JELENTÉS a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

22.5.2023 - (COM(2022)0071 – C9‑0050/2022 – 2022/0051(COD)) - ***I

Jogi Bizottság
Előadó: Lara WoltersAz eljárási szabályzat 57. cikke szerinti társbizottsági vélemények előadói:
Raphaël Glucksmann, Külügyi Bizottság
Barry Andrews, Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
René Repasi, Gazdasági és Monetáris Bizottság
Samira Rafaela, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Tiemo Wölken, Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Módosítások

• 001-381 (PDF - 628 KB)
• 001-381 (DOC - 161 KB)
• 382-391 (PDF - 133 KB)
• 382-391 (DOC - 44 KB)
• 392-394 (PDF - 121 KB)
• 392-394 (DOC - 40 KB)
• 395-401 (PDF - 128 KB)
• 395-401 (DOC - 41 KB)
• 402-408 (PDF - 119 KB)
• 402-408 (DOC - 40 KB)
• 409-415 (PDF - 152 KB)
• 409-415 (DOC - 45 KB)
• 416-425 (PDF - 155 KB)
• 416-425 (DOC - 46 KB)
• 426-429 (PDF - 128 KB)
• 426-429 (DOC - 42 KB)
• 430-430 (PDF - 576 KB)
• 430-430 (DOC - 177 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2022)0071 – C9‑0050/2022 – 2022/0051(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2022)0071),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 50. cikkének (1) bekezdésére és (2) bekezdésének g) pontjára, valamint 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C9‑0050/2022),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2022. július 14-i véleményére[1],

– eljárási szabályzata 59. cikkére,

– tekintettel a Külügyi Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére,

– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0184/2023),

1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

 

Módosítás  1

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az Európai Unióról szóló szerződésben foglaltaknak megfelelően az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartásán, a szabadságon, a demokrácián, az egyenlőségen, a jogállamiságon és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapul. Ezeknek az Unió létrehozását is vezérlő alapvető értékeknek, továbbá az emberi jogok egyetemességének és oszthatatlanságának, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és a nemzetközi jogban foglalt elvek tiszteletben tartásának kell meghatároznia az Unió nemzetközi szintű szerepvállalását. E szerepvállalás keretében elősegíti a fejlődő országok fenntartható gazdasági, szociális és környezeti fejlődését.	(1) Az Európai Unióról szóló szerződésben és az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglaltaknak megfelelően az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartásán, a szabadságon, a demokrácián, az egyenlőségen, a jogállamiságon és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapul. Ezeknek az Unió létrehozását is vezérlő alapvető értékeknek, továbbá az emberi és környezeti jogok egyetemességének és oszthatatlanságának, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és a nemzetközi jogban foglalt elvek tiszteletben tartásának kell meghatároznia az Unió nemzetközi szintű szerepvállalását. E szerepvállalás keretében elősegíti a fejlődő országok fenntartható gazdasági, szociális és környezeti fejlődését.

Módosítás  2

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A környezet minőségének magas fokú védelme és javítása, valamint az alapvető európai értékek előmozdítása az európai zöld megállapodásról szóló bizottsági közlemény74 szerint az Unió prioritásai közé tartozik. E célkitűzések eléréséhez nemcsak a hatóságok közreműködésére, de a magánszereplők, különösen a vállalatok bevonására is szükség van.	(2) A környezet minőségének magas fokú védelme és javítása, valamint az alapvető európai értékek előmozdítása az európai zöld megállapodásról szóló bizottsági közlemény74 szerint az Unió prioritásai közé tartozik. E célkitűzések eléréséhez nemcsak a hatóságok közreműködésére, de a magánszereplők, különösen a vállalatok bevonására is szükség van. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191. cikke kimondja, hogy az Unió szakpolitikája hozzájárul a következőkhöz: a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások körültekintő és észszerű hasznosítása, valamint a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére, különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten.
__________________	__________________
74 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás, COM(2019)0640.	74 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás, COM(2019)0640.

Módosítás  3

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A méltányos átállást szolgáló erős szociális Európáról szóló közleményben75 a Bizottság vállalta, hogy a fenntarthatóságra való méltányos átállás érdekében korszerűsíti Európa szociális piacgazdaságát. Ez az irányelv a szociális jogok európai pillérét is erősíti majd, amely a méltányos munkafeltételeket biztosító jogok előmozdítását szolgálja. A tisztességes munka világszintű – globális értékláncokra is kiterjedő – előmozdításához kapcsolódó uniós szakpolitikák és stratégiák közé tartozik, amelyekről a világszerte biztosítandó tisztességes munkáról szóló bizottsági közlemény76 is említést tesz.	(3) A méltányos átállást szolgáló erős szociális Európáról szóló közleményben75 a Bizottság vállalta, hogy a fenntarthatóságra való méltányos átállás érdekében korszerűsíti Európa szociális piacgazdaságát, biztosítva, hogy senki se maradjon ki. Ez az irányelv a szociális jogok európai pillérét is erősíti majd, amely a méltányos munkafeltételeket biztosító jogok előmozdítását szolgálja. Emellett növeli a pillér láthatóságát és az iránta való felelősségvállalást a vállalkozások körében, amelynek bevonása elengedhetetlen a pillér hatékony végrehajtásához. A tisztességes munka világszintű – globális értékláncokra is kiterjedő – előmozdításához kapcsolódó uniós szakpolitikák és stratégiák közé tartozik, amelyekről a világszerte biztosítandó méltányos és tisztességes munkáról szóló bizottsági közlemény76 is említést tesz.
__________________	__________________
75 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa, COM(2020) 14 final.	75 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa, COM(2020)0014.
76 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a globális méltányos átmenet és a fenntartható helyreállítás érdekében a világszerte biztosítandó tisztességes munkáról, COM(2022) 66 final.	76 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a globális méltányos átmenet és a fenntartható helyreállítás érdekében a világszerte biztosítandó tisztességes munkáról, COM(2022)0066.

Módosítás  4

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A vállalatok magatartása minden gazdasági ágazatban kulcsfontosságú az Unió fenntarthatósági célkitűzéseinek sikeres eléréséhez, mivel az uniós vállalatok – különösen a nagyvállalatok – globális értékláncokra támaszkodnak. A vállalatoknak ugyancsak érdekében áll az emberi jogok és a környezet védelme, különös tekintettel a fogyasztók és a befektetők e területeket érintő aggályainak erősödésére. Már több kezdeményezés indult az értékközpontú átalakulást támogató vállalkozások felkarolására az Unióban77 és nemzeti szinten78 egyaránt.	(4) A vállalatok magatartása minden gazdasági ágazatban kulcsfontosságú az Unió fenntarthatósági célkitűzéseinek sikeres eléréséhez, mivel számos uniós vállalat támaszkodik globális értékláncokra. A vállalatoknak ugyancsak érdekében áll az emberi jogok és a környezet védelme, különös tekintettel a fogyasztók és a befektetők e területeket érintő aggályainak erősödésére. Már több kezdeményezés indult az értékközpontú átalakulást támogató vállalkozások felkarolására az Unióban77 és nemzeti szinten78 egyaránt, beleértve a több tagállamban, például Franciaországban és Németországban kötelező erejű jogszabályokat, amelyek miatt a szétaprózódás elkerülése és az egységes piacon működő vállalkozások jogbiztonságának biztosítása érdekében egyenlő versenyfeltételekre van szükség a vállalatok számára. Alapvető fontosságú továbbá a globális értékláncokra vonatkozó felelősségteljes és fenntartható megközelítés európai keretének létrehozása, tekintettel arra, hogy a vállalatok fontos szerepet töltenek be a fenntartható társadalom és gazdaság építésében.
__________________	__________________
77 Enterprise Models and the EU agenda (Vállalkozási modellek és az uniós program), CEPS Policy Insights, PI2021-02. sz., 2021. január.	77 Enterprise Models and the EU agenda (Vállalkozási modellek és az uniós program), CEPS Policy Insights, PI2021-02. sz., 2021. január.
78 Például: https://www.economie.gouv.fr/entreprises/societe-mission	78 Például: https://www.economie.gouv.fr/entreprises/societe-mission

Módosítás  5

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A felelős üzleti magatartásra vonatkozó hatályos nemzetközi normák előírják, hogy a vállalatoknak védeniük kell az emberi jogokat, és meghatározzák, hogyan kell gondoskodniuk a környezet védelméről a tevékenységeik során és az értékláncaik mentén. Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekben79 elismert módon a vállalatok feladata, hogy emberi jogi átvilágítás keretében feltárják, megelőzzék és csökkentsék a tevékenységeik káros emberi jogi hatásait, valamint beszámoljanak arról, hogyan kezelik e hatásokat. Ezek az irányelvek rögzítik, hogy a vállalkozásoknak kerülniük kell az emberi jogok megsértését, és kezelniük kell azokat a káros emberi jogi hatásokat, amelyeket okoztak, amelyekhez hozzájárultak, vagy amelyek saját tevékenységeik, leányvállalataik és közvetlen vagy közvetett üzleti kapcsolataik révén hozzájuk kötődik.	(5) A felelős üzleti magatartásra vonatkozó, bevált, hatályos nemzetközi normák, mint például az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek79 és az OECD felelősségteljes üzleti magatartáshoz szükséges kellő gondosságra vonatkozó útmutatásában pontosított79b, a multinacionális vállalkozásokra vonatkozó OECD-iránymutatások79a előírják, hogy a vállalatoknak védeniük kell az emberi jogokat, és meghatározzák, hogyan kell tiszteletben tartaniuk a környezet védelmét és gondoskodniuk arról a tevékenységeik során és az értékláncaik mentén. Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekben elismert módon a vállalatok feladata, hogy emberi jogi átvilágítás keretében feltárják, megelőzzék és csökkentsék a tevékenységeik káros emberi jogi hatásait, valamint beszámoljanak arról, hogyan kezelik e hatásokat. Ezek az irányelvek rögzítik, hogy a vállalkozásoknak kerülniük kell az emberi jogok megsértését, és kezelniük kell azokat a káros emberi jogi hatásokat, amelyeket okoztak, amelyekhez hozzájárultak, vagy amelyek saját tevékenységeik, leányvállalataik és közvetlen vagy közvetett üzleti kapcsolataik révén hozzájuk kötődik.
__________________	__________________
79 Egyesült Nemzetek Szervezete, Guiding Principles on Business and Human Rights: Implementing the United Nations ‘Protect, Respect and Remedy’ Framework (Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó irányelvek: a jogok védelmére, tiszteletben tartására és a jogorvoslatra vonatkozó ENSZ-keretrendszer végrehajtása), 2011, elérhető a következő internetcímen: https://www.ohchr.org/documents/publications/guidingprinciplesbusinesshr_en.pdf	79 Egyesült Nemzetek Szervezete, Guiding Principles on Business and Human Rights: Implementing the United Nations ‘Protect, Respect and Remedy’ Framework (Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó irányelvek: a jogok védelmére, tiszteletben tartására és a jogorvoslatra vonatkozó ENSZ-keretrendszer végrehajtása), 2011, elérhető a következő internetcímen: https://www.ohchr.org/documents/publications/guidingprinciplesbusinesshr_en.pdf
	79a Az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatási, 2011. évi aktualizált kiadás, elérhető a következő internetcímen: http://mneguidelines.oecd.org/guidelines/https://mneguidelines.oecd.org/mneguidelines/
	79b Az OECD felelős üzleti magatartásra vonatkozó útmutatása, 2018, és ágazati útmutatása, elérhető a következő internetcímen: https://www.oecd.org/investment/due-diligence-guidance-for-responsible-business-conduct.htm

Módosítás  6

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Az emberi jogi átvilágítás fogalmát pontosították és részletesebben kifejtették az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei80, amely a környezetvédelmi és az irányítási területre is kiterjesztették az átvilágítás alkalmazását. Az OECD felelős üzleti magatartásra vonatkozó útmutatása81 és ágazati útmutatása nemzetközileg elismert keret, amely az átvilágítás gyakorlati lépéseinek meghatározásával segít a vállalatoknak a tevékenységeik, értékláncaik és más üzleti kapcsolataik tényleges vagy lehetséges hatásainak feltárásában, megelőzésében, csökkentésében és a kezelésükről való beszámolásban. Az átvilágítás fogalma a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) multinacionális vállalatokra és szociálpolitikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú nyilatkozatába82 is beépül.	(6) Az emberi jogi átvilágítás fogalmát pontosították és részletesebben kifejtették az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei, amely a környezetvédelmi és az irányítási területre is kiterjesztették az átvilágítás alkalmazását. Az OECD felelős üzleti magatartásra vonatkozó útmutatása és ágazati útmutatása nemzetközileg elismert keret, amely az átvilágítás gyakorlati lépéseinek meghatározásával segít a vállalatoknak a tevékenységeik, értékláncaik és más üzleti kapcsolataik tényleges vagy lehetséges hatásainak feltárásában, megelőzésében, csökkentésében és a kezelésükről való beszámolásban. A multinacionális vállalatokra vonatkozó OECD-iránymutatások aláírói által létrehozott nemzeti kapcsolattartó pontok fontos szerepet játszanak a vállalatok kellő gondosságának előmozdításában azáltal, hogy szerepet játszanak az iránymutatások előmozdításában és nem bírósági panaszkezelési mechanizmusként működnek. Az átvilágítás fogalma a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) multinacionális vállalatokra és szociálpolitikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú nyilatkozatába82 is beépül.
__________________	__________________
80 Az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei, 2011. évi aktualizált kiadás, elérhető a következő internetcímen: http://mneguidelines.oecd.org/guidelines/https://mneguidelines.oecd.org/mneguidelines/
81 Az OECD felelős üzleti magatartásra vonatkozó útmutatása, 2018, és ágazati útmutatása, elérhető a következő internetcímen: https://www.oecd.org/investment/due-diligence-guidance-for-responsible-business-conduct.htm
82 Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Háromoldalú nyilatkozata a multinacionális vállalatokra és a szociálpolitikára vonatkozó elvekről, ötödik kiadás, 2017, elérhető a következő internetcímen: https://www.ilo.org/empent/Publications/WCMS_094386/lang--en/index.htm.	82 Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Háromoldalú nyilatkozata a multinacionális vállalatokra és a szociálpolitikára vonatkozó elvekről, ötödik kiadás, 2017, elérhető a következő internetcímen: https://www.ilo.org/empent/Publications/WCMS_094386/lang--en/index.htm.

Módosítás  7

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) Minden vállalatnak tiszteletben kell tartania a melléklet I. részének 2. szakaszában felsorolt nemzetközi egyezményekben rögzített emberi jogokat, és az ezen irányelv hatálya alá tartozó vállalatoknak átvilágítást kell végeznie és meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy azonosítsa és kezelje az értéklánca mentén előforduló, emberi jogokra gyakorolt káros hatásokat. Az átvilágítás mértéke és jellege a vállalat méretétől, ágazatától, működési környezetétől és kockázati profiljától függően változhat.

Módosítás  8

 

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A tartós, befogadó és fenntartható, gazdasági növekedés előmozdítására irányuló célkitűzések is szerepelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének fenntartható fejlődési céljai83, amelyeket 2015-ben az összes ENSZ-tagállam által elfogadott. Az Unió maga is célul tűzte ki az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak teljesítését. A magánszektor közreműködik e célok elérésében.	(7) A tartós, befogadó és fenntartható, gazdasági növekedés előmozdítására irányuló célkitűzések is szerepelnek az Egyesült Nemzetek Szervezetének fenntartható fejlődési céljai83, amelyeket 2015-ben az összes ENSZ-tagállam által elfogadott. Az Unió maga is célul tűzte ki az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak teljesítését. A magánszektor közreműködik e célok elérésében. Az ukrajnai orosz agresszióból, az energiaválságból, a Covid19 továbbra is fennálló következményeiből és az agrár-élelmiszeripari lánc biztonságának fenntartására és megerősítésére irányuló kísérletekből eredő jelenlegi geopolitikai helyzetben a magánszektor hozzájárulhat a tartós, inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés előmozdításához, elkerülve ugyanakkor az egyensúlyhiány kialakulását a belső piacon.
__________________	__________________
83 https://www.un.org/ga/search/view_doc.asp?symbol=A/RES/70/1&Lang=E.	83 https://www.un.org/ga/search/view_doc.asp?symbol=A/RES/70/1&Lang=E.

Módosítás  9

 

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (amelynek az Unió és tagállamai részes felei) alapján létrejött nemzetközi megállapodások, köztük a Párizsi Megállapodás84 és a közelmúltbeli glasgow-i éghajlati paktum85 pontos lehetőségeket határoz meg éghajlatváltozás kezelésére és a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartására. Az összes aláíró féltől elvárt konkrét intézkedéseken túlmenően a magánszektor szerepe, különösen a befektetési stratégiái központi jelentőségűnek tekinthetők e célok elérésében.	(8) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (amelynek az Unió és tagállamai részes felei) alapján létrejött nemzetközi megállapodások, köztük a Párizsi Megállapodás84 és a közelmúltbeli glasgow-i éghajlati paktum85 pontos lehetőségeket határoz meg éghajlatváltozás kezelésére és a globális felmelegedés 1,5 °C alatt tartására. Az összes aláíró féltől elvárt konkrét intézkedéseken túlmenően a magánszektor szerepe, különösen a befektetési stratégiái szintén központi jelentőségűnek tekinthetők e célok elérésében. Míg 1988 óta mindössze 100 vállalat volt a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátása több mint 70%-ának forrása, alapvető ellentmondás van a vállalati éghajlat-politikai kötelezettségvállalások és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló tényleges beruházásaik között. Ez az irányelv ezért fontos jogalkotási eszköz a klímasemlegességgel kapcsolatos félrevezető állítások elkerüléséhez, valamint a zöldrefestés és a fosszilis tüzelőanyagok elterjedése elleni globális küzdelemhez a nemzetközi és európai éghajlat-politikai célkitűzések elérése érdekében, amint az a legújabb tudományos jelentések ajánlásaiban is szerepel85a.
__________________	__________________
84 https://unfccc.int/files/essential_background/convention/application/pdf/english_paris_agreement.pdf.	84 https://unfccc.int/files/essential_background/convention/application/pdf/english_paris_agreement.pdf.
85 Glasgow-i éghajlati paktum, elfogadva 2021. november 13-án, a Glasgow-ban tartott COP26 éghajlatváltozási konferencián, elérhető a következő internetcímen: https://unfccc.int/sites/default/files/resource/cma2021_L16_adv.pdf.https://unfccc.int/sites/default/files/resource/cma2021_L16_adv.pdf	85 Glasgow-i éghajlati paktum, elfogadva 2021. november 13-án, a Glasgow-ban tartott COP26 éghajlatváltozási konferencián, elérhető a következő internetcímen: https://unfccc.int/sites/default/files/resource/cma2021_L16_adv.pdf.https://unfccc.int/sites/default/files/resource/cma2021_L16_adv.pdf
	85a CDP Carbon Majors Report, 2017 Influence Map Report, Big Oil's Real Agenda on Climate Change 2022, 2022. szeptember, https://influencemap.org/report/Big-Oil-s-Agenda-on-Climate-Change-2022-19585 IEA, Net Zero by 2050, A Roadmap for the Global Energy Sector, 51. o.

Módosítás  10

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Az európai klímarendeletben86 az Unió jogilag is kötelezettséget vállalt arra, hogy 2050-re klímasemlegessé válik, 2030-ig pedig legalább 55 %-kal csökkenti a kibocsátását. Mindkét kötelezettségvállalás teljesítéséhez változásra van szükség a vállalatok termelésében és beszerzésében. A Bizottság 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célterve87 modellezi a különböző gazdasági ágazatoktól elvárt, eltérő mértékű kibocsátáscsökkentést, noha az összes forgatókönyv szerint jelentősen csökkenteni kell a kibocsátást mindegyik ágazatban ahhoz, hogy az Unió éghajlat-politikai célkitűzései teljesüljenek. A célterv azt is kiemeli, hogy „a vállalatirányítási – többek között a fenntartható finanszírozással kapcsolatos – szabályok és gyakorlatok megváltoztatásának köszönhetően a vállalattulajdonosok és -vezetők tevékenységeikben és stratégiáikban prioritásként fogják kezelni a fenntarthatósági célkitűzéseket”. Az európai zöld megállapodásról szóló 2019. évi közlemény88 szerint minden uniós fellépést és szakpolitikát össze kell fogni annak érdekében, hogy az EU sikeres és igazságos átmenetet valósíthasson meg fenntartható jövő érdekében. Azt is kimondja, hogy a fenntarthatóságot még inkább be kell építeni a vállalatirányítási keretbe.	(9) Az európai klímarendeletben86 az Unió jogilag is kötelezettséget vállalt arra, hogy 2050-re klímasemlegessé válik, 2030-ig pedig legalább 55 %-kal csökkenti a kibocsátását. Mindkét kötelezettségvállalás teljesítéséhez változásra van szükség a vállalatok termelésében és beszerzésében. A Bizottság 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célterve87 modellezi a különböző gazdasági ágazatoktól elvárt, eltérő mértékű kibocsátáscsökkentést, noha az összes forgatókönyv szerint jelentősen csökkenteni kell a kibocsátást mindegyik ágazatban ahhoz, hogy az Unió éghajlat-politikai célkitűzései teljesüljenek. A célterv azt is kiemeli, hogy „a vállalatirányítási – többek között a fenntartható finanszírozással kapcsolatos – szabályok és gyakorlatok megváltoztatásának köszönhetően a vállalattulajdonosok és -vezetők tevékenységeikben és stratégiáikban prioritásként fogják kezelni a fenntarthatósági célkitűzéseket”. Az Unió 2030-ig szóló általános környezetvédelmi cselekvési programja87a (a továbbiakban: „8. környezetvédelmi cselekvési program”) az uniós fellépés keretét képezi a környezetvédelem és az éghajlatvédelem területén, és az a célja, hogy igazságos, méltányos és inkluzív módon felgyorsítsa a zöld átállást egy klímasemleges, fenntartható, toxikus anyagoktól mentes, erőforrás-hatékony, megújuló energiaforrásokon alapuló, rugalmas és versenyképes körforgásos gazdaságra, valamint megvédje, helyreállítsa és javítsa a környezet állapotát, többek között a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és visszafordítása révén. Az európai zöld megállapodásról szóló 2019. évi közlemény88 szerint minden uniós fellépést és szakpolitikát össze kell fogni annak érdekében, hogy az EU sikeres és igazságos átmenetet valósíthasson meg fenntartható jövő érdekében, amelyből senki sem marad ki. Azt is kimondja, hogy a fenntarthatóságot még inkább be kell építeni a vállalatirányítási keretbe.
__________________	__________________
86 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet), PE/27/2021/REV/1 (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).	86 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet), PE/27/2021/REV/1 (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).
87 SWD(2020) 176.	87 SWD(2020) 176.
	87a A 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési program
88 COM(2019)0640.	88 COM(2019)0640.

Módosítás  11

 

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv91, a biodiverzitási stratégia92, a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia93 és a vegyi anyagokra vonatkozó stratégia94, valamint „A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében”95, az Ipar 5.096, valamint a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv97 és a kereskedelempolitika felülvizsgálatáról szóló 2021. évi közlemény98 a fenntartható vállaltirányításra vonatkozó kezdeményezést is az eleme közé sorolja.	(11) A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv91, a biodiverzitási stratégia92, a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia93 és a vegyi anyagokra vonatkozó stratégia94, az uniós gyógyszerstratégia94a, az „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé” című, 2021 évi uniós cselekvési terv94b, valamint „A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében”95, az Ipar 5.096, valamint a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv97 és a kereskedelempolitika felülvizsgálatáról szóló 2021. évi közlemény98 a fenntartható vállalatirányításra vonatkozó kezdeményezést is az elemei közé sorolja. Az ezen irányelv szerinti átvilágítási követelményeknek ezért hozzá kell járulniuk a biológiai sokféleség megőrzéséhez és helyreállításához, valamint a környezet, különösen a levegő, a víz és a talaj állapotának javításához. Emellett hozzá kell járulniuk a toxikus anyagoktól mentes körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsításához is. Az ezen irányelv szerinti átvilágítási követelményeknek ezenkívül hozzá kell járulniuk a toxikus anyagoktól mentes környezet elérését célzó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv megvalósításához, valamint az emberek, állatok és ökoszisztémák egészségének és jóllétének a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és negatív hatásokkal szembeni védelméhez is.
__________________	__________________
91 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv, COM(2020)0098.	91 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv, COM(2020)0098.
92 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!, COM(2020)0380.	92 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!, COM(2020)0380.
93 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért, COM(2020) 381 final.	93 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért, COM(2020)0381.
94 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!, COM(2020) 667 final.	94 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!, COM(2020)0667.
95 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében, COM(2021) 350 final.	95 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében, COM(2021)0350.
96 Ipar 5.0, elérhető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/industrial-research-and-innovation/industry-50_en	96 Ipar 5.0, elérhető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/industrial-research-and-innovation/industry-50_en
97 https://op.europa.eu/webpub/empl/european-pillar-of-social-rights/hu/index.html/	97 https://op.europa.eu/webpub/empl/european-pillar-of-social-rights/hu/index.html/
98 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A kereskedelempolitika felülvizsgálata – Nyitott, fenntartható és határozott kereskedelempolitika, COM(2021) 66 final.	98 Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A kereskedelempolitika felülvizsgálata – Nyitott, fenntartható és határozott kereskedelempolitika, COM(2021)0066.

Módosítás  12

 

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) Ez az irányelv összhangban van az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2020–2024-es időszakra szóló uniós cselekvési tervvel99. Ez a cselekvési terv prioritásként határozza meg az uniós szerepvállalás megerősítését az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek és más vonatkozó nemzetközi iránymutatások, például a multinacionális vállalkozásokra vonatkozó OECD-irányelvek világszintű végrehajtásának tevékeny előmozdításában, többek között átvilágítási normák előterjesztésével.	(12) Ez az irányelv összhangban van az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2020–2024-es időszakra szóló uniós cselekvési tervvel99. Ez a cselekvési terv prioritásként határozza meg az uniós szerepvállalás megerősítését az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek és a multinacionális vállalkozásokra vonatkozó – az OECD felelősségteljes üzleti magatartáshoz szükséges kellő gondosságra vonatkozó útmutatásában pontosított – OECD-iránymutatások mint releváns iránymutatások világszintű végrehajtásának tevékeny előmozdításában, többek között átvilágítási normák előterjesztésével.
__________________	__________________
99 Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv 2020–2024, JOIN(2020) 5 final.	99 Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv 2020–2024, JOIN(2020)0005.

Módosítás  13

 

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) Az Európai Parlament 2021. március 10-i állásfoglalásában felhívta a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot átfogó vállalati átvilágítási kötelezettségre vonatkozó uniós szabályokra100. A Tanács a globális ellátási láncokban biztosított emberi jogokról és a tisztességes munkáról szóló, 2020. december 1-i következtetéseiben felhívta a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a fenntartható vállaltirányításra vonatkozó uniós keretre, amely a globális ellátási láncok mentén alkalmazandó ágazatközi vállalati átvilágítási kötelezettségeket is magában foglal101. Az Európai Parlament emellett a fenntartható vállalatirányításról 2020. december 2-án elfogadott saját kezdeményezésű jelentésében az igazgatói feladatok tisztázására is felhívott. Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság a 2022. évi jogalkotási prioritásokról szóló együttes nyilatkozatában102 vállalta, hogy emberközpontú gazdaságot alakít ki, és javítja a fenntartható vállaltirányításra vonatkozó szabályozási keretet.	(13) Az Európai Parlament 2021. március 10-i állásfoglalásában felhívta a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot átfogó vállalati átvilágítási kötelezettségekre vonatkozó uniós szabályokra, amelyek következményei az átvilágítás elmulasztása miatt kárt okozó vagy ahhoz hozzájáruló vállalatok polgári jogi felelősségére is kiterjednek. A Tanács a globális ellátási láncokban biztosított emberi jogokról és a tisztességes munkáról szóló, 2020. december 1-i következtetéseiben felhívta a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a fenntartható vállaltirányításra vonatkozó uniós keretre, amely a globális ellátási láncok mentén alkalmazandó ágazatközi vállalati átvilágítási kötelezettségeket is magában foglal101. Az Európai Parlament emellett a fenntartható vállalatirányításról 2020. december 2-án elfogadott saját kezdeményezésű jelentésében az igazgatói feladatok tisztázására is felhívott. Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság a 2022. évi jogalkotási prioritásokról szóló együttes nyilatkozatában102 vállalta, hogy emberközpontú gazdaságot alakít ki, és javítja a fenntartható vállaltirányításra vonatkozó szabályozási keretet.
__________________	__________________
100 Az Európai Parlament 2021. március 10-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a vállalati átvilágításról és a vállalati elszámoltathatóságról (2020/2129(INL)), P9_TA(2021)0073, elérhető a következő internetcímen https://oeil.secure.europarl.europa.eu/oeil/popups/ficheprocedure.do?lang=en&reference=2020/2129(INL)	100 Az Európai Parlament 2021. március 10-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a vállalati átvilágításról és a vállalati elszámoltathatóságról (2020/2129(INL)), P9_TA(2021)0073, elérhető a következő internetcímen https://oeil.secure.europarl.europa.eu/oeil/popups/ficheprocedure.do?lang=en&reference=2020/2129(INL)
101 A Tanács következtetései az emberi jogokról és a tisztességes munkáról a globális ellátási láncokban (13512/20), 2020. december 1.	101 A Tanács következtetései az emberi jogokról és a tisztességes munkáról a globális ellátási láncokban (13512/20), 2020. december 1.
102 Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság együttes nyilatkozata az Európai Unió 2022. évi jogalkotási prioritásairól, elérhető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/joint_declaration_2022.pdf	102 Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság együttes nyilatkozata az Európai Unió 2022. évi jogalkotási prioritásairól, elérhető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/joint_declaration_2022.pdf

Módosítás  14

 

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) Ezen irányelv célja annak biztosítása, hogy a belső piacon működő vállalatok hozzájáruljanak a gazdaságok és társadalmak fenntartható fejlődéséhez és fenntarthatósági átállásához azzal, hogy feltárják, megelőzik és csökkentik, illetve megszüntetik és minimalizálják a saját tevékenységeikhez, a leányvállalataikhoz és az értékláncaikhoz kapcsolódó, lehetséges vagy tényleges káros emberi jogi és környezeti hatásokat.	(14) Ezen irányelv célja annak biztosítása, hogy az emberi jogok és a környezet tiszteletben tartása révén a belső piacon működő vállalatok hozzájáruljanak a gazdaságok és társadalmak fenntartható fejlődéséhez és fenntarthatósági átállásához azzal, hogy feltárják, megelőzik és csökkentik, illetve megszüntetik, korrigálják és minimalizálják, illetve adott esetben rangsorolják a saját tevékenységeikhez, a leányvállalataikhoz és az értékláncaikhoz kapcsolódó, lehetséges vagy tényleges káros emberi jogi és környezeti hatásokat, és biztosítják, hogy azok, akiket e kötelezettség elmulasztása érint, hozzáférjenek az igazságszolgáltatáshoz és a jogorvoslati lehetőségekhez. Ez az irányelv nem érinti a tagállamoknak az emberi jogok és a környezet tiszteletben tartására vonatkozó, nemzetközi jog szerinti felelősségét és kötelességét.

Módosítás  15

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) A vállalatoknak ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelően gondoskodniuk kell átvilágítási intézkedések kialakításáról és végrehajtásáról a saját tevékenységeik, a leányvállalataik, valamint az értékláncaik mentén fennálló tartós közvetlen és közvetett üzleti kapcsolataik tekintetében. Ez az irányelv nem írhatja elő a tagállamoknak, hogy minden körülmények között garantálják, hogy soha nem merülnek fel káros hatások, vagy azokat megszüntetik. Például olyan üzleti kapcsolatok tekintetében, amelyeknél a káros hatás állami beavatkozásból fakad, a vállalatoknak nem feltétlenül áll módjukban elérni ezt az eredményt. Ezért az ezen irányelvben meghatározott fő kötelezettségeknek „eszközökre vonatkozó kötelezettségeknek” kell lenniük. A vállalatoknak olyan megfelelő intézkedéseket kell hozniuk, amelyektől észszerűen várható, hogy a káros hatás megelőzését vagy minimalizálását eredményezik az adott eset körülményei között. Figyelembe kell venni, milyen sajátosságokkal rendelkezik az egyes vállalatok értéklánca, valamint az értékláncon belüli partnereik tevékenysége szerinti ágazat vagy földrajzi terület, a vállalatok mennyire képesek befolyásolni a követlen és közvetett üzleti kapcsolataikat, és tudnák-e növelni ezt a befolyásukat.	(15) A vállalatoknak ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelően lehetőségeikhez mérten gondoskodniuk kell átvilágítási intézkedések kialakításáról és végrehajtásáról a saját tevékenységeik, a leányvállalataik tevékenységei, valamint az értékláncaik mentén fennálló közvetlen és közvetett üzleti kapcsolataik tekintetében. Ez az irányelv nem írhatja elő a tagállamoknak, hogy minden körülmények között garantálják, hogy soha nem merülnek fel káros hatások, vagy azokat megszüntetik. Például olyan üzleti kapcsolatok tekintetében, amelyeknél a káros hatás állami beavatkozásból fakad, a vállalatoknak nem feltétlenül áll módjukban elérni ezt az eredményt. Ezért az ezen irányelvben meghatározott fő kötelezettségeknek „eszközökre vonatkozó kötelezettségeknek” kell lenniük. A vállalatoknak olyan megfelelő intézkedéseket kell hozniuk, amelyektől észszerűen várható, hogy a káros hatás megelőzését vagy minimalizálását eredményezik az adott eset körülményei között, és amelyek arányosak és összemérhetőek a káros hatás súlyosságának és valószínűségének mértékével, valamint a társaság méretével, erőforrásaival és kapacitásaival. Figyelembe kell venni, milyen sajátosságokkal rendelkezik az egyes vállalatok értéklánca, valamint az értékláncon belüli partnereik tevékenysége szerinti ágazat vagy földrajzi terület, a vállalatok mennyire képesek befolyásolni az üzleti kapcsolataikat, és tudnák-e növelni ezt a befolyásukat.

Módosítás  16

 

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) Az ezen irányelvben foglalt átvilágítási eljárásnak ki kell terjednie a felelős üzleti magatartás tekintetében követendő kellő gondosságra vonatkozó OECD-útmutatásban meghatározott hat lépésre, amely a káros emberi jogi és környezeti hatások vállalatok általi feltárására és kezelésére irányuló átvilágítási intézkedéseket foglal magában. Ez az eljárás a következő lépésekből áll: (1) az átvilágítás beépítése a politikákba és az ügyviteli rendszerekbe, 2. a káros emberi jogi és környezeti hatások feltárása és értékelése, 3. a tényleges és lehetséges káros emberi jogi és környezeti hatások megelőzése, megszüntetése vagy minimalizálása, 4. az intézkedések eredményességének értékelése, 5. kommunikáció és 6. korrekció.	(16) Az ezen irányelvben foglalt átvilágítási eljárásnak ki kell terjednie a felelős üzleti magatartás tekintetében követendő kellő gondosságra vonatkozó OECD-útmutatásban meghatározott hat lépésre, amely a káros emberi jogi és környezeti hatások vállalatok általi feltárására és kezelésére irányuló átvilágítási intézkedéseket foglal magában. Ez az eljárás a következő lépésekből áll: (1) az átvilágítás beépítése a politikákba és az ügyviteli rendszerekbe, 2. a káros emberi jogi és környezeti hatások feltárása és értékelése, 3. a tényleges és lehetséges káros emberi jogi és környezeti hatások megelőzése, megszüntetése vagy minimalizálása, 4. az intézkedések eredményességének ellenőrzése, nyomon követése és értékelése, 5. kommunikáció és 6. korrekció.

Módosítás  17

 

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) Káros emberi jogi és környezeti hatások a vállalatok saját tevékenységeiben, leányvállalataiknál, termékeikben és értékláncaikban fordulnak elő, különösen a nyersanyagbeszerzés, a gyártás, illetve a termék- vagy hulladékártalmatlanítás szintjén. Az átvilágításnak akkor lesz érdemi hatása, ha a termék gyártásának, felhasználásának és ártalmatlanításának, illetve a szolgáltatás nyújtásának teljes élettartama alatt felmerülő káros emberi jogi és környezeti hatásokra kiterjed a saját tevékenységek, a leányvállalatok és az értékláncok szintjén egyaránt.	(17) Káros emberi jogi és környezeti hatások a vállalatok saját tevékenységeiben, leányvállalataiknál, termékeikben, szolgáltatásaiban és értékláncaikban fordulnak elő, különösen a nyersanyagbeszerzés, a gyártás, illetve a termék- vagy hulladékártalmatlanítás szintjén. Az átvilágításnak akkor lesz érdemi hatása, ha a termék gyártásának, értékesítésének és a termékkel kapcsolatos hulladékgazdálkodásnak, illetve a szolgáltatás nyújtásának teljes élettartama alatt felmerülő káros emberi jogi és környezeti hatásokra kiterjed a saját tevékenységek, a leányvállalatok és az értékláncok szintjén egyaránt.

Módosítás  18

 

Irányelvre irányuló javaslat

17 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(17a) A globális értékláncokat, különösen a kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncait elérik a természeti vagy ember okozta veszélyek káros hatásai. A kritikus értékláncokat érintő kockázatokat a Covid19-válság tette nyilvánvalóvá, miközben e sokkok gyakorisága és hatása a jövőben valószínűleg növekedni fog, ami az infláció egyik hajtóereje lesz, és a makrogazdasági volatilitás, valamint a piaci és kereskedelmi bizonytalanság növekedéséhez vezet. Ennek kezelése érdekében az Uniónak évente uniós szinten értékelést kell készítenie a vállalatok értékláncaikat érintő kedvezőtlen fejleményekkel szembeni rezilienciájáról, amely feltérképezné és értékelné a vállalatok értékláncainak kockázatait – beleértve az externáliákat is –, valamint a társadalmi, környezeti és politikai kockázatokat, illetve lehetséges válaszokkal szolgálnának e kockázatokra.

Módosítás  19

 

Irányelvre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) Az értékláncot a vállalat termékének gyártásához vagy szolgáltatásának nyújtásához kapcsolódó tevékenységek alkotják, ideértve a termék vagy a szolgáltatás fejlesztését, a termék felhasználását és ártalmatlanítását, valamint a vállalattal tartós üzleti kapcsolatban álló vállalkozások kapcsolódó tevékenységeit is. Magában kell foglalnia egyrészt azokat a tartós közvetlen és közvetett üzleti kapcsolatokat, amelyek keretében az értéklánc felsőbb szintjein lévő szereplők a vállalat tevékenységeinek folytatásához szükséges nyersanyagokat, termékeket vagy résztermékeket terveznek, termelnek ki, gyártanak, szállítanak, tárolnak és biztosítanak, illetve ilyen szolgáltatásokat nyújtanak, másrészt azokat a kapcsolatokat, köztük a tartós közvetlen és közvetett üzleti kapcsolatokat, amelyek keretében az értéklánc alsóbb szintjein lévő szereplők termékeket vagy résztermékeket használnak fel vagy vesznek át, illetve szolgáltatásokat vesznek igénybe a vállalattól, egészen a termék élettartamában végéig, ideértve többek között a termék kiskereskedőnek történő forgalmazását, a termék szállítását és tárolását, a termék szétszerelését, valamint újrahasznosítását, komposztálását vagy hulladéklerakóban történő elhelyezését is.	(18) Az értékláncot a vállalat termékének gyártásához, forgalmazásához és értékesítéséhez, vagy szolgáltatásának nyújtásához kapcsolódó tevékenységek alkotják, ideértve a termék vagy a szolgáltatás fejlesztését, és a termékkel kapcsolatos hulladékgazdálkodást, valamint a vállalattal tartós üzleti kapcsolatban álló vállalkozások kapcsolódó tevékenységeit is. Magában kell foglalnia a vállalatnak a nyersanyagok, termékek vagy termékrészek tervezésével, kitermelésével, gyártásával, szállításával, tárolásával és biztosításával, valamint áruk értékesítésével vagy forgalmazásával, illetve szolgáltatások nyújtásával vagy fejlesztésével kapcsolatos üzleti kapcsolatainak tevékenységeit, beleértve a hulladékgazdálkodást, a szállítást és a tárolást, kivéve az egyéni fogyasztók által a termékkel kapcsolatban végzett hulladékgazdálkodást.

Módosítás  20

 

Irányelvre irányuló javaslat

18 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(18a) Bizonyos helyzetekben, amikor a termékeket üzleti kapcsolat keretében értékesítik vagy forgalmazzák, előfordulhat, hogy a vállalatok kevésbé képesek nyomon követni a hatásokat azzal a céllal, hogy észszerű lépéseket tegyenek azok megelőzésére vagy enyhítésére. Ilyen helyzetekben fontos lesz a tényleges és potenciális hatások azonosítása, valamint a megelőző vagy enyhítő intézkedések meghozatala az első értékesítés vagy forgalmazás előtt és annak időpontjában, valamint az említett üzleti kapcsolatokkal való nyomon követés vagy folyamatos interakciók során, amennyiben az ilyen hatások észszerűen előreláthatók, vagy ha az értesítési eljárás keretében jelentős hatásokról értesítik őket.

Módosítás  21

 

Irányelvre irányuló javaslat

18 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(18b) Amikor egy vállalat újrafeldolgozott anyagot tartalmazó termékeket szerez be, nehéz lehet ellenőrizni a másodlagos nyersanyagok eredetét. Ilyen helyzetekben a vállalatnak megfelelő intézkedéseket kell hoznia a másodlagos nyersanyagoknak az érintett beszállítóig történő nyomon követése érdekében, és értékelnie kell, hogy rendelkezésre állnak-e megfelelő információk az anyag újrafeldolgozásának igazolására.

Módosítás  22

 

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19) A kölcsönt, hitelt vagy egyén pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szabályozott pénzügyi vállalkozások esetében az ilyen szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó „értékláncnak” a szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek tevékenységeire és az adott szerződéshez kapcsolódó tevékenységeket folytató leányvállalataikra kell korlátozódnia. A nem szakmai vagy üzleti minőségben eljáró, háztartásnak vagy természetes személynek minősülő ügyfeleket, valamint a kis- és középvállalkozásokat nem kell az értéklánc részének tekinteni. Az adott ügyfél értékláncának részét képező vállalatok vagy más jogi személyek tevékenységeit nem kell figyelembe venni.	(19) Az értékláncon belül a szerződés megkötéséhez köthető szolgáltatásokat nyújtó szabályozott pénzügyi vállalkozások esetében az ilyen szolgáltatások nyújtásának magában kell foglalnia a szolgáltatásokat közvetlenül igénybe vevő ügyfelek és az adott szerződéshez kapcsolódó tevékenységeket folytató leányvállalataik tevékenységeit. A szabályozott pénzügyi vállalkozások átvilágítási gyakorlatai közötti átfedések elkerülése érdekében az adott ügyfél értékláncának részét képező vállalatok vagy más jogi személyek tevékenységei nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, ha az átvilágítási kötelezettségeket az uniós jog máshol állapítja meg. A nem szakmai vagy üzleti minőségben eljáró, háztartásnak vagy természetes személynek minősülő ügyfeleket, valamint a kis- és középvállalkozásokat nem kell a szabályozott pénzügyi vállalkozás értéklánca részének tekinteni.

Módosítás  23

 

Irányelvre irányuló javaslat

19 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(19a) A szabályozott pénzügyi vállalkozások és más vállalatok a hitelminősítő intézetektől, fenntarthatósági minősítő intézetektől vagy referenciamutató-kezelőktől származó információkon kívüli információkat is fel kell használniuk.

Módosítás  24

 

Irányelvre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) Annak érdekében, hogy a vállalatok megfelelően feltárhassák a káros hatásokat az értékláncukban, és megfelelően érvényesíteni tudják az érdeküket, az ezen irányelvben megállapított átvilágítási kötelezettségeknek a tartós üzleti kapcsolatokra kell szorítkozniuk. Ezen irányelv alkalmazásában a tartós üzleti kapcsolatok olyan közvetlen és közvetett üzleti kapcsolatok, amelyek a szoros jellegükre és az időtartamukra tekintettel időtállóak vagy várhatóan időtállóak lesznek, és nem csak elhanyagolható vagy kiegészítő szerepük van az értékláncban. Az üzleti kapcsolatok „tartós” jellegét időszakosan, legalább 12 havonta újra kell értékelni. Ha a vállalat közvetlen üzleti kapcsolata tartós, akkor a vele összefüggő valamennyi közvetett üzleti kapcsolat is tartósnak tekintendő az adott vállalkozás esetében.	törölve

Módosítás  25

 

Irányelvre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) Ezen irányelv alapján az átlagosan több mint 500 munkavállalót foglalkoztató és a legutóbbi pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben világszinten 150 millió EUR-t meghaladó nettó árbevétellel rendelkező uniós vállalatokat kell kötelezni átvilágításra. Ez e feltételeket nem teljesítő, de átlagosan több mint 250 munkavállalót foglalkoztató, a legutóbbi pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben világszinten 40 millió EUR-t meghaladó nettó árbevétellel rendelkező és egy vagy több nagy hatású ágazatban tevékenykedő vállalatok esetében az ezen irányelv átültetési időszakának végét követő két év elteltével kel alkalmazni az átvilágítási követelményt. A teher arányosságának biztosítása érdekében az említett nagy hatású ágazatokban tevékenykedő vállalatokat kötelezni kell arra, hogy a súlyosan káros hatásokra összpontosító, célirányosabb átvilágítást végezzenek. A kölcsönmunkaerőt, ezen belül az (EU) 2018/957 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel103 módosított 96/71/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint kiküldött munkavállalókat figyelembe kell venni a kölcsönvevő vállalat alkalmazotti létszámának számításában. Az (EU) 2018/957 irányelvvel módosított 96/71/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja szerint kiküldött munkavállalókat csak a küldő vállalat alkalmazotti létszámának számításában kell figyelembe venni.	(21) Ezen irányelv alapján az átlagosan több mint 250 munkavállalót foglalkoztató és a legutóbbi pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben világszinten 40 millió EUR-t meghaladó nettó árbevétellel rendelkező uniós vállalatokat, vagy azokat a vállalatokat, amelyek egy olyan cégcsoport legfelső szintű anyavállalatai, amely 500 alkalmazottat foglalkoztatott, és nettó világpiaci árbevétele meghaladta a 150 millió EUR-t a legutóbbi olyan pénzügyi évben, amelyre vonatkozóan éves beszámoló készült, kötelezni kell az átvilágításra. A küszöbértékek kiszámítása során figyelembe kell venni az alkalmazottak számát és a vállalat azon fióktelepeinek forgalmát, amelyek a székhelytől eltérő telephelyek, és amelyek jogilag a vállalattól függenek, ezért az uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban a vállalat részének tekintendők.A kölcsönmunkaerőt és az atipikus foglalkoztatási formákban foglalkoztatott munkavállalókat, ezen belül az (EU) 2018/957 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel103 módosított 96/71/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint kiküldött munkavállalókat figyelembe kell venni a kölcsönvevő vállalat alkalmazotti létszámának számításában. Az (EU) 2018/957 irányelvvel módosított 96/71/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja szerint kiküldött munkavállalókat csak a küldő vállalat alkalmazotti létszámának számításában kell figyelembe venni.
__________________	__________________
103 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/957 irányelve (2018. június 28.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv módosításáról (HL L 173., 2018.7.9., 16. o.).	103 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/957 irányelve (2018. június 28.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv módosításáról (HL L 173., 2018.7.9., 16. o.).

Módosítás  26

 

Irányelvre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(22) Ezen irányelv alkalmazásában a nagy hatású ágazatokat a kellő gondosságra vonatkozóan rendelkezésre álló ágazati OECD-útmutatás alapján kell kiválasztani, hogy tükrözzék az emberi jogi és környezetvédelmi kérdések megoldását célzó nemzetközi fellépés prioritási területeit. Ezen irányelv alkalmazásában a következő ágazatok tekintendők nagy hatásúnak: textíliák, bőr- és kapcsolódó termékek (többek között lábbelik) gyártása, valamint textíliák, ruházati termékek és lábbelik nagykereskedelme; mezőgazdaság, erdészet, halászat (az akvakultúrát is beleértve), élelmiszeripari termékek gyártása, valamint mezőgazdasági nyersanyagok, élő állatok, fa, élelmiszerek és italok nagykereskedelme; ásványkincsek kitermelése a kitermelés helyétől függetlenül (ideértve a nyers kőolajat, a földgázt, a szenet, a lignitet, a fémeket és érceket, valamint minden egyéb, nemfém ásványokat és bányatermékeket), fémipari alapanyagok, egyéb nemfém ásványi termékek és fémfeldolgozási termékek gyártása (gépek és berendezések kivételével), valamint ásványkincsek, alapvető és köztes ásványi termékek (köztük fémek és ércek, építőanyagok, tüzelőanyagok, vegyi anyagok és egyéb köztes termékek) nagykereskedelme. Ami a pénzügyi ágazatot illeti, a sajátosságai miatt, különösen az értékláncra és a kínált szolgáltatásokra tekintettel akkor sem sorolható az ezen irányelv hatálya alá tartozó nagy hatású ágazatok körébe, ha ágazatspecifikus OECD-útmutatás vonatkozik rá. Ugyanakkor ebben az ágazatban úgy kell gondoskodni a tényleges vagy lehetséges káros hatások szélesebb lefedettségéről, hogy a szabályozott pénzügyi vállalkozások körébe tartozó, nagyon nagy méretű vállalkozásokra is ki kell terjeszteni a hatályt, még akkor is, ha jogi formájukat tekintve nem korlátozott felelősségűek.	(22) A Bizottságnak ágazatspecifikus iránymutatásokat kell kidolgoznia a kellő gondosságra vonatkozóan rendelkezésre álló ágazati OECD-útmutatás alapján, hogy tükrözzék az emberi jogi és környezetvédelmi kérdések megoldását célzó nemzetközi fellépés prioritási területeit, többek között a következő ágazatok számára: textíliák, ruházati cikkek, szőrme, bőr- és kapcsolódó termékek (többek között lábbelik) gyártása, valamint textíliák, ruházati termékek és lábbelik nagy- és kiskereskedelme; mezőgazdaság, erdészet, halászat (az akvakultúrát is beleértve), élelmiszeripari termékek gyártása, élelmiszerekkel és italokkal kapcsolatos marketing- és reklámtevékenység,valamint mezőgazdasági nyersanyagok, élő állatok, állati eredetű termékek, fa, élelmiszerek és italok nagykereskedelme; energia, ásványkincsek kitermelése, szállítása és kezelése a kitermelés helyétől függetlenül (ideértve a nyers kőolajat, a földgázt, a szenet, a lignitet, a fémeket és érceket, valamint minden egyéb, nemfém ásványokat és bányatermékeket), fémipari alapanyagok, egyéb nemfém ásványi termékek és fémfeldolgozási termékek gyártása (gépek és berendezések kivételével), valamint ásványkincsek, alapvető és köztes ásványi termékek (köztük fémek és ércek, építőanyagok, tüzelőanyagok, vegyi anyagok és egyéb köztes termékek) nagykereskedelme, építőipar és kapcsolódó szolgáltatások, pénzügyi szolgáltatások, befektetési szolgáltatások és tevékenységek és más pénzügyi szolgáltatások nyújtása; valamint információs és kommunikációs technológiák vagy kapcsolódó szolgáltatások előállítása, nyújtása és forgalmazása, beleértve a hardvereket, a szoftvermegoldásokat (ezen belül a mesterséges intelligenciát, a megfigyelést, az arcfelismerést), az adattárolást vagy -feldolgozást, a távközlési szolgáltatásokat, valamint a webalapú és a felhőalapú szolgáltatásokat (ezen belül a közösségi médiát és a hálózatépítést, az üzenetküldést, az e-kereskedelmet, a kézbesítést, a mobilitást és egyéb platformszolgáltatásokat).

Módosítás  27

 

Irányelvre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(23) Annak érdekében, hogy maradéktalanul elérhetők legyenek ezen irányelv káros emberi jogi és környezeti hatások kezelésével kapcsolatos célkitűzései a vállalatok tevékenységei, leányvállalatai és értékláncai tekintetében, az Unióban jelentős tevékenységeket folytató harmadik országbeli vállalatokra is ki kell terjeszteni a hatályt. Pontosabban fogalmazva az irányelvnek azokra a harmadik országbeli vállalatokra is vonatkoznia kell, amelyek a legutóbbi pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben legalább 150 millió EUR árbevételt értek az Unióban, vagy az ezen irányelv átültetési időszakának végét követő két év elteltével a legutóbbi pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben több mint 40 millió EUR, de kevesebb mint 150 millió EUR nettó árbevételt értek el egy vagy több nagy hatású ágazatban.	(23) Annak érdekében, hogy maradéktalanul elérhetők legyenek ezen irányelv káros emberi jogi és környezeti hatások kezelésével kapcsolatos célkitűzései a vállalatok tevékenységei, leányvállalatainak tevékenységei és értékláncai tekintetében, az Unióban jelentős tevékenységeket folytató harmadik országbeli vállalatokra is ki kell terjeszteni a hatályt. Pontosabban fogalmazva az irányelvnek azokra a harmadik országbeli vállalatokra is vonatkoznia kell, amelyek a legutóbbi pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben legalább 40 millió EUR nettó árbevételt értek el az Unióban, vagy azokra a vállalatokra, amelyek egy olyan cégcsoport legfelső szintű anyavállalatai, amely 500 alkalmazottal és 150 millió EUR-t meghaladó nettó világpiaci árbevétellel rendelkeztek, amelyből legalább 40 millió EUR bevétel az Unióban keletkezett a legutóbbi olyan pénzügyi évben, amelyre vonatkozóan éves beszámoló készült. A nettó árbevétel kiszámításakor figyelembe kell venni az olyan harmadik fél vállalatok által elért árbevételt is, amelyekkel a vállalat és/vagy leányvállalatai jogdíjak ellenében vertikális megállapodást kötöttek az Unióban.

Módosítás  28

 

Irányelvre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(25) A fenntarthatósági átálláshoz való érdemi hozzájárulás érdekében az ezen irányelv szerinti átvilágítást a tekintetben kell elvégezni, hogy az ezen irányelv mellékletében felsorolt nemzetközi egyezményekben foglalt jogok vagy tilalmak egyikének megsértése milyen káros emberi jogi hatást gyakorol védett személyekre. Az emberi jogok átfogó lefedettségének biztosítása érdekében az ezen irányelv hatálya alá tartozó káros emberi jogi hatások körébe kell sorolni az említett melléklet szerinti egyezményekben kifejezetten nem szereplő tilalom vagy jog megsértését is, amennyiben közvetlenül az ezen egyezményekben védett jogi érdekbe ütközik, feltéve, hogy az érintett vállalat a tevékenységeinek minden lényeges körülményét, például az ágazatot és a működési környezetet figyelembe véve észszerűen megállapíthatta volna e sérelem kockázatát és az ezen irányelvben foglalt átvilágítási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges megfelelő intézkedéseket. Az átvilágításnak továbbá az ezen irányelv mellékletében felsorolt nemzetközi környezetvédelmi egyezmények szerinti tilalmak és kötelezettségek egyikének megszegésével okozott káros környezeti hatásokra is ki kell terjednie.	(25) A fenntarthatósági átálláshoz való érdemi hozzájárulás érdekében az ezen irányelv szerinti átvilágítást a tekintetben kell elvégezni, hogy a védett személyeket milyen káros emberi jogi hatások érik olyan cselekményből eredően, amely megszünteti vagy korlátozza egy egyén vagy csoport képességét arra, hogy éljen az ezen irányelv mellékletében felsorolt nemzetközi egyezményekben és jogi eszközökben foglalt jogokkal, vagy részesüljön az ezen egyezményekben és jogi eszközökben, valamint a későbbi ítélkezési gyakorlatban és az ezen egyezmények alapján létrehozott szervek munkájában előírt tilalmak nyújtotta védelemben, ideértve a szakszervezeti, munkavállalói és szociális jogokat is. Az emberi jogok átfogó lefedettségének biztosítása érdekében az ezen irányelv hatálya alá tartozó káros emberi jogi hatások körébe kell sorolni az említett melléklet szerinti egyezményekben és jogi eszközökben kifejezetten nem szereplő jog gyakorlását negatívan befolyásoló hatást is, amennyiben közvetlenül az ezen egyezményekben védett jogi érdekbe ütközik, feltéve, hogy az érintett vállalat a tevékenységeinek minden lényeges körülményét, például az ágazatot és a működési környezetet figyelembe véve észszerűen megállapíthatta volna e sérelem kockázatát és az ezen irányelvben foglalt átvilágítási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges megfelelő intézkedéseket. Az átvilágításnak továbbá az ezen irányelv mellékletében felsorolt tilalmak és kötelezettségek valamelyikének megszegésével okozott káros környezeti hatásokra is ki kell terjednie.

Módosítás  29

 

Irányelvre irányuló javaslat

25 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(25a) Ennek az irányelvnek konkrét intézkedésekről kell rendelkeznie az államok nemzeti vagy helyi hatóságai által eldöntött, végrehajtott és érvényesített, vagy azok aktív támogatásával végrehajtott tevékenységekből, szakpolitikákból, szabályozásokból vagy intézményesített gyakorlatokból eredő, az állam által támogatott káros, rendszerszintű hatások esetére.

Módosítás  30

 

Irányelvre irányuló javaslat

25 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(25b) A vállalatoknak emellett felelniük kell azért is, hogy felhasználják befolyásukat annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a megfelelő életszínvonalhoz az értékláncokban. Ez alatt a munkavállalók esetében a létminimum, az önálló vállalkozók és a kistermelők esetében pedig a munkájukból és termelésükből szerzett jövedelem értendő, amelyet munkájukkal és termelésükkel szereznek, és amelynek ki kell elégítenie saját és családjuk szükségleteit.

Módosítás  31

 

Irányelvre irányuló javaslat

25 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(25c) Ez az irányelv az Egészségügyi Világszervezet által elismert „Egy az egészség” koncepciót olyan integrált, egyesítő megközelítésként ismeri el, amelynek célja az emberek, az állatok és az ökoszisztémák egészségének fenntartható egyensúlya és optimalizálása. Az „Egy az egészség” koncepció elismeri, hogy az emberek, a házi- és vadon élő állatok, a növények, valamint a tágabb környezet (beleértve az ökoszisztémákat is) egészsége szorosan összefügg egymással és kölcsönösen függ egymástól. Ezért helyénvaló megállapítani, hogy a környezetvédelmi átvilágításnak ki kell terjednie a káros egészségügyi hatásokkal, például járványokkal járó környezetkárosodás elkerülésére, valamint a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jog tiszteletben tartására. A G7 csoportnak az antimikrobiális rezisztencia (AMR) gyors globális növekedésének elismerésére vonatkozó kötelezettségvállalásával összefüggésben elő kell mozdítani az antibiotikumok körültekintő és felelősségteljes alkalmazását az emberi és állatgyógyászati készítményekben.

Módosítás  32

 

Irányelvre irányuló javaslat

25 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(25d) A káros emberi jogi és környezeti hatások kialakulásában szerepet játszhatnak vagy azokat erősíthetik olyan tényezők, mint a korrupció és a megvesztegetés, ezért ezek szerepelnek az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásaiban. Ezért a vállalatoknak figyelembe kell venniük ezeket a tényezőket az emberi jogi és környezetvédelmi átvilágítás során.

Módosítás  33

 

Irányelvre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(26) A vállalatok a rendelkezésükre álló iránymutatásokból megtudhatják, milyen hatással lehetnek a tevékenységeik az emberi jogokra, és mely vállalati magatartásformák tiltottak a nemzetközileg elismert emberi jogokra tekintettel. Ilyen iránymutatást tartalmaznak például a jelentéstétel kereteire vonatkozó ENSZ-irányelvek104 és az ENSZ-irányelvekre vonatkozó értelmező útmutató105. A Bizottság a vonatkozó nemzetközi iránymutatásokat és normákat alapul véve további iránymutatásokat adhat ki, amelyeket a vállalatok gyakorlati eszközként használhatnak.	(26) A vállalatoknak iránymutatásokat kell kapniuk, amelyekből megtudhatják, milyen hatással lehetnek a tevékenységeik az emberi jogokra, és mely vállalati magatartásformák tiltottak a nemzetközileg elismert emberi jogokra tekintettel. Ilyen iránymutatást tartalmaznak például a jelentéstétel kereteire vonatkozó ENSZ-irányelvek104 és az ENSZ-irányelvekre vonatkozó értelmező útmutató105, amelyeket könnyen hozzáférhetővé kell tenni a vállalatok számára. Ezért a Bizottság a vonatkozó nemzetközi iránymutatásokat és normákat alapul véve további iránymutatásokat adhat ki, amelyeket a vállalatok gyakorlati eszközként használhatnak.
__________________	__________________
104 https://www.ungpreporting.org/wp-content/uploads/UNGPReportingFramework_withguidance2017.pdf.	104 https://www.ungpreporting.org/wp-content/uploads/UNGPReportingFramework_withguidance2017.pdf.
105 https://www.ohchr.org/Documents/Issues/Business/RtRInterpretativeGuide.pdf.https://www.ohchr.org/Documents/Issues/Business/RtRInterpretativeGuide.pdf.	105 https://www.ohchr.org/Documents/Issues/Business/RtRInterpretativeGuide.pdf.https://www.ohchr.org/Documents/Issues/Business/RtRInterpretativeGuide.pdf.

Módosítás  34

 

Irányelvre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(27) A tevékenységeik, a leányvállalataik és az értékláncaik megfelelő emberi jogi és környezeti átvilágításának elvégzéséhez arra van szükség, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó vállalatok beépítsék az átvilágítást a vállalati politikáikba, feltárják, megelőzzék és csökkentsék, illetve megszüntessék és minimalizálják a lehetséges és tényleges káros emberi jogi és környezeti hatások, panasztételi eljárást hozzanak létre és tartsanak fenn, figyelemmel kísérjék az ezen irányelvben meghatározott követelmények szerint hozott intézkedések eredményességét, és nyilvánosan kommunikáljanak az általuk végzett átvilágításról. A vállalatok számára egyértelmű helyzet megteremtése céljából különösen a lehetséges káros hatások megelőzésére és csökkentésére, illetve a tényleges káros hatások megszüntetésére vagy – amennyiben ez nem lehetséges – minimalizálására irányuló lépéseket kell pontosan megkülönböztetni ebben az irányelvben.	(27) A tevékenységeik, a leányvállalataik és az értékláncaik megfelelő emberi jogi és környezeti átvilágításának elvégzéséhez arra van szükség, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó vállalatok beépítsék az átvilágítást a vállalati politikáikba, feltárják, szükség esetén rangsorolják, megelőzzék és csökkentsék, korrigálják, illetve megszüntessék és minimalizálják a lehetséges és tényleges káros emberi jogi és környezeti hatásokat, hozzanak létre értesítési és nem bírósági panaszkezelési mechanizmust, vagy vegyenek részt ilyen mechanizmusban, figyelemmel kísérjék és ellenőrizzék az ezen irányelvben meghatározott követelmények szerint végrehajtott fellépéseik eredményességét, nyilvánosan kommunikáljanak az általuk végzett átvilágításról, és a teljes folyamat során működjenek együtt az érintett érdekelt felekkel. A vállalatok számára egyértelmű helyzet megteremtése céljából különösen a lehetséges káros hatások megelőzésére és csökkentésére, illetve a tényleges káros hatások megszüntetésére vagy – amennyiben ez nem lehetséges – mértékének minimalizálására irányuló lépéseket kell pontosan megkülönböztetni ebben az irányelvben.

Módosítás  35

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(28) Annak érdekében, hogy az átvilágítás a vállalati politikák részévé váljon, és biztosított legyen az összhang a vonatkozó nemzetközi kerettel, a vállalatoknak minden vállalati politikájukba be kell építeniük az átvilágítást, és rendelkezniük kell átvilágítási politikával. Az átvilágítási politikának tartalmaznia kell a vállalat átvilágítás iránti megközelítésének leírását (hosszú távra vonatkozóan is), a vállalat munkavállalói és leányvállalatai által követendő szabályokat és elveket rögzítő magatartási kódexet, az átvilágítás végrehajtása érdekében bevezetett eljárások bemutatását, ideértve a magatartási kódex betartásának ellenőrzése céljából, valamint a kódex alkalmazásának a már meglévő üzleti kapcsolatokra történő kiterjesztése érdekében hozott intézkedéseket. A magatartási kódexnek minden lényeges vállalati funkcióra és tevékenységre vonatkoznia kell, így a beszerzési döntésekre is. A vállalatoknak emellett évente aktualizálniuk kell az átvilágítási politikájukat.	(28) Annak érdekében, hogy az átvilágítás a vállalati politikák részévé váljon, és biztosított legyen az összhang a vonatkozó nemzetközi kerettel, a vállalatoknak a vonatkozó vállalati politikájukba be kell építeniük az átvilágítást a működés valamennyi szintjén, és rendelkezniük kell rövid, közép- és hosszú távú intézkedéseket és célokat tartalmazó átvilágítási politikával. Az átvilágítási politikának tartalmaznia kell a vállalat átvilágítás iránti megközelítésének leírását, a követendő és adott esetben a vállalat és leányvállalatai egészében, minden vállalati tevékenység során végrehajtandó szabályokat, elveket és intézkedéseket meghatározó magatartási kódexet, az átvilágítás végrehajtása érdekében bevezetett eljárások és megfelelő intézkedések bemutatását az értékláncon belül, összhangban a 7. és 8. cikkel, ideértve az átvilágításnak a vállalat saját üzleti modelljébe való beépítése érdekében hozott megfelelő intézkedéseket, a vállalattal üzleti kapcsolatban álló szervezetekkel folytatott foglalkoztatási és beszerzési gyakorlatokat, valamint az átvilágítási tevékenységek nyomon követése és ellenőrzése érdekében hozott megfelelő intézkedéseket, továbbá az átvilágítási folyamat költségeinek a gyengébb helyzetben lévő üzleti partnerekre történő áthárításának elkerülését célzó megfelelő politikákat. A magatartási kódexnek minden lényeges vállalati funkcióra és tevékenységre vonatkoznia kell, így az árképzési gyakorlatokra és a beszerzési döntésekre is, például a kereskedés és a beszerzés vonatkozásában. A vállalatoknak emellett jelentős változások bekövetkezése esetén aktualizálniuk kell az átvilágítási politikájukat.

Módosítás  36

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(28a) Az anyavállalatok számára lehetővé kell tenni olyan intézkedések végrehajtását, amelyek előmozdíthatják leányvállalataik gondossági kötelezettségét, amelynek során a leányvállalat minden releváns és szükséges információt megad az anyavállalatának, és együttműködik vele, betartja az anyavállalat átvilágítási politikáját, az anyavállalat ennek megfelelően kiigazítja átvilágítási politikáját annak biztosítása érdekében, hogy a leányvállalat tekintetében teljesüljenek az 5. cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettségek, a leányvállalat az 5. cikkel összhangban beépíti az átvilágítást valamennyi politikájába és kockázatkezelési rendszerébe, a leányvállalat szükség esetén továbbra is meghozza a megfelelő intézkedéseket a 7. és 8. cikkel összhangban, valamint továbbra is teljesíti a 8a., 8b. és 8d. cikk szerinti kötelezettségeit, amennyiben az anyavállalat a leányvállalat nevében konkrét intézkedéseket hajt végre, mind az anyavállalat, mind a leányvállalat ennek megfelelően egyértelműen és átláthatóan tájékoztatja az érdekelt feleket és a nyilvánosságot, és a leányvállalat a 15. cikkel összhangban beépíti az éghajlati szempontokat politikáiba és kockázatkezelési rendszereibe. A leányvállalatok elszámoltathatósága érdekében az ezen irányelv 22. cikkében előírt felelősségnek a szervezetek szintjén kell maradnia, az egyetemleges felelősségre vonatkozó tagállami jogszabályok sérelme nélkül.

Módosítás  37

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(28b) A konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekben a vállalatokat fokozottan fenyegeti annak kockázata, hogy érintetté válnak súlyos emberi jogi visszaélésekben. Ezért ezeken a területeken a vállalatoknak fokozott, konfliktusérzékeny átvilágítást kell végezniük e megnövekedett kockázatok kezelése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy ne segítsék elő, finanszírozzák, súlyosbítsák vagy más módon ne befolyásolják hátrányosan a konfliktust, és ne járuljanak hozzá a nemzetközi emberi jogi jogszabályok vagy a nemzetközi humanitárius jog megsértéséhez a konfliktusok által érintett vagy nagy kockázatot jelentő térségekben. A fokozott átvilágítás magában foglalja a standard átvilágítás kiegészítését egy alapos konfliktuselemzéssel, amely az érdekelt felek érdemi és konfliktusérzékeny bevonásán alapul, és amelynek célja a konfliktust kiváltó okok és a konfliktust előidéző felek, valamint a vállalat üzleti tevékenységei által a konfliktusra gyakorolt hatás megismerésének biztosítása. Fegyveres konfliktusok és/vagy katonai megszállás esetén a vállalatoknak tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi humanitárius jog és a nemzetközi büntetőjog normáiban meghatározott kötelezettségeket és normákat. A vállalatoknak követniük kell az illetékes nemzetközi szervezetek, többek között a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és az UNDP által nyújtott iránymutatást.

Módosítás  38

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(28c) A vállalatok különböző módokon válhatnak érintetté káros hatásokban. A vállalat okozhat káros hatást oly módon, hogy tevékenységei önmagukban elegendőek a káros hatás bekövetkeztéhez. A vállalat hozzájárulhat valamely káros hatáshoz, amennyiben a vállalat saját tevékenységei más gazdálkodó egységek tevékenységeivel együtt fejtenek ki hatást, vagy ha a vállalat tevékenységei következtében egy másik gazdálkodó egység káros hatást okoz, illetve a vállalat tevékenységei más gazdálkodó egységet káros hatás okozására ösztönöznek, illetve ezt elősegítik. A hozzájárulásnak jelentősnek kell lennie, azaz nem foglalhat magában kisebb vagy jelentéktelen hozzájárulásokat. A hozzájárulás lényeges jellegének értékelése és annak megértése, hogy a vállalat intézkedései mikor késztettek egy másik gazdálkodó egységet káros hatás kiváltására, illetve ezt mikor okozták vagy segítették elő, számos tényező figyelembevételével járhat. Több tényezőt is figyelembe lehet venni, többek között azt, hogy a vállalat milyen mértékben ösztönözhet vagy motiválhat egy másik gazdálkodó egységet káros hatás okozására – azaz, hogy a tevékenység milyen mértékben növelte a hatás bekövetkezésének kockázatát –, hogy a vállalatnak milyen mértékben lehetett vagy kellett volna tudnia a káros hatásról vagy annak lehetőségéről – azaz az előreláthatóság mértékéről –, és hogy a vállalat bármely tevékenysége ténylegesen milyen mértékben enyhítette a káros hatást, és csökkentette bekövetkezésének kockázatát. Nem indokolt, hogy hozzájárulási viszonyt képezzen pusztán olyan üzleti kapcsolatok vagy tevékenységek fennállása, amelyek megteremtik azokat az általános feltételeket, amelyek mellett káros hatások bekövetkezhetnek. A szóban forgó tevékenységnek jelentősen növelnie kell a káros hatás kockázatát. Végezetül a vállalat közvetlenül kapcsolatba hozható valamely káros hatással, amennyiben közvetlen kapcsolat áll fenn a káros hatás és a vállalat termékei, szolgáltatásai vagy műveletei között egy másik üzleti kapcsolaton keresztül, de a hatást nem a társaság okozta és nem is járult hozzá annak kiváltásához. A közvetlen kapcsolat nem jelent közvetlen üzleti kapcsolatot. A közvetlen kapcsolat nem jelentheti továbbá, hogy a felelősség az üzleti kapcsolatról – amely a káros hatást okozza – átszáll a vele kapcsolatban álló vállalatra.

Módosítás  39

 

Irányelvre irányuló javaslat

29 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(29) Az átvilágítási kötelezettségek teljesítéséhez a vállalatoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk a káros hatások feltárása, megelőzése és megszüntetése tekintetében. A „megfelelő intézkedés” olyan intézkedés, amely alkalmas az átvilágítás céljainak elérésére, arányos a káros hatás súlyosságával és bekövetkezésének valószínűségével, és a vállalat által észszerűen végrehajtható, figyelembe véve az adott eset körülményeit, köztük a gazdasági ágazat és az adott üzleti kapcsolat jellemzőit, a vállalat e kapcsolatra gyakorolt befolyását, és az intézkedések közötti fontossági sorrend meghatározásának szükségességét. Ezzel összefüggésben és a nemzetközi keretekkel összhangban a vállalat üzleti kapcsolat feletti befolyásának ki kell terjednie egyrészt arra, hogy képes legyen meggyőzni a vele üzleti kapcsolatban álló vállalkozást a káros hatások megszüntetésére vagy megelőzésére irányuló intézkedés meghozataláról (például tulajdonviszony vagy tényleges ellenőrzés, piaci erő, előminősítési követelmények, üzleti ösztönzés emberi jogi és környezeti teljesítményhez kötése stb. révén), másrészt arra, hogy észszerűen mekkora befolyást vagy érdekérvényesítő képességet tud gyakorolni (például az adott üzleti partnerrel való együttműködés vagy a káros hatásban érintett üzleti partnerrel közvetlen üzleti kapcsolatban álló másik vállalat megkeresése révén).	(29) Az átvilágítási kötelezettségek teljesítéséhez a vállalatoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk azon káros hatások feltárása, megelőzése és megszüntetése tekintetében, amelyeket okoztak, amelyekhez hozzájárultak, vagy amelyekkel közvetlen kapcsolatban állnak. A „megfelelő intézkedések” olyan intézkedések, amelyek alkalmasak az átvilágítás céljainak elérésére és a 6. cikk szerint azonosított káros hatásnak a hatás súlyosságával és bekövetkezésének valószínűségével arányos és összemérhető módon történő hatékony kezelésére, és az adott eset körülményeit, köztük a káros hatás jellegét, a gazdasági ágazat, a vállalat konkrét tevékenységei, termékei, szolgáltatásai és az adott üzleti kapcsolat jellemzőit figyelembe véve arányosak és összemérhetők a vállalat méretével, erőforrásaival és kapacitásaival. A 7. és 8. cikk alkalmazásában azokban az esetekben, amikor egy vállalat valamely hatást okozott vagy okozhatott, a megfelelő intézkedéseket olyan intézkedésekként kell értelmezni, amelyek célja a hatás megelőzése vagy csökkentése, valamint a hatás által okozott károk helyreállítása. A 7. és 8. cikk alkalmazásában azokban az esetekben, amikor egy vállalat hozzájárult vagy hozzájárulhatott egy hatáshoz, a megfelelő intézkedéseket olyan intézkedésekként kell értelmezni, amelyek célja a hatáshoz való hozzájárulás megelőzése vagy csökkentése, a vállalat más felelős felekkel szembeni érdekérvényesítő képességének felhasználása vagy növelése a hatás megelőzése vagy csökkentése érdekében, valamint a hatás által okozott károk helyreállításában a hozzájárulás mértékéig való részvétel. A 7. és 8. cikk alkalmazásában azokban az esetekben, amikor egy vállalat tevékenysége, termékei vagy szolgáltatásai közvetlenül kapcsolódnak vagy kapcsolódhatnak egy hatáshoz a vállalat más szervezetekkel fennálló kapcsolatai révén, a megfelelő intézkedéseket olyan intézkedésekként kell értelmezni, amelyek célja a vállalat felelős felekkel szembeni érdekérvényesítő képességének felhasználása vagy növelése a hatás megelőzésére vagy enyhítésére, valamint a felelős felekkel szembeni érdekérvényesítő képesség felhasználásának mérlegelése a hatás által okozott károk helyreállításának lehetővé tétele érdekében.

Módosítás  40

 

Irányelvre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(30) Az ezen irányelvben foglalt átvilágítási kötelezettségeknek megfelelően a vállalatnak fel kell tárnia a tényleges vagy lehetséges káros emberi jogi és környezeti hatásokat. A káros hatások teljes körű feltárása akkor lehetséges, ha mennyiségi és minőségi információk szolgálnak az alapjául. Például a káros környezeti hatásokat illetően a vállalatnak információkat kell szereznie az eredeti állapotról az értékláncokon belüli, nagyobb kockázatú telephelyeken vagy létesítményekben. A káros hatások feltárása keretében rendszeres időközönként, dinamikusan kell értékelni az emberi jogi és környezeti feltételeket: új tevékenység megkezdése vagy új kapcsolat létesítése, nagyobb horderejű döntések vagy a működést érintő változtatások előtt, a működési környezetben bekövetkező változásokra való válaszként vagy felkészülésképpen; és időszakosan, legalább 12 havonta, a tevékenység vagy kapcsolat időtartama során. A kölcsönt, hitelt vagy egyén pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szabályozott pénzügyi vállalkozásoknak csak a szerződés létrejöttekor kell feltárniuk a káros hatásokat. A káros hatások feltárása során a vállalatoknak egyúttal a velük üzleti kapcsolatban álló vállalkozások üzleti modelljének és stratégiáinak, ezen belül a kereskedelmi, beszerzési és árképzési gyakorlatainak a hatását is fel kell tárniuk és meg kell vizsgálniuk. Ha a vállalat nem tudja az összes káros hatását egyidejűleg megelőzni, megszüntetni vagy minimalizálni, akkor lehetővé kell tenni a számára, hogy intézkedései között fontossági sorrendet állítson fel, feltéve, hogy az adott körülményeket figyelembe véve meghozza az általa észszerűen végrehajtható intézkedéseket.	(30) Az ezen irányelvben foglalt átvilágítási kötelezettségeknek megfelelően a vállalatnak fel kell tárnia és értékelnie kell a tényleges vagy lehetséges káros emberi jogi és környezeti hatásokat. A káros hatások teljes körű feltárása és értékelése akkor lehetséges, ha az érdekelt felek érdemi bevonása, valamint mennyiségi és minőségi információk szolgálnak a feltárás és értékelés alapjául. Például a káros környezeti hatásokat illetően a vállalatnak információkat kell szereznie az eredeti állapotról az értékláncokon belüli, nagyobb kockázatú telephelyeken vagy létesítményekben. A káros hatások feltárása és értékelése keretében dinamikusan és folyamatosan értékelni kell az emberi jogi és környezeti feltételeket, többek között új tevékenység megkezdése vagy új kapcsolat létesítése, nagyobb horderejű döntések vagy a működést érintő változtatások előtt, a működési környezetben bekövetkező változásokra való válaszként vagy felkészülésképpen. A pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szabályozott pénzügyi vállalkozásoknak a szerződés létrejöttekor és az azt követő pénzügyi műveletek végrehajtása előtt kell azonosítaniuk a kedvezőtlen hatásokat, és amennyiben a 9. cikk szerinti eljárásokon keresztül értesítést kapnak a lehetséges kockázatokról. A káros hatások feltárása és értékelése során a vállalatoknak egyúttal a velük üzleti kapcsolatban álló vállalkozások üzleti modelljének és stratégiáinak, ezen belül a kereskedelmi, beszerzési és árképzési gyakorlatainak a hatását is fel kell tárniuk és meg kell vizsgálniuk.

Módosítás  41

 

Irányelvre irányuló javaslat

30 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(30a) Amennyiben a vállalat nem tudja egyidejűleg megelőzni, megszüntetni vagy mérsékelni az összes azonosított és értékelt káros hatást, lehetővé kell tenni számára, hogy – rangsorolási stratégia kidolgozása, végrehajtása és rendszeres felülvizsgálata révén – a káros hatás súlyossága és valószínűsége alapján és a kockázati tényezők figyelembevételével prioritási sorrendet állítson fel a megfelelő intézkedések végrehajtására. A vonatkozó nemzetközi kerettel összhangban a káros hatás súlyosságát a káros hatás mértéke, kiterjedése és visszafordíthatatlan jellege alapján kell értékelni, figyelembe véve a káros hatás súlyosságát, beleértve az adott pillanatban vagy a későbbiekben érintett személyek számát, vagy a környezetet ténylegesen vagy feltételezhető módon érintő kár vagy más módon jelentkező hatás mértékét, a kár visszafordíthatatlanságát, valamint az érintett egyéneknek vagy a környezetnek a hatás előtti állapottal egyenértékű helyzetbe való visszaállítására való képesség korlátait. A vállalatnak a legsúlyosabb káros hatások kezelését követően kezelnie kell a kevésbé súlyos és kevésbé valószínű káros hatásokat.

Módosítás  42

 

Irányelvre irányuló javaslat

30 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(30b) A vállalatoknak súlyosságuk és valószínűségük alapján kell rangsorolniuk a hatásokat. A vállalat üzleti kapcsolaton belüli érdekérvényesítő képességének mértéke nem releváns a rangsorolási döntések vagy folyamatok szempontjából. Az érdekérvényesítő képesség mértéke ugyanakkor befolyásolhatja, hogy a vállalat milyen megfelelő intézkedések elfogadását választja az üzleti partnerekhez kapcsolódó hatások hatékony enyhítése és/vagy megelőzése érdekében.

Módosítás  43

 

Irányelvre irányuló javaslat

31 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(31) Annak érdekében, hogy ne nehezedjen indokolatlan teher az irányelv hatálya alá tartozó nagy hatású ágazatokban tevékenykedő kisebb vállalatokra, e vállalatok csak az adott ágazatot érintő tényleges vagy lehetséges súlyosan káros hatások feltárására kötelezhetők.	törölve

Módosítás  44

 

Irányelvre irányuló javaslat

32 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(32) A nemzetközi normákkal összhangban a káros hatások megelőzése és csökkentése, illetve megszüntetése és minimalizálása során a hátrányosan érintettek érdekeit kell figyelembe venni. Annak érdekében, hogy az értékláncon belüli üzleti partnerrel folytatott együttműködés az üzleti kapcsolatok megszakítása (az együttműködés megszüntetése) és a káros hatások esetleges súlyosbítása helyett fenntartható legyen, ezen irányelvnek biztosítania kell, hogy az együttműködés megszüntetése csak végső eszköz legyen, összhangban a gyermekmunkával szembeni zéró toleranciára vonatkozó uniós politikával. A megállapítottan gyermekmunkával járó üzleti kapcsolat megszakítása még súlyosabb emberi jogi hatásoknak teheti ki a gyermekeket. Ezt tehát figyelembe kell venni a megfelelő intézkedés meghozatalakor.	(32) A nemzetközi normákkal összhangban a káros hatások megelőzése és csökkentése, illetve megszüntetése és minimalizálása során a hátrányosan érintettek érdekeit kell figyelembe venni. Annak érdekében, hogy az értékláncon belüli üzleti partnerrel folytatott együttműködés az üzleti kapcsolatok megszakítása (az együttműködés megszüntetése) és a káros hatások esetleges súlyosbítása helyett fenntartható legyen, ezen irányelvnek biztosítania kell, hogy az együttműködés megszüntetése csak végső eszköz legyen, összhangban a gyermekmunkával szembeni zéró toleranciára vonatkozó uniós politikával, az Unió gyermekjogi stratégiájával és az ENSZ által a gyermekmunka világszerte történő teljes felszámolására vonatkozóan meghatározott 2025-ös céldátummal. A megállapítottan gyermekmunkával járó üzleti kapcsolat megszakítása még súlyosabb emberi jogi hatásoknak teheti ki a gyermekeket. Hasonlóképpen, a bizonytalan munkakörülményekkel rendelkező nők súlyosabb káros emberi jogi hatásokkal szembesülhetnek, ami növeli kiszolgáltatottságukat. Ezt tehát figyelembe kell venni a megfelelő intézkedés meghozatalakor és el kell kerülni az együttműködés megszüntetését, ha annak a vállalat által megelőzni vagy mérsékelni kívánt káros hatásnál nagyobb hatása lenne. Az állam által előírt kényszermunka esetében, amikor a kedvezőtlen hatást politikai hatóságok szervezik, nincs lehetőség a hátrányosan érintett személyekkel való akadálytalan együttműködésre és a kárenyhítésre. Ezen irányelvnek biztosítania kell, hogy állami kényszermunka előfordulása esetén a vállalatok megszüntessék a fennálló üzleti kapcsolatot. Emellett az együttműködés felelősségteljes megszüntetése során a terméktől függő vagy az ellátási láncok zavarai által érintett vállalatokra gyakorolt lehetséges hatásokat is figyelembe kell venni.

Módosítás  45

 

Irányelvre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(34) Tehát az ezen irányelv szerinti megelőzési és csökkentési kötelezettség teljesítése érdekében a vállalatoknak adott esetben az alábbi intézkedések meghozatalát kell előírni. Amennyiben a megelőző intézkedések összetettsége miatt szükséges, a vállalatoknak megelőző intézkedési tervet kell készíteniük és végrehajtaniuk. A vállalatoknak törekedniük annak elérésére, hogy a velük tartós üzleti kapcsolatban álló közvetlen partnerük szerződéses biztosítékokat nyújtson a magatartási kódex vagy a megelőző intézkedési terv betartatására, többek között azáltal, hogy hasonló szerződési biztosítékokat vár el a partnereitől, amennyiben tevékenységeik a vállalatok értékláncának részét képezik. A szerződéses biztosítékokat a betartásuk ellenőrzése céljából megfelelő intézkedéseknek kell kísérniük. A vállalatok úgy is gondoskodhatnak a tényleges és lehetséges káros hatások teljes körű megelőzéséről, hogy a káros hatások megelőzését célzó beruházásokat hajtanak végre, a magatartási kódex vagy a megelőző intézkedési terv végrehajtásának elősegítése érdekében célzott és arányos támogatást nyújtanak a velük tartós üzleti – például finanszírozási – kapcsolatban álló kkv-knak, többek között közvetlen finanszírozás, alacsony kamatozású kölcsönök, a folyamatos beszerzésre vállalt garanciák és a finanszírozáshoz jutásban való közreműködés révén, vagy szakmai iránymutatást nyújtanak, például képzés és az ügyviteli rendszerek fejlesztése formájában, valamint együttműködnek más vállalatokkal.	(34) Tehát az ezen irányelv szerinti megelőzési és csökkentési kötelezettség teljesítése érdekében a vállalatoknak adott esetben az alábbi megfelelő intézkedések meghozatalát kell előírni. Amennyiben a megelőző intézkedések összetettsége miatt szükséges, a vállalatoknak megelőző intézkedési tervet kell készíteniük és végrehajtaniuk. A vállalatoknak fontolóra kell venniük, hogy a velük tartós üzleti kapcsolatban álló közvetlen partnereikkel szerződéses rendelkezésekben rögzítsék a magatartási kódex és szükség esetén a megelőző intézkedési terv betartását. A vállalattal üzleti kapcsolatban álló partnereket fel lehet kérni arra, hogy eszközöljenek ki ennek megfelelő rendelkezéseket saját partnereiknél, amennyiben ez utóbbiak tevékenysége a vállalat értékláncának részét képezi.

Módosítás  46

 

Irányelvre irányuló javaslat

34 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(34a) A szerződéses rendelkezések nem eredményezhetik az ezen irányelv szerinti átvilágítás elvégzéséért vagy annak elmulasztásáért viselt felelősség átruházását. Ezen túlmenően a szerződéses rendelkezéseknek a körülményekhez mérten méltányosnak, észszerűnek és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, és tükrözniük kell a felek közös feladatait az átvilágítás folyamatos együttműködés keretében történő elvégzése során. A vállalatoknak értékelniük kell azt is, hogy észszerűen elvárható-e az üzleti partnertől, hogy megfeleljen az említett rendelkezéseknek. A szerződéses feltételeket gyakran a vevő egyoldalúan írja elő a szállító számára, és azok megszegése valószínűleg a vevő egyoldalú intézkedését, például a szerződés felmondását vagy az együttműködés megszüntetését vonja maga után. Az ilyen egyoldalú intézkedés az átvilágítás kapcsán nem megfelelő, és bizonyára önmagában is káros hatásokkal járna. Amennyiben az említett szerződéses rendelkezések megszegése lehetséges káros hatással jár, a vállalatnak a szerződés vonatkozó jogszabályok szerinti megszüntetésének vagy felfüggesztésének megfontolása helyett előbb megfelelő intézkedéseket kell hoznia e hatások megelőzésére vagy megfelelő csökkentésére. A vállalatok úgy is gondoskodhatnak a tényleges és lehetséges káros hatások teljes körű megelőzéséről, hogy a káros hatások megelőzését célzó beruházásokat hajtanak végre, a magatartási kódex vagy a megelőző intézkedési terv végrehajtásának elősegítése érdekében célzott és arányos pénzügyi és adminisztratív támogatást nyújtanak a velük üzleti – például finanszírozási – kapcsolatban álló kkv-knak, többek között közvetlen finanszírozás, alacsony kamatozású kölcsönök, a folyamatos beszerzésre vállalt garanciák és a finanszírozáshoz jutásban való közreműködés révén, vagy szakmai iránymutatást nyújtanak, például képzés és az ügyviteli rendszerek fejlesztése formájában, valamint együttműködnek más vállalatokkal.

Módosítás  47

 

Irányelvre irányuló javaslat

35 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(35) Annak érdekében, hogy ezen irányelv maradéktalanul tartalmazza mindazokat a lehetőségeket, amelyek a vállalatok rendelkezésére állnak, ha a leírt megelőző vagy minimalizáló intézkedésekkel nem kezelhetők a lehetséges hatások, rendelkezni kell arról a lehetőségről is, hogy a vállalat a magatartási kódexének vagy a megelőző intézkedési tervének betartatása érdekében megkísérelhet szerződést kötni a közvetett üzleti partnerrel, és megfelelő intézkedéseket hozhat annak ellenőrzésére, hogy a vele közvetett üzleti kapcsolatban álló vállalkozás betartja-e a szerződést.	törölve

Módosítás  48

 

Irányelvre irányuló javaslat

36 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(36) A lehetséges káros hatások eredményes megelőzéséhez és csökkentéséhez a vállalatoknak az értékláncban velük üzleti kapcsolatban álló vállalkozásokkal való együttműködést kell előnyben részesíteniük az üzleti kapcsolat megszakítása helyett, amely csak végső eszközként alkalmazható a lehetséges káros hatások megelőzésére és csökkentésére tett sikertelen kísérlet után. Azonban azokra az esetekre nézve, amikor a leírt megelőző vagy csökkentő intézkedésekkel nem kezelhetők a lehetséges káros hatások, az irányelvnek azt a kötelezettséget is rögzítenie kell, hogy a vállalatok tartózkodjanak az adott partnerrel új jogviszony létesítésétől vagy fennálló jogviszonyuk kiterjesztésétől, és – amennyiben a jogviszonyukra irányadó jog feljogosítja őket – ideiglenesen függesszék fel a kereskedelmi kapcsolatukat az adott partnerrel, egyúttal várjanak el a megelőzésre és a minimalizálásra irányuló erőfeszítéseket, ha észszerűen elvárható, hogy ezek az erőfeszítések rövid távon sikeresek lesznek, vagy szakítsák meg az üzleti kapcsolatot az érintett tevékenységek tekintetében, ha a lehetséges káros hatás súlyosnak minősül. Ahhoz, hogy a vállalatok teljesíthessék ezt a kötelezettséget, a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítaniuk azoknak az üzleti kapcsolatoknak a megszakítására, amelyekre irányadó a joguk. Előfordulhat, hogy a közvetett üzleti kapcsolatok szintjén másik vállalattal – például a beszállítóval közvetlen szerződéses jogviszonyban álló vállalattal – kell együttműködni a káros hatások megelőzéséhez. Bizonyos esetekben ez az együttműködés lehet az egyetlen reális módja a káros hatások megelőzésének, különösen akkor, ha a vállalattal közvetett üzleti kapcsolatban álló vállalkozás nem hajlandó szerződést kötni vele. Ezekben az esetekben a vállalatnak azzal a szervezettel kell együttműködnie, amely a legeredményesebben tudja megelőzni vagy csökkenteni a káros hatásokat a közvetett üzleti kapcsolat szintjén, a versenyjogi szabályok betartása mellett.	(36) A lehetséges káros hatások eredményes megelőzéséhez és csökkentéséhez a vállalatoknak az értékláncban velük üzleti kapcsolatban álló vállalkozásokkal való együttműködést kell előnyben részesíteniük az üzleti kapcsolat megszakítása helyett, amely csak végső eszközként alkalmazható a lehetséges káros hatások megelőzésére és csökkentésére tett sikertelen kísérlet után. Azonban azokra az esetekre nézve, amikor a leírt megelőző vagy csökkentő intézkedésekkel nem kezelhetők azok a lehetséges káros hatások, amelyeket valamely vállalat okozott vagy amelyekhez hozzájárult, és nincs észszerű kilátás a változásra, az irányelvnek azt a kötelezettséget is rögzítenie kell, hogy a vállalatok tartózkodjanak az adott partnerrel új jogviszony létesítésétől vagy fennálló jogviszonyuk kiterjesztésétől, és – amennyiben a jogviszonyukra irányadó jog feljogosítja őket – végső lehetőségként, az együttműködés felelősségteljes megszüntetésének elvével összhangban ideiglenesen függesszék fel a kereskedelmi kapcsolatukat az adott partnerrel, egyúttal várjanak el a megelőzésre és a csökkentésre irányuló erőfeszítéseket, vagy a lehetséges káros hatások súlyossága okán, vagy ha az ideiglenes felfüggesztés feltételei nem teljesülnek, szakítsák meg az üzleti kapcsolatot az érintett tevékenységek tekintetében. Ahhoz, hogy a vállalatok teljesíthessék ezt a kötelezettséget, a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítaniuk azoknak az üzleti kapcsolatoknak a megszakítására vagy felfüggesztésére, amelyekre irányadó a joguk. Az üzleti kapcsolat megszüntetésére vagy ideiglenes felfüggesztésére vonatkozó döntés meghozatal során a vállalatoknak értékelniük kell, hogy e döntés káros hatásai nagyobbak lennének-e, mint az a káros hatás, amelynek megelőzését vagy csökkentését el kívánják érni. Amennyiben a vállalatok a kereskedelmi kapcsolatok ideiglenes felfüggesztése vagy az üzleti kapcsolat megszüntetése mellett döntenek, lépéseket kell tenniük a felfüggesztés vagy megszüntetés hatásainak megelőzésére, csökkentésére vagy megszüntetésére, észszerű feltételekkel értesíteniük kell az üzleti partnert, és figyelemmel kell kísérniük a döntést. Előfordulhat, hogy a közvetett üzleti kapcsolatok szintjén másik vállalattal – például a beszállítóval közvetlen szerződéses jogviszonyban álló vállalattal – kell együttműködni a káros hatások megelőzéséhez. Bizonyos esetekben ez az együttműködés lehet az egyetlen reális módja a káros hatások megelőzésének, különösen akkor, ha a vállalattal közvetett üzleti kapcsolatban álló vállalkozás nem hajlandó szerződést kötni vele. Ezekben az esetekben a vállalatnak azzal a szervezettel kell együttműködnie, amely a legeredményesebben tudja megelőzni vagy csökkenteni a káros hatásokat a közvetett üzleti kapcsolat szintjén, a versenyjogi szabályok betartása mellett.

Módosítás  49

 

Irányelvre irányuló javaslat

37 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(37) A közvetlen és közvetett üzleti kapcsolatokat illetően ágazati együttműködés, ágazati programok és több érdekelt felet tömörítő kezdeményezések nyújthatnak segítséget a káros hatások feltárásához, csökkentéséhez és megelőzéséhez szükséges érdekérvényesítő képesség növelésében. Ezért lehetővé kell tenni a vállalatok számára, hogy az ezen irányelvben meghatározott átvilágítási kötelezettségeik végrehajtásának támogatása céljából ilyen kezdeményezésekre támaszkodjanak, amennyiben ezek a programok és kezdeményezések alkalmasak e kötelezettségek teljesítésének támogatására. A vállalatok saját kezdeményezésükre megvizsgálhatják, hogy e programok és kezdeményezések összhangban vannak-e az ezen irányelvben foglalt kötelezettségekkel. Az ilyen kezdeményezésekről való teljes körű tájékoztatás érdekében az irányelvnek arra is lehetőséget kell biztosítania, hogy a Bizottság és a tagállamok elősegítsék az ilyen programokkal vagy kezdeményezésekkel és azok eredményeivel kapcsolatos információk terjesztését. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve iránymutatást adhat ki az ágazati programok és több érdekelt felet tömörítő kezdeményezések célravezetőségének értékeléséről.	(37) Az ágazati programok és a több érdekelt felet tömörítő kezdeményezések segítséget nyújthatnak a káros hatások feltárásához, csökkentéséhez és megelőzéséhez szükséges érdekérvényesítő képesség növelésében. Ezért lehetővé kell tenni a vállalatok számára, hogy átvilágítási kötelezettségeik szempontjainak támogatása – beleértve a közös érdekérvényesítés összehangolását, a hatékonyság fokozását, a bevált gyakorlatok bővítését, valamint az egyes ágazatok, földrajzi területek, áruk vagy kockázati kérdések szempontjából releváns szakértők bevonását – érdekében részt vegyenek az ilyen kezdeményezésekben. A kezdeményezések fogalma tágan értelmezendő, és magában foglalja a vállalatok vagy leányvállalataik és/vagy üzleti kapcsolataik által végzett átvilágítás szempontjainak támogatására, nyomon követésére, értékelésére, tanúsítására és/vagy ellenőrzésére szolgáló kezdeményezéseket. Ezeket a kezdeményezéseket kormányok, ipari szövetségek, érdekelt szervezetek csoportjai, szociális partnerek vagy civil társadalmi szervezetek dolgozhatják ki és felügyelhetik, és ellenőrző szervezeteket, globális keretmegállapodásokat, ágazati párbeszédeket és az átvilágítás szempontjait tanúsító kezdeményezéseket foglalhatnak magukban. Az ilyen kezdeményezésekről való teljes körű tájékoztatás érdekében az irányelvnek arra is lehetőséget kell biztosítania, hogy a Bizottság és a tagállamok elősegítsék az ilyen programokkal vagy kezdeményezésekkel és azok eredményeivel kapcsolatos információk terjesztését. A Bizottságnak a tagállamokkal, az OECD-vel és az érintett érdekelt felekkel együttműködésben iránymutatást kell kiadnia az ágazati programok és a több érdekelt felet tömörítő kezdeményezések pontos hatókörének, ezen irányelvvel való összhangjának és hitelességének értékeléséről. Továbbra is lehetővé kell tenni, hogy az ágazati vagy több érdekelt felet tömörítő kezdeményezésekben részt vevő vállalatok vagy az átvilágítás szempontjai tekintetében független, harmadik fél általi ellenőrzést igénybe vevő vállalatok szankcionálhatók vagy felelősségre vonhatók legyenek ezen irányelv megsértéséért és az ennek következtében az áldozatok által elszenvedett károkért. Az ezen irányelv alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadandó, független ellenőrökre vonatkozó minimumszabályokat az összes érdekelt féllel szoros együttműködésben kell kidolgozni, és azokat felül kell vizsgálni annak fényében, hogy ezek megfelelőek-e ezen irányelv célkitűzéseivel összhangban. A független ellenőrök felett az illetékes hatóságoknak kell felügyeletet gyakorolniuk, és szükség esetén a nemzeti és az uniós jogszabályoknak megfelelő szankciók hatálya alá kell tartozniuk.

Módosítás  50

 

Irányelvre irányuló javaslat

38 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(38) Az ezen irányelvben foglalt átvilágítási kötelezettségeknek megfelelően akkor, ha a vállalat tényleges káros emberi jogi vagy környezeti hatásokat tár fel, megfelelő intézkedéseket kell hoznia, hogy megszüntesse őket. Elvárható, hogy a vállalat a saját tevékenységeiben és a leányvállalatainál meg tudja szüntetni a tényleges káros hatásokat. Ugyanakkor egyértelművé kell tenni, hogy ha a tartós üzleti kapcsolatok esetében nem szüntethetők meg a káros hatások, akkor a vállalatoknak minimalizálniuk kell e hatások mértékét. A káros hatások mértékének minimalizálásával a káros hatások megszüntetéséhez lehető legközelebb álló eredményt kell elérni. Annak érdekében, hogy egyértelmű jogi helyzetet és jogbiztonságot teremtsen a vállalatok számára, ezen irányelvnek meg kell határoznia azokat a ténylegesen káros emberi jogi és környezeti hatások megszüntetésére és mértékük minimalizálására irányuló intézkedéseket, amelyeket a vállalatok adott esetben, a körülményektől függően kötelesek meghozni.	(38) Az ezen irányelvben foglalt átvilágítási kötelezettségeknek megfelelően akkor, ha a vállalat tényleges káros emberi jogi és környezeti hatásokat tár fel, megfelelő intézkedéseket kell hoznia, hogy megszüntesse őket. Elvárható, hogy a vállalat a saját tevékenységeiben és a leányvállalatainál meg tudja szüntetni a tényleges káros hatásokat. Ugyanakkor egyértelművé kell tenni, hogy ha nem szüntethetők meg a káros hatások, akkor a vállalatoknak csökkenteniük kell e hatások mértékét, egyúttal erőfeszítéseket kell tenniük a káros hatás megszüntetésére, és az érintett felekkel konzultálva kidolgozott korrekciós intézkedési tervet kell végrehajtaniuk. A káros hatások mértékének minimalizálásával a káros hatások megszüntetéséhez lehető legközelebb álló eredményt kell elérni. Annak érdekében, hogy egyértelmű jogi helyzetet és jogbiztonságot teremtsen a vállalatok számára, ezen irányelvnek meg kell határoznia azokat a ténylegesen káros emberi jogi és környezeti hatások megszüntetésére és mértékük minimalizálására irányuló intézkedéseket, amelyeket a vállalatok adott esetben, a körülményektől függően kötelesek meghozni.

Módosítás  51

 

Irányelvre irányuló javaslat

39 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(39) Tehát a tényleges káros hatások megszüntetésére és mértékének minimalizálására vonatkozóan ezen irányelvben rögzített kötelezettség teljesítése érdekében a vállalatoknak adott esetben az alábbi intézkedések meghozatalát kell előírni. A káros hatás semlegesítéséhez vagy mértékének minimalizálásához az adott káros hatás jelentőségével és nagyságrendjével, valamint a vállalat káros hatáshoz való hozzájárulásával arányos intézkedést kell hozniuk. Amennyiben a káros hatás azonnali megszüntetésére való lehetőség hiányában szükséges, a vállalatoknak korrekciós intézkedési tervet kell készíteniük és végrehajtaniuk, amely az intézkedésre vonatkozóan észszerű és egyértelműen meghatározott határidőket, a javulás mérésére pedig minőségi és mennyiségi mutatókat tartalmaz. A vállalatoknak emellett törekedniük annak elérésére, hogy a velük tartós üzleti kapcsolatban álló közvetlen üzleti partnerük szerződéses biztosítékokat nyújtson a vállalatok magatartási kódexének és – szükség esetén – megelőző intézkedési tervének betartatására, többek között azáltal, hogy hasonló szerződéses biztosítékokat vár el a partnereitől, amennyiben tevékenységeik a vállalatok értékláncának részét képezik. A szerződéses biztosítékokat a betartásuk ellenőrzése céljából megfelelő intézkedéseknek kell kísérniük. Végezetül a vállalatoknak emellett a káros hatások megszüntetését vagy mértékének minimalizálását célzó beruházásokat kell végrehajtaniuk, célzott és arányos támogatást kell nyújtaniuk a velük tartós üzleti kapcsolatban álló kkv-knak, valamint együtt kell működniük más szervezetekkel, többek között azért, hogy adott esetben növeljék a káros hatás megszüntetésére való képességüket.	(39) Tehát a tényleges káros hatások megszüntetésére és mértékének csökkentésére vonatkozóan ezen irányelvben rögzített kötelezettség teljesítése érdekében a vállalatoknak adott esetben az alábbi intézkedések meghozatalát kell előírni. A káros hatás semlegesítéséhez vagy mértékének megfelelő csökkentéséhez az érintett személyeket, csoportokat és közösségeket és/vagy a környezetet a káros hatás előtti helyzetükkel egyenértékű vagy ahhoz a lehető legközelebb álló helyzetbe kell visszaállítaniuk. Amennyiben a káros hatás azonnali megszüntetésére való lehetőség hiányában szükséges, a vállalatoknak korrekciós intézkedési tervet kell készíteniük és végrehajtaniuk, amely a megfelelő intézkedések végrehajtására vonatkozóan észszerű és egyértelműen meghatározott határidőket, a javulás mérésére pedig minőségi és mennyiségi mutatókat tartalmaz. A vállalatok emellett a velük üzleti kapcsolatban álló üzleti partnerükkel szerződéses rendelkezésekben is rögzíthetik a magatartási kódex és – szükség esetén – a megelőző intézkedési terv betartatását. A vállalattal üzleti kapcsolatban álló partnereket fel lehet kérni arra, hogy a megfelelő észszerű, megkülönböztetésmentes és méltányos rendelkezéseket a saját partnereivel kötött szerződésében is szerepeltessék, ha azok tevékenységei a vállalat értékláncának részét képezik. A szerződéses rendelkezéseket az ebben az irányelvben foglalt átvilágítás elvégzését támogató intézkedéseknek kell kísérniük. Ezen túlmenően a szerződéses rendelkezéseknek méltányosnak, észszerűnek és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és tükrözniük kell a felek közös feladatait az átvilágítás folyamatos együttműködés keretében történő elvégzése során, hangsúlyt fektetve a káros hatások megszüntetésére irányuló intézkedések meghozatalára. A vállalatoknak értékelniük kell azt is, hogy észszerűen elvárható-e az üzleti partnertől, hogy megfeleljen az említett rendelkezéseknek. A szerződéses feltételeket gyakran a vevő egyoldalúan írja elő a szállító számára, és azok megszegése valószínűleg a vevő egyoldalú intézkedését, például a szerződés felmondását vagy az együttműködés megszüntetését vonja maga után. Az ilyen egyoldalú intézkedés az átvilágítás kapcsán nem megfelelő, és bizonyára maga is káros hatásokkal járna. Amennyiben az említett szerződéses rendelkezések megszegése lehetséges káros hatással jár, a vállalatnak a szerződés vonatkozó jogszabályok szerinti megszüntetésének vagy felfüggesztésének megfontolása helyett előbb megfelelő intézkedéseket kell hoznia e hatások megelőzésére vagy megfelelő csökkentésére. Végezetül a vállalatoknak emellett a káros hatások megszüntetését vagy mértékének csökkentését célzó beruházásokat kell végrehajtaniuk, célzott és arányos támogatást kell nyújtaniuk a velük üzleti kapcsolatban álló kkv-knak, valamint együtt kell működniük más szervezetekkel, többek között azért, hogy adott esetben növeljék a káros hatás megszüntetésére való képességüket.

Módosítás  52

 

Irányelvre irányuló javaslat

40 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(40) Annak érdekében, hogy ezen irányelv maradéktalanul tartalmazza mindazokat a lehetőségeket, amelyek a vállalatok rendelkezésére állnak, ha a leírt intézkedésekkel nem kezelhetők a tényleges hatások, rendelkezni kell arról a lehetőségről is, hogy a vállalat a magatartási kódexének vagy a korrekciós intézkedési tervének betartatása érdekében megkísérelhet szerződést kötni a közvetett üzleti partnerrel, és megfelelő intézkedéseket hozhat annak ellenőrzésére, hogy a vele közvetett üzleti kapcsolatban álló vállalkozás betartja-e a szerződést.	törölve

Módosítás  53

 

Irányelvre irányuló javaslat

41 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(41) A tényleges káros hatások eredményes megszüntetéséhez vagy minimalizálásához a vállalatoknak az értékláncban velük üzleti kapcsolatban álló vállalkozásokkal való együttműködést kell előnyben részesíteniük az üzleti kapcsolat megszakítása helyett, amely csak végső eszközként alkalmazható a tényleges káros hatások megszüntetésére vagy minimalizálására tett sikertelen kísérlet után. Azonban azokra az esetekre nézve, amikor a leírt intézkedésekkel nem szüntethetők meg, illetve nem csökkenthetők megfelelően a tényleges káros hatások, ezen irányelvnek azt a kötelezettséget is rögzítenie kell, hogy a vállalatok tartózkodjanak az adott partnerrel új jogviszony létesítésétől vagy fennálló jogviszonyuk kiterjesztésétől, és – amennyiben a jogviszonyukra irányadó jog feljogosítja őket – ideiglenesen függesszék fel a kereskedelmi kapcsolatukat az érintett partnerrel, és ezzel egyidejűleg intézkedjenek a káros hatás megszüntetése vagy mértékének minimalizálása érdekében, vagy szüntessék meg az üzleti kapcsolatot az érintett tevékenységek tekintetében, ha a káros hatás súlyosnak minősül. Ahhoz, hogy a vállalatok teljesíthessék ezt a kötelezettséget, a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítaniuk azoknak az üzleti kapcsolatoknak a megszakítására, amelyekre irányadó a joguk.	(41) A tényleges káros hatások eredményes megszüntetéséhez vagy minimalizálásához a vállalatoknak az értékláncban velük üzleti kapcsolatban álló vállalkozásokkal való együttműködést kell előnyben részesíteniük az üzleti kapcsolat megszakítása helyett, amely csak végső eszközként alkalmazható a tényleges káros hatások megszüntetésére vagy minimalizálására tett sikertelen kísérlet után. Azonban azokra az esetekre nézve, amikor a leírt intézkedéssel nem szüntethetők meg, illetve nem csökkenthetők megfelelően azok a tényleges káros hatások, amelyeket valamely vállalat okozott vagy amelyekhez hozzájárult, és nincs észszerű kilátás a változásra, ezen irányelvnek azt a kötelezettséget is rögzítenie kell, hogy a vállalatok tartózkodjanak az adott partnerrel új jogviszony létesítésétől vagy fennálló jogviszonyuk kiterjesztésétől, és – amennyiben a jogviszonyukra irányadó jog feljogosítja őket – végső lehetőségként, az együttműködés felelősségteljes megszüntetésének elvével összhangban ideiglenesen függesszék fel a kereskedelmi kapcsolatukat az érintett partnerrel, és ezzel egyidejűleg intézkedjenek a káros hatás megszüntetése vagy mértékének csökkentése érdekében, vagy a lehetséges káros hatások súlyossága okán, vagy ha az ideiglenes felfüggesztés feltételei nem teljesülnek, szakítsák meg az üzleti kapcsolatot az érintett tevékenységek tekintetében. Ahhoz, hogy a vállalatok teljesíthessék ezt a kötelezettséget, a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítaniuk azoknak az üzleti kapcsolatoknak a megszakítására vagy felfüggesztésére, amelyekre irányadó a joguk. Az üzleti kapcsolat megszüntetésére vagy ideiglenes felfüggesztésére vonatkozó döntés meghozatala során a vállalatoknak értékelniük kell, hogy e döntés káros hatásai nagyobbak lennének-e, mint az a káros hatás, amelynek megszüntetését vagy csökkentését el kívánják érni. Amennyiben a vállalatok a kereskedelmi kapcsolatok ideiglenes felfüggesztése vagy az üzleti kapcsolat megszüntetése mellett döntenek, lépéseket kell tenniük a felfüggesztés vagy megszüntetés hatásainak megelőzésére, csökkentésére vagy megszüntetésére, észszerű feltételekkel értesíteniük kell az üzleti partnert, és figyelemmel kell kísérniük a döntést.

Módosítás  54

 

Irányelvre irányuló javaslat

41 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(41a) Amennyiben valamely vállalat tényleges káros hatást okozott vagy ahhoz hozzájárult, azt megfelelő intézkedésekkel kell orvosolnia. A korrekciós intézkedéseknek arra kell irányulniuk, hogy az érintett személyeket és csoportokat vagy közösségeket és/vagy a környezetet a hatás előtti helyzetükkel egyenértékű vagy ahhoz a lehető legközelebb álló helyzetbe állítsák vissza, és azokat az érintett érdekelt felek igényeinek és véleményének figyelembevételével kell kidolgozni. Az intézkedések magukban foglalhatják többek között a kártérítést, a kárpótlást, a rehabilitációt, a nyilvános bocsánatkérést, a helyreállítást vagy a vizsgálatokkal való jóhiszemű együttműködést. Egyes helyzetekben a pénzügyi ellentételezés e helyreállítás biztosításának szükséges módja lehet. Amennyiben egy vállalat közvetlenül összefüggésbe hozható valamely káros hatással, adott esetben lehetővé kell tenni számára, hogy önként részt vegyen a korrekciós intézkedésekben, és mérlegelje a felelős felekkel szembeni érdekérvényesítő képességének felhasználását a hatás által okozott károk orvoslásának lehetővé tétele céljából. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a káros hatás által érintett érdekelt felek ne legyenek kötelezhetők arra, hogy a követelések bíróságon történő benyújtását megelőzően korrekcióért folyamodjanak.

Módosítás  55

 

Irányelvre irányuló javaslat

42 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(42) A vállalatoknak lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy személyek és szervezetek közvetlenül nekik tegyenek panaszt, amennyiben jogos aggályok merülnek fel tényleges vagy lehetséges káros emberi jogi és környezeti hatásokat illetően. Az ilyen panasz benyújtására jogosult szervezetek körébe kell tartozniuk az érintett értékláncban dolgozó egyéneket képviselő szakszervezeteknek vagy más munkavállalói képviselőknek és az érintett értéklánchoz kapcsolódó területeken működő civil társadalmi szervezeteknek, amennyiben tudomásuk van lehetséges vagy tényleges káros hatásokról. A vállalatoknak eljárást kell kialakítaniuk e panaszok kezelésére, valamint adott esetben a munkavállalók, a szakszervezetek és más munkavállalói képviselők ezen eljárásról való tájékoztatására. A panasztételi és korrekciós mechanizmus igénybevétele nem zárhatja ki, hogy a panaszos bírósági jogorvoslati lehetőségeket is igénybe vegyen. A nemzetközi normáknak megfelelően biztosítani kell a panaszosoknak a jogot arra, hogy a panasz nyomán megfelelő intézkedések meghozatalát kérjék a vállalattól, és a panasz tárgyát képező tényleges vagy lehetséges súlyosan káros hatások megvitatása céljából találkozzanak a vállalat megfelelő szintű képviselőivel. E jogosultság alapján nem szabad észszerűtlen megkeresésekkel fordulni a vállalatokhoz.	(42) A vállalatoknak operatív szinten létre kell hozniuk a nyilvánosság számára elérhető és hatékony értesítési és nem bírósági panaszkezelési mechanizmusokat, amelyeket személyek és szervezetek használhatnak annak érdekében, hogy értesítsék őket, panaszt tegyenek, vagy korrekciós intézkedést kérjenek, amennyiben jogos aggályuk merül fel tényleges vagy lehetséges káros emberi jogi és környezeti hatásokat illetően az értékláncban. Az ilyen panaszok benyújtására jogosult személyek és szervezetek körébe kell tartozniuk azoknak a személyeknek, akiket a káros hatás érint vagy alapos okkal feltételezhetően érinthet, valamint törvényes képviselőiknek, azoknak a szakszervezeteknek vagy más munkavállalói képviselőknek, amelyek az érintett értékláncban dolgozó egyéneket képviselik, valamint azoknak a hiteles és tapasztalt szervezeteknek, amelyek céljai között szerepel a környezet védelme. Értesítéseket nyújthatnak be az előbb említett személyek és szervezetek, valamint az érintett értéklánchoz kapcsolódó területeken működő civil társadalmi szervezetek, amennyiben tudomásuk van lehetséges vagy tényleges káros hatásokról, valamint az emberi jogokat és a környezetet védő jogi és természetes személyek. A vállalatoknak eljárást kell kialakítaniuk az ilyen értesítések és panaszok kezelésére, valamint adott esetben a munkavállalók, a szakszervezetek és más munkavállalói képviselők ezen eljárásról való tájékoztatására. A vállalatoknak több érdekelt felet tömörítő panaszkezelési mechanizmusokban való részvétel vagy valamely globális keretmegállapodáshoz való csatlakozás útján lehetőséget kell biztosítaniuk az értesítések és panaszok más vállalatokkal vagy szervezetekkel kötött együttműködési megállapodások, többek között ágazati kezdeményezések keretében történő benyújtására. Értesítés vagy panasz benyújtása nem lehet előfeltétel, és nem zárhatja ki, hogy az azokat benyújtó személyek igénybe vehessék a megalapozott aggályokra vonatkozó eljárást, valamint a bírósági vagy egyéb nem bírósági mechanizmusokat, például az OECD nemzeti kapcsolattartó pontokat, ahol léteznek ilyenek. A nemzetközi normáknak megfelelően biztosítani kell az értesítést vagy panaszt benyújtó személyeknek a jogot arra, hogy – amennyiben értesítést vagy panaszt nem névtelenül nyújtják be – időben és megfelelő módon visszajelzést kapjanak a vállalattól, a panaszt benyújtó személyek számára pedig emellett biztosítani kell azt a jogot, hogy a panasz tárgyát képező tényleges vagy lehetséges súlyosan káros hatások megvitatása céljából találkozzanak a vállalat megfelelő szintű képviselőivel, indokolást kapjanak arról, hogy a panaszt megalapozottnak vagy megalapozatlannak minősítették-e, és tájékoztassák őket a megtett lépésekről és intézkedésekről, valamint hogy korrekciót vagy a korrekcióhoz való hozzájárulást kérjenek. E jogosultság alapján nem szabad észszerűtlen megkeresésekkel fordulni a vállalatokhoz. A vállalatoknak egyebek mellett felelniük kell azért, hogy a panaszt vagy értesítést benyújtó valamennyi személy védelmet élvezzen az esetleges megtorlással és büntetéssel szemben, amit többek között úgy érhetnek el, hogy az értesítési és panasztételi folyamat során a nemzeti joggal összhangban névtelenséget vagy bizalmas kezelést biztosítanak az érintetteknek. Az értesítési és nem bírósági panaszkezelési eljárásnak jogszerűnek, hozzáférhetőnek, kiszámíthatónak, méltányosnak, átláthatónak, a jogokkal összeegyeztethetőnek kell lennie, figyelembe kell vennie a nemi és kulturális szempontokat, az együttműködésen és a párbeszéden kell alapulnia, és kiigazíthatónak kell lennie az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek 31. alapelvében és az Egyesült Nemzetek Gyermekjogi Bizottságának 16. sz. általános észrevételében a nem bírósági panaszkezelési mechanizmusok hatékonysági kritériumaiban meghatározottak szerint. A vállalatoknak a működésük helye szerinti állam hivatalos nyelvén vagy nyelvein fel kell hívniuk az érintett érdekelt felek figyelmét az értesítési és panaszkezelési mechanizmusok létezésére, céljaira és eljárásaira, beleértve ezek elérhetőségének módját, a vállalatra vonatkozó döntéseket és jogorvoslatokat, valamint azt, hogy a vállalat hogyan hajtja végre azokat. Emellett megfelelő védelmet kell biztosítani a munkavállalók és képviselőik számára, és semmilyen bíróságon kívüli korrekciós erőfeszítés nem érinti a kollektív tárgyalások ösztönzését és a szakszervezetek elismerését, és azok semmilyen módon nem veszélyeztethetik a legitim szakszervezetek és munkavállalói képviselők szerepét a munkaügyi viták rendezésében.

Módosítás  56

 

Irányelvre irányuló javaslat

43 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(43) A vállalatoknak figyelemmel kell kísérniük az átvilágítási intézkedéseik végrehajtását és eredményességét. Időszakosan értékelniük kell a saját, a leányvállalataik és – ha az értékláncaikat érintik – a velük tartós üzleti kapcsolatban álló vállalkozások tevékenységeit, hogy figyelemmel kísérjék a káros emberi jogi és környezeti hatások feltárásának, megelőzésének, minimalizálásának, megszüntetésének és csökkentésének eredményességét. Az értékelés keretében meg kell győződni arról, hogy sikerült-e a káros hatásokat megfelelően feltárni, az átvilágítási intézkedéseket végrehajtani, a káros hatásokat pedig ténylegesen megelőzni vagy megszüntetni. Annak érdekében, hogy ez az értékelés naprakész legyen, legalább 12 havonta el kell végezni, a köztes időszakban pedig felül kell vizsgálni, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a káros hatások jelentős új kockázatai merülhettek fel.	(43) A vállalatoknak folyamatosan ellenőrizniük kell a végrehajtást, és nyomon kell követniük az ezen irányelvvel összhangban hozott intézkedéseik megfelelőségét és eredményességét. Értékelniük kell a saját, a leányvállalataik és a velük üzleti kapcsolatban álló vállalkozások tevékenységeit, termékeit és szolgáltatásait, hogy figyelemmel kísérjék a káros emberi jogi és, környezeti hatások feltárásának, megelőzésének, minimalizálásának, megszüntetésének, csökkentésének és korrekciójának eredményességét. Az értékelés keretében meg kell győződni arról, hogy sikerült-e a káros hatásokat megfelelően feltárni, az átvilágítási intézkedéseket végrehajtani, a káros hatásokat pedig ténylegesen megelőzni vagy megszüntetni. Annak érdekében, hogy ez az értékelés naprakész legyen, azt folyamatosan – és jelentős változás bekövetkezte után is – el kell végezni, és folyamatosan felül kell vizsgálni, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a káros hatások jelentős új kockázatai merülhettek fel. A vállalatoknak 10 évig meg kell őrizniük az e követelménynek való megfelelést igazoló dokumentációt.

Módosítás  57

 

Irányelvre irányuló javaslat

44 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(44) Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekben és az OECD-keretben foglalt hatályos nemzetközi normákban foglaltakhoz hasonlóan az átvilágítási követelmény részét képezi az átvilágítási politikákra, eljárásokra, valamint a tényleges vagy lehetséges káros hatások feltárása és kezelése érdekében végzett tevékenységekre vonatkozó lényeges információk, köztük ez e tevékenységekből fakadó megállapítások és eredmények külső kommunikációja. A 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosítására irányuló javaslat beszámolási kötelezettségeket ír elő az ezen irányelv hatálya alá tartozó vállalatok számára. A beszámolási kötelezettségek közötti átfedések elkerülése érdekében ez az irányelv ezért nem vezethet be új beszámolási kötelezettségeket azokon a 2013/34/EU irányelv szerinti kötelezettségeken túlmenően, amelyek az azon irányelv és az annak alapján kidolgozandó beszámolási standardok hatálya alá tartozó vállalatokra vonatkoznak. Azok a vállalkozások, amelyek ezen irányelv hatálya alá tartoznak, de nem vonatkozik rájuk a 2013/34/EU irányelv, az ezen irányelvben az átvilágítás részeként folytatandó kommunikációra vonatkozóan előírt kötelezettségüket úgy teljesíthetik, hogy honlapjukon éves beszámolót tesznek közzé a nemzetközi üzleti körökben szokásos nyelven.	(44) Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekben és az OECD-keretben foglalt hatályos nemzetközi normákban foglaltakhoz hasonlóan az átvilágítási követelmény részét képezi az átvilágítási politikákra, eljárásokra, valamint a tényleges vagy lehetséges káros hatások feltárása és kezelése érdekében végzett tevékenységekre vonatkozó lényeges információk, köztük ez e tevékenységekből fakadó megállapítások és eredmények külső kommunikációja. A fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásra vonatkozó 2013/34/EU irányelv beszámolási kötelezettségeket ír elő az ezen irányelv hatálya alá tartozó vállalatok számára, a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló (EU) 2019/2088 rendelet pedig a pénzügyi vállalkozások számára. A beszámolási kötelezettségek közötti átfedések elkerülése érdekében ez az irányelv ezért nem vezethet be új beszámolási kötelezettségeket azokon a 2013/34/EU irányelv szerinti kötelezettségeken túlmenően, amelyek az azon irányelv és az annak alapján kidolgozandó beszámolási standardok hatálya alá tartozó vállalatokra vonatkoznak, és nem vezethet be új beszámolási kötelezettségeket az (EU) 2019/2088 rendeletben foglaltakon túlmenően sem. Azok a vállalkozások, amelyek ezen irányelv hatálya alá tartoznak, de nem vonatkozik rájuk a 2013/34/EU irányelv, az ezen irányelvben az átvilágítás részeként folytatandó kommunikációra vonatkozóan előírt kötelezettségüket úgy teljesíthetik, hogy honlapjukon az Unió legalább egy hivatalos nyelvén az említett követelményeknek megfelelő éves beszámolót tesznek közzé.

Módosítás  58

 

Irányelvre irányuló javaslat

44 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(44a) Az ezen irányelv és ugyanakkor a 2013/34/EU irányelv 19a., 29a. és 40a. cikke szerinti beszámolási követelmények hatálya alá tartozó és ezért az átvilágítási folyamatukról az e cikkekben meghatározottak szerint beszámoló vállalatokra vonatkozó követelményeket úgy kell értelmezni, hogy a vállalatoknak ismertetniük kell, hogy miként hajtják végre az ezen irányelvben előírt átvilágítást. A 2013/34/EU irányelv azon követelményeinek teljesítése során, amelyek szerint be kell számolni a lehetséges vagy tényleges káros hatások azonosítása érdekében tett intézkedésekről, a vállalatoknak ismertetniük kell, hogy rangsorolták-e a megfelelő intézkedéseket, hogyan alkalmazták ezt a megközelítést, és miért volt szükség a rangsorolásra. A 2013/34/EU irányelv azon követelményeinek teljesítése során, amelyek szerint a vállalatnak be kell számolnia a tényleges vagy lehetséges káros hatások megelőzése, enyhítése, korrekciója vagy megszüntetése érdekében általa hozott intézkedésekről, valamint az ilyen intézkedések eredményéről, a vállalatnak közzé kell tennie azon esetek számát is, amikor úgy döntött, hogy megszünteti a tevékenységét, a megszüntetés okát, valamint az érintett üzleti kapcsolatok helyét is, anélkül, hogy felfedné az érintett partnerek kilétét.

Módosítás  59

 

Irányelvre irányuló javaslat

44 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(44b) Ez az irányelv nem kívánja előírni a vállalatok számára, hogy az (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott üzleti titoknak minősülő szellemi tőkét, szellemi tulajdont, know-how-t vagy innovációs eredményeket hozzanak nyilvánosságra. Az ezen irányelvben előírt beszámolási követelmények ezért nem sérthetik az (EU) 2016/943 irányelvet. Ezen irányelv alkalmazása nem sértheti továbbá a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet sem (a piaci visszaélésekről szóló rendelet).

Módosítás  60

 

Irányelvre irányuló javaslat

44 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(44c) A vállalatoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az érintett érdekelt felekkel való érdemi együttműködés érdekében, amely lehetővé teszi a valódi interakciót és párbeszédet az átvilágítási folyamat során. Az együttműködésnek ki kell terjednie az érintett érdekelt felek tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra, és átfogónak, strukturálisnak, hatékonynak, időszerűnek kell lennie, valamint figyelembe kell vennie a kulturális szempontokat és a nemek közötti egyenlőség szempontját. Lesznek olyan helyzetek, amikor nem lehetséges érdemi együttműködést folytatni az érintett érdekelt felekkel, vagy amikor hasznos lehet a további szakértői nézőpontok figyelembevétele ahhoz, hogy a vállalat teljes mértékben megfeleljen ezen irányelv követelményeinek, különösen az alkalmazási kör meghatározására és a rangsorolásra vonatkozó döntésekkel összefüggésben. . Ezekben az esetekben a vállalatoknak más érintett érdekelt felekkel, például civil társadalmi szervezetekkel vagy az emberi jogokat vagy a környezetet védő jogi vagy természetes személyekkel kell érdemi együttműködést kell folytatniuk annak érdekében, hogy hiteles betekintést nyerjenek a lehetséges vagy tényleges káros hatásokba. A konzultációnak folyamatosnak kell lennie, és a vállalatoknak átfogó, célzott és releváns információkkal kell ellátniuk az érintett érdekelt feleket. Az érintett érdekelt feleknek jogot kell biztosítani arra, hogy további írásbeli tájékoztatást kérjenek, amelyet a vállalatnak észszerű határidőn belül, megfelelő és átfogó formában kell teljesítenie. Az ilyen kérelem elutasítása esetén az érintett érdekelt feleknek jogukban áll az elutasítás írásbeli indokolását kérni. Az érintett érdekelt felek tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció során kellően figyelembe kell venni az együttműködés akadályait, biztosítani kell – többek között a titoktartás és a névtelenség fenntartása révén –, hogy az érdekelt feleket ne érhessék megtorló intézkedések, és különös figyelmet kell fordítani a kiszolgáltatott helyzetben lévő érdekelt felek szükségleteire, valamint az egymást átfedő sebezhetőségekre és interszekcionális tényezőkre, többek között a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő megközelítés biztosítása és az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozat teljes körű tiszteletben tartása révén. A vállalatoknak tájékoztatniuk kell a munkavállalóik képviselőit az átvilágítási stratégiájukról és annak végrehajtásáról, a hatályos uniós joggal összhangban és a tájékoztatáshoz, konzultációhoz és részvételhez való alkalmazandó jogaik sérelme nélkül, különös tekintettel a foglalkoztatás és a szociális jogok területére vonatkozó uniós jogszabályok – többek között a 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv106a, a 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv107a és a 2001/86/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv108a – által szabályozott jogokra. Az érdekelt felekkel folytatott konzultációt olyan helyzetekben kell relevánsnak tekinteni, amikor a lehetséges és tényleges hatások vagy a 4–10. cikk szerinti intézkedések észszerű feltételezés alapján érintik az érdekelt felek jogait vagy érdekeit, vagy ha az érintett érdekelt felek kértek tájékoztatást, konzultációt vagy párbeszédet.
	__________________
	1a Az Európai Parlament és a Tanács 2002/14/EK irányelve (2002. március 11.) az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról – Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közös nyilatkozata a munkavállalók képviseletéről (HL L 80., 2002.3.23., 29. o.).
	1b Az Európai Parlament és a Tanács 2009/38/EK irányelve (2009. május 6.) az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról (HL L 122., 2009.5.16., 28. o.).
	1c A Tanács 2001/86/EK irányelve (2001. október 8.) az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről (HL L 294., 2001.11.10., 22. o.).

Módosítás  61

 

Irányelvre irányuló javaslat

44 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(44d) A közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek a természetes vagy jogi személyekkel szembeni zaklatás sajátos formája, amelynek célja a közérdekű kérdésekben való felszólalás megakadályozása vagy szankcionálása. A tagállamoknak a nemzeti és uniós jogszabályokkal összhangban biztosítaniuk kell a közéleti részvételt akadályozó, nyilvánvalóan megalapozatlan állítások vagy visszaélésszerű bírósági eljárások kezeléséhez szükséges biztosítékokat.

Módosítás  62

 

Irányelvre irányuló javaslat

45 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(45) A Bizottságnak iránymutatást kell nyújtania a szerződési mintafeltételekről, hogy ezzel megkönnyítse a vállalatok számára a rájuk vonatkozó átvilágítási követelmények teljesítését az egész értékláncuk tekintetében, és korlátozza a szabályozásból eredő terheknek a vállalatokkal üzleti kapcsolatban álló kkv-kra való áthárítását.	(45) A Bizottságnak – a tagállamokkal és az érintett érdekelt felekkel konzultálva – iránymutatást kell nyújtania a vállalatoknak olyan szerződési mintafeltételek révén, amelyeket azok önkéntesen felhasználhatnak a 7. és 8. cikkben foglalt kötelezettségeik teljesítése érdekében, és amelyek segítségével a vállalatok az egész értékláncuk tekintetében teljesíteni tudják a rájuk vonatkozó átvilágítási követelményeket. Az ilyen szerződési feltételeknek elő kell írniuk legalább a folyamatos együttműködésben részt vevő szerződő felek közötti egyértelmű feladatmegosztást, azt, hogy azok nem eredményezhetik az átvilágítás elvégzésével kapcsolatos felelősség átruházását, valamint hogy e feltételek megsértése esetén a társaságoknak kerülniük kell az ilyen feltételek felmondását azáltal, hogy először az ezen irányelv 7. és 8. cikkével összhangban megfelelő intézkedéseket hoznak. Az iránymutatásnak egyértelművé kell tennie továbbá, hogy az ezen irányelvben foglalt átvilágítási előírások nem teljesíthetők szerződéses biztosítékok egyszerű szerepeltetésével. Az előírások csak akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a másik fél átvilágítási kötelezettségeinek megállapítása kellő gondossággal történik úgy, hogy biztosított legyen e kötelezettségek tényleges teljesítése, és meghatározásra kerüljenek a körülményeknek megfelelő intézkedések, például a nyomon követés, a pénzügyi és nem pénzügyi támogatás, valamint a felelős beszerzési gyakorlat.

Módosítás  63

 

Irányelvre irányuló javaslat

46 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(46) Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság – a vonatkozó nemzetközi iránymutatásokat és normákat alapul véve, a tagállamokkal és az érdekelt felekkel, valamint az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel és adott esetben az átvilágítás terén szakértelemmel rendelkező nemzetközi szervekkel egyeztetve – iránymutatást adjon ki bizonyos ágazatokra vagy meghatározott káros hatásokra vonatkozóan, hogy segítséget nyújtson és gyakorlati eszközöket biztosítson a vállalatoknak vagy a tagállami hatóságoknak azzal kapcsolatosan, hogyan kell teljesíteniük a vállalatoknak az átvilágítási kötelezettségeiket.	(46) A Bizottságnak – a vonatkozó nemzetközi iránymutatásokat és normákat alapul véve, a tagállamokkal, az európai ágazatközi és ágazati szociális partnerekkel és más érintett érdekelt felekkel, ideértve a civil társadalmi szervezeteket, valamint az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel, az Európai Munkaügyi Hatósággal, az Európai Külügyi Szolgálattal, az Európai Innovációs Tanáccsal, a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökséggel (EASME), az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal és adott esetben az OECD-vel és az átvilágítás terén szakértelemmel rendelkező más nemzetközi szervekkel egyeztetve – egyértelmű, közérthető és a szabályok betartását gyakorlatias módon megkönnyítő iránymutatásokat kell kiadnia mind általános, mind ágazatok szerint célzott alkalmazásra, hogy segítséget nyújtson és gyakorlati eszközöket biztosítson a vállalatoknak vagy a tagállami hatóságoknak azzal kapcsolatosan, hogyan kell teljesíteniük a vállalatoknak az átvilágítási kötelezettségeiket.

Módosítás  64

 

Irányelvre irányuló javaslat

46 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(46a) Annak érdekében, hogy támogassa a vállalatokat az átvilágítási kötelezettségeik teljes értékláncuk mentén történő teljesítésében, az Európai Bizottságnak további kutatásokat kell végeznie a digitális eszközökkel kapcsolatban, és elő kell mozdítania azokat.

Módosítás  65

 

Irányelvre irányuló javaslat

47 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(47) Noha ezen irányelv hatálya a kkv-kra nem terjed ki, de az irányelv hatálya alá tartozó vállalatok vállalkozóiként vagy alvállalkozóiként őket is érinthetik a rendelkezései. Mindazonáltal a cél a kkv-kra nehezedő pénzügyi és adminisztratív teher csökkentése, mivel közülük sokan kerültek nehéz helyzetbe a világméretű gazdasági és egészségügyi válság következtében. A kkv-k támogatása érdekében a tagállamoknak – önállóan vagy közösen – külön honlapokat, portálokat vagy platformokat kell létrehozniuk és működtetniük, emellett pénzügyi támogatást is nyújthatnak a kkv-knak, és segíthetik őket a kapacitásépítésben. Ezt a támogatást az értéklánc felsőbb szintjein lévő harmadik országbeli gazdasági szereplőknek is hozzáférhetővé tenni, illetve szükség esetén hozzájuk kell igazítani, vagy rájuk is ki kell terjeszteni. A kkv-kkal üzleti kapcsolatban álló vállalatokat is ösztönözni kell, hogy támogassák ezeket a vállalkozásokat az átvilágítási intézkedések végrehajtásában, amennyiben az erre vonatkozó követelmények veszélyeztetnék az életképességüket, továbbá alkalmazzanak méltányos, észszerű, megkülönböztetésmentes és arányos intézkedéseket velük szemben.	(47) Noha ezen irányelv hatálya a kkv-kra nem terjed ki, de az irányelv hatálya alá tartozó vállalatok vállalkozóiként vagy alvállalkozóiként őket is érinthetik a rendelkezései. Mindazonáltal a cél a kkv-kra nehezedő pénzügyi és adminisztratív teher csökkentése, mivel közülük sokan kerültek nehéz helyzetbe a világméretű gazdasági és egészségügyi válság következtében. A kkv-k támogatása érdekében a tagállamoknak a Bizottság támogatásával – önállóan vagy közösen – külön felhasználóbarát honlapokat, portálokat vagy platformokat kell létrehozniuk és működtetniük, emellett pénzügyi támogatást is kell nyújtaniuk a kkv-knak, és segíteniük kell őket a kapacitásépítésben. Ezt a támogatást az értéklánc felsőbb szintjein lévő harmadik országbeli gazdasági szereplőknek is hozzáférhetővé tenni, illetve szükség esetén hozzájuk kell igazítani, vagy rájuk is ki kell terjeszteni. A kkv-kkal üzleti kapcsolatban álló vállalatokat is ösztönözni kell, hogy támogassák ezeket a vállalkozásokat az átvilágítási intézkedések végrehajtásában, továbbá méltányos, észszerű, megkülönböztetésmentes és arányos követelményeket támasszanak velük szemben. A kkv-k számára is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy önkéntes alapon alkalmazzák ezt az irányelvet, és e célból megfelelő intézkedésekkel és eszközökkel támogatni kell őket, továbbá erre ösztönözni kell őket.

Módosítás  66

 

Irányelvre irányuló javaslat

48 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(48) A kkv-knak nyújtott tagállami támogatás kiegészítése érdekében a Bizottság a meglévő uniós eszközökre, projektekre, valamint az átvilágítás Unión belüli és harmadik országbeli végrehajtását segítő egyéb intézkedésekre is támaszkodhat. Bevezethet új támogatási intézkedéseket, hogy segítsen a vállalatoknak, köztük a kkv-knak az átvilágítási követelmények teljesítésében. Ennek keretében létrehozhat értéklánc-átláthatósági megfigyelőközpontot, és előmozdíthatja a közös érdekelti kezdeményezéseket.	(48) A vállalatoknak, köztük a kkv-knak a végrehajtásban nyújtott tagállami támogatás kiegészítése érdekében a Bizottság a meglévő uniós eszközökre, projektekre, valamint az átvilágítás Unión belüli és harmadik országbeli végrehajtását segítő egyéb intézkedésekre is támaszkodik. Új támogatási intézkedéseket kell bevezetnie, hogy segítsen a vállalatoknak, köztük a kkv-knak az átvilágítási követelmények teljesítésében. Ennek keretében létre kell hoznia egy értéklánc-átláthatósági megfigyelőközpontot, és elő kell mozdítania a közös érdekelti kezdeményezéseket.

Módosítás  67

 

Irányelvre irányuló javaslat

49 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(49) A Bizottságnak és a tagállamoknak továbbra is a harmadik országokkal partnerségben együttműködve kell támogatniuk az értéklánc felsőbb szintjein lévő gazdasági szereplőket, kiemelt figyelmet fordítva a mezőgazdasági kistermelőkre, hogy kiépítsék a tevékenységeik és üzleti kapcsolataik káros emberi jogi és környezeti hatásainak eredményes megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges kapacitást. Szomszédsági, fejlesztési és nemzetközi együttműködési eszközeiket felhasználva támogatást kell nyújtaniuk harmadik országbeli kormányok és az értéklánc felsőbb szintjein lévő harmadik országbeli gazdasági szereplők részére a tevékenységeik és a felsőbb szinteken lévő szereplőkkel fennálló üzleti kapcsolataik káros emberi jogi és környezeti hatásainak kezeléséhez. Ennek keretében együttműködhetnek partnerországok kormányaival, a helyi magánszektor szereplőivel és érdekelt felekkel a káros emberi jogi és környezeti hatások kiváltó okainak kezelésében.	(49) A Bizottságnak és a tagállamoknak továbbra is a harmadik országokkal partnerségben együttműködve kell támogatniuk az értéklánc felsőbb szintjein lévő gazdasági szereplőket, kiemelt figyelmet fordítva a mezőgazdasági kistermelőkre, hogy kiépítsék a tevékenységeik és üzleti kapcsolataik káros emberi jogi és környezeti hatásainak eredményes megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges kapacitást. Szomszédsági, fejlesztési és nemzetközi együttműködési eszközeiket, többek között a szabadkereskedelmi megállapodásokat felhasználva támogatást kell nyújtaniuk harmadik országbeli kormányok és az értéklánc felsőbb szintjein lévő harmadik országbeli gazdasági szereplők részére a tevékenységeik és a felsőbb szinteken lévő szereplőkkel fennálló üzleti kapcsolataik káros emberi jogi és környezeti hatásainak kezeléséhez. Ennek keretében együttműködhetnek partnerországok kormányaival, a helyi magánszektor szereplőivel és érdekelt felekkel a káros emberi jogi és környezeti hatások kiváltó okainak kezelésében.

Módosítás  68

 

Irányelvre irányuló javaslat

50 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(50) Ezen irányelv akkor járul hozzá eredményesen az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, ha előírja, hogy a vállalatok fogadjanak el tervet az üzleti modelljük és stratégiájuk fenntartható gazdaságra való átállással és a Párizsi Megállapodás szerint a globális felmelegedés 1,5 °C-ra történő korlátozásával való összeegyeztethetőségének biztosítására. Ha a vállalat tevékenységeinek fő kockázata vagy fő hatása az éghajlatot érinti, vagy esetében ezt kellett volna megállapítani, akkor a vállalatnak kibocsátáscsökkentési célokat is meg kell határoznia a tervében.	(50) Ahhoz, hogy ez az irányelv eredményesen hozzájáruljon az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, a vállalatoknak az érdekelt felekkel konzultálva átállási tervet kell elfogadniuk és végrehajtaniuk az (EU) 2022/2464 irányelv 19a. cikkében foglalt beszámolási kötelezettségekkel összhangban annak biztosítása érdekében, hogy az üzleti modelljük és stratégiájuk összhangban legyen a fenntartható gazdaságra való átállás célkitűzéseivel és a globális felmelegedés 1,5 °C-ra történő korlátozására vonatkozó, a Párizsi Megállapodásban kitűzött céllal, az (EU) 2021/1119 rendeletben (az európai klímarendeletben) meghatározott, a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére vonatkozó célkitűzéssel, valamint a 2030-ig elérendő éghajlati célokkal. A tervnek figyelembe kell vennie az értékláncot, és meggyőző tudományos bizonyítékokon alapuló, határidőhöz kötött célokat kell tartalmaznia az 1., 2. és adott esetben 3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásokra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzéseikhez kapcsolódóan, beleértve adott esetben az üvegházhatású gázokra – többek között adott esetben a metánkibocsátásra – vonatkozó, 2030-ra, majd a 2050-ig tartó időszakban ötéves szakaszokra kitűzött abszolút kibocsátáscsökkentési célokat, kivéve, ha a vállalat bizonyítani tudja, hogy működése és értéklánca nem okoz üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ezért az ilyen kibocsátáscsökkentési célértékek nem lennének relevánsak. A terveknek végrehajtási intézkedéseket kell tartalmazniuk, melyek a vállalat éghajlat-politikai céljainak elérését célozzák, és meggyőző tudományos bizonyítékokon kell alapulniuk, azaz olyan tudományosan függetlenül hitelesített bizonyítékokon, amelyek összhangban vannak a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásával, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) meghatározása szerint, és figyelembe kell venniük az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület ajánlásait.

Módosítás  69

 

Irányelvre irányuló javaslat

51 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(51) E kibocsátáscsökkentési célok megfelelő végrehajtása és az igazgatók pénzügyi ösztönzőibe való beépítése érdekében a tervet kellően figyelembe kell venni az igazgatók változó javadalmazásának megállapításakor, ha a változó javadalmazás az igazgatónak a vállalat üzleti stratégiájához, valamint hosszú távú érdekeihez és fenntarthatóságához való hozzájárulásához kötődik.	(51) Az átállási terveknek egyértelmű kötelezettségeket kell meghatározniuk az igazgatók és az igazgatótanácsi tagok számára annak biztosítására, hogy a vállalati stratégia kiterjedjen a környezeti és éghajlati kockázatok és hatások kezelésére. Az igazgatók pénzügyi ösztönzőinek növelése érdekében az átlagosan több mint 1000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak releváns és hatékony politikával kell rendelkezniük annak biztosítására, hogy az igazgatók változó javadalmazásának egy része a vállalat éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozó átállási tervében foglalt célok eléréséhez kötődjön.

Módosítás  70

 

Irányelvre irányuló javaslat

53 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(53) A tagállamoknak ki kell jelölniük egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóságot az átvilágítási kötelezettségek vállalatok általi helyes végrehajtásának figyelemmel kísérésére és ezen irányelv megfelelő érvényesítésére. Ezeknek a felügyeleti hatóságoknak közigazgatási szervnek, az irányelv hatálya alá tartozó vállalatoktól és egyéb piaci érdekektől függetlennek, valamint összeférhetetlenségtől mentesnek kell lenniük. A tagállamoknak nemzeti jogukkal összhangban biztosítaniuk kell az illetékes hatóság megfelelő finanszírozását. A hatóságokat fel kell jogosítani arra, hogy saját kezdeményezésükre vagy az ezen irányelv szerint felhozott panaszok vagy indokolással alátámasztott aggályok alapján megfelelő vizsgálatokat végezzenek. Ha van ágazati jogszabályok alapján illetékes hatóság, a tagállamok e hatóság felelősségi körébe rendelhetik ezen irányelv alkalmazását annak hatáskörén belül. A szabályozott pénzügyi vállalkozások felügyeletét ellátó hatóságot is kijelölhetnek ezen irányelv alkalmazásában felügyeleti hatóságként.	(53) A tagállamoknak ki kell jelölniük egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóságot az átvilágítási kötelezettségek vállalatok általi helyes végrehajtásának figyelemmel kísérésére és ezen irányelv megfelelő érvényesítésére. Ezeknek a felügyeleti hatóságoknak közigazgatási szervnek, az irányelv hatálya alá tartozó vállalatoktól és egyéb piaci érdekektől függetlennek, valamint összeférhetetlenségtől mentesnek kell lenniük. A tagállamoknak nemzeti jogukkal összhangban biztosítaniuk kell az illetékes hatóság megfelelő finanszírozását. A hatóságokat fel kell jogosítani arra, hogy saját kezdeményezésükre vagy az ezen irányelv szerint felhozott sérelmek vagy indokolással alátámasztott aggályok alapján megfelelő vizsgálatokat végezzenek, ideértve adott esetben helyszíni ellenőrzések végrehajtását és az érintett érdekelt felek meghallgatását. Ha van ágazati jogszabályok alapján illetékes hatóság, a tagállamok e hatóság felelősségi körébe rendelhetik ezen irányelv alkalmazását annak hatáskörén belül. A szabályozott pénzügyi vállalkozások felügyeletét ellátó hatóságot is kijelölhetnek ezen irányelv alkalmazásában felügyeleti hatóságként. A tagállamoknak a felügyeleti hatóságok kijelölésekor és működési eljárásaik meghatározásakor biztosítaniuk kell, hogy azok összhangban legyenek az egyéb nemzetközi eszközök alapján rendelkezésre álló egyéb eljárásokkal, például a nemzeti kapcsolattartó pontok által működtetett, bíróságon kívüli panaszkezelési mechanizmussal, és azokat kiegészítsék.

Módosítás  71

 

Irányelvre irányuló javaslat

54 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(54) Az ezen irányelvet végrehajtó nemzeti intézkedések eredményes érvényesítése érdekében a tagállamoknak visszatartó erejű, arányos és hatékony szankcióról kell rendelkezniük az említett intézkedések megsértése esetére. Ahhoz, hogy a szankciórendszer hatékony legyen, a nemzeti felügyeleti hatóságok által kirótt közigazgatási szankciók között pénzbírságnak is lennie kell. Ha valamely tagállam jogrendszere nem rendelkezik az ezen irányelvben meghatározott közigazgatási szankciókról, a közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat úgy kell alkalmazni, hogy a szankciót az illetékes felügyeleti hatóság kezdeményezésére az illetékes igazságügyi hatóság rója ki. Ezért az ilyen tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szabályok és a szankciók alkalmazása az illetékes felügyeleti hatóságok által kiszabott közigazgatási szankciókkal azonos hatású legyen.	(54) Az ezen irányelvet végrehajtó nemzeti intézkedések eredményes érvényesítése érdekében a tagállamoknak visszatartó erejű, arányos és hatékony szankcióról kell rendelkezniük az említett intézkedések megsértése esetére. Ahhoz, hogy a szankciórendszer hatékony legyen, a nemzeti felügyeleti hatóságok által kirótt közigazgatási szankciók között szerepelnie kell pénzbírságnak, a vállalat felelősségét megállapító és a jogsértés jellegét feltüntető nyilvános nyilatkozatnak, valamilyen intézkedés – például a jogsértést megvalósító magatartás megszüntetése és a magatartás megismétlésétől való tartózkodás – végrehajtására vonatkozó kötelezettségeknek, valamint az érintett termékek szabad forgalomból való kivonásának vagy kivitelük megszüntetésének. Ha valamely tagállam jogrendszere nem rendelkezik az ezen irányelvben meghatározott közigazgatási szankciókról, a közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat úgy kell alkalmazni, hogy a szankciót az illetékes felügyeleti hatóság kezdeményezésére az illetékes igazságügyi hatóság rója ki. Ezért az ilyen tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szabályok és a szankciók alkalmazása az illetékes felügyeleti hatóságok által kiszabott közigazgatási szankciókkal azonos hatású legyen.

Módosítás  72

 

Irányelvre irányuló javaslat

54 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(54a) Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az esetleges közigazgatási bírságok mesterséges csökkentése, amennyiben a legfelső szintű anyavállalat globális nettó árbevételét harmadik szervezetekhez csoportosítja át, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett társaságok tekintetében a közigazgatási pénzbírságokat az adott társaság által bejelentett konszolidált árbevétel figyelembevételével számítsák ki.

Módosítás  73

 

Irányelvre irányuló javaslat

54 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(54b) A 2014/24/EU irányelv 18. cikkének (2) bekezdése, a 2014/25/EU irányelv 36. cikkének (2) bekezdése és a 2014/23/EU irányelv 30. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az uniós jog szerinti, közbeszerzési és koncessziós szerződésekre vonatkozó kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében. Ezért a Bizottságnak értékelnie kell, hogy szükséges-e módosítani ezeket az irányelveket, hogy meghatározza azokat a további követelményeket és intézkedéseket, amelyeket a tagállamoknak el kell fogadniuk annak érdekében, hogy biztosítsák az ezen irányelv szerinti fenntarthatósági és átvilágítási kötelezettségek teljesítését a közbeszerzési és koncessziós eljárások során, a kiválasztástól a szerződés teljesítéséig.

Módosítás  74

 

Irányelvre irányuló javaslat

56 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(56) A káros hatások áldozatainak tényleges kártalanítása érdekében a tagállamoknak meg kell állapítaniuk az átvilágítási eljárás végrehajtásának elmulasztása miatt a vállalatokat terhelő polgári jogi kártérítési felelősségre vonatkozó szabályokat. A vállalatoknak kártérítési felelősséget kell vállalniuk, ha nem teljesítik a lehetséges káros hatások megelőzésére és csökkentésére vagy a tényleges hatások megszüntetésére és minimalizálására vonatkozó kötelezettségeket, és e mulasztásuk miatt felmerül és kárt okoz a káros hatás, amelyet fel kellett volna tárni, meg kellett volna előzni, csökkenteni kellett volna, meg kellett volna szüntetni, vagy amelynek mértékét minimalizálni kellett volna.	(56) A káros hatások áldozatainak tényleges kártalanítása érdekében a tagállamoknak meg kell állapítaniuk az átvilágítási eljárás végrehajtásának elmulasztása miatt a vállalatokat terhelő polgári jogi kártérítési felelősségre vonatkozó szabályokat. A vállalatoknak kártérítési felelősséget kell vállalniuk, ha nem teljesítik a lehetséges káros hatások megelőzésére és csökkentésére vagy a tényleges hatások megszüntetésére és csökkentésére vagy korrekciójára vonatkozó kötelezettségeket, és e mulasztásuk miatt a vállalat olyan káros hatást idéz elő, vagy olyan káros hatáshoz járul hozzá, amelyet fel kellett volna tárni, kiemelten kellett volna kezelni, meg kellett volna előzni, csökkenteni kellett volna, meg kellett volna szüntetni vagy korrigálni kellett volna, vagy amelynek mértékét megfelelő intézkedésekkel minimalizálni kellett volna, és amely végül kárt okozott. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy jogutód hiányában az anyavállalatok felelősségre vonhatók legyenek leányvállalatukért, amennyiben a leányvállalat ezen irányelv hatálya alá tartozik vagy tartozott a hatás időpontjában, és amelyet az anyavállalat felszámolt, vagy amely a felelősség elkerülése érdekében szándékosan felszámolta önmagát, függetlenül attól, hogy az anyavállalattal együttműködött-e az átvilágítás során.

Módosítás  75

 

Irányelvre irányuló javaslat

57 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(57) A közvetett üzleti kapcsolatok szintjén felmerülő kártérítés tekintetében a vállalat felelősségére különös feltételek vonatkoznak. A vállalat nem tartozhat felelősséggel, ha egyedi átvilágítási intézkedéseket hajtott végre. Azonban ilyen intézkedések végrehajtásával nem mentesülhet a felelősség alól abban az esetben, ha észszerűen nem feltételezhető, hogy a ténylegesen végrehajtott – többek között a kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére irányuló – intézkedések elégségesek a káros hatás megelőzéséhez, csökkentéséhez, megszüntetéséhez vagy minimalizálásához. Továbbá a felelősség fennállásának és mértékének értékelése során megfelelően figyelembe kell venni a vállalat arra irányuló erőfeszítéseit – amennyiben azok közvetlenül kapcsolódnak a szóban forgó kárhoz –, hogy eleget tegyen a felügyeleti hatóság által előírt korrekciós intézkedéseknek, a végrehajtott beruházásoknak és a nyújtott célzott támogatásoknak, valamint a más szervezetekkel való együttműködésnek az értékláncaiban jelentkező káros hatások kezelése érdekében.	(57) A felelősség fennállásának és mértékének értékelése során megfelelően figyelembe kell venni a vállalat arra irányuló erőfeszítéseit – amennyiben azok közvetlenül kapcsolódnak a szóban forgó kárhoz –, hogy megtegye a többek között afelügyeleti hatóság által előírt korrekciós intézkedéseket, figyelembe kell venni továbbá a végrehajtott beruházásokat és a nyújtott célzott támogatásokat, valamint az értékláncaiban jelentkező káros hatások kezelése érdekében az érintett érdekelt felekkel és más szervezetekkel való együttműködést.

Módosítás  76

 

Irányelvre irányuló javaslat

57 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(57a) Ezenkívül a vállalat 22. cikk szerinti esetleges felelőssége tekintetében figyelembe kell venni, hogy szükség esetén élhet a rangsorolás lehetőségével. Amennyiben a rangsorolás a káros hatás súlyosságával és valószínűségével arányosan történt, a vállalat nem vonható felelősségre, ha a káros hatás olyan tevékenységből vagy műveletből ered, amelynek hátrasorolása indokolt volt.

Módosítás  77

 

Irányelvre irányuló javaslat

58 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(58) A felelősségi rendszer nem szabályozza, kinek kell bizonyítania, hogy a vállalat intézkedései az ügy körülményeire tekintettel észszerűen elégségesek, ezért erről a kérdésről a nemzeti jogban kell rendelkezni.	(58) A felelősségi rendszer nem szabályozza, kinek kell bizonyítania, hogy a vállalat intézkedései az ügy körülményeire tekintettel észszerűen elégségesek, azonban a tagállamok nemzeti jogukban előírhatják, hogy amennyiben a felperes prima facie bizonyítékokkal támasztja alá az alperes felelősségének valószínűségét, az alperest felelősségre vonják, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy eleget tett az ezen irányelv szerinti kötelezettségeinek.

Módosítás  78

 

Irányelvre irányuló javaslat

59 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(59) A polgári jogi felelősségre vonatkozó szabályokat illetően a megfelelő átvilágítás végrehajtásának elmulasztása miatt a vállalatokat terhelő polgári jogi kártérítési felelősség nem érintheti a vállalatok leányvállalatainak polgári jogi felelősségét vagy az értékláncon belüli közvetlen és közvetett üzleti partnerek polgári jogi felelősségét. Emellett az ezen irányelvben foglalt polgári jogi felelősségi szabályok nem érinthetik a káros emberi jogi hatások vagy a káros környezeti hatások iránti polgári jogi felelősségre vonatkozó uniós és nemzeti szabályokat, amelyek az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó esetekben állapít meg felelősséget, vagy az ezen irányelvben foglaltnál szigorúbb felelősséget írnak elő.	(59) A polgári jogi felelősségre vonatkozó szabályokat illetően a megfelelő átvilágítás végrehajtásának elmulasztása miatt a vállalatokat az általuk okozott vagy előmozdított károkkal összefüggésben terhelő polgári jogi kártérítési felelősség nem érintheti a vállalatok leányvállalatainak polgári jogi felelősségét vagy az értékláncon belüli közvetlen és közvetett üzleti partnerek polgári jogi felelősségét. Emellett az ezen irányelvben foglalt polgári jogi felelősségi szabályok nem korlátozhatják a vállalatoknak a polgári jogi felelősségre vonatkozó uniós vagy nemzeti jogrendszerek szerinti felelősségét, ideértve az egyetemleges felelősségre vonatkozó szabályokat is.

Módosítás  79

 

Irányelvre irányuló javaslat

59 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(59a) A hatékony jogorvoslathoz való jog nemzetközileg elismert emberi jog, amelyet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 8. cikke, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdése, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 2. cikkének (3) bekezdése rögzít, továbbá ez a Charta 47. cikke értelmében az Unió egyik alapvető joga is. A bizonyítékokhoz való hozzáférés késése és nehézségei, valamint a nemek közötti egyenlőtlenség, a földrajzi elhelyezkedés, a kiszolgáltatottság és a marginalizálódás jelentős gyakorlati és eljárási akadályokat jelenthetnek az érintett személyek számára, és meggátolhatják a hatékony jogorvoslathoz való, a megtorlás kockázatától mentes hozzáférést. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy a sértettek hatékony jogorvoslathoz férhessenek hozzá, és hogy az eljárás költségei és időtartama ne akadályozza meg őket abban, hogy bírósághoz forduljanak. Ezek az intézkedések például a következő formában is megvalósulhatnak: közfinanszírozás, többek között a tényleges és a lehetséges káros hatások áldozatainak nyújtott strukturális támogatás, az alkalmazandó bírósági illetékek vagy közigazgatási díjak korlátozása, illetve a költségmentességhez való hozzáférés biztosítása.

Módosítás  80

 

Irányelvre irányuló javaslat

59 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(59b) A megbízott szakszervezeteknek, civil társadalmi szervezeteknek vagy más, közérdekből eljáró szereplőknek, mint például a nemzeti emberi jogi intézményeknek vagy ombudsmannak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a káros hatások áldozata vagy áldozatainak csoportja nevében a saját bíróságaik előtt képviseleti keresetet indítsanak, és az eljárásban a felperes fél jogaival és kötelezettségeivel rendelkezzenek, a hatályos nemzeti jog sérelme nélkül.

Módosítás  81

 

Irányelvre irányuló javaslat

59 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(59c) A polgári jogi kártérítési igények benyújtására vonatkozó elévülési időnek legalább tíz évnek kell lennie. Az elévülési idő kezdő időpontjának meghatározásakor a tagállamoknak mérlegelniük kell annak figyelembevételét, hogy a kárt okozó hatás mikor szűnt meg, és hogy az érintett áldozat mikortól tudta vagy tudhatta volna – ésszerű feltételezés alapján–, hogy az elszenvedett kárt a káros hatás okozta.

Módosítás  82

 

Irányelvre irányuló javaslat

65 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(65a) Az emberijog-védők és a környezetijog-védők világszerte és az EU-ban is a frontvonalban lépnek fel a káros környezeti és emberi jogi hatások következményeivel szemben, és ezért ki vannak téve fenyegetéseknek, megfélemlítésnek, üldöztetésnek, zaklatásnak, sőt a meggyilkolásukra is volt példa. A vállalatok ezért nem tehetik ki őket semmilyen erőszaknak.

Módosítás  83

 

Irányelvre irányuló javaslat

69 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(69) Ez az irányelv nem érinti az emberi jogok, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás terén más uniós jogalkotási aktusokban megállapított kötelezettségeket. Ha ezen irányelv rendelkezései ellentétesek másik, azonos célú, szélesebb vagy szűkebb körű kötelezettségeket előíró uniós jogalkotási aktus valamely rendelkezésével, a másik uniós jogalkotási aktus rendelkezései irányadók a kollízió erejéig, és alkalmazandók az adott kötelezettségekre.	(69) Ez az irányelv nem érinti az emberi jogok, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás terén más uniós jogalkotási aktusokban megállapított kötelezettségeket. Ha ezen irányelv rendelkezései ellentétesek másik, azonos célú, szélesebb vagy szűkebb körű kötelezettségeket előíró uniós jogalkotási aktus valamely rendelkezésével, a másik uniós jogalkotási aktus rendelkezései irányadók a kollízió erejéig, és alkalmazandók az adott kötelezettségekre azokban az esetekben, amikor a másik jogalkotási aktusban szereplő kötelezettségek célzottan alkalmazandók valamely konkrét ágazatra vagy tárgykörre. E jogi aktusok közé tartoznak többek között a faanyagra és az erdőirtásra, a munkavállalók kiküldetésére és a kényszermunkára vonatkozó meglévő és jövőbeli uniós jogszabályok.

Módosítás  84

 

Irányelvre irányuló javaslat

70 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(70) A vizsgálatot kell végeznie és jelentést kell készítenie arról, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet útmutatásával való összhangba hozatala érdekében vagy a munkaerő-kizsákmányolásra, az emberi jogi jogsértésekre vagy újonnan felmerülő környezeti veszélyekre vonatkozó egyértelmű bizonyítékok fényében fel kell-e venni újabb ágazatokat az ezen irányelv hatálya alá tartozó nagy hatású ágazatok körébe, szükséges-e módosítani az ezen irányelvben említett vonatkozó nemzetközi egyezmények felsorolását, különös tekintettel a nemzetközi fejleményekre, vagy ezen irányelv átvilágításra vonatkozó rendelkezéseit a káros éghajlati hatásokra is ki kell-e terjeszteni.	(70) A Bizottságnak vizsgálatot kell végeznie és jelentést kell készítenie arról, hogy – különösen bizonyos ágazatok esetében – szűkíteni kell-e az irányelv hatályát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet útmutatásával való összhangba hozatala érdekében vagy a munkaerő-kizsákmányolásra, az emberi jogi jogsértésekre vagy újonnan felmerülő környezeti veszélyekre vonatkozó egyértelmű adatok vagy bizonyítékok fényében, ideértve az EBRD-től, az ILO-tól vagy a FRA-tól származó adatokat is.

Módosítás  85

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a vállalatoknak az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt tényleges és lehetséges káros hatásokkal kapcsolatos kötelezettségei a saját tevékenységük, a leányvállalataik tevékenységei és az értéklánc azon szereplői által végzett tevékenységek tekintetében, amelyekkel a vállalat tartós üzleti kapcsolatot ápol; valamint	a) a vállalatoknak az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt, általuk előidézett vagy előmozdított vagy közvetlenül hozzájuk köthető tényleges és lehetséges káros hatásokkal kapcsolatos kötelezettségei a saját tevékenységük, a leányvállalataik tevékenységei és az értékláncuk azon szereplői által végzett tevékenységek tekintetében, amelyekkel a vállalat üzleti kapcsolatot ápol; valamint

Módosítás  86

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a fent említett kötelezettségek megsértésével kapcsolatos felelősség.	b) a fent említett kötelezettségek károkozást eredményező megsértése miatti felelősség;

Módosítás  87

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az üzleti kapcsolatok „tartós” jellegét rendszeresen, legalább 12 havonta értékelni kell.	törölve

Módosítás  88

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ez az irányelv nem szolgálhat az emberi jogok, a környezet vagy az éghajlat védelmére vonatkozó, a tagállamok jogszabályai által az irányelv elfogadásának időpontjában előírt szint csökkentésének az alapjául.	(2) Ez az irányelv nem szolgálhat alapul az emberi jogok – ideértve a meglévő uniós és nemzeti jogszabályokban rögzített munkavállalói és szociális jogokat –, a környezet vagy az éghajlat védelmére vonatkozó, a tagállamok vagy az alkalmazandó kollektív szerződések által az irányelv elfogadásának időpontjában előírt védelmi szint csökkentéséhez.

Módosítás  89

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a vállalat átlagosan több mint 500 munkavállalót foglalkoztatott, nettó világpiaci árbevétele pedig meghaladta a 150 millió EUR-t a legutóbbi olyan pénzügyi évben, amelyre vonatkozóan éves beszámoló készült;	a) a vállalat átlagosan több mint 250 munkavállalót foglalkoztatott, és nettó világpiaci árbevétele pedig meghaladta a 40 millió EUR-t a legutóbbi olyan pénzügyi évben, amelyre vonatkozóan éves beszámoló készült;

Módosítás  90

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – b pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a vállalat nem érte el az a) pontban meghatározott küszöbértékeket, de a legutóbbi olyan pénzügyi évben, amelyre vonatkozóan éves beszámoló készült, átlagosan több mint 250 munkavállalót foglalkoztatott, és a nettó világpiaci árbevétele meghaladta a 40 millió EUR-t, feltéve, hogy e nettó árbevételnek legalább az 50 %-a egy vagy több alábbi ágazatban keletkezett:	b) a vállalat nem érte el az a) pontban meghatározott küszöbértékeket, de egy olyan cégcsoport legfelső szintű anyavállalata, amely a legutóbbi olyan pénzügyi évben, amelyre vonatkozóan éves beszámoló készült, 500 munkavállalót foglalkoztatott, valamint nettó világpiaci árbevétele meghaladta a 150 millió EUR-t.

Módosítás  91

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – b pont – i pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i. textíliák, bőr- és kapcsolódó termékek (többek között lábbelik) gyártása, valamint textíliák, ruházati termékek és lábbelik nagykereskedelme;	törölve

Módosítás  92

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – b pont – ii pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
ii. mezőgazdaság, erdészet, halászat (az akvakultúrát is beleértve), élelmiszeripari termékek gyártása, valamint mezőgazdasági nyersanyagok, élő állatok, fa, élelmiszerek és italok nagykereskedelme;	törölve

Módosítás  93

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – b pont – iii pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
iii. ásványkincsek kitermelése, függetlenül attól, hogy arra hol kerül sor (ideértve a kőolajat, a földgázt, a szenet, a lignitet, a fémeket és a fémérceket, valamint minden más, nemfém ásványt és kőbányászati terméket), alapvető fémtermékek, egyéb nemfém ásványi termékek és fémfeldolgozási termékek gyártása (a gépek és berendezések kivételével), valamint ásványkincsek, ásványi alapanyagok és köztes termékek nagykereskedelme (ideértve a fémeket és a fémérceket, az építőanyagokat, a tüzelőanyagokat, a vegyi anyagokat és az egyéb köztes termékeket is).	törölve

Módosítás  94

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a legutóbbi pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben több mint 150 millió EUR nettó árbevételt ért el az Unióban;	a) a vállalat nettó világpiaci árbevétele meghaladta a 150 millió EUR-t, feltéve, hogy a legutóbbi pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben legalább 40 millió EUR árbevételt ért el az Unióban, beleértve az olyan harmadik fél vállalatok által elért árbevételt is, amelyekkel a vállalat és/vagy leányvállalatai jogdíjakért cserébe vertikális megállapodást kötöttek az Unióban;

Módosítás  95

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a legutóbbi pénzügyi évet megelőző pénzügyi évben 40 millió EUR-t meghaladó, de legfeljebb 150 millió EUR nettó árbevételt ért el az Unióban, feltéve, hogy nettó világpiaci árbevételének legalább az 50 %-a az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt egy vagy több ágazatban keletkezett.	b) a vállalat nem érte el az a) pontban meghatározott küszöbértékeket, de egy olyan cégcsoport legfelső szintű anyavállalata, amely 500 alkalmazottat foglalkoztatott, és nettó világpiaci árbevétele meghaladta a 150 millió EUR-t, amelyből legalább 40 millió EUR bevétel az Unióban keletkezett a legutóbbi olyan pénzügyi évben, amelyre vonatkozóan éves beszámoló készült, beleértve az olyan harmadik fél vállalatok által elért árbevételt is, amelyekkel a vállalat és/vagy leányvállalatai jogdíjakért cserébe vertikális megállapodást kötöttek az Unióban.

 

Módosítás  96

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számát teljes munkaidős egyenértékben kell kiszámítani. A kölcsönzött munkavállalókat úgy kell figyelembe venni a munkavállalók számának megállapításakor, mintha a vállalat közvetlenül alkalmazta volna őket az adott időszakra.	(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számát teljes munkaidős egyenértékben kell kiszámítani. A kölcsönzött munkavállalókat és egyéb, atipikus foglalkoztatásban lévő munkavállalókat úgy kell figyelembe venni a munkavállalók számának megállapításakor, mintha a vállalat közvetlenül alkalmazta volna őket az adott időszakra.

Módosítás  97

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:	(1) Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

Módosítás  98

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a pont – i pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i. a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv110 I. mellékletében felsorolt valamely társasági formában létrehozott jogi személy;	i. a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv110 I. és II. mellékletében felsorolt valamely társasági formában létrehozott jogi személy;
__________________	__________________
110 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).	110 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

Módosítás  99

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a pont – iii pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
iii. a 2013/34/EU irányelv II. mellékletében felsorolt valamely társasági formában létrehozott jogi személy, amely teljes egészében az i. és ii. pont hatálya alá tartozó társasági formában szervezett vállalkozásokból áll;	törölve

Módosítás  100

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a pont – iv pont – 8 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
— a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet119 és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet120 hatálya alá tartozó, szociális biztonsági rendszernek minősülő nyugdíjrendszereket működtető nyugdíjintézetek, valamint az ilyen nyugdíjrendszerek működtetése céljára létrehozott bármely jogi személy,	törölve
__________________
119 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.).
120 Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (HL L 284., 2009.10.30., 1. o.).

Módosítás  101

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a pont – iv pont – 9 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
— a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott ABAK által kezelt alternatív befektetési alap (ABA) vagy a vonatkozó tagállami jogszabály alapján felügyelt ABA,	törölve

Módosítás  102

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a pont – iv pont – 10 francia bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
— a 2009/65/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerinti ÁÉKBV,	törölve

Módosítás  103

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) „befektetést befogadó vállalat”: olyan vállalat, amelybe egy intézményi befektető vagy vagyonkezelő befektet, és amely nem tekinthető ellenőrzött vállalkozásnak.

Módosítás  104

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ab) „intézményi befektető”: a 2007/36/EK irányelv 2. cikkének e) pontjában meghatározott, ezen irányelv 2. cikkének hatálya alá tartozó szervezet;

Módosítás  105

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – a c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ac) „vagyonkezelő”: a 2007/36/EK irányelv 2. cikkének f) pontjában meghatározott, ezen irányelv 2. cikkének hatálya alá tartozó szervezet;

Módosítás  106

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés– b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) „káros környezeti hatás”: a melléklet II. részében felsorolt nemzetközi környezetvédelmi egyezmények szerinti tilalom vagy kötelezettség megsértéséből eredő káros környezeti hatás;	b) „káros környezeti hatás”: a melléklet I. részének 18. és 19. pontjában, valamint a melléklet II. részében felsorolt jogi eszközök vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő kötelezettségek be nem tartásából eredő káros környezeti hatás, figyelembe véve adott esetben a melléklet I. részének 18. és 19. pontjában, valamint II. részében felsorolt nemzetközi szövegekhez kapcsolódó, e rendelkezésekhez kapcsolódó nemzeti jogszabályokat és intézkedéseket;

Módosítás  107

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) „káros emberi jogi hatás”: a melléklet I. részének 2. pontjában felsorolt nemzetközi egyezményekben rögzített, a melléklet I. részének 1. pontjában felsorolt jogok vagy tilalmak megsértéséből eredő, védett személyeket érintő káros hatás;	c) „káros emberi jogi hatás”: személyeket érintő bármely olyan káros hatás, amely olyan cselekményből ered, amely megszünteti vagy korlátozza egy egyén vagy csoport azon képességét, hogy éljen a melléklet I. részének 1. pontjában és a melléklet I. részének 2. pontjában felsorolt nemzetközi egyezményekben és jogi eszközökben foglalt jogokkal vagy az ezen egyezményekben és jogi eszközökben előírt tilalmak által biztosított védelemmel;

Módosítás  108

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) „káros hatás”: bármely lehetséges vagy tényleges káros környezeti vagy emberi jogi hatás;

Módosítás  109

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) „leányvállalat”: olyan jogi személy, amelyen keresztül a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv128 2. cikke (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott „ellenőrzött vállalkozás” a tevékenységét végzik;	d) „leányvállalat”: a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének 10. pontjában meghatározott jogi személy vagy olyan jogi személy, amelyen keresztül a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv128 2. cikke (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott „ellenőrzött vállalkozás” a tevékenységét végzik;
__________________	__________________
128 Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).	128 Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

Módosítás  110

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – e pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) „üzleti kapcsolat”: olyan vállalkozóval, alvállalkozóval vagy más jogi személlyel („partnerrel”) fennálló kapcsolat,	e) „üzleti kapcsolat”: egy vállalat közvetlen vagy közvetett kapcsolata olyan vállalkozóval, alvállalkozóval vagy értékláncában részt vevő más szervezetekkel,

Módosítás  111

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – e pont – i pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i. amellyel a vállalat kereskedelmi megállapodást kötött, vagy amelynek a vállalat finanszírozást, biztosítást vagy viszontbiztosítást nyújt; vagy	i. amellyel a vállalat kereskedelmi megállapodást kötött, vagy amelynek a vállalat pénzügyi szolgáltatásokat nyújt;

Módosítás  112

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – e pont – ii pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
ii. amely a vállalat termékeivel vagy szolgáltatásaival kapcsolatos üzleti tevékenységet végez a vállalat javára vagy nevében;	ii. amely a vállalat termékeivel vagy szolgáltatásaival kapcsolatos tevékenységet végez;

Módosítás  113

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) „tartós üzleti kapcsolat”: olyan közvetlen vagy közvetett üzleti kapcsolat, amely intenzitását vagy időtartamát tekintve tartós, vagy várhatóan tartós lesz, és amely nem elhanyagolható vagy csupán kiegészítő részét képezi az értékláncnak;	törölve

Módosítás  114

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g) „értéklánc”: egy adott vállalat által végzett árutermeléshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó tevékenységek, ideértve a termékek vagy szolgáltatások fejlesztését, a termékek felhasználását és ártalmatlanítását, valamint a vállalat által a beszerzési és az értékesítési láncon belül kialakított tartós üzleti kapcsolatokkal összefüggő tevékenységeket. Az a) pont iv. alpontja szerinti vállalatok esetében az „értéklánc” a szóban forgó szolgáltatások nyújtása tekintetében csak az érintett kölcsön-, hitel- és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek tevékenységeit, valamint azoknak az azonos csoporthoz tartozó más vállalatoknak a tevékenységeit foglalja magában, amelyek tevékenysége a szóban forgó szerződéshez kapcsolódik. Az említett szabályozott pénzügyi vállalkozások értéklánca nem terjed ki azokra a kkv-kra, amelyek kölcsönt, hitelt, finanszírozást, biztosítást vagy viszontbiztosítást vesznek igénybe az említett szervezetektől;	g) „értéklánc”:

Módosítás  115

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – g pont – i pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	i. nyersanyagok, termékek vagy azok részeinek előállításával, tervezésével, beszerzésével, kitermelésével, gyártásával, szállításával, tárolásával és ellátásával, valamint a vállalat termékének fejlesztésével, illetve egy szolgáltatás fejlesztésével vagy nyújtásával kapcsolatos tevékenységek és az azokban részt vevő szervezetek, valamint

Módosítás  116

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – g pont – ii pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ii. a vállalat termékeinek értékesítésével, forgalmazásával, szállításával, tárolásával és a kapcsolódó hulladékkezeléssel, illetve szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenységek és az azokban részt vevő szervezetek, kivéve a termékhez kapcsolódó, egyéni fogyasztók általi végzett hulladékkezelést.

Módosítás  117

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – g pont – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az a) pont iv. alpontja szerinti vállalatok esetében az „értéklánc” a szóban forgó szolgáltatások nyújtása tekintetében magában foglalja a iv. alpont szerinti pénzügyi vállalkozások által nyújtott érintett pénzügyi szolgáltatásokat közvetlenül igénybe vevő ügyfelek tevékenységeit, valamint azoknak az azonos csoporthoz tartozó más vállalatoknak a tevékenységeit, amelyek tevékenysége a szóban forgó szerződéshez kapcsolódik. Az a) pont iv. alpontja szerinti szabályozott pénzügyi vállalkozások értéklánca nem foglal magában háztartásokat és természetes személyeket vagy kkv-kat;

Módosítás  118

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
h) „független harmadik fél általi ellenőrzés”: annak ellenőrzése, hogy egy adott vállalat vagy a vállalat értékláncának egyes részei megfelelnek-e az ezen irányelv rendelkezéseiből eredő emberi jogi és környezetvédelmi követelményeknek, amely ellenőrzést a vállalattól független ellenőr végzi, akivel kapcsolatban nem merülhet fel összeférhetetlenség, aki tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezik a környezetvédelmi és az emberi jogi kérdésekben, és aki felelősséggel tartozik az ellenőrzés minőségéért és megbízhatóságáért;	h) „független harmadik fél általi ellenőrzés”: a vállalat vagy értékláncának egyes részei ezen irányelv rendelkezéseiből eredő átvilágítása szempontjainak ellenőrzése, melyet végezhet a 2006/43/EK irányelv 3. cikkével összhangban jóváhagyott vagy valamely tagállamban tanúsítványok kiállítására akkreditált ellenőr vagy könyvvizsgáló cég, vagy a 2006/43/EK irányelv 2. cikkének 23. pontjában meghatározott, a 14. cikk (4a) bekezdésében említett konkrét megfelelőségértékelési tevékenység tekintetében valamely tagállamban a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban akkreditált, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző független szolgáltató, vagy valamely tagállamban tanúsítványok kiállítására akkreditált és a vállalathoz nem köthető független harmadik fél, amellyel kapcsolatban nem merülhet fel összeférhetetlenség, amely igazolta környezetvédelmi, éghajlati és emberi jogi kérdésekben szerzett tapasztalatát, szakértelmét és kompetenciáját, amely felelősséggel tartozik az ellenőrzés vagy értékelés minőségéért és megbízhatóságáért, és megfelel a 14. cikk (4a) bekezdésében leírt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott minimumszabályoknak;

Módosítás  119

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – j pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
j) „ágazati kezdeményezés”: kormányok, ágazati szövetségek vagy az érdekelt szervezetek csoportjai által kidolgozott és felügyelt, az értéklánc átvilágítására irányuló önkéntes eljárások, eszközök és mechanizmusok kombinációja, beleértve a független harmadik fél általi ellenőrzéseket is;	j) „ágazati vagy több érdekelt felet tömörítő kezdeményezés”: olyan kezdeményezés, amelyben vállalatok vesznek részt, és amely standardokat, eljárásokat, eszközöket és/vagy mechanizmusokat biztosít az általuk végzett átvilágítás vagy a leányvállalataik és/vagy üzleti kapcsolataik által végzett átvilágítás szempontjainak támogatása, nyomon követése, értékelése, tanúsítása és/vagy ellenőrzése érdekében. Ilyen kezdeményezéseket kormányok, ágazati szövetségek, az érdekelt szervezetek csoportjai vagy civil társadalmi szervezetek is kidolgozhatnak és felügyelhetnek;

Módosítás  120

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – l pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
l) „súlyos káros hatás”: a környezetre vagy az emberi jogokra gyakorolt olyan káros hatás, amely jellegénél fogva különösen fontos, jelentős számú személyt, illetve jelentős területet érint, visszafordíthatatlan, vagy a hatás jelentkezése előtt fennálló helyzet helyreállításához szükséges intézkedésekre tekintettel különösen nehezen orvosolható;	törölve

Módosítás  121

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – n pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
n) „érdekelt felek”: a vállalat munkavállalói és leányvállalatainak munkavállalói, valamint olyan egyéb személyek, csoportok, közösségek vagy szervezetek, akiknek, illetve amelyeknek a jogaira vagy az érdekeire a vállalat termékei, szolgáltatásai és tevékenységei, valamint leányvállalatai és üzleti kapcsolatai hatást gyakorolnak, illetve gyakorolhatnak;	n) „érintett érdekelt felek”: olyan személyek, csoportok vagy közösségek, amelyek olyan jogokkal vagy jogos érdekekkel rendelkeznek, amelyeket érintenek vagy érinthetnek a vállalat tevékenységeiből vagy fellépéseiből vagy az értékláncában részt vevő szervezetek tevékenységeiből vagy fellépéseiből eredő káros hatások, valamint az ilyen személyek vagy csoportok törvényes képviselői, beleértve a vállalat és leányvállalatai, illetve az értékláncban részt vevő vállalkozások munkavállalóit, azok képviselőit és szakszervezeteit, vagy azokban az esetekben, amikor nincsenek olyan személyek, csoportok vagy közösségek, akiket a környezetre gyakorolt káros hatás érint, olyan hiteles és tapasztalt szervezetek, amelyek céljai között szerepel a környezet védelme;

Módosítás  122

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – n a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	na) „kiszolgáltatott helyzetben lévő érdekelt felek”: azok az érintett érdekelt felek, ideértve a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő területeken élőket is, akik vagy amelyek marginalizált vagy kiszolgáltatott helyzetben vannak olyan sajátos összefüggések vagy egymást átfedő tényezők – többek között biológiai és társadalmi nemük, koruk, faji vagy etnikai hovatartozásuk, osztályuk, kasztjuk, iskolázottságuk, őslakos mivoltuk, migrációs státuszuk, fogyatékosságuk, valamint társadalmi és gazdasági helyzetük – miatt, amelyek sokféle és gyakran aránytalan káros hatások okai, és amelyek megkülönböztetést eredményeznek, továbbá akadályozzák az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és az abban való részvételt;

Módosítás  123

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – q pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
q) „megfelelő intézkedés”: olyan intézkedés, amely alkalmas az átvilágítás céljainak az elérésére, arányban áll a káros hatás súlyosságával és bekövetkezésének valószínűségével, és a vállalat számára észszerűen elérhető, figyelembe véve az adott eset körülményeit, köztük a gazdasági ágazat és az érintett üzleti kapcsolat jellemzőit, a vállalat ezekre gyakorolt befolyását, valamint az intézkedések rangsorolásának a szükségességét.	q) „megfelelő intézkedések”: olyan intézkedések, amelyek alkalmasak az átvilágítás céljainak az elérésére és a 6. cikk alapján azonosított káros hatás súlyosságával és bekövetkezésének valószínűségével, valamint a vállalat méretével, erőforrásaival és kapacitásaival arányos módon történő kezelésére. Ezek során figyelembe kell venni az adott eset körülményeit, köztük a káros hatás jellegét, a gazdasági ágazat jellemzőit, a vállalat konkrét tevékenységeinek, termékeinek és szolgáltatásainak jellegét, valamint az adott üzleti kapcsolatot;

Módosítás  124

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – q a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	qa) „befolyásgyakorlás”: a jogalany azon gyakorlatán való változtatás képessége, amely a káros hatást okozza vagy hozzájárul ahhoz;

Módosítás  125

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – q b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	qb) „káros hatás okozása”: a vállalat tevékenységei önmagukban elegendőek a káros hatás bekövetkeztéhez;

Módosítás  126

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – q c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	qc) „hozzájárulás egy káros hatáshoz”: a vállalat saját tevékenységei más gazdálkodó egységek tevékenységeivel együtt hatást okoznak, vagy ha a vállalat tevékenységei következtében egy másik gazdálkodó egység káros hatást okoz, illetve azok más gazdálkodó egységet erre ösztönöznek, illetve ezt elősegítik. A hozzájárulásnak jelentősnek kell lennie, azaz nem foglalhat magában kisebb vagy jelentéktelen hozzájárulásokat. A hozzájárulás lényeges jellegének értékelése és annak megértése, hogy a vállalat intézkedései mikor késztettek egy másik gazdálkodó egységet káros hatás kiváltására, illetve ezt mikor okozták vagy segítették elő, számos tényező figyelembevételével járhat. Az alábbi tényezők vehetők figyelembe:
	– a vállalat milyen mértékben ösztönözhet vagy motiválhat egy másik gazdálkodó egység által gyakorolt káros hatást, azaz hogy a tevékenység milyen mértékben növelte a hatás bekövetkezésének kockázatát,
	– a vállalat milyen mértékben ismerhette vagy kellett volna ismernie a káros hatást vagy a lehetséges káros hatást, azaz mekkora volta az előreláthatóság mértéke,
	– a vállalat bármelyik tevékenysége milyen mértékben enyhítette ténylegesen a káros hatást vagy csökkentette a hatás bekövetkezésének kockázatát.
	Pusztán az olyan üzleti kapcsolat vagy tevékenységek fennállása, amelyek megteremtik azokat az általános feltételeket, amelyek mellett káros hatások bekövetkezhetnek, önmagában nem képez hozzájárulási viszonyt. A szóban forgó tevékenységnek jelentősen növelnie kell a káros hatás kockázatát;

Módosítás  127

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – q d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	qd) „káros hatáshoz való közvetlen kapcsolat”: kapcsolat áll fenn a káros hatás és a vállalat termékei, szolgáltatásai vagy műveletei között egy másik üzleti kapcsolaton keresztül, de nem a vállalat okozta és nem is járult hozzá a hatáshoz. A közvetlen kapcsolatot nem jelent közvetlen üzleti kapcsolatot. A közvetlen kapcsolat nem jelenti azt sem, hogy a felelősség az üzleti kapcsolatról – amely a káros hatást okozza – arra a vállalatra száll át, amellyel kapcsolatban áll;

Módosítás  128

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – q e pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	qe) „kockázatalapú”: a lehetséges káros hatások valószínűségével és súlyosságával arányos;

Módosítás  129

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – q f pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	qf) „kockázati tényezők”: vállalati szintű kockázati tényezők, az üzleti modell kockázati tényezői, földrajzi kockázati tényezők, termék- és szolgáltatási kockázati tényezők és ágazati kockázati tényezők;

Módosítás  130

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – q g pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	qg) „a káros hatás súlyossága”: a káros hatás mérete, kiterjedése és visszafordíthatatlan jellege, figyelembe véve annak súlyosságát, az adott pillanatban vagy a későbbiekben érintett személyek számát, vagy a károsodott vagy később esetleg kárt szenvedő vagy más módon érintett környezet szennyezésének mértékét, a kár visszafordíthatatlanságát, valamint az érintett egyéneknek vagy a környezetnek a hatás előtti állapottal egyenértékű helyzetbe hozására való képesség korlátait.

Módosítás  131

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 28. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet módosítására vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy az összhangban maradjon az Unió emberi jogi és környezetvédelmi célkitűzéseivel.

Módosítás  132

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	3a. cikk
	Egységes piaci záradék
	(1)  A Bizottság és a tagállamok ezen irányelv átültetése során, majd azt követően a tagállamok közötti teljes körű harmonizáció érdekében összehangolják tevékenységüket, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak a vállalkozások számára, és megelőzzék az egységes piac széttagolódását.
	(2)  A Bizottság ezen irányelv hatálybalépése után hat évvel mérlegeli, hogy szükség van-e ezen irányelv harmonizációs szintjének módosítására annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a vállalkozások számára az egységes piacon, beleértve azt is, hogy ezen irányelv rendelkezéseit át lehet-e alakítani rendeletté.

Módosítás  133

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a vállalatok az alábbi intézkedések útján az 5–11. cikkben meghatározott emberi jogi és környezetvédelmi átvilágítást (a továbbiakban: átvilágítás) végezzenek:	(1) A tagállamok biztosítják, hogy a vállalatok az alábbi intézkedések útján az 5–11. cikkben meghatározott kockázatalapú emberi jogi és környezetvédelmi átvilágítást (a továbbiakban: átvilágítás) végezzenek:

Módosítás