JELENTÉS az európai polgári kezdeményezésről szóló rendeletek végrehajtásáról
10.5.2023 - (2022/2206(INI))
Alkotmányügyi Bizottság
Előadó: Vincze Loránt
INDOKOLÁS – TÉNYÖSSZEFOGLALÓ ÉS MEGÁLLAPÍTÁSOK
2022. október 17-én azzal a feladattal bízták meg az előadót, hogy készítsen jelentést az európai polgári kezdeményezésről szóló rendeletek, nevezetesen az európai polgári kezdeményezésről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/788 európai parlamenti és tanácsi rendelet[1] és a Covid19-világjárványra tekintettel az európai polgári kezdeményezésről szóló (EU) 2019/788 rendeletben előírt gyűjtési, ellenőrzési és vizsgálati szakaszokra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos ideiglenes intézkedések megállapításáról szóló, 2020. július 15-i (EU) 2020/1042 európai parlamenti és tanácsi rendelet[2] végrehajtásáról.
Az (EU) 2019/788 rendelet 25. cikke szerint a Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia az európai polgári kezdeményezés működését. E célból rendszeresen jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. Az első jelentést legkésőbb 2024. január 1-jéig kell benyújtani. Ahhoz, hogy álláspontjával hozzájárulhasson e jelentéshez, a Parlamentnek már 2023 májusáig el kell fogadnia saját jelentését. Kinevezése óta az előadó a Bizottsággal és az érdekelt felekkel folytatott számos találkozó keretében információkat gyűjtött.
Az európai polgári kezdeményezés a napirendre veendő ügyek meghatározásának eszközeként szolgál, amely nagyobb beleszólást biztosít a polgároknak az uniós döntéshozatalba. Ennek megfelelően ez az egyetlen olyan, uniós szintű részvételt biztosító eszköz, amely akár uniós jogi aktusra irányuló javaslathoz is vezethet.
Az európai polgári kezdeményezést az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) II. címében foglalt, demokratikus elvekről szóló rendelkezések tartalmazzák. Az EUSZ 10. cikkének (3) bekezdése értelmében minden polgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében, a döntéseket pedig a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni. E célból az EUSZ 11. cikke (4) bekezdésének első albekezdése kimondja, hogy legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség.
Az EUSZ 11. cikke (4) bekezdésének második albekezdése szerint az ilyen polgári kezdeményezésekre alkalmazandó eljárások és feltételek meghatározására az Európai Unió működéséről szóló szerződés 24. cikke első bekezdésének megfelelően kerül sor. Ennek alapján az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a polgári kezdeményezésről szóló, 2011. február 16-i 211/2011/EU rendeletet (a továbbiakban: az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet), amely 2012-től alkalmazandó. Az európai polgári kezdeményezésről szóló rendeletet az európai polgári kezdeményezésről szóló (EU) 2019/788 rendelet (a továbbiakban: az európai polgári kezdeményezésről szóló felülvizsgált rendelet) vizsgálta felül, amely 2020. január 1-jétől alkalmazandó. A Covid19-világjárványra válaszul az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az európai polgári kezdeményezésről szóló felülvizsgált rendeletben előírt gyűjtési, ellenőrzési és vizsgálati szakaszokra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos ideiglenes intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2020/1042 rendeletet (a továbbiakban: az európai polgári kezdeményezésről szóló ideiglenes rendelet), amely 2022. december 31-ig volt alkalmazandó.
Az (EU) 2019/788 rendelet ötödik preambulumbekezdése szerint a rendelet célja, hogy az európai polgári kezdeményezést a szervezők és a támogatók számára hozzáférhetőbbé, kevésbé terhessé és könnyebben használhatóvá tegye, és megerősítse annak nyomon követését, valamint elősegítse, hogy a lehető legtöbb polgár részt vehessen az Unió demokratikus döntéshozatali folyamatában. Ennek megfelelően a Bizottság által benyújtandó jelentésnek e célok tekintetében értékelnie kell az európai polgári kezdeményezésről szóló felülvizsgált rendelet alkalmazását. Figyelembe kell venni továbbá, hogy az első jelentés által lefedett időszakot a Covid19-világjárvány kitörése jellemezte, amely akadályozta az európai polgári kezdeményezések megszervezését. A világjárvány okozta zavarok enyhítése érdekében az (EU) 2020/1042 rendelet meghosszabbította az európai polgári kezdeményezési eljárás különböző szakaszai esetében rendelkezésre álló időkereteket.
