjegyzőkre, a jogi hivatások egyéb független képviselőire, a könyvvizsgálókra, a külső könyvelőkre és az adótanácsadókra, de szigorúan csak amennyiben az említett személyek ügyfeleik jogi helyzetének megállapítását végzik, illetve amennyiben igazságszolgáltatási eljárásokban, illetve azokkal kapcsolatosan ügyfeleik védelmét vagy képviseletét látják el, beleértve az ilyen eljárás kezdeményezésére vagy az attól való elállásra vonatkozó tanácsadást is.	Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a közjegyzőkre, a jogi hivatások egyéb független képviselőire, a könyvvizsgálókra, a külső könyvelőkre és az adótanácsadókra, de szigorúan csak amennyiben az említett személyek:

Módosítás  166

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	a) ügyfeleik jogi helyzetének megállapítását végzik, kivéve, ha a jogi tanácsadás nyújtása pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára történik, vagy ha az említett személyek tudatában vannak annak vagy alapos gyanújuk van arra, hogy az ügyfél a jogi tanácsot pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás, illetve tartózkodási jog vagy állampolgárság befektetési programokon keresztül történő kérelmezése érdekében és nem bírósági eljárással kapcsolatban kéri; vagy

Módosítás  167

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	b) ügyfeleik védelmét vagy képviseletét igazságszolgáltatási eljárásokban vagy azokkal kapcsolatosan látják el, beleértve az ilyen eljárás kezdeményezésére vagy az attól való elállásra vonatkozó tanácsadást is.

Módosítás  168

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ügyfél azonosítása és kilétének ellenőrzése	Az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosítása és kilétének ellenőrzése

Módosítás  169

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés – a pont – iv alpont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
iv. szokásos tartózkodási hely vagy – az Unióban jogszerű tartózkodásra szolgáló állandó lakcím hiányában – az a postacím, amelyen a természetes személy elérhető, valamint lehetőség szerint a foglalkozás, a szakma, a foglalkozási viszony, valamint az adóazonosító szám;	iv. szokásos tartózkodási hely vagy – az Unióban jogszerű tartózkodásra szolgáló állandó lakcím hiányában – az a postacím, amelyen a természetes személy elérhető, valamint – amennyiben ez az ügyfél-átvilágítás szempontjából releváns – lehetőség szerint a foglalkozás, a szakma, a foglalkozási viszony, valamint az adóazonosító szám;

Módosítás  170

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – b pont – iii alpont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
iii. a jogi képviselők neve, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – a nyilvántartási szám, az adóazonosító szám és a jogalany-azonosító. A kötelezett szolgáltatók a legutóbbi pénzügyi évre vonatkozó számviteli bizonylatok vagy más releváns információk alapján azt is ellenőrzik, hogy a jogi személy folytat-e tevékenységet;	iii. a jogi képviselők neve, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – a nyilvántartási szám, az adóazonosító szám és a jogalany-azonosító. A kötelezett szolgáltatók kockázatérzékenységi alapon a legutóbbi pénzügyi évre vonatkozó számviteli bizonylatok vagy más releváns információk alapján mérlegelik annak szükségességét is, hogy ellenőrizzék, hogy a jogi személy folytat-e tevékenységet;

Módosítás  171

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés – b pont – iii a alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	iiia. amennyiben a jogi személy egynél több joghatóságban rendelkezik telephellyel, a jogalany-azonosító;

Módosítás  172

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Amennyiben az első albekezdés szerinti valamennyi lehetséges azonosítási eszköz kimerítését követően nincs tényleges tulajdonosként azonosítható természetes személy, vagy ha kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy az azonosított személyek a tényleges tulajdonosok, a kötelezett szolgáltatók azonosítják a gazdasági társaságnál vagy más jogi személynél vezető tisztséget viselő természetes személyeket, és ellenőrzik azok kilétét. A kötelezett szolgáltatók nyilvántartást vezetnek a megtett intézkedésekről, valamint azokról az azonosítási folyamat során tapasztalt nehézségekről, amelyek miatt a vezető tisztségviselő személyazonosításához folyamodtak.	Amennyiben az első albekezdés szerinti valamennyi lehetséges azonosítási eszköz kimerítését követően nincs tényleges tulajdonosként azonosítható természetes személy, vagy ha kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az azonosított személyek a tényleges tulajdonosok, a kötelezett szolgáltatók nyilvántartásba veszik, hogy nincs azonosított tényleges tulajdonos és azonosítják a gazdasági társaságnál vagy más jogi személynél vezető tisztséget viselő természetes személyeket, és ellenőrzik azok kilétét. A kötelezett szolgáltatók nyilvántartást vezetnek a megtett intézkedésekről, valamint azokról az azonosítási folyamat során tapasztalt nehézségekről, amelyek miatt a vezető tisztségviselő személyazonosításához folyamodtak.

Módosítás  173

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 4 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A kötelezett szolgáltatók az alábbi módszerek valamelyikével szerzik be az ügyfél és a tényleges tulajdonos kilétének ellenőrzéséhez szükséges információkat, dokumentumokat és adatokat:	(4) A kötelezett szolgáltatók az alábbi módszerek valamelyikével szerzik be az ügyfél ellenőrzéséhez szükséges információkat, dokumentumokat és adatokat:

Módosítás  174

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 4 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) személyazonosító okmány, útlevél vagy azzal egyenértékű dokumentum bekérése, valamint megbízható és független forrásokból származó információk beszerzése akár közvetlen hozzáféréssel, akár úgy, hogy azokat az ügyfél bocsátja rendelkezésre;	a) személyazonosító okmány, útlevél vagy azzal egyenértékű dokumentum bekérése, valamint adott esetben megbízható és független forrásokból származó információk beszerzése akár közvetlen hozzáféréssel, akár úgy, hogy azokat az ügyfél bocsátja rendelkezésre megbízható és hiteles eszközökkel, akár fizikaivagy elektronikus úton, amelynek során az ellenőrzés céljából folytatott konzultáció mértékének arányosnak kell lennie a kockázattal;

Módosítás  175

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 4 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a 910/2014/EU rendeletben meghatározott elektronikus azonosító eszközök és releváns bizalmi szolgáltatások használata.	b) a 910/2014/EU rendeletben meghatározott elektronikus azonosító eszközök és releváns bizalmi szolgáltatások, megbízható és hiteles formában, biztonságos hitelesítési eljárásokon keresztül, vagy az illetékes hatóságok által szabályozott, elismert, jóváhagyott vagy elfogadott biztonságos távoli vagy elektronikus azonosítási eljárások használata, feltéve hogy a meghatározott biztonsági szint legalább „magas” vagy azzal egyenértékű;

Módosítás  176

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 4 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) adott esetben a(z) [kérjük, illesszék be a hivatkozást – a 6. pénzmosási irányelvre irányuló javaslat – COM/2021/423] irányelv 10. cikkében említett központi nyilvántartásba való bejegyzés igazolásának benyújtása az Unión kívül bejegyzett jogalany ügyfelek számára, e rendelet 48. cikkével összhangban.
	Amennyiben az ügyfél jogi személy, vagy társulás jellegű jogi megállapodás vagyonkezelője vagy az azzal egyenértékű pozíciót betöltő személy, a kötelezett szolgáltatók megteszik a megfelelő intézkedéseket a jogi személy vagy társulás jellegű jogi megállapodás tényleges tulajdonosa/tulajdonosai személyazonosságának ellenőrzésére, többek között – amennyiben lehetséges – személyazonosító okmányok alapján vagy elektronikus azonosítás révén annak érdekében, hogy megtudják, ki a tényleges tulajdonos, és megértsék a jogi személy vagy társulás jellegű jogi megállapodás tulajdonosi és ellenőrzési struktúráját.

Módosítás  177

Rendeletre irányuló javaslat

18 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kötelezett szolgáltatók a tényleges tulajdonos(ok)ra vonatkozó információk ellenőrzése céljából az [hivatkozás helye: a hatodik pénzmosási irányelvre irányuló javaslat – COM(2021) 423 final] irányelv 10. cikkében említett központi nyilvántartásokba, valamint további információkba is betekintenek. A kötelezett szolgáltatók az ügylet vagy az üzleti kapcsolat és a tényleges tulajdonos által jelentett kockázatok figyelembevételével meghatározzák a betekintést igénylő további információk körét.	A kötelezett szolgáltatók a tényleges tulajdonos(ok)ra vonatkozó információk ellenőrzése céljából az (EU) .../...[hivatkozás helye: a hatodik pénzmosási irányelvre irányuló javaslat – COM(2021) 423] irányelv 10. cikkében említett központi nyilvántartásokba (531, 532) is betekintenek, függetlenül attól, hogy a tényleges tulajdonlásra vonatkozó információkat tároló központi nyilvántartás mely tagállamban található. Adott esetben és kockázatérzékenységi alapon a kötelezett szolgáltatók az ügyféltől vagy megbízható és független forrásokból további információkat is bekérnek, különösen akkor, ha a központi nyilvántartásokban szereplő információk nem egyeznek a 18. cikk alapján rendelkezésükre álló információkkal, ha kétségeik vannak az információk pontosságát illetően, vagy ha magasabb a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás kockázata.
	A kötelezett szolgáltatók az ügylet vagy az üzleti kapcsolat és a tényleges tulajdonos által jelentett kockázatok vagy a társaság üzleti tevékenységére tekintettel a tulajdonosi szerkezet szokatlan vagy összetett jellegének figyelembevételével kockázatértékelés alapján meghatározzák a betekintést igénylő további információk körét.
	A kötelezett szolgáltatóknak jelenteniük kell a központi nyilvántartásokért felelős jogalanynak az azokban a tényleges tulajdonlásra vonatkozóan rendelkezésre álló információk és a tényleges tulajdonlásra vonatkozó, e cikk alapján rendelkezésükre álló információk közötti eltéréseket. A banktitokra és a titoktartásra vonatkozó nemzeti jogszabályok nem akadályozhatják az ebben az albekezdésben meghatározott kötelezettségnek való megfelelést.

Módosítás  178

Rendeletre irányuló javaslat

19 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az ügyfél és a tényleges tulajdonos kilétét igazoló ellenőrzésre az üzleti kapcsolat létesítése vagy az alkalmi ügylet végrehajtása előtt kerül sor. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az e fejezet 3. szakasza szerinti alacsonyabb kockázatú helyzetekre, feltéve, hogy az alacsonyabb kockázat indokolja az ellenőrzés elhalasztását.	(1) Az ügyfél és a tényleges tulajdonos kilétét igazoló ellenőrzésre az üzleti kapcsolat létesítése vagy az alkalmi ügylet végrehajtása előtt kerül sor. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az e fejezet 3. szakasza szerinti alacsonyabb kockázatú helyzetekre, feltéve, hogy az alacsonyabb kockázat indokolja az ellenőrzés elhalasztását.
	Az első albekezdéstől eltérve az ingatlanügyletekben részt vevő hitelintézetektől és pénzügyi intézményektől eltérő kötelezett szolgáltatóknak a hivatalos ajánlat megtételekor ellenőrizniük kell az ügyfél – akár vevő, akár értékesítő, akár mindkettő – személyazonosságát.

Módosítás  179

Rendeletre irányuló javaslat

21 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A kötelezett szolgáltatók folyamatosan monitorozzák az üzleti kapcsolatot, beleértve az ügyfél által a kapcsolat során végrehajtott ügyleteket is, amelynek célja egyrészt, hogy a kötelezett szolgáltató ellenőrizze, hogy ezek az ügyletek összhangban vannak-e az ügyfélről, az ügyfél üzleti tevékenységéről és kockázati profiljáról meglévő ismereteivel, valamint szükség esetén a pénzeszközök eredetére vonatkozó információkkal, másrészt pedig, hogy felderítse azokat az ügyleteket, amelyek az 50. cikk értelmében alaposabb elemzést igényelnek.	(1) A kötelezett szolgáltatók folyamatosan monitorozzák az üzleti kapcsolatot, beleértve az ügyfél által a kapcsolat során végrehajtott ügyleteket is, amelynek célja egyrészt, hogy a kötelezett szolgáltató ellenőrizze, hogy ezek az ügyletek összhangban vannak-e az ügyfélről, az ügyfél üzleti tevékenységéről és kockázati profiljáról meglévő ismereteivel, valamint szükség esetén a pénzeszközök eredetére és rendeltetésére vonatkozó információkkal, másrészt pedig, hogy felderítse azokat az ügyleteket, amelyek az 50. cikk értelmében alaposabb elemzést igényelnek.

Módosítás  180

Rendeletre irányuló javaslat

21 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ügyfélinformációk első albekezdés szerinti frissítésének gyakoriságát az üzleti kapcsolat jelentette kockázat alapján határozzák meg. Az ügyfélinformációk frissítésének maximális gyakorisága öt év.	Az ügyfélinformációk első albekezdés szerinti frissítésének gyakoriságát az üzleti kapcsolat jelentette kockázat alapján határozzák meg. Az ügyfélinformációk frissítésének gyakoriságát kockázatérzékenységi alapon kell meghatározni, különösen figyelembe véve a lényeges körülményekben bekövetkező változásokat, és az semmiképpen sem haladhatja meg az öt évet. Magas kockázatú üzleti kapcsolatok esetén az ügyfél-információkat legalább kétévente frissíteni kell.

Módosítás  181

Rendeletre irányuló javaslat

21 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	21a. cikk
	Annak értékelésének időzítése, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos célzott pénzügyi szankciók hatálya alá tartozik-e
	(1)  A kötelezett szolgáltatók a 19. cikk értelmében az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos kilétének ellenőrzése során értékelik, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos célzott pénzügyi szankciók hatálya alá tartozik-e.
	(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeken túlmenően és a célzott pénzügyi szankciók alkalmazására vonatkozó kötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb intézkedések sérelme nélkül a hitelintézetek és pénzügyi intézmények rendszeresen és minden egyes alkalommal, amikor az Unió célzott pénzügyi szankciókat fogad el, megvizsgálják meglévő ügyfeleik vagy tényleges tulajdonosaik személyazonosságát a jegyzékbe vett személyek vonatkozó uniós szankciólistái alapján.
	(3)  Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeken túlmenően és az uniós jog által a célzott pénzügyi szankciók kapcsán előírt egyéb intézkedések sérelme nélkül, a hitelintézeteken és pénzügyi intézményeken kívüli kötelezett szolgáltatók rendszeresen értékelik, hogy valamely meglévő ügyfél vagy tényleges tulajdonos célzott pénzügyi szankciók hatálya alá tartozik-e.
	(4)  Amennyiben a kötelezett szolgáltató az ügyfél-átvilágítás elvégzése során megállapítja, hogy valamely ügyfél vagy tényleges tulajdonos célzott pénzügyi szankciók hatálya alá tartozik, erről haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot.
	(5)  Az AMLA ... [két évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig iránymutatásokat ad ki a kötelezett szolgáltatók által alkalmazandó intézkedésekről annak megállapításához, hogy az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos célzott pénzügyi szankciók hatálya alá tartozik-e. Ezen iránymutatásoknak a következő elemeket kell tartalmazniuk:
	a)  a kötelezett szolgáltatók által annak értékeléséhez kialakítandó kockázatalapú eljárások, hogy az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos célzott pénzügyi szankciók hatálya alá tartozik-e;
	b)  a hitelintézetek, a pénzügyi intézmények és a kriptoeszköz-szolgáltatók által a meglévő ügyfelek tekintetében vagy új üzleti kapcsolat létesítésekor alkalmazandó átvilágítási intézkedések mértéke, időzítése és az ahhoz kapcsolódó eljárások;
	c)  a célzott pénzügyi szankciók hatálya alá tartozó személyek által ellenőrzött szolgáltatók azonosításához teljesítendő feltételek; d) az illetékes hatóságok értesítéséhez kapcsolódó intézkedések arra az esetre, ha valamely kötelezett szolgáltató célzott pénzügyi szankciók hatálya alá tartozó ügyfelet vagy tényleges tulajdonost azonosít.

Módosítás  182

Rendeletre irányuló javaslat

22 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) az elektronikus pénz tekintetében bizonyos ügyfél-átvilágítási intézkedésekre alkalmazható mentességek típusa, az alacsony kockázatot igazoló megfelelő kockázatértékelés alapján;

Módosítás  183

Rendeletre irányuló javaslat

22 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a 18. cikk (4) bekezdésének alkalmazásában a természetes vagy jogi személyek azonosító adatainak ellenőrzésére felhasználható megbízható és független információforrásokat;	c) a 18. cikk (4) bekezdésének alkalmazásában a természetes vagy jogi személyek azonosító adatainak ellenőrzésére felhasználható megbízható és független információforrásokat a kötelezett szolgáltatók által teljesítendő minimumkövetelményeken és az eltérések feltárása esetén általuk meghozandó, szükséges intézkedéseken túlmenően;

Módosítás  184

Rendeletre irányuló javaslat

22 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) a fennmaradó kockázat, figyelembe véve a megfelelő kockázatértékelést, a kötelezett szolgáltatók által bevezetett kockázatcsökkentő intézkedéseket, beleértve a gyanús ügyletek felderítését és megelőzését szolgáló innovációt és műszaki fejlesztéseket.

Módosítás  185

Rendeletre irányuló javaslat

22 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	22a. cikk
	Az online szerencsejátékra vonatkozó egyedi rendelkezések
	(1)  E cikk hatálya alá tartoznak a távolról, elektronikus úton vagy a kommunikációt elősegítő bármely más technológia útján nyújtott szerencsejáték-szolgáltatások.
	(2)  A szerencsejáték-szervezők biztosítják, hogy a játékosok szerencsejáték-számlára történő átutalása csak a 3. cikk (1) és (2) bekezdésében említett hitelintézetnél vagy pénzügyi intézménynél vezetett számláról legyen teljesíthető.
	(3)  A szerencsejáték-szolgáltató a játékosnak kizárólag az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikke 5. pontja szerinti fizetési művelet végrehajtásával az említett irányelv 1. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában említett pénzforgalmi szolgáltatónál létrehozott, a játékos nevére szóló fizetési számlára teljesíthet visszatérítést.
	(4)  A 15. cikk (3) bekezdésében említett körülményeken túlmenően az (1) bekezdésben említett szerencsejáték-szolgáltatóknak üzleti kapcsolat keretében ügyfél-átvilágítást kell végezniük a szerencsejáték-számla megnyitásakor.

Módosítás  186

Rendeletre irányuló javaslat

23 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az azt követő egy hónapon belül kell elfogadni, hogy a Bizottság megbizonyosodott arról, hogy az a), b) vagy c) pontban foglalt kritériumok teljesülnek.	Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a nemzetközi szervezetek és standardalkotó intézmények által a harmadik országra vonatkozóan tett nyilvános nyilatkozat vagy megfelelési dokumentum közzétételét követő egy hónapon belül kell elfogadni, miután a Bizottság megbizonyosodott arról, hogy az a), b) vagy c) pontban foglalt kritériumok teljesülnek.

Módosítás  187

Rendeletre irányuló javaslat

23 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a Bizottság figyelembe veszi a pénzmosás megelőzése és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetek és standardalkotók fokozott átvilágítási és további kockázatcsökkentő intézkedések („ellenintézkedések”) alkalmazására irányuló felhívásait, valamint e szervezetek és standardalkotók erre vonatkozó értékeléseit, felméréseit, jelentéseit vagy nyilvános közleményeit.	(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a Bizottság figyelembe veszi a pénzmosás megelőzése és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetek és standardalkotók fokozott átvilágítási és további kockázatcsökkentő intézkedések („ellenintézkedések”) alkalmazására irányuló felhívásait, valamint e szervezetek és standardalkotók erre vonatkozó értékeléseit, felméréseit, jelentéseit vagy nyilvános közleményeit. Annak megállapítása céljából, hogy egy harmadik országnak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszerében vannak-e jelentős stratégiai hiányosságai, a Bizottság adott esetben figyelembe veszi az AMLA vagy más uniós intézmények, szervek és ügynökségek, az illetékes hatóságok, a civil társadalmi szervezetek és a tudományos körök által végzett releváns értékeléseket is. A Bizottság a nagy kockázatú harmadik országokra vonatkozó értékeléseit nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

Módosítás  188

Rendeletre irányuló javaslat

23 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja a (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat annak érdekében, hogy az (5) bekezdés alapján meghatározott konkrét ellenintézkedések figyelembe vegyék a harmadik ország pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó keretének változásait, továbbá a kockázatokhoz mérten arányosak és elégségesek legyenek.	(6) A Bizottság rendszeresen, a nemzetközi szervezetek és standardalkotó intézmények által végzett értékelésben bekövetkezett minden lényeges változást követő egy hónapon belül, de legalább kétévente egyszer, felülvizsgálja a (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat annak érdekében, hogy az (5) bekezdés alapján meghatározott konkrét ellenintézkedések figyelembe vegyék a harmadik ország pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó keretének változásait, továbbá a kockázatokhoz mérten arányosak és elégségesek legyenek.

Módosítás  189

Rendeletre irányuló javaslat

24 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozásakor a Bizottság figyelembe veszi a pénzmosás megelőzése és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetek és standardalkotók által fokozott figyelemmel kísért joghatóságokra vonatkozó információkat, valamint e szervezetek és standardalkotók erre vonatkozó értékeléseit, felméréseit, jelentéseit vagy nyilvános közleményeit.	(3) A (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozásakor a Bizottság figyelembe veszi a pénzmosás megelőzése és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetek és standardalkotók által fokozott figyelemmel kísért joghatóságokra vonatkozó információkat, valamint e szervezetek és standardalkotók erre vonatkozó értékeléseit, felméréseit, jelentéseit vagy nyilvános közleményeit. A Bizottság adott esetben figyelembe veszi az AMLA vagy más uniós intézmények, szervek és ügynökségek, az illetékes hatóságok, civil társadalmi szervezetek és a tudományos körök által végzett vonatkozó értékeléseket is. A Bizottság a nagy kockázatú harmadik országokra vonatkozó értékeléseit nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

Módosítás  190

Rendeletre irányuló javaslat

24 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja a (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat annak érdekében, hogy a (4) bekezdés alapján meghatározott konkrét fokozott átvilágítási intézkedések figyelembe vegyék a harmadik ország pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó keretének változásait, továbbá a kockázatokhoz mérten arányosak és elégségesek legyenek.	(5) A Bizottság rendszeresen, a nemzetközi szervezetek és standardalkotó intézmények által végzett értékelésben bekövetkezett minden lényeges változást követő egy hónapon belül, de legalább kétévente egyszer, felülvizsgálja a (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat annak érdekében, hogy a (4) bekezdés alapján meghatározott konkrét fokozott átvilágítási intézkedések figyelembe vegyék a harmadik ország pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó keretének változásait, továbbá a kockázatokhoz mérten arányosak és elégségesek legyenek.

Módosítás  191

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az Unió pénzügyi rendszerét veszélyeztető harmadik országok azonosítása	Az Unió pénzügyi rendszerét konkrétan és súlyosanveszélyeztető harmadik országok azonosítása

Módosítás  192

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 60. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza azokat a harmadik országokat, amelyek a 23. és 24. cikkben nem említett konkrét és súlyos fenyegetést jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére és a belső piac megfelelő működésére.	(1) Az (EU) .../.../ rendelet [hivatkozás helye: a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló rendelet] 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatai keretében, az AMLA a kockázatalapú megközelítéssel összhangban figyelemmel kíséri és értékeli azokat a harmadik országokat, amelyek a 23. és 24. cikkben nem említett konkrét és súlyos fenyegetést jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére és a belső piac megfelelő működésére.
	Az AMLA saját kezdeményezésére vagy az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérése nyomán elvégzi az első albekezdésben említett értékelést.
	Az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérését követően az AMLA elemzi, hogy egy adott harmadik ország konkrét és súlyos fenyegetést jelent-e az Unió pénzügyi rendszerére és a belső piac megfelelő működésére nézve, és értékeli, hogy a (3) bekezdéssel összhangban szükség van-e konkrét fokozott átvilágítási intézkedésekre vagy ellenintézkedésekre az ilyen fenyegetés enyhítése érdekében. Amennyiben az AMLA arra a következtetésre jut, hogy az első albekezdésben említett konkrét harmadik ország nem jelent konkrét és komoly veszélyt az Unió pénzügyi rendszerére, a kérelem kézhezvételétől számított [30/60] napon belül jelentést nyújt be a kérelmező intézménynek, amelyben megindokolja döntését.

Módosítás  193

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozásakor különösen a következő kritériumokat veszi figyelembe:	(2) Az (1) bekezdésben említett, az Unió pénzügyi rendszerére és a belső piac megfelelő működésére konkrét és súlyos fenyegetést jelentő harmadik országok azonosítása és nyomon követése, valamint a fenyegetettségi szint meghatározása céljából az AMLA adott esetben a következő kritériumokat veszi figyelembe:

Módosítás  194

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 2 bekezdés – a pont – i alpont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i. a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozás bűncselekménnyé nyilvánítása;	i. a pénzmosás és annak kapcsolódó alapbűncselekményei és a terrorizmusfinanszírozás bűncselekménnyé nyilvánítása;

Módosítás  195

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 2 bekezdés – a pont – v alpont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
v. a jogi személyek és tárulás jellegű jogi megállapodások tényleges tulajdonosára vonatkozó pontos és kellő időben nyújtott információk rendelkezésre állása az illetékes hatóságok számára;	v. a jogi személyek és tárulás jellegű jogi megállapodások tényleges tulajdonosára vonatkozó pontos és kellő időben nyújtott, tényleges tulajdonosi nyilvántartásként működő közigazgatási szerv vagy szervezet, vagy ugyanolyan hatékony, alternatív mechanizmus által birtokolt információk az illetékes hatóságok számára való rendelkezésre állására vonatkozó követelmények;

Módosítás  196

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 2 bekezdés – a pont – v a alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	va. a harmadik ország törvényei, rendeletei és közigazgatási rendelkezései megakadályozzák a tagállamok illetékes és igazságügyi hatóságaival való hatékony együttműködést;

Módosítás  197

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 2 bekezdés – a pont – v b alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	vb. a célzott pénzügyi szankciókkal és a proliferációfinanszírozással kapcsolatos célzott pénzügyi szankciókkal kapcsolatos szakpolitikák,  valamint az ilyen szankciók végrehajtásának elmaradásával és kijátszásával kapcsolatos kockázatok mérséklésére és kezelésére vonatkozó követelmények;

Módosítás  198

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 2 bekezdés – a pont – v c alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	vc. a harmadik ország szerepel-e az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében;

Módosítás  199

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 2 bekezdés – a pont – v d alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	vd. a harmadik ország jogi kerete biztosítja-e a pénzügyi titoktartást;

Módosítás  200

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 2 bekezdés – a pont – v e alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ve. a harmadik ország intézkedései ellentétesek-e a FATF alapelveivel, vagy súlyosan sértik-e a nemzetközi együttműködés iránti kötelezettségvállalást;

Módosítás  201

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) a pénzügyi felügyelet minősége és hatékonysága;

Módosítás  202

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 2 bekezdés – c b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	cb) a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó szabályozási keret megléte;

Módosítás  203

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 2 bekezdés – c c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	cc) az, hogy milyen mértékben minősül az adott harmadik ország olyan országnak, ahol magas szintű a korrupció vagy az egyéb büntetendő cselekmények száma;

Módosítás  204

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 2 bekezdés – c d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	cd) a harmadik ország pénzmosásban vagy terrorizmusfinanszírozásban való részvételének ismételt előfordulása, amint azt a tagállamok illetékes hatóságai által, és különösen az Europol támogatásával végzett bűnügyi elemzések és vizsgálatok tükrözik;

Módosítás  205

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az (1) bekezdésben említett fenyegetettségi szint meghatározása céljából a Bizottság felkérheti az AMLA-t, hogy fogadjon el véleményt, amelyben értékeli az Unió pénzügyi rendszerének integritására a harmadik ország jelentette fenyegetés szintje miatt gyakorolt konkrét hatást.	(3) Az (1) bekezdésben említett fenyegetettségi szint és az enyhítő intézkedések meghatározása céljából az AMLA figyelembe veszi az EBH, az ESMA vagy az EIOPA által kiadott, az Unió pénzügyi rendszerének integritására a harmadik ország jelentette fenyegetés szintje miatt gyakorolt konkrét hatásról szóló bármely véleményt.

Módosítás  206

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A Bizottság az (1) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szövegezésekor figyelembe veszi különösen a pénzmosás megelőzése és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén illetékes nemzetközi szervezetek és standardalkotó intézmények vonatkozó értékeléseit, felméréseit, illetve jelentéseit.	(4) Az Unióra nézve konkrét és súlyos fenyegetést jelentő harmadik országok azonosításának és a fenyegetettség szintjének meghatározásakor az AMLA értékeli az ilyen fenyegetettségnek az Unió pénzügyi rendszerére és a belső piac megfelelő működésére gyakorolt hatását. Az AMLA adott esetben figyelembe vesz minden releváns napvilágra került információt és értékelést, vizsgálatot vagy jelentést, amelyet más uniós intézmények, szervek, ügynökségek, illetékes hatóságok, civil társadalmi szervezetek és tudományos körök, valamint a pénzmosás megelőzése és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén illetékes nemzetközi szervezetek és standardalkotó intézmények készítettek.

Módosítás  207

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Amennyiben az érintett harmadik országból érkező konkrét és súlyos fenyegetés jelentős stratégiai hiányosságnak minősül, a 23. cikk (4) bekezdését kell alkalmazni, és a (2) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meg kell határozni a 23. cikk (5) bekezdésében említett konkrét ellenintézkedéseket.	törölve

Módosítás  208

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Amennyiben az érintett harmadik országból érkező konkrét és súlyos fenyegetés megfelelési hiányosságnak minősül, a (2) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meg kell határozni a 24. cikk (4) bekezdésében említett konkrét fokozott átvilágítási intézkedéseket.	törölve

Módosítás  209

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja a (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat annak érdekében, hogy az (5) és (6) bekezdésben említett intézkedések figyelembe vegyék a harmadik ország pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó keretének változásait, továbbá a kockázatokhoz mérten arányosak és elégségesek legyenek.	(7) Az (1) bekezdésben említett harmadik országokból érkező pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási fenyegetésekkel szembeni következetes megközelítés biztosítása érdekében az AMLA meghatározza azokat a konkrét fokozott átvilágítási intézkedéseket, amelyeket a kötelezett szolgáltatóknak alkalmazniuk kell az Unióra nézve konkrét és súlyos fenyegetést jelentő, kiemelt kockázatú harmadik országokból származó természetes vagy jogi személyeket érintő üzleti kapcsolatokkal vagy alkalmi ügyletekkel kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében.
	E célból az AMLA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki annak érdekében, hogy a 28. cikk (4) bekezdésének a)–g) pontjában felsoroltak közül meghatározza a fenyegetettségi szinttel arányos megfelelő fokozott átvilágítási intézkedéseket, amelyeket a kötelezett szolgáltatóknak alkalmazniuk kell. Az AMLA elfogadás céljából benyújtja e szabályozástechnikai standardok tervezetét a Bizottságnak. E szabályozástechnikai standardtervezeteknek a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok tisztán technikai értékelésén kell alapulniuk, és nem vonnak maguk után stratégiai vagy szakpolitikai döntéseket.
	A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet kiegészítése céljából az (EU) .../... 38–41. cikkével összhangban [hivatkozás helye: a Pénzmosás Elleni Hatóság létrehozására irányuló javaslat – COM(2021)421] elfogadja az e cikkben említett szabályozástechnikai standardokat.
	Az AMLA rendszeresen, és legalább kétévente felülvizsgálja az (5) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat annak érdekében, hogy az abban a bekezdésben említett intézkedések figyelembe vegyék a harmadik ország pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó keretének változásait, továbbá a kockázatokhoz mérten arányosak és elégségesek legyenek. Szükség esetén az AMLA elkészíti és benyújtja a Bizottságnak az említett standardok aktualizálására vonatkozó tervezetet.

Módosítás  210

Rendeletre irányuló javaslat

25 cikk – 7 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(7a) Amennyiben az Unió pénzügyi rendszerét fenyegető konkrét és súlyos veszély továbbra is fennáll, és a harmadik ország nem tett vagy nem tesz hatékony intézkedéseket a magas kockázatok csökkentése érdekében, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén egyedi ellenintézkedéseket fogad el a 29. cikkben felsoroltak közül, amennyiben a veszély jellege ezt indokolja. E célból a Bizottság felkéri az AMLA-t, hogy adjon ki véleményt, amelynek célja a harmadik ország által a fenyegetés enyhítése érdekében esetlegesen meghozott vagy meghozandó intézkedések értékelése és a lehetséges ellenintézkedések azonosítása.
	Az AMLA véleményétől való jelentős eltérések esetén a Bizottság indokolással ellátott elemzést fogad el, amelyet nyilvánosságra hoz.

Módosítás  211

Rendeletre irányuló javaslat

25 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	25a. cikk
	Az Unióban nem letelepedett olyan hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények azonosítása, amelyek konkrét és súlyos fenyegetést jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve
	(1)  Az AMLA a kockázatalapú megközelítéssel összhangban értékeli, hogy az Unióban nem letelepedett egyes hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények konkrét és súlyos fenyegetést jelentenek-e az Unió pénzügyi rendszerére nézve.
	Az AMLA a felügyeleti feladataival összefüggésben kapott információkat követően saját kezdeményezésére, vagy az Európai Parlament, a Tanács, valamely tagállam vagy egy felügyeleti hatóság kérésére végzi el az első albekezdésben említett értékelést.
	(2)  A hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények (1) bekezdés szerinti azonosítása céljából az AMLA a hitelintézet vagy pénzügyi intézmény tekintetében különösen a következő kritériumokat veszi figyelembe:
	a)  az említett szervezet pénzmosásban és terrorizmusfinanszírozásban való részvétele;
	b)  a szervezett bűnözéssel és a terrorizmussal való bármilyen kapcsolat;
	c)  az ügyfél-átvilágítási eljárásoknak való megfelelés;
	d)  bármely jogellenes tevékenység; valamint
	e)  fő tevékenységként tiltott termékek és szolgáltatások nyújtása az Unióban, amilyenek például a nem névre szóló számlák, valamint egyéb anonimizálási eszközök, amelyek az ügyfélszámla anonimizálását vagy az ügyletek elhomályosítását biztosítják.
	(3)  A hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények (1) bekezdés szerinti azonosítása céljából az AMLA adott esetben figyelembe vesz minden releváns információt, napvilágra került információt és releváns értékelést, vizsgálatot vagy jelentést, amelyet más uniós intézmények, szervek, ügynökségek és illetékes hatóságok, civil társadalmi szervezetek és tudományos körök, valamint a pénzmosás megelőzése és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetek és standardalkotók készítettek.
	Az AMLA adott esetben nyilvános konzultációt indíthat a (2) bekezdésben meghatározott kritériumokra vonatkozó információk keresése céljából, és adott esetben információkat kérhet a harmadik országok felügyeleti hatóságaitól, a pénzügyi információs egységektől és az Europoltól.
	Az AMLA figyelembe veszi az EBH, az ESMA vagy az EIOPA által kiadott véleményeket az (1) bekezdésben említett fenyegetettségi szint meghatározása céljából, értékelve az Unió kitettségének mértékét az Unióban nem letelepedett konkrét hitelintézet vagy pénzügyi intézmény tekintetében, valamint az érintett hitelintézet vagy pénzügyi intézmény uniós pénzügyi rendszer szabályos működésére és integritására gyakorolt konkrét hatását.
	(4)  Amennyiben az AMLA arra a következtetésre jut, hogy egy adott, az Unióban nem letelepedett hitelintézet vagy pénzügyi intézmény olyan konkrét és súlyos fenyegetést jelent az Unió pénzügyi rendszerére nézve, amely más módon nem szüntethető meg, a kiválasztott kötelezett szolgáltatókat a következő intézkedések közül egy vagy több elfogadására kötelezi:
	a)  fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazása;
	b)  fokozott releváns bejelentési mechanizmusok vagy a pénzügyi műveletekről való rendszeres beszámolás bevezetése;
	c)  az adott hitelintézettel vagy pénzügyi intézménnyel fennálló üzleti kapcsolatok vagy ügyletek korlátozása.
	(5)  Amennyiben az Unió pénzügyi rendszerének integritását vagy a belső piac megfelelő működését fenyegető konkrét és súlyos veszély elhárítása érdekében az illetékes hatóságok összehangolt fellépésére van szükség, az AMLA felhatalmazást kap arra, hogy olyan határozatokat fogadjon el, amelyekben előírja az illetékes nemzeti hatóságok számára annak biztosítását, hogy a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatóknak az AMLA (4) bekezdésben említett határozatával összhangban meg kelljen hozniuk a szükséges enyhítő intézkedéseket egyes hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények tekintetében.
	(6)  Amennyiben az (1) bekezdésben említett elemzést a Bizottság, az Európai Parlament, a Tanács, egy tagállam vagy egy felügyelet kéri, és az AMLA arra a következtetésre jut, hogy egy, az Unióban nem letelepedett hitelintézet vagy pénzügyi intézmény nem jelent konkrét és súlyos fenyegetést az Unió pénzügyi rendszerére nézve, 60 napon belül alátámasztott indoklást nyújt be a kérelmezőnek.
	Az AMLA a honlapján értesítést tesz közzé a (4) bekezdésben említett bármely határozatról. Az értesítésben meg kell határozni legalább az említett bekezdéssel összhangban hozott intézkedéseket és azt, hogy az AMLA véleménye szerint mi indokolja azt, hogy az intézkedéseket el kell rendelni, beleértve az ezen indokokat alátámasztó bizonyítékokat is.
	Az intézkedés akkor lép hatályba, amikor az értesítést közzéteszik az AMLA honlapján, vagy az értesítésben meghatározott, a közzétételt követő időpontban. Amennyiben az AMLA a (4) bekezdésben említett intézkedés bevezetése mellett dönt, erről haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságokat.

Módosítás  212

Rendeletre irányuló javaslat

26 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az (1) bekezdésben említett iránymutatások kiadása és felülvizsgálata során az AMLA figyelembe veszi a pénzmosás megelőzése és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén illetékes nemzetközi szervezetek és standardalkotó intézmények vonatkozó értékeléseit, felméréseit, illetve jelentéseit.	(3) Az (1) bekezdésben említett iránymutatások kiadása és felülvizsgálata során az AMLA figyelembe veszi az uniós intézmények, szervek és ügynökségek, valamint illetékes hatóságok, a pénzmosás megelőzése és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén illetékes nemzetközi szervezetek és standardalkotó intézmények vonatkozó értékeléseit, felméréseit, illetve jelentéseit.

Módosítás  213

Rendeletre irányuló javaslat

27 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az ügyfél és a tényleges tulajdonos kilétének utólagos, legkésőbb az üzleti kapcsolat létesítését követő 30 napon belüli ellenőrzése, feltéve, hogy az azonosított konkrét alacsonyabb kockázat indokolta a halasztást;	a) az ügyfél és a tényleges tulajdonos kilétének utólagos, legkésőbb az üzleti kapcsolat létesítését követő 60 napon belüli ellenőrzése, feltéve, hogy az üzleti kockázatértékelésben és az ügyfélkockázat-értékelésben azonosított konkrét alacsonyabb kockázat indokolta a halasztást;

Módosítás  214

Rendeletre irányuló javaslat

27 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az első albekezdésben említett intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a vállalkozás jellegével és méretével, valamint a konkrétan azonosított alacsonyabb kockázatú elemekkel. A kötelezett szolgáltatók azonban megfelelően nyomon követik az ügyletet, illetve az üzleti kapcsolatot, hogy fel tudják tárni a szokatlan vagy gyanús ügyleteket.	Az első albekezdésben említett intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a vállalkozás jellegével, tevékenységének típusával és méretével, valamint a konkrétan azonosított alacsonyabb kockázatú elemekkel. A kötelezett szolgáltatók azonban megfelelően nyomon követik az ügyletet, illetve az üzleti kapcsolatot, hogy fel tudják tárni a szokatlan vagy gyanús ügyleteket.

