Jelentés - A9-0031/2024Jelentés
A9-0031/2024
Európai Parlament

JELENTÉS az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeiről – 2023. évi éves jelentés

5.2.2024 - (2023/2229(INI))

Költségvetési Bizottság
Előadó: David Cormand


Eljárás : 2023/2229(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A9-0031/2024
Előterjesztett szövegek :
A9-0031/2024
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :


PR_INI

TARTALOM

Oldal

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

INDOKOLÁS

MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK VAGY SZEMÉLYEK, AMELYEKTŐL, ILLETVE AKIKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

 



 

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeiről – 2023. évi éves jelentés

(2023/2229(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 3. cikkére,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15., 126., 174., 175., 177., 208., 209., 271., 308. és 309. cikkére, valamint a Szerződésekhez csatolt, az Európai Beruházási Bank (EBB) alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvre,

– tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 41–43. cikkére,

– tekintettel az EBB 2016. október 7-i sajtóközleményére, amelyben jóváhagyja a Párizsi Megállapodás európai uniós ratifikálását,

– tekintettel az EBB műveleteinek értékeléséről szóló 2022. évi tevékenységi jelentésre és a 2023–2025-ös munkaprogramra, amelyeket 2023. március 3-án tettek közzé,

– tekintettel az EBB-csoport 2018. november 13-án közzétett, panaszkezelési mechanizmussal kapcsolatos eljárásaira,

– tekintettel az EBB „Az EBB energiahitel-nyújtási politikája” című, 2023. május 8-án közzétett kiadványára,

– tekintettel a 2021 és 2025 közötti időszakra szóló klímabanki ütemtervnek az EBB igazgatótanácsa által 2020. november 11-én történt elfogadására és az EBB 2020. november 15-i új klímastratégiájára,

– tekintettel az EBB-csoportnak a 2023 és 2025 közötti időszakra vonatkozó, 2023. február 2-án közzétett operatív tervére,

– tekintettel az EBB „Resilience and Renewal in Europe” [Reziliencia és megújulás Európában] című, 2023. február 28-án közzétett 2022/2023-as beruházási jelentésére,

– tekintettel az EBB-csoport „Biztonságos Európa” címmel 2023. február 2-án közzétett 2022. évi tevékenységi jelentésére,

– tekintettel az EBB éghajlat-politikai fellépést és környezeti fenntarthatóságot érintő, 2023. február 2-án közzétett 2023. évi áttekintő jelentésére,

– tekintettel az EBB 2022. november 14-én közzétett környezetvédelmi keretrendszerére,

– tekintettel az EBB-csoport 2023. szeptember 8-án közzétett 2022. évi vállalatirányítási jelentésére,

– tekintettel az EBB „Az EBB globális stratégiai ütemterve: uniós finanszírozás a fenntartható jövőért” című, 2023. november 29-i kiadványára,

– tekintettel az EBB-nek az igazságos átmenettel és a méltányos rezilienciával kapcsolatos, 2023. november 27-én közzétett megközelítésére,

– tekintettel az EBB-csoport 2023. augusztus 9-én közzétett, 2021. évi kockázatkezelési adatokról szóló jelentésére,

– tekintettel az EBB 2022–2023. évi éghajlati felmérésére,

– tekintettel az EBB-csoport 2022. február 2-án elfogadott, „Az EBB-csoport környezeti és szociális politikája” címmel közzétett környezeti és társadalmi fenntarthatósági keretére,

– tekintettel az „EIB Global – partnership, people, impact” [EBB Globál – partnerség, emberek, hatás] című, 2023. február 10-i EBB-kiadványra,

– tekintettel az EBB emberi jogokkal kapcsolatos megközelítésére, amelyet 2023. február 6-án tettek közzé,

– tekintettel az EBB „EIB Group activities in EU cohesion regions in 2022” [Az EBB csoport tevékenységei az EU kohéziós régióiban 2021-ben] című, 2023. június 29-i jelentésére,

– tekintettel az EBB csoport nemek közötti egyenlőségre és a nők gazdasági szerepvállalásának növelésére vonatkozó stratégiájára és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervére,

– tekintettel az EBB-csoport személyzetére vonatkozó, 2023. február 3-án közzétett magatartási kódexre,

– tekintettel az EBB-csoport könyvvizsgáló bizottságának 2021. november 30-án közzétett magatartási kódexére,

– tekintettel az EBB-csoport igazgatási bizottságának 2021. október 14-én közzétett magatartási kódexére,

– tekintettel a „The EIB Group PATH Framework – Version 1.1 October 2023 – Supporting counterparties on their pathways to align with the Paris Agreement” [Az EBB csoport PATH-keretrendszere – 2022. novemberi 1.2 verzió – A szerződő feleknek a Párizsi Megállapodáshoz való igazodás folyamatában nyújtott támogatás] című, 2023. november 27-i EBB-kiadványra,

– tekintettel az EBB Ukrajnára vonatkozó szolidaritási csomagjára, amelyet az EBB igazgatótanácsa 2022. március 4-én hagyott jóvá,

– tekintettel „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című, 2020. május 20-i bizottsági közleményre (COM(2020)0380),

– tekintettel „A termelőtől a fogyasztóig stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” című, 2020. május 20-i bizottsági közleményre (COM(2020)0381),

– tekintettel a „Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára – Uniós cselekvési terv: »Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé«” című, 2021. május 12-i bizottsági közleményre (COM(2021)0400),

– tekintettel „A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora” című, 2023. február 1-jei bizottsági közleményre (COM(2023)0062),

– tekintettel az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1],

– tekintettel az igazságos átmenet mechanizmus keretében biztosított közszektor-hitelezési eszközről szóló, 2021. július 14-i (EU) 2021/1229 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2],

– tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira,

– tekintettel az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank közötti, 2021 novemberében hatályba lépett háromoldalú megállapodásra,

– tekintettel az európai ombudsman által az EBB elnökéhez intézett, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdésekről szóló, 2016. július 22-i levélre és az EBB elnökének 2017. január 31-i válaszára,