Az európai polgári kezdeményezés bevezetése óta a Bizottsághoz 122 európai polgári kezdeményezésre irányuló kérelem érkezett, amelyek közül 97-et vettek nyilvántartásba. Az európai polgári kezdeményezésről szóló felülvizsgált rendelet alapján 28 európai polgári kezdeményezésre irányuló kérelem érkezett a Bizottsághoz, amelyek közül 25-öt már nyilvántartásba vettek, kettő pedig még elbírálás alatt áll. 2012 óta 20 kérelmet vontak vissza a szervezők a gyűjtési időszak vége előtt, 47 európai polgári kezdeményezés esetében viszont az aláírók száma a gyűjtési időszak végéig nem érte el az egymilliós küszöbértéket. Ezen túlmenően 12 európai polgári kezdeményezés esetében az európai polgári kezdeményezésről szóló ideiglenes rendelet alapján meghosszabbították gyűjtési időszakot. Eddig az aláírók száma csak kilenc európai polgári kezdeményezés esetében érte el az egymilliós küszöbértéket („Right2Water”, „One of us”, „Stop vivisection”, „Ban glyphosate”, „Minority SafePack”, „End the Cage Age”, „Save be bee and farmers”, „Stop Finning – Stop the trade” és „Save Cruelty Free Cosmetics”), amelyek közül az első hatra már válaszolt is a Bizottság. Az eszköz 2012-es bevezetése óta összesen mintegy 17 millió polgár támogatott valamilyen európai polgári kezdeményezést. E statisztikák azt mutatják, hogy jóllehet nőtt az elfogadható európai polgári kezdeményezések száma, az érvényes európai polgári kezdeményezések száma viszont továbbra is nagyon alacsony.
Az európai polgári kezdeményezésről szóló felülvizsgált rendelet kétségtelenül több szempontból is csökkentette az európai polgári kezdeményezések szervezőit és támogatóit érintő eljárási akadályokat. Bizonyos változtatások – például a részleges nyilvántartásba vétel lehetőségének bevezetése, amely az Európai Unió Bírósága előtt tárgyalt ügyek tárgyát is képezte – megkönnyítették az európai polgári kezdeményezések számára a jogi követelményeknek való megfelelést. Jóllehet az európai polgári kezdeményezési eljárást illetően könnyítettek az eljárási kereteken, azonban még mindig nem használják ki az e részvételi eszközben rejlő demokratikus lehetőségeket.
Az európai polgári kezdeményezések sikerének egyik sarkalatos tényezője a támogató nyilatkozatok online gyűjtésének lehetősége. Az (EU) 2019/788 rendelet 11. cikkének (7) bekezdése szerint a 2022 vége után nyilvántartásba vett európai polgári kezdeményezések esetében már nem lesz lehetőség egyedi online gyűjtési rendszereket igénybe venni. A jövőben tehát a szervezőknek a központi online gyűjtési rendszert kell használniuk, amely a Bizottság felelősségi körébe tartozik. Bár e gyűjtési rendszert kezdetben némi kritikával illették, az évek során javult a működése. E fejlesztések közé tartozik, hogy a szervezőknek lehetőségük van tájékoztatni a polgárokat a gyűjtési kampányuk előrehaladásáról, valamint személyre szabni a rendszer funkcióit. Fennáll azonban annak a veszélye, hogy az egyes online gyűjtési rendszerek fokozatos kivezetése kedvezőtlenül befolyásolhatja a szervezők azon lehetőségét, hogy sajátos igényeikhez igazított online gyűjtési rendszereket használjanak. Ezért helyénvaló lenne, ha a Bizottság elindítana egy együttgondolkodási folyamatot arról, hogy hasznos lenne-e újra bevezetni a szervezők számára az egyéni online gyűjtési rendszerek használatának lehetőségét.
Figyelembe véve azt a küszöbértéket, miszerint a kezdeményezést a tagállamok legalább egynegyedéből legalább egymillió uniós polgárnak kell aláírnia, valamint a nemzeti határozatképességet, egyértelmű, hogy az európai polgári kezdeményezés irányítása eszközigényes és költséges folyamat. Ezért az egyes polgárok számára nagy nehézséget jelent az európai polgári kezdeményezéseket összetettebb szervezeti kapacitással és pénzügyi eszközökkel rendelkező szervezetek támogatása nélkül kezelni. Ráadásul attól függően, hogy kapnak-e támogatást ilyen szervezetektől vagy sem, az európai polgári kezdeményezések között jelentős különbségek vannak a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrásokat illetően. Ezért az aláírások számát tekintve az egymilliós küszöbértéket elérő európai polgári kezdeményezés megszervezéséhez pénzügyi támogatásra van szükség.
Ezenkívül még az egymilliós küszöbérték elérésekor is aránytalanság áll fenn az európai polgári kezdeményezések megszervezéséhez szükséges hatalmas erőfeszítések és erőforrások, valamint azok gyenge jogi hatása között. Ezt az egyensúlyhiányt csökkenteni kell, mivel ez az egyik fő oka annak, hogy a polgárok elrettennek ezen eszköz használatától. Ezért hasznos lenne megfelelő párbeszédet kezdeményezni a szervezőkkel a céljaikról és azok elérési módjáról, amit már a gyűjtési időszak alatt el lehetne kezdeni. Ez lehetővé tenné a polgárok észrevételeinek komoly és hatékony értékelését. Ezért nagy segítséget jelent az érvényes európai polgári kezdeményezéseket illetően rendelkezésre álló válaszadási határidő háromról hat hónapra történő meghosszabbítása, mivel ez lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy teljes mértékben figyelembe vegye a vizsgálati szakaszban kifejtett véleményeket és álláspontokat.