Módosítás  215

Rendeletre irányuló javaslat

27 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A kötelezett szolgáltatók rendszeresen ellenőrzik, hogy az egyszerűsített átvilágítás alkalmazásának feltételei továbbra is fennállnak-e. Az ellenőrzés gyakorisága arányos a vállalkozás jellegével és méretével, valamint az adott kapcsolat jelentette kockázatokkal.	(4) A kötelezett szolgáltatók rendszeresen ellenőrzik, hogy az egyszerűsített átvilágítás alkalmazásának feltételei továbbra is fennállnak-e. Az ellenőrzés gyakorisága arányos a vállalkozás jellegével, tevékenységének típusával és méretével, valamint az adott kapcsolat jelentette kockázatokkal.

Módosítás  216

Rendeletre irányuló javaslat

27 cikk – 5 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos célzott pénzügyi szankciók hatálya alá tartozik, vagy

Módosítás  217

Rendeletre irányuló javaslat

27 cikk – 5 bekezdés – d b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(db) az ügyfél a célzott pénzügyi szankciók hatálya alá tartozó személyek családtagja vagy olyan személy, akiről ismert, hogy közeli kapcsolatban áll velük.

Módosítás  218

Rendeletre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A kötelezett szolgáltatók a 23., 24., 25. és 30–36. cikkben említett esetekben, valamint a kötelezett szolgáltatók által a 16. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján azonosított magasabb kockázat egyéb eseteiben (a továbbiakban: magasabb kockázatú esetek) fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmaznak e kockázatok megfelelő kezelése és csökkentése érdekében.	(1) A kötelezett szolgáltatók a 23., 24., 25. és 30–36b. cikkben említett esetekben, valamint a kötelezett szolgáltatók által a 16. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján azonosított magasabb kockázat egyéb eseteiben (a továbbiakban: magasabb kockázatú esetek) fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmaznak e kockázatok megfelelő kezelése és csökkentése érdekében.

Módosítás  219

Rendeletre irányuló javaslat

28 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A kötelezett szolgáltatók az érintett pénzeszközök eredetével és rendeltetésével együtt megvizsgálják az összes olyan ügylet célját, amelynél az alábbi feltételek közül legalább az egyik teljesül:	(2) A kötelezett szolgáltatók az érintett pénzeszközök eredetével és rendeltetésével együtt megvizsgálják az összes olyan atipikus ügylet célját, amelynél az alábbi feltételek közül legalább az egyik teljesülhet:

Módosítás  220

Rendeletre irányuló javaslat

28 cikk – 4 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az e fejezet 2. szakaszában szabályozott esetek kivételével a kötelezett szolgáltatók magasabb kockázat esetén az azonosított magasabb kockázattal arányos alábbi fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések bármelyikét alkalmazhatják:	(4) Az e fejezet 2. szakaszában szabályozott esetek kivételével a kötelezett szolgáltatók magasabb kockázat esetén az azonosított magasabb kockázattal arányos alábbi fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések legalább egyikét alkalmazzák:

Módosítás  221

Rendeletre irányuló javaslat

28 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Amennyiben a tagállamok által az első albekezdés alapján azonosított kockázatok valószínűleg hatással lesznek az Unió pénzügyi rendszerére, az AMLA a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére mérlegeli a 26. cikk alapján elfogadott iránymutatások naprakésszé tételét.	Amennyiben a tagállamok által az első albekezdés alapján azonosított kockázatok valószínűleg hatással lesznek az Unió pénzügyi rendszerére, az AMLA a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére mérlegeli a 26. cikk alapján elfogadott iránymutatások naprakésszé tételét, vagy, adott esetben szabályozástechnikai standardtervezeteket ad ki, amelyek az EU-ban egységesen fokozott átvilágítási követelményeket írnak elő a kötelezett szolgáltatók számára, és elfogadás céljából benyújtja azokat a Bizottságnak.

Módosítás  222

Rendeletre irányuló javaslat

28 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet kiegészítése céljából az [hivatkozás helye: a Pénzmosás Elleni Hatóság létrehozására irányuló javaslat – COM(2021)421] rendelet 38–41. cikkével összhangban az e cikk (5) bekezdésében említett szabályozástechnikai standardokat fogadjon el.

Módosítás  223

Rendeletre irányuló javaslat

28 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések nem alkalmazandók automatikusan az Unióban letelepedett kötelezett szolgáltatók olyan fióktelepei és leányvállalatai esetében, amelyek ugyan a 23., 24. és 25. cikkben említett harmadik országban találhatók, de maradéktalanul betartják a 14. cikk szerinti csoportszintű politikákat, kontrollmechanizmusokat és eljárásokat.	törölve

Módosítás  224

Rendeletre irányuló javaslat

29 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 23. és 25. cikk alkalmazásában a Bizottság a következő ellenintézkedések közül választhat:	A 23. és 25. cikk alkalmazásában a Bizottság a következő ellenintézkedések közül  választ:

Módosítás  225

Rendeletre irányuló javaslat

29 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az (1) bekezdés alkalmazásában választott ellenintézkedéseken túlmenően a tagállamok nem adnak tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállást a 23., 24. és 25. cikkben említett országok állampolgárainak olyan nemzeti rendszerek alapján, amelyek bármilyen befektetésért cserébe állampolgárságot vagy tartózkodási engedélyt adnak, ideértve a tőketranszfereket, az ingatlanvásárlást vagy -bérlést, az államkötvényekbe való beruházást, a társaságokba történő befektetéseket, az adományozást vagy a közjót szolgáló tevékenységek támogatását, valamint az állami költségvetéshez való hozzájárulásokat.

Módosítás  226

Rendeletre irányuló javaslat

30 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	30a. cikk
	Az Unión kívüli kriptoeszköz-szolgáltatókkal fenntartott határokon átnyúló levelezőbanki kapcsolatokra vonatkozó különleges, fokozott átvilágítási intézkedések
	(1)  Az (EU) .../... rendelet (a kriptoeszközök piacairól szóló rendelet) 3. cikkének (16) bekezdésében meghatározott kriptoeszköz-szolgáltatásokat magában foglaló, az Unióban nem letelepedett és hasonló szolgáltatásokat – többek között kriptoeszköz-átutalásokat – nyújtó válaszadó szervezettel való, határokon átnyúló levelezőbanki kapcsolat tekintetében a kriptoeszköz-szolgáltatók a 16. cikkben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseken túlmenően üzleti kapcsolat létesítésekor kötelesek:
	a)  megállapítani, hogy a válaszadó szervezet valamely harmadik ország joga szerint be van jegyezve vagy engedélyezve van;
	b)  elegendő információt begyűjteni a levelező szervezetről ahhoz, hogy teljes mértékben meg lehessen ismerni a válaszadó szervezet üzleti tevékenységének jellegét, és a nyilvánosan rendelkezésre álló információkból meg lehessen állapítani a szervezet tekintetében a reputációs kockázatot és a felügyelet minőségét;
	c)  értékelni, hogy a válaszadó szervezet milyen kontrollmechanizmusokat alkalmaz a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem céljából;
	d)  megszerezni a vezető tisztségviselők jóváhagyását a levelezőbanki kapcsolatok létesítése előtt;
	e)  dokumentálni a levelezőbanki kapcsolatban részt vevő felek felelősségi körét;
	f)  a „payable-through” kriptoeszköz-számlák tekintetében meggyőződni arról, hogy a válaszadó szervezet ellenőrizte a levelező szervezet számláihoz közvetlen hozzáféréssel rendelkező ügyfelek kilétét, és folyamatos átvilágítást végzett, valamint arról, hogy kérésre képes a vonatkozó ügyfél-átvilágítási adatokat a levelező szervezet rendelkezésére bocsátani.
	Amennyiben egy kriptoeszköz-szolgáltató úgy dönt, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos okokból megszüntet egy levelezőbanki kapcsolatot, e döntését dokumentálja és nyilvántartásban rögzíti.
	A kriptoeszköz-szolgáltatóknak a levelezőbanki kapcsolatra vonatkozó, az (1) bekezdésnek megfelelően szerzett átvilágítási információkat frissíteniük kell rendszeresen, illetve ha új kockázatok merülnek fel a válaszadó szervezettel kapcsolatban.
	(2)  A kriptoeszköz-szolgáltatók figyelembe veszik az első bekezdésben említett információkat annak érdekében, hogy kockázatérzékenységi alapon meghatározzák a válaszadó szervezethez kapcsolódó kockázatok mérsékléséhez szükséges megfelelő fokozott átvilágítási intézkedéseket.
	(3)  Az AMLA [e rendelet hatálybalépésétől számított 2 év]-ig az EBH-val való konzultációt követően iránymutatásokat ad ki, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat és elemeket, amelyeket a kriptoeszköz-szolgáltatóknak figyelembe kell venniük az (1) bekezdésben említett értékelés és a (2) bekezdésben említett kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtása során, beleértve a kriptoeszköz-szolgáltatók egy adott kategóriájához kapcsolódó kockázat mértékének értékelésénél figyelembe veendő, kockázati változókkal és kockázati tényezőkkel kapcsolatos kritériumokat.

Módosítás  227

Rendeletre irányuló javaslat

30 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	30b. cikk
	Különleges fokozott átvilágítás a saját tárhelyen működtetett címet érintő kriptoeszköz-tranzakciók tekintetében
	(1)  A 16. cikkben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseken túlmenően és az (EU).../... rendeletben előírt intézkedések sérelme nélkül [hivatkozás helye: az (EU) 2015/847 rendelet átdolgozására irányuló javaslat – COM(2021)422], a kriptoeszköz-szolgáltatóknak megfelelő kockázatkezelési rendszerekkel – többek között kockázatalapú eljárásokkal – kell rendelkezniük a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatának, valamint a saját tárhelyen működtetett címre irányuló vagy onnan származó kriptoeszköz-tranzakciókhoz kapcsolódó célzott pénzügyi szankciók végre nem hajtása vagy megkerülése kockázatának azonosítására és értékelésére.
	(2)  Az (1) bekezdésben említett tranzakciók tekintetében a kriptoeszköz-szolgáltatók az azonosított kockázatokkal arányos kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmaznak. Az említett intézkedések magukban foglalják a következőket:
	a)  kockázatalapú intézkedések megtétele annak érdekében, hogy megfelelő technikai eszközök segítségével ellenőrizzék, hogy a saját tárhelyen működtetett cím az ügyfeleik tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll-e;
	b)  kockázatalapú intézkedések meghozatala azon személy azonosítása és személyazonosságának ellenőrzése érdekében, aki a saját tárhelyen működtetett cím tulajdonosa, azt ellenőrzi, vagy annak haszonélvezője, lehetőség szerint az ügyfélkapcsolat keretein kívül, többek között harmadik fél általi ellenőrzésre támaszkodva;
	c)  további információk előírása a kriptoeszközök eredetére és rendeltetésére vonatkozóan, kockázatalapú megközelítéssel összhangban;
	d)  az említett ügyletek fokozott nyomon követése a kockázatalapú megközelítéssel összhangban;
	e)  a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok, valamint a célzott pénzügyi szankciók végre nem hajtásának és megkerülésének kockázatát mérséklő és kezelő egyéb kockázatalapú intézkedések.
	Amennyiben az azonosítás és az ellenőrzés technikailag nem kivitelezhető, a kriptoeszköz-szolgáltatók a (3) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardokkal összhangban megfelelő alternatív intézkedéseket alkalmaznak a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok, valamint a célzott pénzügyi szankciók végre nem hajtása vagy kijátszása kockázatának csökkentése és kezelése érdekében.
	(3)  Az AMLA [2 évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, és elfogadás céljából benyújtja azokat a Bizottságnak. Ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket a technológiai fejlődés figyelembevételével kell kidolgozni, és a standardtervezetek részletesen meghatározzák a következőket:
	a)  a saját tárhelyen működtetett cím azonosítására és ellenőrzésére vonatkozó kritériumok és eszközök, függetlenül attól, hogy az ügyfél tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll-e, beleértve a harmadik felek által végzett biztonságos és megbízható elektronikus azonosítási és ellenőrzési eszközökre vonatkozó kritériumokat is; b) alternatív kockázatcsökkentő intézkedések, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha egy harmadik fél tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló, saját tárhelyen működtetett cím ellenőrzése technikailag nem kivitelezhető az ügyfélkapcsolaton kívül;
	c)  egyéb fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések, amelyek a saját tárhelyen működtetett címmel végrehajtott ügyletek által jelentett kockázat szintjével függnek össze.
	(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet kiegészítése céljából az [hivatkozás helye: a Pénzmosás Elleni Hatóság létrehozására irányuló javaslat – COM(2021) 421] rendelet 38–41. cikkével összhangban az e cikk (3) bekezdésében említett szabályozástechnikai standardokat fogadjon el.

Módosítás  228

Rendeletre irányuló javaslat

31 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	31a. cikk
	A be nem jegyzett vagy engedéllyel nem rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatókkal fenntartott levelezőbanki kapcsolatok tilalma
	A hitelintézetek és a pénzügyi intézmények nem létesíthetnek és nem tarthatnak fenn levelezőbanki kapcsolatot be nem jegyzett és engedéllyel nem rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatókkal. A hitelintézetek és a pénzügyi intézmények megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy nem kezdeményeznek és nem tartanak fenn levelezőbanki kapcsolatot olyan szolgáltatóval, amelyről tudják, hogy lehetővé teszi számlái vagy megosztott főkönyvi címei be nem jegyzett vagy engedéllyel nem rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók általi használatát.

Módosítás  229

Rendeletre irányuló javaslat

31 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	31b. cikk
	Fiktív bankok és be nem jegyzett és engedéllyel nem rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók nyilvántartása
	(1)  Amennyiben az illetékes hatóságok, felügyeletek vagy kötelezett szolgáltatók tudomást szereznek az Unión belül vagy kívül működő fiktív bankokról és be nem jegyzett és engedéllyel nem rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatókról, tájékoztatniuk kell az AMLA-t.
	(2)  Az AMLA létrehozza és fenntartja a fiktív bankok és a be nem jegyzett és engedéllyel nem rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók indikatív és nem teljes körű nyilvántartását, amely az illetékes hatóságok, a felügyeletek és a kötelezett szolgáltatók által szolgáltatott információkon, valamint bármely további, rendelkezésére álló információn alapul. A nyilvántartásnak géppel olvasható formátumban hozzáférhetőnek kell lennie a nyilvánosság számára.
	(3)  Az AMLA rendszeresen frissíti a (2) bekezdésben említett nyilvántartást, figyelembe véve a jegyzékben szereplő szervezeteket érintő körülményekben bekövetkezett változásokat vagy bármely, a tudomására hozott releváns információt.

Módosítás  230

Rendeletre irányuló javaslat

31 c cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	31c. cikk
	A befektetői állampolgársági és letelepedési programokra jelentkezőkre vonatkozó különös rendelkezések
	A 16. cikkben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseken túlmenően a kötelezett szolgáltatóknak legalább a 28. cikk (4) bekezdésének a), c) e) és f) pontjában meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell végrehajtaniuk azon harmadik országbeli állampolgár ügyfelek tekintetében, akik valamely tagállamban tartózkodási jogért folyamodnak bármilyen befektetésért cserébe, ideértve a transzfereket, ingatlanvásárlást vagy -bérlést, államkötvénybe való befektetést, gazdasági társaságokba való befektetést, adományozást, a közjót szolgáló tevékenység támogatását és az állami költségvetéshez való hozzájárulást.

Módosítás  231

Rendeletre irányuló javaslat

32 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) megfelelő intézkedéseket hoznak a kiemelt közszereplőkkel folytatott üzleti kapcsolatok vagy ügyletek tárgyát képező vagyon és pénzeszközök származásának megállapítása érdekében;	b) megfelelő intézkedéseket hoznak a kiemelt közszereplőkkel folytatott üzleti kapcsolatok vagy alkalmi ügyletek tárgyát képező vagyon és pénzeszközök származásának megállapítása érdekében;

 

Módosítás  232

Rendeletre irányuló javaslat

32 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az AMLA [3 évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig iránymutatásokat ad ki a következő kérdésekről:	(3) Az AMLA [2 évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig iránymutatásokat ad ki a következő kérdésekről:

Módosítás  233

Rendeletre irányuló javaslat

35 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A kötelezett szolgáltatók az üzleti kapcsolat jelentette kockázatok csökkentése érdekében a 28. cikk (4) bekezdésében említett intézkedések közül egyet vagy többet alkalmaznak mindaddig, amíg az adott személy kockázatosnak tekinthető, de minden esetben legalább a fontos közhivatal viselésének megszűnésétől számított 12 hónapig.	(2) A kötelezett szolgáltatók az üzleti kapcsolat jelentette kockázatok csökkentése érdekében a 28. cikk (4) bekezdésében említett intézkedések közül egyet vagy többet alkalmaznak. A kötelezett szolgáltatók ezen intézkedéseket a meghatározott kockázatokkal arányos módon alkalmazzák mindaddig, amíg az adott személy kockázatosnak tekinthető, de minden esetben legalább a fontos közhivatal viselésének megszűnésétől számított 24 hónapig.

Módosítás  234

Rendeletre irányuló javaslat

36 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	36a. cikk
	Egyes vagyonos ügyfelekre vonatkozó különös rendelkezések
	(1)  A 16. cikkben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseken túlmenően a kötelezett szolgáltatók megfelelő kockázatkezelési rendszerekkel, ezen belül kockázatalapú eljárásokkal rendelkeznek annak megállapításához, hogy az ügyfél vagy az ügyfél tényleges tulajdonosa nagy kockázatot jelentő vagyonos magánszemély-e.
	(2)  Az az ügyfél, akinek a vagyona a nyersanyag-kitermelő iparból, politikai közszereplőkkel való állítólagos kapcsolatokból, vagy hiteles források vagy elismert folyamatok szerint jelentős mértékű korrupcióval vagy egyéb bűnözői tevékenységgel jellemzett harmadik országokban található monopóliumok kiaknázásából származik, magas kockázatot jelentő, vagyonos magánszemélynek minősül, amennyiben:
	a)  a 3. cikk (3) bekezdés b) pontjában említettektől eltérő, kötelezett szolgáltatók:
	i.  EUR 1 000 000-t meghaladó értékű üzleti kapcsolatot ápolnak ezzel az ügyféllel, az ügyfél pénzügyi vagy befektethető vagyona vagy eszközei alapján számítva, az ügyfél állandó magánlakását nem számítva, amelyet a kötelezett szolgáltató kezel, vagy amellyel kapcsolatban a kötelezett szolgáltató anyagi támogatást, segítséget vagy tanácsadást nyújt, függetlenül attól, hogy ezt az értéket az üzleti kapcsolat létesítésének időpontjában vagy azt követően egy év alatt érik el; vagy
	ii.  alkalmi ügyletet hajt végre, vagy anyagi támogatást, segítséget vagy tanácsot nyújt az adott ügyfélnek az alkalmi ügylettel kapcsolatban, amelynek értéke meghaladja az 1 000 000 EUR-t; b) a 3. cikk (3) bekezdésében említett szervezetek
	b)  a 3. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett szervezetek:
	i.  az ügyfél nevében és javára bármilyen, 1 000 000 EUR-t meghaladó üzleti kapcsolatban vagy alkalmi ügyletben eljárnak; vagy
	ii.  amennyiben segítséget nyújtanak az ügyfél számára olyan ügyletek tervezésében vagy végrehajtásában, amelyek önmagukban vagy egy évnél hosszabb üzleti kapcsolat keretében együttesen meghaladják az 1 000 000 EUR-t.
	(3)  A (2) bekezdés sérelme nélkül az (1) bekezdés alkalmazásában a kötelezett szolgáltatók figyelembe veszik az ügyfél-átvilágítási folyamat és az ügyletek e fejezet szerinti folyamatos nyomon követésének részeként szerzett információkat, valamint a rendelkezésükre álló bármely más releváns információt is.
	(4)  E cikk alkalmazásában a természeti erőforrások kitermelésével foglalkozó nyersanyag-kitermelő iparágak olyan tevékenységek, amelyek ásványianyag-, kőolaj- és -földgázlelőhelyek vagy egyéb anyagok lelőhelyeinek feltárásából, kutatásából, felfedezéséből, fejlesztéséből és kitermeléséből állnak, a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete B. szakaszának 05-08. ágazatában felsorolt, a 2013/34 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésében említett gazdasági tevékenységeken belül.
	(5)  Az (1) bekezdésben említett, nagy kockázatot jelentő vagyonos ügyfelekkel folytatott ügyletek vagy üzleti kapcsolatok tekintetében a kötelezett szolgáltatók a következő fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazzák:
	a)  megfelelő intézkedéseket hoznak az említett ügyfelekkel fennálló üzleti kapcsolatokban vagy alkalmi ügyletekben részt vevő vagyon és pénzeszközök forrásának megállapítására, és lehetőség szerint meggyőződnek arról, hogy az üzleti kapcsolatok vagy ügyletek nem kapcsolódnak pénzmosáshoz, terrorizmus finanszírozásához vagy alapbűncselekményekhez, az uniós joggal összhangban, függetlenül attól, hogy azokat az Unióban vagy harmadik országokban követték-e el;
	b)  beszerzik a felső vezetés jóváhagyását az említett ügyfelekkel való üzleti kapcsolatok létesítéséhez vagy folytatásához, valamint az említett ügyfelekkel alkalmi ügyletek lebonyolításához;
	c)  fokozottan és folyamatosan nyomon követik az említett ügyfelekkel fenntartott üzleti kapcsolatokat.

Módosítás  235

Rendeletre irányuló javaslat

36 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	36b. cikk
	Az offshore pénzügyi központokra vonatkozó különös rendelkezések
	(1)  A 16. cikkben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseken túlmenően, és a 2. szakasz értelmében alkalmazandó esetleges szigorúbb intézkedések sérelme nélkül, a kötelezett szolgáltatók megfelelő kockázatkezelési rendszerekkel, ezen belül kockázatalapú eljárásokkal rendelkeznek annak megállapításához, hogy az ügyfél vagy az ügyfél tényleges tulajdonosa az AMLA által offshore pénzügyi központnak minősített joghatóságban bejegyzett vagy azzal érdemi kapcsolatot ápoló jogi személy-e.
	(2)  Az offshore pénzügyi központban letelepedett vagy azzal érdemi kapcsolatot ápoló jogi személyekkel folytatott ügyletek vagy üzleti kapcsolatok tekintetében a kötelezett szolgáltatók kockázatérzékenységi alapon a következő intézkedéseket alkalmazzák:
	a)  elegendő információt gyűjtenek a jogi személyről ahhoz, hogy teljes mértékben megértsék üzleti tevékenységének jellegét;
	b)  megszerzik a vezető tisztségviselők jóváhagyását az ezzel a jogi személlyel való üzleti kapcsolatok létesítéséhez vagy folytatásához;
	c)  megfelelő intézkedéseket hoznak a jogi személlyel folytatott üzleti kapcsolatok vagy ügyletek tárgyát képező pénzeszközök származásának megállapítása érdekében;
	d)  folyamatosan fokozott figyelemmel kísérik ezeket az üzleti kapcsolatokat.
	(3)  Az AMLA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki annak meghatározása céljából, hogy mi minősül az (1) bekezdésben említett érdemi kapcsolatnak, és tovább pontosítja a 2. cikkben meghatározott offshore pénzügyi központok azonosítására vonatkozó kritériumokat, figyelembe véve az alábbiakat:
	a)  a nem együttműködő országok és területek belefoglalása az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékének I. mellékletébe;
	b)  a hiteles források/elismert folyamatok által azonosított pénzügyi titoktartás biztosítása;
	c)  a jogi személyekre vonatkozó minimális tartalmi követelmények hiánya;
	Az AMLA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az első albekezdésben említett kritériumokkal összhangban azonosított offshore pénzügyi központok meghatározása céljából.
	Az AMLA … [2 évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig elfogadja és elfogadás céljából a Bizottságnak benyújtja az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket.
	A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelő elfogadására.
	Az AMLA rendszeresen, de legalább kétévente felülvizsgálja az offshore pénzügyi központok jegyzékét, és módosítási javaslatokat terjeszt a Bizottság elé.
	(4)  A (3) bekezdés alkalmazásában az AMLA figyelembe veszi az offshore pénzügyi központok nemzetközi szervezetek és standardalkotók által elfogadott megfelelő listáit és fogalommeghatározásait, valamint az általuk készített vonatkozó értékeléseket, vizsgálatokat, jelentéseket vagy nyilvános nyilatkozatokat.
	Az AMLA [2 évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig kidolgozza ezeket a technikai standardokat, és elfogadás céljából benyújtja azokat a Bizottságnak. A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelő elfogadására.

Módosítás  236

Rendeletre irányuló javaslat

36 c cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	36c. cikk
	Nemzetközi szervezetek által hozott korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek
	(1)  A kötelezett szolgáltatók kötelesek jelenteni a pénzügyi információs egységnek, ha olyan üzleti kapcsolatot vagy alkalmi ügyletet derítenek fel, amelyet az ENSZ általi jegyzékbe vétel nyilvánosságra hozatala és az Unió által elfogadott célzott pénzügyi szankciók alkalmazhatóvá válásának pillanata közötti átmeneti időszakban a III. melléklet (1) bekezdésének d) pontjában említett ENSZ-szankciók hatálya alá tartozó személyekkel folytatnak.
	Az első albekezdésben említett körülmények esetében a kötelezett szolgáltatók tartózkodnak az ENSZ-szankciók hatálya alá tartozó személyekkel kapcsolatos ügyletek végrehajtásától mindaddig, amíg nem értesítik a pénzügyi információs egységet, és nem tesznek eleget a pénzügyi információs egység további konkrét utasításának.
	(2)  Amennyiben a pénzügyi információs egység az e cikk (1) bekezdésében említett értesítést kap, dönthet úgy, hogy a(z) [hivatkozás helye: a hatodik pénzmosási irányelvre irányuló javaslat] irányelv 20. cikkével összhangban bármely ügyletet vagy számlát felfüggeszt.
	(3)  E cikk nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy az uniós célzott pénzügyi szankciók elfogadásáig az uniós pénzügyi rendszer nagyobb fokú védelmét biztosító ideiglenes intézkedéseket, például az ENSZ kijelöléseit közvetlenül alkalmazó ideiglenes intézkedéseket alkalmazzanak.

Módosítás  237

Rendeletre irányuló javaslat

37 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	37a. cikk
	Az ügyletek nyomon követése a célzott pénzügyi szankciókból fakadó kockázatok tekintetében
	(1)  A célzott pénzügyi szankciókra vonatkozó uniós jog által előírt egyéb intézkedések sérelme nélkül a hitelintézetek és a pénzügyi intézmények a [hivatkozás helye: pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átutalásokat kísérő adatokról szóló rendelet (átdolgozás)] értelmében átvizsgálják a pénzátutalásokat vagy kriptoeszköz-átutalásokat kísérő információkat annak megállapítása érdekében, hogy a pénzátutalás kedvezményezettje vagy megbízója, illetve a kriptoeszköz-átutalás kezdeményezője vagy kedvezményezettje célzott pénzügyi szankciók hatálya alá tartozik-e.
	Az AMLA [2 évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, és elfogadás céljából benyújtja azokat a Bizottságnak.
	A szabályozástechnikai standardtervezetek részletesen meghatározzák a következőket:
	a)  a fizető fél hitelintézetének vagy pénzügyi intézményének mely információkat kell átvizsgálnia, valamint ezen intézmény vonatkozó kötelezettségei;
	b)  a kedvezményezett hitelintézetének vagy pénzügyi intézményének mely információkat kell átvizsgálnia, valamint ezen intézmény vonatkozó kötelezettségei;
	A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet kiegészítése céljából az [hivatkozás helye: a Pénzmosás Elleni Hatóság létrehozására irányuló javaslat – COM(2021)421] rendelet 38–41. cikkével összhangban elfogadja az e cikkben említett szabályozástechnikai standardokat.

Módosítás  238

Rendeletre irányuló javaslat

38 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A kötelezett szolgáltatók a 16. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott ügyfél-átvilágítási követelmények teljesítése érdekében más kötelezett szolgáltatóra is hagyatkozhatnak, függetlenül attól, hogy az valamely tagállamban vagy harmadik országban található-e, feltéve, hogy:	(1) A kötelezett szolgáltatók a 16. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és d) pontjában, valamint a 21. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott ügyfél-átvilágítási követelmények teljesítése érdekében más kötelezett szolgáltatóra is hagyatkozhatnak, függetlenül attól, hogy az valamely tagállamban vagy harmadik országban található-e, feltéve, hogy:

Módosítás  239

Rendeletre irányuló javaslat

38 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A kötelezett szolgáltatók nem hagyatkozhatnak az e fejezet 2. szakasza szerint azonosított harmadik országokban letelepedett kötelezett szolgáltatókra. Az Unióban letelepedett azon kötelezett szolgáltatók azonban, amelyek fióktelepei és leányvállalatai ezekben a harmadik országokban telepedtek le, hagyatkozhatnak ezekre a fióktelepekre és leányvállalatokra, amennyiben a (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott valamennyi feltétel teljesül.	(4) A kötelezett szolgáltatók nem hagyatkozhatnak az e fejezet 2. szakasza szerint azonosított harmadik országokban letelepedett kötelezett szolgáltatókra.

Módosítás  240

Rendeletre irányuló javaslat

38 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) A más kötelezett szolgáltatók igénybevétele magában foglalhatja az adott szolgáltató által megszerzett és feldolgozott, az ügyfél-átvilágításra vonatkozó lényeges információk és dokumentumok újrafelhasználását is.

Módosítás  241

Rendeletre irányuló javaslat

40 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A kötelezett szolgáltatók az ügyfél-átvilágítás elvégzése céljából az e rendelet szerinti követelményekből eredő feladatokat kiszervezhetik közvetítőhöz vagy külső szolgáltatóhoz, függetlenül attól, hogy az természetes vagy jogi személy-e, kivéve az e fejezet 2. szakasza szerint azonosított, harmadik országokban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyeket.	(1) A kötelezett szolgáltatók az ügyfél-átvilágítás elvégzése céljából az e rendelet szerinti követelményekből eredő feladatokat kiszervezhetik közvetítőhöz vagy külső szolgáltatóhoz. E feladatok kiszervezhetők akár természetes, akár jogi személynek, kivéve az e fejezet 2. szakasza szerint azonosított, harmadik országokban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyeket.

Módosítás  242

Rendeletre irányuló javaslat

40 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a kötelezett szolgáltató által az e rendelet követelményeinek való megfelelés érdekében alkalmazott politikák, kontrollmechanizmusok és eljárások kidolgozása és jóváhagyása;	c) a kötelezett szolgáltató által az e rendelet követelményeinek való megfelelés érdekében alkalmazott politikák, kontrollmechanizmusok és eljárások jóváhagyása;

Módosítás  243

Rendeletre irányuló javaslat

40 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) kockázati profil hozzárendelése egy leendő ügyfélhez és üzleti kapcsolat létesítése az adott ügyféllel;	d) az ügyféllel való üzleti kapcsolat létesítésére vonatkozó döntés a kockázati profil hozzárendelése alapján;

Módosítás  244

Rendeletre irányuló javaslat

40 cikk – 2 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a gyanús vagy szokatlan ügyletek és tevékenységek felderítésére vonatkozó kritériumok meghatározása;	e) a gyanús vagy szokatlan ügyletek és tevékenységek felderítésére vonatkozó kritériumok jóváhagyása;

Módosítás  245

Rendeletre irányuló javaslat

40 cikk – 2 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) gyanús tevékenységek vagy küszöbértékeken alapuló nyilatkozatok bejelentése a FIU-nak az 50. cikk szerint.	f) gyanús tevékenységek vagy küszöbértékeken alapuló nyilatkozatok bejelentése a FIU-nak az 50. cikk szerint, kivéve, ha ezeket a tevékenységeket a kötelezett szolgáltatóval azonos csoporthoz tartozó és a kötelezett szolgáltatóval azonos tagállamban letelepedett szolgáltatóhoz szervezik ki.

Módosítás  246

Rendeletre irányuló javaslat

40 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A kötelezett szolgáltató az (1) bekezdés szerinti feladat kiszervezésekor, biztosítja, hogy a közvetítő vagy külső szolgáltató alkalmazza a kötelezett szolgáltató által elfogadott intézkedéseket és eljárásokat. Az ilyen feladatok ellátására vonatkozó feltételeket a kötelezett szolgáltató és a kiszervezett szolgáltatást nyújtó jogalany közötti írásbeli megállapodás rögzíti. A kötelezett szolgáltató rendszeres ellenőrzés útján állapítja meg, hogy a kiszervezett szolgáltatást nyújtó jogalany ténylegesen végrehajtja-e ezeket az intézkedéseket és eljárásokat. Az ellenőrzés gyakoriságát a kiszervezett feladatok kritikus jellege alapján határozza meg.	(3) A kötelezett szolgáltató az (1) bekezdés szerinti feladat kiszervezésekor, biztosítja, hogy a közvetítő vagy külső szolgáltató alkalmazza a kötelezett szolgáltató által elfogadott intézkedéseket és eljárásokat. Az ilyen feladatok ellátására vonatkozó feltételeket egyértelműen meg kell határozni, és azokat a kötelezett szolgáltató és a kiszervezett szolgáltatást nyújtó jogalany közötti írásbeli megállapodás rögzíti. A kötelezett szolgáltató rendszeres ellenőrzés útján állapítja meg, hogy a kiszervezett szolgáltatást nyújtó jogalany ténylegesen végrehajtja-e ezeket az intézkedéseket és eljárásokat. Az ellenőrzés gyakoriságát a kiszervezett feladatok kritikus jellege alapján határozza meg. Az a kötelezettség, hogy írásbeli megállapodásban rögzítsék az ügyfél-átvilágítási feladatok kiszervezett szervezet általi elvégzésére vonatkozó feltételeket, nem érinti a kötelezett szolgáltatónak az (EU) 2016/679 rendelet szerinti kötelezettségeit. A kötelezett szolgáltatóval kötött írásbeli megállapodásban rendelkezni kell arról, hogy a kiszervezett szolgáltatást nyújtó jogalany ezt követően kiszervezi a feladatokat más harmadik fél szolgáltatókhoz, feltéve, hogy a kiszervezett szolgáltatást nyújtó jogalany teljes körű felelősséget vállal a kötelezett szolgáltatóval egyeztetett intézkedések és eljárások alkalmazásáért.

Módosítás  247

Rendeletre irányuló javaslat

40 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	3a. Amennyiben a kötelezett szolgáltató kiszervez egy, az (1) bekezdés szerinti olyan feladatot, amely a(z) [hivatkozás helye: a hatodik pénzmosási irányelvre irányuló javaslat] irányelv 10. cikkében említett tényleges tulajdonosi nyilvántartások lekérdezését teszi szükségessé, a(z) [hivatkozás helye: a hatodik pénzmosási irányelvre irányuló javaslat] irányelv 11. cikkében meghatározott szabályokkal összhangban, a kötelezett szolgáltató értesíti az érintett felügyeleti hatóságot a kiszervezési megállapodásról.

Módosítás  248

Rendeletre irányuló javaslat

41 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az AMLA [3 évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig a kötelezett szolgáltatóknak szóló iránymutatásokat bocsát ki a következőkre vonatkozóan:	Az AMLA [3 évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig az európai felügyeleti hatóságokkal együttműködésben a kötelezett szolgáltatóknak szóló iránymutatásokat bocsát ki a következőkre vonatkozóan:

Módosítás  249

Rendeletre irányuló javaslat

41 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	41a. cikk
	Indokolatlan kockázatmentesítés, megkülönböztetésmentesség és pénzügyi integráció
	(1)  A hitelintézeteknek és pénzügyi intézményeknek kontrollokkal és eljárásokkal kell rendelkezniük annak biztosítására, hogy és az e fejezetben előírt ügyfél-átvilágítási követelmények alkalmazása ne eredményezze az ügyfelek teljes kategóriáival fennálló üzleti kapcsolatok indokolatlan megtagadását vagy megszüntetését, és hogy a kötelezett szolgáltatók megfeleljenek a 2014/92/EU irányelv 15. cikkének és 16. cikke (2) bekezdésének. A hitelintézetek és pénzügyi intézmények belső politikáinak, kontrollmechanizmusainak és eljárásainak lehetőségeket kell biztosítaniuk a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok csökkentésére, amelyek alkalmazását a kötelezett szolgáltatók mérlegelik, mielőtt úgy döntenek, hogy pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási kockázat miatt elutasítanak egy ügyfelet.
	A hitelintézetek és pénzügyi intézmények belső politikáinak és eljárásainak lehetőségeket és kritériumokat kell biztosítaniuk az adott ügyfélnek kínált termékek vagy szolgáltatások jellemzőinek egyéni és kockázatérzékenységi alapon, valamint adott esetben a 2014/92/EU irányelv alapján nyújtott szolgáltatások szintjével összhangban történő kiigazítására.
	(2)  Az (1) bekezdés sérelme nélkül a hitelintézeteknek és a pénzügyi intézményeknek belső szabályzatokkal, ellenőrzésekkel és eljárásokkal kell rendelkezniük annak biztosítására, hogy az e fejezetben előírt ügyfél-átvilágítási követelmények alkalmazása ne eredményezze a nonprofit szervezetek, képviselőik és társult vállalkozásaik pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésből való, kizárólag földrajzi kockázat alapján történő indokolatlan kizárását.
	(3)  A kötelezett szolgáltatók nem támaszkodhatnak kizárólag a 23., 24. és 25. cikk hatálya alá tartozó harmadik országok hatóságai, valamint az Európai Unióról szóló szerződés V. címének 2. fejezetével összhangban elfogadott, a gazdasági és pénzügyi kapcsolatok részleges vagy teljes megszakítását vagy korlátozását előíró határozat hatálya alá tartozó harmadik országok hatóságai által szolgáltatott információkra.
	(4)  [3 évvel e rendelet hatálybalépését követően] az AMLA és az EBH közösen iránymutatásokat bocsát ki az e fejezetben foglalt követelmények, valamint a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés – többek között az e fejezet, valamint az (EU) 2014/92 irányelv és az (EU) 2015/2366 irányelv közötti kapcsolat – tisztázására vonatkozóan. Ezeknek az iránymutatásoknak útmutatást kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy miként tartható fenn az egyensúly a kockázatmentesítés által különösen érintett ügyfélkategóriák pénzügyi integrációja és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények között. Az iránymutatásoknak egyértelművé kell tenniük, hogy az említett ügyfelekkel kapcsolatos kockázatok hogyan csökkenthetők, és átlátható és tisztességes eljárásokat kell biztosítaniuk a fogyasztók számára.

Módosítás  250

Rendeletre irányuló javaslat

42 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Gazdasági társaság esetében a 2. cikk 22. pontjában meghatározott tényleges tulajdonos az a természetes személy, aki közvetlenül vagy közvetve – tulajdonosi érdekeltségen keresztül vagy más módon – irányítást gyakorol a társaság felett.	(1) Gazdasági társaság vagy egyéb jogalany esetében – a formától vagy struktúrától függetlenül – a 2. cikk 22. pontjában meghatározott tényleges tulajdonos az a természetes személy, aki közvetlenül vagy közvetve – tulajdonosi érdekeltségen keresztül vagy más módon – birtokolja a társaságot vagy más jogalanyt, vagy irányítást gyakorol felette.

Módosítás  251

Rendeletre irányuló javaslat

42 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E cikk alkalmazásában a „tulajdonosi érdekeltségen keresztül történő irányítás” a gazdasági társaságban meglévő 25 % plusz egy részvénynek, szavazatnak vagy egyéb tulajdonosi érdekeltségnek megfelelő részesedés – beleértve a bemutatóra szóló részvényeket is – útján gyakorolt irányítást jelenti, a tulajdonlás minden szintjén.	E cikk alkalmazásában a „tulajdonosi érdekeltség” a gazdasági társaságban meglévő 15 % plusz egy részvénynek, szavazatnak vagy egyéb közvetlen vagy közvetett tulajdonosi érdekeltségnek megfelelő részesedés – beleértve a bemutatóra szóló részvényeket is – útján gyakorolt irányítást jelenti, a tulajdonlás minden szintjén.
	Annak értékelésekor, hogy van-e tulajdonosi érdekeltség a gazdasági társaságban, figyelembe kell venni a tulajdonviszonyok minden szintjén fennálló részesedéseket. A közvetett tulajdont úgy kell kiszámítani, hogy meg kell szorozni a láncban részt vevő köztes szervezetek részvényeit, szavazati jogait vagy egyéb tulajdonosi érdekeltségeit, és össze kell adni a különböző láncokból származó eredményeket.
	E cikk alkalmazásában a „társaság vagy jogalany feletti irányítás” a társaságon vagy jogalanyon belüli jelentős befolyás közvetlen vagy közvetett gyakorlásának és a vonatkozó döntések meghozatalának lehetősége. „A társaság vagy jogalany feletti közvetett irányítás”: a láncolatban vagy a struktúra különböző láncaiban köztes szervezetek feletti ellenőrzés, ahol a közvetlen irányítást a struktúra minden szintjén azonosították, amennyiben a közbenső szervezetek feletti ellenőrzés lehetővé teszi egy természetes személy számára a jogi személy ellenőrzését.

Módosítás  252

Rendeletre irányuló javaslat

42 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
E cikk alkalmazásában a „más módon gyakorolt irányítás” legalább az alábbiak egyikét foglalja magában:	E cikk alkalmazásában a „társaság vagy jogalany feletti irányítás”, beleértve a más módon gyakorolt irányítás, legalább az alábbiak egyikét foglalja magában:

Módosítás  253

Rendeletre irányuló javaslat

42 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a gazdasági társaság által hozott döntések jelentős befolyásolásának képességét, beleértve a vétójogokat, a döntéshozatali jogokat és a nyereségfelosztással kapcsolatos, illetve az eszközök áthelyezéséhez vezető döntéseket;	b) a gazdasági társaság által hozott döntések meghatározó befolyásolásának gyakorlását, beleértve a vétójogokat, a döntéshozatali jogokat és a nyereségfelosztással kapcsolatos, illetve az eszközök áthelyezéséhez vezető döntéseket;

Módosítás  254

Rendeletre irányuló javaslat

42 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) a vezetők vagy igazgatók, valamint a gazdasági társaságot tulajdonló vagy irányító személyek családtagjaival fennálló kapcsolatokat;	d) nem hivatalos eszközökkel történő irányítást, például szoros személyes kapcsolatok a vezetők vagy igazgatók, valamint a gazdasági társaságot tulajdonló vagy irányító személyek családtagjaival vagy társaival;

Módosítás  255

Rendeletre irányuló javaslat

42 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) hivatalos vagy nem hivatalos meghatalmazotti megállapodásokat.	e) hivatalos vagy nem hivatalos meghatalmazotti megállapodásokat, beleértve a gazdasági társaság eszközeinek vagy bevételeinek, különösen bank- vagy pénzügyi számláinak kezelésére vagy az azokkal való rendelkezésre vonatkozó jogot.

Módosítás  256

Rendeletre irányuló javaslat

42 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokon vagy egyéb finanszírozási megoldásokon keresztül történő ellenőrzést.

Módosítás  257

Rendeletre irányuló javaslat

42 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A tagállamok [3 hónappal e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig eljuttatják a Bizottsághoz a nemzeti joguk alapján fennálló, olyan típusú gazdasági társaságok és más jogi személyek jegyzékét, amelyeknél az (1) bekezdés szerint tényleges tulajdonos azonosítható. A bejelentés tartalmazza a jogi személyek konkrét kategóriáit, jellemzőik leírását, megnevezésüket, és adott esetben a tagállamok nemzeti joga szerinti jogalapot. Részletes indokolás mellett jelzi továbbá, hogy a gazdasági társaságtól eltérő jogi személyek sajátos formája és struktúrája miatt alkalmazandó-e a 45. cikk (3) bekezdése szerinti mechanizmus.	(3) A tagállamok [3 hónappal e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig eljuttatják a Bizottsághoz a nemzeti joguk alapján fennálló, olyan típusú gazdasági társaságok és más jogi személyek jegyzékét, amelyeknél az (1) bekezdés szerint tényleges tulajdonos azonosítható. A bejelentés tartalmazza a jogi személyek konkrét kategóriáit, jellemzőik leírását, megnevezésüket, és adott esetben a tagállamok nemzeti joga szerinti jogalapot. Részletes indokolás mellett jelzi továbbá, hogy a gazdasági társaságtól eltérő jogi személyek sajátos formája és struktúrája miatt alkalmazandó-e a 45. cikk (3) bekezdése szerinti mechanizmus. E tagállami bejelentésnek olyan egyéb jogi személyekre vagy jogi konstrukciókra is ki kell terjedniük, amelyek esetében a nemzeti jog szerint a tényleges tulajdonlásra vonatkozó információk nem tekinthetők alkalmazhatónak; ez különösen a befektetési eszközökre, például különleges célú jogi konstrukciókra vagy jogi személyekre, a védett cellás társaságokra vagy korlátolt felelősségű társaságcsoportokra vonatkozik.

Módosítás  258

Rendeletre irányuló javaslat

42 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A Bizottság [1 évvel e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig ajánlásokat tesz a tagállamoknak a gazdasági társaságtól eltérő jogi személyek tényleges tulajdonosának vagy tulajdonosainak azonosítására vonatkozó konkrét szabályokról és kritériumokról. Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy valamelyik ajánlást nem alkalmazzák, erről értesítik a Bizottságot, és döntésüket indokolják.	(4) A Bizottság [6 hónappal e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása révén meghatározza a gazdasági társaságtól eltérő jogi személyek tényleges tulajdonosának vagy tulajdonosainak azonosítására vonatkozó konkrét szabályokat és kritériumokat.

Módosítás  259

Rendeletre irányuló javaslat

42 cikk – 5 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az uniós jogszabályokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vagy azokkal egyenértékű nemzetközi standardok hatálya alá tartozó szabályozott piacon jegyzett társaságok; valamint	a) az uniós jogszabályokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vagy azokkal egyenértékű nemzetközi standardok hatálya alá tartozó szabályozott piacon jegyzett társaságok, kivéve a 2013/34/EU irányelv 41. cikkének (1) bekezdése szerinti nyersanyag-kitermelő iparágakban aktív társaságokat;

Módosítás  260

Rendeletre irányuló javaslat

42 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	5a. E cikk (1) bekezdésétől eltérve a „tulajdonosi érdekeltség” a gazdasági társaságban meglévő 5 % plusz egy részvénynek, szavazati jognak vagy egyéb tulajdonosi érdekeltségnek megfelelő irányítást jelenti, az alábbi jogalanyok tekintetében:
	i.  a 2013/34/EU irányelv 41. cikkének (1) bekezdésében meghatározott nyersanyag-kitermelő iparágakban aktív társaságok;
	ii.  a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás magasabb kockázatának kitett jogalanyok, a Bizottság által az (5b) bekezdéssel összhangban meghatározottak szerint.

Módosítás  261

Rendeletre irányuló javaslat

42 cikk – 5 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	5b. [e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított három hónap]-ig a tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a területükön létező társaságok és egyéb jogalanyok valamennyi kategóriájának jegyzékét.
	A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén azonosítsa azon jogi személyek vagy ágazatok kategóriáit, amelyek esetében nagyobb a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázata, valamint az alapbűncselekményeket, amelyek esetében a tulajdonosi érdekeltség küszöbértéke 5%.
	Az első albekezdés alkalmazásában a Bizottság konzultál az AMLA-val, és figyelembe veszi az irányelv 8. cikkével összhangban elvégzett nemzeti szintű kockázatértékelést és bármely más, a tagállamok által szolgáltatott információt. [hivatkozás helye: a 6. pénzmosási irányelvre irányuló javaslat – COM/2021/423].
	A nagyobb kockázatot jelentő jogalanyok vagy ágazatok kategóriáinak e bekezdéssel összhangban történő azonosítása érdekében a Bizottság adott esetben konzultál a magánszektor, a civil társadalom és a tudományos élet szakértőivel. A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat annak biztosítása érdekében, hogy a magasabb kockázatúként azonosított vállalatok kategóriái helyesek legyenek, és hogy az előírt alacsonyabb küszöbértékek arányosak legyenek és megfeleljenek az azonosított kockázatoknak.

Módosítás  262

Rendeletre irányuló javaslat

43 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a vagyonrendelő;	a) a gazdasági és jogi vagyonrendelő;

Módosítás  263

Rendeletre irányuló javaslat

43 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A kifejezett bizalmi vagyonkezelési konstrukciókhoz hasonló jogi személyek és társulás jellegű jogi megállapodások esetében a tényleges tulajdonosok azok a természetes személyek, akik az (1) bekezdésben említett pozíciókkal egyenértékű vagy azokhoz hasonló pozíciót töltenek be.	(2) A kifejezett bizalmi vagyonkezelési konstrukciókhoz hasonló jogi személyek és társulás jellegű jogi megállapodások esetében a tényleges tulajdonosok azok a természetes személyek, akik az (1) bekezdésben említett pozíciókkal egyenértékű vagy azokhoz hasonló pozíciót töltenek be. Abban az esetben, ha az (1) bekezdés a), b), c) vagy d) pontjában meghatározott kifejezett bizalmi vagyonkezelési konstrukciók felei maguk is gazdasági társaságok vagy jogi személyek, vagy egyéb, társulás jellegű jogi konstrukciók, a tényleges tulajdonos az a természetes személy, aki e jogi személyek vagy konstrukciók közvetlen vagy közvetett tulajdonosa a gazdasági társaságban meglévő legalább egy részvény vagy szavazati jog vagy egyéb tulajdonosi érdekeltség révén, vagy az a természetes személy, aki a gazdasági társaságok vagy jogi személyek, vagy egyéb, társulás jellegű jogi konstrukciók irányítási vagy tulajdonlási láncán keresztül, vagy más módon irányítást gyakorol.

Módosítás  264

Rendeletre irányuló javaslat

44 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a tényleges tulajdonos utóneve és vezetékneve, teljes formában megadott születési helye és ideje, lakcíme, a tartózkodási helye szerinti ország neve, állampolgársága(i), nemzeti azonosító száma és annak forrása, például útlevél vagy nemzeti személyazonosító okmány, valamint adott esetben a szokásos tartózkodási helye szerinti ország által a személyhez rendelt adóazonosító szám vagy más ezzel egyenértékű szám;	a) a tényleges tulajdonos utóneve és vezetékneve, teljes formában megadott születési helye és ideje, lakcíme, a tartózkodási helye szerinti ország neve, állampolgársága(i), nemzeti azonosító száma és annak forrása, például útlevél vagy nemzeti személyazonosító okmány,

Módosítás  265

Rendeletre irányuló javaslat

44 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tényleges tulajdonlásra vonatkozó információkat a jogi személyek vagy társulás jellegű jogi megállapodások létrehozásától számított 14 naptári napon belül kell beszerezni. Az információkat haladéktalanul, de legkésőbb a tényleges tulajdonos(ok) személyében bekövetkezett változást követő 14 naptári napon belül, valamint évente frissíteni kell.	(2) A tényleges tulajdonlásra vonatkozó megfelelő, pontos és aktuális információkat a 42. és 43. cikkben említett szervezeteknek a létrehozásuktól számított 21 naptári napon belül be kell szerezniük. Az információkat haladéktalanul, de legkésőbb a tényleges tulajdonos(ok) személyében bekövetkezett változást követő 21 naptári napon belül, valamint évente frissíteni kell.

Módosítás  266

Rendeletre irányuló javaslat

45 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A gazdasági társaság vagy más jogi személy tényleges tulajdonosa ellátja az említett jogalanyokat az általuk igényelt valamennyi információval.	A gazdasági társaság vagy más jogi személy tényleges tulajdonosa ellátja az említett jogalanyokat az általuk igényelt valamennyi információval, és vétkes késedelem nélkül tájékoztatja a kötelezett szolgáltatókat a tényleges tulajdonosi viszonyok valamennyi változásáról.

Módosítás  267

Rendeletre irányuló javaslat

45 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Amennyiben a 42. és 43. cikk szerinti valamennyi lehetséges azonosítási eszköz kimerítését követően nincs tényleges tulajdonosként azonosítható személy, vagy ha kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy az azonosított személyek a tényleges tulajdonosok, a gazdasági társaság vagy más jogi személy azonosítja a szervezeténél vezető tisztséget viselő természetes személyeket, és ellenőrzi azok kilétét.	(2) Amennyiben a 42. és 43. cikk szerinti valamennyi lehetséges azonosítási eszköz kimerítését követően nincs tényleges tulajdonosként azonosítható személy, vagy ha kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy az azonosított személy(ek) a tényleges tulajdonos(ok), a gazdasági társaság vagy más jogi személy nyilvántartást vezet a tényleges tulajdonos(ok) azonosítása érdekében hozott intézkedésekről, és kockázatérzékenységi alapon további információkat tart nyilván és szükség esetén bocsát haladéktalanul az illetékes hatóságok rendelkezésére, ideértve az igazgatótanács határozatait és üléseik jegyzőkönyveit, partnerségi megállapodásait, bizalmi vagyonkezelési megállapodásait, meghatalmazásaival egyenértékű hatásköröket rögzítő informális megállapodásait, vagy egyéb szerződéses megállapodásait és dokumentációját.

Módosítás  268

Rendeletre irányuló javaslat

45 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A (2) bekezdésben említett esetekben a tényleges tulajdonlásra vonatkozó információknak az e rendelet 16. cikkével és az [hivatkozás helye: a hatodik pénzmosási irányelvre irányuló javaslat – COM(2021) 423 final] irányelv 10. cikkével összhangban történő nyújtásakor a gazdasági társaságok vagy más jogi személyek a következőket adják meg:	(3) A (2) bekezdésben említett esetekben a tényleges tulajdonlásra vonatkozó információknak az e rendelet 16. cikkével és az [hivatkozás helye: a hatodik pénzmosási irányelvre irányuló javaslat – COM(2021) 423 final] irányelv 10. cikkével összhangban történő nyújtásakor a gazdasági társaságok vagy más jogi személyek a következő információkat adják meg, amelyeket egyértelműen fel kell tüntetni a [hivatkozás helye: a hatodik pénzmosási irányelvre irányuló javaslat – COM/2021/423] irányelv 10. cikkében említett nyilvántartásban:

Módosítás  269

Rendeletre irányuló javaslat

46 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A vagyonkezelő kötelezettségei	A kifejezett bizalmi vagyonkezelési konstrukciók vagy hasonló, társulás jellegű jogi konstrukciók tényleges tulajdonosai azonosításával kapcsolatos vagyonkezelő kötelezettségei

Módosítás  270

Rendeletre irányuló javaslat

46 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Amennyiben a vagyonkezelő vagy egy hasonló, társulás jellegű jogi konstrukcióban azzal egyenértékű pozícióval rendelkező személy nem rendelkezik székhellyel vagy lakóhellyel az Unióban, a tényleges tulajdonosra vonatkozó információkat az (1) bekezdésben megállapított feltételek szerint a vagyonrendelőnek kell beszereznie és nyilvántartania, feltéve, hogy:
	1.  a kifejezett bizalmi vagyonkezelésre vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodásra egy tagállam joga az irányadó; vagy
	2.  a vagyonrendelő, a vagyonkezelést ellenőrző személy vagy a kedvezményezett valamely tagállamban lakóhellyel rendelkezik.

Módosítás  271

Rendeletre irányuló javaslat

47 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A meghatalmazott kötelezettségei	A részvényesekkel és az igazgatójelöltekkel kapcsolatos kockázatok csökkentésére irányuló intézkedések

Módosítás  272

Rendeletre irányuló javaslat

47 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A gazdasági társaságok vagy más jogi személyek részvényesi meghatalmazottai és meghatalmazott igazgatói elegendő információt tartanak nyilván a meghatalmazójuk, továbbá annak valamennyi tényleges tulajdonosa kilétéről, és közlik azok kilétét és jogállását a gazdasági társasággal vagy más jogi személlyel. A gazdasági társaságok vagy más jogi személyek ezeket az információkat bejelentik az [hivatkozás helye: a hatodik pénzmosási irányelvre irányuló javaslat – COM(2021) 423 final] irányelv 10. cikke alapján létrehozott nyilvántartásokba.	A gazdasági társaságok vagy más jogi személyek részvényesi meghatalmazottai és meghatalmazott igazgatói engedélyt kapnak nemzeti jog alapján arra, hogy meghatalmazotti szolgáltatásokat nyújtsanak, és elegendő információt tartanak nyilván a meghatalmazójuk, továbbá annak valamennyi tényleges tulajdonosa kilétéről, és közlik azok kilétét és jogállását a gazdasági társasággal vagy más jogi személlyel, függetlenül attól, hogy a meghatalmazotti megállapodások hivatalosak vagy nem hivatalsokat. A gazdasági társaságok vagy más jogi személyek ezeket az információkat bejelentik az [hivatkozás helye: a hatodik pénzmosási irányelvre irányuló javaslat – COM(2021) 423 final] irányelv 10. cikke alapján létrehozott nyilvántartásokba. A gazdasági társaságok vagy más jogi személyek emellett ezeket az információkat átadják a III. fejezettel összhangban ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazó kötelezett szolgáltatóknak is.

Módosítás  273

Rendeletre irányuló javaslat

48 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) üzleti kapcsolatot létesít egy kötelezett szolgáltatóval;	a) üzleti kapcsolatot létesít vagy tart fenn egy kötelezett szolgáltatóval;

Módosítás  274

Rendeletre irányuló javaslat

48 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az ország területén található ingatlant szerez.	b) az ország területén található földet vagy ingatlant birtokol vagy szerez.

Módosítás  275

Rendeletre irányuló javaslat

48 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) az [hivatkozás helye: a hatodik pénzmosási irányelvre irányuló javaslat – COM(2021)423] irányelv 16b. és 16c. cikkében említett áruk tulajdonlása vagy megszerzése, kivéve, ha a tagállamok az említett irányelv 16b. vagy 16c. cikkével összhangban más nyilvántartásokban vagy elektronikus adat-visszanyerési rendszerekben rendelkezésre bocsátják a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkat;

Módosítás  276

Rendeletre irányuló javaslat

48 cikk – 1 bekezdés – b b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	bb) a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott közjogi intézményekben többségi vagy kisebbségi részesedést birtokol vagy szerez;

Módosítás  277

Rendeletre irányuló javaslat

48 cikk – 1 bekezdés – b c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	bc) árukra, szolgáltatásokra vagy koncessziókra vonatkozó közbeszerzésben részesül, vagy áruk, szolgáltatások vagy koncessziók tekintetében folyamatban lévő közbeszerzésben részesül.

Módosítás  278

Rendeletre irányuló javaslat

48 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Amennyiben a jogi személy, illetve a kifejezett bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás vagyonkezelője vagy az azzal egyenértékű pozíciót betöltő személy több üzleti kapcsolatot létesít vagy több ingatlant szerez különböző tagállamokban, a tényleges tulajdonlásra vonatkozó információknak az egyik tagállam által vezetett központi nyilvántartásba történő bejegyzésére vonatkozó igazolás a nyilvántartásba vétel elegendő bizonyítékának tekintendő.	(2) Amennyiben a jogi személy, illetve a kifejezett bizalmi vagyonkezelési konstrukció vagy hasonló, társulás jellegű jogi megállapodás vagyonkezelője vagy az azzal egyenértékű pozíciót betöltő személy több üzleti kapcsolatot létesít vagy földet vagy ingatlant, a ba) pontban említett egyéb releváns nagy értékű árukat vagy eszközöket szerez különböző tagállamokban, a tényleges tulajdonlásra vonatkozó információknak az egyik tagállam által vezetett központi nyilvántartásba történő bejegyzésére vonatkozó igazolás a nyilvántartásba vétel elegendő bizonyítékának tekintendő.

Módosítás  279

Rendeletre irányuló javaslat

48 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Az (1) bekezdés a), ba) és bd) pontjában említett fennálló üzleti kapcsolatok vagy a ...[e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-án/-én tulajdonában lévő ingatlan tekintetében az (1) bekezdésben említett kötelezett szolgáltatóknak és jogalanyoknak ...[hat hónappal e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig meg kell felelniük az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

Módosítás  280

Rendeletre irányuló javaslat

49 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok [6 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig bejelentik a Bizottságnak a szankciókra vonatkozó szabályokat és azok jogalapját, továbbá haladéktalanul bejelentik e szabályok valamennyi későbbi módosítását.	A tagállamok [6 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig bejelentik a Bizottságnak a szankciókra vonatkozó szabályokat és azok jogalapját, továbbá haladéktalanul bejelentik e szabályok valamennyi későbbi módosítását.
	Az AMLA [2 évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, és elfogadás céljából benyújtja azokat a Bizottságnak. Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteknek mutatókat kell meghatározniuk a jogsértések súlyosságának és a közigazgatási szankciók szintjének meghatározásakor figyelembe veendő kritériumoknak a besorolására, beleértve a jogi személy forgalmához viszonyított pénzbírság-tartományokat is, amelyet a hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók meghatározása során referenciaként kell használni.
	A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet kiegészítése céljából az [hivatkozás helye: a Pénzmosás Elleni Hatóság létrehozására irányuló javaslat – COM(2021)421] rendelet 38–41. cikkével összhangban elfogadja az e cikkben említett szabályozástechnikai standardokat.

Módosítás  281

Rendeletre irányuló javaslat

50 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A gyanús ügyletek bejelentése	Gyanú bejelentése

Módosítás  282

Rendeletre irányuló javaslat

50 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A kötelezett szolgáltatók bejelentenek a FIU-nak minden gyanús ügyletet, beleértve az azokra irányuló kísérletet is.	(1) A kötelezett szolgáltatók bejelentik a FIU-nak a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása vagy az alapbűncselekmények gyanúját, beleértve az azokra irányuló kísérletet is.

Módosítás  283

Rendeletre irányuló javaslat

50 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) saját kezdeményezésű bejelentés haladéktalan benyújtása a FIU-nak, ha a kötelezett szolgáltató tudomására jut, vagy feltételezi, illetve alapos gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy bizonyos pénzeszközök – tekintet nélkül az érintett pénzösszeg nagyságára – büntetendő cselekményből befolyt jövedelemből származnak vagy terrorizmus finanszírozásához kapcsolódnak, valamint ilyen esetben azonnali válaszadás a FIU további információt igénylő kérésére;	a) saját kezdeményezésű bejelentés haladéktalan benyújtása a FIU-nak, ha a kötelezett szolgáltató tudomására jut, vagy feltételezi, illetve alapos gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy bizonyos pénzeszközök, eszközök vagy tevékenységek – tekintet nélkül az érintett pénzösszeg nagyságára – büntetendő cselekményből befolyt jövedelemhez vagy terrorizmus finanszírozásához kapcsolódnak, valamint ilyen esetben azonnali válaszadás a FIU további információt igénylő kérésére;

Módosítás  284

Rendeletre irányuló javaslat

50 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az a) és b) pont alkalmazásában a kötelezett szolgáltatók 5 napon belül reagálnak a FIU információkérésére. Indokolt és sürgős esetekben a FIU-k e határidőt 24 órára rövidíthetik.	Az a) és b) pont alkalmazásában a kötelezett szolgáltatók 5 munkanapon belül reagálnak a FIU információkérésére, kivéve, ha a FIU ettől eltérő határidőt szab meg. Indokolt és sürgős esetekben, például amikor ügyletek vannak folyamatban, vagy azonnali intézkedésre van szükség, a FIU-k előírhatják az információ azonnali, és egy munkanapot meg nem haladó határidővel való rendelkezésre bocsátását,

Módosítás  285

Rendeletre irányuló javaslat

50 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A gyanú az ügyfél jellemzőin, az ügylet vagy tevékenység méretén és jellegén, a több ügylet vagy tevékenység közötti kapcsolaton és a kötelezett szolgáltató által ismert bármely egyéb körülményen alapul, ideértve az ügylet vagy tevékenység összhangját az ügyfél kockázati profiljával.	A gyanú az ügyfél és partnerei jellemzőin, az ügylet vagy tevékenység méretén és jellegén, az ügylet vagy a tevékenység végrehajtásának módszerein, technikáin és mintáin, az anonimizálási eszközök használatán, a több ügylet vagy tevékenység közötti kapcsolaton és a kötelezett szolgáltató által ismert bármely egyéb körülményen alapulhat, ideértve a pénzeszközök vagy eszközök eredetét, az ügylet vagy tevékenység összhangját az ügyfél kockázati profiljával, valamint az ügylet vagy az ügyfél jellemzőivel, amennyiben azok az [hivatkozás helye: a hatodik pénzmosási irányelvre irányuló javaslat – COM(2021) 423] irányelv 7. és 8. cikkével összhangban végzett kockázatértékelések által kiemelt mintákhoz kapcsolódnak.

Módosítás  286

Rendeletre irányuló javaslat

50 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az AMLA [2 évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig végrehajtástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, és elfogadás céljából benyújtja azokat a Bizottságnak. A végrehajtástechnikai standardtervezetek meghatározzák a gyanús ügyletek (1) bekezdés szerinti bejelentéséhez használandó formátumot.	(3) Az AMLA [2 évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig végrehajtástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, és elfogadás céljából benyújtja azokat a Bizottságnak. A végrehajtástechnikai standardtervezetek meghatározzák a gyanú (1) bekezdés szerinti bejelentéséhez használandó módszereket és formátumot. A technikai standardok megfelelő formátumokat tartalmaznak a kriptoeszköz-ügyletekhez kapcsolódó egyedi mutatók bejelentésére.

Módosítás  287

Rendeletre irányuló javaslat

50 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az AMLA iránymutatást ad ki a szokatlan vagy gyanús tevékenységekre vagy magatartásokra utaló körülményekről, amelyet rendszeresen frissít.	(5) Az AMLA a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem keretrendszerében részt vevő egyéb uniós szervek, hivatalok és ügynökségek támogatásával iránymutatást ad ki a szokatlan vagy gyanús tevékenységekre vagy magatartásokra utaló körülményekről, amelyet rendszeresen frissít.

Módosítás  288

Rendeletre irányuló javaslat

50 cikk – 6 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) [e rendelet hatálybalépésétől számított három év]-ig az AMLA létrehoz egy elektronikus nyilvántartási rendszert (FIU.net egyablakos ügyintézési pont), amelyet a kötelezett szolgáltatók arra használnak, hogy az információt továbbító kötelezett szolgáltató székhelye szerinti tagállam pénzügyi információs egységéhez és bármely más érintett pénzügyi információs egységhez pénzmosás, alapbűncselekmények és terrorizmusfinanszírozás gyanújáról szóló bejelentéseket nyújtsanak be, többek között a megkísérelt ügyletekről. A FIU.net egyablakos ügyintézési pont egyetlen hozzáférési pontot biztosít a gyanús esetek védett kommunikációs csatornákon és szabványosított formanyomtatványon történő bejelentéséhez, valamint az illetékes pénzügyi információs egységek és a kötelezett szolgáltatók közötti kommunikációhoz, valamint a bejelentett gyanús esetekre vonatkozó információk és hírszerzési információk FIU-k közötti megosztásához. A FIU.net egyablakos ügyintézési rendszert az AMLA kezeli, és azt a FIU.net működteti.
	A FIU.net egyablakos ügyintézési rendszer ... [öt évvel e rendelet hatálybalépését követően]-re teljes mértékben működőképessé válik, és [öt évvel e rendelet hatálybalépését követően]-tól/-től kezdődően kötelezően használandó a gyanús esetekről szóló jelentések benyújtására, valamint a kötelezett szolgáltatók és az illetékes pénzügyi információs egységek közötti információtovábbításra.
	A FIU.net egyablakos ügyintézési rendszert decentralizált rendszerként kell létrehozni. A kötelezett szolgáltatók által e rendszeren keresztül továbbított információkat az illetékes pénzügyi információs egységeknek az uniós adatvédelmi vívmányokkal teljes összhangban kell ellenőrizniük és tárolniuk. A FIU.net egyablakos ügyintézési pont létrehozásakor az AMLA meghatározza a rendszer üzemeltetési igazgatásának feltételeit, összetételét és az egységes hozzáférési pontokon keresztül történő összekapcsolást lehetővé tevő digitális eljárási standardokat.

Módosítás  289

Rendeletre irányuló javaslat

51 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az 50. cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok engedélyezhetik a 3. cikk 3. pontjának a), b) és d) alpontjában említett kötelezett szolgáltatók számára, hogy az 50. cikk (1) bekezdésében említett információkat a tagállam által kijelölt önszabályozó testületnek továbbítsák.	(1) Az 50. cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok engedélyezhetik a 3. cikk 3. pontjának a), b) alpontjában említett kötelezett szolgáltatók számára, hogy az 50. cikk (1) bekezdésében említett információkat a tagállam által kijelölt önszabályozó testületnek továbbítsák.

Módosítás  290

Rendeletre irányuló javaslat

51 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A közjegyzők, az ügyvédek és más jogi hivatások független képviselői, a könyvvizsgálók, a külső könyvelők és az adótanácsadók mentesülnek az 50. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelmények alól, e mentesség azonban csak azokra az információkra vonatkozik, amelyeket valamely ügyfelük hoz tudomásukra vagy valamely ügyfelükről szerzik be az ügyfél jogi helyzetének megállapításakor vagy az ügyfélnek az igazságszolgáltatási eljárásban vagy azzal kapcsolatban történő védelme vagy képviseletének ellátása során, ideértve az eljárás megindítására vagy az attól való elállásra vonatkozó tanácsadást, attól függetlenül, hogy az ilyen információ kézhezvételére vagy megszerzésére ezen eljárás előtt, alatt vagy után kerül sor.	(2) A közjegyzők, az ügyvédek és más jogi hivatások független képviselői, a könyvvizsgálók, a külső könyvelők és az adótanácsadók mentesülnek az 50. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelmények alól, e mentesség azonban csak azokra az információkra vonatkozik, amelyeket valamely ügyfelük hoz tudomásukra vagy valamely ügyfelükről szerzik be az ügyfél jogi helyzetének megállapításakor, kivéve, ha a jogi tanácsot pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljából adják, vagy ha ezek a személyek tudják, vagy alapos indokkal feltételezik, hogy az ügyfél pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljából kér jogi tanácsot, és a tanácsadást nem jogi eljáráshoz kapcsolódóan kérik, vagy az ügyfélnek az igazságszolgáltatási eljárásban vagy azzal kapcsolatban történő védelme vagy képviseletének ellátása során, ideértve az eljárás megindítására vagy az attól való elállásra vonatkozó tanácsadást, attól függetlenül, hogy az ilyen információ kézhezvételére vagy megszerzésére ezen eljárás előtt, alatt vagy után kerül sor.
	A pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására való felhasználás különösen magas kockázatával járó konkrét ügyletek tekintetében a tagállamok további jelentéstételi kötelezettségeket fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn az e bekezdésben említett szakemberek számára, akikre nem vonatkozik az 50. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelmények alóli mentesség. E célból a tagállamok nemzeti jogukba egyedi rendelkezéseket vezethetnek be a 17. cikk alapján az ilyen szakemberekre alkalmazandó követelmények alkalmazására vonatkozóan.

Módosítás  291

Rendeletre irányuló javaslat

52 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A kötelezett szolgáltatók nem hajtják végre azokat az ügyleteket, amelyekkel összefüggésben tudomásuk van arról, illetve azt feltételezik, hogy az ügylet büntetendő cselekményből származó jövedelemmel vagy terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos, mindaddig, amíg végre nem hajtják az 50. cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontja szerinti intézkedéseket, és amíg nem teljesítik a FIU vagy más illetékes hatóság által az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban esetlegesen adott bármely további utasítást.	(1) A kötelezett szolgáltatók nem hajtják végre azokat az ügyleteket, amelyekkel összefüggésben tudomásuk van arról, illetve azt feltételezik, hogy az ügylet büntetendő cselekményből származó jövedelemmel vagy terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos, mindaddig, amíg végre nem hajtják az 50. cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontja szerinti intézkedéseket, és amíg nem teljesítik a FIU vagy más illetékes hatóság által az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban esetlegesen adott bármely további utasítást. A kötelezett szolgáltatók megfelelő kockázatelemzést követően akkor hajthatják végre az érintett ügyletet, ha három napon belül nem kaptak ezzel ellentétes utasításokat a FIU-tól.

Módosítás  292

Rendeletre irányuló javaslat

54 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A 3. cikk 1. és 2. pontjában, valamint 3. pontjának a) és b) alpontjában említett kötelezett szolgáltatók esetében az (1) bekezdéstől eltérve az információk felfedhetők az érintett kötelezett szolgáltatók között azokban az esetekben, amelyek ugyanazon ügyfélre és ugyanazon, két vagy több kötelezett szolgáltatót érintő ügyletre vonatkoznak, amennyiben ezek az Unióban található kötelezett szolgáltatók, vagy olyan harmadik országban található szolgáltatók előtt, ahol e rendelettel egyenértékű követelmények alkalmazandók, továbbá a kötelezett szolgáltatók ugyanazon kategóriájához tartoznak, és a szakmai titoktartásra és a személyes adatok védelmére vonatkozó követelmények hatálya alá tartoznak.	(5) A 3. cikk 1. és 2. pontjában, valamint 3. pontjának a) és b) alpontjában említett kötelezett szolgáltatók esetében az (1) bekezdéstől eltérve az információk felfedhetők az érintett kötelezett szolgáltatók között azokban az esetekben, amelyek ugyanazon, két vagy több kötelezett szolgáltatót érintő ügyletre vonatkoznak, amennyiben ezek az Unióban található kötelezett szolgáltatók, vagy olyan harmadik országban található szolgáltatók előtt, ahol e rendelettel egyenértékű követelmények alkalmazandók, továbbá a kötelezett szolgáltatók ugyanazon kategóriájához tartoznak, és a szakmai titoktartásra és a személyes adatok védelmére vonatkozó követelmények hatálya alá tartoznak, az uniós adatvédelmi vívmányokkal összhangban.

Módosítás  293

Rendeletre irányuló javaslat

55 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Amennyiben ez a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése céljából feltétlenül szükséges, a kötelezett szolgáltatók a (2) és (3) bekezdésben előírt biztosítékok mellett kezelhetik az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett személyes adatok, valamint ugyanazon rendelet 10. cikkében említett, büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekre és büntetendő cselekményekre vonatkozó személyes adatok különleges kategóriáit.	(1) Amennyiben ez a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése céljából feltétlenül szükséges, és az arányosság elvével összhangban, a kötelezett szolgáltatók a (2) és (3) bekezdésben előírt biztosítékok mellett kezelhetik az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett személyes adatok, valamint ugyanazon rendelet 10. cikkében említett, büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekre és büntetendő cselekményekre vonatkozó személyes adatok különleges kategóriáit.

Módosítás  294

Rendeletre irányuló javaslat

55 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A kötelezett szolgáltatók számára lehetővé kell tenni az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkének hatálya alá tartozó személyes adatok kezelését, feltéve, hogy:	(2) A kötelezett szolgáltatók számára lehetővé kell tenni az (EU) 2016/679 rendelet 9. és 10. cikkének hatálya alá tartozó személyes adatok kezelését, feltéve, hogy:

 

Módosítás  295

Rendeletre irányuló javaslat

55 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az adatok megbízható forrásból származnak, pontosak és naprakészek;	b) az adatok megbízható forrásból származnak, pontosak, megfelelőek és naprakészek;

 

Módosítás  296

Rendeletre irányuló javaslat

55 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) az adatfeldolgozás nem vezet elfogult és diszkriminatív eredményekhez;

Módosítás  297

Rendeletre irányuló javaslat

55 cikk – 2 bekezdés – b b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	bb) a kötelezett szolgáltatók biztosítják annak lehetőségét, hogy az adatkezelő megfelelően képzett személyzettel emberi beavatkozást hajtson végre az automatizált egyedi döntéshozatal ellenőrzése érdekében;

Módosítás  298

Rendeletre irányuló javaslat

55 cikk – 2 bekezdés – b c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	bc) a kötelezett szolgáltatók biztosítják az ellenőrzést, amennyiben a magasabb kockázatot kizárólag különleges adatkategóriák alapján azonosítják;

Módosítás  299

Rendeletre irányuló javaslat

55 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	55a. cikk
	Adatcsere a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos információk megosztása érdekében folytatott partnerségek keretében
	(1)  A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás, valamint a kapcsolódó alapbűncselekmények elleni küzdelem céljából, beleértve az e rendelet V. fejezete szerinti kötelezettségeik teljesítését is, a kötelezett szolgáltatók és a közigazgatási szervek részt vehetnek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos információk megosztása érdekében egy vagy akár több tagállamban létrehozott partnerségekben.
	(2)  Az 54. cikk sérelme nélkül az egyes tagállamok nemzeti jogukban meghatározhatják, hogy a kötelezett szolgáltatók és adott esetben a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos információk megosztására irányuló partnerségben részt vevő közigazgatási szervek a szükséges és arányos mértékben megoszthatják a III. fejezet szerinti ügyfél-átvilágítási kötelezettségek teljesítése során gyűjtött személyes adatokat, és kezelhetik ezeket az adatokat a partnerségen belül a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése céljából, feltéve, hogy legalább:
	a)  az érintett kötelezett szolgáltatók tájékoztatják ügyfeleiket vagy leendő ügyfeleiket arról, hogy e bekezdés alapján megoszthatják személyes adataikat;
	b)  a megosztott személyes adatok megbízható forrásból származnak, pontosak és naprakészek;
	c)  az érintett kötelezett szolgáltatók az (EU) 2016/679 rendelet 32. cikkével összhangban magas szintű biztonsági intézkedéseket fogadnak el, különösen a titoktartás tekintetében, beleértve az információcserére szolgáló biztonságos csatornákat;
	d)  a személyes adatok megosztásának minden egyes esetét rögzítik az érintett kötelezett szolgáltatók és adott esetben a közigazgatási szervek; a nyilvántartásokat az 54. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül kérésre hozzáférhetővé teszik az adatvédelmi hatóságok és az ügyfelek jogosulatlan figyelmeztetéssel szembeni védelméért felelős hatóságok számára;
	e)  a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén az információmegosztásra irányuló partnerségben részt vevő kötelezett szolgáltatók és adott esetben közigazgatási szervek megfelelő intézkedéseket hajtanak végre az érintett ügyfél indokolt érdekeinek védelme érdekében. Tilos e bekezdés alapján a személyes adatok bármely más, például kereskedelemi célból történő kezelése.

Módosítás  300

Rendeletre irányuló javaslat

57 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A kötelezett szolgáltatók rendelkeznek olyan rendszerekkel, amelyek segítségével képesek átfogóan, gyorsan, biztonságos csatornákon keresztül és a megkeresések teljes körű bizalmasságot biztosítva a nemzeti jogukkal összhangban reagálni a FIU-tól vagy más illetékes hatóságoktól érkező, arra vonatkozó megkeresésekre, hogy tartanak-e fenn, vagy a megkeresést megelőző öt évben tartottak-e fenn üzleti kapcsolatot meghatározott természetes vagy jogi személyekkel, és e kapcsolat milyen jellegű, illetve milyen jellegű volt.	A kötelezett szolgáltatók rendelkeznek olyan rendszerekkel, amelyek segítségével képesek átfogóan, gyorsan, biztonságos csatornákon keresztül és a megkeresések teljes körű bizalmasságot biztosítva a nemzeti jogukkal összhangban reagálni a FIU-tól vagy más illetékes hatóságoktól érkező, arra vonatkozó megkeresésekre, hogy tartanak-e fenn, vagy a megkeresést megelőző öt évben tartottak-e fenn üzleti kapcsolatot meghatározott természetes vagy jogi személyekkel, és e kapcsolat milyen jellegű, illetve milyen jellegű volt. Az említett rendszernek az illetékes hatóságok hitelesítését is biztosítania kell.

Módosítás  301

Rendeletre irányuló javaslat

58 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A hitelintézetek, a pénzügyi intézmények és a kriptoeszköz-szolgáltatók számára tilos a nem névre szóló számlák, takarékbetétkönyvek és széfek, az anonim kriptoeszköz-tárcák, valamint minden olyan számla vezetése, amely lehetővé teszi a számlatulajdonos ügyfél anonimizálását.	(1) A hitelintézetek, a pénzügyi intézmények és a kriptoeszköz-szolgáltatók számára tilos a nem névre szóló bank- és fizetési számlák, takarékbetétkönyvek és széfek, az anonim kriptoeszköz-számlák, valamint minden olyan számla vezetése, amely lehetővé teszi a számlatulajdonos ügyfél anonimizálását, vagy az ügyletek fokozott elhomályosítását.

Módosítás  302

Rendeletre irányuló javaslat

58 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A meglévő nem névre szóló számlák, takarékbetétkönyvek és széfek, valamint anonim kriptoeszköz-tárcák tulajdonosaira és kedvezményezettjeire az érintett számlák, takarékbetétkönyvek, széfek és kriptoeszköz-tárcák bármilyen használatét megelőzően ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell alkalmazni.	A meglévő nem névre szóló bank- és fizetési számlák, takarékbetétkönyvek és széfek, valamint anonim kriptoeszköz-számlák tulajdonosaira és kedvezményezettjeire az érintett számlák, takarékbetétkönyvek, széfek és kriptoeszköz-számlák bármilyen használatét megelőzően ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell alkalmazni.

Módosítás  303

Rendeletre irányuló javaslat

59 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az árukkal kereskedő vagy szolgáltatást nyújtó személyek készpénzfizetést csak 10 000 EUR vagy azzal egyenértékű, nemzeti vagy külföldi pénznemben kifejezett összegig fogadhatnak el vagy teljesíthetnek, függetlenül attól, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy összetartozónak tűnő ügyletek sorozata keretében kerül sor.	(1) Az árukkal kereskedő vagy szolgáltatást nyújtó személyek készpénzfizetést csak 7 000 EUR vagy azzal egyenértékű, nemzeti vagy külföldi pénznemben kifejezett összegig fogadhatnak el vagy teljesíthetnek, függetlenül attól, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy összetartozónak tűnő ügyletek sorozata keretében kerül sor.

Módosítás  304

Rendeletre irányuló javaslat

59 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az (1) bekezdés végrehajtása során a tagállamok nem tehetnek különbséget a rezidensek és a nem rezidensek között a készpénzfizetésekre alkalmazandó korlátok tekintetében.

Módosítás  305

Rendeletre irányuló javaslat

59 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok a 98/415/EK tanácsi határozat57 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően alacsonyabb értékhatárokat is elfogadhatnak. Ezekről az alacsonyabb határértékekről az intézkedés nemzeti szintű bevezetését követő három hónapon belül értesíteni kell a Bizottságot.	(2) A tagállamok a 98/415/EK tanácsi határozat57 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően alacsonyabb értékhatárokat is elfogadhatnak, feltéve, hogy a pénzügyi befogadás a 2014/92/EU irányelv 15. cikkének és 16. cikke (2) bekezdésének megfelelően biztosított. A tagállamok által elfogadott alsó korlátnak jogszerű célok eléréséhez szükségesnek, és e célokkal arányosnak kell lennie. Ezekről az alacsonyabb határértékekről az intézkedés nemzeti szintű bevezetését követő három hónapon belül értesíteni kell a Bizottságot.
__________________	__________________
57 A Tanács határozata (1998. június 29.) a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról (HL L 189., 1998.7.3., 42. o.).	57 A Tanács határozata (1998. június 29.) a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról (HL L 189., 1998.7.3., 42. o.).

Módosítás  306

Rendeletre irányuló javaslat

59 cikk – 4 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) nem hivatásszerűen eljáró természetes személyek közötti fizetés;	a) nem hivatásszerűen eljáró természetes személyek közötti fizetés, kivéve a földdel és ingatlannal, nemesfémekkel, drágakövekkel és egyéb luxuscikkekkel kapcsolatos ügyleteket, amelyek meghaladják a IIIa. mellékletben felsorolt megfelelő küszöbértékeket;

Módosítás  307

Rendeletre irányuló javaslat

59 cikk – 4 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) hitelintézet telephelyén történő kifizetés vagy betételhelyezés. Ilyen esetekben a hitelintézet bejelenti a pénzügyi információs egységnek a határérték feletti kifizetést vagy betételhelyezést.	b) hitelintézet telephelyén történő kifizetés vagy betételhelyezés. Ilyen esetekben a hitelintézet bejelenti a pénzügyi információs egységnek a határérték feletti kifizetést vagy betételhelyezést, kivéve a az hitelintézettel kötött megállapodásnak megfelelő ismétlődő részleteket;

Módosítás  308

Rendeletre irányuló javaslat

59 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A tagállamok gondoskodnak a megfelelő intézkedéseket – többek között szankciók – alkalmazásáról a hivatásszerűen eljáró olyan természetes vagy jogi személyekkel szemben, akik vagy amelyek esetében felmerül az (1) bekezdésben meghatározott értékhatár vagy a tagállamok által elfogadott alacsonyabb értékhatár túllépésének gyanúja.	(5) A tagállamok gondoskodnak a megfelelő intézkedéseket – többek között szankciók – alkalmazásáról olyan természetes vagy jogi személyekkel szemben, akik vagy amelyek esetében felmerül az (1) bekezdésben meghatározott értékhatár vagy a tagállamok által elfogadott alacsonyabb értékhatár túllépésének gyanúja.

Módosítás  309

Rendeletre irányuló javaslat

59 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	59a. cikk
	Kriptoeszközökben való fizetés kriptoeszköz-szolgáltató bevonása nélkül
	(1)  Az árukkal kereskedő vagy szolgáltatásokat nyújtó személyek kriptoeszköz-átutalásokat saját tárhelyen működtetett címről csak 1 000 EUR-nak megfelelő összegig fogadhatnak vagy hajthatnak végre, függetlenül attól, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy összetartozónak tűnő ügyletek sorozata keretében kerül sor, kivéve, ha a saját tárhelyen működtetett cím ügyfele vagy tényleges tulajdonosa azonosítható.
	(2)  Az (1) bekezdésben említett értékhatár nem alkalmazandó a következő esetekben:
	a)  nem hivatásszerűen eljáró természetes személyek közötti kriptoeszköz-átutalások;
	b)  kriptoeszköz-szolgáltató bevonásával történő kriptoeszköz-átutalások.
	(3)  A tagállamok gondoskodnak a megfelelő intézkedések – többek között szankciók – alkalmazásáról a hivatásszerűen eljáró olyan természetes vagy jogi személyekkel szemben, akik vagy amelyek esetében felmerül az (1) bekezdésben meghatározott értékhatár túllépésének gyanúja.
	(4)  A szankciók általános mértékét a nemzeti jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban oly módon kell kiszámítani, hogy az a jogsértés súlyával arányos eredményeket hozzon, és ezáltal ténylegesen eltántorítson a további hasonló jellegű büntetendő cselekményektől.
	(5)  [e rendelet hatálybalépése után három évvel] a Bizottság értékeli, hogy az AMLA által a 30b. cikkel összhangban kidolgozott szabályozástechnikai standardok fényében, valamint a technológiai fejlődés és az európai digitális személyazonosság keretének figyelembevételével módosítani kell-e az (1) bekezdésben említett, a kriptoeszközökkel történő fizetésre vonatkozó rendelkezéseket. A Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be.

Módosítás  310

Rendeletre irányuló javaslat

60 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A Bizottságnak a 23., a 24. és a 25. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, [e rendelet hatálybalépésének napjától] kezdődő hatállyal.	(2) A Bizottságnak a 23., a 24. és a 42. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, [e rendelet hatálybalépésének napjától] kezdődő hatállyal.

Módosítás  311

Rendeletre irányuló javaslat

60 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 23., 24. és 25. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására szóló felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.	(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 23., 24. és 42. Cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására szóló felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

Módosítás  312

Rendeletre irányuló javaslat

60 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A 23., 24. és 25. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő egy hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam egy hónappal meghosszabbodik.	(6) A 23., 24. és 42. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő egy hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam egy hónappal meghosszabbodik.

Módosítás  313

Rendeletre irányuló javaslat

62 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság [5 évvel e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig, majd azt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról.	A Bizottság [három évvel e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig, majd azt követően kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról.

Módosítás  314

Rendeletre irányuló javaslat

63 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A Bizottság [3 évvel e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig jelentéseket nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyekben értékeli a következők szükségességét és arányosságát:	A Bizottság ...[2 évvel e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig jelentéseket nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyekben értékeli a következők szükségességét és arányosságát:

 

Módosítás  315

Rendeletre irányuló javaslat

63 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a jogi személyek tényleges tulajdonosának megállapításához meghatározott tulajdonosi részesedés százalékos arányának csökkentése;	a) a jogi személyek tényleges tulajdonosának megállapításához meghatározott tulajdonosi részesedés százalékos arányának módosítása;

Módosítás  316

Rendeletre irányuló javaslat

63 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) a meghatalmazotti megállapodások tilalmának bevezetése, valamint a nyilvánosságra nem hozott meghatalmazottak felderítését célzó intézkedések bevezetése, többek között a különböző típusú meghatalmazotti megállapodásokra vonatkozó, átláthatósággal és engedélyezéssel kapcsolatos intézkedésekkel kombinálva;

Módosítás  317

Rendeletre irányuló javaslat

63 cikk – 1 bekezdés – a b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ab) a nem névre szóló számlákra vonatkozó tilalom kiterjesztése titkosított pénztárcák és kriptovaluta-keverő szolgáltatások (mixer, tumbler) kriptoeszköz-szolgáltatók általi biztosítására;

Módosítás  318

Rendeletre irányuló javaslat

63 cikk – 1 bekezdés – a c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ac) a labdarúgástól eltérő ágazatokban működő hivatásos sportklubok, sportszövetségek és konföderációk, valamint sportügynökök e rendelet hatálya alá vonása kötelezett szolgáltatókként;

Módosítás  319

Rendeletre irányuló javaslat

63 cikk – 1 bekezdés – a d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ad) a digitális szolgáltatók további kategóriáinak e rendelet hatálya alá vonása kötelezett szolgáltatókként;

Módosítás  320

Rendeletre irányuló javaslat

63 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a nagy összegű készpénzfizetések felső határának további csökkentése.	b) a nagy összegű készpénzfizetések felső határának módosítása az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően. Az ilyen jelentésekhez adott esetben jogalkotási javaslatokat kell csatolni.

Módosítás  321

Rendeletre irányuló javaslat

64 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	64a. cikk
	A(z) (EU) xx/2023 rendelet [hivatkozás helye: a pénzátutalásokról szóló új rendelet] módosításai
	A(z) (EU) xx/2023 rendelet [hivatkozás helye: a pénzátutalásokról szóló új rendelet] a következőképpen módosul:
	1.  A 23. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
	„Az Európai Bankhatóság (EBH) iránymutatásokat ad ki [18 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig, amelyekben meghatározza az e cikkben említett intézkedéseket. [18 hónappal e rendelet hatálybalépését követően] az iránymutatások kibocsátására vonatkozó hatáskör átszáll a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságára (AMLA). Az EBH által e bekezdés alapján kiadott iránymutatások az AMLA általi módosításig vagy hatályon kívül helyezésig továbbra is alkalmazandók.”;
	2.  a 25. cikk a következőképpen módosul:
	a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
	„(1)  A személyes adatok e rendelet szerinti kezelésére az (EU) 2016/679 rendelet irányadó. A Bizottság, az EBH vagy az AMLA által e rendelet szerint kezelt személyes adatokra az (EU) 2018/1725 rendelet irányadó;
	b)  a (4) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
	„Az Európai Adatvédelmi Testület az EBH-val folytatott konzultációt követően iránymutatásokat ad ki a személyes adatoknak a kriptoeszközök átutalásával összefüggésben harmadik országokba történő továbbítására vonatkozó adatvédelmi követelmények gyakorlati végrehajtásáról. Az EBH iránymutatásokat ad ki az annak meghatározására szolgáló megfelelő eljárásokról, hogy végre kell-e hajtani, el kell-e utasítani, vissza kell-e küldeni vagy fel kell-e függeszteni a kriptoeszközök átutalását olyan helyzetekben, amikor nem biztosítható a személyes adatok harmadik országokba történő továbbítására vonatkozó adatvédelmi követelményeknek való megfelelés. [18 hónappal e rendelet hatálybalépését követően] a konzultációhoz való jog és az iránymutatások kibocsátására vonatkozó hatáskör az EBH-ról az AMLA-ra száll át. Az EBH által e bekezdés alapján kiadott iránymutatások az AMLA általi módosításig vagy hatályon kívül helyezésig továbbra is alkalmazandók.”;
	(3)  a 28. cikk helyébe a következő szöveg lép:
	„(1)  A tagállamok a büntetőjogi szankciók megállapításához és alkalmazásához fűződő joguk sérelme nélkül szabályokat állapítanak meg az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó közigazgatási szankciókra és intézkedésekre vonatkozóan, és megteszik az ezek végrehajtásához szükséges intézkedéseket. Az előírt szankcióknak és intézkedéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és összhangban kell lenniük az (EU).../... irányelv [hivatkozás helye: a pénzmosás elleni irányelv] VI. fejezetének 4. szakaszával összhangban meghatározott szankciókkal és intézkedésekkel.”

Módosítás  322

Rendeletre irányuló javaslat

65 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ezt a rendeletet [3 évvel a hatálybalépést követően]-tól/-től kell alkalmazni.	Ezt a rendeletet [2 évvel a hatálybalépést követően]-tól/-től kell alkalmazni.

Módosítás  323

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 1 bekezdés– 1 pont – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) közigazgatási hatóságok vagy állami vállalatok;	b) közigazgatási szervek

Módosítás  324

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – 1 bekezdés – 1 pont – b a alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) olyan ügyfelek, akik vagyonos magánszemélyek, vagy amelyek tényleges tulajdonosa olyan vagyonos magánszemély, akinek vagyona nagyrészt a nyersanyag-kitermelő iparágból, vagy politikai közszereplőkkel való kapcsolatokból vagy hiteles források vagy elismert folyamatok szerint jelentős mértékű korrupcióval vagy egyéb bűnözői tevékenységgel jellemzett harmadik országokban található monopóliumok kiaknázásából származik;

Módosítás  325

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – 1 bekezdés– 1 pont – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) olyan társaságok, amelyeknek részvényesi meghatalmazottjaik vagy bemutatóra szóló részvényeik vannak;	d) olyan cégek, vagy egyéb jogalanyok, amelyeknek részvényesi meghatalmazottjaik vagy bemutatóra szóló részvényeik, illetve bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt betéteik vannak;

Módosítás  326

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – 1 bekezdés – 1 pont – g a alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ga) olyan ügyfelek, amelyek nemzetközi szervezetek, például az ENSZ által megállapított szankciók, embargó vagy hasonló intézkedés hatálya alá tartoznak;

Módosítás  327

Rendeletre irányuló javaslat

III a melléklet (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A 3. cikkben említett luxuscikkek jegyzéke
	1.  ékszer, arany- vagy ezüstáru 5 000 EUR-t meghaladó értékben;
	2.  fali- és karórák 5 000 EUR-t meghaladó értékben;
	(3)  gépjárművek, légi járművek és vízi járművek 50 000 EUR-t meghaladó értékben;
	4.  ruházat és ruházati kiegészítők 5 000 EUR-t meghaladó értékben;

 

Módosítás  328

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Hitelintézetek esetében továbbá a felügyeletek felvigyázása mellett ügyfél-átvilágításra kerül sor, amint a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv52 32. cikkének (1) bekezdése alapján megállapítást nyer, hogy az intézmény fizetésképtelen vagy valószínűleg azzá válik, vagy amikor a betéteket a 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv53 2. cikke (1) bekezdésének 8. pontjával összhangban befagyasztották. A felügyeletek az ilyen ügyfél-átvilágítási intézkedések intenzitásáról és terjedelméről a hitelintézet sajátos körülményeinek figyelembevételével döntenek.	(4) Hitelintézetek esetében továbbá szükség esetén a felügyeletek felvigyázása mellett ügyfél-átvilágításra kerül sor, amint a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv52 32. cikkének (1) bekezdése alapján megállapítást nyer, hogy az intézmény fizetésképtelen vagy valószínűleg azzá válik, vagy amikor a betéteket a 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv53 2. cikke (1) bekezdésének 8. pontjával összhangban befagyasztották. A felügyeletek az ilyen ügyfél-átvilágítási intézkedések intenzitásáról és terjedelméről a hitelintézet sajátos körülményeinek figyelembevételével döntenek.
__________________	__________________
52 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról EGT-vonatkozású szöveg (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).	52 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról EGT-vonatkozású szöveg (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).
53 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.).	53 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.).

 

 

INDOKOLÁS

Az ötödik pénzmosási irányelv uniós intézmények általi elfogadása óta számos, egymást követő botrány mutatott rá az Unió pénzügyi rendszerének súlyos sebezhetőségére. Az Ukrajna elleni felfoghatatlan orosz invázió és ezt követően a kormányok által az orosz oligarchákkal szemben bevezetett célzott szankciók miatt felmerül a kérdés, hogy miként volt egyáltalán ilyen hosszú ideig lehetséges a gyanús pénzmozgásokkal szembeni elnéző magatartás. Az EU pénzmosás elleni keretének reformja ezért minden eddiginél időszerűbb. Az Uniónak sokkal határozottabb álláspontot kell képviselnie a gyanús pénzmozgások megállítása érdekében, ami abban is tükröződik, hogy képesek vagyunk biztosítani, hogy a pénzügyi intézmények és a sokféle közvetítő megfelelően betartsák az átvilágítási és jelentéstételi szabályokat, valamint hogy ugyanakkor a hatóságok és a felügyeletek rendelkezzenek az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy e cégeket szilárdan elszámoltathatóvá tegyék.

 

A társelőadók üdvözlik a pénzmosás elleni csomagot, amelynek létrehozására az EP többször is felszólított, és különösen az egységes szabálykönyvre irányuló javaslatot, amely lényeges előrelépést jelent. Az irányelv helyett a pénzmosás elleni rendelet (AMLR) választása a megfelelő válasz az elmúlt 30 évben a pénzmosás elleni küzdelemről szóló öt irányelv elfogadását követően létrejött széttagolt és nem hatékony szabályozási környezetre.

 

A társelőadók üdvözlik a kötelezett szolgáltatók körének kiterjesztését a kriptoeszköz-szolgáltatók valamennyi típusára és kategóriájára. Az arra vonatkozó jelenlegi vita, hogy a közelmúltbeli pénzügyi szankciókkal sújtott személyek ki tudják-e kerülni az intézkedéseket a kriptoeszköz-ágazaton keresztül, még fontosabbá teszi ezt a kiterjesztést.

 

A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak a kötelezett szolgáltatók körébe való bevonása szintén előrelépést jelent, azonban ennek az Európában működő valamennyi közösségi finanszírozási szolgáltatót érintenie kell, beleértve az uniós szabályok által szabályozottakat is.

 

A társelőadók továbbá felveszik a vagyonkezelőket a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni szabályok hatálya alá tartozó szervezetek listájára, valamint a magas szintű labdarúgóklubokat, a labdarúgó-ágazatban működő ügynöküket és a tagállamok labdarúgó-szövetségeit. 2021-ben az Europol a hivatásos sportot és különösen a hivatásos labdarúgást a bűncselekményekből származó pénzeszközök és a pénzmosási műveletek kockázatának kitett területnek minősítette[3]. A Bizottság a hivatásos labdarúgást belefoglalta a 2019. évi, nemzetek feletti kockázatértékelésébe[4], mivel bár az továbbra is népszerű sport, egyben jelentős gazdasági hatással bíró globális iparág is. Kétes pénzösszegeket fektetnek a sportba nyilvánvaló vagy megmagyarázható pénzügyi megtérülés vagy nyereség nélkül. Magas szintű hivatásos labdarúgó-egyesületek és labdarúgó-szövetségek, valamint a labdarúgó-ágazatban működő sportügynökök ezért magas kockázatot jelentő szervezetek, és ezért fel kell azokat venni a kötelezett szolgáltatók jegyzékébe.

 

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás a műalkotásokat és más nagy értékű javakat érintő kockázatai jól ismertek. A társelőadók ezért javasolják az átvilágítási kötelezettség hatálya alá tartozó áruk értékének 10 000 EUR-ról 5 000 EUR-ra történő csökkentését.

 

Az EP úgy véli, hogy a pénzügyi befektetés alapján állampolgárságot biztosító programok (befektetői állampolgársági programok) – más néven „aranyútlevelek” – etikai, jogi és gazdasági szempontból egyaránt kifogásolhatók, és súlyos biztonsági kockázatokat jelentenek az uniós polgárokra nézve, így például a pénzmosás és a korrupció kockázatát; A társelőadók egyetértenek abban, hogy a befektetői állampolgársági programokat teljes mértékben be kell tiltani, nem pedig szabályozni. Tekintettel azonban az e kérdéssel kapcsolatos jogbizonytalanságra, amelyet csak az Európai Bíróság fog rendezni, úgy határoztak, hogy a befektetői állampolgársági programokat a szabályozási intézkedések hatálya alá vonják. Üdvözlik, hogy a Bizottság kötelezett szolgáltatóként sorolta be az e programokban részt vevő ügynököket. A társelőadók azonban úgy vélik, hogy sokkal többet kell tennünk az aggályok kezelése érdekében. Más intézkedések mellett az ilyen programokat nyújtó tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kérelmeket feldolgozó hatóságok konkrét intézkedéseket hajtsanak végre annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen ügyletekkel ne éljenek vissza pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljából.

 

A kötelezett szolgáltatók által a célzott pénzügyi szankciók végre nem hajtása és megkerülése kockázatainak csökkentésére és kezelésére alkalmazott belső politikák, ellenőrzések és eljárások elengedhetetlenek a szankciók eredményességének biztosításához. Ugyanakkor ezeknek az eljárásoknak arányosabbnak kell lenniük. Ezt az arányossági elvet ezért az AMLA-nak és a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása révén tovább kell fejlesztenie, ami hasznos lenne azon kötelezett szolgáltatók számára, amelyek egyéni kereskedőknek, egyetlen szolgáltatóknak vagy mikrovállalkozásoknak minősülnek.

 

Az ügyfél-átvilágítás kulcsfontosságú eszköz a gyanús tevékenységek felderítéséhez és a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás kockázatalapú megközelítés révén történő megelőzéséhez. A társelőadók alapvető fontosságúnak tartják, hogy az ügyfél-átvilágítási kötelezettségeket egyértelműbben kiterjesszék a kriptoeszközökkel folytatott alkalmi ügyletekre, és erre vonatkozóan konkrét javaslatokat tegyenek. Emellett a visszaélések megelőzése érdekében a jogszabályban egyértelműbben meg kell határozni az ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazására és a gyanús ügyletekről szóló jelentések benyújtására vonatkozó követelmények megkerülésének képességét. A társelőadók kiemelik, hogy az ügyvédi titoktartási kötelezettség vagy a szakmai titoktartás alapvető szerepet játszik a demokratikus társadalmakban, nemcsak azért, hogy az ügyvédek és más jogi szakemberek megvédhessék ügyfeleiket a bíróság előtt, hanem annak biztosítása érdekében is, hogy a polgárok és a jogalanyok tanácsot kérhessenek álláspontjukról az alkalmazandó jogszabályok tekintetében. Ugyanakkor az ügyvédi titoktartási kötelezettség fogalmának korlátai is vannak, amint azt a jelentés kifejti.

 

Üdvözlik az Európai Bizottság harmadik országokkal kapcsolatos, szilárd politikára vonatkozó javaslatát. Továbbá, összhangban azzal, hogy az EP önálló listát kíván létrehozni, és összhangban a közelmúltbeli fejleményekkel, a társelőadók azt javasolják, hogy a harmadik országok értékelése során több kritérium kerüljön be a szövegbe, beleértve a célzott szankciók politikájához való igazodást, valamint hogy biztosítsák a Parlament és a Tanács számára annak lehetőségét, hogy felkérjék a Bizottságot egy adott harmadik ország elemzésére. Emellett egyes, harmadik országokban letelepedett hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények, illetve az EU-ban nem letelepedett kriptoeszköz-szolgáltatók szintén konkrét és súlyos fenyegetést jelenthetnek az Unió pénzügyi rendszerére nézve. A társelőadók szeretnék, ha a Bizottság felléphetne az ilyen intézményekkel szemben, és megkövetelhetné konkrét, fokozott átvilágítási intézkedések és konkrét ellenintézkedések alkalmazását az ilyen intézményekkel szemben.

 

A társelőadók kiterjesztik a kriptoeszköz-ügyletekre, a szolgáltatókra és a számlákra vonatkozó fokozott átvilágítási intézkedéseket, és külön tilalmat vezetnek be az előírásoknak nem megfelelő kriptoeszköz-szolgáltatókkal való levelezőbanki kapcsolatokra vonatkozóan. Annak érdekében, hogy segítsék a kötelezett szolgáltatókat a fiktív bankok és az előírásoknak nem megfelelő kriptoeszköz-szolgáltatók azonosításában, a társelőadók megbízást adnak az AMLA-nak egy tájékoztató jellegű és nem teljes körű nyilvános nyilvántartás létrehozására, amelyet más szervek által szolgáltatott információkkal töltenek fel.

 

A társelőadók úgy vélik, hogy a kiemelt közszereplőnek minősülő személyek listájára fel kell venni a helyi és regionális önkormányzatok vezetőit, köztük a települések és nagyvárosi régiók társulásait, tekintettel arra a nagy költségvetésre, amelyért ezek a tisztviselők néha végrehajtó szerepkörben, illetve a közbeszerzési eljárások során felelősek. Tekintettel a kiemelt közszereplőkkel való egyértelmű közelségre, a testvéreket is fel kell venni a családtagok fogalommeghatározásába.

 

Az egy vagy több magasabb kockázatú tényezőt képviselő, nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyeket érintő üzleti kapcsolatok és ügyletek súlyosan veszélyeztethetik az Unió pénzügyi rendszerének integritását, és a belső piac nagyfokú sebezhetőségét okozhatják. A Pandora-iratokkal és a Suisse Secrets (svájci titkok) vizsgálattal[5] kapcsolatban a közelmúltban napvilágra került információk rámutattak arra, hogy a pénzügyi intézmények még mindig hajlandóak az ügyfél-átvilágítási kötelezettségeket a nagy nettó vagyonnal rendelkező ügyfelekkel szemben mellőzni, még akkor is, ha az ügyfelek pénzeszközeinek és vagyonának eredete tekintetében számos figyelmeztető jelzést kellett volna észlelni. A társelőadók ezt elfogadhatatlannak tartják, különösen akkor, amikor a magas kockázatúnak tartott, de alacsonyabb nettó vagyonnal rendelkező ügyfeleket kockázatmentesítésnek vetik alá, és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés költségei miatt megtagadják tőlük az alapvető pénzügyi szolgáltatások nyújtását. A társelőadók ezért a nagy nettó vagyonnal rendelkező ügyfelekre vonatkozó egyéb intézkedések mellett kötelező fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, valamint a kockázatmentesítésre és az alapvető pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó iránymutatásokat javasolnak, amelyeket mindenki számára biztosítani kell.

 

A tényleges tulajdonlás fogalma alapvető fontosságú az összetett vállalati struktúrák átláthatóságának növelése és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szabályoknak való megfelelés megkönnyítése szempontjából. E tekintetben a tényleges tulajdonosi nyilvántartás kulcsfontosságú eszköz a kellő átláthatóság biztosításához és a kötelezett szolgáltatók ügyfél-átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséhez, valamint az illetékes hatóságok feladatainak ellátásához. Annak érdekében azonban, hogy csökkenjen annak az esélye, hogy ezt az eszközt megkerüljék, a jogi személy tulajdonjogát jelző százalékos küszöbértéket 25%-ról 5%-ra kell csökkenteni.

 

Amint azt a Parlament a múltban hangsúlyozta, a belső piacon jelentős jelenléttel rendelkező külföldi szervezetekkel fenntartott üzleti kapcsolatok folytán kötelezővé kell tenni e szervezetek tényleges tulajdonosának nyilvántartásba vételét az Unióban. A társelőadók üdvözlik, hogy a Bizottság előterjesztette ezt a javaslatot, amely különösen fontos az ingatlanvásárlás szempontjából. Nem szabad többé megengednünk, hogy az adóparadicsomokban működő fiktív cégek a tényleges tulajdonosukra vonatkozó információk nélkül ingatlant vásároljanak az EU-ban. A társelőadók azt javasolják, hogy a nyilvántartásba vételi kötelezettséget terjesszék ki az e rendelet alkalmazásának időpontjában már meglévő üzleti kapcsolatokra és a külföldi szervezetek tulajdonában lévő ingatlanokra.

 

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó keret végrehajtásának egyes aspektusai adatok gyűjtését, elemzését, tárolását és megosztását foglalják magukban. A társelőadók teljes mértékben egyetértenek azzal, hogy a személyes adatok pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem céljából történő kezelését a Charta által garantált alapvető jogokkal és különösen az általános adatvédelmi rendelettel összhangban, közérdekből kell elvégezni. A különleges adatok kategóriájának feldolgozására azonban szigorúbb szabályokat kell alkalmazni. Tekintettel az ilyen adatok feldolgozása által jelentett kockázatokra.

 

A társelőadók amellett, hogy teljes mértékben elismerik a készpénzes fizetés lehetőségének fontosságát, egyetértenek a Bizottsággal abban, hogy a nagy összegű készpénzes fizetések a pénzmosás egyszerű módját jelentik a bűnözők számára, mivel ezeket a tranzakciókat nagyon nehéz felderíteni. A valódi hatékonyság érdekében azonban a társelőadók úgy vélik, hogy a javasolt küszöbértéket 10 000 euróról 5 000 euróra kell csökkenteni. Ezen túlmenően az anonim illetve a bizonyos fokú homályos tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok valamennyi formájának kezelése érdekében a társelőadók a bemutatóra szóló részvények minden formájának betiltását javasolják.

 

 

KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY

A pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat

(2021/0239(COD))

 

 

Teljes mértékben támogatom a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni ambiciózus intézkedéseket. Üdvözlöm, hogy néhány módosításunk bekerült a végleges szövegbe, például nagyobb hangsúlyt fektettek a vagyonos magánszemélyekre, és bővítették a fokozott átvilágítási követelmények hatálya alá tartozó, politikai közszereplők listáját. Határozottan ellenzem azonban a készpénzfizetések felső határának csökkentését és a nemesfémek büntetendőségét. Miközben a szervezett bűnözés és az iszlamista terroristák által elkövetett pénzmosás elleni küzdelemre kellene összpontosítanunk, az EU úgy dönt, hogy fokozza az európai megtakarítók és nyugdíjasok tranzakcióinak felügyeletét. Ez nem az előremutató út.

 

 

 

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

Cím	A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése
Hivatkozások	COM(2021)0420 – C9-0339/2021 – 2021/0239(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	21.7.2021
Illetékes bizottságok  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ECON 4.10.2021	LIBE 4.10.2021
Véleménynyilvánításra felkért bizottságok  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	JURI 4.10.2021
Nem nyilvánított véleményt  A határozat dátuma	JURI 14.10.2021
Előadók  A kijelölés dátuma	Eero Heinäluoma 25.11.2021	Damien Carême 25.11.2021
58. cikk - Közös bizottsági eljárás  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	16.12.2021
Vizsgálat a bizottságban	12.1.2022	31.3.2022
Az elfogadás dátuma	28.3.2023
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	99 8 6
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Abir Al-Sahlani, Rasmus Andresen, Konstantinos Arvanitis, Malik Azmani, Pietro Bartolo, Gunnar Beck, Marek Belka, Isabel Benjumea Benjumea, Stefan Berger, Vladimír Bilčík, Malin Björk, Vasile Blaga, Ioan-Rareş Bogdan, Gilles Boyer, Karolin Braunsberger-Reinhold, Annika Bruna, Jorge Buxadé Villalba, Damien Carême, Clare Daly, Lena Düpont, Cornelia Ernst, Engin Eroglu, Markus Ferber, Jonás Fernández, Giuseppe Ferrandino, Laura Ferrara, Nicolaus Fest, Frances Fitzgerald, Valentino Grant, Maria Grapini, Claude Gruffat, Sylvie Guillaume, José Gusmão, Enikő Győri, Eero Heinäluoma, Evin Incir, Sophia in ‘t Veld, Stasys Jakeliūnas, Patryk Jaki, Marina Kaljurand, Othmar Karas, Billy Kelleher, Fabienne Keller, Łukasz Kohut, Moritz Körner, Alice Kuhnke, Georgios Kyrtsos, Aurore Lalucq, Jeroen Lenaers, Juan Fernando López Aguilar, Aušra Maldeikienė, Lukas Mandl, Erik Marquardt, Costas Mavrides, Nuno Melo, Nadine Morano, Javier Moreno Sánchez, Siegfried Mureşan, Luděk Niedermayer, Lefteris Nikolaou-Alavanos, Maite Pagazaurtundúa, Piernicola Pedicini, Lídia Pereira, Kira Marie Peter-Hansen, Eva Maria Poptcheva, Emil Radev, Evelyn Regner, Karlo Ressler, Diana Riba i Giner, Dorien Rookmaker, Alfred Sant, Joachim Schuster, Ralf Seekatz, Vincenzo Sofo, Tineke Strik, Ramona Strugariu, Paul Tang, Annalisa Tardino, Irene Tinagli, Tomas Tobé, Ernest Urtasun, Inese Vaidere, Tom Vandendriessche, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Jadwiga Wiśniewska, Elena Yoncheva, Stéphanie Yon-Courtin, Marco Zanni, Roberts Zīle
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Damian Boeselager, Damian Boeselager, Herbert Dorfmann, Daniel Freund, Margarida Marques, Alessandra Mussolini, Matjaž Nemec, Dragoş Pîslaru, René Repasi, Thijs Reuten, Eleni Stavrou, Róża Thun und Hohenstein, Tomáš Zdechovský
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)	Attila Ara-Kovács, Hildegard Bentele, Emmanouil Fragkos, Bart Groothuis, Niclas Herbst, Michiel Hoogeveen, Beata Kempa, Antonio López-Istúriz White, Daniela Rondinelli, Susana Solís Pérez, Henna Virkkunen, Rainer Wieland
A benyújtás dátuma	14.4.2023

 

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

99	+
ECR	Emmanouil Fragkos, Michiel Hoogeveen, Vincenzo Sofo, Jadwiga Wiśniewska, Roberts Zīle
ID	Annalisa Tardino
Szikragyújtású, szegénykeverékes motor	Laura Ferrara, Enikő Győri
PPE	Isabel Benjumea Benjumea, Hildegard Bentele, Stefan Berger, Vladimír Bilčík, Vasile Blaga, Ioan-Rareş Bogdan, Karolin Braunsberger-Reinhold, Herbert Dorfmann, Lena Düpont, Markus Ferber, Frances Fitzgerald, Niclas Herbst, Othmar Karas, Jeroen Lenaers, Antonio López-Istúriz White, Aušra Maldeikienė, Lukas Mandl, Nuno Melo, Nadine Morano, Siegfried Mureşan, Alessandra Mussolini, Luděk Niedermayer, Lídia Pereira, Emil Radev, Karlo Ressler, Ralf Seekatz, Eleni Stavrou, Tomas Tobé, Inese Vaidere, Henna Virkkunen, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Rainer Wieland, Tomáš Zdechovský
Renew	Abir Al-Sahlani, Malik Azmani, Gilles Boyer, Giuseppe Ferrandino, Bart Groothuis, Sophia in 't Veld, Billy Kelleher, Fabienne Keller, Georgios Kyrtsos, Maite Pagazaurtundúa, Dragoş Pîslaru, Eva Maria Poptcheva, Susana Solís Pérez, Ramona Strugariu, Róża Thun und Hohenstein, Stéphanie Yon-Courtin
S&D	Attila Ara-Kovács, Pietro Bartolo, Marek Belka, Jonás Fernández, Maria Grapini, Sylvie Guillaume, Eero Heinäluoma, Evin Incir, Marina Kaljurand, Łukasz Kohut, Aurore Lalucq, Juan Fernando López Aguilar, Margarida Marques, Costas Mavrides, Javier Moreno Sánchez, Matjaž Nemec, Evelyn Regner, René Repasi, Thijs Reuten, Daniela Rondinelli, Alfred Sant, Joachim Schuster, Paul Tang, Irene Tinagli, Elena Yoncheva
The Left	Konstantinos Arvanitis, Malin Björk, Cornelia Ernst, José Gusmão
Verts/ALE	Rasmus Andresen, Damian Boeselager, Damien Carême, Daniel Freund, Claude Gruffat, Stasys Jakeliūnas, Alice Kuhnke, Erik Marquardt, Piernicola Pedicini, Kira Marie Peter-Hansen, Diana Riba i Giner, Tineke Strik, Ernest Urtasun

 

8	–
ECR	Dorien Rookmaker
ID	Gunnar Beck, Annika Bruna, Nicolaus Fest, Tom Vandendriessche
Szikragyújtású, szegénykeverékes motor	Lefteris Nikolaou-Alavanos
Renew	Engin Eroglu, Moritz Körner

 

6	0
ECR	Jorge Buxadé Villalba, Patryk Jaki, Beata Kempa
ID	Valentino Grant, Marco Zanni
The Left	Clare Daly

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

– : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

• [1] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
• [2] HL C ... / A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
• [3] https://www.europol.europa.eu/sites/default/files/documents/the_involvement_of_organised_crime_groups_in_sports_corruption.pdf
• [4] https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/supranational_risk_assessment_of_the_money_laundering_and_terrorist_financing_risks_affecting_the_union.pdf
• [5] https://www.occrp.org/en/suisse-secrets/historic-leak-of-swiss-banking-records-reveals-unsavory-clients