– tekintettel az európai ombudsman által a 2252/2022/OAM. sz. ügyben 2023. november 20-án kiadott ajánlásokra,

– tekintettel az európai ombudsman által az 1251/2020/PB ügyben 2022. április 21-én kiadott ajánlásokra,

– tekintettel az európai ombudsman által az 1016/2021/KR ügyben 2022. július 27-én kiadott ajánlásokra,

– tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

– tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0031/2024),

A. mivel az EBB csoport az Európai Beruházási Bankból és az Európai Beruházási Alapból (EBA) áll, és a világ legnagyobb multilaterális pénzügyi intézménye, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik legnagyobb finanszírozója, amely a nemzetközi tőkepiacokon tevékenykedik, versenyképes feltételeket kínálva az ügyfeleknek és kedvező feltételeket biztosítva az uniós politikák és projektek támogatásához mind az Unión belül, mind azon kívül;

B. mivel az EUMSZ 309. cikke értelmében az EBB feladata, hogy hozzájáruljon az EU célkitűzéseinek eléréséhez;

C. mivel az EU éghajlat-politikai céljainak eléréséhez évi 1 billió EUR összegű beruházásra van szükség az EU-ban; mivel az EBB magántőke bevonása révén segíthet áthidalni a szakadékot;

D. mivel 2021 és 2027 között az InvestEU 26,2 milliárd EUR összegű garanciája a többéves pénzügyi keret és a NextGenerationEU tartalékképzésével együtt várhatóan több mint 372 milliárd EUR további magán- és állami beruházást mozgósít Európában, elsősorban a fenntartható infrastruktúra, a kutatás, az innováció és digitalizáció, a kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint a szociális beruházások és a készségek terén;

A szakpolitikák és műveletek áttekintése

1. megismétli, hogy az EBB mint a tagállamok tulajdonában lévő uniós közbank és az egyetlen olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, amely teljes mértékben a tagállamok tulajdonában van, teljes mértékben az uniós szakpolitikai célkitűzések által vezérelt és az uniós jogi normák hatálya alá tartozik, fontos szerepet játszik, mivel célja, hogy támogassa a társadalmi és gazdasági fellendülést, és az Unió célkitűzéseinek megvalósításához szükséges beruházásokat finanszírozzon;

2. nagyra értékeli, hogy az EBB mindig készen áll arra, hogy a változó uniós szakpolitikai követelményekhez igazítsa működését, és annak új irányt szabjon, miközben tiszteletben tartja hosszú távú céljait;

3. megismétli a tőkeemelésre irányuló felhívását, hogy az EBB több hosszú távú visszafizetendő pénzügyi támogatást és innovatív eszközt tehessen lehetővé; megjegyzi, hogy erre szükség van a méltányos, inkluzív és fenntartható növekedéshez, támogatva azokat a kulcsfontosságú reálgazdasági beruházásokat, amelyekre egyébként nem kerülne sor, és amelyek képesek maximalizálni az innovációs előnyöket olyan kulcsfontosságú uniós szakpolitikai területeken, mint a digitalizáció és a zöld átállás; megjegyzi, hogy ezeknek a beruházásoknak elő kell segíteniük a versenyképesség korlátainak – például a magas energiaáraknak, a készséghiánynak, valamint az innovációba és az új technológiákba történő elégtelen beruházások – enyhítését, valamint elő kell segíteniük a szociális jogok európai pillérének és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak a végrehajtását; elvárja, hogy az EBB biztosítsa, hogy finanszírozása járuljon hozzá a piaci hiányosságok kezeléséhez, kerülje el a kiszorítási hatásokat, és mérhető hatásokat érjen el, anélkül, hogy veszélyeztetné pénzügyi ajánlatának általános vonzerejét;

4. hangsúlyozza, hogy az EBB-nek fenn kell tartania AAA hitelminősítését, és meg kell őriznie a tőkepiacok teljes bizalmát a tevékenységei iránt;

5. megjegyzi, hogy az EBB-finanszírozás egyre fontosabb szerepet játszik az Ukrajna elleni invázió által követett Covid19-válság jelentős társadalmi és gazdasági következményeinek kontextusában, különös tekintettel az inflációra, a magas kamatlábakra és a megterhelt államháztartásokra; megjegyzi továbbá, hogy az EBB-finanszírozás nagyobb szerepet játszik a kihívásokkal teli gazdasági kilátások és a fokozott globális verseny összefüggésében, ami a folyamatban lévő projektekre is hatással van;

6. úgy véli, hogy az EBB többet tehetne annak érdekében, hogy javítsa az ágazati egyensúlyt, és igazodjon az EU regionális sokszínűségéhez annak érdekében, hogy növelje pénzeszközei vonzerejét; felhívja az EBB-t, hogy orvosolja azokat a rendszerszintű hiányosságokat, amelyek megakadályozzák, hogy egyes régiók vagy országok teljes mértékben kihasználják pénzügyi tevékenységeit, egyidejűleg tiszteletben tartva az EBB finanszírozási műveleteinek keresletvezérelt jellegét; felkéri a Bizottságot annak értékelésére, hogy az InvestEU keretében nyújtott finanszírozás földrajzi eloszlása kiegyensúlyozott-e, főként a kisebb tagállamok tekintetében;

7. felhívja az EBB-t, hogy támogassa azokat a projekteket, amelyek a szociális jogok európai pillérének és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak végrehajtását szolgálják, és amelyek a környezetvédelmi és szociális normákkal összhangban fokozzák a társadalmi befogadást és az egyenlőtlenségek csökkentését; felszólítja az EBB-t, hogy bővítse szerepét a szociális infrastruktúrát és jólétet – például a megfizethető és energiahatékony szociális lakhatást, a közegészségügyet, a közműveket, a tömegközlekedést, a fenntartható közlekedést, a kultúrát és az oktatást – érintő beruházási hiányok értékelésében és kezelésében, ugyanakkor biztosítsa az addicionalitást és a komplementaritást más közpénzekkel és kereskedelmi hitelezőkkel; felkéri az EBB-t, hogy növelje a társadalmi juttatások súlyozását a projektek értékelése során annak érdekében, hogy hosszú távon megfizethető megoldásokat kínáljon, tekintettel a megélhetési költségekkel kapcsolatos válságra és az Európai Unióban a háztartások előtt álló, az általános gazdasági kilátásokból eredő kihívásokra; kéri az EBB-t, hogy fokozza a hosszú távon egyértelmű és mérhető előnyökkel járó alapvető szolgáltatásokat nyújtó projektekkel kapcsolatos kockázatvállalását; felhívja az EBB-t, hogy lehetőség szerint biztosítson pénzügyi prioritást a kiszolgáltatott vagy marginalizált embereket, különösen a fiatalokat érintő projekteknek és a polgárok által irányított projekteknek;

Az EU klímabankja: éghajlat-politikai fellépés és környezeti fenntarthatósági célok

8. tudomásul veszi az EBB 2022/2023. évi, „Reziliencia és megújulás Európában” című beruházási jelentését, amely elemzi az éghajlat-politikai beruházásokat szerte az EU-ban, és a különböző ágazatokban tapasztalható beruházási hiányosságokat; tudomásul veszi továbbá az EBB csoport 2023–2025 közötti időszakra szóló operatív tervét, amely megerősíti, hogy az EBB igazodik az EU politikai prioritásaihoz, és elkötelezett a digitális és a zöld átállással kapcsolatos törekvéseinek fokozása mellett; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki módszert a zöld finanszírozási hiány értékelésére az EU-ban, és mérje fel az EBB potenciális szerepét e finanszírozási hiány áthidalásában;

9. emlékeztet arra, hogy az EBB a világ legnagyobb többdevizás zöldkötvény-kibocsátója; rámutat, hogy az euróban denominált kötvények arányának növelése tovább erősítené az euró nemzetközi szerepét;

10. emlékeztet arra, hogy a zöld átállásnak inkluzívnak és igazságosnak, a zöld beruházásoknak pedig életképeseknek kell lenniük, ezért elvárja az EBB-től, hogy hiteleket, pénzügyi eszközöket, technikai segítségnyújtást és tanácsadási szolgáltatásokat nyújtson a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő elérésére irányuló erőfeszítésekből eredő társadalmi-gazdasági kihívásokkal szembesülő polgárok és vállalkozások támogatása céljából; felkéri az EBB-t, hogy támogassa a megújuló energiához, a lakhatáshoz és a közszolgáltatásokhoz való megfizethető hozzáférést biztosító projekteket, a közösségvezérelt kezdeményezéseket és a kis projekteket, különös hangsúlyt helyezve az energiaszegénység elleni küzdelem prioritására;

11. üdvözli, hogy az EBB már teljesítette azon célkitűzését, hogy forrásainak legalább a felét az éghajlat-politikára és a környezeti fenntarthatóságra fordítsa, és hogy jó úton halad azon célkitűzésének elérése felé, hogy 2030-ig 1 billió EUR összegű zöld beruházást támogasson; várja a klímabanki ütemterv 2024-ben esedékes felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az EBB legkésőbb 2050-ig teljes mértékben megfeleljen az 1,5 fokos ütemtervnek és a klímasemlegességre vonatkozó célkitűzésnek, igazságos átmenetet biztosítva mindenki számára; úgy véli, hogy a referenciaértéknek a legambiciózusabb állami banki gyakorlatnak kell lennie; ismételten kéri, hogy szerepeljen minden egyes projekt esetében a kevésbé karbonintenzív alternatívák és a 3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátások megbízható értékelése;

12. üdvözli a szerződő felek Párizsi Megállapodáshoz való igazodását (PATH), és elvárja annak teljes körű végrehajtását mind a kibocsátáscsökkentés maximalizálása, mind az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia fokozása tekintetében; tudomásul veszi, hogy az EBB a PATH kiigazítása révén reagált az EU-ban kialakuló energetikai vészhelyzetre; elvárja, hogy a PATH keretrendszer keretében a REPowerEU számára biztosított mentességek kivételesek, ideiglenesek és teljes mértékben indokoltak legyenek, annak érdekében, hogy fel lehessen gyorsítani a zöld átállást, és véget lehessen vetni Európa fosszilis tüzelőanyagok – többek között Oroszországból történő – behozatalától való függőségének; üdvözli ezzel összefüggésben, hogy az EBB a következő években 45 milliárd euróra növelte a REPowerEU-nak nyújtott támogatást a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság, a hálózatok és tárolás, az elektromos járművek töltőinfrastruktúrája és az áttörést jelentő technológiák területén megvalósuló projektekhez nyújtott kölcsönök és sajáttőke-finanszírozás terén;

13. emlékeztet arra, hogy az EBB-finanszírozásban részesülő összes vállalati ügyfélnek szerződéses kötelezettsége a Párizsi Megállapodáshoz való igazodás hiteles stratégiájának („dekarbonizációs tervek”) kidolgozása és közzététele, amely magában foglalja a középtávú, gördülő, mennyiségi kibocsátáscsökkentési célokat, és a hosszabb távú lehetőségeket a klímasemlegesség legkésőbb 2050-re történő elérése érdekében; elvárja, hogy az EBB minden új pénzügyi kötelezettségvállalás aláírása előtt a 1,5 fokos céllal összeegyeztethető dekarbonizációs kritériumok alkalmazásával módszeresen értékelje e tervek hitelességét; megismétli arra vonatkozó felhívását, hogy az EBB csak olyan pénzügyi közvetítőkkel működjön együtt, amelyek hiteles dekarbonizációs tervvel rendelkeznek, amelyben szerepelnek 1,5 °C-os célkitűzéssel összeegyeztethető rövid távú célok, amelyeket a lehető legkorábban, de legkésőbb 2025-ig végre kell hajtani; hangsúlyozza, hogy az ilyen új követelmények nem befolyásolhatják hátrányosan a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését;

14. hangsúlyozza az EBB kulcsfontosságú szerepét az igazságos átmenet biztosításában; felhívja az EBB-t, hogy csökkentse az igazságos átmenethez hozzájáruló egyedi projektekre vagy hitelrendszerekre vonatkozó minimális hitelösszeget; ösztönzi az EBB-t, hogy fokozottabban működjön együtt a nemzeti és regionális pénzügyi intézményekkel a célzott finanszírozás biztosítása érdekében; felszólítja az EBB-t, hogy ezzel összefüggésben járuljon hozzá a nők és férfiak közötti egyenlőséggel kapcsolatos uniós célkitűzések megvalósításához; üdvözli, hogy az EBB részt vesz az uniós igazságos átmenet mechanizmusban annak érdekében, hogy kezelje a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátású gazdaságra való áttérés társadalmi-gazdasági hatásait, és új fenntartható fejlődési lehetőségeket teremtsen a támogatható régiókban;

15. felszólítja az EBB-t, hogy igazítsa ki kockázatcsökkentési tevékenységét annak érdekében, hogy a magánfinanszírozást olyan projektek felé irányítsa, amelyek magas szintű addicionalitással rendelkeznek, és úgy járulnak hozzá az igazságos átmenethez, hogy veszélyeztetnék portfóliójának kereskedelmi életképességét; felkéri az EBB-t, hogy vonja le a tanulságokat az olyan termékek végrehajtásából, mint az éghajlat-politikai és infrastrukturális alapok, beleértve a közvetített tőke jelentőségét és a kisebb léptékű zöld infrastrukturális projektek kockázat-haszon aránya javításának szükségességét;

16. üdvözli a hidrogénbe történő beruházások növekedését; kitart amellett, hogy a hidrogén szerepe az, hogy a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző ágazatok kibocsátásának csökkentésével hozzájáruljon a klímasemlegességre való átálláshoz; elvárja az addicionalitás biztosítását annak érdekében, hogy a vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktus[3] szerint elkerülhető legyen az erőforrások elterelése a meglévő megújuló villamos energiáról; aggodalmát fejezi ki a hidrogénprojektek vízellátásra, valamint a biológiai sokféleségre gyakorolt lehetséges hatásai miatt bizonyos régiókban; felkéri az EBB-t, hogy növelje tanácsadói szakértelmét az uniós hidrogén-ökoszisztéma és piac tekintetében;

17. hangsúlyozza, hogy az EBB környezetvédelmi és szociálpolitikája megerősíti a Biológiai Sokféleség Egyezmény és a 2020 utáni időszakra vonatkozó globális biodiverzitási keret célkitűzéseinek előmozdítása és végrehajtása iránti elkötelezettséget, különösen azt a követelményt, hogy a finanszírozott projektek ne okozzanak jelentős kárt a biológiai sokféleségben és az ökoszisztémákban; üdvözli, hogy a biológiai sokféleség tekintetében a „nincs nettó veszteség” helyett „nincs veszteség” a célkitűzés; törekszik az EBB környezetvédelmi és szociális politikájának teljes körű alkalmazására, különösen a megújulóenergia-projektekben; sürgeti, hogy az EBB teljes mértékben igazítsa környezetvédelmi és szociálpolitikáját a 2020 utáni időszakra vonatkozó globális biodiverzitási kerethez;

18. üdvözli a természet-pozitív finanszírozásra vonatkozó első közös elveket, amelyeket az EBB más multilaterális fejlesztési bankokkal együtt tett közzé a COP28 konferencián; elvárja az EBB-től, hogy továbbra is aktívabban vegyen részt a természet-pozitív és a biológiai sokféleséget javító beruházásokban, valamint a biológiai sokféleség szempontjából legnagyobb járulékos előnyökkel járó ágazatokban, mint például a vízgazdálkodás, a higiénia, az erdőgazdálkodás és az óceán, a legmagasabb szintű integritással és biztosítékokkal – különösen a helyi közösségek jogai tekintetében –, valamint integrálja a Természetitőke-finanszírozási Eszközből levont tanulságokat; elvárja, hogy az EBB növelje a műanyagszennyezés csökkentésére irányuló megoldások finanszírozását;

19. nagyobb erőfeszítéseket vár a természet általános érvényesítésére a biodiverzitás csökkenésének pénzügyi kockázatát felmérő elemzések és műveletek során a partnerek szintjén; elvárja, hogy a nagyszabású infrastrukturális projektekbe, különösen a városi beruházásokba szisztematikusan foglaljanak bele természeti szempontból pozitív elemeket; óva int az olyan éghajlat-politikai célkitűzésekhez hozzájáruló projektek ellen, amelyek a biológiai sokféleség lerombolását eredményezik;

20. tudomásul veszi a környezetvédelem fejében nyújtott adósságcsökkentésre vonatkozóan folyamatban lévő tárgyalásokat; aggodalmát fejezi ki e csereügyletek fejlődés és megőrzés tekintetében való megfelelősége, valamint magas tranzakciós költségei miatt, különösen mivel korábbi példák helyt adnak ezen aggodalmaknak; hangsúlyozza, hogy a nagyfokú átláthatóságra és a partnerországok felelősségvállalására van szükség;

21. elvárja, hogy az EBB továbbra is a szigorú uniós állatjóléti normákat és vonatkozó jogszabályokat alkalmazza a tenyésztési tevékenységekre és a haltenyésztésben alkalmazott takarmányra is kiterjedően, az EU és multilaterális pénzügyi intézmények által meghatározott legszigorúbb normák alapján;

22. kiemeli, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátás biztonsága kulcsfontosságú a zöld és digitális átállás, a védelmi ágazat, és általában az uniós ipari bázis szempontjából; emlékeztet az EBB által az EU nyersanyagszövetségében betöltött szerepre és az Unió azon céljára, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátása nagyobb fokú autonómiára tegyen szert; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagok tekintetében a körforgásos gazdaság megközelítést alkalmazzák az újrafeldolgozás és újrafelhasználás alapján, az EU harmadik országoktól való függőségének csökkentése és stratégiai autonómiájának növelése érdekében; felhívja ezért az EBB-t, hogy fektessen be többet a kritikus fontosságú nyersanyagok ágazatába a nyersanyagokkal kapcsolatos reziliencia fokozása érdekében, különös tekintettel a másodlagos nyersanyagok újrafeldolgozására, valamint hogy mozdítsa elő az ellátás diverzifikálását elősegítő körforgásos gazdasági megoldásokat;

Az innováció, a kis- és középvállalkozások, az ipar és a digitalizáció támogatása

23. emlékeztet arra, hogy a kkv-k alkotják az európai gazdaság gerincét; emlékeztet arra, hogy az EU 23 millió kkv-ja az összes vállalkozás 99 %-át teszi ki, az összes munkahely mintegy háromnegyedét biztosítja, és az uniós vállalkozások által termelt teljes hozzáadott érték több mint 50 %-át állítja elő; hangsúlyozza, hogy a kkv-k támogatása az EBB csoport egyik kulcsfontosságú célkitűzése; rámutat, hogy az energiaválság és Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményei további kihívásokat jelentenek a kkv-k számára, csakúgy, mint a növekvő nyersanyagárak és az emelkedő kamatlábak;

24. emlékeztet arra, hogy 2022-ben az EBB csoport összesen 16,35 milliárd EUR összegű finanszírozást biztosított a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára; megjegyzi, hogy az EBB csoport értékelése szerint az EBB csoport kkv-knak hiteltámogatást nyújtó műveletei keretében a 2010 és 2020 közötti időszakban aláírt éves nettó összegek csaknem 20 milliárd eurót tettek ki; kéri az EBB csoportot, hogy gondolja át, hogyan könnyíthetné meg még inkább a kkv-knak nyújtott támogatását, különösen a kisebb finanszírozási projektek esetében;

25. hangsúlyozza az EBA szerepét a kisebb uniós vállalkozások, közepes piaci tőkeértékű vállalatok és induló vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésének javításában, és ezáltal a vállalkozói készség, a növekedés, az innováció, a kutatás és a fejlesztés, valamint a foglalkoztatás unióbeli támogatásában; rámutat, hogy a versenyképes árakon biztosított stabil energiaellátás a sikeres iparpolitika, és különösen a sikeres kkv-k egyik alapja; kéri az EBB csoportot, hogy biztosítson kiegészítő növekedési tőkét ahhoz, hogy a kkv-k bővíteni tudják tevékenységüket; sürgeti az EBB csoportot, hogy növelje az európai induló innovatív vállalkozások felfuttatására irányuló támogatást, többek között azáltal, hogy nagyobb kockázatot vállal a kockázati tőke biztosítása terén annak érdekében, hogy az európai induló innovatív vállalkozások képesek legyenek az EU-ban növekedni, nem pedig azon kívül;

26. hangsúlyozza, hogy a biztonságos és magas színvonalú munkahelyek létrehozása érdekében az EBA-nak nagy hangsúlyt kell fektetnie a minőségi munkahelyeket teremtő és fenntartó projektekre, beleértve az ifjúsági munkanélküliség növekvő problémájának kezelésére irányuló projekteket, amilyen például az úgynevezett duális szakképzési modell, amely néhány tagállamban hatékonynak és sikeresnek bizonyult;

27. elismeri, hogy a kkv-k gyakran korlátozott adminisztratív forrásokkal küszködnek, és a kedvezőtlenebb banki hitelfeltételek miatt a nagyvállalatokhoz képest nagyobb hitelfelvételi költségekkel szembesülnek; elengedhetetlennek tartja, hogy a kkv-knak egyszerű és könnyen hozzáférhető finanszírozási eszközöket kínáljanak; ezért határozottan ösztönzi az EBB csoportot, hogy programjait oly módon alakítsa ki, hogy egyszerűsítse az adminisztratív eljárásokat, ugyanakkor biztosítsa a szükséges technikai segítségnyújtást és a tanácsadási szolgáltatások megfelelő finanszírozását, ezáltal javítva azok hozzáférhetőségét a kkv-k számára;

28. ismételten felhívja az EBB csoportot, hogy egészítse ki az adatközpontú – különösen a kkv-k versenyképességét célzó – megoldások kialakítására irányuló erőfeszítéseket, és az e területen végrehajtott beruházásai során összpontosítson az Unión belüli, valamint az EU és a világ más, technológiailag fejlettebb régiói közötti digitális szakadékok áthidalására; felhívja az EBB csoportot, hogy fokozza a digitalizációba, az olyan élvonalbeli technológiák fejlesztésébe, mint a mesterséges intelligencia, valamint a munkavállalók továbbképzésébe és átképzésébe történő beruházásokat, amelyek elengedhetetlenek az erős ipari bázishoz;

Ukrajna

29. üdvözli az EBB által „Az EU Ukrajnáért” néven 2023 márciusában indított, az ukrajnai újjáépítés és helyreállítás finanszírozására irányuló kezdeményezést, amely ideiglenes programként a várható középtávú uniós támogatás bevezetéséig lehetővé teszi az EBB folyamatos szerepvállalását az országban; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetés a kezes az EBB azon tevékenységéért, amikor az EU-n kívül nyújt hiteleket uniós politikák végrehajtása érdekében; felszólít az uniós költségvetésből az EBB-nek nyújtott garanciák növelésére annak érdekében, hogy az EBB folytathassa a létfontosságú köz- és magánszektorbeli szolgáltatások nyújtására irányuló tevékenységét Ukrajnában, és kiterjeszthesse tevékenységét a globális dél országaiban; üdvözli, hogy az EBB ukrajnai intézkedéseit a gazdasági, társadalmi és környezeti helyreállítás és újjáépítés prioritásai vezérlik, összhangban az „építsük újra, de jobban” elvekkel, és hogy teljes mértékben összhangban lesznek a készülő ukrán tervvel; üdvözli a technikai segítségnyújtási összetevőt az optimális projekt-előkészítés és -végrehajtás, valamint a kapacitásépítési intézkedések biztosítása érdekében; arra számít, hogy a Világbank által a Bizottsággal, az EBB-vel és az ukrán kormánnyal együttműködésben végzett gyors kárfelmérés soron következő harmadik fordulója jelentősen megnövekedett igényeket tár fel; üdvözli az EBB ukrajnai projektjeivel kapcsolatos csalás és korrupció megelőzésére, megakadályozására és kivizsgálására irányuló erőfeszítéseit;

30. hangsúlyozza, hogy Oroszország agresszív háborúja az EU régióit is érintette, és jelentős gazdasági hatással járt, különösen az EU keleti határ menti országaiban és szomszédságában, valamint súlyos humanitárius válsággal; hangsúlyozza, hogy a jövőbeli beruházástervezés során figyelembe kell venni az ellátási láncokban, valamint a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokban a háború miatt bekövetkezett változásokat; felhívja az EBB-t, hogy vegye figyelembe a geopolitikai helyzetet és a frontországokban szükséges beruházásokat, beleértve az infrastruktúrát és a határigazgatást is;

31. emlékeztet arra, hogy Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja gyökeresen megváltoztatta az európai biztonsági környezetet, és a védelmi felkészültség növelését és ezáltal elegendő beruházást tesz szükségessé; hangsúlyozza, hogy az EBB rendelkezésére álló valamennyi eszközt a leghatékonyabban kell felhasználni; felhívja az EBB-t, hogy fokozza az európai stratégiai biztonsági kezdeményezésnek és az európai védelmi iparnak, többek között a kkv-knak nyújtott támogatását, és különösen hogy járuljon hozzá Ukrajna folyamatos támogatásához;

EBB Globál

32. elvárja, hogy az EBB Globál tevékenységei maradjanak összhangban az EU stratégiai érdekeivel és külpolitikai célkitűzéseivel; üdvözli az EBB részvételét a Global Gateway kezdeményezésben, amely elsősorban az infrastrukturális beruházásokat és a kkv-kat fogja támogatni, hozzájárulva ezáltal az EU stratégiai autonómiájának növelésére irányuló célkitűzéséhez; elvárja, hogy az EBB Globál biztosítsa, hogy a beruházások egyértelműen addicionálisak legyenek, hosszú távú pozitív hatásokat váltsanak ki, és a kedvezményezett közösségek javát szolgálják a természeti és kulturális örökség megőrzése, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növelése, a helyi munkahelyek teremtése, az életszínvonal javítása és a szegénység enyhítése révén; úgy véli, hogy a kedvezményezett országok érdekelt feleit, például a hatóságokat, a civil társadalmat és a szociális partnereket be kell vonni a Global Gateway projektekről való döntéshozatalba és azok végrehajtásába; emlékeztet továbbá arra, hogy az EBB Globál sikere attól függ, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő szintű személyzet a helyszínen, beleértve a helyi munkavállalókat is;

33. megjegyzi, hogy az új fejlesztési ág létrehozása óta az EBB Globál rekord mértékben használta fel a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) eszköz által biztosított célzott beruházási keretet, és 2022-ben több mint 10 milliárd eurót biztosított, különösen Ukrajna és a Global Gateway támogatására; tudomásul veszi az EBB Globál stratégiai ütemtervét és azt a várakozást, hogy ez megkönnyíti a 2027 végére tervezett 300 milliárd eurós beruházások legalább egyharmadát; üdvözli azt a 2025-re kitűzött célt, hogy az éves hitelezés több mint 50 %-át éghajlat-politikai és környezeti fenntarthatósági beruházásokra fordítsák; elvárja, hogy a finanszírozás világszerte hozzájáruljon az inkluzív és igazságos átmenethez; elvárja továbbá, hogy az EBB Globál érdemben járuljon hozzá ahhoz az uniós célkitűzéshez, hogy 2025-re az összes új külső fellépés 85 %-a támogassa a nemek közötti egyenlőséget; üdvözli a Global Gateway Alapnak az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz garancia keretében történő létrehozása felé tett előrelépést, amely a tervek szerint nagy hatású magánszektorbeli beruházásokat finanszíroz majd, valamint tőke- és adósságfinanszírozást biztosít az infrastruktúrákkal, a tiszta energiával és a humán fejlesztéssel kapcsolatos nagy hatású projektek számára szerte a világon; aggodalmát fejezi ki a működése által érintett érdekelt felekkel folytatott inkluzív és érdemi konzultációk hiánya miatt; több támogatást kér a korlátozott bankképességű és magas állami hozamú projektek számára, kéri továbbá az egyes projektek esetében a hitelek minimális összegének csökkentését, különösen a legkevésbé fejlett országokban;

34. megismétli az EBB Globálhoz intézett felhívását, hogy korlátozzák a vegyesfinanszírozási műveleteket azokra a területekre, ahol hozzáadott értéket tudnak teremteni a helyi gazdaság számára, ugyanakkor kerüljék a magántőke kiszorítását, és biztosítsák, hogy a vegyes finanszírozást ne használják fel alapvető közszolgáltatásokra, különösen egészségügyre, oktatásra és szociális védelemre; emlékeztet arra, hogy az uniós fejlesztéspolitikai céloknak és különösen az egészségügyi ellátáshoz való egyetemes és megfizethető hozzáférés javításának kell vezérelniük az EBB e területre irányuló beruházásait annak érdekében, hogy mindenki, és különösen a nők számára jobb egészségügyi eredményeket biztosítsanak;

35. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a feltörekvő és fejlődő gazdaságokban gyorsan emelkedik az adósságszint és magasabbak a hitelfelvételi költségek, mivel a becslések szerint az alacsony jövedelmű országok 60 %-a már államadósság-törlesztési nehézségekkel küzd, illetve annak komoly kockázatával szembesül[4]; kiemeli az EBB és más multilaterális intézmények fontos szerepét a fenntarthatatlan adósságterhek enyhítése érdekében kedvezményes feltételekkel történő finanszírozás biztosításában;

36. azon a véleményen van, hogy az EBB Globálnak elszámoltathatónak kell lennie a segélyhatékonyságról szóló párizsi nyilatkozatban és az accrai cselekvési programban meghatározott elvek (felelősségvállalás, összehangolás, harmonizáció, eredményközpontú irányítás és kölcsönös elszámoltathatóság) betartásáért; ezzel összefüggésben különösen aggódik az exporthitel-ügynökségek és az EBB Globál fejlesztési finanszírozása közötti összeférhetetlenség, valamint az EBB Globál érintett beruházásainak fejlesztési addicionalitására gyakorolt hatás miatt;

37. tudomásul veszi az EBB emberi jogokkal kapcsolatos megközelítését összefoglaló tájékoztatót; emlékezteti az EBB-t annak fontosságára, hogy beépítse az emberi jogokat az átvilágítási eljárásaiba, emberi jogi hatásvizsgálatokat végezzen, erősítse meg az emberi jogok tiszteletben tartása terén vállalt felelősségét és az EUMSZ 2. cikkével teljes összhangban működjön; megismétli felhívását, hogy egyértelmű és kötelező érvényű szabályok egészítsék ki az EBB Globál emberi jogokkal kapcsolatos megközelítését összefoglaló tájékoztatót, különösen az értékeléssel és a lekapcsolódással kapcsolatban; különös aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2015 óta az EBB nem követelte meg a projektgazdáktól, hogy önálló emberi jogi hatásvizsgálatokat végezzenek; ezért felhívja az EBB-t, hogy bocsásson rendelkezésre emberi jogi stratégiát, valamint programjai emberi jogi szempontú értékelését a kedvezményezett országokban a helyi valós helyzetre is kiterjedően annak érdekében, hogy biztosított legyen a konzultáció a helyi közösségekkel, és következetesen érvényesüljön a szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezéshez való jog; felhívja továbbá az EBB-t, hogy dolgozzon ki az emberijog-védőkre vonatkozó konkrét politikákat és protokollokat a megtorlások kockázataira való reagálás érdekében; hangsúlyozza, hogy a konzultációk során külön intézkedéseket kell hozni az őslakosok, a nők, a fogyatékossággal élő személyek és más veszélyeztetett csoportok bevonása érdekében;

38. ismételten felhívja az EBB-t annak biztosítására, hogy műveletei szolgálják a nők és lányok javát, valamint a nők gazdasági szerepvállalásának és foglalkoztatásának előmozdítását; úgy véli, hogy az EBB még nagyobb mértékben nyújthat mikrofinanszírozási hiteleket a nők által vezetett vállalkozásoknak, amelyek továbbra is hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek a finanszírozáshoz való hozzáférés terén;

39. kéri az EBB-t, hogy más két- és többoldalú intézményekkel együttműködve dolgozza ki és alkalmazza a fejlesztési hatáselemzés közös módszertanait a hosszú távon pozitív hatások és a hozzáadott érték biztosítása érdekében;

Átláthatóság és irányítás

40. emlékeztet arra, hogy az EBB pénzeszközei közpénzek, és azok felhasználására mindenkor vonatkozik a nyilvánosság általi ellenőrzés és az elszámoltathatóság; elismeri, hogy az EBB a 2023. évi FDI-átláthatósági mutató szerint „közepes” minősítést kapott; felkéri az EBB-t, hogy proaktívan és kellő időben tegyen közzé részletesebb információkat a projektekről, beleértve a projektek indokait és hátterét, kifejtve, hogy azok hogyan illeszkednek az uniós szakpolitikai célokhoz és hogyan mozdítják elő azokat, és elvárja, hogy az EBB az 1049/2001/EK rendeletben[5] és az 1367/2006/EK rendeletben[6] felsorolt alkalmazandó kivételekre korlátozza a nyilvánosságra hozatal megtagadását; sürgeti az EBB-t, hogy hajtsa végre az európai ombudsman 2252/2022/OAM ügyből származó 2023. november 20-i és az 1251/2020/PB ügyből származó 2022. április 21-i ajánlásait, hogy lehetővé tegye a finanszírozásra szánt projektek környezeti és társadalmi vonatkozásainak érdemi értékelését;

41. kéri, hogy az EBB elszámoltathatóságának fokozását az uniós intézmények, különösen a Parlament irányában, mivel az átláthatóság a demokrácia egyik sarokköve; felhívja ezért az EBB-t, hogy – különösen a Parlament és az EBB közötti rendszeres strukturált párbeszédek révén – bővebben számoljon be a Parlamentnek a döntéseiről, az elért haladásról és a hitelezési tevékenységek hatásáról; ismételten szorgalmaz egy, a Parlament és az EBB közötti intézményközi megállapodást, amelynek célja az EBB dokumentumaihoz és adataihoz való hozzáférés javítása és a demokratikus elszámoltathatóság növelése, beleértve annak lehetőségét is, hogy írásbeli választ igénylő kérdéseket nyújtsanak be az EBB-hez, amint az már az Európai Központi Bank esetében is történik;

42. ismételten felszólítja az EBB-t, hogy erősítse meg az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés elleni politikáját, többek között azáltal, hogy tartózkodik a finanszírozásban részesülő kedvezményezettektől vagy pénzügyi közvetítőktől, amelyek bizonyítottan negatív előzményekkel rendelkeznek; felhívja az EBB-t, hogy hajtson végre megelőző intézkedéseket és rendszeres adóértékeléseket az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek, valamint az adó- és költségvetési csalás és adókijátszás, és a jogellenes és agresszív adókikerülés ellen;

43. kéri az EBB alelnökeit, hogy kerüljék el a saját országukból érkező projektjavaslatokkal kapcsolatos szerepvállalást; felkéri az EBB-t, hogy maradéktalanul hajtsa végre az ombudsman 1016/2021/KR sz. ügyben 2022. július 27-én, valamint a 611 sz. ügyben 2023. október 31-én az irányítóbizottság korábbi tagjainak tevékenységei tekintetében tett valamennyi ajánlását; felkéri az EBB irányítóbizottságának tagjait, hogy tegyék közzé a külső érdekelt felekkel tervezett üléseiket, és megismétli azt a kérést, hogy az átláthatóság további javítása érdekében rendszeresen tegyék közzé az EBB irányító szervei üléseinek tartalmát;

44. megjegyzi, hogy bár az EBB haladást ért el abban, hogy a nemek tekintetében kiegyensúlyozottabbá tegye személyi állományát, a nők továbbra is alulreprezentáltak a vezető pozíciókban és a fő tevékenységi területeken; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EBB nem teljesítette a 2018 és 2021 közötti időszakra szóló sokszínűségi és befogadási stratégiájában a nőkkel kapcsolatban a nemek közötti egyenlőségre vonatkozóan meghatározott célokat; felhívja ezért a bankot, hogy fokozza a nemek közötti jobb egyensúly elérésére irányuló erőfeszítéseit valamennyi funkcióban, különösen a felső és vezetői pozíciókban, a földrajzi egyensúly fenntartása mellett; felhívja az EBB-t, hogy fokozza tovább a sokszínűséget és a befogadást;

°

° °

45. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Beruházási Banknak.



INDOKOLÁS

Az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeiről szóló, az ECON-nal felváltva készített 2023. évi éves jelentés érinti az EBB teljesítményét és teljesítését az uniós integráció és a kulcsfontosságú horizontális uniós politikák előmozdítására és az ahhoz való hozzájárulásra vonatkozó, szerződéshez kötött kötelezettségei tekintetében.

A jelentés az EBB fő finanszírozási tevékenységeinek értékelésére összpontosít, különös tekintettel az EU klímabankjának fejlesztésére, az ukrajnai háborúra adott válaszra, az EBB Globál tevékenységére és a kulcsfontosságú szakpolitikai területeken elért eredményekre. A jelentés kitér az EBB irányítására, átláthatóságára és elszámoltathatóságára is, szigorúan megvizsgálva az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdéseket és az ombudsman ajánlásait. 

Az Európai Beruházási Bank törekszik az EU klímabankjára való áttérésre, és elkötelezte magát az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának fokozása mellett. A 2022-es évben azonban az EBB 36,5 milliárd eurós teljes zöld finanszírozási szintet ért el, ami a teljes finanszírozási volumen 58%-át tette ki, ami meghaladta a 2025-re várt eredeti 50%-os zöld finanszírozási célt. Bár az EBB Csoport még nem jelentette be a 2023-as eredményeket és számokat, a Bank várhatóan az előző évhez hasonlóan jó úton halad. A jelentés számos szakpolitikai ajánlást fogalmaz meg a hitelezési politikákra vonatkozóan, amelyeket meg kell tenni és/vagy végre kell hajtani annak érdekében, hogy valóban az EU Éghajlat-politikai Bankjává váljanak, valamint hogy hozzájáruljanak az éghajlati ütemterv felülvizsgálatához, és fokozzák a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához vagy visszafordításához, valamint a természetvédelemhez való beruházási hozzájárulást.

Az EBB Globál kulcsszerepet játszik az EBB EU-n kívüli terjeszkedésében, és ezáltal hozzájárul az EU kül- és fejlesztéspolitikai céljainak végrehajtásához, és teljes mértékben összhangban áll az EU éghajlat- és környezetvédelmi politikáival.

 


 

MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK VAGY SZEMÉLYEK, AMELYEKTŐL, ILLETVE AKIKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

Az eljárási szabályzat I. mellékletének 8. cikke értelmében az előadó kijelenti, hogy az alábbi szervezetektől vagy személyektől kapott észrevételeket a jelentés elkészítése során, egészen a jelentés bizottsági ülésen történő elfogadásáig:

Szervezet és/vagy személy

# Counter Balance#

# Oxfam Europe#

 

A következő felsorolás az előadó kizárólagos felelősségi körében készült.

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

24.1.2024

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

26

1

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Rasmus Andresen, Olivier Chastel, David Cormand, Katalin Cseh, Pascal Durand, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Alexandra Geese, Vlad Gheorghe, Andrzej Halicki, Eero Heinäluoma, Niclas Herbst, Moritz Körner, Joachim Kuhs, Pierre Larrouturou, Janusz Lewandowski, Siegfried Mureşan, Andrey Novakov, Dimitrios Papadimoulis, Karlo Ressler, Bogdan Rzońca, Nils Torvalds, Nils Ušakovs

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Ana Collado Jiménez

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)

Paolo Borchia, Sara Cerdas, Andor Deli, Matjaž Nemec, Domènec Ruiz Devesa

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

26

+

ECR

Bogdan Rzońca

PPE

Ana Collado Jiménez, José Manuel Fernandes, Andrzej Halicki, Niclas Herbst, Janusz Lewandowski, Siegfried Mureşan, Andrey Novakov, Karlo Ressler

Renew

Olivier Chastel, Katalin Cseh, Vlad Gheorghe, Moritz Körner, Nils Torvalds

S&D

Sara Cerdas, Pascal Durand, Eider Gardiazabal Rubial, Eero Heinäluoma, Pierre Larrouturou, Matjaž Nemec, Domènec Ruiz Devesa, Nils Ušakovs

The Left

Dimitrios Papadimoulis

Verts/ALE

Rasmus Andresen, David Cormand, Alexandra Geese

 

1

-

ID

Joachim Kuhs

 

2

0

ID

Paolo Borchia

NI

Andor Deli

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

Utolsó frissítés: 2024. február 19.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat