JELENTÉS az 1092/2010/EU, az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU, az 1095/2010/EU és az (EU) 2021/523 rendeletnek a pénzügyi szolgáltatások és a beruházástámogatás területére vonatkozó egyes jelentéstételi követelmények tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
2.2.2024 - (COM(2023)0593 – C9‑0383/2023 – 2023/0363(COD)) - ***I
Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Othmar Karas
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az 1092/2010/EU, az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU, az 1095/2010/EU és az (EU) 2021/523 rendeletnek a pénzügyi szolgáltatások és a beruházástámogatás területére vonatkozó egyes jelentéstételi követelmények tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2023)0593 – C9‑0383/2023 – 2023/0363(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2023)0593),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (2) bekezdésére, 114. cikkére, 173. cikkére és 175. cikke (3) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C9‑0383/2023),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Központi Bank ...-i véleményére[1],
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ...-i véleményére[2],
– tekintettel a Régiók Bizottsága ...-i véleményére[3],
– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0026/2024),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás 1
AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI[*]
a Bizottság javaslatához
---------------------------------------------------------
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az 1092/2010/EU, az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU, az 1095/2010/EU és az (EU) 2021/523 rendeletnek a pénzügyi szolgáltatások és a beruházástámogatás területére vonatkozó egyes jelentéstételi követelmények tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére, 173. cikkére és 175. cikke harmadik bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[4],
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[5],
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1) A jelentéstételi és közzétételi követelmények kulcsszerepet játszanak a jogszabályok megfelelő nyomon követésének és helyes végrehajtásának biztosításában. Ugyanakkor fontos észszerűsíteni ezeket a követelményeket – nem utolsósorban a kisebb pénzügyi joghatóságok szabályozó és felügyeleti hatóságai esetében – az adminisztratív terhek csökkentése, a felesleges párhuzamos munka elkerülése és annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek annak a célnak, amelyre azokat szánták. A jelentéstételi követelmények aránytalan terheket róhatnak a szervezetekre, különösen a kis- és középvállalkozásokra, és a mikrovállalkozásokra.
(2) A jelentéstételi kötelezettségek észszerűsítése és az adminisztratív terhek szakpolitikai célkitűzések aláásása nélküli csökkentése ezért prioritást jelent, többek között a pénzügyi ágazatra vonatkozó jelentéstételi követelmények, valamint az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelet[6] alapján létrehozott InvestEU programmal kapcsolatos jelentéstétel gyakorisága tekintetében.
(3) Az 1092/2010/EU[7], az 1093/2010/EU[8], az 1094/2010/EU[9], az 1095/2010/EU[10], az (EU) 806/2014[7a], az (EU) …/…[7b] európai parlamenti és tanácsi rendelet, az (EU) No 1024/2013[7c] tanácsi rendelet, valamint az (EU) 2021/523 rendelet számos olyan jelentéstételi és közzétételi követelményt tartalmaz, amelyeket egy inkább minőségi, semmint mennyiségi jellegű gyakorlat részeként egyszerűsíteni kellene, összhangban „Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra” című bizottsági közleménnyel[11].
(3a) Ez a minőségi jellegű gyakorlat nem szándékozik veszélyeztetni az uniós szakpolitikai eredményeket, továbbá elismeri a fenntartható finanszírozásra vonatkozó menetrenddel kapcsolatos jogalkotási aktusok célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges adatok iránti növekvő igényt. A jogi keretek és joghatóságok közötti, valamint az időbeli összhang és szabványosítás révén azonban könnyebben megvalósíthatóvá válhatnak a követelmények anélkül, hogy ez kihatna a beszámolási standardok tényleges tartalmára.
(3b) Az adatok tagállamok közötti eltéréseit minőségi szempontból is elemezni kell. Egyes uniós jogalkotási aktusok jogalapjuknál fogva részleges vagy minimális harmonizációt hivatottak biztosítani. Ezen túlmenően egyes beszámolási standardok önkéntesek vagy választható az alkalmazásuk. A tagállamok is kidolgozhatnak bevált gyakorlatokat vagy élen járhatnak a jelentéstételi követelmények terén, amennyiben betartják az uniós jogalkotási aktusokban foglalt követelményeket.
(4) A pénzügyi intézményeknek és a pénzügyi piacokon tevékenykedő egyéb szervezeteknek az információk széles körét kell jelenteniük annak érdekében, hogy a pénzügyi rendszert felügyelő uniós és nemzeti hatóságok nyomon követhessék a kockázatokat, biztosíthassák a pénzügyi stabilitást és a piac integritását, valamint megvédjék a befektetőket és a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevőket az Unióban. Az európai felügyeleti hatóságoknak és az Európai Pénzmosás Elleni Hatóságnak rendszeresen felül kell vizsgálniuk a jelentéstételi és közzétételi követelményeket, és adott esetben javaslatot kell tenniük a felesleges,▌ elavult vagy aránytalan követelmények észszerűsítésére és megszüntetésére a vonatkozó szabályozási és végrehajtási standardokban. Ezt a munkát az európai felügyeleti hatóságoknak ▌az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságán keresztül kell koordinálniuk. ▌Emellett e követelmények hatékonyságának és konvergenciájának javítása érdekében a hatáskörrel rendelkező hatóságok partneri felülvizsgálatát is el kell végezni. Mind a közös felügyeleti kultúra szerinti feladatokat, mind a partneri felülvizsgálatokat állandó jelleggel kell elvégezni, amihez szükség esetén több emberi és anyagi erőforrást kell biztosítani.
(4a) A felesleges, elavult vagy aránytalan jelentéstételi és közzétételi követelmények nagy százaléka a tagállami követelmények és az uniós követelmények közötti vertikális következetlenségekből („túlszabályozás”), az ágazatspecifikus és ágazatközi jogszabályok közötti horizontális következetlenségekből, valamint a követelmények arányosságának hiányából ered. Az európai felügyeleti hatóságoknak és a Pénzmosás Elleni Európai Hatóságnak ezért nemcsak felül kell vizsgálnia a szabályozás- és végrehajtás-technikai standardokat, hanem véleményt kell nyilvánítania a folyamatban lévő rendes jogalkotási eljárásokról és a már hatályban lévő jogalkotási aktusokról is.
(4b) A hatóságok által gyűjtött információk megosztásának és további felhasználásának megkönnyítése – az adatvédelem, a szakmai titoktartás és a szellemi tulajdon védelme mellett – csökkenti az adatszolgáltató szervezetek és a hatóságok terheit azáltal, hogy elkerüli a párhuzamos adatkéréseket, összhangban az uniós pénzügyi szolgáltatások felügyeleti adataira vonatkozó stratégiával. Az információmegosztásnak hozzá kell járulnia a felügyeleti tevékenységek jobb koordinációjához és a felügyeleti konvergencia javításához is.
(4c) A teljes pénzügyi szektorra kiterjedő információcsere előmozdítása érdekében e módosító rendelet hatálya alá kell vonni a pénzügyi ágazat felügyeletéért felelős valamennyi hatóságot, beleértve az ERKT-t, az európai felügyeleti hatóságokat, az AMLA-t, az EFM-et, az ESZT-t, valamint a tagállamok valamennyi illetékes, felügyeleti és szanálási hatóságát.
(5) Ezért az „egyszeri jelentéstétel” elvét következetesebben kell érvényesíteni az Unióban. ▌A pénzügyi ágazat felügyeletéért felelős valamennyi hatóság csak akkor kérhet ▌információkat pénzügyi intézményektől vagy más adatszolgáltató szervezetektől, ha ezeket az információkat még nem jelentették be más hatóságoknak. Ha az információt már bejelentették egy hatóságnak, más hatóságok ▌számára lehetővé kell tenni, hogy ezeket az információkat közvetlenül az említett hatóságtól ▌kérjék, ahelyett, hogy ▌ugyanezeket az információkat összegyűjtenék, ezáltal véget vetve az úgynevezett ▌kettős jelentéstételnek. Az információk gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának hatékonyabbá tétele érdekében lehetővé kell tenni, hogy az információkat tisztítással vagy gazdagítással javító hatóságok is megoszthassák ezeket a javított információkat.
(5a) Az uniós jelentéstételi keretrendszert ki kell egészíteni, mert az még mindig nem tartalmazza azokat az adatpontokat, amelyekre a pénzügyi intézményeknek szükségük van a vállalatoktól ahhoz, hogy eleget tegyenek jelentéstételi kötelezettségeiknek. Ezért azon túlmenően, hogy foglalkozni kell a felesleges, párhuzamos vagy elavult jelentéstételi követelményekkel, figyelembe kell venni a szabályozási hiányosságokat is. Emiatt még fontosabb a pénzügyi és a nem pénzügyi jelentéstételi követelmények közötti összhang biztosítása.
(5b) A pénzügyi intézményeknek adott esetben képesnek kell lenniük a lépcsőzetes megközelítésre támaszkodni, ami azt jelenti, hogy képesnek kell lenniük arra, hogy a vállalatok által már közzétett, az értékláncukra vonatkozó információkra hivatkozzanak.
(5c) A pénzügyi stabilitást fenyegető rendszerszintű kockázatok észlelésének, nyomon követésének, megelőzésének és csökkentésének megkönnyítése érdekében az ERKT számára alapértelmezés szerint hozzáférést kell biztosítani az európai felügyeleti hatóságok és az EKB releváns információihoz. Ily módon a szisztematikus kockázatokat a szigorúbb kérelmezési és megosztási eljárások miatt az utólagoshoz képest jobban fel lehetne deríteni.
(6) Az ilyen információmegosztásnak ki kell egészítenie az uniós jogban előírt meglévő információcsere-lehetőségeket, és semmi esetre sem korlátozhatja a már meglévő lehetőségeket.
(6a) Az európai felügyeleti hatóságoknak eljárási és tartalmi szempontból fel kell mérniük a jelentéstételi folyamatok további integrálására irányuló szakpolitikai lehetőségeket. Az európai felügyeleti hatóságoknak megfelelően értékelniük kell a digitális technológia nagyobb mértékű használatából eredő lehetőségeket, az olyan hatékony és eredményes, mérőszámokat, módszereket és paramétereket felölelő formátumok előmozdítása érdekében, amelyek elősegítik a pénzügyi ágazat versenyképességét.
(6b) Ezt szem előtt tartva az elmúlt néhány évben a Bizottság és az európai felügyeleti hatóságok jelentős előrehaladást értek el az integrált jelentéstételi rendszerek létrehozásának lehetőségei feltárásában. Ezekre az innovatív jelentéstételi rendszerekre azért van szükség, hogy ki lehessen aknázni a pénzügyi ágazat felügyeletéért felelős hatóságok közötti fokozott adatmegosztás előnyeit. Ezért az uniós pénzügyi ágazat felügyeletéért felelős valamennyi hatóságnak létre kell hoznia egy egységes integrált jelentéstételi rendszert. E rendszernek tartalmaznia kell egy, a jelentéstételi követelmények és az adatszabványosítás következetességét és egyértelműségét biztosító közös adatszótárt, a kért és megszerzett adatok közös adattárát, a hatékony adatgyűjtést és -cserét biztosító központi adatteret, valamint egy állandó egyedüli kapcsolattartó pontot, amelyen keresztül a szervezetek jelezhetik a kettős, elavult vagy felesleges jelentéstételi és közzétételi követelményeket.
(6c) Az ágazati szabályozásokban található jogi akadályok időnként lehetetlenné teszik a hatóságok számára a fontos információk cseréjét. Ezért az említett hatóságoknak a szellemi tulajdonjogok, a szakmai titoktartás és az adatvédelem egyidejű tiszteletben tartása mellett be kell jelenteniük a Bizottságnak ezeket a jogi akadályokat, és a Bizottságnak adott esetben javaslatot kell tennie ezen akadályok megszüntetésére.
(7) A Bizottságnak pontos és átfogó információkra van szüksége a szakpolitikák kidolgozásához, a meglévő jogszabályok értékeléséhez, valamint a lehetséges jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezések hatásának értékeléséhez, többek között a jogalkotási javaslatokról folytatott tárgyalások során. A pénzügyi intézmények vagy más szervezetek által az uniós jog szerinti kötelezettségeik alapján a hatóságok részére szolgáltatott információknak e hatóságok általi, Bizottsággal való megosztása elősegíti az uniós szakpolitikák tényeken alapuló kidolgozását és értékelését. E célból ezeket az információkat olyan formában kell szolgáltatni, amely nem teszi lehetővé az egyes szervezetek azonosítását, és nem tartalmaz személyes adatokat. A hatóságok anonimizált adatokat is felhasználhatnak, ezért ezeket az információkat meg kell osztaniuk egymással, amennyiben ez feladataik ellátásához szükséges.
(8) A pénzügyi ágazaton belüli innovációs ciklusok felgyorsulnak, nyitottabbá és egyre inkább együttműködésen alapulóvá válnak. E célból a hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az információgyűjtés eredeti célján túlmenően a kutatás és az innováció céljából információkat osszanak meg a pénzügyi intézményekkel, kutatókkal és más szervezetekkel. A hatóságok birtokában lévő ilyen információk megosztásának javítania kell azok hasznosságát azáltal, hogy bővíti a pénzügyi ágazatban zajló kutatás rendelkezésre álló információkat, és több lehetőséget biztosít a termékek és üzleti modellek tesztelésére, valamint a pénzügyi piac különböző szereplői, köztük a pénzügyi technológiai induló vállalkozások és a meglévő pénzügyi intézmények közötti szorosabb együttműködésre. Az illetékes hatóság által megosztott adatok további felhasználására az adatok további felhasználásának az (EU) 2022/868 európai parlamenti és tanácsi rendelet[12] II. fejezetében meghatározott általános kerete az irányadó. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi ágazatbeli hatóságokhoz felügyeleti célból beérkezett adatok érzékenyek, egyedi kötelező feltételeket kell bevezetni egyfelől az ilyen adatok további felhasználására vonatkozóan, beleértve a személyes és nem személyes adatok anonimizálását, amely nem tenné lehetővé az egyes pénzügyi intézmények azonosítását, másfelől a bizalmas információk védelme érdekében. Ebből következik, hogy az adatok gyűjtésével, szabványosításával, anonimizálásával, tárolásával és megosztásával kapcsolatos valamennyi eljárás és lépés mindig az uniós jog által előírt legújabb kiberbiztonsági intézkedések hatálya alá fog tartozni.
(9) Azáltal, hogy a végrehajtó partnerek az InvestEU programról nem félévente, hanem évente fognak jelentést tenni, várhatóan csökkenni fog a végrehajtó partnerek, a pénzügyi közvetítők, a kkv-k és más vállalkozások munkaterhe anélkül, hogy módosítani kellene az (EU) 2021/523 rendelet lényegi elemeit.
(10) Az 1092/2010/EU, az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU, az 1095/2010/EU és az (EU) 2021/523 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1092/2010/EU rendelet módosításai
Az 1092/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:
(1) A 8. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A 15. és a 16. cikk és a büntetőjog alkalmazásának sérelme nélkül, az (1) bekezdésben említett személyek a feladataik ellátása során kapott semmilyen titkos információt nem adhatnak tovább semmilyen személynek vagy hatóságnak, kivéve olyan összefoglalt vagy összesített formában, amelyből az egyes pénzügyi intézmények nem azonosíthatók.”;
(1a) A 15. cikk (1)–(7) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(1) Az EFH-k, a Központi Bankok Európai Rendszere (ESCB), a Bizottság, a nemzeti felügyeleti hatóságok és a nemzeti statisztikai hatóságok szorosan együttműködnek az ERKT-val azáltal, hogy megosztják az olyan információkat és elemzéseket, amelyekre szükségük van a feladataik teljesítéséhez.Az ERKT, az EFH-k és az EKB összehangolják a pénzügyi stabilitást érintő rendszerszintű kockázatok észlelésére, nyomon követésére, megelőzésére és enyhítésére irányuló erőfeszítéseiket. Az e cikkben és más uniós jogalkotási aktusokban foglalt, a felügyeleti és statisztikai információk megosztására vonatkozó egyéb rendelkezések ellenére az EFH-k és az EKB indokolatlan késedelem nélkül megosztanak az ERKT-val minden releváns információt, beleértve a felügyeleti és statisztikai információkat, valamint az ilyen információk elemzésének eredményeit, amelyek az ERKT küldetésének, célkitűzéseinek és feladatainak teljesítéséhez szükségesek.
Az ezen információk megosztása céljából az EFH-k és az EKB a 15a. cikkben említett egységes integrált jelentéstételi rendszert használják annak létrehozásakor.
(3) Amennyiben az ERKT rendelkezésére álló, az EFH-kon, az EKB-n és az európai statisztikai rendszeren keresztül rendelkezésre álló információk nem elegendőek vagy nem állnak kellő időben rendelkezésre, az ERKT e cikkel összhangban a megbízatása teljesítéséhez szükséges információkat a nemzeti központi bankoktól, a nemzeti felügyeleti hatóságoktól és a nemzeti statisztikai hatóságoktól kéri be. Ha az adatok így sem állnak rendelkezésre, az ERKT – a Tanács, a Bizottság (Eurostat), az EKB, az eurorendszer és a KBER számára a statisztika és az adatgyűjtés tekintetében biztosított előjogok sérelme nélkül – az érintett tagállamtól is kérheti azokat.
(4) Ha az ERKT a (3) bekezdéssel összhangban nem összegzett vagy összesített formájú információkat kér, az indokolással ellátott kérelemnek magyarázattal kell szolgálnia arra vonatkozóan, hogy az egyes pénzügyi intézményekkel kapcsolatos információkat miért ítéli rendszerszintű jelentőségűnek és szükségesnek, tekintettel az uralkodó piaci helyzetre.
(5) Minden egyes, a (3) bekezdéssel összhangban tett, nem összegzett vagy összesített formájú, felügyeleti jellegű információkra irányuló kérést megelőzően az ERKT megfelelő konzultációt folytat az érintett EFH-val annak biztosítása érdekében, hogy a kérés indokolt és arányos legyen. Amennyiben az érintett EFH úgy ítéli meg, hogy a kérelem nem indokolt és arányos, haladéktalanul visszaküldi azt az ERKT-nek, és további indokolást kér. Azt követően, hogy az ERKT az érintett EFH számára eljuttatta a további indokolást, a kért információkat a kérelem címzettjei megküldik az ERKT-nek, feltéve, hogy jogszerű hozzáféréssel rendelkeznek az érintett információhoz.
(2) a 15. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:
„(8) Az ERKT eseti alapon vagy rendszeresen megosztja az (1) bekezdésben említett többi hatóság egyikével, a PFER egy másik taghatóságával vagy más hatóságokkal azokat az információkat, amelyeket egy ▌másik hatóságtól vagy más hatóságoktól szerzett, amennyiben ▌a megkereső hatóság küldetése, célkitűzései, feladatai és hatáskörei alapján vagy a vonatkozó uniós joggal összhangban jogosult ezen információk megszerzésére.
Az e bekezdés első albekezdésében említett információk megosztása céljából az ERKT a 15a. cikkben említett egységes integrált jelentéstételi rendszert használja annak létrehozásakor.
(8a) Az ERKT a többi hatóságtól olyan információkat kér, amelyeket egyébként a pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól kérne, amennyiben mindkét alábbi feltétel teljesül:
a) küldetése, célkitűzései, feladatai és hatáskörei alapján vagy a vonatkozó uniós joggal összhangban jogosult ezen információk megszerzésére;
b) ezeket az információkat a többi hatóság közül legalább egy megszerezte.
Az első albekezdés nem érinti az ERKT azon lehetőségét, hogy megszerezze a kért információkat a pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól, amennyiben a másik hatóság operatív okokból nem tudja megosztani az adatokat.
Annak megállapítása céljából, hogy az első albekezdés b) pontjában említett feltétel teljesül-e, az ERKT a 15a. cikkben említett egységes integrált jelentéstételi rendszert használja annak létrehozásakor.
(8b) E cikk és a 15a. cikk alkalmazásában „egyéb hatóság”: a következő hatóságok bármelyike:
a) az európai felügyeleti hatóságok;
b) az 1093/2010/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;
c) az 1094/2010/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;
d) az 1095/2010/EU rendelet 4. cikkének 3. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;
e) az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott AMLA[1a];
f) az (EU)…/… európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott hatóságok[1b];
g) a 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott SSM;
h) az ESZT;
i) a 806/2014/EU rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott nemzeti szanálási hatóságok.
(9) A (8) bekezdés szerinti információcsere iránti megkeresésben megfelelően meg kell jelölni azt az uniós jog szerinti jogalapot, amely lehetővé teszi az adatkérő hatóság számára, hogy az információkat a pénzügyi intézményektől vagy az említett bekezdésben említett másik hatóságtól beszerezze. Az adatkérő hatóságra és az ERKT-ra a 8. cikkben, valamint a pénzügyi intézmény vagy a (8) bekezdésben említett másik hatóság és az adatkérő hatóság közötti adatmegosztásra, továbbá az abban a bekezdésben említett másik hatóság és az ERKT közötti adatmegosztásra alkalmazandó ágazati jogszabályban megállapított szakmai titoktartási és adatvédelmi rendelkezések vonatkoznak. Az ERKT indokolatlan késedelem nélkül tájékoztat minden egyes érintett hatóságot az ilyen információcseréről, kivéve, ha az információkat módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas információk védelme érdekében.
(10) A (8), (8a) és a (9) bekezdést azokra az információkra is alkalmazni kell, amelyeket az ERKT más hatóságoktól kapott, és amelyeken az ERKT ezt követően minőség-ellenőrzéseket végzett, vagy amelyeket az ERKT más módon feldolgozott.
(11) A (8), 8a, a (9) és a (10) bekezdésben említett információk megosztása céljából az ERKT és az egyéb hatóságok egyetértési megállapodásokat kötnek az információcsere módozatainak meghatározása céljából. E hatóságok meghatározzák az ilyen megosztott adatok gyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges erőforrások közös használatára vonatkozó szabályokat is, feltéve, hogy azok megfelelnek az adatvédelemre, a szellemi tulajdonra és a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályoknak. Az egyetértési megállapodások az összes érintett hatóság közötti megállapodás alapján egyszerű és egységes formátumot követnek, amelyet szükség esetén az egyes hatóságokra vonatkozó különleges működési feltételekhez igazítanak.
(12) A (8), (9) és (10) bekezdés nem érinti a szellemi tulajdonjogok védelmét, és nem akadályozhatja vagy korlátozhatja a más uniós jogszabályok rendelkezéseivel összhangban történő információcserét az ERKT és az egyéb hatóságok között. Amennyiben a (8), (9) vagy (10) bekezdés ütközik más uniós jogszabályok azon rendelkezéseivel, amelyek az egyéb hatóságok közötti információcserét szabályozzák,▌ a más uniós jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(13) Az uniós jogban az információk megosztására vonatkozóan meghatározott egyéb kötelezettségek sérelme nélkül, az ERKT indokolt kérésre és eseti alapon megoszthatja a Bizottsággal ▌azokat az információkat, amelyeket más hatóságok az uniós jog szerinti kötelezettségeik alapján jelentettek felé,▌ olyan formában, amely nem teszi lehetővé az egyes szervezetek azonosítását, és nem tartalmaz személyes adatokat. Az ilyen információkat benyújtó hatóságokat megfelelő módon tájékoztatni kell a végrehajtott megosztásról.
(14) Az ERKT a feladatai ellátása során szerzett információkhoz hozzáférést biztosíthat azok kutatási és innovációs célokra történő további felhasználása céljából az olyan pénzügyi intézmények, kutatók és egyéb szervezetek számára, amelyeknek az ilyen információkhoz jogos érdeke fűződik, feltéve, hogy az ERKT megbizonyosodott arról, hogy az alábbiak mindegyike teljesül:
a) az információkat anonimizálták oly módon, hogy az érintett vagy a pénzügyi intézmény nem vagy már nem azonosítható;
b) az információkat módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas üzleti információk – többek között üzleti titkok vagy szellemitulajdon-jogok hatálya alá tartozó tartalmak – védelme érdekében.
c) azok a felek, akik hozzáférést kaptak, bizonyították, hogy rendelkeznek a bizalmas információk védelméhez szükséges technikai eszközökkel, vagyis rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyek teljes mértékben biztosítani képesek a magánélet és a titoktartás védelmét.
Egy másik hatóságtól kapott információ ezen az alapon csak az információt eredetileg megszerző hatóság beleegyezésével osztható meg.
(14a) Az ERKT [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 1 évvel]-ig jelentést tesz a Bizottságnak az ágazati szabályozások minden olyan jogi akadályáról, amely bármilyen módon akadályozza az ERKT-t abban, hogy információt cseréljen más hatóságokkal vagy más szervezetekkel. A jelentés foglalkozhat a nem lényeges, elavult, párhuzamos vagy másképpen irreleváns jelentéstételi követelményekkel is.
E jelentés alapján, valamint kellően figyelembe véve a szellemi tulajdonjogok védelmét, továbbá a szakmai titoktartásra és az adatvédelemre vonatkozó kötelezettségeket, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 2 évvel]-ig felszámolja az ágazati jogszabályokban szereplő ilyen jogi akadályokat a hatóságok közötti és más szervezetekkel folytatott információcsere előmozdítása érdekében.
(2a) A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„15a. cikk
Egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozása
(1) [E módosító rendelet hatálybalépésétől számított 2 év]-ig az ERKT a többi hatósággal szoros együttműködésben jelentést készít az egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozásának technikai részleteiről, valamint ütemtervet készít az EFH-k által az ágazataikban jelentéstétel integrálására irányulóan végzett munka alapján, amelybe belefoglalja a költségek és hasznok értékelését. E jelentés alkalmazásában az egységes integrált jelentéstételi rendszer a következőket tartalmazza:
a) közös adatszótár a jelentéstételi követelmények és az adatok szabványosítása következetességének és egyértelműségének biztosítása érdekében;
b) a jelentéstételi és közzétételi követelmények, az összegyűjtött adatok és az azokat őrző hatóságok leírásának közös adattára;
c) központi adattér, beleértve az információgyűjtés és -csere technikai kialakítását; valamint
d) állandó egyedüli kapcsolattartó pont a szervezetek számára a kettős, a felesleges vagy az elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények jelzésére.
A Bizottsággal szoros együttműködésben a jelentéshez mellékelik a teljes pénzügyi hatásra vonatkozó becslést.
A Bizottság [e módosító rendelet hatálybalépésétől számított 3 év]-ig adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozásához szükséges pénzügyi, humán- és informatikai erőforrások biztosítása érdekében.
Az ERKT a többi hatósággal együtt létrehozza az egységes integrált jelentéstételi rendszert [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 3 év]-ig. ”
2. cikk
Az 1093/2010/EU rendelet módosításai
Az 1093/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:
(-1) A 16a. cikk (1) bekezdése az alábbi albekezdéssel egészül ki:
„A Hatóság véleménye nem korlátozódhat a folyamatban lévő jogalkotási eljárásokra. A Hatóság a véleményeiben adott esetben a hatályos jogalkotási aktusok módosítását is javasolhatja, beleértve az alábbiakat is:
a) a felesleges vagy elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények megszüntetése az uniós jogszabályok vagy az uniós jog tagállamok általi nemzeti átültetése tekintetében;
b) következetes jelentéstételi és közzétételi követelmények biztosítása az ágazatspecifikus és ágazatközi jogszabályok tekintetében;
c) a beszámolási és közzétételi követelmények arányosságának biztosítása a beszámolót készítő gazdálkodó szervezet jellege, mérete és összetettsége tekintetében;
d) annak biztosítása, hogy a jelentéstételi és közzétételi követelményeknek való megfelelés arányban álljon a Hatóság feladatainak és célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges hozzáadott értékkel.
Az első albekezdésben említett hatályos jogalkotási aktusokra vonatkozó vélemények céljából a Hatóság célzott konzultáció keretében kellően figyelembe veszi az összes érdekelt fél észrevételeit. A Bizottság e vélemények alapján adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. ”
(1) A 29. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„d) felülvizsgálja a Bizottság által elfogadott vonatkozó szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardok és a Hatóság által kibocsátott iránymutatások és ajánlások alkalmazását, és szükség esetén módosításokat javasol, az adatok használhatóságának és minőségének fenntartása mellett, a következők érdekében:
- a felesleges vagy elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények megszüntetése;
- arányos és egységes jelentéstételi és közzétételi követelmények biztosítása;
- a költségek minimalizálása;
- a szabályozási hiányosságok kezelése; ”
(2) A 30. cikk (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
„(e) a nemzeti jelentéstételi és közzétételi követelmények hatékonyságát és e követelményeknek az uniós jogban meghatározottakkal való konvergenciájának mértékét, valamint az abban meghatározott szabványoknak való megfelelésüket, figyelembe véve a nemzeti pénzügyi joghatóságok sajátosságait.”;
(3) A 35. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(4) Mielőtt e cikkel összhangban adatokat kérne, valamint a pénzügyi intézmények beszámolási és közzétételi kötelezettségei megkettőzése elkerülésének biztosítása érdekében, a Hatóság figyelembe veszi a 35a. cikk (1b) bekezdésében említett más hatóságok által gyűjtött információkat, továbbá az európai statisztikai rendszer és a Központi Bankok Európai Rendszere által előállított és közzétett valamennyi rendelkezésre álló és a tárgyhoz tartozó statisztikát.”;
(4) a szöveg a következő 35a. cikkel egészül ki:
„35a. cikk
A hatóságok közötti és a más szervezetekkel folytatott információcsere
(1) A Hatóság és az illetékes hatóságok eseti alapon vagy rendszeresen megosztják más hatóságokkal azokat az információkat, amelyeket a pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól szereztek, amennyiben kérelmező hatóság küldetéséből, célkitűzéseiből, feladataiból és hatásköréből adódóan vagy a vonatkozó uniós joggal összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az információkat beszerezze.
(2) Az információcsere iránti megkeresésben megfelelően meg kell jelölni azt az uniós jog szerinti jogalapot, amely lehetővé teszi az adatkérő hatóság számára, hogy az információkat pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól beszerezze. Az adatkérő hatóságra és az adatmegosztó hatóságra a 70. és a 71. cikkben, valamint a pénzügyi intézmény és az adatkérő hatóság közötti adatmegosztásra, továbbá a pénzügyi intézmény és az adatmegosztó hatóság közötti adatmegosztásra alkalmazandó ágazati jogszabályokban megállapított szakmai titoktartási és adatvédelmi rendelkezések vonatkoznak. Az adatmegosztó hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztat minden egyes érintett pénzügyi intézményt ▌az ilyen információcseréről, kivéve, ha az információkat módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas információk védelme érdekében.
(3) Az (1), (1a) és a (2) bekezdést azokra az információkra is alkalmazni kell, amelyeket az adatmegosztó hatóság a pénzügyi intézménytől, vagy más hatóságoktól kapott, és amelyeken az adatmegosztó hatóság ezt követően minőség-ellenőrzéseket végzett, vagy amelyeket az adatmegosztó hatóság más módon feldolgozott.
(4) Az (1), az (1a), (2) és a (3) bekezdésben említett információk megosztása céljából a Hatóság és az egyéb hatóságok egyetértési megállapodásokat kötnek az információcsere módozatainak meghatározása céljából. E hatóságok meghatározzák az ilyen megosztott adatok gyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges erőforrások közös használatára vonatkozó szabályokat is, feltéve, hogy azok megfelelnek az adatvédelemre, a szellemi tulajdonra és a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályoknak. Az egyetértési megállapodások az összes érintett hatóság közötti megállapodás alapján egyszerű és egységes formátumot követnek, amelyet szükség esetén az egyes hatóságokra esetlegesen vonatkozó különleges működési feltételekhez igazítanak.
(5) Az (1)–(4) bekezdés nem érinti a szellemi tulajdonjogok védelmét, és nem akadályozhatja vagy korlátozhatja a más uniós jogszabályok rendelkezéseivel összhangban történő információcserét a Hatóság és más hatóságok ▌között. Amennyiben az ebben a cikkben említett rendelkezések ütköznek más uniós jogszabályok azon rendelkezéseivel, amelyek a más hatóságok közötti ▌információcserét szabályozzák, a más uniós jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(6) Az uniós jogban az információk megosztására vonatkozóan meghatározott egyéb kötelezettségek sérelme nélkül, a Hatóság és az illetékes hatóságok indokolt kérésre, eseti alapon megoszthatják a Bizottsággal▌ azokat az információkat, amelyeket a pénzügyi intézmények az uniós jog szerinti kötelezettségeik alapján jelentettek feléjük▌, olyan formában, amely nem teszi lehetővé az egyes szervezetek azonosítását, és nem tartalmaz személyes adatokat. Az ilyen információkat benyújtó hatóságokat megfelelő módon tájékoztatni kell a végrehajtott megosztásról.
(7) A Hatóság és az illetékes hatóságok a feladataik ellátása során szerzett információkhoz hozzáférést biztosíthatnak azok kutatási és innovációs célokra történő további felhasználása céljából az olyan pénzügyi intézmények, kutatók és egyéb szervezetek számára, amelyeknek az ilyen információkhoz jogos érdeke fűződik, feltéve, hogy a Hatóság megbizonyosodott arról, hogy a következők mindegyike teljesül:
a) az információkat anonimizálták oly módon, hogy az érintett vagy a pénzügyi intézmény nem vagy már nem azonosítható;
b) az információkat módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas üzleti információk – többek között üzleti titkok vagy szellemitulajdon-jogok hatálya alá tartozó tartalmak – védelme érdekében.
Egy másik hatóságtól kapott információ ezen az alapon csak az információt eredetileg megszerző hatóság beleegyezésével osztható meg.
(7a) A Hatóság és az illetékes hatóságok [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 1 évvel]-ig jelentést tesznek a Bizottságnak az ágazati szabályozások minden olyan jogi akadályáról, amely bármilyen módon akadályozza őket abban, hogy információt cseréljenek más hatóságokkal vagy más szervezetekkel. A jelentés tartalmazhat továbbá nem lényeges, elavult, párhuzamos vagy másképpen irreleváns jelentéstételi követelményeket, valamint a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok jelentéstételi követelményei közötti összhang biztosítására irányuló javaslatokat.
E jelentés alapján, valamint kellően figyelembe véve a szellemi tulajdonjogok védelmét, továbbá a szakmai titoktartásra és az adatvédelemre vonatkozó kötelezettségeket, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 2 évvel]-ig felszámolja az ágazati jogszabályokban szereplő ilyen jogi akadályokat a hatóságok közötti és más szervezetekkel folytatott információcsere előmozdítása érdekében.”;
(4a) A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„35b. cikk
Egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozása
(1) [E módosító rendelet hatálybalépésétől számított 2 év]-ig a Hatóság a többi hatósággal és a KBER-rel szoros együttműködésben jelentést készít az egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozásának technikai részleteiről, valamint ütemtervet készít az EFH-k által az ágazataikban jelentéstétel integrálására irányulóan végzett munka alapján, amelybe belefoglalja a költségek és hasznok értékelését. E jelentés alkalmazásában az egységes integrált jelentéstételi rendszer a következőket tartalmazza:
a) közös adatszótár a jelentéstételi követelmények és az adatok szabványosítása következetességének és egyértelműségének biztosítása érdekében;
b) a jelentéstételi és közzétételi követelmények, az összegyűjtött adatok és az azokat őrző hatóságok leírásának közös adattára;
c) központi adattér, beleértve az információgyűjtés és -csere technikai kialakítását; valamint
d) állandó egyedüli kapcsolattartó pont a szervezetek számára a kettős, a felesleges vagy az elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények jelzésére.
A Bizottsággal szoros együttműködésben a jelentéshez mellékelik a teljes pénzügyi hatásra vonatkozó becslést.
A Bizottság [e módosító rendelet hatálybalépésétől számított 3 év]-ig adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozásához szükséges pénzügyi, humán- és informatikai erőforrások biztosítása érdekében.
A Hatóság a többi hatósággal együtt létrehozza az egységes integrált jelentéstételi rendszert [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 3 év]-ig.”
(4b) A 36. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(2) Az Központi Bankok Európai Rendszerével, a Bizottsággal, a nemzeti illetékes hatóságokkal és a nemzeti statisztikai hatóságokkal együtt szoros együttműködésben dolgozik az ERKT-val azáltal, hogy megosztja vele a feladatai teljesítéséhez szükségesinformációkat és elemzéseket.
A Hatóság az ERKT-val és az EKB-val együtt összehangolja a pénzügyi stabilitást fenyegető rendszerszintű kockázatok észlelésére, nyomon követésére, megelőzésére és csökkentésére irányuló erőfeszítéseit.
A Hatóság az 1092/2010/EU rendelet 15. cikke (1)–(5) bekezdésében meghatározottak szerint megfelel a felvázolt adatmegosztási rendelkezéseknek.
A Hatóság az ERKT-vel együttműködésben megfelelő belső eljárásokat dolgoz ki a különösen az egyes pénzügyi intézményekkel kapcsolatos bizalmas információk továbbítására.
(5) az 54. cikk (2) bekezdése a következő francia bekezdéssel egészül ki:
„ — jelentéstételi és közzétételi követelmények és pénzügyi intézményektől való információgyűjtés.”;
(6) a 70. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem akadályozza a Hatóságot abban, hogy e rendelettel és a pénzügyi intézményekre alkalmazandó egyéb uniós jogszabályokkal összhangban információcserét folytasson a 35a. cikk (1b) bekezdésében meghatározott más hatóságokkal.”
3. cikk
Az 1094/2010/EU rendelet módosításai
Az 1094/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:
(-1) A 16a. cikk (1) bekezdése az alábbi albekezdéssel egészül ki:
„A Hatóság véleménye nem korlátozódhat a folyamatban lévő jogalkotási eljárásokra. A Hatóság a véleményeiben adott esetben a hatályos jogalkotási aktusok módosítását is javasolhatja, beleértve az alábbiakat is:
a) a felesleges vagy elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények megszüntetése az uniós jogszabályok vagy az uniós jog tagállamok általi nemzeti átültetése tekintetében;
b) következetes jelentéstételi és közzétételi követelmények biztosítása az ágazatspecifikus és ágazatközi jogszabályok tekintetében;
c) a beszámolási és közzétételi követelmények arányosságának biztosítása a beszámolót készítő gazdálkodó szervezet jellege, mérete és összetettsége tekintetében;
d) annak biztosítása, hogy a jelentéstételi és közzétételi követelményeknek való megfelelés arányban álljon a Hatóság feladatainak és célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges hozzáadott értékkel.
Az első albekezdésben említett hatályos jogalkotási aktusokra vonatkozó vélemények céljából a Hatóság célzott konzultáció keretében kellően figyelembe veszi az összes érdekelt fél észrevételeit. A Bizottság e vélemények alapján adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(1) A 29. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„d) felülvizsgálja a Bizottság által elfogadott vonatkozó szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardok és a Hatóság által kibocsátott iránymutatások és ajánlások alkalmazását, és szükség esetén módosításokat javasol, az adatok használhatóságának és minőségének fenntartása mellett, a következők érdekében:
- a felesleges vagy elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények megszüntetése;
- arányos és egységes jelentéstételi és közzétételi követelmények biztosítása;
- a költségek minimalizálása;
- a szabályozási hiányosságok kezelése; ”
(2) A 30. cikk (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
„(e) a nemzeti jelentéstételi és közzétételi követelmények hatékonyságát és e követelményeknek az uniós jogban meghatározottakkal való konvergenciájának mértékét, valamint az abban meghatározott szabványoknak való megfelelésüket, figyelembe véve a nemzeti pénzügyi joghatóságok sajátosságait.”;
(3) A 35. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(4) Mielőtt e cikkel összhangban adatokat kérne, valamint a pénzügyi intézmények beszámolási és közzétételi kötelezettségei megkettőzése elkerülésének biztosítása érdekében, a Hatóság figyelembe veszi a 35a. cikk (1b) bekezdésében említett más hatóságok által gyűjtött információkat, továbbá az európai statisztikai rendszer és a Központi Bankok Európai Rendszere által előállított és közzétett valamennyi rendelkezésre álló és a tárgyhoz tartozó statisztikát.”;
(4) a szöveg a következő 35a. cikkel egészül ki:
„35a. cikk
A hatóságok közötti és a más szervezetekkel folytatott információcsere
(1) A Hatóság és az illetékes hatóságok eseti alapon vagy rendszeresen megosztják más hatóságokkal azokat az információkat, amelyeket a pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól szereztek, amennyiben kérelmező hatóság küldetéséből, célkitűzéseiből, feladataiból és hatásköréből adódóan hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az információkat beszerezze.
Az e bekezdés első albekezdésében említett információk megosztása céljából a Hatóság vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság a létrehozásakor a 35b. cikkben említett egységes integrált jelentéstételi rendszert használja.
(1a) A Hatóság és az illetékes hatóságok mindegyike olyan információkat kér a többi hatóságtól, amelyeket egyébként a pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól kérne, amennyiben mindkét alábbi feltétel teljesül:
a) küldetéseik, célkitűzéseik, feladataik és hatásköreik alapján vagy a vonatkozó uniós joggal összhangban jogosultak ezen információk megszerzésére;
b) ezeket az információkat a többi hatóság közül legalább egy megszerezte.
Az első albekezdés nem érinti a Hatóság és az illetékes hatóságok azon lehetőségét, hogy megszerezzék a kért információkat a pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól, amennyiben a másik hatóság operatív okokból nem tudja megosztani az adatokat.
Annak megállapítása céljából, hogy az első albekezdés b) pontjában említett feltétel teljesül-e, a Hatóság vagy az illetékes hatóságok a 35b. cikkben említett egységes integrált jelentéstételi rendszert használja annak létrehozásakor.
(1b) E cikk, a 35b. cikk és a 70. cikk (3) bekezdése alkalmazásában „egyéb hatóság”: a következő hatóságok bármelyike:
a) egyéb európai felügyeleti hatóságok;
b) az ERKT;
c) az e rendelet 4. cikke 2. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;
d) az 1094/2010/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;
e) az 1095/2010/EU rendelet 4. cikkének 3. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;
f) az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott AMLA[1a];
g) az (EU)…/… európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott hatóságok[(1b)];
h) a 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott SSM;
i) az ESZT;
j) a 806/2014/EU rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott nemzeti szanálási hatóságok.
E cikk alkalmazásában „pénzügyi intézmény” az 1092/2010/EU rendelet 2. cikkének a) pontjában meghatározott „pénzügyi intézmény”.
(2) Az információcsere iránti megkeresésben megfelelően meg kell jelölni azt az uniós jog szerinti jogalapot, amely lehetővé teszi az adatkérő hatóság számára, hogy az információkat pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól beszerezze. Az adatkérő hatóságra és az adatmegosztó hatóságra a 70. és a 71. cikkben, valamint a pénzügyi intézmény és az adatkérő hatóság közötti adatmegosztásra, továbbá a pénzügyi intézmény és az adatmegosztó hatóság közötti adatmegosztásra alkalmazandó ágazati jogszabályokban megállapított szakmai titoktartási és adatvédelmi rendelkezések vonatkoznak. Az adatmegosztó hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztat minden egyes érintett pénzügyi intézményt▌ az ilyen információcseréről, kivéve, ha az információkat módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas információk védelme érdekében.
(3) Az (1), (1a) és a (2) bekezdést azokra az információkra is alkalmazni kell, amelyeket az adatmegosztó hatóság a pénzügyi intézménytől, vagy más hatóságoktól kapott, és amelyeken az adatmegosztó hatóság ezt követően minőség-ellenőrzéseket végzett, vagy amelyeket az adatmegosztó hatóság más módon feldolgozott.
(4) Az (1), az (1a), (2) és a (3) bekezdésben említett információk megosztása céljából a Hatóság és az egyéb hatóságok egyetértési megállapodásokat kötnek az információcsere módozatainak meghatározása céljából. E hatóságok meghatározzák az ilyen megosztott adatok gyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges erőforrások közös használatára vonatkozó szabályokat is. Az egyetértési megállapodások az összes érintett hatóság közötti megállapodás alapján egységes formátumot követnek, amelyet szükség esetén az egyes hatóságokra vonatkozó esetleges különleges működési feltételekhez igazítanak.
(5) Az (1)–(4) bekezdés nem érinti a szellemi tulajdonjogok védelmét, és nem akadályozhatja vagy korlátozhatja a más uniós jogszabályok rendelkezéseivel összhangban történő információcserét a Hatóság és más hatóságok ▌között. Amennyiben az ebben a cikkben említett rendelkezések ütköznek más uniós jogszabályok azon rendelkezéseivel, amelyek a más hatóságok közötti ▌információcserét szabályozzák, a más uniós jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(6) Az uniós jogban az információk megosztására vonatkozóan meghatározott egyéb kötelezettségek sérelme nélkül, a Hatóság és az illetékes hatóságok indokolt kérésre, eseti alapon megoszthatják a Bizottsággal ▌azokat az információkat, amelyeket a pénzügyi intézmények az uniós jog▌ szerinti kötelezettségeik alapján jelentettek feléjük, olyan formában, amely nem teszi lehetővé az egyes szervezetek azonosítását, és nem tartalmaz személyes adatokat.
(7) A Hatóság és az illetékes hatóságok a feladataik ellátása során szerzett információkhoz hozzáférést biztosíthatnak azok kutatási és innovációs célokra történő további felhasználása céljából az olyan pénzügyi intézmények, kutatók és egyéb szervezetek számára, amelyeknek az ilyen információkhoz jogos érdeke fűződik, feltéve, hogy a Hatóság megbizonyosodott arról, hogy a következők mindegyike teljesül:
a) az információkat anonimizálták oly módon, hogy az érintett vagy a pénzügyi intézmény nem vagy már nem azonosítható;
b) az információkat módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas üzleti információk – többek között üzleti titkok vagy szellemitulajdon-jogok hatálya alá tartozó tartalmak – védelme érdekében.
Egy másik hatóságtól kapott információ ezen az alapon csak az információt eredetileg megszerző hatóság beleegyezésével osztható meg. ”;
(7a) A Hatóság és az illetékes hatóságok [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 1 évvel]-ig jelentést tesznek a Bizottságnak az ágazati szabályozások minden olyan jogi akadályáról, amely bármilyen módon akadályozza őket abban, hogy információt cseréljenek más hatóságokkal vagy más szervezetekkel. A jelentés kitérhet továbbá a nem lényeges, elavult, párhuzamos vagy másképpen irreleváns jelentéstételi követelményekre, valamint a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok jelentéstételi követelményei közötti összhang biztosítására irányuló javaslatokat tartalmazhat.
E jelentés alapján, valamint kellően figyelembe véve a szellemi tulajdonjogok védelmét, továbbá a szakmai titoktartásra és az adatvédelemre vonatkozó kötelezettségeket, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 2 évvel]-ig felszámolja az ágazati jogszabályokban szereplő ilyen jogi akadályokat a hatóságok közötti és más szervezetekkel folytatott információcsere előmozdítása érdekében.”;
(4a) A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„35b. cikk
Egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozása
(1) [E módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 2 évvel]-ig a Hatóság a többi hatósággal és a KBER-rel szoros együttműködésben jelentést készít az egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozásának technikai részleteiről, valamint ütemtervet készít az EFH-k által az ágazataikban jelentéstétel integrálására irányulóan végzett munka alapján, amelybe belefoglalja a költségek és hasznok értékelését. E jelentés alkalmazásában az egységes integrált jelentéstételi rendszer a következőket tartalmazza:
a) közös adatszótár a jelentéstételi követelmények és az adatok szabványosítása következetességének és egyértelműségének biztosítása érdekében;
b) a jelentéstételi és közzétételi követelmények, az összegyűjtött adatok és az azokat őrző hatóságok leírásának közös adattára;
c) központi adattér, beleértve az információgyűjtés és -csere technikai kialakítását; valamint
d) állandó egyedüli kapcsolattartó pont a szervezetek számára a kettős, a felesleges vagy az elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények jelzésére.
A Bizottsággal szoros együttműködésben a jelentéshez mellékelik a teljes pénzügyi hatásra vonatkozó becslést.
A Bizottság [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 3 évvel]-ig adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozásához szükséges pénzügyi, humán- és informatikai erőforrások biztosítása érdekében.
A Hatóság a többi hatósággal együtt [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 3 évvel]-ig létrehozza az egységes integrált jelentéstételi rendszert.”
(4b) A 36. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(2) A Hatóság a Központi Bankok Európai Rendszerével, a Bizottsággal, a nemzeti illetékes hatóságokkal és a nemzeti statisztikai hatóságokkal együtt szoros együttműködésben dolgozik az ERKT-val azáltal, hogy megosztja vele a feladatai teljesítéséhez szükségesinformációkat és elemzéseket.
A Hatóság az ERKT-val és az EKB-val együtt összehangolja a pénzügyi stabilitást fenyegető rendszerszintű kockázatok észlelésére, nyomon követésére, megelőzésére és csökkentésére irányuló erőfeszítéseit.
A Hatóság az 1092/2010/EU rendelet 15. cikke (1)–(5) bekezdésében meghatározottak szerint teljesíti a felvázolt adatmegosztási rendelkezéseket.
A Hatóság az ERKT-vel együttműködésben megfelelő belső eljárásokat dolgoz ki a különösen az egyes pénzügyi intézményekkel kapcsolatos bizalmas információk továbbítására.
(5) az 54. cikk (2) bekezdése a következő francia bekezdéssel egészül ki:
„ — jelentéstételi és közzétételi követelmények és pénzügyi intézményektől való információgyűjtés.”;
(6) a 70. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem akadályozza a Hatóságot abban, hogy e rendelettel és a pénzügyi intézményekre alkalmazandó egyéb uniós jogszabályokkal összhangban információcserét folytasson a 35a. cikk (1b) bekezdésében meghatározott más hatóságokkal.”
4. cikk
Az 1095/2010/EU rendelet módosításai
Az 1095/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:
(-1) A 16a. cikk (1) bekezdése az alábbi albekezdéssel egészül ki:
„A Hatóság véleménye nem korlátozódhat a folyamatban lévő jogalkotási eljárásokra. A Hatóság a véleményeiben adott esetben a hatályos jogalkotási aktusok módosítását is javasolhatja, beleértve az alábbiakat is:
a) a felesleges vagy elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények megszüntetése az uniós jogszabályok vagy az uniós jog tagállamok általi nemzeti átültetése tekintetében;
b) következetes jelentéstételi és közzétételi követelmények biztosítása az ágazatspecifikus és ágazatközi jogszabályok tekintetében;
c) a beszámolási és közzétételi követelmények arányosságának biztosítása a beszámolót készítő gazdálkodó szervezet jellege, mérete és összetettsége tekintetében;
d) annak biztosítása, hogy a jelentéstételi és közzétételi követelményeknek való megfelelés arányban álljon a Hatóság feladatainak és célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges hozzáadott értékkel.
Az első albekezdésben említett hatályos jogalkotási aktusokra vonatkozó vélemények céljából a Hatóság célzott konzultáció keretében kellően figyelembe veszi az összes érdekelt fél észrevételeit. A Bizottság e vélemények alapján adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(1) A 29. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„d) felülvizsgálja a Bizottság által elfogadott vonatkozó szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardok és a Hatóság által kibocsátott iránymutatások és ajánlások alkalmazását, és szükség esetén módosításokat javasol, az adatok használhatóságának és minőségének fenntartása mellett, a következők érdekében:
- a felesleges vagy elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények megszüntetése;
- arányos és egységes jelentéstételi és közzétételi követelmények biztosítása;
- a költségek minimalizálása;
- a szabályozási hiányosságok kezelése; ”
(2) A 30. cikk (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
„(e) a nemzeti jelentéstételi és közzétételi követelmények hatékonyságát és e követelményeknek az uniós jogban meghatározottakkal való konvergenciájának mértékét, valamint az abban meghatározott szabványoknak való megfelelésüket, figyelembe véve a nemzeti pénzügyi joghatóságok sajátosságait.”;
(3) A 35. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(4) Mielőtt e cikkel összhangban adatokat kérne, valamint a pénzügyi intézmények beszámolási és közzétételi kötelezettségei megkettőzése elkerülésének biztosítása érdekében, a Hatóság figyelembe veszi a 35a. cikk (1b) bekezdésében említett más hatóságok által gyűjtött információkat, továbbá az európai statisztikai rendszer és a Központi Bankok Európai Rendszere által előállított és közzétett valamennyi rendelkezésre álló és a tárgyhoz tartozó statisztikát.”;
(4) a szöveg a következő 35a. cikkel egészül ki:
„35a. cikk
A hatóságok közötti és a más szervezetekkel folytatott információcsere
(1) A Hatóság és az illetékes hatóságok eseti alapon vagy rendszeresen megosztják más hatóságokkal azokat az információkat, amelyeket a pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól szereztek, amennyiben a kérelmező hatóság küldetéséből, célkitűzéseiből, feladataiból és hatásköréből adódóan hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az információkat beszerezze.
Az e bekezdés első albekezdésében említett információk megosztása céljából a Hatóság vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság létrehozását követően a 35b. cikkben említett egységes integrált jelentéstételi rendszert használja.
(1a) A Hatóság és az illetékes hatóságok mindegyike olyan információkat kér a többi hatóságtól, amelyeket egyébként a pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól kérne, amennyiben mindkét alábbi feltétel teljesül:
a) küldetéseik, célkitűzéseik, feladataik és hatásköreik alapján vagy a vonatkozó uniós joggal összhangban jogosultak ezen információk megszerzésére;
b) ezeket az információkat a többi hatóság közül legalább egy megszerezte.
Az első albekezdés nem érinti a Hatóság és az illetékes hatóságok azon lehetőségét, hogy megszerezzék a kért információkat a pénzügyi intézményektől vagy egyéb illetékes hatóságoktól, amennyiben a másik hatóság operatív okokból nem tudja megosztani az adatokat.
Annak megállapítása céljából, hogy az első albekezdés b) pontjában említett feltétel teljesül-e, a Hatóság vagy az illetékes hatóságok a 35b. cikkben említett egységes integrált jelentéstételi rendszert használják annak létrehozásakor.
(1b) E cikk, a 35b. cikk és a 70. cikk (3) bekezdése alkalmazásában az „egyéb (másik) hatóság” a következő hatóságok bármelyike:
a) egyéb európai felügyeleti hatóságok;
b) az ERKT;
c) az e rendelet 4. cikke 2. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;
d) az 1094/2010/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;
e) az 1095/2010/EU rendelet 4. cikkének 3. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;
f) az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott AMLA[1a];
g) az (EU)…/… európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott hatóságok[1b];
h) a 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott SSM;
i) az ESZT;
j) a 806/2014/EU rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott nemzeti szanálási hatóságok.
E cikk alkalmazásában a „pénzügyi intézmény” az 1092/2010/EU rendelet 2. cikkének a) pontjában meghatározott „pénzügyi intézmény”.
(2) Az információcsere iránti megkeresésben megfelelően meg kell jelölni azt az uniós jog szerinti jogalapot, amely lehetővé teszi az adatkérő hatóság számára, hogy az információkat pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól beszerezze. Az adatkérő hatóságra és az adatmegosztó hatóságra a 70. és a 71. cikkben, valamint a pénzügyi intézmény és az adatkérő hatóság közötti adatmegosztásra, továbbá a pénzügyi intézmény és az adatmegosztó hatóság közötti adatmegosztásra alkalmazandó ágazati jogszabályokban megállapított szakmai titoktartási és adatvédelmi rendelkezések vonatkoznak. Az adatmegosztó hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztat minden egyes érintett pénzügyi intézményt az ilyen információcseréről, kivéve, ha az információkat anonimizálták, módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas információk védelme érdekében.
(3) Az (1), (1a) és a (2) bekezdést azokra az információkra is alkalmazni kell, amelyeket az adatmegosztó hatóság a pénzügyi intézménytől, vagy más hatóságoktól kapott, és amelyeken az adatmegosztó hatóság ezt követően minőség-ellenőrzéseket végzett, vagy amelyeket az adatmegosztó hatóság más módon feldolgozott.
(4) Az (1), (1a), (2) és a (3) bekezdésben említett információk megosztása céljából a Hatóság és az egyéb hatóságok egyetértési megállapodásokat kötnek az információcsere módozatainak meghatározása céljából. E hatóságok meghatározzák az ilyen megosztott adatok gyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges erőforrások közös használatára vonatkozó szabályokat is, feltéve, hogy azok megfelelnek az adatvédelemre, a szellemi tulajdonra és a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályoknak. Az egyetértési megállapodások az összes érintett hatóság közötti megállapodás alapján egységes formátumot követnek, amelyet szükség esetén az egyes hatóságokra vonatkozó esetleges különleges működési feltételekhez igazítanak.
(5) Az (1)–(4) bekezdés nem érinti a szellemi tulajdonjogok védelmét, és nem akadályozhatja vagy korlátozhatja a más uniós jogszabályok rendelkezéseivel összhangban történő információcserét a Hatóság és más hatóságok ▌között. Amennyiben az ebben a cikkben említett rendelkezések ütköznek más uniós jogszabályok azon rendelkezéseivel, amelyek a más hatóságok közötti ▌információcserét szabályozzák, a más uniós jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(6) Az uniós jogban az információk megosztására vonatkozóan meghatározott egyéb kötelezettségek sérelme nélkül, a Hatóság és az illetékes hatóságok indokolt kérésre, eseti alapon megoszthatják a Bizottsággal ▌azokat az információkat, amelyeket a pénzügyi intézmények az uniós jog szerinti kötelezettségeik alapján jelentettek feléjük, olyan formában, amely nem teszi lehetővé az egyes szervezetek azonosítását, és nem tartalmaz személyes adatokat. Az ilyen információkat benyújtó hatóságokat megfelelő módon tájékoztatni kell a végrehajtott megosztásról.
(7) A Hatóság és az illetékes hatóságok a feladataik ellátása során szerzett információkhoz hozzáférést biztosíthatnak azok kutatási és innovációs célokra történő további felhasználása céljából az olyan pénzügyi intézmények, kutatók és egyéb szervezetek számára, amelyeknek az ilyen információkhoz jogos érdeke fűződik, feltéve, hogy a Hatóság megbizonyosodott arról, hogy a következők mindegyike teljesül:
a) az információkat anonimizálták oly módon, hogy az érintett vagy a pénzügyi intézmény nem vagy már nem azonosítható;
b) az információkat módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas üzleti információk – többek között üzleti titkok vagy szellemitulajdon-jogok hatálya alá tartozó tartalmak – védelme érdekében.
c) azok a felek, akik hozzáférést kaptak, bizonyították, hogy rendelkeznek a bizalmas információk védelméhez szükséges technikai eszközökkel, vagyis rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyek teljes mértékben biztosítani képesek a magánélet és a titoktartás védelmét.
Egy másik hatóságtól kapott információ ezen az alapon csak az információt eredetileg megszerző hatóság beleegyezésével osztható meg.
(7a) A Hatóság és az illetékes hatóságok [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 1 évvel]-ig jelentést tesznek a Bizottságnak az ágazati szabályozások minden olyan jogi akadályáról, amely bármilyen módon akadályozza őket abban, hogy információt cseréljenek más hatóságokkal vagy más szervezetekkel. A jelentés kitérhet továbbá a nem lényeges, elavult, párhuzamos vagy másképpen irreleváns jelentéstételi követelményekre, valamint a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok jelentéstételi követelményei közötti összhang biztosítására irányuló javaslatokat tartalmazhat.
E jelentés alapján, valamint kellően figyelembe véve a szellemi tulajdonjogok védelmét, továbbá a szakmai titoktartásra és az adatvédelemre vonatkozó kötelezettségeket, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 2 évvel]-ig felszámolja az ágazati jogszabályokban szereplő ilyen jogi akadályokat a hatóságok közötti és más szervezetekkel folytatott információcsere előmozdítása érdekében.”;
(4a) A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„35b. cikk
Egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozása
(1) [E módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 2 évvel]-ig a Hatóság a többi hatósággal és a KBER-rel szoros együttműködésben jelentést készít az egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozásának technikai részleteiről, valamint ütemtervet készít az EFH-k által az ágazataikban a jelentéstétel integrálására irányulóan végzett munka alapján, amelybe belefoglalja a költségek és hasznok értékelését. E jelentés alkalmazásában az egységes integrált jelentéstételi rendszer a következőket tartalmazza:
a) közös adatszótár a jelentéstételi követelmények és az adatok szabványosítása következetességének és egyértelműségének biztosítása érdekében;
b) a jelentéstételi és közzétételi követelmények, az összegyűjtött adatok és az azokat őrző hatóságok leírásának közös adattára;
c) központi adattér, beleértve az információgyűjtés és -csere technikai kialakítását; valamint
d) állandó egyedüli kapcsolattartó pont a szervezetek számára a kettős, a felesleges vagy az elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények jelzésére.
A Bizottsággal szoros együttműködésben a jelentéshez mellékelik a teljes pénzügyi hatásra vonatkozó becslést.
A Bizottság [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 3 évvel]-ig adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozásához szükséges pénzügyi, humán- és informatikai erőforrások biztosítása érdekében.
A Hatóság a többi hatósággal együtt [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 3 évvel]-ig létrehozza az egységes integrált jelentéstételi rendszert.” ”
(4b) A 36. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(2) A Hatóság a Központi Bankok Európai Rendszerével, a Bizottsággal, a nemzeti illetékes hatóságokkal és a nemzeti statisztikai hatóságokkal együtt szoros együttműködésben dolgozik az ERKT-val azáltal, hogy megosztja vele a feladatai teljesítéséhez szükségesinformációkat és elemzéseket.
A Hatóság az ERKT-val és az EKB-val együtt összehangolja a pénzügyi stabilitást fenyegető rendszerszintű kockázatok észlelésére, nyomon követésére, megelőzésére és csökkentésére irányuló erőfeszítéseit.
A Hatóság az 1092/2010/EU rendelet 15. cikke (1)–(5) bekezdésében meghatározottak szerint teljesíti a felvázolt adatmegosztási rendelkezéseket.
A Hatóság az ERKT-vel együttműködésben megfelelő belső eljárásokat dolgoz ki a különösen az egyes pénzügyi intézményekkel kapcsolatos bizalmas információk továbbítására.
(5) az 54. cikk (2) bekezdése a következő francia bekezdéssel egészül ki:
„ — jelentéstételi és közzétételi követelmények és pénzügyi intézményektől való információgyűjtés.
(6) a 70. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem akadályozza a Hatóságot abban, hogy e rendelettel és a pénzügyi piaci szereplőkre alkalmazandó egyéb uniós jogszabályokkal összhangban információcserét folytasson a 35a. cikk (1b) bekezdésében meghatározott egyéb hatóságokkal.”
4a. cikk
A 806/2014/EU rendelet módosítása
A 806/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:
(1) A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:
„34a. cikk
A hatóságok közötti és a más szervezetekkel folytatott információcsere
(1) A Testület és a nemzeti szanálási hatóságok eseti alapon vagy rendszeresen megosztják más hatóságokkal azokat az információkat, amelyeket a pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól szereztek, amennyiben kérelmező hatóság küldetéséből, célkitűzéseiből, feladataiból és hatásköréből adódóan, vagy a vonatkozó uniós joggal összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az információkat beszerezze.
Az e bekezdés első albekezdésében említett információk megosztása céljából a Testület vagy a nemzeti szanálási hatóságok létrehozását követően a 34b. cikkben említett egységes integrált jelentéstételi rendszert használják.
(2) A Testület és a nemzeti szanálási hatóságok olyan információkat kérnek a többi hatóságtól, amelyeket egyébként a pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól kérnének, amennyiben mindkét alábbi feltétel teljesül:
a) küldetéseik, célkitűzéseik, feladataik és hatásköreik alapján vagy a vonatkozó uniós joggal összhangban jogosultak ezen információk megszerzésére;
b) ezeket az információkat a többi hatóság közül legalább egy megszerezte.
Az első albekezdés nem érinti a Testület és a nemzeti szanálási hatóságok azon lehetőségét, hogy megszerezzék a kért információkat a pénzügyi intézményektől vagy egyéb illetékes hatóságoktól, amennyiben a másik hatóság operatív okokból nem tudja megosztani az adatokat.
Annak megállapítása céljából, hogy az első albekezdés b) pontjában említett feltétel teljesül-e, a Testület a 34b. cikkben említett egységes integrált jelentéstételi rendszert használja annak létrehozását követően.
3. E cikk és a 34b. cikk alkalmazásában az „egyéb (másik) hatóság” a következő hatóságok bármelyike:
a) az európai felügyeleti hatóságok;
b) az ERKT;
c) az 1093/2010/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;
d) az 1094/2010/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;
e) az 1095/2010/EU rendelet 4. cikkének 3. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;
f) az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott AMLA[1a];
g) az (EU)…/… európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott hatóságok[1b];
h) a 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott SSM;
i) a 3. cikk 3. bekezdésében meghatározott nemzeti szanálási hatóságok.
E cikk alkalmazásában „pénzügyi intézmény” az 1092/2010/EU rendelet 2. cikkének a) pontjában meghatározott „pénzügyi intézmény”.
(4) Az információcsere iránti megkeresésben megfelelően meg kell jelölni azt az uniós jog szerinti jogalapot, amely lehetővé teszi az adatkérő hatóság számára, hogy az információkat pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól beszerezze. Az adatkérő hatóságra és az adatmegosztó hatóságra a 88. és a 89. cikkben, valamint a pénzügyi intézmény és az adatkérő hatóság közötti adatmegosztásra, továbbá a pénzügyi intézmény és az adatmegosztó hatóság közötti adatmegosztásra alkalmazandó ágazati jogszabályokban megállapított szakmai titoktartási és adatvédelmi rendelkezések vonatkoznak. Az adatmegosztó hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztat minden egyes érintett pénzügyi intézményt az ilyen információcseréről, kivéve, ha az információkat anonimizálták, módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas információk védelme érdekében.
(5) Az (1), a (2) és a (4) bekezdést azokra az információkra is alkalmazni kell, amelyeket az adatmegosztó hatóság a pénzügyi intézménytől, vagy más hatóságtól kapott, és amelyeken az adatmegosztó hatóság ezt követően minőség-ellenőrzéseket végzett, vagy amelyeket az adatmegosztó hatóság más módon feldolgozott.
(6) Az (1), a (2), a (4) és az (5) bekezdésben említett információk megosztása céljából a Testület és az egyéb hatóságok egyetértési megállapodásokat köthetnek az információcsere módozatainak meghatározása céljából. E hatóságok meghatározzák az ilyen megosztott adatok gyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges erőforrások közös használatára vonatkozó szabályokat is, feltéve, hogy azok megfelelnek az adatvédelemre, a szellemi tulajdonra és a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályoknak. Az egyetértési megállapodások az összes érintett hatóság közötti megállapodás alapján egyszerű és egységes formátumot követnek, amelyet szükség esetén az egyes hatóságokra esetlegesen vonatkozó különleges működési feltételekhez igazítanak.
(7) Az (1)–(6) bekezdés nem érinti a szellemi tulajdonjogok védelmét, és nem akadályozhatja vagy korlátozhatja a más uniós jogszabályok rendelkezéseivel összhangban történő információcserét a Testület és más hatóságok között. Amennyiben az ebben a cikkben említett rendelkezések ütköznek az e rendelet vagy más uniós jogszabályok azon rendelkezéseivel, amelyek az egyéb hatóságok közötti információcserét szabályozzák, a más uniós jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(8) Az uniós jogban az információk megosztására vonatkozóan meghatározott egyéb kötelezettségek sérelme nélkül, a Testület és a nemzeti szanálási hatóságok indokolt kérésre, eseti alapon megoszthatják a Bizottsággal azokat az információkat, amelyeket a pénzügyi intézmények az uniós jog szerinti kötelezettségeik alapján jelentettek feléjük, olyan formában, amely nem teszi lehetővé az egyes szervezetek azonosítását, és nem tartalmaz személyes adatokat. Az ilyen információkat benyújtó hatóságokat megfelelő módon tájékoztatni kell a végrehajtott megosztásról.
(9) A Testület és a nemzeti szanálási hatóságok a feladataik ellátása során szerzett információkhoz hozzáférést biztosíthatnak azok kutatási és innovációs célokra történő további felhasználása céljából az olyan pénzügyi intézmények, kutatók és egyéb szervezetek számára, amelyeknek az ilyen információkhoz jogos érdeke fűződik, feltéve, hogy a Testület megbizonyosodott arról, hogy a következők mindegyike teljesül:
a) az információkat anonimizálták oly módon, hogy az érintett vagy a pénzügyi intézmény nem vagy már nem azonosítható;
b) az információkat módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas üzleti információk – többek között üzleti titkok vagy szellemitulajdon-jogok hatálya alá tartozó tartalmak – védelme érdekében;
c) azok a felek, akik hozzáférést kaptak, bizonyították, hogy rendelkeznek a bizalmas információk védelméhez szükséges technikai eszközökkel, vagyis rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyek teljes mértékben biztosítani képesek a magánélet és a titoktartás védelmét.
Egy másik hatóságtól kapott információ ezen az alapon csak az információt eredetileg megszerző hatóság beleegyezésével osztható meg.”;
(10) A Testület és a nemzeti szanálási hatóságok [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 1 évvel]-ig jelentést tesznek a Bizottságnak az ágazati szabályozások minden olyan jogi akadályáról, amely bármilyen módon akadályozza a Testületet abban, hogy információt cseréljen más hatóságokkal vagy más szervezetekkel. A jelentés kitérhet továbbá a nem lényeges, elavult, párhuzamos vagy másképpen irreleváns jelentéstételi követelményekre, valamint a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok jelentéstételi követelményei közötti összhang biztosítására irányuló javaslatokat tartalmazhat.
E jelentés alapján, valamint kellően figyelembe véve a szellemi tulajdonjogok védelmét, továbbá a szakmai titoktartásra és az adatvédelemre vonatkozó kötelezettségeket, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 2 évvel]-ig felszámolja az ágazati jogszabályokban szereplő ilyen jogi akadályokat a hatóságok közötti és más szervezetekkel folytatott információcsere előmozdítása érdekében.
34b. cikk
Egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozása
(1) [E módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 2 évvel]-ig a Testület a többi hatósággal szoros együttműködésben jelentést készít az egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozásának technikai részleteiről, valamint ütemtervet készít az EFH-k által az ágazataikban jelentéstétel integrálására irányulóan végzett munka alapján, amelybe belefoglalja a költségek és hasznok értékelését. E jelentés alkalmazásában az egységes integrált jelentéstételi rendszer a következőket tartalmazza:
a) közös adatszótár a jelentéstételi követelmények és az adatok szabványosítása következetességének és egyértelműségének biztosítása érdekében;
b) a jelentéstételi és közzétételi követelmények, az összegyűjtött adatok és az azokat őrző hatóságok leírásának közös adattára;
c) központi adattér, beleértve az információgyűjtés és -csere technikai kialakítását; valamint
d) állandó egyedüli kapcsolattartó pont a szervezetek számára a kettős, a felesleges vagy az elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények jelzésére.
(2) A Bizottsággal szoros együttműködésben a jelentéshez mellékelik a teljes pénzügyi hatásra vonatkozó becslést.
A Bizottság [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 3 évvel]-ig adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozásához szükséges pénzügyi, humán- és informatikai erőforrások biztosítása érdekében.
A Testület a többi hatósággal együtt [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 3 évvel]-ig létrehozza az egységes integrált jelentéstételi rendszert.” ”
4b. cikk
A Pénzmosás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozásáról szóló
(EU) …/… rendelet[1a] a következőképpen módosul:
(1) A 10. cikk (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
„d) felülvizsgálja a Bizottság által elfogadott vonatkozó szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardok és a Hatóság által kibocsátott iránymutatások és ajánlások alkalmazását, és szükség esetén módosításokat javasol, az adatok használhatóságának és minőségének fenntartása mellett, a következők érdekében:
- a felesleges vagy elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények megszüntetése;
- arányos és egységes jelentéstételi és közzétételi követelmények biztosítása;
- a költségek minimalizálása;
- a szabályozási hiányosságok kezelése; ”
(2) A 16. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Mielőtt e cikkel összhangban adatokat kérne, valamint a pénzügyi intézmények beszámolási kötelezettségeinek megkettőzését elkerülendő, a Hatóság figyelembe veszi a 16a. cikk (3) bekezdésében említett más hatóságok által gyűjtött információkat, továbbá az európai statisztikai rendszer és a Központi Bankok Európai Rendszere által előállított és közzétett valamennyi rendelkezésre álló és a tárgyhoz tartozó statisztikát.”
(3) a szöveg a következő cikkel egészül ki:
„16a. cikk
A hatóságok közötti és a más szervezetekkel folytatott információcsere
(1) A Hatóság és a felügyeleti hatóságok eseti alapon vagy rendszeresen megosztják más hatóságokkal azokat az információkat, amelyeket a kötelezett szolgáltatóktól vagy más illetékes hatóságoktól szereztek, amennyiben a kérelmező hatóság küldetéséből, célkitűzéseiből, feladataiból és hatásköréből adódóan hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az információkat beszerezze.
Az e bekezdés első albekezdésében említett információk megosztása céljából a Hatóság vagy a felügyeleti hatóság létrehozását követően a 16b. cikkben említett egységes integrált jelentéstételi rendszert használja.
(2) A Hatóság és a felügyeleti hatóságok mindegyike számára lehetővé kell tenni, hogy a többi hatóságtól olyan információkat kérjenek, amelyeket egyébként a kötelezett szolgáltatóktól vagy más illetékes hatóságoktól kérne, amennyiben mindkét alábbi feltétel teljesül:
a) küldetéseik, célkitűzéseik, feladataik és hatásköreik alapján vagy a vonatkozó uniós joggal összhangban jogosultak ezen információk megszerzésére;
b) ezeket az információkat a többi hatóság közül legalább egy megszerezte.
Az első albekezdés nem érinti a Hatóság és az illetékes hatóságok azon lehetőségét, hogy megszerezzék a kért információkat a pénzügyi intézményektől vagy egyéb illetékes hatóságoktól, amennyiben a másik hatóság operatív okokból nem tudja megosztani az adatokat.
Annak megállapítása céljából, hogy az első albekezdés b) pontjában említett feltétel teljesül-e, a Hatóság vagy a felügyeleti hatóságok létrehozását követően a 16b. cikkben említett egységes integrált jelentéstételi rendszert használja.
(3) E cikk és a 16. cikk (3a) bekezdésének alkalmazásában az „egyéb (másik) hatóság” a következő hatóságok bármelyike:
a) az európai felügyeleti hatóságok;
b) az ERKT;
c) az 1093/2010/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;
d) az 1094/2010/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;
e) az 1095/2010/EU rendelet 4. cikkének 3. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;
f) az (EU)…/… európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott hatóságok[1a];
g) az 575/2013/EU rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott illetékes nemzeti hatóságok;
h) az ESZT;
i) a 806/2014/EU rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott nemzeti szanálási hatóságok;
j) a 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott SSM;
E cikk alkalmazásában a „pénzügyi intézmény” az 1092/2010/EU rendelet 2. cikkének a) pontjában meghatározott „pénzügyi intézmény”.
(4) Az információcsere iránti megkeresésben megfelelően meg kell jelölni azt az uniós jog szerinti jogalapot, amely lehetővé teszi az adatkérő hatóság számára, hogy az információkat a kötelezett szolgáltatóktól vagy más illetékes hatóságoktól beszerezze. Az adatkérő hatóságra és az adatmegosztó hatóságra a 75. és a 84. cikkben, valamint a kötelezett szerv és az adatkérő hatóság közötti adatmegosztásra, továbbá a kötelezett szerv és az adatmegosztó hatóság közötti adatmegosztásra alkalmazandó ágazati jogszabályokban megállapított szakmai titoktartási és adatvédelmi rendelkezések vonatkoznak. Az adatmegosztó hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztat minden egyes érintett kötelezett szervet az ilyen információcseréről, kivéve, ha az információkat a bizalmas információk védelme érdekében anonimizálták, módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték.
(5) Az (1), a (2) és a (4) bekezdést azokra az információkra is alkalmazni kell, amelyeket az adatmegosztó hatóság a kötelezett szervtől, vagy a másik hatóságtól kapott, és amelyeken az adatmegosztó hatóság ezt követően minőség-ellenőrzéseket végzett, vagy amelyeket az adatmegosztó hatóság más módon feldolgozott.
(6) Az (1), a (2), a (4) és az (5) bekezdésben említett információk megosztása céljából a Hatóság és az egyéb hatóságok egyetértési megállapodásokat köthetnek az információcsere módozatainak meghatározása céljából. E hatóságok meghatározzák az ilyen megosztott adatok gyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges erőforrások közös használatára vonatkozó szabályokat is, feltéve, hogy azok megfelelnek az adatvédelemre, a szellemi tulajdonra és a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályoknak. Az egyetértési megállapodások az összes érintett hatóság közötti megállapodás alapján egységes formátumot követnek, amelyet szükség esetén az egyes hatóságokra vonatkozó esetleges különleges működési feltételekhez igazítanak.
(7) Az (1)–(6) bekezdés nem érinti a szellemi tulajdonjogok védelmét, és nem akadályozhatja vagy korlátozhatja a más uniós jogszabályok rendelkezéseivel összhangban történő információcserét a Hatóság és más hatóságok között. Amennyiben az ebben a cikkben említett rendelkezések ütköznek az e rendelet vagy más uniós jogszabályok azon rendelkezéseivel, amelyek az egyéb hatóságok közötti információcserét szabályozzák, a más uniós jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(8) Az uniós jogban az információk megosztására vonatkozóan meghatározott egyéb kötelezettségek sérelme nélkül, a Hatóság és a felügyeleti hatóságok indokolt kérésre, eseti alapon megoszthatják a Bizottsággal azokat az információkat, amelyeket a kötelezett szervek az uniós jog szerinti kötelezettségeik alapján jelentettek feléjük, olyan formában, amely nem teszi lehetővé az egyes szervezetek azonosítását, és nem tartalmaz személyes adatokat. Az ilyen információkat benyújtó hatóságokat megfelelő módon tájékoztatni kell a végrehajtott megosztásról.
(9) A Hatóság és a felügyeleti hatóságok a feladataik ellátása során szerzett információkhoz hozzáférést biztosíthatnak azok kutatási és innovációs célokra történő további felhasználása céljából az olyan kötelezett szervek, kutatók és egyéb szervezetek számára, amelyeknek az ilyen információkhoz jogos érdeke fűződik, feltéve, hogy a Hatóság vagy a felügyeleti hatóságok megbizonyosodtak arról, hogy a következők mindegyike teljesül:
a) az információkat anonimizálták oly módon, hogy az érintett vagy a kötelezett szerv nem vagy már nem azonosítható;
b) az információkat módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas üzleti információk – többek között üzleti titkok vagy szellemitulajdon-jogok hatálya alá tartozó tartalmak – védelme érdekében;
c) azok a felek, akik hozzáférést kaptak, bizonyították, hogy rendelkeznek a bizalmas információk védelméhez szükséges technikai eszközökkel, vagyis rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyek teljes mértékben biztosítani képesek a magánélet és a titoktartás védelmét.
Egy másik hatóságtól kapott információ ezen az alapon csak az információt eredetileg megszerző hatóság beleegyezésével osztható meg.
(10) A Hatóság és a felügyeleti hatóságok [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 1 évvel]-ig jelentést tesznek a Bizottságnak az ágazati szabályozások minden olyan jogi akadályáról, amely bármilyen módon akadályozza őket abban, hogy információt cseréljenek más hatóságokkal vagy más szervezetekkel. A jelentés kitérhet továbbá a nem lényeges, elavult, párhuzamos vagy másképpen irreleváns jelentéstételi követelményekre, valamint a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok jelentéstételi követelményei közötti összhang biztosítására irányuló javaslatokat tartalmazhat.
E jelentés alapján, valamint kellően figyelembe véve a szellemi tulajdonjogok védelmét, továbbá a szakmai titoktartásra és az adatvédelemre vonatkozó kötelezettségeket, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 2 évvel]-ig felszámolja az ágazati jogszabályokban szereplő ilyen jogi akadályokat a hatóságok közötti és más szervezetekkel folytatott információcsere előmozdítása érdekében.
(4) a szöveg a következő cikkel egészül ki:
„16b. cikk
Egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozása
(1) [E módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 2 évvel]-ig a Hatóság és a felügyeleti hatóságok a többi hatósággal és a KBER-rel szoros együttműködésben jelentést készítenek az egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozásának technikai részleteiről, valamint ütemtervet készítenek az EFH-k által az ágazataikban a jelentéstétel integrálására irányulóan végzett munka alapján, amelybe belefoglalják a költségek és hasznok értékelését. E jelentés alkalmazásában az egységes integrált jelentéstételi rendszer a következőket tartalmazza:
a) közös adatszótár a jelentéstételi követelmények és az adatok szabványosítása következetességének és egyértelműségének biztosítása érdekében;
b) a jelentéstételi és közzétételi követelmények, az összegyűjtött adatok és az azokat őrző hatóságok leírásának közös adattára;
c) központi adattér, beleértve az információgyűjtés és -csere technikai kialakítását; valamint
d) állandó egyedüli kapcsolattartó pont a szervezetek számára a kettős, a felesleges vagy az elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények jelzésére.
(2) A Bizottsággal szoros együttműködésben a jelentéshez mellékelik a teljes pénzügyi hatásra vonatkozó becslést.
A Bizottság [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 3 évvel]-ig adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozásához szükséges pénzügyi, humán- és informatikai erőforrások biztosítása érdekében.
A Hatóság a többi hatósággal együtt [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 3 évvel]-ig létrehozza az egységes integrált jelentéstételi rendszert.” ”
(5) A 44. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
„A Hatóság véleménye nem korlátozódhat a folyamatban lévő jogalkotási eljárásokra. A Hatóság a véleményeiben adott esetben a hatályos jogalkotási aktusok módosítását is javasolhatja, beleértve az alábbiakat is:
a) a felesleges vagy elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények megszüntetése az uniós jogszabályok vagy az uniós jog tagállamok általi nemzeti átültetése tekintetében;
b) következetes jelentéstételi és közzétételi követelmények biztosítása az ágazatspecifikus és ágazatközi jogszabályok tekintetében;
c) a beszámolási és közzétételi követelmények arányosságának biztosítása a beszámolót készítő gazdálkodó szervezet jellege, mérete és összetettsége tekintetében;
d) annak biztosítása, hogy a jelentéstételi és közzétételi követelményeknek való megfelelés arányban álljon a Hatóság feladatainak és célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges hozzáadott értékkel.
Az első albekezdésben említett hatályos jogalkotási aktusokra vonatkozó vélemények céljából a Hatóság célzott konzultáció keretében kellően figyelembe veszi az összes érdekelt fél észrevételeit. A Bizottság e vélemények alapján adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
5. cikk
Az (EU) 2021/523 rendelet módosításai
Az (EU) 2021/523 rendelet a következőképpen módosul:
(-1) a 8. cikk (6) bekezdésének bevezető szakasza helyébe a következő szöveg lép:
„A Bizottság fenntarthatósági iránymutatást dolgoz ki, amely az uniós környezetvédelmi és társadalmi célkitűzésekkel és normákkal összhangban – és megfelelően figyelembe véve a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet, valamint az infrastrukturális projektek típusai közötti különbségeket – lehetővé teszi a következőket:”
(-1a) a 13. cikk (7) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„A végrehajtó partner és a végső kedvezményezett vagy a pénzügyi közvetítő vagy a 16. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egyéb szervezet közötti, a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett uniós garancia keretében kötött szerződéseket 2026. augusztus 31-ig kell aláírni. Egyéb esetekben a végrehajtó partner és a végső kedvezményezett vagy a pénzügyi közvetítő vagy a 16. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egyéb szervezet közötti szerződéseket 2028. december 31-ig kell aláírni.”
(-1b) a 17. cikk (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„h) az uniós garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó pénzügyi és operatív jelentéstétel és nyomon követés, biztosítva az arányosságot a jelentéstételi és nyomonkövetési követelmények tekintetében, valamint minimalizálva az összes érdekelt fél és végső kedvezményezett költségeit az InvestEU vonatkozó célkitűzéseinek veszélyeztetése nélkül;
(1) A 28. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(4) A végrehajtó partnerek évente egyszer jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekről, az uniós komponens és adott esetben a tagállami komponens szerint lebontva. Minden egyes végrehajtó partner annak a tagállamnak is benyújtja a tagállami komponensre vonatkozó információkat, amelynek a komponensét végrehajtja. A jelentés tartalmazza az uniós garancia igénybevételére vonatkozó követelményeknek és az e rendelet III. mellékletében meghatározott fő teljesítménymutatóknak való megfelelés értékelését. A jelentés továbbá működési, statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat tartalmaz az egyes finanszírozási vagy beruházási műveletekre vonatkozóan, valamint a várható pénzforgalom becslését a komponensek, szakpolitikai keretek, továbbá az InvestEU Alap szintjén. Az EBB csoport és adott esetben más végrehajtó partnerek által készített jelentés az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletek végrehajtása során felmerült beruházási akadályokra vonatkozó információkat is tartalmaz. A jelentések tartalmazzák a végrehajtó partnerek által a költségvetési rendelet 155. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján nyújtandó információkat.”
5a. cikk
Az 1024/2013/EU tanácsi rendelet módosításai
[Az e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 3 hónappal]-ig a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be a Tanácsnak az 1092/2010/EU, az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU, az 1095/2010/EU, a 806/2014/EU és az (EU)... rendelet[1a] módosításainak az 1024/2013/EU tanácsi rendelettel való összehangolása érdekében.
6. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben,
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK VAGY SZEMÉLYEK, AMELYEKTŐL, ILLETVE AKIKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT
Az eljárási szabályzat I. mellékletének 8. cikke értelmében az előadó kijelenti, hogy az alábbi szervezetektől vagy személyektől kapott észrevételeket a jelentéstervezet és a jelentés elkészítése során, egészen a jelentés bizottsági ülésen történő elfogadásáig:
Szervezet és/vagy személy |
Cassa Depositi e Prestiti SpA |
European Banking Authority (EBA) |
European Commission |
European Economic and Social Committee (EESC) |
European Insurance and Occupational Pensions Authority (EIOPA) |
European Investment Bank (EIB) |
European Long-Term Investors Association a.i.s.b.l. |
European Securities and Markets Authority (ESMA) |
European Systemic Risk Board (ESRB) |
German Insurance Association |
Insurance Ireland |
The European Association of Paritarian Institutions |
A következő felsorolás az előadó kizárólagos felelősségi körében készült.
ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
Cím |
Az 1092/2010/EU, az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU, az 1095/2010/EU és az (EU) 2021/523 rendeletnek a pénzügyi szolgáltatások és a beruházástámogatás területére vonatkozó egyes jelentéstételi követelmények tekintetében történő módosítása |
|||
Hivatkozások |
COM(2023)0593 – C9-0383/2023 – 2023/0363(COD) |
|||
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
17.10.2023 |
|
|
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
ECON 20.11.2023 |
|
|
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottságok A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
BUDG 20.11.2023 |
JURI 20.11.2023 |
AFCO 20.11.2023 |
|
Nem nyilvánított véleményt A határozat dátuma |
BUDG 24.10.2023 |
JURI 29.11.2023 |
AFCO 25.10.2023 |
|
Előadók A kijelölés dátuma |
Othmar Karas 25.10.2023 |
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban |
28.11.2023 |
11.1.2024 |
|
|
Az elfogadás dátuma |
29.1.2024 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
33 1 0 |
||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Rasmus Andresen, Isabel Benjumea Benjumea, Gilles Boyer, Engin Eroglu, Markus Ferber, Jonás Fernández, Eero Heinäluoma, Danuta Maria Hübner, Stasys Jakeliūnas, Othmar Karas, Ondřej Kovařík, Aurore Lalucq, Philippe Lamberts, Aušra Maldeikienė, Pedro Marques, Csaba Molnár, Siegfried Mureşan, Luděk Niedermayer, Eva Maria Poptcheva, Evelyn Regner, Dorien Rookmaker, Alfred Sant, Joachim Schuster, Irene Tinagli, Johan Van Overtveldt |
|||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok |
Niels Fuglsang, Chris MacManus, Johan Nissinen, Jessica Polfjärd, Laurence Sailliet |
|||
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk (7) bekezdés) |
Karolin Braunsberger-Reinhold, Carlos Coelho, Maria-Manuel Leitão-Marques, Wolfram Pirchner |
|||
A benyújtás dátuma |
2.2.2024 |
|||
NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
33 |
+ |
ECR |
Johan Nissinen, Johan Van Overtveldt |
PPE |
Isabel Benjumea Benjumea, Karolin Braunsberger-Reinhold, Carlos Coelho, Markus Ferber, Danuta Maria Hübner, Othmar Karas, Aušra Maldeikienė, Siegfried Mureşan, Luděk Niedermayer, Wolfram Pirchner, Jessica Polfjärd, Laurence Sailliet |
Renew |
Gilles Boyer, Engin Eroglu, Ondřej Kovařík, Eva Maria Poptcheva |
S&D |
Jonás Fernández, Niels Fuglsang, Eero Heinäluoma, Aurore Lalucq, Maria-Manuel Leitão-Marques, Pedro Marques, Csaba Molnár, Evelyn Regner, Alfred Sant, Joachim Schuster, Irene Tinagli |
The Left |
Chris MacManus |
Verts/ALE |
Rasmus Andresen, Stasys Jakeliūnas, Philippe Lamberts |
1 |
- |
ECR |
Dorien Rookmaker |
0 |
0 |
|
|
Jelmagyarázat:
+ : mellette
- : ellene
0 : tartózkodás
- [1] [HL C 0, 0.0.0000, 0. o. /a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
- [2] [HL C 0, 0.0.0000, 0. o. /a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
- [3] HL C […]., […], […]. o.
- [*] Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.
- [4] HL C […]., […], […]. o.
- [5] HL C […]., […], […]. o.
- [6] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 26.3.2021., 30. o.).
- [7] Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1092/2010/EU rendelete a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról (HL L 331., 2010.12.15., 1. o.).
- [8] Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).
- [9] Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).
- [10] Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).
- [7a] Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.).
- [7b] Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a szövegbe a 2021/0240(COD) dokumentumban (a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat – COM(2021) 421 final) szereplő irányelv számát, és illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.
- [7c] A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).
- [11] COM(2023)168.
- [12] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/868 rendelete (2022. május 30.) az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról (adatkormányzási rendelet) (HL L 152., 2022.6.3., 1. o.).
- [1a] Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a szövegbe a 2021/0240(COD) dokumentumban (a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat – COM(2021) 421 final) szereplő irányelv számát, és illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.
- [1b] Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a szövegbe a 2021/0250(COD) dokumentumban (a hatodik pénzmosási irányelvről szóló javaslat – COM(2021) 423 final) szereplő irányelv számát, és illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.
- [1a] Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a szövegbe a 2021/0240(COD) dokumentumban (a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat – COM(2021) 421 final) szereplő irányelv számát, és illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.
- [(1b)] Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a szövegbe a 2021/0250(COD) dokumentumban (a hatodik pénzmosási irányelvről szóló javaslat – COM(2021) 423 final) szereplő irányelv számát, és illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.
- [1a] Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a szövegbe a 2021/0240(COD) dokumentumban (a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat – COM(2021) 421 final) szereplő irányelv számát, és illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.
- [1b] Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a szövegbe a 2021/0250(COD) dokumentumban (a hatodik pénzmosási irányelvről szóló javaslat – COM(2021) 423 final) szereplő irányelv számát, és illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.
- [1a] Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a szövegbe a 2021/0240(COD) dokumentumban (a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat – COM(2021) 421 final) szereplő irányelv számát, és illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.
- [1b] Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a szövegbe a 2021/0250(COD) dokumentumban (a hatodik pénzmosási irányelvről szóló javaslat – COM(2021) 423 final) szereplő irányelv számát, és illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.
- [1a] HL: Kérjük, illesszék be a szövegbe a 2021/0240(COD) dokumentumban (a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat – COM(2021) 421 final) szereplő irányelv számát, és illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.
- [1a] Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a szövegbe a 2021/0250(COD) dokumentumban (a hatodik pénzmosási irányelvről szóló javaslat – COM(2021) 423 final) szereplő irányelv számát, és illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.
- [1a] Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a szövegbe a 2021/0240(COD) dokumentumban (a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat – COM(2021) 421 final) szereplő irányelv számát, és illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.”