Az (EU) 2019/788 rendelet 15. cikkének (3) bekezdése értelmében a Bizottság köteles közleményben ismertetni a jogi és politikai következtetéseit, adott esetben az általa meghozni kívánt intézkedéseket, és azok – vagy azok elmaradásának – okait. Annak érdekében, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni e részvételi eszközben rejlő lehetőségeket, a Bizottságnak mérlegelnie kell az érvényes európai polgári kezdeményezéseket, és azokra megfelelő választ kell adnia. Ezért elengedhetetlen, hogy a Bizottság minden egyes érvényes európai polgári kezdeményezés esetében alapos értékelését végezzen és teljes mértékben eleget tegyen azon jogi kötelezettségének, hogy világosan, érthetően és részletesen megindokolja, miért tesz vagy nem tesz lépéseket. Egyúttal tanácsos lenne, ha a Bizottság a közlemény kiadása után is jobban bevonódna az érvényes európai polgári kezdeményezésekbe, ezáltal növelve hosszú távon a jogalkotási nyomon követés lehetőségét.
Az (EU) 2019/788 rendelet 14. cikkének (3) bekezdése szerint a Parlamentnek értékelnie kell az érvényes európai polgári kezdeményezések politikai támogatottságát. Az (EU) 2019/788 rendelet 16. cikke értelmében a Parlamentnek értékelnie kell továbbá a Bizottság által a közleménye alapján hozott intézkedéseket is. Az európai polgári kezdeményezés politikai hatása fokozható lenne, ha minden érvényes európai polgári kezdeményezést követően szavaznának egy parlamenti állásfoglalásról. Ugyanígy a Bizottság intézkedéseinek ellenőrzése is fokozható lenne, ha a Bizottság minden közleményét parlamenti állásfoglalásról való szavazás követne.
Végül, de nem utolsósorban, az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet felülvizsgálata által elért javulás ellenére az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos mechanizmust továbbra is a láthatóság elégtelensége jellemzi. Ezért folyamatosan e részvételi eszköz megismertetésére kell törekedni, különösen a közösségi médiában való népszerűsítésével és az állampolgári ismeretekkel kapcsolatos tananyagba való beillesztésével, hogy arról minél több polgár tudomást szerezzen, különös tekintettel a fiatalokra.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
az európai polgári kezdeményezésről szóló rendeletek végrehajtásáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 10. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az EUSZ 11. cikkének (4) bekezdésére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 24. cikkének első bekezdésére,
– tekintettel az európai polgári kezdeményezésről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/788 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[3] (a továbbiakban: az európai polgári kezdeményezésről szóló felülvizsgált rendelet),
– tekintettel a Covid19-világjárványra tekintettel az európai polgári kezdeményezésről szóló (EU) 2019/788 rendeletben[4] előírt gyűjtési, ellenőrzési és vizsgálati szakaszokra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos ideiglenes intézkedések megállapításáról szóló, 2020. július 15-i (EU) 2020/1042 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: az európai polgári kezdeményezésről szóló ideiglenes rendelet),
– tekintettel eljárási szabályzata 222. cikkére,
– tekintettel a „Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” elnevezésű polgári kezdeményezésről szóló, 2020. december 17-i állásfoglalására[5],
– tekintettel „A polgárokkal folytatott párbeszéd és a polgárok részvétele az uniós döntéshozatali folyamatokban” című, 2021. július 7-i állásfoglalására[6],
– tekintettel a polgárok bevonásáról, a petíciós jogról, az európai ombudsmanhoz való fordulás jogáról és az európai polgári kezdeményezésről szóló, 2022. március 9-i állásfoglalására[7],
– tekintettel az Európa Jövőjéről szóló Konferencia végeredményéről szóló jelentés 36. és 37. javaslatára, valamint különösen az „Európai demokrácia/Értékek és jogok, jogállamiság, biztonság” című 2. európai polgári vitacsoport ajánlásaira;
– tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére, valamint az Elnökök Értekezlete saját kezdeményezésű jelentések készítésére vonatkozó engedélyezési eljárásról szóló, 2002. december 12-i határozata 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára és 3. mellékletére,
– tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A9-0182/2023),
A. mivel az EUSZ 10. cikkének (3) bekezdése értelmében minden polgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében, a döntéseket pedig a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni;
B. mivel az EUSZ 11. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – megfelelő javaslatot terjesszen elő azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség;
C. mivel az európai polgári kezdeményezés a Lisszaboni Szerződés által bevezetett egyik fő újítás a demokratikus részvétel terén, és a világ első transznacionális polgári kezdeményezési mechanizmusa; mivel a Parlament következetesen szószólója annak, hogy az európai polgári kezdeményezést a polgároknak az uniós menetrend meghatározásában való demokratikus részvételének erős, felhasználóbarát eszközévé tegyék; mivel az európai polgári kezdeményezés az uniós intézményeken belüli vita előmozdításának fontos eszköze;
D. mivel az európai polgári kezdeményezések eddig korlátozott láthatóságot és alacsony hatékonyságot mutattak az uniós jogi aktusokra irányuló bizottsági javaslatok tekintetében, ami gyengítheti ezt a részvételi mechanizmust; mivel az európai polgári kezdeményezést meg kell erősíteni annak érdekében, hogy az uniós szintű jogalkotási kezdeményezés valódi, alulról építkező folyamatává váljon;
E. mivel az európai polgári kezdeményezésről szóló felülvizsgált rendelet 11. cikkének (7) bekezdése szerint a támogató nyilatkozatok egyedi online gyűjtési rendszeren keresztül történő gyűjtésének lehetősége a 2022 vége előtt nyilvántartásba vett európai polgári kezdeményezésekre korlátozódik, tehát az azt követően nyilvántartásba vett európai polgári kezdeményezések esetében már nem áll rendelkezésre;
F. mivel az európai polgári kezdeményezések szervezői számára elengedhetetlen, hogy online folytassanak kampányt és gyűjtsenek támogató nyilatkozatokat; mivel az eszköz bevezetése óta nyilvántartásba vett 100 európai polgári kezdeményezésből 17 európai polgári kezdeményezést kezeltek egyéni online gyűjtési rendszerek segítségével, amelyek közül öt tudott több mint egymillió aláírást összegyűjteni, 73 európai polgári kezdeményezést pedig a központi online gyűjtési rendszer segítségével kezeltek, amelyek közül nyolc tudott több mint egymillió aláírást összegyűjteni;
G. mivel egyes tagállamokban nincs elegendő átláthatóság a végrehajtási szabályok tekintetében; mivel az európai polgári kezdeményezés sikere a tagállamokban folytatott ellenőrzési és tanúsítási eljárások eredményétől is függ;
H. mivel az európai polgári kezdeményezésről szóló felülvizsgált rendelet 15. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság az európai polgári kezdeményezés megjelenését követő hat hónapon belül és a Parlamentben tartott nyilvános meghallgatást követően köteles közleményben ismertetni az érvényes kezdeményezéssel kapcsolatos jogi és politikai következtetéseit, adott esetben az általa meghozni kívánt intézkedéseket, és azok – vagy azok elmaradásának – okait;
I. mivel a Bizottság által az érvényes európai polgári kezdeményezésekre adott válaszoknak világosnak és konkrétnak kell lenniük; mivel a Bizottság közleményeit követő jogi aktusokra irányuló javaslatoknak időszerűnek kell lenniük;
J. mivel az európai polgári kezdeményezésről szóló felülvizsgált rendelet 14. cikkének (3) bekezdése és 16. cikke jogi kötelezettséget ír elő a Parlament számára, hogy értékelje az európai polgári kezdeményezés politikai támogatottságát, valamint a Bizottság által a közleménye alapján hozott intézkedéseket;
K. mivel az európai polgári kezdeményezésről szóló felülvizsgált rendelet megerősítette e részvételi eszköz politikai dimenzióját azáltal, hogy kötelező plenáris vitát vezetett be a Parlamentben, lehetővé téve állásfoglalás elfogadását;
L. mivel az európai polgári kezdeményezésről szóló felülvizsgált rendelet ötödik preambulumbekezdése szerint a rendelet célja, hogy az európai polgári kezdeményezést a szervezők és a támogatók számára hozzáférhetőbbé, kevésbé terhessé és könnyebben használhatóvá tegye, és megerősítse annak nyomon követését, valamint elősegítse, hogy a lehető legtöbb polgár részt vehessen az Unió demokratikus döntéshozatali folyamatában;
M. mivel bár az európai polgári kezdeményezésről szóló felülvizsgált rendelet jelentősen javította az európai polgári kezdeményezés eszközét, továbbra is hiányosságok tapasztalhatók láthatósága és a polgárok körében való ismertsége, deliberatív jellege, digitális és pénzügyi dimenziója, valamint jogi és politikai hatása tekintetében;
N. mivel az európai polgári kezdeményezésről szóló felülvizsgált rendelet 25. cikke értelmében a Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia az európai polgári kezdeményezés működését és jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet alkalmazásáról; mivel az első jelentését legkésőbb 2024. január 1-jéig kell benyújtania, amely egy olyan időszakot fog felölelni, amelyre a Covid19-világjárvány nyomta rá a bélyegét;
O. mivel a Parlament hozzá kíván járulni a Bizottság közelgő felülvizsgálatához annak érdekében, hogy tovább javítsa az európai polgári kezdeményezést mint a részvételi demokrácia egyedülálló, határokon átnyúló eszközét;
P. mivel a Covid19-világjárvány bebizonyította, hogy az európai polgári kezdeményezés eszköze kiszolgáltatott a külső válságokkal szemben; mivel az európai polgári kezdeményezésről szóló ideiglenes rendelet 2022 végéig volt alkalmazandó, amely a Covid19-világjárványra válaszul meghosszabbította az európai polgári kezdeményezési eljárás különböző szakaszaira vonatkozó határidőket;
Q. mivel a Bizottsághoz az európai polgári kezdeményezési eszköz bevezetése óta 125 európai polgári kezdeményezésre irányuló kérelem érkezett, amelyek közül 100-et vettek nyilvántartásba; mivel a Bizottsághoz 31 európai polgári kezdeményezésre irányuló kérelem érkezett, amelyek közül 29-et már nyilvántartásba vettek, egy pedig még elbírálás alatt áll; mivel a szervezők 21 európai polgári kezdeményezés iránti kérelmet vontak vissza a gyűjtési időszak vége előtt; mivel 54 európai polgári kezdeményezés érte el a gyűjtési időszak végét anélkül, hogy elérte volna a küszöbértéket;
R. mivel eddig az aláírók száma csak kilenc európai polgári kezdeményezés esetében érte el az egymilliós küszöbértéket („Right2Water”, „One of us”, „Stop vivisection”, „Ban glyphosate”, „Minority SafePack”, „End the Cage Age”, „Save bees and farmers”, „Stop Finning – Stop the trade” és „Save Cruelty Free Cosmetics”), amelyek közül az első hétre már válaszolt is a Bizottság; mivel a „Minority SafePack” kezdeményezés volt az első olyan európai polgári kezdeményezés, amelyet az európai polgári kezdeményezésről szóló felülvizsgált rendelet alapján vitattak meg a Parlamentben;
S. mivel az uniós polgároknak csak kis hányada tud az európai polgári kezdeményezés létezéséről és vesz részt aktívan bennük; mivel az eszköz ismeretének hiánya korlátozza a szervezők azon képességét, hogy egymillió aláírást gyűjtsenek egy európai polgári kezdeményezéshez;
T. mivel az Európa jövőjéről szóló konferencia végső következtetései azt javasolják, hogy javítsák a meglévő polgári részvételi eszközök hatékonyságát azáltal, hogy jobban tájékoztatják a polgárokat azokról, és biztonságosabbá, hozzáférhetőbbé, láthatóbbá és inkluzívabbá teszik őket; mivel a 2. európai polgári vitacsoport azt ajánlotta, hogy „az EU legyen határozottabb módon közelebb a polgárokhoz, és hogy az EU mozdítsa elő a polgári részvételi mechanizmusok alkalmazását”;
Fő következtetések
1. rámutat, hogy az európai polgári kezdeményezés olyan fontos, uniós szintű részvételi demokráciát szolgáló eszköz, amely akár uniós jogi aktusra irányuló javaslathoz is vezethet; sajnálja azonban, hogy az érvényes európai polgári kezdeményezések teljes száma és az eszköz uniós döntéshozatalra gyakorolt hatása továbbra is nagyon alacsony; ezért emlékeztet arra, hogy mind a szabályozási és intézményi kereteket, mind az európai polgári kezdeményezési eszköz igénybevételét fokozni kell láthatóságának, hozzáférhetőségének és jogi hatékonyságának javításával; fontosnak tartja a polgárok, különösen a fiatalok részvételének jelentős megerősítését az Unió demokratikus életében; úgy véli, hogy az európai polgári kezdeményezés fokozza az EU demokratikus dimenzióját az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása révén;
2. üdvözli az európai polgári kezdeményezések részleges nyilvántartásba vételét, amelyet a felülvizsgált európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet vezetett be, ami az első lépés az európai polgári kezdeményezések elfogadhatóságának növelése és hatékonyabb intézményi nyomon követése felé; emlékeztet arra, hogy az európai polgári kezdeményezéseknek tiszteletben kell tartaniuk az EUSZ 2. cikkében meghatározott uniós értékeket;
3. hangsúlyozza, hogy a támogató nyilatkozatok online gyűjtése alapvető fontosságú az európai polgári kezdeményezések sikere szempontjából; elismeri a központi online gyűjtési rendszer által a költségvetés és az időzítés tekintetében kínált előnyöket, és üdvözli a Bizottság által eszközöl javításokat, beleértve annak lehetőségét is, hogy személyre szabják a funkciókat, valamint statisztikákat bocsássanak a polgárok rendelkezésre; elismeri ugyanakkor az egyéni online gyűjtési rendszerek előnyeit is, amelyek nagyobb szabadságot biztosítanak a szervezőknek a saját igényeiknek megfelelő online gyűjtési rendszerek használatához; ezért aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az egyéni online gyűjtési rendszerek fokozatos megszüntetése negatív hatással járhat;
4. rámutat arra, hogy eddig lehetséges volt az egyéni online gyűjtési rendszerek beágyazása az adott európai polgári kezdeményezést támogató különböző civil társadalmi szervezetek weboldalaira további tanúsítási kötelezettségek nélkül; emlékeztet rá, hogy az egyéni online gyűjtési rendszer az innováció fontos mozgatórugója, amely jelentősen hozzájárult az európai polgári kezdeményezések támogatásának megerősítéséhez;
5. üdvözli, hogy számos tagállam úgy döntött, hogy csökkenti az európai polgári kezdeményezések támogatására jogosító alsó korhatárt;
6. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az elektronikus azonosítási (eID) rendszereket integrálják az európai polgári kezdeményezések aláírásának gyűjtésébe, és ösztönzi ezek használatát, beleértve az európai elektronikus azonosítási rendszerben kibocsátott aláírásokat is annak elfogadása után;
7. megjegyzi, hogy egyes tagállamokban nehézségekbe ütközik az aláírásgyűjtés amiatt, hogy az aláíróknak milyen típusú adatokat kell szolgáltatniuk;
8. kiemeli, hogy egyes tagállamokban az ellenőrzési és tanúsítási eljárások nem eléggé átláthatók;
9. üdvözli, hogy a Bizottság a Covid19-világjárvány kitörésére gyorsan reagálva meghosszabbította az európai polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos gyűjtési időszakot;
10. kiemeli, hogy az európai polgári kezdeményezések megszervezése eszközigényes és költséges folyamat; sajnálja, hogy az egyes polgárok számára nagy nehézséget jelent az európai polgári kezdeményezéseket szilárd szervezeti kapacitással és pénzügyi eszközökkel rendelkező szervezetek támogatása nélkül kezelni; hangsúlyozza ezért, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell a polgárok előtt az európai polgári kezdeményezések irányítása tekintetében álló szabályozási, adminisztratív és pénzügyi akadályokat; megjegyzi, hogy a különböző európai polgári kezdeményezések rendelkezésére álló pénzügyi források igen eltérőek; ezért hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezések szervezéséhez pénzügyi támogatásra van szükség;
11. megjegyzi, hogy nincs egyensúly a polgárok elvárásai, az európai polgári kezdeményezés megszervezéséhez szükséges hatalmas erőfeszítések és erőforrások, valamint azok gyenge jogi és politikai hatása között, még ha el is érték az aláírók száma kapcsán előírt egymilliós küszöbértéket, ami elrettentheti a polgárokat attól, hogy európai polgári kezdeményezést indítsanak, és gyengítheti az uniós intézményekbe vetett bizalmukat; hangsúlyozza, hogy a nyilvántartásba vételi szakaszban a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell a szabályozási akadályokat annak érdekében, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni az európai polgári kezdeményezésben mint menetrend-meghatározási eszközben rejlő lehetőségeket;
12. üdvözli, hogy az európai polgári kezdeményezésről szóló felülvizsgált rendelet az érvényes európai polgári kezdeményezéseket illetően hosszabb válaszadási időkeret biztosít, ami lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy teljes mértékben figyelembe vegye a vizsgálati szakaszban kifejtett véleményeket és álláspontokat;
13. sajnálatosnak tartja, hogy az érvényes európai polgári kezdeményezések gyenge jogi és politikai hatással bírnak; hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezésről szóló felülvizsgált rendelet célkitűzéseinek elérése és az eszközben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében a Bizottságnak megfelelően mérlegelnie kell az érvényes európai polgári kezdeményezéseket, valamint időben válaszolnia kell azokra; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak kellő figyelmet kell fordítania a Parlament azon érveire is, amelyek egy állásfoglalásban kifejezésre juttatják, hogy támogatják az érvényes európai polgári kezdeményezés követeléseit;
14. sajnálja, hogy a Bizottság nem tartotta szükségesnek a „Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” című európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos további jogi aktust vagy a jelenlegi jogszabályok módosítását; megismétli a Bizottsághoz intézett felhívását, hogy lépjen fel ezen európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban, és tegyen javaslatot az alapján jogi aktusokra; hangsúlyozza, hogy a kisebbségek jogainak megerősítése a „Minority SafePack” európai polgári kezdeményezés kérésének megfelelően az EU jövőbeli bővítésével összefüggésben is fontos;
15. üdvözli az európai polgári kezdeményezéssel foglalkozó szakértői csoport létrehozását; fontosnak tartja azonban, hogy az érintett civil társadalmi szervezetek véleményét megfelelően figyelembe vegyék a szakértői csoportban, és hogy képviselőik meghívást kapjanak annak üléseire minden olyan esetben, amikor részvételük hozzáadott értéket teremthet a csoport munkájához;
16. emlékeztet a Parlament azon kötelezettségére, hogy eljárási szabályzata 222. cikkének (8) és (9) bekezdésével összhangban értékelnie kell az egyes érvényes európai polgári kezdeményezéseket és a Bizottság által hozott intézkedéseket, különösen akkor, ha a Bizottság nem terjeszt elő, illetve nem hajt végre javaslatokat;
17. úgy véli, hogy mélyrehatóbb vitára van szükség az érvényes európai polgári kezdeményezésekben megfogalmazott aggályokról a parlamenti vitán túl; úgy véli, hogy a vita fokozásának és a nyomon követés megerősítésének egyik lehetséges módja az, ha az európai polgári kezdeményezések témáit felveszik a kapcsolódó kérdésekről összehívott polgári vitacsoportok vitáiba;
Ajánlások
18. felhívja a Bizottságot, hogy indítson széles körű többnyelvű tájékoztató kampányokat az európai polgári kezdeményezés eszközének népszerűsítése és az európai polgári kezdeményezések hatásának jobb kommunikálása érdekében, többek között a sikertörténetek és eredmények polgárokkal való megosztása révén; ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti szinten hangolják össze az európai polgári kezdeményezés eszközével kapcsolatos figyelemfelkeltő kampányokat; határozottan úgy véli, hogy a Parlamentet és kapcsolattartó irodáit be kell vonni a tájékoztató kampányokba; megjegyzi, hogy a kommunikációs kampányokba be kell vonni a regionális és helyi hatóságokat, és ezeket úgy kell kiigazítani, hogy a távoli területeken élő vagy rossz internet-hozzáféréssel rendelkező polgárok meghatározott csoportjait is megcélozzák;
19. kiemeli, hogy a polgárok aktív és hatékony részvétele az EU demokratikus életében, beleértve az európai polgári kezdeményezést is, szorosan kapcsolódik az állampolgári ismeretek oktatásához; megismétli, hogy az oktatási programokba és tantervekbe Unió-szerte be kell építeni és tovább kell erősíteni az uniós politikai döntéshozatal ismertségét;
20. hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezést minden rendelkezésre álló eszközzel hozzáférhetőbbé kell tenni a polgárok számára; hangsúlyozza, hogy továbbra is e részvételi eszköz megismertetésének javítására kell törekedni, különösen annak közösségi médiában való népszerűsítésével és az oktatási programokba és a tananyagba való beillesztésével, hogy arról minél több polgár tudomást szerezzen, különös tekintettel a fiatalokra; kiemeli az iskolák és egyetemek szerepét az állampolgári ismeretek oktatásának előmozdításában, és ösztönzi a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a polgárok részvételét az iskolák és egyetemek tananyagaival és tanórán kívüli tevékenységeivel kapcsolatos uniós döntéshozatalban; üdvözli e tekintetben a Bizottság által támogatott, az európai polgári kezdeményezések középiskolai oktatási modulját;
21. úgy véli, hogy az európai polgári kezdeményezések sokkal több támogatást és nyilvánosságot kaphatnának, ha azokat az érintett nemzeti szintű platformokon is népszerűsítenék; ösztönzi a Bizottságot, hogy az EU európai polgári kezdeményezésről szóló weboldalát kapcsolja össze a polgári részvétellel foglalkozó megfelelő nemzeti szintű online platformokkal az európai polgári kezdeményezések nagyobb láthatóságának elérése érdekében; felszólít az Unióban használt valamennyi részvételi eszköz központi platformjának létrehozására a szinergiák kialakítása és ezen eszközök alkalmazásának fokozása érdekében, a polgári részvételi infrastruktúra széttagoltságának korlátozása mellett;
22. felhívja a Bizottságot, hogy fogadjon el világos és egyértelmű eljárásokat, és adjon részletes válaszokat és lehetséges megoldásokat arra az esetre, ha a kezdeményezéseket részben vagy egészben elfogadhatatlannak nyilvánítják, lehetővé téve ezáltal a szervezők számára azok módosítását és újbóli benyújtását; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy a tagállamok illetékes hatóságaival folytatott strukturált együttműködés révén miként lehetne hatékonyabban nyomon követni az EU hatáskörén kívül eső európai polgári kezdeményezéseket;
23. felhívja a Bizottságot, hogy az európai polgári kezdeményezés digitális dimenziójának erősítése érdekében mérje fel azt a lehetőséget, hogy újra bevezeti a szervezők számára az egyéni online gyűjtési rendszerek használatának lehetőségét, beleértve annak biztonsági és adatvédelmi feltételeit is, ami lehetővé teszik a szervezők számára, hogy olyan módon tervezzenek és hajtsanak végre kampányokat, amely figyelembe veszi a különböző tagállamok és régiók többnyelvű és multikulturális összefüggéseit;
24. felkéri a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat – a nemzeti jogszabályaikkal összhangban – az európai polgári kezdeményezések támogatására jogosító alsó korhatár csökkentésére;
25. felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat az eID aláírási eszköz használatára;
26. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy lépjenek fel az adatgyűjtés nemzeti szabványainak egyszerűsítése és harmonizálása érdekében, valamint biztosísák, hogy az európai polgári kezdeményezések szervezői hozzáférést kapjanak az illetékes hatóság aktájához annak érdekében, hogy hatékony bírói jogvédelemért folyamodhassanak a jogellenes tanúsítási határozatokkal szemben;
27. kéri a Bizottságot, hogy az aláírások számát tekintve az egymilliós küszöbértéket elérő érvényes európai polgári kezdeményezések megszervezéséhez biztosítson pénzügyi támogatást; kéri a Bizottságot, hogy mérje fel annak lehetőségét, hogy az aláírások számát tekintve az egymilliós alatti, bizonyos küszöbértékeket elérő európai polgári kezdeményezések megszervezéséhez is biztosít pénzügyi támogatást;
28. kéri a Bizottságot, hogy kezdeményezzen megfelelő párbeszédet a szervezőkkel a céljaikról és azok lehető legjobb elérési módjairól annak érdekében, hogy komolyan és hatékonyan értékeljék a polgárok észrevételeit; rámutat arra, hogy ezt a párbeszédet, amelyet nyílt és pártatlan módon kell lefolytatni, már a gyűjtési időszak alatt meg lehetne kezdeni, és a vizsgálati időszakban meg kell erősíteni, és az európai polgári kezdeményezésről szóló bizottsági közleményt követően is folytatni kell;
29. felkéri a Bizottságot, hogy minden egyes érvényes európai polgári kezdeményezés esetében végezze el a javaslatok alapos értékelését és teljes mértékben tegyen eleget azon jogi kötelezettségének, hogy világosan, érthetően és részletesen megindokolja, miért tesz vagy nem tesz lépéseket; emlékeztet arra, hogy minden európai polgári kezdeményezést pártatlanul kell kezelni az egész eljárás során;
30. kéri a Bizottságot, hogy a közlemény kiadása után vegye fel a kapcsolatot az érvényes európai polgári kezdeményezések szervezőivel, ezáltal növelve hosszú távon a jogalkotási nyomon követés lehetőségét;
31. kötelezettséget vállal arra, hogy minden érvényes európai polgári kezdeményezést és minden olyan bizottsági közleményt követően szavaz, amely egy adott európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban jogi és politikai következtetéseket fogalmaz meg, ami a Parlament eljárási szabályzata 222. cikke (8) és (9) bekezdésének módosítását tenné szükségessé; úgy véli, hogy ezt az állásfoglalást saját kezdeményezésű jogalkotási jelentésnek is követnie kell;
32. kötelezettséget vállal arra, hogy – többek között a Szerződések jövőbeli felülvizsgálatával összefüggésben – tovább vizsgálja, hogy az EU jelenlegi és jövőbeli jogi keretében hogyan lehetne kiterjeszteni az európai polgári kezdeményezés hatályát, növelni annak hozzáférhetőségét és növelni hatékonyságát;
33. kötelezettséget vállal az EUSZ 11. cikke (4) bekezdésének felülvizsgálatára annak érdekében, hogy a Parlament szerepének erősítése révén növelje az európai polgári kezdeményezés hozzáférhetőségét és jogi hatékonyságát;
°
° °
34. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
Az elfogadás dátuma |
26.4.2023 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
21 0 1 |
||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Gerolf Annemans, Damian Boeselager, Włodzimierz Cimoszewicz, Gwendoline Delbos-Corfield, Salvatore De Meo, Daniel Freund, Sandro Gozi, Brice Hortefeux, Max Orville, Giuliano Pisapia, Paulo Rangel, Antonio Maria Rinaldi, Helmut Scholz, Pedro Silva Pereira, Loránt Vincze, Rainer Wieland |
|||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Pascal Durand, Sophia in ‘t Veld, Alin Mituța |
|||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés) |
Pablo Arias Echeverría, Jonás Fernández, Maria Walsh |
|||
AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA
21 |
+ |
ID |
Antonio Maria Rinaldi |
PPE |
Pablo Arias Echeverría, Salvatore De Meo, Brice Hortefeux, Paulo Rangel, Loránt Vincze, Maria Walsh, Rainer Wieland |
Renew |
Sandro Gozi, Sophia in 't Veld, Alin Mituța, Max Orville |
S&D |
Włodzimierz Cimoszewicz, Pascal Durand, Jonás Fernández, Giuliano Pisapia, Pedro Silva Pereira |
The Left |
Helmut Scholz |
Verts/ALE |
Damian Boeselager, Gwendoline Delbos-Corfield, Daniel Freund |
0 |
- |
|
|
1 |
0 |
ID |
Gerolf Annemans |
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodás