Jelentés - A9-0214/2023Jelentés
A9-0214/2023
Európai Parlament

JELENTÉS az Európai Parlament összetételéről

12.6.2023 - (2021/2229(INL) – 2023/0900(NLE))

Alkotmányügyi Bizottság
Előadók: Loránt Vincze, Sandro Gozi


Eljárás : 2021/2229(INL)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A9-0214/2023
Előterjesztett szövegek :
A9-0214/2023
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Parlament összetételéről

(2021/2229(INL) – 2023/0900(NLE))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 14. cikkének (2) bekezdésére,

– tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkének (1) bekezdésére,

– tekintettel az Európai Parlament összetételének megállapításáról szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/937 európai tanácsi határozatra[1],

– tekintettel az Európai Parlament összetételéről szóló, 2018. február 7-i állásfoglalására[2],

– tekintettel az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról, a 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozat és az e határozathoz[3] csatolt, az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2022. május 3-i jogalkotási állásfoglalására (az európai választójog reformjáról szóló, 2022. május 3-i jogalkotási állásfoglalás),

– tekintettel az Európa Tanács Velencei Bizottságának választási magatartási kódexére,

– tekintettel eljárási szabályzata 46., 54. és 90. cikkére,

– tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A9-0214/2023),

A. mivel az Európai Parlament összetételének meg kell felelnie az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 14. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében meghatározott feltételeknek, vagyis az Unió polgárait képviselők száma – az elnököt nem számítva – nem haladhatja meg a hétszázötvenet, e képviselet arányosan csökkenő módon valósul meg, ahol a tagállamonkénti legalsó küszöbérték legalább hat tag, és egyik tagállamnak sem lehet több mint kilencvenhat képviselői helye;

B. mivel a Parlamentnek kezdeményezési joga van az Európai Parlament összetétele tekintetében;

C. mivel az EUSZ 14. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy az Európai Parlament az Unió polgárainak képviselőiből áll;

D. mivel az EUSZ 10. cikke kimondja, hogy az Unió működése a képviseleti demokrácián alapul, és az Unió szintjén a polgárok közvetlen képviselete az Európai Parlamentben valósul meg;

 

E. mivel a Parlamentnek az európai választójog reformjáról szóló, 2022. május 3-i jogalkotási állásfoglalása uniós szintű választókerület létrehozását javasolja;

F. mivel egy lehetséges uniós szintű választókerület létrehozásához az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosítására van szükség;

G. mivel egy lehetséges uniós szintű választókerülethez tartozó képviselői helyek számát az Európai Parlament összetételéről szóló, az EUSZ 14. cikkének (2) bekezdésén alapuló európai tanácsi határozattal kell meghatározni, míg a létrehozásához szükséges rendelkezések az Európai Unió működéséről szóló szerződés 223. cikkének (1) bekezdésén alapulnak;

H. mivel a jelenlegi és a korábbi jogalkotási ciklusokban a képviselői helyek tagállamok közötti elosztása nem állandó számítási rendszer, hanem politikai tárgyalások eredményeként jött létre; mivel ennek következtében a képviselői helyek tagállamok közötti elosztásának jelenlegi módszere nem felel meg automatikusan a csökkenő arányosság elvének; mivel az uniós tagállamok népességi adatait tükröző állandó számítási mechanizmus biztosítaná ezen elv tiszteletben tartását a jövőben;

I. mivel az Európai Parlament összetételének meghatározásáról szóló európai tanácsi határozatnak a választások napja előtt megfelelő időben el kell készülnie annak érdekében, hogy a tagállamok hatályba léptethessék a 2024–2029-es parlamenti ciklusra vonatkozó európai parlamenti választások megszervezéséhez szükséges jogi rendelkezéseket;

1. megállapítja, hogy az európai parlamenti képviselői helyeknek a jelenlegi, (EU) 2018/937 határozat szerinti számszerű elosztása a 2019–2024-es parlamenti ciklusra alkalmazandó; ezért hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament összetételéről haladéktalanul új határozatot kell hozni a 2024–2029-es parlamenti ciklusra vonatkozóan;

2. megállapítja, hogy több tagállam véleménye szerint az európai parlamenti képviselői helyek számszerű elosztásáról való döntésnél figyelembe kell venni a Tanács szavazási rendszerét;

3. hangsúlyozza, hogy a képviselői helyek javasolt számszerű elosztásának magában kell foglalnia egy 28 további képviselői helyből álló tartalékot az uniós szintű választókerületben megválasztandó képviselők számára, összhangban a Parlamentnek az európai választási jogszabályok reformjáról szóló, 2022. május 3-i jogalkotási állásfoglalásához csatolt, tanácsi rendeletre irányuló javaslatával; rámutat azonban arra, hogy e javaslattal összhangban ezeket a helyeket csak az uniós szintű választókerületre vonatkozó szükséges rendelkezéseket tartalmazó, felülvizsgált európai választási jogszabályok hatálybalépését követő választások után szabad ténylegesen létrehozni;

 

4. határozottan hangsúlyozza, hogy a jövőben olyan, egyértelmű matematikai képleten alapuló állandó rendszerre van szükség, amely objektív, méltányos, időtálló és átlátható módon határozza meg az európai parlamenti képviselői helyek számszerű elosztását, tiszteletben tartva az (EU) 2018/937 határozat 1. cikkében meghatározott csökkenő arányosság elvét; úgy véli, hogy a jelenlegi szakaszban a Parlament számára politikai szempontból nem reális lehetőség, hogy javaslatot tegyen egy ilyen állandó rendszerre, mivel annak kialakítása további mérlegelést igényel, és jóval az európai parlamenti választások előtt kell bevezetni; felhívja az Alkotmányügyi Bizottságot, hogy ebben a jogalkotási ciklusban folytassa az állandó rendszer kialakítására irányuló munkáját, többek között annak vizsgálatát, hogy van-e lehetőség az Eurostat bevonására;

5.  úgy véli, hogy az európai választási jogszabályok módosítására irányuló tanácsi munka bármely további késedelme ellentétes lenne az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt lojális együttműködés elvével, mivel a Tanács határozata várhatóan hatással lesz az európai parlamenti választásokra, és befolyásolhatja az Európai Parlament összetételét;

 

6. hangsúlyozza, hogy az Európai Tanácsnak sürgősen el kell fogadnia az Európai Parlament összetételéről szóló határozatot annak érdekében, hogy a tagállamok kellő időben meghozhassák a szükséges nemzeti rendelkezéseket a 2024–2029-es európai parlamenti ciklusra szóló választások megszervezéséhez; hangsúlyozza, hogy a Parlament ezért – a kölcsönös lojális együttműködés szellemében – elkötelezett az egyetértési eljárás gyors lefolytatása mellett;

 

7. elfogadja és mellékelten továbbítja az Európai Tanács részére az Európai Parlament összetételének megállapításáról szóló európai tanácsi határozatra irányuló javaslatot, az EUSZ 14. cikkének (2) bekezdésében foglalt kezdeményezési joga alapján; rámutat arra, hogy ezt a határozatot csak a Parlament egyetértésével lehet elfogadni, ezért kéri az Európai Tanácsot, hogy haladéktalanul tájékoztassa arról, ha el kíván térni a benyújtott javaslattól, és ha igen, milyen módon;

 

8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a jogalkotási állásfoglalást, valamint az ahhoz csatolt javaslatot az Európai Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.


A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY MELLÉKLETE

Javaslat

AZ EURÓPAI TANÁCS HATÁROZATA

 az Európai Parlament összetételének megállapításáról

AZ EURÓPAI TANÁCS,

 

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 14. cikke (2) bekezdésére,

 

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikke (1) bekezdésére,

 

tekintettel az Európai Parlament javaslatára[4],

 

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére[5],

 

mivel:

 

(1) Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 14. cikke (2) bekezdésének első albekezdése meghatározza az Európai Parlament összetételének feltételeit, miszerint az Unió polgárait képviselők száma ‒ az elnököt nem számítva ‒ nem haladhatja meg a hétszázötvenet, e képviselet arányosan csökkenő módon valósul meg, a tagállamonkénti alsó küszöbérték legalább hat tag, és egyetlen tagállamnak sem lehet több, mint kilencvenhat képviselői helye.

 

(2) Az EUSZ 10. cikke többek között úgy rendelkezik, hogy az Unió működése a képviseleti demokrácián alapul, amelyben a polgárok közvetlen képviselete az Unió szintjén az Európai Parlamentben valósul meg, a tagállamok képviseletét pedig a kormányuk látja el a Tanácsban, amelyek maguk vagy nemzeti parlamentjüknek, vagy a polgáraiknak tartoznak demokratikus felelősséggel.

 

(3) Ezért az EUSZ 14. cikkének (2) bekezdése a Szerződésekben meghatározott szélesebb intézményi rendelkezések összefüggésében alkalmazandó, amely magába foglalja a Tanácsban folyó döntéshozatallal kapcsolatos rendelkezéseket is.

 

 

(4)  Az uniós szintű választókerületben megválasztandó európai parlamenti képviselők megfelelő számát a szóban forgó választókerület jogalapja elfogadásának függvényében kell meghatározni,

 

 

 

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

 

1. cikk

 

Az EUSZ 14. cikkének (2) bekezdésének alkalmazása során a következő elvek szerint kell eljárni:

 

– az európai parlamenti képviselői helyek száma – az elnököt nem számítva – nem haladhatja meg a 750-et,

 

– a képviselői helyek tagállamok közötti elosztása arányosan csökkenő módon valósul meg, a tagállamonkénti alsó küszöbérték legalább hat tag, a felső küszöbérték pedig legfeljebb kilencvenhat tag, miközben az elosztás a lehető legpontosabban tükrözi a tagállamok népességének nagyságát,

 

– a csökkenő arányosság meghatározása a következő: az egyes tagállamok népessége és képviselői helyeinek száma közötti arány a legközelebbi egész számra történő felfelé vagy lefelé kerekítés előtt az adott tagállam népessége tekintetében annak függvényében változik, hogy egy népesebb tagállam európai parlamenti képviselője több polgárt képvisel, mint egy kevésbé népes tagállam képviselője, és fordítva, minél népesebb egy tagállam, annál nagyobb a jogosultsága az európai parlamenti képviselői helyek nagy számára,

 

 

2. cikk

 

A tagállamok teljes népességét a Bizottság (az Eurostat) számítja ki a tagállamok által szolgáltatott adatok alapján, az 1260/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben[6] meghatározott módszernek megfelelően.

 

 

3. cikk

 

1. Az egyes tagállamokban megválasztott európai parlamenti képviselők száma a 2024–2029-es parlamenti ciklusban a következő:

 

Belgium

21

Bulgária

17

Cseh Köztársaság

21

Dánia

15

Németország

96

Észtország

7

Írország

14

Görögország

21

Spanyolország

61

Franciaország

79

Horvátország

12

Olaszország

76

Ciprus

6

Lettország

9

Litvánia

11

Luxemburg

6

Magyarország

21

Málta

6

Hollandia

31

Ausztria

20

Lengyelország

52

Portugália

21

Románia

33

Szlovénia

9

Szlovákia

15

Finnország

15

Svédország

21

 

2.  Az egyes tagállamokban az (1) bekezdésének megfelelően megválasztott európai parlamenti képviselők számán túlmenően, és az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról, valamint a 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozat és az e határozathoz csatolt, az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány hatályon kívül helyezéséről szóló, az uniós szintű választókerület létrehozásáról rendelkező tanácsi rendelet hatálybalépésétől függően az ezt követő első választásokon az Európai Parlament 28 képviselőjét az említett rendeletben előírtak szerint egy uniós szintű választókerületben választják meg.

 

4. cikk 

 

Az Európai Parlamentnek a 2029–2034-es parlamenti ciklus kezdete előtt megfelelő időben, az EUSZ 14. cikkének (2) bekezdésével összhangban az európai parlamenti képviselői helyek új számszerű elosztására vonatkozó javaslatot kell benyújtania az Európai Tanácsnak.

 

5. cikk

 

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

 

Kelt:

 

 

az Európai Tanács részéről

az elnök


INDOKOLÁS

A parlamenti képviselői helyek számszerű elosztása közvetlen hatással van a polgárok képviseletére az egyetlen közvetlenül választott európai intézményben. E tekintetben rendkívül fontos annak biztosítása, hogy az Európai Parlament összetétele tisztességes, átlátható, objektív, fenntartható és méltányos elveken alapuljon, tiszteletben tartva a nagy, a kis és a közepes méretű tagállamok érdekei közötti egyensúlyt.

Az európai parlamenti képviselői helyek elosztásának az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 14. cikkének általános rendelkezéseit kell követnie. Ezek a rendelkezések a Parlament maximális létszámára, az egyes tagállamoknak biztosított képviselői helyek maximális és minimális számára, és arra vonatkoznak, hogy a helyeket a csökkenő arányosság elvével összhangban kell elosztani. Ezt az elvet az (EU) 2018/937 európai tanácsi határozat 1. cikke határozza meg, amellyel a Parlament egyetértett.

A parlamenti képviselői helyek jelenlegi számszerű elosztása – a rendelkezésre álló legfrissebb népességi adatok fényében vizsgálva – hat esetben sérti a csökkenő arányosság elvét. Ezeket a jogsértéseket a csökkenő arányosság elvének tiszteletben tartása érdekében orvosolni kell.

Az Európai Parlament mindig is nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy – az intézményközi egyensúly biztosítása érdekében – a képviselői helyek elosztására vonatkozó rendszer létrehozását a Tanácsban alkalmazott szavazási rendszer felülvizsgálatával együtt kell mérlegelni[7]. A Parlament összetételének megállapításáról szóló 2013. június 28-i (2013/312/EU) és 2018. június 28-i ((EU) 2018/937) európai tanácsi határozat utal is erre a kérdésre. Meg kell jegyezni azonban, hogy a Tanácson belüli szavazási szabályok megváltoztatása szükségessé tenné a Szerződések módosítását.

Az évek során a Parlament elismerte, hogy állandó rendszerre van szükség annak érdekében, hogy a képviselői helyek méltányos, objektív és átlátható módon kerüljenek elosztásra minden egyes új európai választás előtt, a Szerződésekben előírt rendelkezéseknek megfelelően. E tekintetben igyekezett megtalálni a megfelelő módszert, ezért több tanulmányt is megrendelt, amelyekben megvizsgáltak számos, a képviselői helyek elosztására vonatkozó matematikai modellt. Eddig azonban nem került bevezetésre állandó rendszer. A 2014–2019-es jogalkotási ciklus során az AFCO bizottság megvizsgált számos javaslatot egy ilyen, matematikai képleteken alapuló állandó rendszerre vonatkozóan. A matematikai képleten alapuló állandó rendszer érdekes eredményeket hoz, amelyek további elemzést érdemelnek, és figyelembe vehetők lennének a 2029-es választásoktól kezdődően a képviselői helyek elosztásakor. Tekintettel a képviselői helyek elosztására szolgáló állandó rendszer és a Tanácsban alkalmazott szavazási rendszer felülvizsgálata közötti kapcsolatra, az előadók úgy vélik, hogy az állandó rendszer létrehozásához az intézményközi egyensúlyról folytatandó további kiterjedt vitára van szükség.

 

Az előadók javaslata: elveken alapuló megoldás

Az előadók ismertetik a Parlament összetételéről szóló európai tanácsi határozat tervezetét, amely a képviselői helyek tagállamok közötti méltányos, objektív és egyértelmű elveken alapuló elosztásáról rendelkezik.

Ez az új elosztás három elven alapul:

1. az EUSZ 14. cikkében előírt és az (EU) 2018/937 európai tanácsi határozat 1. cikkében meghatározott csökkenő arányosság elve,

2. egyetlen tagállam sem veszíthet egy képviselői helyet sem,

3. a képviselői helyek számának szigorúan minimális növelése, amely lehetővé teszi a csökkenő arányosság korrekcióját, és elegendő teret hagy az uniós szintű választókerületben megválasztandó további képviselők számára a megfelelő jogi aktus elfogadását követően.

A javasolt megoldás a jelenlegi politikai helyzetben életképes, és teljes mértékben megfelel a fenti elveknek, valamint az EUSZ 14. cikkében felsorolt összes követelménynek.

A melléklet bemutatja, milyen hatással lenne az előadók által javasolt megoldás a képviselői helyek tagállamok közötti elosztására. Ebből mindenekelőtt az látható, hogy a javasolt megoldás tiszteletben tartja a csökkenő arányosság elvét, mivel teljesíti az alábbi két feltételt:

(1) egy kisebb népességű tagállam nem kaphat több helyet, mint egy nagyobb népességű,

(2) a népesség/képviselői helyek aránya az egész számra kerekítés előtt a népesség növekedésének függvényében növekszik.

Az előadók úgy vélik, hogy az uniós szintű választókerületre vonatkozó, az EUMSZ 223. cikkének (1) bekezdésén alapuló javaslatról az európai választási jogszabályok reformjának keretében kell döntést hozni, kivéve a választókerülethez tartozó képviselői helyek számát. Az (Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról, a 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozat és az e határozathoz csatolt, az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló) 2022. május 3-i európai parlamenti állásfoglalás rögzíti az uniós szintű választókerület létrehozásának részletes szabályait. Ez az állásfoglalás jogi és politikai szempontból szorosan kapcsolódik a képviselői helyeknek az EUSZ 14. cikkének (2) bekezdésén alapuló, újonnan javasolt elosztásához. Míg az Európai Parlament összetételéről szóló európai tanácsi határozatra irányuló javaslat megállapítja a 28 képviselői helynek az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatban szereplő uniós szintű választókerülethez rendelésére vonatkozó jogi rendelkezéseket, a jelenlegi jogalkotási javaslat a számok tekintetében teszi érvényessé azt. A két jogalkotási javaslatot ezért együttesen kell vizsgálni.

 

MELLÉKLET

Elveken alapuló megoldás a parlamenti képviselői helyeknek a 2024–2029-es parlamenti ciklusra vonatkozó elosztásához:

 

2022. évi népesség[8]

A képviselői helyek jelenlegi elosztása

Népesség/képviselői helyek jelenlegi aránya

A képviselői helyek új elosztása

Népesség/képviselői helyek új aránya

További helyek az új elosztási rendszerben

Németország

83 203 320

96

866 701

96

866 701

 

Franciaország

67 842 582

79

858 767

79

858 767

 

Olaszország

59 607 184

76

784 305

76

784 305

 

Spanyolország

47 432 805

59

803 946

61

777 587

2

Lengyelország

37 654 247

52

724 120

52

724 120

 

Románia

19 038 098

33

576 912

33

576 912

 

Hollandia

17 734 036

29

611 518

31

572 066

2

Belgium

11 631 136

21

553 864

21

553 864

 

Görögország

10 603 810

21

504 943

21

504 943

 

Cseh Köztársaság

10 545 457

21

502 165

21

502 165

 

Svédország

10 440 000

21

497 143

21

497 143

 

Portugália

10 352 042

21

492 954

21

492 954

 

Magyarország

9 689 010

21

461 381

21

461 382

 

Ausztria

8 967 500

19

471 974

20

448 375

1

Bulgária

6 838 937

17

402 290

17

402 290

 

Dánia

5 864 667

14

418 905

15

390 978

1

Finnország

5 541 241

14

395 803

15

369 416

1

Szlovákia

5 434 712

14

388 194

15

362 314

1

Írország

5 060 004

13

389 231

14

361 429

1

Horvátország

3 862 305

12

321 859

12

321 859

 

Litvánia

2 805 998

11

255 091

11

255 091

 

Szlovénia

2 107 180

8

263 398

9

234 131

1

Lettország

1 875 757

8

234 470

9

208 417

1

Észtország

1 331 796

7

190 257

7

190 257

 

Ciprus

904 700

6

150 784

6

150 784

 

Luxemburg

643 648

6

107 275

6

107 275

 

Málta

520 971

6

86 829

6

86 829

 

ÖSSZESEN (népesség és képviselői helyek)

447 533 143

705

 

716

 

 

 

 

 

11

ÁTLAG (arány)

 

 

634 799

 

625 046

 

 


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

12.6.2023

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

16

10

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gerolf Annemans, Gabriele Bischoff, Damian Boeselager, Włodzimierz Cimoszewicz, Salvatore De Meo, Sandro Gozi, Brice Hortefeux, Giuliano Pisapia, Paulo Rangel, Antonio Maria Rinaldi, Domènec Ruiz Devesa, Helmut Scholz, Sven Simon, László Trócsányi, Guy Verhofstadt, Loránt Vincze

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Gilles Boyer, Pascal Durand, Angel Dzhambazki, Cyrus Engerer, Markéta Gregorová, Alin Mituța, Niklas Nienass, João Pimenta Lopes

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)

Peter Jahr, Marlene Mortler, Tom Vandendriessche, Kosma Złotowski

 


 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN AZ EURÓPAI TANÁCSI RENDELETRE IRÁNYULÓ JAVASLAT TERVEZETÉRŐL („JOGI AKTUS”)

15

+

PPE

Salvatore De Meo, Loránt Vincze

Renew

Gilles Boyer, Sandro Gozi, Alin Mituța, Guy Verhofstadt

S&D

Gabriele Bischoff, Włodzimierz Cimoszewicz, Pascal Durand, Cyrus Engerer, Giuliano Pisapia, Domènec Ruiz Devesa

Verts/ALE

Damian Boeselager, Markéta Gregorová, Niklas Nienass

 

8

-

ECR

Angel Dzhambazki, Kosma Złotowski

ID

Gerolf Annemans, Antonio Maria Rinaldi, Tom Vandendriessche

NI

László Trócsányi

The Left

João Pimenta Lopes, Helmut Scholz

 

5

0

PPE

Brice Hortefeux, Peter Jahr, Marlene Mortler, Paulo Rangel, Sven Simon

 

 

 

 

 


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA az Európai Parlament állásfoglalására irányuló indítványtervezetről

16

+

PPE

Salvatore De Meo, Loránt Vincze

Renew

Gilles Boyer, Sandro Gozi, Alin Mituța, Guy Verhofstadt

S&D

Gabriele Bischoff, Włodzimierz Cimoszewicz, Pascal Durand, Cyrus Engerer, Giuliano Pisapia, Domènec Ruiz Devesa

The Left

Helmut Scholz

Verts/ALE

Damian Boeselager, Markéta Gregorová, Niklas Nienass

 

10

-

ECR

Angel Dzhambazki, Kosma Złotowski

ID

Gerolf Annemans, Antonio Maria Rinaldi, Tom Vandendriessche

NI

László Trócsányi

PPE

Peter Jahr, Marlene Mortler, Sven Simon

The Left

João Pimenta Lopes

 

2

0

PPE

Brice Hortefeux, Paulo Rangel

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

Utolsó frissítés: 2023. június 14.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat