JELENTÉS a vagyonvisszaszerzésről és elkobzásról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

26.5.2023 - (COM(2022)0245 – C9‑0186/2022 – 2022/0167(COD)) - ***I

Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Loránt Vincze
Az eljárási szabályzat 57. cikke szerinti társbizottsági vélemény előadója
Sergey Lagodinsky, Jogi Bizottság

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a vagyonvisszaszerzésről és elkobzásról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2022)0245 – C9‑0186/2022 – 2022/0167(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2022)0245),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 82. cikkének (2) bekezdésére, 83. cikkének (1) és (2) bekezdésére és 87. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9‑0186/2022),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2022. december 14-i véleményére[1],

– tekintettel a Jogi Bizottság és a Költségvetési Bizottság véleményére,

– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A9-0199/2023),

1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

 

 

 

 

 

Módosítás  1

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az Europol 2021. évi, a súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettségről szóló értékelése (SOCTA) kiemelte a szervezett bűnözés és a bűnözés beszivárgása jelentette növekvő fenyegetést. A szervezett bűnözés által generált jelentős, évente legalább 139 milliárd EUR-t kitevő és a párhuzamos „underground” pénzügyi rendszeren keresztül egyre inkább tisztára mosott bevételek miatt a büntetendő cselekményekből származó ilyen bevételek rendelkezésre állása jelentős fenyegetést jelent a gazdaság és a társadalom integritására nézve, ami aláássa a jogállamiságot és az alapvető jogokat. A szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégia (2021–2025) célja e kihívások kezelése a határokon átnyúló együttműködés előmozdítása, a bűnözői hálózatok elleni hatékony nyomozások támogatása, a büntetendő cselekményekből származó jövedelmek felszámolása, valamint a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás digitális korra való felkészítése révén.	(1) Az Europol 2021. évi, a súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettségről szóló értékelése (SOCTA) kiemelte a szervezett bűnözés és a bűnözés beszivárgása jelentette növekvő fenyegetést. A szervezett bűnözés által generált jelentős, évente legalább 139 milliárd EUR-t kitevő és a párhuzamos „underground” pénzügyi rendszeren keresztül egyre inkább tisztára mosott bevételek miatt a büntetendő cselekményekből származó ilyen bevételek rendelkezésre állása jelentős fenyegetést jelent a gazdaság és a társadalom integritására nézve, ami aláássa a jogállamiságot és az alapvető jogokat. A szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégia (2021–2025) célja e kihívások kezelése a határokon átnyúló együttműködés előmozdítása és a tagállamok közötti információcsere, a bűnözői hálózatok elleni hatékony nyomozások támogatása, a büntetendő cselekményekből származó jövedelmek felszámolása, valamint a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás digitális korra való felkészítése révén.

Módosítás  2

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A határokon átnyúló szervezett bűnözés – ideértve a nagy kockázatot jelentő bűnözői hálózatokat – fő indítéka az anyagi haszonszerzés. Ezért a szervezett bűnözés jelentette súlyos fenyegetés kezelése érdekében az illetékes hatóságok számára eszközöket kell biztosítani a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek, valamint a bűncselekményekből származó vagyonnak a hatékony felkutatásához és azonosításához, befagyasztásához, elkobzásához és kezeléséhez.	(2) A határokon átnyúló szervezett bűnözés – ideértve a nagy kockázatot jelentő bűnözői hálózatokat – fő indítéka az anyagi haszonszerzés. Ezért a szervezett bűnözés jelentette súlyos fenyegetés kezelése érdekében az illetékes hatóságok számára több operatív kapacitást kell biztosítani, és biztosítani kell a szükséges eszközöket a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek, valamint a bűncselekményekből származó vagyonnak a hatékony felkutatásához és azonosításához, befagyasztásához, elkobzásához és kezeléséhez.

Módosítás  3

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A bűnszervezetek általában visszaforgatják nyereségük egy részét bűnözői tevékenységekből, hogy olyan pénzügyi alapot hozzanak létre, amely lehetővé teszi számukra e tevékenységek folytatását.  Emellett a bűnszervezetek gyakran folyamodnak erőszakhoz, fenyegetéshez vagy megfélemlítéshez annak érdekében, hogy megszerezzék a gazdasági tevékenységek, koncessziók, engedélyek, közbeszerzések és közszolgáltatások ellenőrzését vagy irányítását, vagy jogellenes nyereséget vagy előnyöket szerezzenek, és ezáltal hátrányosan befolyásolják a verseny szabadságát, vagy hogy megakadályozzák vagy megnehezítsék a szavazáshoz való jog szabad gyakorlását, vagy más módon befolyásolják a választások eredményeit, és ezáltal befolyásolják a demokratikus életet. A szervezett bűnözés ezért világszerte vállalkozói hivatású gazdasági szereplővé vált, és a legális, illetve illegális áru- és szolgáltatásnyújtásra egyaránt szakosodott. A bűnözők illegális nyereségtől való megfosztása elengedhetetlen tevékenységük megzavarásához, abban való megakadályozásukhoz, hogy beszivárogjanak a törvényes gazdaságokba.

Módosítás  4

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) A gazdasági és pénzügyi bűnözést, különösen a szervezett bűnözést gyakran jogi személyeken keresztül működtetik, és az ezen irányelv hatálya alá tartozó bűncselekményeket ilyen jogi személyek érdekében vagy javára követhetik el. Ezért a biztosítási intézkedést és a vagyonelkobzást elrendelő határozatokat jogi személyek ellen is ki kell bocsátani.

Módosítás  5

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A hatékony vagyonvisszaszerzési rendszer megköveteli a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek, valamint a gyaníthatóan bűncselekményből származó vagyonnak a gyors felkutatását és azonosítását. Az ilyen jövedelmeket, elkövetési eszközöket és vagyont az eltűnésének megelőzése érdekében be kell fagyasztani, majd a büntetőeljárás lezárását követően el kell kobozni. A hatékony vagyonvisszaszerzési rendszer megköveteli továbbá a befagyasztott és elkobzott vagyon hatékony kezelését annak érdekében, hogy az megőrizze értékét az állam vagy az áldozatok számára történő visszaszolgáltatás számára.	(3) A hatékony vagyonvisszaszerzési rendszer megköveteli a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek, valamint a gyaníthatóan bűncselekményből származó vagyonnak a gyors felkutatását és azonosítását. Az ilyen jövedelmeket, elkövetési eszközöket és vagyont az eltűnésének megelőzése érdekében be kell fagyasztani, majd a büntetőügyekben folytatott eljárás lezárását követően el kell kobozni. A hatékony vagyonvisszaszerzési rendszer megköveteli továbbá a befagyasztott és elkobzott vagyon hatékony kezelését annak érdekében, hogy az megőrizze értékét az állam vagy az áldozatok számára történő visszaszolgáltatás számára.

Módosítás  6

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Ezért a meglévő jogi keretet naprakésszé kell tenni annak érdekében, hogy Unió-szerte megkönnyítse és biztosítsa a hatékony vagyonvisszaszerzési és elkobzási erőfeszítéseket. E célból az irányelvnek minimumszabályokat kell megállapítania a büntetőeljárások keretében a vagyon felkutatására és azonosítására, befagyasztására, elkobzására és kezelésére vonatkozóan. Ebben az összefüggésben a büntetőeljárás az uniós jog önálló fogalma, amelyet az Európai Unió Bírósága értelmez, eltérve az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatától. A fogalom a bűncselekménnyel kapcsolatos eljárásokat követően kibocsátott biztosítási intézkedést és vagyonelkobzást elrendelő határozatok valamennyi típusára kiterjed. Kiterjed továbbá a jogerős ítélet nélkül kibocsátott egyéb típusú határozatokra is. A büntetőügyekben folytatott eljárás fogalmába beletartozhatnak a rendőrség és az egyéb bűnüldöző hatóságok által folytatott nyomozások is. Meg kell erősíteni az illetékes hatóságok azon képességét, hogy megfosszák a bűnözőket a büntetendő cselekményekből származó jövedelemtől. E célból szabályokat kell megállapítani a vagyon felkutatásának és azonosításának, valamint a befagyasztási képességeknek a megerősítése, a befagyasztott és elkobzott vagyon kezelésének javítása, az elkövetési eszközök, a bűncselekményből származó jövedelem és a bűnszervezetek bűnözői tevékenységéből származó vagyon elkobzására szolgáló eszközök megerősítése, valamint a vagyonvisszaszerzési rendszer általános hatékonyságának javítása érdekében.	(5) Ezért a meglévő jogi keretet naprakésszé kell tenni annak érdekében, hogy Unió-szerte megkönnyítse és biztosítsa a hatékony vagyonvisszaszerzési és elkobzási erőfeszítéseket. E célból az irányelvnek minimumszabályokat kell megállapítania a büntetőeljárások keretében a vagyon felkutatására és azonosítására, befagyasztására, elkobzására és kezelésére vonatkozóan. Ebben az összefüggésben a büntetőeljárás az uniós jog önálló fogalma, amelyet az Európai Unió Bírósága értelmez, eltérve az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatától. A fogalom a bűncselekménnyel kapcsolatos eljárásokat követően kibocsátott biztosítási intézkedést és vagyonelkobzást elrendelő határozatok valamennyi típusára kiterjed. Kiterjed továbbá a jogerős ítélet nélkül kibocsátott egyéb típusú határozatokra is. A büntetőügyekben folytatott eljárás fogalmába beletartozhatnak a rendőrség és az egyéb bűnüldöző hatóságok által folytatott nyomozások is. Amennyiben a tagállamok nemzeti jogrendszere ezt lehetővé teszi, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ezt az irányelvet a nemzeti eljárások különböző típusaira is alkalmazzák, feltéve, hogy biztosított, hogy minden eljárás eleget tegyen a büntetőeljárás alapvető jellemzőinek, különösen biztosítékainak. Meg kell erősíteni az illetékes hatóságok azon képességét, hogy megfosszák a bűnözőket a büntetendő cselekményekből származó jövedelemtől. E célból szabályokat kell megállapítani a vagyon felkutatásának és azonosításának, valamint a befagyasztási képességeknek a megerősítése, a befagyasztott és elkobzott vagyon kezelésének javítása, az elkövetési eszközök, a bűncselekményből származó jövedelem és a bűnszervezetek bűnözői tevékenységéből származó vagyon elkobzására szolgáló eszközök megerősítése, valamint a vagyonvisszaszerzési rendszer általános hatékonyságának javítása érdekében.

Módosítás  7

 

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) A szabályoknak elő kell segíteniük a határokon átnyúló együttműködést azáltal, hogy biztosítják az illetékes hatóságok számára a más tagállamok hatóságaitól érkező megkeresések gyors és hatékony megválaszolásához szükséges hatásköröket és erőforrásokat. A korai felkutatásra és azonosításra, a befagyasztásra irányuló sürgős intézkedésekre vagy a hatékony kezelésre vonatkozó szabályokat megállapító rendelkezések hozzájárulnak a határokon átnyúló vagyonvisszaszerzés lehetőségeinek javításához. Tekintettel különösen a szervezett bűnözés globális jellegére, a harmadik országokkal folytatott együttműködést is meg kell erősíteni.	(8) A szabályoknak elő kell segíteniük a határokon átnyúló együttműködést azáltal, hogy biztosítják az illetékes hatóságok számára a más tagállamok hatóságaitól érkező megkeresések gyors és hatékony megválaszolásához szükséges hatásköröket és erőforrásokat. A korai felkutatásra és azonosításra, a befagyasztásra irányuló sürgős intézkedésekre vagy a hatékony kezelésre vonatkozó szabályokat megállapító rendelkezések hozzájárulnak a határokon átnyúló vagyonvisszaszerzés lehetőségeinek javításához. Tekintettel különösen a szervezett bűnözés globális jellegére, a könnyen mozgatható vagy eltitkolható bűncselekményekből származó vagyoni eszközök múló jellegére, az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett meg kell erősíteni az együttműködést a harmadik országokkal is.

Módosítás  8

 

Irányelvre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(8a) Egyértelműen szorosabb és hatékonyabb együttműködésre van szükség valamennyi vagyonvisszaszerzési hatóság között, többek között a vagyonvisszaszerzési hivatalok és a vagyonkezelő hivatalok, illetve azok más tagállambeli partnerei közötti együttműködés révén.

Módosítás  9

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) A különböző piacokon folytatott tiltott tevékenységek széles skálájában részt vevő bűnszervezetek polikriminalitása, valamint rendszerszintű és nyereségorientált együttműködése miatt a szervezett bűnözés elleni hatékony küzdelem megköveteli, hogy a befagyasztási és elkobzási intézkedések minden olyan bűncselekményből származó nyereségre kiterjedjenek, amelyben bűnszervezetek tevékenykednek. E bűncselekmények közé tartoznak a 83. cikk (1) bekezdésében felsorolt bűncselekmények, beleértve a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmét, az Egyesült Nemzetek nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és lőszereik tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyvben meghatározottak szerint, amelynek az Unió részes fele. A 83. cikk (1) bekezdésében felsorolt bűncselekmények mellett az irányelv hatályának ki kell terjednie minden olyan bűncselekményre, amelyet uniós szinten harmonizáltak, beleértve az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is, tekintettel arra, hogy a bűnszervezetek egyre nagyobb mértékben vesznek részt az ilyen bűncselekményekben. Az irányelv hatályának ki kell terjednie továbbá a környezeti bűncselekményekre is, amelyek a bűnszervezetek fő tevékenységi körébe tartoznak, és gyakran pénzmosáshoz kapcsolódnak, vagy a kábítószer-előállítással és -kereskedelemmel összefüggésben keletkező hulladékra és maradékanyagokra vonatkoznak. A jogellenes belépéshez és tartózkodáshoz való segítségnyújtás a bűnszervezetek egyik fő tevékenysége, és jellemzően az emberkereskedelemhez kapcsolódik.	(9) A különböző piacokon folytatott tiltott tevékenységek széles skálájában részt vevő bűnszervezetek polikriminalitása, valamint rendszerszintű és nyereségorientált együttműködése miatt a szervezett bűnözés elleni hatékony küzdelem megköveteli, hogy a befagyasztási és elkobzási intézkedések minden olyan bűncselekményből származó nyereségre kiterjedjenek, amelyben bűnszervezetek tevékenykednek. Ezek a bűncselekmények a 83. cikk (1) bekezdésében felsorolt bűncselekményeken kívül magukban foglalják a 83. cikk (1) bekezdésében felsorolt bűncselekményeket is. Ezek mellett az irányelv hatályának ki kell terjednie minden olyan bűncselekményre, amelyet uniós szinten harmonizáltak, beleértve az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is, tekintettel arra, hogy a bűnszervezetek egyre nagyobb mértékben vesznek részt az ilyen bűncselekményekben. Az irányelv hatályának ki kell terjednie továbbá a környezeti bűncselekményekre is, amelyek a bűnszervezetek fő tevékenységi körébe tartoznak, és gyakran pénzmosáshoz, közokirat-hamisításhoz, gazdasági csaláshoz, adócsaláshoz és korrupcióhoz, vagy a hulladékok gyűjtését, kezelését és ártalmatlanítását szabályozó nemzeti és nemzetközi jogszabályok és szabványok megsértésével történő hulladékkereskedelemhez kapcsolódnak, beleértve a kábítószer-előállítással és -kereskedelemmel összefüggésben keletkező maradékanyagokat is. A jogellenes belépéshez és tartózkodáshoz való segítségnyújtás a bűnszervezetek egyik fő tevékenysége, és jellemzően az emberkereskedelemhez kapcsolódik. A jogellenes beutazás és tartózkodás megkönnyítésének bűncselekményét a 2002. november 28-i 2002/90/EK tanácsi irányelv18a és a 2002. november 28-i 2002/946/IB tanácsi kerethatározat19a értelmében kell értelmezni. A 2002/946/IB tanácsi kerethatározat lehetővé teszi, hogy a büntetőjogi szankciókat a bűncselekmény elkövetéséhez használt közlekedési eszközök elkobzásával kísérjék, ugyanakkor egyértelműen előírja, hogy rendelkezései a nemzetközi joggal összhangban humanitárius segítségnyújtás céljából a menekültek és menedékkérők számára biztosított védelem sérelme nélkül alkalmazandók.
	__________________
	18a A Tanács 2002/90/EK irányelve (2002. november 28.) a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról (HL L 328., 2002.12.5., 17. o.).
	19a A Tanács 2002/946/IB (2002. november 28.) kerethatározata a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről (HL L 328., 2002.12.5., 1. o.).

Módosítás  10

 

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A bűnszervezet keretében elkövetett egyéb bűncselekmények kulcsszerepet játszanak a jövedelemszerzésben és a további bűncselekmények lehetővé tételében, ideértve a határokon átnyúló jellegű súlyos bűncselekményeket is. Az ilyen bűncselekményeket az irányelv hatálya alá kell vonni, amennyiben azokat bűnszervezet keretében követik el. Az iparjogvédelmi jogok megsértése és a termékhamisítás pénzmosáshoz és okirat-hamisításhoz kapcsolódik, és veszélyezteti az egységes piac működését és a tisztességes versenyt. A kulturális javak – ideértve a régiségeket és műtárgyakat is – tiltott kereskedelme gyakran összefonódik a pénzmosással, és fontos finanszírozási forrást jelent a bűnszervezetek számára. Az okmányhamisítás és a hamisított okmányokkal való kereskedelem – ideértve a banki okmányokat és a személyazonosító okmányokat is – a pénzmosás, az emberkereskedelem vagy a migránscsempészés kulcsfontosságú támogató eszköze, és mint ilyen ezen irányelv hatálya alá kell tartoznia. A gyakran bűnszervezetben elkövetett egyéb bűncselekmények közé tartozik a szándékos emberölés vagy a súlyos testi sértés, valamint az emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme, amelyek a szervezett bűnözői csoportok számára jövedelemforrást jelentenek a szerződésen alapuló gyilkosságok, megfélemlítések és emberkereskedelem összefüggésében. Hasonlóképpen az emberrablást, a személyi szabadságtól való jogellenes megfosztást vagy túszejtést, valamint a védelmi pénz szedését és zsarolást vagy váltságdíjbeszedésből származó bevételi forrásként, vagy az ellenfelekkel szembeni megfélemlítési taktikaként használják fel. A szervezett vagy fegyveres rablás bűncselekménye az egyik legelterjedtebb módja annak, hogy nyereséget termeljenek a bűnszervezetek, és azt gyakran más bűncselekményekkel, különösen a tűzfegyver-kereskedelemmel összefüggésben követik el. Hasonlóképpen, a lopott járművek kereskedelme nem csupán nyereséget termel, hanem lehetővé teszi a további bűncselekmények elkövetéséhez szükséges eszközök biztosítását is. Emellett kulcsfontosságú, hogy az adóbűncselekményeket bevonjuk az irányelv hatálya alá tartozó, bűnszervezet részeként elkövetett bűncselekményekbe, mivel ez a konkrét bűncselekmény a nyereség egyik forrása, különösen akkor, ha határokon átnyúló összefüggésben működik. Az adócsalás vagy adókikerülés elkövetésére alkalmazott tipikus technikák közé tartozik a határokon átnyúló vállalati struktúrák vagy hasonló konstrukciók igénybevétele az adókedvezmények és -visszatérítések csalárd módon történő megszerzése, a vagyon vagy nyereségek elrejtése, a törvényes és a tiltott tevékenységből származó nyereség és vagyon összeolvadása vagy azok más külföldi jogalanyoknak történő átruházása annak érdekében, hogy el lehessen leplezni azok eredetét vagy (tényleges) tulajdonosát.	(10) A bűnszervezet keretében elkövetett egyéb bűncselekmények kulcsszerepet játszanak a jövedelemszerzésben és a további bűncselekmények lehetővé tételében, ideértve a határokon átnyúló jellegű súlyos bűncselekményeket is. Az ilyen bűncselekményeket, ahogyan azt a tagállamok nemzeti joga meghatározza, az irányelv hatálya alá kell vonni, amennyiben azokat bűnszervezet keretében követik el. Az iparjogvédelmi jogok megsértése és a termékhamisítás pénzmosáshoz és okirat-hamisításhoz kapcsolódik, és veszélyezteti az egységes piac működését és a tisztességes versenyt. A kulturális javak – ideértve a régiségeket és műtárgyakat is – tiltott kereskedelme gyakran összefonódik a pénzmosással, és fontos finanszírozási forrást jelent a bűnszervezetek számára. Ugyanez vonatkozik a veszélyeztetett állat- és növényfajok illegális kereskedelmére és csempészetére, beleértve testrészeiket vagy az azokból készült termékeket is. Az okmányhamisítás és a hamisított okmányokkal való kereskedelem – ideértve a banki okmányokat és a személyazonosító okmányokat is – a pénzmosás, az emberkereskedelem vagy a migránscsempészés kulcsfontosságú támogató eszköze, és mint ilyen ezen irányelv hatálya alá kell tartoznia. A gyakran bűnszervezetben elkövetett egyéb bűncselekmények közé tartozik a szándékos emberölés vagy a súlyos testi sértés, valamint az emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme, amelyek a szervezett bűnözői csoportok számára jövedelemforrást jelentenek a szerződésen alapuló gyilkosságok, megfélemlítések és emberkereskedelem összefüggésében. Hasonlóképpen az emberrablást, a személyi szabadságtól való jogellenes megfosztást vagy túszejtést, valamint a védelmi pénz szedését és zsarolást vagy váltságdíjbeszedésből származó bevételi forrásként, vagy az ellenfelekkel szembeni megfélemlítési taktikaként használják fel. A szervezett vagy fegyveres rablás bűncselekménye az egyik legelterjedtebb módja annak, hogy nyereséget termeljenek a bűnszervezetek, és azt gyakran más bűncselekményekkel, különösen a tűzfegyver-kereskedelemmel összefüggésben követik el. Hasonlóképpen, a lopott járművek kereskedelme nem csupán nyereséget termel, hanem lehetővé teszi a további bűncselekmények elkövetéséhez szükséges eszközök biztosítását is. Emellett kulcsfontosságú, hogy az adóbűncselekményeket bevonjuk az irányelv hatálya alá tartozó, bűnszervezet részeként elkövetett bűncselekményekbe, mivel ez a konkrét bűncselekmény a nyereség egyik forrása, különösen akkor, ha határokon átnyúló összefüggésben működik. Az adócsalás vagy adókikerülés elkövetésére alkalmazott tipikus technikák közé tartozik a határokon átnyúló vállalati struktúrák vagy hasonló konstrukciók igénybevétele az adókedvezmények és -visszatérítések csalárd módon történő megszerzése, a vagyon vagy nyereségek elrejtése, a törvényes és a tiltott tevékenységből származó nyereség és vagyon összeolvadása vagy azok más külföldi jogalanyoknak történő átruházása annak érdekében, hogy el lehessen leplezni azok eredetét vagy (tényleges) tulajdonosát. Fontos továbbá, hogy ezen irányelv hatálya kiterjedjen az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet20a 3. cikkének (1) bekezdésében felsorolt bűncselekményekre is. Ezt az irányelvet különösen alkalmazni kell a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekményekre is.
	__________________
	20a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1805 rendelete (2018. november 14.) a befagyasztást és az elkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről (HL L 303., 2018.11.28., 1. o.).

Módosítás  11

 

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) Annak érdekében, hogy le lehessen foglalni olyan vagyont, amelyet át lehet alakítani és át lehet ruházni annak érdekében, hogy elrejtsék annak eredetét, valamint hogy Unió-szerte biztosítani lehessen a fogalommeghatározások harmonizációját és egyértelműségét, tágan kell meghatározni a vagyon fogalmát, amely befagyasztás vagy elkobzás tárgyát képezheti. Ki kell terjednie a befagyasztás vagy elkobzás tárgyát képező vagyonnal kapcsolatos jogcímet vagy érdekeltséget igazoló jogi dokumentumokra vagy okiratokra, ideértve például a pénzügyi eszközöket vagy az olyan dokumentumokat, amelyek hitelezői követeléseket keletkeztethetnek, és amelyek általában a vonatkozó eljárások által érintett személy birtokában találhatók meg, valamint a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókat. Ez az irányelv nem érinti a vagyonnal kapcsolatos jogcímet és az abban való érdekeltséget igazoló okmányokra vagy okiratokra vonatkozó, az illetékes nemzeti hatóságok vagy közigazgatási szervek által a nemzeti joggal összhangban alkalmazott nemzeti eljárásokat. A fogalommeghatározásnak ki kell terjednie a vagyon valamennyi formájára, beleértve a kriptoeszközöket is.	(12) Annak érdekében, hogy le lehessen foglalni olyan vagyont, amelyet át lehet alakítani és át lehet ruházni annak érdekében, hogy elrejtsék annak eredetét, valamint hogy Unió-szerte biztosítani lehessen a fogalommeghatározások harmonizációját és egyértelműségét, tágan kell meghatározni a vagyon fogalmát, amely befagyasztás vagy elkobzás tárgyát képezheti. Ki kell terjednie a befagyasztás vagy elkobzás tárgyát képező vagyonnal kapcsolatos jogcímet vagy érdekeltséget igazoló, bármilyen formátumú, többek között elektronikus vagy digitális jogi dokumentumokra vagy okiratokra, ideértve például a pénzügyi eszközöket vagy az olyan dokumentumokat, amelyek hitelezői követeléseket keletkeztethetnek, és amelyek általában a vonatkozó eljárások által érintett személy birtokában találhatók meg, valamint a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókat. Ez az irányelv nem érinti a vagyonnal kapcsolatos jogcímet és az abban való érdekeltséget igazoló okmányokra vagy okiratokra vonatkozó, az illetékes nemzeti hatóságok vagy közigazgatási szervek által a nemzeti joggal összhangban alkalmazott nemzeti eljárásokat. A fogalommeghatározásnak ki kell terjednie a vagyon valamennyi formájára, beleértve a kriptoeszközöket is.

Módosítás  12

 

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) A határokon átnyúló együttműködés megkönnyítése érdekében a vagyonnak a nyomozás korai szakaszában történő felkutatása és azonosítása alapvető fontosságú azon elkövetési eszközök, jövedelmek vagy vagyon gyors azonosítása érdekében, amelyek később elkobozhatók, ideértve a más joghatóságokban található, büntetendő cselekményekhez kapcsolódó vagyont is. Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi nyomozások valamennyi tagállamban kellő prioritást élvezzenek, a határokon átnyúló jellegű bűncselekmények kezelése érdekében elő kell írni az illetékes hatóságok számára, hogy indítsák el a vagyon felkutatását attól a pillanattól kezdve, hogy felmerül a valószínűsíthetően jelentős gazdasági haszonnal járó, büntetendő cselekmények gyanúja.	(14) A határokon átnyúló együttműködés megkönnyítése érdekében a vagyonnak a nyomozás korai szakaszában történő felkutatása és azonosítása alapvető fontosságú azon elkövetési eszközök, jövedelmek vagy vagyon gyors azonosítása érdekében, amelyek később elkobozhatók, ideértve a más joghatóságokban található, büntetendő cselekményekhez kapcsolódó vagyont is. Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi nyomozások valamennyi tagállamban kellő prioritást élvezzenek, a határokon átnyúló jellegű bűncselekmények kezelése érdekében elő kell írni az illetékes hatóságok számára, hogy indítsák el a vagyon felkutatását attól a pillanattól kezdve, hogy felmerül a valószínűsíthetően jelentős gazdasági haszonnal járó, büntetendő cselekmények gyanúja. Lehetséges, hogy a pénzügyi nyomozások minimális küszöbértékeket is tartalmaznak a bűncselekményhez kapcsolódó elkövetési eszközök, jövedelem vagy vagyon értékére vonatkozóan, ami a vagyon felkutatására irányuló nyomozás megindítását vonja maga után. Ezért minden tagállamnak rendelkeznie kell a bűncselekményből származó eszközök befagyasztására, kezelésére és elkobzására vonatkozó hatékony eljárásokkal, amelyeket a szükséges intézményi, pénzügyi és emberi erőforrásokkal kell támogatni.

Módosítás  13

 

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) A vagyon felkutatására irányuló hatékony nyomozások elvégzése és a határokon átnyúló megkeresésekre való gyors reagálás érdekében a vagyonvisszaszerzési hivatalok számára hozzáférést kell biztosítani azokhoz az információkhoz, amelyek lehetővé teszik számukra a biztosítási intézkedést vagy vagyonelkobzást elrendelő határozat tárgyát képező vagyon létezésének, tulajdonjogának vagy ellenőrzésének megállapítását. Ezért a vagyonvisszaszerzési hivatalok számára hozzáférést kell biztosítani a releváns adatokhoz, például az adóügyi adatokhoz, a nemzeti állampolgársági és népesség-nyilvántartásokhoz, a kereskedelmi adatbázisokhoz és a társadalombiztosítási információkhoz. Ennek ki kell terjednie a bűnüldözési információkra is, amennyiben az olyan adatok, mint a bűnügyi nyilvántartás, a járművek megállása, a vagyonkutatások és az olyan korábbi jogi intézkedések, mint a biztosítási intézkedést és vagyonelkobzást elrendelő határozatok vagy a készpénz lefoglalása értékesek lehetnek a releváns vagyon azonosítása szempontjából. Az információkhoz való hozzáférést olyan konkrét biztosítékokhoz kell kötni, amelyek megakadályozzák a hozzáférési jogokkal való visszaélést. Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv23 25. cikkének alkalmazását. Az ezen információkhoz való közvetlen és azonnali hozzáférés nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a hozzáférést a nemzeti jogban meghatározott eljárási biztosítékokhoz kössék, miközben kellően figyelembe veszik annak szükségességét, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatalok gyorsan tudjanak reagálni a határokon átnyúló megkeresésekre. Az adatbázisokhoz való hozzáférésre vonatkozó eljárási biztosítékok végrehajtása nem érintheti a vagyonvisszaszerzési hivatalok azon képességét, hogy reagáljanak a más tagállamokból érkező megkeresésekre, különösen sürgős megkeresések esetén. Az ezen irányelv szerinti releváns adatbázisokhoz és nyilvántartásokhoz való hozzáférésnek ki kell egészítenie az (EU) 2019/1153 európai parlamenti és tanácsi irányelv24 szerinti bankszámla-információkhoz és az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv25 szerinti, a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való hozzáférést.	(17) A vagyon felkutatására irányuló hatékony nyomozások elvégzése és a határokon átnyúló megkeresésekre való gyors reagálás érdekében a vagyonvisszaszerzési hivatalok számára közvetlen hozzáférést kell biztosítani azokhoz az információkhoz, amelyek lehetővé teszik számukra a biztosítási intézkedést vagy vagyonelkobzást elrendelő határozat tárgyát képező vagyon létezésének, tulajdonjogának vagy ellenőrzésének megállapítását. Ezért a vagyonvisszaszerzési hivatalok számára hozzáférést kell biztosítani a releváns adatokhoz, például az adóügyi adatokhoz, a nemzeti állampolgársági és népesség-nyilvántartásokhoz, a kereskedelmi adatbázisokhoz és a társadalombiztosítási információkhoz. Ennek ki kell terjednie a bűnüldözési információkra is, amennyiben az olyan adatok, mint a bűnügyi nyilvántartás, a járművek megállása, a vagyonkutatások és az olyan korábbi jogi intézkedések, mint a biztosítási intézkedést és vagyonelkobzást elrendelő határozatok vagy a készpénz lefoglalása értékesek lehetnek a releváns vagyon azonosítása szempontjából. Amennyire lehetséges, és amennyiben az ilyen információkat adatbázisokban és automatizált rendszerekben tárolják, az ilyen hozzáférésnek közvetlen és azonnalinak kell lennie. Amennyiben a hozzáférés biztosításához további beavatkozásra van szükség az ilyen információk hozzáférhetővé tételéhez, az illetékes hatóságoknak gyorsan rendelkezésre kell bocsátaniuk ezeket az információkat annak érdekében, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatalok hatékonyan el tudják látni az ezen irányelv szerinti feladataikat. Az információkhoz való hozzáférést olyan konkrét biztosítékokhoz kell kötni, amelyek megakadályozzák a hozzáférési jogokkal való visszaélést. Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv23 25. cikkének alkalmazását. Az ezen információkhoz való közvetett, közvetlen és azonnali hozzáférés nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a hozzáférést a nemzeti jogban meghatározott eljárási biztosítékokhoz kössék, ideértve azt is, hogy hozzáférést bírósági engedélyezéshez kötik, miközben kellően figyelembe veszik annak szükségességét, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatalok gyorsan tudjanak reagálni a határokon átnyúló megkeresésekre. A vagyonvisszaszerzési hivatalok elutasíthatják az információkéréseket, amennyiben e megkeresések teljesítése az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott vonatkozó alapvető jogok – különösen a tisztességes eljáráshoz való jog vagy a védelemhez való jog – nyilvánvaló megsértését jelentené. Az adatbázisokhoz való hozzáférésre vonatkozó eljárási biztosítékok végrehajtása nem érintheti a vagyonvisszaszerzési hivatalok azon képességét, hogy reagáljanak a más tagállamokból érkező megkeresésekre, különösen sürgős megkeresések esetén. Az ezen irányelv szerinti releváns adatbázisokhoz és nyilvántartásokhoz való hozzáférésnek ki kell egészítenie az (EU) 2019/1153 európai parlamenti és tanácsi irányelv24 szerinti bankszámla-információkhoz és az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv25 szerinti, a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való hozzáférést.
__________________	__________________
23 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).	23 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).
24 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1153 irányelve (2019. június 20.) a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 186., 2019.7.11., 122. o.).	24 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1153 irányelve (2019. június 20.) a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 186., 2019.7.11., 122. o.).
25 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről – az (EU) 2018/843 irányelv által módosítva (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).	25 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről – az (EU) 2018/843 irányelv által módosítva (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

Módosítás  14

 

Irányelvre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(18) A vagyonvisszaszerzési hivatalok között megosztott információk biztonságának biztosítása érdekében az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek26 megfelelően az Europol által kezelt Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazás (SIENA) használatát kötelezővé kell tenni a vagyonvisszaszerzési hivatalok közötti, ezen irányelv szerinti valamennyi kommunikáció során. Ezért az ezen irányelv által ráruházott valamennyi feladat ellátása érdekében valamennyi vagyonvisszaszerzési hivatal számára lehetővé kell tenni, hogy közvetlenül hozzáférjen a SIENA-hoz.	(18) A vagyonvisszaszerzési hivatalok között megosztott információk biztonságának biztosítása érdekében az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek26 megfelelően az Europol által kezelt Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazás (SIENA) használatát kötelezővé kell tenni a vagyonvisszaszerzési hivatalok közötti, ezen irányelv szerinti valamennyi kommunikáció során. Ezért az ezen irányelv által ráruházott valamennyi feladat ellátása érdekében valamennyi vagyonvisszaszerzési hivatalnak közvetlen hozzáféréssel kell rendelkeznie a SIENA-hoz.
__________________	__________________
26 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).	26 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

Módosítás  15

 

Irányelvre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) Mivel a biztosítási intézkedést elrendelő határozatok korlátozzák a tulajdonhoz való jogot, az ilyen ideiglenes intézkedések csak annyi ideig tarthatók fenn, ami a vagyon esetleges későbbi elkobzás céljára történő rendelkezésre állásának biztosításához szükséges. Mindez nemzeti bírósági felülvizsgálatot tehet szükségessé annak biztosítása érdekében, hogy a vagyon eltűnése megelőzésének célja továbbra is indokolt.	(21) Mivel a biztosítási intézkedést elrendelő határozatok korlátozzák a tulajdonhoz való jogot, az ilyen ideiglenes intézkedések csak annyi ideig tarthatók fenn, ami a vagyon esetleges későbbi elkobzás céljára történő rendelkezésre állásának biztosításához szükséges. Biztosítani kell a nemzeti bírósági felülvizsgálatot abban az esetben, ha a biztosítási intézkedést elrendelő határozatot igazságügyi hatóságtól eltérő illetékes hatóság hozta, annak biztosítása érdekében, hogy a vagyon eltűnése megelőzésének célja továbbra is indokolt.

Módosítás  16

 

Irányelvre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(24) Általános és elterjedt az a gyakorlat, hogy a gyanúsított vagy vádlott az elkobzás elkerülése érdekében beavatott harmadik félre ruházza át a vagyont vagy jövedelmet. Harmadik fél általi vagyonszerzés lehet például az, amikor a vagyon közvetlenül vagy közvetve – például közvetítő útján – a gyanúsítottól vagy vádlottól a harmadik fél tulajdonába kerül, beleértve azt is, ha a bűncselekményt az ő nevében vagy hasznára követték el, és ha a vádlott nem rendelkezik elkobozható vagyonnal. Az elkobzás e típusát legalább azokban az esetekben lehetővé kell tenni, ahol megállapítást nyert, hogy a harmadik félnek tudomása volt, vagy tudomása kellett, hogy legyen arról, hogy a vagyon átruházásának vagy szerzésének célja az elkobzás elkerülése volt, konkrét tények és körülmények alapján, ideértve azt is, hogy az átruházásra ingyenesen vagy a piaci értéknél jelentősen alacsonyabb összeg ellenében került sor. A harmadik féltől történő elkobzásra vonatkozó szabályoknak ki kell terjedniük mind a természetes, mind a jogi személyekre, a harmadik felek meghallgatáshoz való jogának sérelme nélkül, beleértve az érintett vagyon tulajdonjogának igényléséhez való jogot is. A jóhiszemű harmadik felek jogai nem változhatnak egyik esetben sem.	(24) Általános és elterjedt az a gyakorlat, hogy a gyanúsított vagy vádlott az elkobzás elkerülése érdekében beavatott harmadik félre ruházza át a vagyont vagy jövedelmet. Harmadik fél általi vagyonszerzés lehet például az, amikor a vagyon közvetlenül vagy közvetve – például közvetítő útján – a gyanúsítottól, vádlottól vagy elítélttől a harmadik fél tulajdonába kerül, beleértve azt is, ha a bűncselekményt az ő nevében vagy hasznára követték el, és ha a vádlott nem rendelkezik elkobozható vagyonnal. Az ilyen elkobzást lehetővé kell tenni olyan esetekben, amikor az ügy konkrét tényei és körülményei alapján a nemzeti bíróság megállapította, hogy az elkobzandó eszközök, jövedelmek vagy vagyontárgyak bűncselekményből származnak, vagy ahhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak, és harmadik felek tudták vagy elvárhatóan tudhatták, hogy az átruházás vagy megszerzés célja az elkobzás elkerülése, vagy hogy az átadott vagyon közvetlenül vagy közvetve bűncselekményhez kapcsolódik. A konkrét tények és körülmények közé sorolható az is, hogy az átruházásra vagy megszerzésre ingyenesen vagy a piaci értéknél jelentősen alacsonyabb összegért cserébe került sor. A harmadik féltől történő elkobzásra vonatkozó szabályoknak ki kell terjedniük mind a természetes, mind a jogi személyekre, a harmadik felek meghallgatáshoz való jogának sérelme nélkül, beleértve az érintett vagyon tulajdonjogának igényléséhez való jogot is. A vagyoni eszköz megszerzéséért tisztességes piaci értékű ellenszolgáltatást nyújtó jóhiszemű harmadik felek jogai nem változhatnak. Az ilyen harmadik feleknek lehetőséget kell adni arra, hogy a tervezett elkobzási intézkedéssel kapcsolatos észrevételeiket előterjeszthessék, vagy hogy a bíróságon kérhessék a vagyon visszaszolgáltatását. Figyelembe véve azonban, hogy a szervezett bűnözés időközben jelentős vállalkozói képességet fejlesztett ki annak érdekében, hogy fiktív társaságok és vállalatok létrehozásával, fedőemberek alkalmazásával a legális gazdaságban tisztára mossa a bűncselekményekből származó nyereséget, és figyelembe véve, hogy a bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos közérdek megelőzi az elkobzási és visszaszerzési eljárásban nem érintett személyek jogi helyzete védelmének szükségességét, ezért olyan esetekben, amikor az érintett fél a gyanúsítottal, vádlottal vagy elítélt személlyel szoros kapcsolatban áll, az érintett felet terheli annak bizonyítása, hogy az átruházott vagyon megvásárlására jóhiszeműen és kellő gondossággal került sor.

Módosítás  17

 

Irányelvre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(26) Az elkobzást akkor is lehetővé kell tenni, ha a bíróság meggyőződött arról, hogy a szóban forgó elkövetési eszközök, jövedelmek vagy vagyon bűncselekményből származnak, de a jogerős elítélés a gyanúsított vagy vádlott betegsége, szökése vagy halála miatt nem lehetséges, vagy mert a gyanúsított vagy vádlott a nemzeti jog szerinti mentesség vagy közkegyelem miatt nem vonható felelősségre. Ugyanezt lehetővé kell tenni abban az esetben is, ha a nemzeti jog által előírt határidők lejártak, amennyiben ezek a határidők nem elég hosszúak ahhoz, hogy lehetővé tegyék az adott bűncselekmények hatékony vizsgálatát és büntetőeljárás alá vonását. Ilyen esetekben az elkobzás csak akkor engedélyezhető, ha a nemzeti bíróság meggyőződött arról, hogy a bűncselekmény valamennyi eleme fennáll. Az arányosság érdekében a vagyon előzetes elítélés nélküli elkobzását a súlyos bűncselekmények eseteire kell korlátozni. Ez nem érinti az alperes azon jogát, hogy tudomást szerezzen az eljárásról, és ügyvéd útján képviseltesse magát.	(26) Az elkobzást akkor is lehetővé kell tenni, ha a bíróság meggyőződött arról, hogy a szóban forgó elkövetési eszközök, jövedelmek vagy vagyon bűncselekményből származnak, de a jogerős elítélés a gyanúsított vagy vádlott betegsége, szökése vagy halála miatt nem lehetséges, vagy mert a gyanúsított vagy vádlott a nemzeti és nemzetközi jog szerinti mentesség vagy közkegyelem miatt nem vonható felelősségre. Ugyanezt lehetővé kell tenni abban az esetben is, ha a nemzeti jog által előírt határidők lejártak, amennyiben ezek a határidők nem elég hosszúak ahhoz, hogy lehetővé tegyék az adott bűncselekmények hatékony vizsgálatát és büntetőeljárás alá vonását. Ilyen esetekben helyénvaló és arányos a tizenöt éves határidő bevezetése. Számos tagállam már rendelkezik ilyen elítélés nélküli elkobzási eszközökkel, amelyek rendkívül hatékonynak bizonyultak, különösen a hagyományos elkobzási mechanizmusokkal összehasonlítva. A vagyonvisszaszerzés elítélés nélküli mechanizmusait a legfontosabb nemzetközi szerződések – köztük az ENSZ korrupció elleni egyezménye – és az olyan szabványalkotó testületek, mint a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) is régóta elismerik. Az Európa Tanács 2005. évi, a bűncselekményből származó jövedelmek tisztára mosásáról, felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló egyezménye felszólítja az egyezmény részes feleit, hogy segítsék a többi részes felet a nem ítéleten alapuló befagyasztási és elkobzási határozatok végrehajtásában. Az Unió által finanszírozott Camden vagyonvisszaszerzési ügynökségközi hálózat is számos ajánlást tett közzé az elítélés nélküli elkobzásról. Ilyen esetekben az elkobzás csak akkor engedélyezhető, ha a nemzeti bíróság meggyőződött arról, hogy a bűncselekmény valamennyi eleme fennáll. Az arányosság érdekében a vagyon előzetes elítélés nélküli elkobzását a súlyos bűncselekmények eseteire kell korlátozni. A nem bűnösséget megállapító ítéletet követő elkobzásoknak összhangban kell lenniük az alapvető jogokkal. Ez nem érinti különösen az alperes azon jogát, hogy tudomást szerezzen az eljárásról, és ügyvéd útján képviseltesse magát.

Módosítás  18

 

Irányelvre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(27) Ezen irányelv alkalmazásában betegség alatt a gyanúsított vagy vádlott arra való képességének hiányát kell érteni, hogy hosszabb időszakon át jelen legyen a büntetőeljárásban, aminek eredményeként az eljárás nem folytatható.	(27) Ezen irányelv alkalmazásában betegség alatt a gyanúsított vagy vádlott arra való képességének ellenőrizhető orvosi jelentéssel alátámasztott hiányát kell érteni, hogy hosszabb időszakon át – akár távolról – jelen legyen a büntetőeljárásban, aminek eredményeként az eljárás bizonyos késedelmet követően nem folytatható.

Módosítás  19

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(28) A szervezett bűnözés eredendően átláthatatlan jellege miatt nem mindig lehetséges a büntetendő cselekményekből származó vagyont egy adott bűncselekménnyel összekapcsolni és az ilyen vagyont elkobozni. Ilyen helyzetekben bizonyos feltételek mellett lehetővé kell tenni az elkobzást, ideértve különösen az alábbiakat: a vagyon befagyasztására bűnszervezet keretében elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt került sor, e bűncselekmények jelentős gazdasági haszonnal járhatnak, és a bíróság meggyőződött arról, hogy a biztosítási intézkedés alá vont vagyon bűnszervezet keretében folytatott büntetendő cselekményből származik. Ezeknek a feltételeknek biztosítaniuk kell, hogy az olyan vagyon elkobzása, amely nem kapcsolódik olyan konkrét bűncselekményhez, amely miatt a tulajdonost elítélték, a bűnszervezetek olyan büntetendő cselekményeire korlátozódjon, amelyek jellegüknél fogva súlyosak és jelentős haszonnal járhatnak. Annak meghatározásakor, hogy a bűncselekmények jelentős haszonnal járnak-e, a tagállamoknak figyelembe kell venniük a bűncselekmény valamennyi releváns körülményét, beleértve azt is, hogy a bűncselekményeket rendszeresen jelentős haszonszerzés céljából követték-e el. Bár előfeltételként nem szükséges, hogy a bíróság meggyőződjön arról, hogy bűncselekmény elkövetésére került sor, arról azonban meg kell győződnie, hogy a szóban forgó vagyon bűncselekményekből származik. Annak meghatározásakor, hogy a szóban forgó vagyon bűncselekményből származik-e vagy sem, a nemzeti bíróságoknak figyelembe kell venniük az ügy valamennyi releváns körülményét, beleértve azt a tényt is, hogy a vagyon lényegesen aránytalan a tulajdonos jogszerű jövedelméhez képest. A tagállamoknak ezt követően elő kell írniuk és biztosítaniuk kell a vagyon tulajdonosa számára annak tényleges lehetőségét, hogy bizonyítsa, hogy a szóban forgó vagyon jogszerű tevékenységekből származik.	(28) A szervezett bűnözés eredendően átláthatatlan jellege miatt nem mindig lehetséges a büntetendő cselekményekből származó vagyont egy adott bűncselekménnyel összekapcsolni és az ilyen vagyont elkobozni. Mindazonáltal lehetővé kell tenni a vagyonelkobzást a bűncselekmények megszakítása és annak biztosítása érdekében, hogy a bűncselekményekből származó nyereséget ne forgassák vissza a legális gazdaságba. Ilyen helyzetekben bizonyos feltételek mellett lehetővé kell tenni az elkobzást, ideértve különösen az alábbiakat: a vagyon befagyasztására bűnszervezet keretében elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt került sor, e bűncselekmények jelentős gazdasági haszonnal járhatnak, és a bíróság meggyőződött arról, hogy a biztosítási intézkedés alá vont vagyon bűnszervezet keretében folytatott büntetendő cselekményből származik. Ezeknek a feltételeknek biztosítaniuk kell, hogy az olyan vagyon elkobzása, amely nem kapcsolódik olyan konkrét bűncselekményhez, amely miatt a tulajdonost elítélték, a bűnszervezetek olyan büntetendő cselekményeire korlátozódjon, amelyek jellegüknél fogva súlyosak és jelentős haszonnal járhatnak. Annak meghatározásakor, hogy a bűncselekmények jelentős haszonnal járnak-e, a tagállamoknak figyelembe kell venniük a bűncselekmény valamennyi releváns körülményét, beleértve azt is, hogy a bűncselekményeket rendszeresen jelentős haszonszerzés céljából követték-e el. Bár előfeltételként nem szükséges, hogy a bíróság meggyőződjön arról, hogy bűncselekmény elkövetésére került sor, arról azonban meg kell győződnie, hogy a szóban forgó vagyon bűncselekményekből származik. Annak meghatározásakor, hogy a szóban forgó vagyon bűncselekményből származik-e vagy sem, a nemzeti bíróságoknak figyelembe kell venniük az ügy valamennyi releváns körülményét, beleértve azt a tényt is, hogy a vagyon lényegesen aránytalan a tulajdonos jogszerű jövedelméhez képest. A tagállamoknak ezt követően elő kell írniuk és biztosítaniuk kell a vagyon tulajdonosa számára annak tényleges lehetőségét, hogy bizonyítsa, hogy a szóban forgó vagyon jogszerű tevékenységekből származik. Ebben az összefüggésben a 4. FATF-ajánlás azt is kimondja, hogy az országoknak fontolóra kell venniük olyan intézkedések elfogadását, amelyek megkövetelik, hogy az elkövető igazolja az állítólagosan elkobzandó vagyon jogszerű eredetét, amennyiben ez a követelmény összhangban van a nemzeti joguk elveivel.

Módosítás  20

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(28a) Lehetővé kell tenni a befagyasztandó és elkobzandó vagyon felkutatását és azonosítását még a bűncselekmény miatt hozott jogerős ítéletet követően vagy az elítélés nélküli elkobzási eljárást követően is. Ez a lehetőség azonban nem akadályozhatja meg a tagállamokat abban, hogy a jogerős elítélést vagy a nem jogerős elkobzási eljárásokban hozott jogerős határozatokat követően észszerű határidőket állapítsanak meg, amelyek után már nem lehetséges az ilyen vagyon felkutatása és azonosítása.

Módosítás  21

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(28b) A tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a sértettek követeléseit a végleges elkobzási intézkedés elfogadását megelőzően teljes mértékben tiszteletben tartsák. A tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a sértettek igényeire minden eljárás során, különösen a határokon átnyúló ügyekben. A tagállamoknak továbbá lehetőség szerint és prioritásként meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket az érintett vagyon visszaszolgáltatására, vagy amennyiben ez nem lehetséges, az adott vagyonnal megegyező értéknek a sértett részére történő megtérítésére.

Módosítás  22

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(28c) A tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az elkobzott vagyont közérdekű vagy társadalmi célokra lehessen felhasználni. Tekintettel a felkutatással és azonosítással, a befagyasztással és elkobzással járó jelentős költségekre, az ilyen vagyont állami tulajdonban lehet tartani igazságszolgáltatási, bűnüldözési, közszolgálati vagy gazdasági célokra, vagy át lehet adni a vagyon elhelyezkedése szerinti területért felelős helyi vagy regionális önkormányzatoknak intézményi, társadalmi vagy gazdasági célokra, beleértve a társadalmi érdekű munkát végző szervezeteknek történő átadást. Több tagállam több mint húsz évvel ezelőtt olyan egyedi jogszabályokat fogadott el, amelyek lehetővé teszik az elkobzott vagyon közvetlen vagy közvetett újrafelhasználását közérdekű vagy társadalmi célokra, kihasználva az újrafelhasználásból származó számos – az államháztartás számára és a szimbolikus érték miatt is – pozitív szempontot, látható üzenetet küldve az igazságosság és a jogszerűség értékeinek megerősítéséről és a szervezett bűnözés által érintett területek újraindításáról.

Módosítás  23

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(28d) Amennyiben az elkobzott vagyon harmadik országból származik, a tagállamoknak a visszaszolgáltatási megállapodás alapján vissza kell szolgáltatniuk azokat a harmadik országnak. E visszaszolgáltatási megállapodásokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. Az ilyen visszatérítési megállapodások többek között meghatározhatnák, hogy a pénzeszközöket hogyan fektetik be újra, például az áldozatok veszteségeinek kompenzálására vagy olyan nagy társadalmi hatású projektekhez való hozzájárulásra, amelyeket az érintett lakosság igényei alapján és átlátható eljárást követően választottak ki.

Módosítás  24

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 e preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(28e) A Bizottság és a tagállamok elősegítik a koordinációt az illetékes hatóságok között és azon harmadik országokkal, ahol a korlátozó uniós intézkedések megsértését követően elkövetési eszközöket, jövedelmet és vagyont koboztak el.

Módosítás  25

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 f preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(28f) A nemzetközi bűncselekmények által érintett államoknak nyújtott kártérítés, kárpótlás és jóvátétel megkönnyítése érdekében a Bizottságnak iránymutatásokat kell kiadnia az elkobzott eszközöknek, jövedelmeknek és vagyonnak az államok részére történő, kártérítésre, visszaszolgáltatásra és jóvátételre történő felhasználására vonatkozóan, amennyiben a szóban forgó érdekeket az ezen irányelv hatálya alá tartozó bűncselekmények közvetlenül vagy közvetve érintik. Amennyiben az eszközöket az Ukrajnát ért orosz agresszióval vagy ahhoz kapcsolódó bűncselekményekkel kapcsolatban kobozzák el, az elkobzott eszközöket vagy az ilyen eszközök felszámolásából származó nettó bevételt – az áldozatok vagy a bűncselekmény által érintett lakosság kárpótlásának és kártalanításának sérelme nélkül – Ukrajna újjáépítési erőfeszítéseihez való hozzájárulásra kell fordítani.

Módosítás  26

 

Irányelvre irányuló javaslat

29 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(29) Annak biztosítása érdekében, hogy a biztosítási intézkedést vagy vagyonelkobzást elrendelő határozat hatálya alá tartozó vagy esetlegesen érintett vagyon megőrizze gazdasági értékét, a tagállamoknak hatékony kezelési intézkedéseket kell hozniuk. Ezen intézkedéseknek magukban kell foglalniuk annak szisztematikus értékelését, hogy miként lehet a legjobban megőrizni és optimalizálni a vagyon értékét a befagyasztási intézkedések elfogadása előtt, más néven a lefoglalást megelőző tervezést.	(29) Annak biztosítása érdekében, hogy a biztosítási intézkedést vagy vagyonelkobzást elrendelő határozat hatálya alá tartozó vagy esetlegesen érintett vagyon megőrizze gazdasági értékét, a tagállamoknak hatékony kezelési intézkedéseket kell hozniuk. Ezen intézkedéseknek magukban kell foglalniuk annak szisztematikus értékelését, hogy miként lehet a legjobban megőrizni és optimalizálni a vagyon értékét a befagyasztási intézkedések elfogadása előtt, más néven a lefoglalást megelőző tervezést. A lefoglalás előtti tervezést minden esetben alkalmazni kell, kivéve, ha az ügy sürgőssége megkívánja e tervezés korlátozását vagy mellőzését.

Módosítás  27

 

Irányelvre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(34) A befagyasztást, elkobzást és közbenső értékesítést elrendelő határozatokat haladéktalanul közölni kell az érintett féllel. A határozatok közlésének többek között az a célja, hogy lehetőséget biztosítson az érintett személy számára a bíróság előtti megtámadásukra. Ezért az ilyen közlésekben főszabályként fel kell tüntetni az érintett határozat indoklását vagy indoklásait. Az érintett fél számára tényleges lehetőséget kell biztosítani a befagyasztást, elkobzást és közbenső értékesítést elrendelő határozatok megtámadására. Az olyan, vagyonelkobzást elrendelő határozatok esetében, ahol a bűncselekmény minden eleme jelen van, de a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet nem lehetséges, a vádlott számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a határozat elfogadása előtt meghallgassák. Ugyanezt a lehetőséget kell biztosítani a vagyon elkobzás előtti értékesítésére vonatkozó határozat által érintett tulajdonos számára is.	(34) A befagyasztást, elkobzást és közbenső értékesítést elrendelő határozatokat elvben haladéktalanul közölni kell az érintett féllel, kivéve, ha olyan körülmények állnak fenn, hogy az ilyen közlés veszélyeztetheti a nyomozás titkosságát vagy integritását. A határozatok közlésének többek között az a célja, hogy lehetőséget biztosítson az érintett személy számára a bíróság előtti megtámadásukra. Ezért az ilyen közlésekben főszabályként fel kell tüntetni az érintett határozat indoklását vagy indoklásait. Az érintett fél számára tényleges lehetőséget kell biztosítani a befagyasztást, elkobzást és közbenső értékesítést elrendelő határozatok megtámadására. Az olyan, vagyonelkobzást elrendelő határozatok esetében, ahol a bűncselekmény minden eleme jelen van, de a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet nem lehetséges, a vádlott számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a határozat elfogadása előtt meghallgassák. Ugyanezt a lehetőséget kell biztosítani a vagyon elkobzás előtti értékesítésére vonatkozó határozat által érintett tulajdonos számára is.

Módosítás  28

 

Irányelvre irányuló javaslat

39 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(39) A hatékony vagyonvisszaszerzési rendszer hatóságok széles körének együttműködését igényli a bűnüldöző hatóságoktól – beleértve a vámhatóságokat, az adóhatóságokat és az adótartozás behajtásáért felelős hatóságokat, amennyiben illetékesek a vagyonvisszaszerzés terén – egészen a vagyonvisszaszerzési hivatalokig, az igazságügyi hatóságokig és a vagyonkezelési hatóságokig, beleértve a vagyonkezelési hivatalokat. Az összes illetékes hatóság összehangolt fellépésének biztosítása érdekében stratégiaibb megközelítést kell kialakítani a vagyonvisszaszerzés tekintetében, elő kell mozdítani az érintett hatóságok közötti szorosabb együttműködést, és egyértelmű áttekintést kell szerezni a vagyonvisszaszerzés eredményeiről. E célból a tagállamoknak el kell fogadniuk és rendszeresen felül kell vizsgálniuk a vagyonvisszaszerzésre vonatkozó nemzeti stratégiát, amely iránymutatást nyújt a pénzügyi nyomozásokkal, a befagyasztással és elkobzással, valamint a vonatkozó elkövetési eszközök, jövedelmek vagy vagyon végleges elidegenítésével kapcsolatos intézkedésekhez. A tagállamoknak továbbá biztosítaniuk kell az illetékes hatóságok számára a feladataik hatékony ellátásához szükséges erőforrásokat. Az illetékes hatóságok alatt azokat a hatóságokat kell érteni, amelyeket az ezen irányelvben és a nemzeti struktúrákban meghatározott feladatok elvégzésével bíztak meg.	(39) A hatékony vagyonfelkutatási és vagyonvisszaszerzési rendszer, valamint a befagyasztott vagyon értékének megőrzése hatóságok széles körének együttműködését igényli a bűnüldöző hatóságoktól – beleértve a vámhatóságokat, az adóhatóságokat és az adótartozás behajtásáért felelős hatóságokat, amennyiben illetékesek a vagyonvisszaszerzés terén – egészen a vagyonvisszaszerzési hivatalokig, az igazságügyi hatóságokig és a vagyonkezelési hatóságokig, beleértve a vagyonkezelési hivatalokat. Az összes illetékes hatóság összehangolt fellépésének biztosítása érdekében stratégiaibb megközelítést kell kialakítani a vagyonvisszaszerzés tekintetében, elő kell mozdítani az érintett hatóságok közötti szorosabb együttműködést, és egyértelmű áttekintést kell szerezni a vagyonvisszaszerzés eredményeiről. E célból a tagállamoknak el kell fogadniuk és rendszeresen felül kell vizsgálniuk a vagyonvisszaszerzésre vonatkozó nemzeti stratégiát, amely iránymutatást nyújt a pénzügyi nyomozásokkal, a befagyasztással és elkobzással, valamint a vonatkozó elkövetési eszközök, jövedelmek vagy vagyon végleges elidegenítésével kapcsolatos intézkedésekhez. A nemzeti stratégiáknak tartalmazniuk kell a vagyonvisszaszerzésben, elkobzásban és kezelésben érintett valamennyi illetékes hatóság szerepének és felelősségi körének leírását, valamint a köztük fennálló együttműködési mechanizmusokat. A tagállamoknak továbbá biztosítaniuk kell az illetékes hatóságok számára a feladataik hatékony ellátásához szükséges erőforrásokat és jogi hatásköröket. Az illetékes hatóságok alatt azokat a hatóságokat kell érteni, amelyeket az ezen irányelvben és a nemzeti struktúrákban meghatározott feladatok elvégzésével bíztak meg.

Módosítás  29

 

Irányelvre irányuló javaslat

39 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(39a) Fontos, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatalok és a vagyonkezelő hivatalok működésére vonatkozó minimumszabályok az egész Unióban biztosítva legyenek. Ezért a tagállamok számára elő kell írni, hogy rendszeresen jelentést tegyenek a Bizottságnak az adott hivatalok számára biztosított pénzügyi, humán és technikai erőforrásokról.

Módosítás  30

 

Irányelvre irányuló javaslat

41 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(41) A tagállamok statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos egységes megközelítésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az összegyűjtendő információkra és a statisztikai adatgyűjtés módszertanára vonatkozó részletesebb szabályok elfogadása révén kiegészítse ezt az irányelvet.	(41) A tagállamok statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos egységes megközelítésének biztosítása érdekében a tagállamoknak minden bűncselekmény esetében fel kell tüntetniük legalább a megindított vagyonfelkutatási nyomozások számát, a visszakeresett vagyoni eszközök számát, a kezdeményezett és végrehajtott biztosítási intézkedést elrendelő határozatok számát, a kezdeményezett és végrehajtott vagyonelkobzást elrendelő határozatok számát, a végrehajtott vagyonelkobzást elrendelő határozatok számát az elkobzás típusa szerinti bontásban, a befagyasztott vagyon értékét, a vonatkozó éves jelentésben szereplő vagyonelkobzást elrendelő határozatok esetében az elkobzott vagyonnak a befagyasztás időpontjában fennálló értékhez viszonyított értékét a más tagállamban végrehajtandó, biztosítási intézkedést elrendelő határozatok száma alapján, a vagyonelkobzást elrendelő határozatok másik tagállamban történő végrehajtására irányuló kérelmek számát, a másik tagállamban történő végrehajtást követően behajtott vagyon értékét, a bűnüldözési, megelőzési vagy szociális célokra újrafelhasználandó vagyon értékét, az elkobzott vagyon felhasználásának módját, valamint – a vonatkozó éves jelentésben szereplő, vagyonelkobzást elrendelő határozatok esetében – az eljárás időtartamát a biztosítási intézkedéstől a végleges rendelkezésig. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az összegyűjtendő információkra és a statisztikai adatgyűjtés módszertanára és az adatok Bizottság felé való továbbítására vonatkozó részletesebb szabályok biztosítása révén kiegészítse ezt az irányelvet.

Módosítás  31

 

Irányelvre irányuló javaslat

43 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(43a) A Bizottság ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos támogatása, valamint a bevált gyakorlatok cseréjének és az ezen irányelvvel kapcsolatos operatív együttműködésnek a megkönnyítése érdekében a Bizottság politikai iránymutatása alapján létre kell hozni a vagyonvisszaszerzéssel és -elkobzással foglalkozó hálózatot. A hálózatnak a vagyonvisszaszerzési és vagyonkezelési hivatalok képviselőiből kell állnia, társelnökségét pedig a Bizottság és műveleti együttműködéssel járó ügyekben az Europol egy-egy képviselőjének kell ellátnia. Meg kel hívnia az Europol, az Eurojust, az Európai Ügyészség (EPPO) és – adott esetben – a Pénzmosás Elleni Hatóság képviselőit a hálózat üléseire.

Módosítás  32

 

Irányelvre irányuló javaslat

45 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(45) A vagyonvisszaszerzési hivataloknak a megbízatásukkal összhangban szorosan együtt kell működniük az uniós szervekkel és ügynökségekkel, többek között az Europollal, az Eurojusttal és az Európai Ügyészséggel, amennyiben ez az Europol és az Eurojust által támogatott, határokon átnyúló nyomozásokon vagy az Európai Ügyészség által végzett nyomozásokon belüli vagyon felkutatásához és azonosításához szükséges. A vagyonvisszaszerzési hivataloknak saját megbízatásuknak megfelelően együtt kell működniük az Europollal és az Eurojusttal is, amennyiben az uniós korlátozó intézkedések megsértésével kapcsolatos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása érdekében a vagyon felkutatására és azonosítására van szükség.	(45) A vagyonvisszaszerzési hivataloknak a megbízatásukkal összhangban szorosan együtt kell működniük az uniós szervekkel és ügynökségekkel, többek között az Europollal, az Eurojusttal és az Európai Ügyészséggel, amennyiben ez az Europol és az Eurojust által támogatott, határokon átnyúló nyomozásokon vagy az Európai Ügyészség által végzett nyomozásokon belüli vagyon felkutatásához és azonosításához szükséges. Jelen irányelv alkalmazásában a nyomozó és bűnüldöző hatóságok említésekor az illetékes hatóság fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja az Európai Ügyészség (EPPO) központi és decentralizált szintjét azon tagállamok tekintetében, amelyek részt vesznek az Európai Ügyészség létrehozására irányuló megerősített együttműködésben. A vagyonvisszaszerzési hivatalokra a Tanács (EU) 2017/1939 rendelete28a szerinti kötelezettségek hárulnak, beleértve az EPPO-nak való, 24. cikk szerinti jelentéstételi kötelezettséget, a rendelet 28. cikkének (1) bekezdése szerinti illetékes hatóságként történő megbízás esetén az intézkedések meghozatalát, valamint a rendelet 43. cikkének (1) bekezdése szerinti információhoz való hozzáférést. Az (EU) 2017/1939 rendelet 105. cikkében meghatározott feladataik fényében azoknak a tagállamoknak, amelyek nem vesznek részt az Európai Ügyészség létrehozására irányuló megerősített együttműködésben, gondoskodniuk kell arról, hogy vagyonvisszaszerzési hivatalaik ugyanúgy együtt tudjanak működni az Európai Ügyészséggel, mint bármely más részt vevő tagállam vagyon-visszaszerzési hivatala, amennyiben együttműködésük az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozik. A vagyonvisszaszerzési hivataloknak az Europollal is együtt kell működniük annak megbízatásával összhangban, amennyiben ez az uniós korlátozó intézkedések megsértéséhez kapcsolódó bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében szükséges a vagyon felkutatásához és azonosításához.
	__________________
	28a A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

Módosítás  33

 

Irányelvre irányuló javaslat

45 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(45a) Megbízatásának megfelelően az Eurojustnak támogatnia kell a nemzeti hatóságokat a vagyonvisszaszerzési folyamat valamennyi szakaszában, a vagyon felkutatásától és azonosításától, a vagyon befagyasztásától, elkobzásától és vagyonkezelésétől a vagyon elidegenítéséig. A vagyonvisszaszerzési hivataloknak és a vagyonkezelő hivataloknak szorosan együtt kell működniük az Eurojusttal a teljes vagyonvisszaszerzési folyamat megkönnyítése érdekében. Ez az együttműködés magában foglalja az olyan elkövetési eszközök, jövedelmek vagy vagyon felkutatását és azonosítását, amelyek az illetékes hatóság által büntetőeljárás során hozott befagyasztási vagy elkobzási határozat tárgyát képezhetik vagy képezik, valamint az azt követő rendelkezést, beleértve az uniós korlátozó intézkedések megsértésével kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálását és üldözését.

Módosítás  34

 

Irányelvre irányuló javaslat

47 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(47) Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a büntetőügyekben elrendelt vagyonelkobzás megkönnyítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányossági elvnek megfelelően ez az irányelv nem haladja meg az e cél eléréséhez szükséges mértéket.	(47) Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a büntetőügyekben folyó eljárásokban elrendelt vagyonelkobzás megkönnyítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányossági elvnek megfelelően ez az irányelv nem haladja meg az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

Módosítás  35

 

Irányelvre irányuló javaslat

51 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(51) Az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkével összhangban konzultációra került sor az európai adatvédelmi biztossal, aki 20XX. XX-án/-én nyilvánított véleményt,	(51) Az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkével összhangban konzultációra került sor az európai adatvédelmi biztossal, aki 2022. július 19-én nyilvánított véleményt,

Módosítás  36

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Ez az irányelv továbbá szabályokat állapít meg az uniós korlátozó intézkedések hatékony végrehajtásának és a kapcsolódó vagyon ezt követő visszaszerzésének elősegítésére, amennyiben ez az uniós korlátozó intézkedések megsértésével kapcsolatos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása érdekében szükséges.	(2) Ez az irányelv továbbá szabályokat állapít meg az uniós korlátozó intézkedések hatékony végrehajtásának és a kapcsolódó vagyon felkutatásának és ezt követő visszaszerzésének elősegítésére, amennyiben ez az uniós korlátozó intézkedések megsértésével kapcsolatos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása érdekében szükséges.

Módosítás  37

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – m pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
m) környezeti bűncselekmény, beleértve a veszélyeztetett állatfajok és veszélyeztetett növényfajok tiltott kereskedelmét a 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben50, valamint a 2009/123/EK irányelvvel módosított 2005/35/EK irányelvben51 meghatározottak szerint;	m) környezeti bűncselekmények az Európai Parlament és a Tanács XXX/XXX/EU irányelvének [a környezet büntetőjog általi védelméről, valamint a 2008/99/EK irányelv felváltásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat50] meghatározásában;
__________________	__________________
50 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről (HL L 328., 2008.12.6., 28. o.).	50 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről (HL L 328., 2008.12.6., 28. o.).
51 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/123/EK irányelve (2009. október 21.) a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről szóló 2005/35/EK irányelv módosításáról (HL L 280., 2009.10.27., 52. o.).

Módosítás  38

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – n pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
n) jogellenes be- és átutazáshoz, valamint jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás a 2002/946/IB tanácsi kerethatározatban52 és a 2002/90/EK tanácsi irányelvben53 meghatározottak szerint.	n) jogellenes be- és átutazáshoz, valamint jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás a 2002/946/IB tanácsi kerethatározatban52 és a 2002/90/EK tanácsi irányelvben meghatározottak szerint.
__________________	__________________
52 A Tanács 2002/946/IB (2002. november 28.) kerethatározata a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről (HL L 328., 2002.12.5., 1. o.).	52 A Tanács 2002/946/IB (2002. november 28.) kerethatározata a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről (HL L 328., 2002.12.5., 1. o.).
53 A Tanács 2002/90/EK irányelve (2002. november 28.) a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról (HL L 328., 2002.12.5., 17. o.).

Módosítás  39

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – j a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ja) nukleáris vagy radioaktív anyagok tiltott kereskedelme;

Módosítás  40

141

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – j b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	jb) a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények;

Módosítás  41

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – j c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	jc) légi jármű vagy hajó jogellenes hatalomba kerítése;

Módosítás  42

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – j d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	jd) szabotázs;

Módosítás  43

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – j e pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	je) hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme;

Módosítás  44

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – j f pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	jf) gyújtogatás;

Módosítás  45

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – j g pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	jg) szexuális kényszerítés;

Módosítás  46

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – j h pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	jh) haszonszerzési célú megtévesztés;

Módosítás  47

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – j i pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ji) rasszizmus és idegengyűlölet.

Módosítás  48

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. „vagyon”: mindennemű vagyon, beleértve az anyagi vagy eszmei, ingó vagy ingatlan javakat, valamint az ilyen vagyonnal kapcsolatos jogcímet és az abban való érdekeltséget igazoló okmányokat vagy okiratokat;	2. „vagyon”: mindennemű vagyon, beleértve az anyagi vagy eszmei, ingó vagy ingatlan javakat, beleértve a kriptoeszközöket, valamint az ilyen vagyonnal kapcsolatos jogcímet és az abban való érdekeltséget igazoló bármilyen formátumú okmányokat vagy okiratokat;

Módosítás  49

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 9 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	9a. „a nyilvánosság érintett tagja”: az ezen irányelv hatálya alá tartozó bűncselekmények által érintett vagy valószínűleg érintett személyek; e fogalommeghatározás alkalmazásában érintettnek kell tekinteni azokat a személyeket, akiknek kellő érdekeltsége áll fenn, vagy jogsérelem bekövetkezésére hivatkoznak, vagy teljesítik a nemzeti jogban előírt arányos követelményeket;

Módosítás  50

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 10 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	10a. „érintett személy”:
	a) olyan természetes vagy jogi személy, akivel szemben biztosítási intézkedést vagy vagyonelkobzást elrendelő határozatot hoztak;
	b) olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely olyan vagyon tulajdonosa, amely biztosítási intézkedést vagy vagyonelkobzást elrendelő határozat tárgyát képezi; vagy
	c) olyan harmadik személy, akinek a biztosítási intézkedést vagy vagyonelkobzást elrendelő határozat tárgyát képező vagyonnal kapcsolatos jogait az adott határozat közvetlenül sérti;

Módosítás  51

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 10 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	10b. „a gyanúsítottal, vádlottal vagy elítélt személlyel szoros kapcsolatban álló fél”:
	a) a gyanúsított, vádlott vagy elítélt személy házastársa vagy élettársa;
	b) a gyanúsított, vádlott vagy elítélt személy felmenői, leszármazottai és testvérei, illetve e személy házastársának vagy élettársának felmenői, leszármazottai és testvérei;
	c) a gyanúsítottal, vádlottal vagy elítélttel közös háztartásban élő személyek;
	d) olyan személyek, akik munkaszerződés alapján a gyanúsított, vádlott vagy elítélt személynek dolgoznak, hozzáférve a gyanúsított, vádlott vagy elítélt személy ügyeivel kapcsolatos nem nyilvános információkhoz, vagy egyéb módon olyan feladatokat látnak el, amelyek révén hozzáférnek a gyanúsított, vádlott vagy elítélt személy ügyeivel kapcsolatos nem nyilvános információkhoz;
	e) azok a jogi személyek, amelyekben a gyanúsított, vádlott vagy elítélt személy, illetve az e pont a)–d) pontjában említett személyek egyike az ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testületek tagja, vagy olyan feladatokat lát el, amelyek a gyanúsított, vádlott vagy elítélt személy ügyeivel kapcsolatos nem nyilvános információkhoz való hozzáférést biztosítanak;

Módosítás  52

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A határokon átnyúló együttműködés megkönnyítése érdekében a tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a büntetőeljárás során biztosítási intézkedést vagy vagyonelkobzást elrendelő határozat tárgyát képező elkövetési eszközök és jövedelmek, illetve vagyon gyors felkutatását és azonosítását.	(1) A határokon átnyúló együttműködés megkönnyítése érdekében a tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a büntetőügyben folyó eljárás során biztosítási intézkedést vagy vagyonelkobzást elrendelő határozat tárgyát képező elkövetési eszközök és jövedelmek, illetve vagyon gyors felkutatását és azonosítását.

Módosítás  53

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Az (1) bekezdés szerinti vagyonfelkutatási nyomozást az áldozatoknak történő visszaszolgáltatás és kártalanítás céljából is el kell végezni.

Módosítás  54

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az elkövetési eszközök, jövedelmek vagy vagyon felkutatása és azonosítása, amennyiben ez a 4. cikk szerinti vagyonfelkutatási nyomozásokért felelős más illetékes nemzeti hatóságok támogatásához szükséges;	a) az elkövetési eszközök, jövedelmek vagy vagyon felkutatása és azonosítása, amennyiben ez a 4. cikk szerinti vagyonfelkutatási nyomozásokért felelős más illetékes nemzeti hatóságok és az Európai Ügyészség támogatásához szükséges;

Módosítás  55

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés– b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) olyan elkövetési eszközök, jövedelmek vagy vagyon felkutatása és azonosítása, amelyek egy másik tagállam által kibocsátott, biztosítási intézkedést vagy vagyonelkobzást elrendelő határozat tárgyát képezhetik vagy képezik;	b) olyan elkövetési eszközök, jövedelmek vagy vagyon felkutatása és azonosítása, amelyek egy másik tagállam illetékes hatósága által kibocsátott, biztosítási intézkedést vagy vagyonelkobzást elrendelő határozat tárgyát képezhetik vagy képezik;

Módosítás  56

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) együttműködés és információcsere más tagállamok vagyonvisszaszerzési hivatalaival a biztosítási intézkedést vagy vagyonelkobzást elrendelő határozat tárgyát képező elkövetési eszközök és jövedelmek, illetve vagyon felkutatása és azonosítása terén;	c) együttműködés és információcsere más tagállamok vagyonvisszaszerzési hivatalaival és az Európai Ügyészséggel a biztosítási intézkedést vagy vagyonelkobzást elrendelő határozat tárgyát képező elkövetési eszközök és jövedelmek, illetve vagyon felkutatása és azonosítása terén;

Módosítás  57

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A (2) bekezdés b) pontja szerinti feladatok elvégzése érdekében a vagyonvisszaszerzési hivatalok jogosultak felkérni az érintett illetékes hatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az elkövetési eszközök, jövedelmek vagy vagyon felkutatása és azonosítása érdekében.

Módosítás  58

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A vagyonvisszaszerzési hivatalok felhatalmazást kapnak arra, hogy a bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása érdekében szükség esetén felkutassák és azonosítsák a célzott uniós pénzügyi szankciók hatálya alá tartozó személyek és szervezetek vagyonát. Ennek érdekében együttműködnek más tagállamok vagyonvisszaszerzési hivatalaival és más érintett illetékes hatóságaival, és megosztják egymással a vonatkozó információkat.	(3) A vagyonvisszaszerzési hivatalok felhatalmazást kapnak arra, hogy a bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása érdekében szükség esetén felkutassák és azonosítsák az uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek vagyonát. Ennek érdekében együttműködnek más tagállamok vagyonvisszaszerzési hivatalaival és más érintett illetékes hatóságaival, és megosztják egymással a vonatkozó információkat.

Módosítás  59

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az 5. cikkben említett feladatok ellátása céljából a tagállamok biztosítják, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatalok azonnali és közvetlen hozzáféréssel rendelkezzenek a következő információkhoz, amennyiben az információk szükségesek a jövedelmek, elkövetési eszközök és vagyon felkutatásához és azonosításához:	(1) Az 5. cikkben említett feladatok ellátása céljából a tagállamok biztosítják, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatalok megfelelő hozzáféréssel rendelkezzenek bármely információkhoz, amennyiben azok szükségesek a jövedelmek, elkövetési eszközök, jövedelmek és vagyon felkutatásához és azonosításához. Ez a hozzáférés a következőket foglalja magában:
	a) közvetlen és azonnali hozzáférés a következőkhöz:
a) adóügyi adatok, beleértve az adóhatóságok birtokában lévő adatokat;	i. adóügyi adatok, beleértve az adóhatóságok birtokában lévő adatokat;
b) nemzeti ingatlan-nyilvántartások vagy elektronikus adat-visszanyerési rendszerek, valamint föld- és kataszteri nyilvántartások;	ii. nemzeti ingatlan-nyilvántartások vagy elektronikus adat-visszanyerési rendszerek, valamint föld- és kataszteri nyilvántartások;
c) a természetes személyek állampolgárságára és a népességre vonatkozó nemzeti nyilvántartások;	iii. a természetes személyek állampolgárságára és a népességre vonatkozó nemzeti nyilvántartások;
d) nemzeti gépjármű-, légi- és vízijármű-nyilvántartások;	iv. nemzeti gépjármű-, légi- és vízijármű-nyilvántartások;
e) kereskedelmi adatbázisok, beleértve az üzleti és cégnyilvántartásokat is;	v. kereskedelmi adatbázisok, beleértve az üzleti és cégnyilvántartásokat is;
	vi. a tényleges tulajdonosokra vonatkozó nemzeti nyilvántartások, beleértve a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és hasonló jogi konstrukciók tényleges tulajdonosaira vonatkozó tagállami nyilvántartásokat;
	vii. a haszonélvező tulajdonosi nyilvántartások összekapcsolása révén rendelkezésre álló adatok [a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, illetve terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzésére szolgáló tagállami mechanizmusokról és az (EU) 2015/849 (COM(2021)423) irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat 12. cikkével] összhangban;
f) nemzeti társadalombiztosítási nyilvántartások;	viii.  nemzeti társadalombiztosítási nyilvántartások;
	ix. bankszámlaregiszterek, beleértve az átutalásokra és a bankszámla-egyenlegekre vonatkozó információkat;
	b) közvetlen vagy közvetett hozzáférés a következőkhöz:
	i. jelzáloghitelekre és hitelekre vonatkozó információk;
	ii. a nemzeti valuta- és valutaátváltási adatbázisokban szereplő információk;
	iii. értékpapírokra vonatkozó információk;
	iv. vámügyi adatok, beleértve a határokon átnyúló fizikai készpénzmozgásokat;
	v. kereskedelmi bíróságok birtokában lévő információk;
	vi. a társaságok éves pénzügyi kimutatásaira vonatkozó információk;
	vii. kriptoeszközökkel1a kapcsolatos információk;
	viii. releváns nagy értékű áruk vagy eszközök nyilvántartásával kapcsolatos információk;
	ix. az uniós joggal összhangban a vízuminformációs rendszerben (VIS), a Schengeni Információs Rendszerben (SIS II), a határregisztrációs rendszerben (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerben (ETIAS) és a Harmadik Országbeli Állampolgárok Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszerében (ECRIS-TCN) tárolt adatok.
g) a bűncselekmények megelőzésében, felderítésében, kivizsgálásában és büntetőeljárás alá vonásában illetékes hatóságok birtokában lévő releváns információk.	x. a bűncselekmények megelőzésében, felderítésében, kivizsgálásában és büntetőeljárás alá vonásában illetékes hatóságok birtokában lévő releváns információk.
	__________________
	1a A kriptoeszközök piacairól és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó kriptoeszközök.

Módosítás  60

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett információkat nem tárolják adatbázisokban vagy nyilvántartásokban, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatalok más módon is hozzájuthassanak ezekhez az információkhoz.	(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett információkat nem tárolják adatbázisokban vagy nyilvántartásokban, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatalok más, egyszerűsített és összehangolt módon is hozzájuthassanak ezekhez az információkhoz. Ha egy vagyonvisszaszerzési hivatal olyan információkhoz való hozzáférést kér, amelyek nem állnak közvetlenül a rendelkezésére, a megkeresett hatóságnak időben válaszolnia kell a megkeresésre.

Módosítás  61

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A Bizottság a 30. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett információkérések szabványosított sablonjára vonatkozó előírások megállapításáról.

Módosítás  62

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az (1) bekezdésben hivatkozott információkhoz való közvetlen és azonnali hozzáférés nem érinti a nemzeti jogban meghatározott eljárási biztosítékokat.	(3) Az (1) bekezdésben hivatkozott információkhoz való azonnali és közvetlen hozzáférés nem érinti a nemzeti jogban meghatározott eljárási biztosítékokat, beleértve szükség esetén a bírósági végzés beszerzésének követelményét, amennyiben azt a vonatkozó nemzeti jog és az uniós adatvédelmi vívmányok által nyújtott garanciák előírják.

Módosítás  63

 

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A 6. cikk szerinti információkhoz való hozzáférést csak eseti alapon, a 6. cikkben említett információkhoz való hozzáférésre kijelölt és felhatalmazott személyzet végezheti.	(1) A 6. cikk szerinti információkhoz való hozzáférést csak eseti alapon, a 6. cikkben említett információkhoz való hozzáférésre kijelölt és felhatalmazott személyzet végezheti, amennyiben az a vagyonfelkutatási nyomozás céljainak szempontjából megfelelő, releváns és arányos, összhangban az (EU) 2016/680 irányelvvel (a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv). A tagállamok biztosítják, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatalok által megszerzett információkat csak arra a célra használják fel, amelyre azokat kérték.

Módosítás  64

 

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok biztosítják, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatalok személyzete megfeleljen az alkalmazandó nemzeti jogban előírt titoktartási és szakmai titoktartási szabályoknak. A tagállamok azt is biztosítják, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatalok személyzete rendelkezzen a feladataik hatékony ellátásához szükséges speciális készségekkel és képességekkel.	(2) A tagállamok biztosítják, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatalok személyzete megfeleljen az alkalmazandó nemzeti jogban előírt titoktartási és szakmai titoktartási szabályoknak, valamint az uniós adatvédelmi vívmányoknak. A tagállamok azt is biztosítják, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatalok személyzete rendelkezzen a feladataik hatékony ellátásához szükséges speciális készségekkel és képességekkel.

Módosítás  65

 

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A 2016/680 irányelv 25. cikkének sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a 6. cikkben említett információkat birtokló hatóságok ezen irányelvvel összhangban naplót vezessenek a vagyonvisszaszerzési hivatalok által végzett valamennyi hozzáférési és keresési tevékenységről. A naplók az alábbi információkat tartalmazzák:	(1) A 2016/680 irányelv 25. cikkében meghatározott követelmények sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a 6. cikkben említett információkat birtokló hatóságok ezen irányelvvel összhangban naplót vezessenek a vagyonvisszaszerzési hivatalok által végzett valamennyi hozzáférési és keresési tevékenységről. A naplók az alábbi információkat tartalmazzák:

Módosítás  66

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy vagyonvisszaszerzési hivatalaik egy másik tagállam vagyonvisszaszerzési hivatalának kérésére minden olyan információt rendelkezésre bocsássanak, amely az 5. cikk szerinti feladataik ellátásához szükséges. Az átadható személyes adatok kategóriái az (EU) 2016/794 rendelet II. melléklete B. szakaszának 2. pontjában felsoroltakra korlátozódnak.	A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy vagyonvisszaszerzési hivatalaik egy másik tagállam vagyonvisszaszerzési hivatalának vagy az Európai Ügyészségnek a kérésére minden olyan információt rendelkezésre bocsássanak, amely az 5. cikk szerinti feladataik ellátásához szükséges. Az átadható személyes adatok kategóriái az (EU) 2016/794 rendelet II. melléklete B. szakaszának 2. pontjában felsoroltakra korlátozódnak, kivéve a személyes adatok azon különleges kategóriáit, amelyek a B. szakasz 2. bekezdése c) pontjának v. alpontja szerinti, igazságügyi azonosításra szolgáló információk közé tartoznak.

Módosítás  67

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés szerinti megkeresés benyújtásakor a megkereső vagyonvisszaszerzési hivatal a lehető legpontosabban meghatározza a következőket:	(2) Az (1) bekezdés szerinti megkeresés benyújtásakor a megkereső vagyonvisszaszerzési hivatal, az adatok minimalizálásának célkitűzésével összhangban, a lehető legpontosabban meghatározza a következőket:

Módosítás  68

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
g) és/vagy a feltételezhetően érintett természetes vagy jogi személyek, például nevek, címek, születési idő és hely, nyilvántartásba vétel dátuma, részvényesek, székhely;	g) és/vagy a feltételezhetően érintett természetes vagy jogi személyek, például nevek, címek, születési idő és hely, állampolgárság és lakóhely, nyilvántartásba vétel dátuma, részvényesek, a letelepedés helye szerinti ország, székhely és leányvállalatok;

Módosítás  69

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy vagyonvisszaszerzési hivatalaik ilyen irányú megkeresés nélkül információt cseréljenek más tagállamok vagyonvisszaszerzési hivatalaival, amennyiben tudomást szereznek olyan elkövetési eszközökre, bevételre vagy vagyonra vonatkozó információkról, amelyeket szükségesnek tartanak a vagyonvisszaszerzési hivatalok 5. cikk szerinti feladatainak ellátásához. Az ilyen információk rendelkezésre bocsátásakor a vagyonvisszaszerzési hivataloknak meg kell indokolniuk, hogy miért tartják szükségesnek a kicserélt információt.	(3) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy vagyonvisszaszerzési hivatalaik ilyen irányú megkeresés nélkül információt cseréljenek más tagállamok vagyonvisszaszerzési hivatalaival, amennyiben tudomást szereznek olyan elkövetési eszközökre, bevételre vagy vagyonra vonatkozó információkról, amelyeket szükségesnek tartanak az adott másik tagállam vagyonvisszaszerzési hivatalai 5. cikk szerinti feladatainak ellátásához. Az ilyen információk rendelkezésre bocsátásakor a vagyonvisszaszerzési hivataloknak meg kell indokolniuk, hogy miért tartják szükségesnek a kicserélt információt.

Módosítás  70

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A tagállamok biztosítják, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatalok által az (1), (2) és (3) bekezdés alapján szolgáltatott információk bizonyítékként bemutathatók legyenek bármely tagállam nemzeti bírósága előtt, a nemzeti jog szerinti eljárásokkal összhangban.	(4) A tagállamok biztosítják, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatalok által az (1), (2) és (3) bekezdés alapján szolgáltatott információk bizonyítékként bemutathatók legyenek bármely tagállam nemzeti bírósága előtt, amennyiben az adott információk bizonyítékként való rendelkezésre bocsátása összhangban van az adott tagállamnak a bizonyítékok büntetőügyekben való elfogadhatóságára vonatkozó eljárási szabályaival, és megfelel az Európai Unió Alapjogi Chartájának, valamint a tagállamok EUSZ 6. cikke szerinti kötelezettségeinek.

Módosítás  71

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A tagállamok biztosítják, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatalok közvetlen hozzáféréssel rendelkezzenek a SIENA‑hoz, és használják a SIENA rendszert az e cikk szerinti információcseréhez.	(5) Az e cikk szerinti információcserét a SIENA-n keresztül, vagy szükség esetén kivételes esetben más biztonságos csatornákon keresztül kell végezni. A tagállamok biztosítják, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatalaik közvetlen hozzáféréssel rendelkezzenek a SIENA‑hoz.

Módosítás  72

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 6 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) nem állna összhangban a nemzeti jog alapelveivel, az Európai Unió Alapjogi Chartájával, vagy a tagállamok EUSZ 6. cikke szerinti kötelezettségeivel.

Módosítás  73

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a tájékoztatás megtagadását megindokolják. Az elutasítás a kért információnak csak azt a részét érinti, amelyre a (6) bekezdésben meghatározott indokok vonatkoznak, és adott esetben érintetlenül hagyja az információ egyéb részeinek ezen irányelvvel összhangban történő rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettséget.	(7) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a tájékoztatás megtagadását megindokolják, és hogy a megkereső vagyonvisszaszerzési hivatallal előzetesen konzultáljanak. Az elutasítás a kért információnak csak azt a részét érinti, amelyre a (6) bekezdésben meghatározott indokok vonatkoznak, és adott esetben érintetlenül hagyja az információ egyéb részeinek ezen irányelvvel összhangban történő rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettséget.

Módosítás  74

 

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja alapján kért információk nem állnak közvetlenül rendelkezésre, vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti megkeresés aránytalan terhet jelent, a megkeresést fogadó vagyonvisszaszerzési hivatal elhalaszthatja az információszolgáltatást. Ebben az esetben a megkeresett vagyonvisszaszerzési hivatal haladéktalanul tájékoztatja a megkereső vagyonvisszaszerzési hivatalt a halasztásról, és a lehető leghamarabb, de minden esetben az (1) bekezdés alapján megállapított eredeti határidőtől számított három napon belül rendelkezésre bocsátja a kért információkat.	(2) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv szerinti információkérések beérkezését haladéktalanul és rendszeresen visszaigazolják. Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja alapján kért információk nem állnak közvetlenül rendelkezésre, vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti megkeresés aránytalan terhet jelent, a megkeresést fogadó vagyonvisszaszerzési hivatal elhalaszthatja az információszolgáltatást. Ebben az esetben a megkeresett vagyonvisszaszerzési hivatal haladéktalanul tájékoztatja a megkereső vagyonvisszaszerzési hivatalt a halasztásról, és a lehető leghamarabb, de minden esetben az (1) bekezdés alapján megállapított eredeti határidőtől számított három napon belül rendelkezésre bocsátja a kért információkat.

Módosítás  75

 

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a 12. cikk szerinti esetleges elkobzás biztosításához szükséges befagyasztását.	(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a 12–16. cikk szerinti esetleges elkobzás biztosításához szükséges befagyasztását, valamint hogy biztosítsák az áldozatok számára a vagyonvisszaszolgáltatáshoz és a kártérítéshez való jogot ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelően.

Módosítás  76

 

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A befagyasztási intézkedések biztosítási intézkedést elrendelő határozatokból és azonnali intézkedésekből állnak, ideiglenes sürgősségi befagyasztási intézkedések formájában.

Módosítás  77

 

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A befagyasztási intézkedések magukban foglalják a vagyon megőrzése érdekében szükség esetén meghozandó azonnali intézkedéseket.	(2) Azonnali intézkedést kell hozni ideiglenes sürgős befagyasztási intézkedések formájában, ha erre az érintett vagyon megőrzése érdekében szükség van.

Módosítás  78

 

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A tagállamok lehetővé teszik a vagyonvisszaszerzési hivatalok számára, hogy az (1) bekezdés szerinti, biztosítási intézkedést elrendelő határozat kibocsátásáig a (2) bekezdés szerinti azonnali intézkedéseket hozzanak. Az ilyen sürgős ideiglenes befagyasztási intézkedések érvényessége nem haladhatja meg a hét napot.	(3) Más illetékes hatóságok hatásköreinek sérelme nélkül a tagállamok lehetővé teszik a vagyonvisszaszerzési hivatalok számára, hogy az (1) bekezdés szerinti, biztosítási intézkedést elrendelő határozat kibocsátásáig a (2) bekezdés szerinti azonnali intézkedéseket hozzanak. Az ilyen sürgős ideiglenes befagyasztási intézkedések érvényessége nem haladhatja meg a hét napot.

Módosítás  79

 

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A harmadik fél birtokában lévő vagyon az (1), (2) és (3) bekezdés szerinti befagyasztási intézkedések hatálya alá tartozhat, amennyiben ez a 13. cikk szerinti esetleges elkobzás biztosításához szükséges.	(4) A harmadik fél birtokában lévő vagyon az (1)–(3) bekezdés szerinti befagyasztási intézkedések hatálya alá tartozhat, amennyiben ez a 13. cikk szerinti esetleges elkobzás biztosításához szükséges.

Módosítás  80

 

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A tagállamok biztosítják, hogy az (1), (2), (3) és (4) bekezdés szerinti, biztosítási intézkedést elrendelő határozatokat illetékes hatóság bocsássa ki, és azok megfelelően indokoltak legyenek.	(5) A tagállamok biztosítják, hogy az (1)–(4) bekezdés szerinti befagyasztási intézkedéseket illetékes hatóság hajtsa végre, és azok megfelelően indokoltak legyenek. Amennyiben az ezen irányelv szerinti biztosítási intézkedést elrendelő határozatot igazságügyi hatóságtól eltérő illetékes hatóság bocsátotta ki, a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen határozatot egy igazságügyi hatóság indokolatlan késedelem nélkül jóváhagyja vagy érvénytelenítse.

Módosítás  81

 

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) Az (1) bekezdés szerinti biztosítási intézkedést elrendelő határozat kizárólag addig marad hatályban, ameddig az a vagyon esetleges elkobzás céljából történő megőrzéséhez szükséges. A befagyasztott vagyont, amelyet később nem koboznak el, haladéktalanul vissza kell adni a vagyon tulajdonosának. Az ilyen vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó feltételekre vagy eljárási szabályokra a nemzeti jog irányadó.	(6) Az (1) bekezdés szerinti biztosítási intézkedést elrendelő határozat kizárólag addig marad hatályban, ameddig az a vagyon esetleges elkobzás céljából történő megőrzéséhez szükséges. A befagyasztott vagyont, amelyet később nem koboznak el, haladéktalanul vissza kell adni a vagyon tulajdonosának vagy annak a személynek, akitől a vagyont lefoglalták. Az ilyen vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó feltételekre vagy eljárási szabályokra a nemzeti jog irányadó.

Módosítás  82

 

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek megfelelő értékű vagyon teljes vagy részleges elkobzását egy jogerős elítélést követően, amely az érintett személy távollétében lefolytatott eljárás eredménye is lehet.	(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek megfelelő értékű vagyon teljes vagy részleges elkobzását egy jogerős elítélést követően, amely az érintett személy távollétében lefolytatott eljárás eredménye is lehet. Az ilyen elkobzás lehet az (1) bekezdés szerinti elkobzás kiegészítő vagy alternatív formája.

Módosítás  83

 

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az olyan jövedelem vagy jövedelemmel megegyező értékű egyéb vagyon elkobzását, amelyet a gyanúsított vagy vádlott közvetlenül vagy közvetve harmadik felekre ruházott át, vagy amelyet harmadik felek a gyanúsítottól vagy vádlottól szereztek meg.	A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az olyan elkövetési eszközök és jövedelem vagy az elkövetési eszközökkel és a jövedelemmel megegyező értékű egyéb vagyon elkobzását, amelyet a gyanúsított, vádlott vagy elítélt közvetlenül vagy közvetve harmadik felekre ruházott át, vagy amelyet harmadik felek a gyanúsítottól, vádlottól vagy elítélttől szereztek meg.

Módosítás  84

 

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ilyen jövedelem vagy egyéb vagyon elkobzását azokban az esetekben kell lehetővé tenni, ahol megállapítást nyert, hogy a harmadik félnek tudomása volt, vagy tudomása kellett, hogy legyen arról, hogy a vagyon átruházásának vagy szerzésének célja az elkobzás elkerülése volt, konkrét tények és körülmények alapján, ideértve azt is, hogy az átruházásra vagy szerzésre ingyenesen vagy a piaci értéknél jelentősen alacsonyabb összeg ellenében került sor.	Az említett elkövetési eszközök, jövedelem vagy egyéb vagyon elkobzását akkor lehet lehetővé tenni, ha egy nemzeti bíróság az eset konkrét tényei és körülményei alapján megállapította, hogy az elkobzandó elkövetési eszközök, jövedelmek vagy vagyon bűncselekményből származik, vagy ahhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik, és hogy az említett harmadik felek tudták vagy elvárhatóan tudhatták, hogy az átruházás vagy megszerzés célja az elkobzás elkerülése volt, vagy hogy az átruházott vagyon közvetlenül vagy közvetve az adott bűncselekményhez kapcsolódik. Ilyen tény és körülmény lehet, hogy az átruházásra vagy szerzésre ingyenesen vagy a vagyon piaci értékénél jelentősen alacsonyabb összeg ellenében került sor.

Módosítás  85

 

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés nem érinti jóhiszemű harmadik felek jogait.	(2) Az (1) bekezdés nem érinti jóhiszemű harmadik felek jogait. Abban az esetben, ha az érintett fél a gyanúsítottal, vádlottal vagy elítélt személlyel szoros kapcsolatban áll, az érintett felet terheli annak bizonyítása, hogy az átruházott vagyon megvásárlására jóhiszeműen és kellő gondossággal került sor.
	A tagállamok biztosítják az érintett személy jogainak tiszteletben tartását, többek között azáltal, hogy biztosítják az ügyvédi segítség igénybevételét, az iratbetekintést, valamint a jogi és ténybeli kérdésekkel kapcsolatos meghallgatáshoz való jogot.

Módosítás  86

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a gyanúsított vagy vádlott betegsége;	a) a gyanúsított vagy vádlott betegsége, ha a betegség következtében az eljárásokban való részvételre való képtelenség a nemzeti jogban a büntetőjogi felelősségre vonásra megállapított határidők lejártát eredményezi;

Módosítás  87

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) a gyanúsított vagy vádlott nemzeti jog szerinti mentessége a büntetőeljárás alól;	d) a gyanúsított vagy vádlott nemzeti vagy nemzetközi jog szerinti mentessége a büntetőeljárás alól;

Módosítás  88

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) a nemzeti jog által előírt határidők lejárata, amennyiben ezek a határidők nem elég hosszúak ahhoz, hogy lehetővé tegyék az adott bűncselekmények hatékony vizsgálatát és büntetőeljárás alá vonását.	f) a nemzeti jog által előírt határidők lejárata, amennyiben ezek a határidők nem elég hosszúak ahhoz, hogy lehetővé tegyék az adott bűncselekmények hatékony vizsgálatát és büntetőeljárás alá vonását, és nem haladják meg a tizenöt évet.

Módosítás  89

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az korábbi elítélés nélküli elkobzás azokra a bűncselekményekre korlátozódik, amelyek közvetlenül vagy közvetve jelentős gazdasági haszonnal járnak, és csak annyiban, amennyiben a nemzeti bíróság meggyőződött arról, hogy a bűncselekmény valamennyi eleme fennáll.	(2) Az korábbi elítélés nélküli elkobzás azokra a bűncselekményekre korlátozódik, amelyek közvetlenül vagy közvetve jelentős gazdasági haszonnal járnak, és csak annyiban, amennyiben a nemzeti bíróság a rendelkezésre álló információk alapján meggyőződött arról, hogy a bűncselekmény valamennyi eleme fennáll, és megállapította, hogy az elkobzandó elkövetési eszközök, jövedelmek vagy vagyon a szóban forgó bűncselekményből származnak, vagy ahhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak. A bizonyítási teher a vádat terheli.

Módosítás  90

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Mielőtt a bíróság az (1) és (2) bekezdés szerinti vagyonelkobzást elrendelő határozatot bocsát ki, a tagállamok biztosítják az érintett személy védelemhez való jogának tiszteletben tartását, többek között az iratbetekintés, valamint a jogi és ténybeli kérdésekkel kapcsolatos meghallgatáshoz való jog biztosításával.	(3) Mielőtt a bíróság az (1) és (2) bekezdés szerinti vagyonelkobzást elrendelő határozatot bocsát ki, a tagállamok biztosítják az érintett személy védelemhez való jogának tiszteletben tartását, többek között az ügyvédi segítség igénybevételének lehetővé tételével, valamint az iratbetekintés, valamint a jogi és ténybeli kérdésekkel kapcsolatos meghallgatáshoz való jog biztosításával.

 

Módosítás  91

 

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a vagyon elkobzásának lehetővé tétele érdekében, amennyiben az elkobzás a 12–15. cikk alapján nem lehetséges, ha a következő feltételek teljesülnek:	(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás során befagyasztott vagyon elkobzásának lehetővé tétele érdekében, amennyiben az elkobzás a 12–15. cikk alapján nem lehetséges, és amennyiben a nemzeti bíróság meggyőződött arról, hogy a befagyasztott vagyon olyan bűncselekményből származik, amelyből közvetlenül vagy közvetve jelentős gazdasági előny származhat, és amelyet bűnszervezet keretében követtek el.
a) a vagyon befagyasztására bűnszervezet keretében elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás során került sor;
b) az a) pont szerinti bűncselekmény közvetlenül vagy közvetve jelentős gazdasági haszonnal járhat;
c) a kérdést előterjesztő bíróság meggyőződött arról, hogy a befagyasztott vagyon bűnszervezet keretében elkövetett bűncselekményekből származik.
	Annak megállapítása érdekében, hogy a befagyasztott vagyon bűncselekményből származik-e, a nemzeti bíróság figyelembe veszi az eset összes körülményét, beleértve a konkrét tényeket és a rendelkezésre álló bizonyítékokat, például azt, hogy a vagyon értéke lényegesen aránytalan a vagyon tulajdonosának jogszerű jövedelméhez képest, és jogszerű tevékenységek alapján nem igazolható. A bizonyítási teher a vádat terheli.

Módosítás  92

 

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Annak meghatározásakor, hogy a befagyasztott vagyon büntetendő cselekményből származik-e, figyelembe kell venni az eset összes körülményét, beleértve a konkrét tényeket és a rendelkezésre álló bizonyítékokat, például azt, hogy a vagyon értéke lényegesen aránytalan-e a tulajdonos jogszerű jövedelméhez képest.	törölve

Módosítás  93

 

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Mielőtt a bíróság az (1) és (2) bekezdés szerinti vagyonelkobzást elrendelő határozatot bocsát ki, a tagállamok biztosítják az érintett személy védelemhez való jogának tiszteletben tartását, többek között az iratbetekintés, valamint a jogi és ténybeli kérdésekkel kapcsolatos meghallgatáshoz való jog biztosításával.	(4) Mielőtt a bíróság az (1) és (2) bekezdés szerinti vagyonelkobzást elrendelő határozatot bocsát ki, a tagállamok biztosítják az érintett személy védelemhez való jogának tiszteletben tartását, többek között az ügyvédi segítség igénybevételének lehetővé tételével, valamint az iratbetekintés, valamint a jogi és ténybeli kérdésekkel kapcsolatos meghallgatáshoz való jog biztosításával.

Módosítás  94

 

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a befagyasztandó és elkobzandó vagyon felkutatását és azonosítását még a bűncselekmény miatti jogerős elítélést vagy a 15. és 16. cikk szerinti eljárást követően is.	(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a befagyasztandó és elkobzandó vagyon felkutatását és azonosítását még a bűncselekmény miatti jogerős elítélést vagy a 15. és 16. cikk szerinti eljárást követően is. A tagállamok biztosítják, hogy az ilyen vizsgálatok az áldozatok kártalanítása céljából is lehetségesek legyenek.

Módosítás  95

 

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok mérlegelik olyan intézkedések meghozatalát, amelyek lehetővé teszik az elkobzott vagyon közérdekű vagy társadalmi célokra történő felhasználását.	törölve

Módosítás  96

 

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Az (1) bekezdés alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok ugyanazokat a vizsgálati hatásköröket alkalmazhassák, mint amelyek ezen irányelv II. fejezete alapján a vagyon felkutatására és befagyasztására rendelkezésre állnak.

Módosítás  97

 

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) A tagállamok költségmegosztási megállapodásokat köthetnek egymással a biztosítási intézkedést és vagyonelkobzást elrendelő határozatok végrehajtásáról.

Módosítás  98

 

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Amennyiben valamely bűncselekmény eredményeként az áldozat az ezen irányelvben előírt elkobzási intézkedés alá vont személlyel szemben igényt támaszt, a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az elkobzási intézkedés ne akadályozza az áldozatot kártérítéshez való jogának érvényesítésében.	(1) Amennyiben valamely bűncselekmény eredményeként az áldozat az ezen irányelvben előírt elkobzási intézkedés alá vont személlyel szemben igényt támaszt, a tagállamok elsődlegesen meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az áldozatok kártérítési igényeit a végleges elkobzási intézkedést megelőzően figyelembe vegyék. A tagállamok a határokon átnyúló ügyekben különös figyelmet fordítanak az áldozat igényeire.

Módosítás  99

 

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Amennyiben bűncselekmény következtében az áldozat jogosult az elkobzás alá eső vagyon visszaszolgáltatására, a tagállamok lehetőség szerint és elsődlegesen megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy határon átnyúló esetekben az érintett vagyont visszaszolgáltassák az áldozatnak az általa benyújtott igényre.

Módosítás  100

 

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1b) Ha a vagyont nem lehet a (2) bekezdésnek megfelelően visszaszolgáltatni az áldozatnak, és a vagyonelkobzás végrehajtása vagy az adott vagyonra vonatkozó kényszerértékesítés eredményeként pénzügyi eszközökre tettek szert, az ilyen a vagyoni eszközöket visszaszolgáltatás céljából az áldozatnak kell átadni.

Módosítás  101

 

Irányelvre irányuló javaslat

18 a cikk – 1 bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	18a. cikk
	Az elkobzott vagyon további felhasználása
	(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az elkobzott vagyont közérdekű vagy társadalmi célokra lehessen felhasználni. Az ilyen vagyon állami tulajdonban tarthatók igazságszolgáltatási, bűnüldözési, közszolgálati vagy gazdasági célokra, vagy átruházhatók az ingatlan fekvése szerinti területért felelős helyi vagy regionális önkormányzatokra intézményi, társadalmi vagy gazdasági célokra, beleértve a társadalmi érdekű munkát végző szervezeteknek történő átadást is.

Módosítás  102

 

Irányelvre irányuló javaslat

18 a cikk – 2 bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2) Amennyiben az elkobzott vagyoni eszközök harmadik országból származnak, a tagállamok a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések sérelme nélkül minden megfelelő intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy azokat visszaszolgáltassák a harmadik országnak. Ez a kötelezettség nem érinti annak lehetőségét, hogy a vagyoni eszközök egy részét visszatartsák az ilyen vagyoni eszközök felkutatásával és azonosításával vagy kezelésével közvetlenül kapcsolatos költségek fedezésére.

Módosítás  103

 

Irányelvre irányuló javaslat

18 a cikk – 3 bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3) Azokban az esetekben, amikor az elkövetési eszközöket, a jövedelmet és a vagyont uniós korlátozó intézkedések megsértésével összefüggésben kobozták el, valamint az ilyen korlátozó intézkedésekhez kapcsolódó nemzetközi bűncselekmények által érintett államoknak nyújtott kártérítés, visszaszolgáltatás és jóvátétel megkönnyítése érdekében a Bizottság és a tagállamok elősegítik az illetékes hatóságok közötti, valamint a harmadik országokkal való koordinációt.
	A Bizottság iránymutatásokat ad ki az elkobzott eszközöknek, jövedelmeknek és vagyonnak az államok részére kártérítésre, vagyonvisszaszolgáltatásra és jóvátételre történő felhasználására vonatkozóan, különösen agresszív háború körülményei között, amennyiben a szóban forgó érdekeket az ezen irányelv hatálya alá tartozó bűncselekmények közvetlenül vagy közvetve érintik.

Módosítás  104

 

Irányelvre irányuló javaslat

18 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	18b. cikk
	A nyilvánosság érintett tagjainak az eljárásban való részvételi joga
	A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti jogrendszerükkel összhangban a nyilvánosság érintett tagjai megfelelő jogokkal rendelkezzenek az ezen irányelv hatálya alá tartozó eljárásokban.

Módosítás  105

 

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok biztosítják, hogy a 11. cikk (1) bekezdése szerinti biztosítási intézkedést elrendelő határozat kibocsátása előtt a befagyasztott és elkobzott vagyon kezeléséért felelős illetékes hatóságok elvégezzék a biztosítási intézkedés alá vonható vagyon kezelése során esetlegesen felmerülő költségek értékelését annak érdekében, hogy a vagyon értéke a vagyon elidegenítéséig megőrizhető és optimalizálható legyen.	(2) A tagállamok biztosítják, hogy a 11. cikk (1) bekezdése szerinti biztosítási intézkedést elrendelő határozat kibocsátása előtt a befagyasztott és elkobzott vagyon kezeléséért felelős illetékes hatóságok elvégezzék a biztosítási intézkedés alá vonható vagyon kezelése során esetlegesen felmerülő költségek értékelését annak érdekében, hogy a vagyon értéke a vagyon elidegenítéséig megőrizhető és optimalizálható legyen, kivéve, ha az ügy különleges körülményei megkívánják az ilyen értékelés elhalasztását. Az illetékes hatóságoknak az ilyen értékelés mellőzéséről szóló határozatát megfelelően meg kell indokolni.

Módosítás  106

 

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A tagállamok előírhatják, hogy a befagyasztott vagyon kezelésének költségeit legalább részben a tényleges tulajdonosra terheljék.

Módosítás  107

 

Irányelvre irányuló javaslat

20 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a biztosítási intézkedés hatálya alá tartozó vagyon romlandó vagy gyorsan leértékelődik;	a) a biztosítási intézkedés hatálya alá tartozó vagyon romlandó vagy leértékelődik;

Módosítás  108

 

Irányelvre irányuló javaslat

20 cikk – 1 bekezdés– b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a vagyon tárolási vagy fenntartási költségei nem állnak arányban annak értékével;	b) a vagyon tárolási vagy fenntartási költségei nem állnak arányban annak piaci értékével;

Módosítás  109

 

Irányelvre irányuló javaslat

20 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a vagyont túlságosan nehéz kezelni, vagy annak kezelése különleges feltételeket és nem azonnal rendelkezésre álló szakértelmet igényel.	c) a vagyon kezelése különleges feltételeket és nem azonnal rendelkezésre álló szakértelmet igényel.

Módosítás  110

 

Irányelvre irányuló javaslat

20 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a közbenső értékesítési határozat kibocsátásakor figyelembe vegyék a vagyon tulajdonosának érdekeit, beleértve azt is, hogy az értékesítendő vagyon könnyen helyettesíthető-e. A szökés eseteinek kivételével a tagállamok biztosítják, hogy a közbenső értékesítés tárgyát képező vagyon tulajdonosát az értékesítés előtt értesítsék és meghallgassák. A tulajdonos lehetőséget kap arra, hogy kérelmezze a vagyona értékesítését.	(2) A tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a közbenső értékesítési határozat kibocsátásakor figyelembe vegyék a vagyon tulajdonosának érdekeit, beleértve azt is, hogy az értékesítendő vagyon könnyen helyettesíthető-e. A szökés eseteinek kivételével és kellően indokolt körülmények között a tagállamok biztosítják, hogy a közbenső értékesítés tárgyát képező vagyon tulajdonosát az értékesítés előtt értesítsék és lehetőséget adjanak számára arra, hogy meghallgassák. A tulajdonos lehetőséget kap arra, hogy kérelmezze a vagyona értékesítését.

Módosítás  111

 

Irányelvre irányuló javaslat

20 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A közbenső értékesítésből származó jövedelmet az elkobzásról szóló bírósági határozat meghozataláig kell biztosítani. A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy megvédjék az eladott vagyon harmadik fél vásárlóit a megtorló intézkedésektől annak biztosítása érdekében, hogy az eladott vagyont ne juttassák vissza a 2. cikkben említett bűncselekmények miatt elítélt személyeknek.	(3) A közbenső értékesítésből származó jövedelmet az elkobzásról szóló bírósági határozat meghozataláig kell biztosítani. A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy megvédjék az eladott vagyon harmadik fél vásárlóit a megtorló intézkedésektől annak biztosítása érdekében, hogy az eladott vagyont ne juttassák vissza a 2. cikkben említett bűncselekmények miatt elítélt személyeknek.

Módosítás  112

 

Irányelvre irányuló javaslat

20 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A tagállamok előírhatják, hogy a befagyasztott vagyon kezelésének költségeit a tényleges tulajdonosra terheljék.	törölve

Módosítás  113

 

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) ezen irányelv értelmében együttműködés a vagyon felkutatásáért, azonosításáért, befagyasztásáért és elkobzásáért felelős más illetékes hatóságokkal;	c) ezen irányelv értelmében együttműködés a vagyon felkutatásáért, azonosításáért, befagyasztásáért és elkobzásáért felelős más illetékes hatóságokkal, beleértve a 28. cikkben említett uniós ügynökségeket és szerveket, a hatáskörükbe tartozó területeknek megfelelően;

Módosítás  114

 

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok biztosítják, hogy a 11. cikk szerinti biztosítási intézkedést elrendelő határozatokról, a 12–16. cikk szerinti vagyonelkobzást elrendelő határozatokról és a 20. cikk szerinti, a vagyon értékesítését elrendelő határozatokról az intézkedés indokainak megjelölésével tájékoztassák az érintett személyt.	A tagállamok biztosítják, hogy a 11. cikk szerinti biztosítási intézkedést elrendelő határozatokról, a 12–16. cikk szerinti vagyonelkobzást elrendelő határozatokról és a 20. cikk szerinti, a vagyon értékesítését elrendelő határozatokról az intézkedés indokainak, valamint az érintett személy 23. cikk alapján rendelkezésre álló jogainak és jogorvoslati lehetőségeinek megjelölésével tájékoztassák az érintett személyt. A tagállamok bevezethetnek olyan szabályokat, amelyek lehetővé teszik az érintett személyek tájékoztatására vonatkozó kötelezettség ideiglenes elhalasztását, amennyiben az a folyamatban lévő bűnügyi nyomozások védelme érdekében szükséges és arányos.

Módosítás  115

 

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a vagyona révén érintett személynek tényleges lehetősége legyen arra, hogy bíróság előtt megtámadja a 11. cikk szerinti, biztosítási intézkedést elrendelő határozatot, a nemzeti jog szerinti eljárásokkal összhangban. Amennyiben a biztosítási intézkedést elrendelő határozatot igazságügyi hatóságtól eltérő illetékes hatóság hozta, a nemzeti jognak elő kell írnia, hogy az ilyen határozatot először jóváhagyás vagy felülvizsgálat céljából be kell nyújtani az igazságügyi hatósághoz, mielőtt azt bíróság előtt meg lehetne támadni.	(2) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a vagyona révén érintett személynek tényleges lehetősége legyen arra, hogy bíróság előtt megtámadja a 11. cikk szerinti, biztosítási intézkedést elrendelő határozatot, a nemzeti jog szerinti eljárásokkal összhangban. Amennyiben a biztosítási intézkedést elrendelő határozatot igazságügyi hatóságtól eltérő illetékes hatóság hozta, a nemzeti jognak elő kell írnia, hogy az ilyen határozatot először jóváhagyás vagy felülvizsgálat céljából – észszerű határidőn belül – be kell nyújtani az igazságügyi hatósághoz, mielőtt azt bíróság előtt meg lehetne támadni.

Módosítás  116

 

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 13. cikk szerinti vagyonelkobzást elrendelő határozatok esetében ez a körülmény magában foglalja azokat a tényeket és körülményeket is, amelyeken az a megállapítás alapult, hogy a harmadik fél tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az átruházás vagy a szerzés célja az elkobzás elkerülése.	A 13. cikk szerinti vagyonelkobzást elrendelő határozatok esetében ez a körülmény magában foglalja azokat a tényeket és körülményeket is, amelyeken az a megállapítás alapult, hogy a harmadik fél tudta vagy elvárható lett volna, hogy tudja, hogy az átruházás vagy a szerzés célja az elkobzás elkerülése, vagy hogy az átruházott vagyon konkrét tények és körülmények alapján közvetlenül vagy közvetve bűncselekményhez kapcsolódik, amilyen tény például az, hogy az átruházásra vagy szerzésre ingyenesen vagy a vagyon piaci értékénél jelentősen alacsonyabb összeg ellenében került sor.

Módosítás  117

 

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 14. és 16. cikk szerinti, vagyonelkobzást elrendelő határozatok esetében az ilyen körülmények közé tartoznak azok a konkrét tények és rendelkezésre álló bizonyítékok, amelyek alapján az érintett vagyon bűncselekményből származó vagyonnak minősül.	A 14. és 16. cikk szerinti, vagyonelkobzást elrendelő határozatok esetében az ilyen körülmények közé tartoznak azok a konkrét tények és rendelkezésre álló bizonyítékok, amelyek alapján az érintett vagyon közvetlenül vagy közvetve bűncselekményből származó vagyonnak minősül.

Módosítás  118

 

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 4 bekezdés – 4 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 15. cikk szerinti, vagyonelkobzást elrendelő határozatok esetében az ilyen körülmények közé tartoznak azok a tények és bizonyítékok is, amelyek alapján a nemzeti bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a bűncselekmény valamennyi eleme fennáll.	A 15. cikk szerinti, vagyonelkobzást elrendelő határozatok esetében az ilyen körülmények közé tartoznak azok a tények és bizonyítékok is, amelyek alapján a nemzeti bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a bűncselekmény valamennyi eleme fennáll, és hogy az érintett vagyon közvetve vagy közvetlenül büntetendő cselekményből származik.

Módosítás  119

 

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok [ezen irányelv hatálybalépésétől számított egy éven belül] nemzeti vagyonvisszaszerzési stratégiát fogadnak el, és azt rendszeres, de legfeljebb ötéves időközönként frissítik.	(1) A tagállamok [ezen irányelv hatálybalépésétől számított egy éven belül] nemzeti vagyonvisszaszerzési stratégiát fogadnak el, és azt rendszeres, de legfeljebb négyéves időközönként frissítik.

Módosítás  120

 

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) stratégiai célkitűzések, prioritások és intézkedések a vagyonvisszaszerzésben részt vevő valamennyi illetékes nemzeti hatóság erőfeszítéseinek fokozása céljából, az ezen irányelvben meghatározottak szerint;	a) stratégiai célkitűzések, prioritások és intézkedések a vagyonvisszaszerzésben és -kezelésben részt vevő valamennyi illetékes nemzeti hatóság erőfeszítéseinek fokozása céljából, az ezen irányelvben meghatározottak szerint;

Módosítás  121

 

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 2 bekezdés– b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) irányítási keret a stratégiai célkitűzések és prioritások elérésére, beleértve valamennyi illetékes hatóság szerepét és feladatkörét és az együttműködési mechanizmusokat;	b) irányítási keret a stratégiai célkitűzések és prioritások elérésére, beleértve a vagyonvisszaszerzési hivatalok és a vagyonkezelő hivatalok közötti hatékony együttműködési keretet, valamint valamennyi illetékes hatóság szerepének és feladatkörének, és a vagyonvisszaszerzési hivatalok és a pénzügyi hírszerző egységek közötti együttműködésnek további leírását;

Módosítás  122

 

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) megfelelő mechanizmusok a stratégiai és operatív szintű együttműködés és koordináció érdekében valamennyi illetékes hatóság között;	c) megfelelő mechanizmusok a stratégiai és operatív szintű együttműködés és koordináció érdekében valamennyi illetékes hatóság között, beleértve az érintett uniós ügynökségeket és szerveket;

Módosítás  123

 

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátott erőforrások, beleértve a képzést is;	d) az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátott megfelelő pénzügyi források, megfelelő képzés és megfelelő jogi képességek;

Módosítás  124

 

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) a befagyasztott és elkobzott eszközök közérdekű vagy szociális célokra, valamint a 18a. cikkel összhangban az államok részére történő kártérítésre, visszaszolgáltatásra és jóvátételre történő felhasználásának lehetősége;

Módosítás  125

 

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 2 bekezdés – e b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	eb) az annak biztosítására hozandó intézkedések, hogy az elkobzott vagyont az áldozatok kártalanítására használják fel.

Módosítás  126

 

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv szerinti feladatokat ellátó vagyonvisszaszerzési hivatalok és vagyonkezelési hivatalok az ezen irányelv végrehajtásához kapcsolódó feladataik hatékony ellátásához szükséges, megfelelően képzett személyzettel és megfelelő pénzügyi, műszaki és technológiai erőforrásokkal rendelkezzenek.	A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv szerinti feladatokat ellátó vagyonvisszaszerzési hivatalok és vagyonkezelési hivatalok az ezen irányelv végrehajtásához kapcsolódó feladataik hatékony ellátásához szükséges, megfelelően képzett személyzettel és megfelelő pénzügyi, műszaki és technológiai erőforrásokkal rendelkezzenek. A tagállamok biztosítják, hogy a vagyoni eszközök azonosításában, felkutatásában, behajtásában és elkobzásában részt vevő személyzet rendszeres időközönként szakképzésben és a bevált gyakorlatok cseréjében részesüljön. A 24. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti kötelezettségeiken túlmenően a tagállamok évente tájékoztatják a Bizottságot a vagyonvisszaszerzési hivataloknak és a vagyonkezelő hivataloknak juttatott forrásokról.

Módosítás  127

 

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A befagyasztott és elkobzott vagyon kezelése céljából a tagállamok központi nyilvántartásokat vezetnek be, amelyek információkat tartalmaznak az elkövetési eszközök és jövedelmek, illetve a biztosítási intézkedést vagy vagyonelkobzást elrendelő határozat tárgyát képező vagyon befagyasztására, elkobzására és kezelésére vonatkozóan.	(1) A befagyasztott és elkobzott vagyon kezelése céljából a tagállamok központi nyilvántartásokat vezetnek be, amelyek információkat tartalmaznak az elkövetési eszközök és jövedelmek, illetve a biztosítási intézkedést vagy vagyonelkobzást elrendelő határozat tárgyát képező vagyon befagyasztására, elkobzására és kezelésére vonatkozóan. A tagállamok biztosítják, hogy a jegyzékbe bevitt információk pontosak, teljesek és naprakészek legyenek.

Módosítás  128

 

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 3 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a vagyon becsült vagy tényleges értéke a befagyasztás, elkobzás és elidegenítés időpontjában;	b) a vagyon becsült vagy tényleges értéke a befagyasztás időpontjában;

Módosítás  129

 

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvántartásban tárolt bármely személyes adathoz csak az elkövetési eszközök és jövedelmek, illetve az esetleg vagy ténylegesen a vagyonelkobzást elrendelő határozat tárgyát képező vagyon befagyasztása, elkobzása és kezelése céljából lehet hozzáférni és felhasználni.

Módosítás  130

 

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) A tagállamok kijelölik a központi kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek kezeléséért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat. Ezeket a hatóságokat az (EU) 2016/680 irányelv 3. cikkének 8. pontja értelmében adatkezelőnek kell tekinteni.

Módosítás  131

 

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 5 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5b) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett központi nyilvántartások kompatibilisek legyenek a polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködési eljárásokban a digitális kommunikációra használt eszközökkel, például [az igazságügyi együttműködés digitalizációjáról, a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről és az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról szóló] XX/XXX rendelet és a XX/XXX irányelv által szabályozott decentralizált informatikai rendszerrel és európai elektronikus hozzáférési ponttal.

Módosítás  132

 

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok központi szinten átfogó statisztikákat gyűjtenek és tartanak fenn az ezen irányelv alapján hozott intézkedésekről.	(1) A tagállamok központi szinten a megfelelő hatóságoktól rendszeresen átfogó statisztikákat gyűjtenek és tartanak fenn az ezen irányelv alapján hozott intézkedésekről az elkobzási rendszereik hatékonyságának felülvizsgálata érdekében, és összhangban a Bizottság által a (3) bekezdésnek megfelelően kidolgozott módszertannal.

Módosítás  133

 

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok biztosítják, hogy a (1) bekezdésben említett statisztikákat naptári alapon gyűjtsék, és évente, a következő év [szeptember 1]-jéig továbbítsák a Bizottságnak.	(2) A tagállamok biztosítják, hogy a (1) bekezdésben említett statisztikákat naptári alapon gyűjtsék, és évente, a következő év [szeptember 1]-jéig továbbítsák a Bizottságnak. Az összegyűjtött statisztikák legalább a következő elemeket tartalmazzák:

Módosítás  134

 

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 2 bekezdés – a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	a) az indított vagyonfelkutatási vizsgálatok száma és a felkutatott eszközök száma;

Módosítás  135

 

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 2 bekezdés – b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	b) a kezdeményezett biztosítási intézkedést elrendelő határozatok száma és a végrehajtott biztosítási intézkedést elrendelő határozatok száma;

Módosítás  136

 

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 2 bekezdés – c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	c) a végrehajtott vagyonelkobzást elrendelő határozatok száma a 12–16. cikkben említett elkobzási típusok szerinti bontásban;

Módosítás  137

 

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 2 bekezdés – d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	d) a befagyasztott vagyon értéke;

Módosítás  138

 

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 2 bekezdés – e pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	e) a vonatkozó éves jelentésben szereplő vagyonelkobzást elrendelő határozatok esetében az elkobzott vagyon értéke az adott vagyonnak a befagyasztás időpontjában fennálló értékéhez viszonyítva;

Módosítás  139

 

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 2 bekezdés – f pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	f) a befagyasztást elrendelő határozatoknak egy másik tagállamban történő végrehajtására irányuló megkeresések száma;

Módosítás  140

 

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 2 bekezdés – g pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	g) az elkobzást elrendelő határozatoknak egy másik tagállamban történő végrehajtására irányuló megkeresések száma;

Módosítás  141

 

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 2 bekezdés – h pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	h) a más tagállamban végrehajtott vagyonelkobzást elrendelő határozat végrehajtását követően visszaszerzett vagyon értéke;

Módosítás  142

 

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 2 bekezdés – i pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	i) a bűnüldözési, megelőzési vagy társadalmi célú újrafelhasználásra szánt vagyon értéke, a 18a. cikkben említettek szerint;

Módosítás  143

 

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 2 bekezdés – j pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	j) az elkobzott vagyon felhasználásának módja; és

Módosítás  144

 

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 2 bekezdés – k pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	k) a vonatkozó éves jelentésben szereplő vagyonelkobzást elrendelő határozatok esetében az eljárás időtartama a befagyasztástól a végleges elidegenítésig.

Módosítás  145

 

Irányelvre irányuló javaslat

27 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	27a. cikk
	A vagyonvisszaszerzéssel és -elkobzással kapcsolatos együttműködési hálózat
	(1) Létre kell hozni a vagyonvisszaszerzéssel és -elkobzással kapcsolatos együttműködési hálózatot (a továbbiakban: a hálózat) a Bizottság támogatása, valamint ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatosan a bevált gyakorlatok cseréjének és az operatív együttműködésnek elősegítése érdekében. A hálózat a vagyonvisszaszerzési hivatalok és a vagyonkezelő hivatalok képviselőiből áll, és társelnökségét a Bizottság és adott esetben az Europol látja el. A hálózatot rendszeres időközönként össze kell hívni.
	A hálózat:
	a) tanácsot ad a Bizottságnak az ezen irányelvben előírt intézkedések végrehajtásával kapcsolatban;
	b) elemzi a tagállamok által a 24. cikk alapján elfogadott nemzeti vagyonvisszaszerzési stratégiákat a legjobb gyakorlatok azonosítása érdekében;
	c) megosztja a bevált gyakorlatokat a harmadik országokkal folytatott együttműködés javítása érdekében;
	d) elősegíti az érintett nemzeti hatóságok és az Europol közötti operatív együttműködést.
	(2) Az Europol, az Eurojust, az Európai Ügyészség (EPPO) és – adott esetben – a Pénzmosás Elleni Hatóság (AMLA) képviselőit meghívhatják a hálózat üléseire.

Módosítás  146

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Együttműködés az uniós szervekkel és ügynökségekkel	Együttműködés az uniós szervekkel és ügynökségekkel

Módosítás  147

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok vagyonvisszaszerzési hivatalai szorosan együttműködnek az Európai Ügyészséggel annak érdekében, hogy megkönnyítsék az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárások során biztosítási intézkedést vagy vagyonelkobzást elrendelő határozat tárgyát képező vagy adott esetben képező elkövetési eszközök, jövedelmek vagy vagyon azonosítását.	(1) A tagállamok vagyonvisszaszerzési hivatalai – hatáskörüknek megfelelően és a rájuk vonatkozó jogi kereteken belül – szorosan együttműködnek az Európai Ügyészséggel annak érdekében, hogy megkönnyítsék az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárások során biztosítási intézkedést vagy vagyonelkobzást elrendelő határozat tárgyát képező vagy adott esetben képező elkövetési eszközök, jövedelmek vagy vagyon azonosítását. Jelen irányelv alkalmazásában a nyomozó és bűnüldöző hatóságok említésekor az illetékes hatóság fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja az EPPO központi és decentralizált szintjét azon tagállamok tekintetében, amelyek részt vesznek az EPPO létrehozására irányuló megerősített együttműködésben. A vagyonvisszaszerzési hivatalokra az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti kötelezettségek hárulnak, beleértve az EPPO-nak való, 24. cikk szerinti jelentéstételi kötelezettséget, a rendelet 28. cikkének (1) bekezdése szerinti illetékes hatóságként történő megbízás esetén az intézkedések meghozatalát, valamint a rendelet 43. cikkének (1) bekezdése szerinti információhoz való hozzáférést.

Módosítás  148

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A vagyonvisszaszerzési hivatalok – hatáskörüknek megfelelően – együttműködnek az Europollal és az Eurojusttal annak érdekében, hogy megkönnyítsék a büntetőeljárás során valamely illetékes hatóság által biztosítási intézkedést vagy vagyonelkobzást elrendelő határozat tárgyát képező vagy adott esetben képező elkövetési eszközök, jövedelmek vagy vagyon azonosítását, valamint szükség esetén az uniós korlátozó intézkedések megsértésével kapcsolatos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása érdekében.	(2) A vagyonvisszaszerzési hivatalok együttműködnek az Europollal annak érdekében, hogy megkönnyítsék a büntetőügyben folyó eljárás során valamely illetékes hatóság által biztosítási intézkedést vagy vagyonelkobzást elrendelő határozat tárgyát képező vagy adott esetben képező elkövetési eszközök, jövedelmek vagy vagyon azonosítását, valamint szükség esetén az uniós korlátozó intézkedések megsértésével kapcsolatos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása érdekében.

Módosítás  149

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A vagyonvisszaszerzési hivatalok és a vagyonkezelő hivatalok szorosan együttműködnek az Eurojusttal a vagyonvisszaszerzési eljárás megkönnyítése érdekében, az Eurojust megbízatásával összhangban, többek között, de nem kizárólag az elkövetési eszközök és jövedelmek, illetve az olyan vagyon felkutatása és azonosítása, valamint későbbi elidegenítése tekintetében, amelyek büntetőügyekben folytatott eljárások során az illetékes hatóság által hozott befagyasztási vagy elkobzási határozat tárgyát képezhetik vagy képezik, többek között az uniós korlátozó intézkedések megsértésével kapcsolatos bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás és büntetőeljárás során.

Módosítás  150

 

Irányelvre irányuló javaslat

33 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Bizottság [a hatálybalépés időpontja + 3 év]-ig értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról.	(1) A Bizottság [a hatálybalépés időpontja + három év]-ig értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról. A jelentésnek részletes értékelést kell tartalmaznia a 26. cikkben említett központi nyilvántartások egységes hozzáférési ponton keresztül történő összekapcsolásának lehetőségéről és előnyeiről annak érdekében, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatalok közvetlenül és azonnal lekérdezhessék az azokban szereplő adatokat, a vonatkozó biztosítékok betartásával.

Módosítás  151

 

Irányelvre irányuló javaslat

33 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A Bizottság [a hatálybalépés időpontja + 5 év]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli ezt az irányelvet. A Bizottság figyelembe veszi a tagállamok által szolgáltatott információkat, valamint az ezen irányelv átültetésével és végrehajtásával kapcsolatos minden egyéb lényeges információt. Ezen értékelés alapján a Bizottság határoz a megfelelő nyomonkövetési intézkedésekről, beleértve szükség esetén egy jogalkotási javaslatot is.	(2) A Bizottság [a hatálybalépés időpontja + négy év]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli ezt az irányelvet. A Bizottság figyelembe veszi a tagállamok által szolgáltatott információkat, valamint az ezen irányelv átültetésével és végrehajtásával kapcsolatos minden egyéb lényeges információt. Ezen értékelés alapján a Bizottság határoz a megfelelő nyomonkövetési intézkedésekről, beleértve szükség esetén egy jogalkotási javaslatot is.

VÉLEMÉNY A JOGI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (24.3.2023)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a vagyonvisszaszerzésről és elkobzásról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2022)0245 – C9‑0186/2022 – 2022/0167(COD))

A vélemény előadója: Sergey Lagodinsky

 

 

 

MÓDOSÍTÁSOK

A Jogi Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbiakat:

Módosítás  1

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A hatékony vagyonvisszaszerzési rendszer megköveteli a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek, valamint a gyaníthatóan bűncselekményből származó vagyonnak a gyors felkutatását és azonosítását. Az ilyen jövedelmeket, elkövetési eszközöket és vagyont az eltűnésének megelőzése érdekében be kell fagyasztani, majd a büntetőeljárás lezárását követően el kell kobozni. A hatékony vagyonvisszaszerzési rendszer megköveteli továbbá a befagyasztott és elkobzott vagyon hatékony kezelését annak érdekében, hogy az megőrizze értékét az állam vagy az áldozatok számára történő visszaszolgáltatás számára.	(3) A hatékony vagyonvisszaszerzési rendszer megköveteli a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek, valamint a gyaníthatóan bűncselekményből származó vagyonnak a gyors felkutatását és azonosítását. Az ilyen jövedelmeket, elkövetési eszközöket és vagyont az eltűnésének megelőzése érdekében be kell fagyasztani, majd a büntetőeljárás lezárását követően el kell kobozni. A hatékony vagyonvisszaszerzési rendszer megköveteli továbbá a befagyasztott és elkobzott vagyon hatékony kezelését annak érdekében, hogy az megőrizze értékét az állam vagy az áldozatok számára történő visszaszolgáltatás számára. Amíg a bírósági határozat meg nem állapítja a kártérítést és/vagy a vagyonvisszaszolgáltatást, a vagyonelkobzást elrendelő határozat végrehajtásának eredményeként vagy az elkobzott vagyon elidegenítésével szerzett összeget adott esetben át kell utalni a sértett bankszámlájára.

Módosítás  2

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A körülményeknek megfelelően és a sértettek kárenyhítéshez való jogának teljes körű tiszteletben tartása mellett a tagállamoknak intézkedéseket kell elfogadniuk az elkobzott vagyon közérdekű vagy társadalmi célokra történő felhasználásának lehetővé tételére. Amennyiben már léteznek olyan konkrét nemzeti jogszabályok, amelyek az elkobzott vagyon köz- vagy társadalmi érdekű célokra történő közvetlen vagy közvetett újrafelhasználásáról, valamint a jogállamiság megerősítése és a civil társadalom szervezett bűnözés elleni küzdelemben való részvételének megerősítése céljából az elkobzott vagyon kezelésére elfogadott intézkedésekről rendelkeznek, az érintett tagállamok a vagyonvisszaszerzésre vonatkozó nemzeti stratégiáikban hivatkozhatnak ezekre.

Módosítás  3

 

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) A bűnszervezet keretében elkövetett egyéb bűncselekmények kulcsszerepet játszanak a jövedelemszerzésben és a további bűncselekmények lehetővé tételében, ideértve a határokon átnyúló jellegű súlyos bűncselekményeket is. Az ilyen bűncselekményeket az irányelv hatálya alá kell vonni, amennyiben azokat bűnszervezet keretében követik el. Az iparjogvédelmi jogok megsértése és a termékhamisítás pénzmosáshoz és okirat-hamisításhoz kapcsolódik, és veszélyezteti az egységes piac működését és a tisztességes versenyt. A kulturális javak – ideértve a régiségeket és műtárgyakat is – tiltott kereskedelme gyakran összefonódik a pénzmosással, és fontos finanszírozási forrást jelent a bűnszervezetek számára. Az okmányhamisítás és a hamisított okmányokkal való kereskedelem – ideértve a banki okmányokat és a személyazonosító okmányokat is – a pénzmosás, az emberkereskedelem vagy a migránscsempészés kulcsfontosságú támogató eszköze, és mint ilyen ezen irányelv hatálya alá kell tartoznia. A gyakran bűnszervezetben elkövetett egyéb bűncselekmények közé tartozik a szándékos emberölés vagy a súlyos testi sértés, valamint az emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme, amelyek a szervezett bűnözői csoportok számára jövedelemforrást jelentenek a szerződésen alapuló gyilkosságok, megfélemlítések és emberkereskedelem összefüggésében. Hasonlóképpen az emberrablást, a személyi szabadságtól való jogellenes megfosztást vagy túszejtést, valamint a védelmi pénz szedését és zsarolást vagy váltságdíjbeszedésből származó bevételi forrásként, vagy az ellenfelekkel szembeni megfélemlítési taktikaként használják fel. A szervezett vagy fegyveres rablás bűncselekménye az egyik legelterjedtebb módja annak, hogy nyereséget termeljenek a bűnszervezetek, és azt gyakran más bűncselekményekkel, különösen a tűzfegyver-kereskedelemmel összefüggésben követik el. Hasonlóképpen, a lopott járművek kereskedelme nem csupán nyereséget termel, hanem lehetővé teszi a további bűncselekmények elkövetéséhez szükséges eszközök biztosítását is. Emellett kulcsfontosságú, hogy az adóbűncselekményeket bevonjuk az irányelv hatálya alá tartozó, bűnszervezet részeként elkövetett bűncselekményekbe, mivel ez a konkrét bűncselekmény a nyereség egyik forrása, különösen akkor, ha határokon átnyúló összefüggésben működik. Az adócsalás vagy adókikerülés elkövetésére alkalmazott tipikus technikák közé tartozik a határokon átnyúló vállalati struktúrák vagy hasonló konstrukciók igénybevétele az adókedvezmények és -visszatérítések csalárd módon történő megszerzése, a vagyon vagy nyereségek elrejtése, a törvényes és a tiltott tevékenységből származó nyereség és vagyon összeolvadása vagy azok más külföldi jogalanyoknak történő átruházása annak érdekében, hogy el lehessen leplezni azok eredetét vagy (tényleges) tulajdonosát.	(10) A bűnszervezet keretében elkövetett egyéb bűncselekmények kulcsszerepet játszanak a jövedelemszerzésben és a további bűncselekmények lehetővé tételében, ideértve a határokon átnyúló jellegű súlyos bűncselekményeket is. Az ilyen bűncselekményeket az irányelv hatálya alá kell vonni, amennyiben azokat bűnszervezet keretében követik el. Az iparjogvédelmi jogok megsértése és a termékhamisítás pénzmosáshoz és okirat-hamisításhoz kapcsolódik, és veszélyezteti az egységes piac működését és a tisztességes versenyt. A kulturális javak – ideértve a régiségeket és műtárgyakat is – tiltott kereskedelme gyakran összefonódik a pénzmosással, és fontos finanszírozási forrást jelent a bűnszervezetek számára. Ugyanez vonatkozik a veszélyeztetett állat- és növényfajok illegális kereskedelmére és csempészetére, beleértve testrészeiket vagy az azokból készült termékeket is. Az okmányhamisítás és a hamisított okmányokkal való kereskedelem – ideértve a banki okmányokat és a személyazonosító okmányokat is – a pénzmosás, az emberkereskedelem vagy a migránscsempészés kulcsfontosságú támogató eszköze, és mint ilyen ezen irányelv hatálya alá kell tartoznia. A gyakran bűnszervezetben elkövetett egyéb bűncselekmények közé tartozik a szándékos emberölés vagy a súlyos testi sértés, valamint az emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme, amelyek a szervezett bűnözői csoportok számára jövedelemforrást jelentenek a szerződésen alapuló gyilkosságok, megfélemlítések és emberkereskedelem összefüggésében. Hasonlóképpen az emberrablást, a személyi szabadságtól való jogellenes megfosztást vagy túszejtést, valamint a védelmi pénz szedését és zsarolást vagy váltságdíjbeszedésből származó bevételi forrásként, vagy az ellenfelekkel szembeni megfélemlítési taktikaként használják fel. A szervezett vagy fegyveres rablás bűncselekménye az egyik legelterjedtebb módja annak, hogy nyereséget termeljenek a bűnszervezetek, és azt gyakran más bűncselekményekkel, különösen a tűzfegyver-kereskedelemmel összefüggésben követik el. Hasonlóképpen, a lopott járművek kereskedelme nem csupán nyereséget termel, hanem lehetővé teszi a további bűncselekmények elkövetéséhez szükséges eszközök biztosítását is. Emellett kulcsfontosságú, hogy az adóbűncselekményeket bevonjuk az irányelv hatálya alá tartozó, bűnszervezet részeként elkövetett bűncselekményekbe, mivel ez a konkrét bűncselekmény a nyereség egyik forrása, különösen akkor, ha határokon átnyúló összefüggésben működik. Az adócsalás vagy adókikerülés elkövetésére alkalmazott tipikus technikák közé tartozik a határokon átnyúló vállalati struktúrák vagy hasonló konstrukciók igénybevétele az adókedvezmények és -visszatérítések csalárd módon történő megszerzése, a vagyon vagy nyereségek elrejtése, a törvényes és a tiltott tevékenységből származó nyereség és vagyon összeolvadása vagy azok más külföldi jogalanyoknak történő átruházása annak érdekében, hogy el lehessen leplezni azok eredetét vagy (tényleges) tulajdonosát.

Módosítás  4

 

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) Annak érdekében, hogy le lehessen foglalni olyan vagyont, amelyet át lehet alakítani és át lehet ruházni annak érdekében, hogy elrejtsék annak eredetét, valamint hogy Unió-szerte biztosítani lehessen a fogalommeghatározások harmonizációját és egyértelműségét, tágan kell meghatározni a vagyon fogalmát, amely befagyasztás vagy elkobzás tárgyát képezheti. Ki kell terjednie a befagyasztás vagy elkobzás tárgyát képező vagyonnal kapcsolatos jogcímet vagy érdekeltséget igazoló jogi dokumentumokra vagy okiratokra, ideértve például a pénzügyi eszközöket vagy az olyan dokumentumokat, amelyek hitelezői követeléseket keletkeztethetnek, és amelyek általában a vonatkozó eljárások által érintett személy birtokában találhatók meg, valamint a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókat. Ez az irányelv nem érinti a vagyonnal kapcsolatos jogcímet és az abban való érdekeltséget igazoló okmányokra vagy okiratokra vonatkozó, az illetékes nemzeti hatóságok vagy közigazgatási szervek által a nemzeti joggal összhangban alkalmazott nemzeti eljárásokat. A fogalommeghatározásnak ki kell terjednie a vagyon valamennyi formájára, beleértve a kriptoeszközöket is.	(12) Annak érdekében, hogy le lehessen foglalni olyan vagyont, amelyet át lehet alakítani és át lehet ruházni annak érdekében, hogy elrejtsék annak eredetét, valamint hogy Unió-szerte biztosítani lehessen a fogalommeghatározások harmonizációját és egyértelműségét, tágan kell meghatározni a vagyon fogalmát, amely befagyasztás vagy elkobzás tárgyát képezheti. Ki kell terjednie a befagyasztás vagy elkobzás tárgyát képező vagyonnal kapcsolatos jogcímet vagy érdekeltséget igazoló, bármilyen formátumú, többek között elektronikus vagy digitális jogi dokumentumokra vagy okiratokra, ideértve például a pénzügyi eszközöket vagy az olyan dokumentumokat, amelyek hitelezői követeléseket keletkeztethetnek, és amelyek általában a vonatkozó eljárások által érintett személy birtokában találhatók meg, valamint a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókat. Ez az irányelv nem érinti a vagyonnal kapcsolatos jogcímet és az abban való érdekeltséget igazoló okmányokra vagy okiratokra vonatkozó, az illetékes nemzeti hatóságok vagy közigazgatási szervek által a nemzeti joggal összhangban alkalmazott nemzeti eljárásokat. A fogalommeghatározásnak ki kell terjednie a vagyon valamennyi formájára, beleértve a kriptoeszközöket is.

Módosítás  5

 

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) A vagyon felkutatására irányuló hatékony nyomozások elvégzése és a határokon átnyúló megkeresésekre való gyors reagálás érdekében a vagyonvisszaszerzési hivatalok számára hozzáférést kell biztosítani azokhoz az információkhoz, amelyek lehetővé teszik számukra a biztosítási intézkedést vagy vagyonelkobzást elrendelő határozat tárgyát képező vagyon létezésének, tulajdonjogának vagy ellenőrzésének megállapítását. Ezért a vagyonvisszaszerzési hivatalok számára hozzáférést kell biztosítani a releváns adatokhoz, például az adóügyi adatokhoz, a nemzeti állampolgársági és népesség-nyilvántartásokhoz, a kereskedelmi adatbázisokhoz és a társadalombiztosítási információkhoz. Ennek ki kell terjednie a bűnüldözési információkra is, amennyiben az olyan adatok, mint a bűnügyi nyilvántartás, a járművek megállása, a vagyonkutatások és az olyan korábbi jogi intézkedések, mint a biztosítási intézkedést és vagyonelkobzást elrendelő határozatok vagy a készpénz lefoglalása értékesek lehetnek a releváns vagyon azonosítása szempontjából. Az információkhoz való hozzáférést olyan konkrét biztosítékokhoz kell kötni, amelyek megakadályozzák a hozzáférési jogokkal való visszaélést. Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv23 25. cikkének alkalmazását. Az ezen információkhoz való közvetlen és azonnali hozzáférés nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a hozzáférést a nemzeti jogban meghatározott eljárási biztosítékokhoz kössék, miközben kellően figyelembe veszik annak szükségességét, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatalok gyorsan tudjanak reagálni a határokon átnyúló megkeresésekre. Az adatbázisokhoz való hozzáférésre vonatkozó eljárási biztosítékok végrehajtása nem érintheti a vagyonvisszaszerzési hivatalok azon képességét, hogy reagáljanak a más tagállamokból érkező megkeresésekre, különösen sürgős megkeresések esetén. Az ezen irányelv szerinti releváns adatbázisokhoz és nyilvántartásokhoz való hozzáférésnek ki kell egészítenie az (EU) 2019/1153 európai parlamenti és tanácsi irányelv24 szerinti bankszámla-információkhoz és az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv25 szerinti, a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való hozzáférést.	(17) A vagyon felkutatására irányuló hatékony nyomozások elvégzése és a határokon átnyúló megkeresésekre való gyors reagálás érdekében a vagyonvisszaszerzési hivatalok számára hozzáférést kell biztosítani azokhoz az információkhoz, amelyek lehetővé teszik számukra a biztosítási intézkedést vagy vagyonelkobzást elrendelő határozat tárgyát képező vagyon létezésének, tulajdonjogának vagy ellenőrzésének megállapítását. Ezért a vagyonvisszaszerzési hivatalok számára hozzáférést kell biztosítani a releváns adatokhoz, például az adóügyi adatokhoz, a nemzeti állampolgársági és népesség-nyilvántartásokhoz, a kereskedelmi adatbázisokhoz és a társadalombiztosítási információkhoz. Ennek ki kell terjednie a bűnüldözési információkra is, amennyiben az olyan adatok, mint a bűnügyi nyilvántartás, a járművek megállása, a vagyonkutatások és az olyan korábbi jogi intézkedések, mint a biztosítási intézkedést és vagyonelkobzást elrendelő határozatok vagy a készpénz lefoglalása értékesek lehetnek a releváns vagyon azonosítása szempontjából. Az információkhoz való hozzáférést olyan konkrét biztosítékokhoz kell kötni, amelyek megakadályozzák a hozzáférési jogokkal való visszaélést, beleértve a bírósági engedélyt, amennyiben azt a nemzeti jog előírja. Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv23 25. cikkének alkalmazását. A vagyonvisszaszerzési hivatalok információkhoz való hozzáférésének a lehető legközvetlenebbnek kell lennie, a nemzeti alkotmányos követelmények tiszteletben tartása mellett. Az ezen információkhoz való késedelem nélküli hozzáférés nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a hozzáférést a nemzeti jogban meghatározott eljárási biztosítékokhoz, úgymint bírósági engedélyhez kössék, miközben kellően figyelembe veszik annak szükségességét, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatalok gyorsan tudjanak reagálni a határokon átnyúló megkeresésekre. Az ezen irányelv szerinti releváns adatbázisokhoz és nyilvántartásokhoz való hozzáférésnek ki kell egészítenie az (EU) 2019/1153 európai parlamenti és tanácsi irányelv24 szerinti bankszámla-információkhoz és az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv25 szerinti, a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való hozzáférést.
__________________	__________________
23 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).	23 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).
24 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1153 irányelve (2019. június 20.) a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 186., 2019.7.11., 122. o.).	24 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1153 irányelve (2019. június 20.) a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 186., 2019.7.11., 122. o.).
25 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről – az (EU) 2018/843 irányelv által módosítva (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).	25 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről – az (EU) 2018/843 irányelv által módosítva (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

Módosítás  6

 

Irányelvre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) Az elkobzás végleges tulajdonvesztést eredményez. Ugyanakkor a vagyon megőrzése az elkobzás előfeltétele lehet, és gyakran elengedhetetlen az elkobzást elrendelő határozat végrehajtásához. A vagyon megőrzésére a befagyasztást alkalmazzák. Annak érdekében, hogy a vagyon a biztosítási intézkedést elrendelő határozat meghozatala előtt ne tűnhessen el, a tagállamok illetékes hatóságait – beleértve a vagyonvisszaszerzési hivatalokat – fel kell hatalmazni arra, hogy az ilyen vagyon biztosítása érdekében azonnali intézkedéseket hozhassanak.	(20) Az elkobzás végleges tulajdonvesztést eredményez. A vagyon megőrzése azonban az elkobzás előfeltétele lehet, és gyakran elengedhetetlen a büntetendő cselekményből közvetlenül vagy közvetve származó jövedelem és egyéb vagyon megfelelő felkutatásához, valamint a vagyonelkobzást elrendelő határozat hatékony végrehajtásához. A vagyon megőrzésére a befagyasztást alkalmazzák. Annak érdekében, hogy a vagyon a biztosítási intézkedést elrendelő határozat meghozatala előtt ne tűnhessen el, a tagállamok illetékes hatóságait – beleértve a vagyonvisszaszerzési hivatalokat – fel kell hatalmazni arra, hogy az ilyen vagyon biztosítása érdekében azonnali intézkedéseket hozhassanak. Az ilyen intézkedések kellő gondossággal, arányos és megfelelő módon, valamint indokolatlan késedelem nélkül történő meghozatala érdekében az említett illetékes hatóságoknak elegendő és képzett személyzettel és együttműködési kapacitással kell rendelkezniük mind nemzeti szinten, az érintett hatóságok között, mind pedig határokon átnyúló szinten.

Módosítás  7

 

Irányelvre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(21) Mivel a biztosítási intézkedést elrendelő határozatok korlátozzák a tulajdonhoz való jogot, az ilyen ideiglenes intézkedések csak annyi ideig tarthatók fenn, ami a vagyon esetleges későbbi elkobzás céljára történő rendelkezésre állásának biztosításához szükséges. Mindez nemzeti bírósági felülvizsgálatot tehet szükségessé annak biztosítása érdekében, hogy a vagyon eltűnése megelőzésének célja továbbra is indokolt.	(21) Mivel a biztosítási intézkedést elrendelő határozatok korlátozzák a tulajdonhoz való jogot, az ilyen ideiglenes intézkedések csak annyi ideig tarthatók fenn, ami a vagyon esetleges későbbi elkobzás céljára történő rendelkezésre állásának biztosításához szükséges. Biztosítani kell a nemzeti bíróság általi felülvizsgálatot abban az esetben, ha a biztosítási intézkedést elrendelő határozatot igazságügyi hatóságtól eltérő illetékes hatóság hozta, annak biztosítása érdekében, hogy a vagyon eltűnése megelőzésének célja továbbra is indokolt.

Módosítás  8

 

Irányelvre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(22) A befagyasztási intézkedések nem érinthetik annak lehetőségét, hogy egyes vagyontárgyakat az eljárás során bizonyítékként kezeljenek, feltéve, ha azokat végül rendelkezésre bocsátják az elkobzást elrendelő határozat tényleges végrehajtása céljából. Vagyont büntetőeljárás keretében az esetleges későbbi visszaszolgáltatás céljából is be lehet fagyasztani, vagy azért, hogy az biztosítékként szolgáljon a bűncselekmény által okozott kár megtérítéséhez.	(22) A befagyasztási intézkedéseknek olyan intézkedéseket is magukban kell foglalniuk, amelyek azt célozzák, hogy a vagyon értéke a vagyon elidegenítéséig megőrizhető és optimalizálható legyen, és az intézkedések nem érinthetik annak lehetőségét, hogy egyes vagyontárgyakat az eljárás során bizonyítékként kezeljenek, feltéve, ha azokat végül rendelkezésre bocsátják az elkobzást elrendelő határozat tényleges végrehajtása céljából. Vagyont büntetőeljárás keretében az esetleges későbbi visszaszolgáltatás céljából is be lehet fagyasztani, vagy azért, hogy megóvják az áldozat bűncselekmény által okozott kár megtérítéséhez és vagyonvisszaszolgáltatáshoz való jogát.

Módosítás  9

 

Irányelvre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(24) Általános és elterjedt az a gyakorlat, hogy a gyanúsított vagy vádlott az elkobzás elkerülése érdekében beavatott harmadik félre ruházza át a vagyont vagy jövedelmet. Harmadik fél általi vagyonszerzés lehet például az, amikor a vagyon közvetlenül vagy közvetve – például közvetítő útján – a gyanúsítottól vagy vádlottól a harmadik fél tulajdonába kerül, beleértve azt is, ha a bűncselekményt az ő nevében vagy hasznára követték el, és ha a vádlott nem rendelkezik elkobozható vagyonnal. Az elkobzás e típusát legalább azokban az esetekben lehetővé kell tenni, ahol megállapítást nyert, hogy a harmadik félnek tudomása volt, vagy tudomása kellett, hogy legyen arról, hogy a vagyon átruházásának vagy szerzésének célja az elkobzás elkerülése volt, konkrét tények és körülmények alapján, ideértve azt is, hogy az átruházásra ingyenesen vagy a piaci értéknél jelentősen alacsonyabb összeg ellenében került sor. A harmadik féltől történő elkobzásra vonatkozó szabályoknak ki kell terjedniük mind a természetes, mind a jogi személyekre, a harmadik felek meghallgatáshoz való jogának sérelme nélkül, beleértve az érintett vagyon tulajdonjogának igényléséhez való jogot is. A jóhiszemű harmadik felek jogai nem változhatnak egyik esetben sem.	(24) Általános és elterjedt az a gyakorlat, hogy a gyanúsított vagy vádlott az elkobzás elkerülése érdekében beavatott harmadik félre ruházza át a vagyont vagy jövedelmet. Harmadik fél általi vagyonszerzés lehet például az, amikor a vagyon közvetlenül vagy közvetve – például közvetítő útján – a gyanúsítottól, vádlottól vagy elítélttől a harmadik fél tulajdonába kerül, beleértve azt is, ha a bűncselekményt az ő nevében vagy hasznára követték el, és ha a vádlott nem rendelkezik elkobozható vagyonnal. Az elkobzás e típusát legalább azokban az esetekben lehetővé kell tenni, ahol egy nemzeti bíróság által megállapítást nyert, hogy a harmadik félnek tudomása volt, vagy tudomása kellett, hogy legyen arról, hogy a vagyon közvetve vagy közvetlenül büntetendő cselekményhez kapcsolódik, vagy tudomása volt, vagy tudomása kellett, hogy legyen arról, hogy a vagyon átruházásának vagy szerzésének célja az elkobzás elkerülése volt, konkrét tények és körülmények alapján, ideértve azt is, hogy az átruházásra ingyenesen vagy a piaci értékhez képest jelentősen aránytalan összeg ellenében került sor. A harmadik féltől történő elkobzásra vonatkozó szabályoknak ki kell terjedniük mind a természetes, mind a jogi személyekre, a harmadik felek meghallgatáshoz való jogának sérelme nélkül, beleértve az érintett vagyon tulajdonjogának igényléséhez való jogot is. A jóhiszemű harmadik felek jogai nem változhatnak. Továbbá, abban az esetben, ha az átadott materiális javak vagy tárgyi eszközök közvetlenül büntetendő cselekményből származnak, a gyanúsítottal vagy a vádlottal akár családi, akár üzleti jellegű, szoros kapcsolatot ápoló érintett felet terheli annak bizonyítása, hogy az elkobzott vagyontárgyak megvásárlására jóhiszeműen és kellő gondossággal került sor.

Módosítás  10

 

Irányelvre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(26) Az elkobzást akkor is lehetővé kell tenni, ha a bíróság meggyőződött arról, hogy a szóban forgó elkövetési eszközök, jövedelmek vagy vagyon bűncselekményből származnak, de a jogerős elítélés a gyanúsított vagy vádlott betegsége, szökése vagy halála miatt nem lehetséges, vagy mert a gyanúsított vagy vádlott a nemzeti jog szerinti mentesség vagy közkegyelem miatt nem vonható felelősségre. Ugyanezt lehetővé kell tenni abban az esetben is, ha a nemzeti jog által előírt határidők lejártak, amennyiben ezek a határidők nem elég hosszúak ahhoz, hogy lehetővé tegyék az adott bűncselekmények hatékony vizsgálatát és büntetőeljárás alá vonását. Ilyen esetekben az elkobzás csak akkor engedélyezhető, ha a nemzeti bíróság meggyőződött arról, hogy a bűncselekmény valamennyi eleme fennáll. Az arányosság érdekében a vagyon előzetes elítélés nélküli elkobzását a súlyos bűncselekmények eseteire kell korlátozni. Ez nem érinti az alperes azon jogát, hogy tudomást szerezzen az eljárásról, és ügyvéd útján képviseltesse magát.	(26) Az elkobzást akkor is lehetővé kell tenni, ha a bíróság az összes előterjesztett bizonyíték alapján meggyőződött arról, hogy a szóban forgó elkövetési eszközök, jövedelmek vagy vagyon bűncselekményből származnak, de a jogerős elítélés a gyanúsított vagy vádlott betegsége, szökése vagy halála miatt nem lehetséges, vagy mert a gyanúsított vagy vádlott a nemzeti jog vagy a nemzetközi jog szerinti mentesség vagy közkegyelem miatt nem vonható felelősségre. Ilyen esetekben az elkobzás csak akkor engedélyezhető, ha a nemzeti bíróság meggyőződött arról, hogy a bűncselekmény fő eleme fennáll, és az elkobzandó vagyon illegális eredetű. Amennyiben az elkobzandó vagyon illegális eredetének megállapítására irányuló ellenőrzésekre büntetőeljárás keretében kerül sor, a bizonyítási terhet a vádhatóságnak kell viselnie. Az arányosság érdekében a vagyon előzetes elítélés nélküli elkobzását a súlyos bűncselekmények eseteire kell korlátozni, és csak abban az esetben, ha az elkövetési eszközök, a jövedelem vagy a vagyon a bűncselekményhez kapcsolódik. A kapcsolat megállapításakor figyelembe kell venni az ügy összes körülményét. Ez nem érinti az alperes azon jogát, hogy tudomást szerezzen az eljárásról, és ügyvéd útján képviseltesse magát.

Módosítás  11

 

Irányelvre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(27) Ezen irányelv alkalmazásában betegség alatt a gyanúsított vagy vádlott arra való képességének hiányát kell érteni, hogy hosszabb időszakon át jelen legyen a büntetőeljárásban, aminek eredményeként az eljárás nem folytatható.	(27) Ezen irányelv alkalmazásában betegség alatt a gyanúsított vagy vádlott arra való képességének ellenőrizhető orvosi jelentéssel alátámasztott hiányát kell érteni, hogy hosszabb időszakon át – akár távolról – jelen legyen a büntetőeljárásban, aminek eredményeként az eljárás bizonyos késedelmet követően nem folytatható.

Módosítás  12

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(28) A szervezett bűnözés eredendően átláthatatlan jellege miatt nem mindig lehetséges a büntetendő cselekményekből származó vagyont egy adott bűncselekménnyel összekapcsolni és az ilyen vagyont elkobozni. Ilyen helyzetekben bizonyos feltételek mellett lehetővé kell tenni az elkobzást, ideértve különösen az alábbiakat: a vagyon befagyasztására bűnszervezet keretében elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt került sor, e bűncselekmények jelentős gazdasági haszonnal járhatnak, és a bíróság meggyőződött arról, hogy a biztosítási intézkedés alá vont vagyon bűnszervezet keretében folytatott büntetendő cselekményből származik. Ezeknek a feltételeknek biztosítaniuk kell, hogy az olyan vagyon elkobzása, amely nem kapcsolódik olyan konkrét bűncselekményhez, amely miatt a tulajdonost elítélték, a bűnszervezetek olyan büntetendő cselekményeire korlátozódjon, amelyek jellegüknél fogva súlyosak és jelentős haszonnal járhatnak. Annak meghatározásakor, hogy a bűncselekmények jelentős haszonnal járnak-e, a tagállamoknak figyelembe kell venniük a bűncselekmény valamennyi releváns körülményét, beleértve azt is, hogy a bűncselekményeket rendszeresen jelentős haszonszerzés céljából követték-e el. Bár előfeltételként nem szükséges, hogy a bíróság meggyőződjön arról, hogy bűncselekmény elkövetésére került sor, arról azonban meg kell győződnie, hogy a szóban forgó vagyon bűncselekményekből származik. Annak meghatározásakor, hogy a szóban forgó vagyon bűncselekményből származik-e vagy sem, a nemzeti bíróságoknak figyelembe kell venniük az ügy valamennyi releváns körülményét, beleértve azt a tényt is, hogy a vagyon lényegesen aránytalan a tulajdonos jogszerű jövedelméhez képest. A tagállamoknak ezt követően elő kell írniuk és biztosítaniuk kell a vagyon tulajdonosa számára annak tényleges lehetőségét, hogy bizonyítsa, hogy a szóban forgó vagyon jogszerű tevékenységekből származik.	(28) A szervezett bűnözés eredendően átláthatatlan jellege miatt nem mindig lehetséges a büntetendő cselekményekből származó vagyont egy adott bűncselekménnyel összekapcsolni és az ilyen vagyont elkobozni. Ilyen helyzetekben bizonyos feltételek mellett lehetővé kell tenni az elkobzást, ideértve különösen az alábbiakat: a vagyon befagyasztására bűnszervezet keretében vagy ahhoz kapcsolódóan elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt került sor, e bűncselekmények jelentős gazdasági haszonnal járhatnak, és a bíróság meggyőződött arról, hogy a biztosítási intézkedés alá vont vagyon bűnszervezet keretében vagy ahhoz kapcsolódóan folytatott büntetendő cselekményből származik. Ezeknek a feltételeknek biztosítaniuk kell, hogy az olyan vagyon elkobzása, amely nem kapcsolódik olyan konkrét bűncselekményhez, amely miatt a tulajdonost elítélték, a bűnszervezetek általi vagy az azokhoz kapcsolódó olyan büntetendő cselekményekre korlátozódjon, amelyek jellegüknél fogva súlyosak és jelentős haszonnal járhatnak. Annak meghatározásakor, hogy a bűnözői tevékenységek jelentős haszonnal járnak-e, a tagállamoknak figyelembe kell venniük a büntetendő cselekmény valamennyi releváns körülményét, beleértve azt is, hogy a bűncselekményeket rendszeresen jelentős haszonszerzés céljából követték-e el, vagy azért, hogy harmadik feleket megfosszanak jogaik jelentős résétől. A bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy a szóban forgó vagyon bűncselekményből származik. Ebben az összefüggésben különösen figyelembe kell venni a politikai közszereplőknek a közfeladatuk ellátásában, illetve az adott személy segítésében vagy felbujtásában betöltött szerepét, különösen, ha a struktúrák egy részét legalább részben uniós vagy nem uniós közigazgatási szervek finanszírozzák. Annak meghatározásakor, hogy a szóban forgó vagyon bűncselekményből származik-e vagy sem, a nemzeti bíróságoknak figyelembe kell venniük az ügy valamennyi releváns körülményét, beleértve azt a tényt is, hogy a vagyon lényegesen aránytalan a tulajdonos jogszerű jövedelméhez képest. A tagállamoknak ezt követően elő kell írniuk és biztosítaniuk kell a vagyon tulajdonosa számára annak tényleges lehetőségét, hogy – észszerű határidőn belül – bizonyítsa, hogy a szóban forgó vagyon jogszerű tevékenységekből származik.

Módosítás  13

 

Irányelvre irányuló javaslat

29 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(29) Annak biztosítása érdekében, hogy a biztosítási intézkedést vagy vagyonelkobzást elrendelő határozat hatálya alá tartozó vagy esetlegesen érintett vagyon megőrizze gazdasági értékét, a tagállamoknak hatékony kezelési intézkedéseket kell hozniuk. Ezen intézkedéseknek magukban kell foglalniuk annak szisztematikus értékelését, hogy miként lehet a legjobban megőrizni és optimalizálni a vagyon értékét a befagyasztási intézkedések elfogadása előtt, más néven a lefoglalást megelőző tervezést.	(29) Annak biztosítása érdekében, hogy a biztosítási intézkedést vagy vagyonelkobzást elrendelő határozat hatálya alá tartozó vagy esetlegesen érintett vagyon megőrizze gazdasági értékét, a tagállamoknak hatékony kezelési intézkedéseket kell hozniuk, kivéve, ha az ügy sürgőssége megkívánja az ilyen intézkedések mellőzését. Ezen intézkedéseknek magukban kell foglalniuk annak szisztematikus értékelését, hogy miként lehet a legjobban megőrizni és optimalizálni a vagyon értékét a befagyasztási intézkedések elfogadása előtt, más néven a lefoglalást megelőző tervezést. Az illetékes hatóságoknak a költségek ilyen értékelésének mellőzéséről szóló határozatát megfelelően meg kell indokolni.

Módosítás  14

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – m pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
m) környezeti bűncselekmény, beleértve a veszélyeztetett állatfajok és veszélyeztetett növényfajok tiltott kereskedelmét a 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben50, valamint a 2009/123/EK irányelvvel módosított 2005/35/EK irányelvben51 meghatározottak szerint;	m) környezeti bűncselekmény, beleértve a veszélyeztetett állat- és növényfajok – valamint azok részei vagy származékai – tiltott kereskedelmét és csempészetét a 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben50 meghatározottak szerint, valamint a 2009/123/EK irányelvvel módosított 2005/35/EK irányelvben51 meghatározott, a hajók által okozott szennyezéssel kapcsolatos bűncselekmények;
__________________	__________________
50 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről (HL L 328., 2008.12.6., 28. o.).	50 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről (HL L 328., 2008.12.6., 28. o.).
51 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/123/EK irányelve (2009. október 21.) a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről szóló 2005/35/EK irányelv módosításáról (HL L 280., 2009.10.27., 52. o.).	51 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/123/EK irányelve (2009. október 21.) a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről szóló 2005/35/EK irányelv módosításáról (HL L 280., 2009.10.27., 52. o.).

Módosítás  15

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. „vagyon”: mindennemű vagyon, beleértve az anyagi vagy eszmei, ingó vagy ingatlan javakat, valamint az ilyen vagyonnal kapcsolatos jogcímet és az abban való érdekeltséget igazoló okmányokat vagy okiratokat;	2. „vagyon”: mindennemű vagyon, beleértve az anyagi vagy eszmei, ingó vagy ingatlan javakat, valamint az ilyen vagyonnal kapcsolatos jogcímet és az abban való érdekeltséget igazoló bármilyen formátumú, többek között elektronikus és digitális okmányokat vagy okiratokat;

Módosítás  16

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 9 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	9a.  „a nyilvánosság érintett tagja”: az ezen irányelv hatálya alá tartozó bűncselekmények által érintett vagy valószínűleg érintett személyek; e fogalommeghatározás alkalmazásában érintettnek kell tekinteni azokat a személyeket,