JELENTÉS a korrupció elleni küzdelemről, a 2003/568/IB tanácsi kerethatározat és az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény felváltásáról, valamint az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szól európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

21.2.2024 - (COM(2023)0234 – C9‑0162/2023 – 2023/0135(COD)) - ***I

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Ramona Strugariu
Az eljárási szabályzat 57. cikke szerinti társbizottsági vélemény előadója: Caterina Chinnici, Költségvetési Ellenőrző Bizottság

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a korrupció elleni küzdelemről, a 2003/568/IB tanácsi kerethatározat és az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény felváltásáról, valamint az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szól európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2023)0234 – C9‑0162/2023 – 2023/0135(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2023)0234),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 82. cikkének (1) bekezdésének d) pontjára és 83. cikkének (1) és (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0162/2023),

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

– tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv értelmében a svéd parlament és az olasz képviselőház által benyújtott, indokolással ellátott véleményekre, amelyek hangsúlyozzák, hogy a javasolt jogalkotási aktus nem áll összhangban a szubszidiaritás elvével,

– tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

– tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére,

– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A9-0048/2024),

1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

 

Módosítás  1

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A tagállamok rendelkezésére kell bocsátani a legsúlyosabb, magas szintű hatalommal való visszaéléssel járó vagy a társadalomnak súlyos károkat okozó korrupciós magatartások elleni küzdelemhez szükséges eszközöket és intézkedéseket. Annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban javuljon a magas szintű korrupciós ügyek kezelésének eredményessége, elengedhetetlen, hogy a nemzeti hatóságok külön intézkedéseket hozhassanak a magas rangú tisztviselőket érintő, illetve a közpénzekkel vagy közforrásokkal való súlyos visszaéléssel kapcsolatos ügyek megelőzése, visszaszorítása, kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása tekintetében.

Módosítás  2

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1b) A korrupció elleni küzdelem elengedhetetlen a demokrácia minőségének megerősítéséhez és a jogállamiság teljes körű megvalósításához. A jó korrupcióellenes stratégia szempontjából alapvető fontosságú, hogy a jelenség előtt cselekedjünk, megelőzve a korrupt gyakorlatokat előidéző körülmények kialakulását.

Módosítás  3

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A jelenlegi jogi keretet korszerűsíteni kell és meg kell erősíteni a korrupció elleni hatékony küzdelem Unión belüli elősegítése érdekében. Ez az irányelv a szándékosan elkövetett korrupciós cselekmények bűncselekménnyé nyilvánítására irányul. A szándékosságra és tudatosságra az objektív és ténybeli körülményekből lehet következtetni. Mivel ezen irányelv minimumszabályokat állapít meg, a tagállamoknak a korrupciós bűncselekményeket illetően továbbra is lehetőségük van szigorúbb büntetőjogi szabályokat elfogadni vagy fenntartani.	(3) A jelenlegi jogi keretet korszerűsíteni kell és meg kell erősíteni a korrupció elleni hatékony küzdelem Unión belüli elősegítése érdekében. Ez az irányelv a szándékosan elkövetett korrupciós cselekmények bűncselekménnyé nyilvánítására irányul. A szándékosságra és tudatosságra az objektív és ténybeli körülményekből lehet következtetni. Mivel ezen irányelv minimumszabályokat állapít meg, a tagállamoknak a korrupciós bűncselekményeket illetően továbbra is lehetőségük van szigorúbb büntetőjogi szabályokat elfogadni vagy fenntartani. Ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem értelmezhető a korrupciós bűncselekményekre vonatkozó hatályos büntetőjogi szabályok által már biztosított védelmi szint csökkentésének indokaként.

Módosítás  4

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A korrupció nemzetközi jelenség, amely minden társadalmat és gazdaságot érint. A nemzeti vagy uniós szinten elfogadott intézkedéseknek el kell ismerniük ezt a nemzetközi dimenziót. Az uniós fellépés során ezért figyelembe kell venni az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) és az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) a munkáját.	(4) A korrupció nemzetközi jelenség, amely minden társadalmat és gazdaságot érint. A nemzeti vagy uniós szinten elfogadott intézkedéseknek el kell ismerniük ezt a nemzetközi dimenziót. A korrupció különböző megnyilvánulásai összehangolt és harmonizált megközelítést tesznek szükségessé a tagállamok között a kiváltó okok és következmények hatékony kezelése érdekében. Az uniós fellépés során ezért figyelembe kell venni az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) és az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) a munkáját.

Módosítás  5

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A korrupció végérvényes felszámolásához megelőző és megtorló mechanizmusokra egyaránt szükség van. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a korrupció elleni küzdelem keretében a megelőző, jogalkotási és együttműködési intézkedések széles körét alkalmazzák. Mivel a korrupció mindenekelőtt bűncselekmény, és a konkrét korrupciós cselekményeket a nemzeti és a nemzetközi jog határozza meg, a feddhetetlenséggel kapcsolatos hiányosságok, a fel nem tárt összeférhetetlenségek vagy az etikai szabályok súlyos megsértése korrupciós tevékenységekbe torkollhatnak, ha nem foglalkoznak velük. A korrupció megelőzése mérsékli a büntetőjogi megtorlás szükségességét, valamint szélesebb körű előnyökkel jár a közbizalom előmozdítása és a hivatalos személyek magatartásának kezelése terén. A korrupció elleni hatékony megközelítések gyakran az átláthatóság, az etikai normák és a feddhetetlenség javítását célzó intézkedésekre, valamint az olyan területek szabályozására épülnek, mint az összeférhetetlenség, a lobbitevékenységek és a forgóajtó-jelenség. Az állami szerveknek a legmagasabb szintű feddhetetlenségre, átláthatóságra és függetlenségre kell törekedniük, ami a korrupció elleni szélesebb körű küzdelem fontos részét képezi.	(5) A korrupció végérvényes felszámolásához megelőző és megtorló mechanizmusokra egyaránt szükség van. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a korrupció elleni küzdelem keretében a megelőző, jogalkotási és együttműködési intézkedések széles körét alkalmazzák. Mivel a korrupció mindenekelőtt bűncselekmény, és a konkrét korrupciós cselekményeket a nemzeti és a nemzetközi jog határozza meg, a feddhetetlenséggel kapcsolatos hiányosságok, a fel nem tárt összeférhetetlenségek vagy az etikai szabályok súlyos megsértése korrupciós tevékenységekbe torkollhatnak, ha nem foglalkoznak velük. A korrupció megelőzése mérsékli a büntetőjogi megtorlás szükségességét, valamint szélesebb körű előnyökkel jár a közbizalom előmozdítása és a hivatalos személyek magatartásának kezelése terén. A korrupció elleni hatékony megközelítéseknek valamennyi tagállamban az átláthatóság, az etikai normák és a feddhetetlenség javítását célzó intézkedésekre, valamint a korrupciót elősegítőnek tekintett területekre – például az összeférhetetlenségre, a lobbizásra, a forgóajtó-jelenségre, a közbeszerzésekre és a politikai pártok finanszírozására – vonatkozó szabályozásra kell épülniük. Az állami szerveknek a legmagasabb szintű feddhetetlenségre, átláthatóságra és függetlenségre kell törekedniük, ami a korrupció elleni szélesebb körű küzdelem fontos részét képezi. A korrupciótól mentes, hatékony, átlátható és eredményes tagállamok egyik alappillére a legmagasabb szintű szakértelemmel rendelkező, feddhetetlen személyekből álló közszolgálat. Egy ilyen közszolgálati személyi állomány az átláthatóság és a hatékonyság növelésével, valamint a hivatalos személyek felvételére és előléptetésére alkalmazott objektív kritériumokkal érhető el.

Módosítás  6

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) A közbeszerzés – mint az állami és a magánszektor közötti kulcsfontosságú kapcsolódási pont – természeténél fogva különösen érzékeny a korrupcióra, tekintettel a szóban forgó jelentős pénzügyi érdekekre és a közbeszerzési eljárások összetettségére. felismerve azt, hogy ezek a sebezhetőségek hatékonysági problémákhoz, az állami források helytelen elosztásához és a kormányzati intézményekbe vetett közbizalom elvesztéséhez vezethetnek, szigorú intézkedésekre van szükség a közbeszerzési eljárások átláthatóságának, felügyeletének és elszámoltathatóságának megerősítése érdekében. Ez magában foglalja egyértelmű iránymutatások kidolgozását, a nyomon követhetőség digitális megoldásainak előmozdítását, szigorú ellenőrzési mechanizmusok biztosítását, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmét és a nyilvános ellenőrzést szolgáló platformok biztosítását. A korrupció elleni hatékony küzdelem érdekében fontos, hogy a tagállamok megerősítsék a közbeszerzési eljárások átláthatóságát azáltal, hogy lehetővé teszik az érdekelt felek részvételét, javítják az információkhoz való hozzáférést – többek között az e-közbeszerzés használata révén –, valamint a közbeszerzési eljárások felügyeletét és ellenőrzését.

Módosítás  7

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5b) A tagállamoknak megfelelő jogszabályokat és eljárásokat kell elfogadniuk, amelyek szabályozzák a politikai kampányok és a politikai pártok finanszírozását, például meghatározzák a kampánykiadások korlátaira, céljára és időszakaira vonatkozó paramétereket, a hozzájárulások és az állami támogatások korlátaira, az adományozók azonosítására, valamint a politikai pártszervezetek elszámolásainak és kiadásainak éves közzétételére vonatkozó szabályokat.

Módosítás  8

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5c) A korrupciós jelenségek a demokrácia lényegét érintik, annak alapelveit sértik, nevezetesen az egyenlőség, az átláthatóság, a tisztesség, a pártatlanság, a törvényesség és a javak igazságos újraelosztásának elveit. Rendkívül káros gazdasági hatásokkal járnak, például a közkiadások növekedésével, valós érdekeket nélkülöző beavatkozások révén, magánszemélyek javát szolgálva, elriasztva a befektetőket és torzítva a versenyszabályokat.

Módosítás  9

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A tagállamoknak a korrupció visszaszorítására, valamint megelőzésére szakosodott szervekkel vagy egységekkel kell rendelkezniük. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy egy megelőző és bűnüldözési feladatokat egyaránt ellátó szervet bíznak meg. E szervek hatékony működésének biztosítása érdekében azoknak számos feltételnek kell megfelelniük, többek között rendelkezniük kell a feladataik megfelelő ellátásához szükséges függetlenséggel, erőforrásokkal és hatáskörökkel.	(6) A tagállamoknak a korrupció visszaszorítására és kivizsgálására szakosodott szervekkel vagy egységekkel kell rendelkezniük. A nemzeti korrupcióellenes szervekbe vagy egységekbe vetett közbizalom biztosítása és az esetleges összeférhetetlenségek elkerülése érdekében a szakosodott szervek vezetőségét nyílt és átlátható eljárás keretében kell kinevezni, teljes mértékben tiszteletben tartva a jogalkotási felügyelet elvét, beleértve több kormányzati ágat is. Az ilyen szakosodott szervek vagy egységek jogszabályban rögzített egyértelmű megbízatással való felruházása nemcsak azok állandóságának biztosítása, hanem a nyilvánosság tudatosságának növelése szempontjából is kiemelkedő fontosságú a testület, egység vagy ügynökség hatáskörei és feladatai tekintetében. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy egy megelőző és bűnüldözési feladatokat egyaránt ellátó szervet bíznak meg. E szervek hatékony működésének biztosítása érdekében azoknak számos feltételnek kell megfelelniük, többek között rendelkezniük kell a feladataik megfelelő ellátásához szükséges függetlenséggel, erőforrásokkal és hatáskörökkel. Valamennyi tagállamnak olyan integrált szolgálatokat is létre kell hoznia, amelyek kifejezetten a korrupciós bűncselekmények kivizsgálásával és büntetőeljárás alá vonásával kapcsolatos feladatokkal foglalkoznak. A tagállamoknak szakosodott személyzettel, megfelelő technikai eszközökkel és pénzügyi erőforrásokkal kell ellátniuk ezeket az integrált korrupcióellenes nyomozási és ügyészségi szolgálatokat, hogy biztosítsák e szolgálatok teljes autonómiáját és magas szintű professzionalizmusát.

Módosítás  10

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) Ahhoz, hogy a polgárok tisztában legyenek a korrupció kiterjedésével, jellemzőivel és hatásaival, olyan kampányokat kell kidolgozni, amelyek közérthető nyelven figyelmeztetnek a korrupciós jelenségekhez kapcsolódó mindennapi helytelen magatartásokra, ezáltal segítve az ilyen jelenségek jobb felismerését, ugyanakkor előmozdítva azok elutasítását is. Ez a megközelítés elengedhetetlen a magasabb követelményeket támasztó, odafigyelőbb és a korrupt viselkedéssel szemben kevésbé toleráns polgári magatartás kialakításához is.

Módosítás  11

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) A közszférában elkövetett korrupciós bűncselekmények esetében a büntetlenség elkerülése érdekében pontosan meg kell határozni az alkalmazási kört. Először is a hivatalos személy fogalmának ki kell terjednie a nemzetközi szervezeteknél, köztük az Európai Unió intézményeinél, ügynökségeinél és szerveinél, valamint a nemzetközi bíróságokon dolgozó személyekre is. Ennek többek között magában kell foglalnia a vádlott bűnösségét tárgyalás keretében megállapítani hivatott testületek tagjaiként eljáró személyeket, valamint azokat a személyeket is, akiket választottbírósági szerződés alapján arra kérnek fel, hogy a választottbírósági szerződés felei által előterjesztett jogvitákban jogilag kötelező erejű határozatot hozzanak. Másodsorban manapság számos szervezet, illetve személy lát el közfeladatokat anélkül, hogy hivatalos tisztséget töltene be. Ezért a hivatalos személy fogalmát úgy kell meghatározni, hogy az minden olyan – akár kinevezett, megválasztott vagy szerződés alapján alkalmazott – tisztviselőre kiterjedjen, aki hivatalos közigazgatási vagy bírói tisztséget tölt be, valamint minden olyan személyre is kiterjedjen, aki szolgáltatást nyújt, és akit közhatalommal ruháztak fel, vagy aki a hatósági ellenőrzés vagy felügyelet alatt áll az ilyen szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban, még akkor is, ha nem tölt be hivatalos tisztséget. Ezen irányelv alkalmazásában a fogalommeghatározásnak ki kell terjednie az állami tulajdonú és állami ellenőrzés alatt álló vállalatoknál, valamint a vagyonkezelő alapítványoknál és a közszolgáltatási feladatokat ellátó magántulajdonú vállalatoknál dolgozó személyekre, valamint az általuk létrehozott vagy fenntartott jogi személyekre. Ezen irányelv alkalmazásában minden jogalkotási tisztséget betöltő személyt hivatalos személyként kell kezelni.	(9) A közszférában elkövetett korrupciós bűncselekmények esetében a büntetlenség elkerülése érdekében pontosan meg kell határozni az alkalmazási kört. Először is a hivatalos személy fogalmának ki kell terjednie a nemzetközi szervezeteknél, köztük az Európai Unió intézményeinél, ügynökségeinél és szerveinél, valamint a nemzetközi bíróságokon dolgozó személyekre is. Ennek többek között magában kell foglalnia a vádlott bűnösségét tárgyalás keretében megállapítani hivatott testületek tagjaiként eljáró személyeket, valamint azokat a személyeket is, akiket választottbírósági szerződés alapján arra kérnek fel, hogy a választottbírósági szerződés felei által előterjesztett jogvitákban jogilag kötelező erejű határozatot hozzanak. Másodsorban manapság számos szervezet, illetve személy lát el közfeladatokat anélkül, hogy hivatalos tisztséget töltene be. Ezért a hivatalos személy fogalmát úgy kell meghatározni, hogy az minden olyan – akár kinevezett, megválasztott vagy szerződés alapján alkalmazott – tisztviselőre kiterjedjen, aki hivatalos közigazgatási vagy bírói tisztséget tölt be, valamint minden olyan személyre is kiterjedjen, aki szolgáltatást nyújt, és akit közhatalommal ruháztak fel, vagy aki a hatósági ellenőrzés vagy felügyelet alatt áll az ilyen szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban, még akkor is, ha nem tölt be hivatalos tisztséget. Ezt az irányelvet az uniós költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladataikat ellátó valamennyi hivatalos személyre is alkalmazni kell. Ezen irányelv alkalmazásában a fogalommeghatározásnak ki kell terjednie az állami tulajdonú és állami ellenőrzés alatt álló vállalatoknál, valamint a vagyonkezelő alapítványoknál és a közszolgáltatási feladatokat ellátó magántulajdonú vállalatoknál dolgozó személyekre, valamint az általuk létrehozott vagy fenntartott jogi személyekre. Ezen irányelv alkalmazásában minden jogalkotási tisztséget betöltő személyt hivatalos személyként kell kezelni.

Módosítás  12

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(9a) Ami a korrupció megelőzését és a korrupció elleni küzdelmet illeti, az egyértelmű jogalapon rögzített megbízatással rendelkező szakosodott szervek, egységek vagy ügynökségek létrehozása rendkívül fontos az állandóságuk biztosítása érdekében, ugyanakkor az is fontos, hogy konkrét megbízatással ruházzák fel őket, továbbá tájékoztassák a közvéleményt a testület vagy ügynökség hatásköreiről és feladatairól. A korrupció megelőzésére szakosodott szervek, egységek vagy ügynökségek hatékonysága különösen attól függ, hogy képesek-e kezelni a hivatalos személyek vagyonnyilatkozatait, nyomon követni a hivatalos személyekre és a közintézményekre vonatkozó átláthatósági szabályoknak, valamint a jogszabályi rendelkezéseknek és a köz- és a magánszektor összeférhetetlenségére, illetve a politikai pártok finanszírozására vonatkozó szabályoknak való megfelelést. Ami a korrupciós bűncselekmények kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását illeti, valamennyi uniós tagállamban integrált szolgálatokat kell létrehozni, és azokat szakosodott személyzettel, megfelelő technikai képességekkel és pénzügyi erőforrásokkal is fel kell szerelni annak érdekében, hogy garantált legyen azok teljes autonómiája és professzionalizmusa. A korrupció áldozatai komoly kihívásokkal szembesülnek, amikor megpróbálják megállapítani és megérteni jogaikat és lehetséges jogorvoslati lehetőségeiket. Ezért elengedhetetlen, hogy nemzeti szinten is létrehozzanak egy, a korrupció áldozatainak jogaival foglalkozó független koordinátort annak biztosítása érdekében, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó bűncselekmények által érintett személyek jogai érvényesüljenek, és hogy az ilyen személyek kárpótlásban részesüljenek.

Módosítás  13

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(9b) Az állami szolgálatoknak értékelniük kell a tevékenységük típusához kapcsolódó korrupciós és megvesztegetési kockázatokat, az általuk nyújtott szolgáltatások jellegét, valamint e szolgáltatások nyújtásának körülményeit. E célból az állami szolgálatoknak megelőzési vagy kockázatkezelési terveket kell készíteniük, amelyekben azonosítják a megvesztegetésre, kizsákmányolásra vagy pénzeszközök eltérítésére, valamint a személyes vagy harmadik féllel szembeni kivételezésre leginkább fogékony szolgáltatásokat vagy cselekményeket, valamint a kockázatok csökkentésére irányuló intézkedéseket és a tiltott gyakorlatokra való reagálás módjait. Ezeknek az intézkedéseknek kifejezetten az olyan magas kockázatú területekre kell összpontosítaniuk, mint a pénzügyi, az egészségügyi, a digitális, az építőipari és a gyógyszeripari ágazat, valamint a közbeszerzés.

Módosítás  14

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(9c) A megelőzési vagy kockázatkezelési programok kidolgozásához olyan etikai vagy magatartási kódexeket kell létrehozni, amelyek tömören, objektíven és egyértelműen leírják az összes munkavállaló várható magatartását. Ezeknek az eszközöknek egyszerűnek, a tervezett címzettek számára könnyen érthetőnek kell lenniük, és igazodniuk kell az adott tevékenység sajátosságaihoz. Ennek elérése érdekében ajánlatos valamennyi érdekelt felet bevonni a megelőzési vagy kockázatkezelési programok kidolgozásának folyamatába.

Módosítás  15

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(9d) A magas etikai normákkal rendelkező alkalmazottakból álló közigazgatás kulcsfontosságú feltétele a korrupciós kockázatok csökkentésének. Függetlenül a közszolgálati felvételi vizsgák típusától, az ezt követő képzések során – a közigazgatás valamennyi ágazatában – nagy hangsúlyt kell fektetni a feddhetetlenségről és a korrupció megelőzéséről szóló témákra.

Módosítás  16

 

Irányelvre irányuló javaslat

9 e preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(9e) A tagállamoknak a korrupció megelőzése érdekében intézkedéseket kell hozniuk a közszféra feddhetetlenségével kapcsolatos, iskolarendszeren belüli és osztálytermi oktatás megvalósítása céljából. A tagállamoknak lehetőséget kell nyújtaniuk az oktatók számára, hogy e programok hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében speciális képzésben részesüljenek a korrupció elleni oktatási módszerekről és stratégiákról. A tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák a favoritizmust, a nepotizmust vagy a baráti részrehajlást a munkaerő-toborzás és a közigazgatási eljárások során, valamint annak biztosítására, hogy valamennyi állami humánerőforrás-eljárásban olyan szisztematikus megközelítés kialakítására törekedjenek, amely a következőkön alapul: a lehetséges kockázatok azonosítása; erős megelőző mechanizmusok létrehozása; a szakpolitikai megfelelés biztosítása, a kötelességszegés bejelentése és szankcionálása.

Módosítás  17

 

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(14) Az igazságszolgáltatás akadályozása a korrupció támogatása érdekében elkövetett bűncselekmény. Tehát az igazságszolgáltatás akadályozását bűncselekménnyé kell nyilvánítani, amely magában foglalja a fizikai erőszak alkalmazását, fenyegetést vagy megfélemlítést, illetve hamis vallomás tételére vagy hamis bizonyíték benyújtására való felbujtást. Ennek a vallomástételnek vagy a bizonyítékok bemutatásának, illetve a hivatalos feladatok igazságügyi vagy bűnüldözési tisztviselők általi gyakorlásának akadályozására irányuló cselekményekre is ki kell terjednie. Az UNCAC-nak megfelelően ez az irányelv csak a korrupciós bűncselekményhez kapcsolódó eljárásokkal összefüggő igazságszolgáltatás akadályozására vonatkozik.	(14) Az igazságszolgáltatás akadályozása a korrupció támogatása érdekében elkövetett bűncselekmény. Tehát az igazságszolgáltatás akadályozását bűncselekménnyé kell nyilvánítani, amely magában foglalja a fizikai erőszak alkalmazását, fenyegetést vagy megfélemlítést, illetve hamis vallomás tételére vagy hamis bizonyíték benyújtására való felbujtást. Ennek a vallomástételnek vagy a bizonyítékok bemutatásának, illetve a hivatalos feladatok igazságügyi vagy bűnüldözési tisztviselők általi gyakorlásának akadályozására irányuló cselekményekre, valamint a bizonyítékok megsemmisítésre, megmásítására, elrejtésére vagy meghamisítására is ki kell terjednie. Az UNCAC-nak megfelelően ez az irányelv csak a korrupciós bűncselekményhez kapcsolódó eljárásokkal összefüggő igazságszolgáltatás akadályozására vonatkozik.

Módosítás  18

 

Irányelvre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(14a) Az illegális politikai finanszírozás kiszolgáltatottá teszi a demokráciákat a rosszindulatú finanszírozásnak és a politikát illetéktelenül befolyásoló tényezőknek. Az állami forrásokkal való visszaélések, amelyek indokolatlan előnyöket biztosítanak politikusoknak és pártoknak, jelentős korrupt erőt jelenthetnek a választási folyamatban, mivel hatalmi egyenlőtlenségeket eredményezhetnek vagy súlyosbíthatnak, tisztességtelen választási előnyt biztosíthatnak a hivatalban lévőknek, veszélyeztethetik a választások tisztaságát, és csökkenthetik a nyilvánosságnak a folyamat legitimitásába és eredményeibe vetett bizalmát. Ezenkívül a magánszektor felhasználhatja befolyását és erőforrásait arra, hogy nyomást gyakoroljon a hatóságokra, hogy saját érdekükben fogadjanak el vagy hajtsanak végre bizonyos szakpolitikákat és jogszabályokat. Másrészt az illegális politikai finanszírozás veszélyeztetheti a magánszektor integritását, ha a politikusok nyomást gyakorolnak a vállalatokra adományokért az állammal folytatott folyamatos üzleti tevékenységükért cserébe, ami szakpolitikai beavatkozáshoz vezethet. Ezért szükséges az illegális politikai finanszírozás bűncselekményének megállapítása.

Módosítás  19

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) A korrupció a jogtalan gazdasági és egyéb előnyökhöz fűződő indíttatásból táplálkozik. A korrupciós bűncselekményekből való meggazdagodást bűncselekménnyé kell nyilvánítani annak érdekében, hogy az egyéneket és bűnszervezeteket kevésbé ösztönözzék új bűncselekmények elkövetésére, az egyéneket pedig elrettentsék az abba való beleegyezéstől, hogy áltulajdonosokká váljanak. Ez másfelől megnehezítené a jogellenesen szerzett vagyon eltitkolását, valamint csökkentené a korrupció terjedését és a társadalomnak okozott károkat. Az átláthatóság segíti az illetékes hatóságokat az esetleges jogellenes meggazdagodás felderítésében. Például azokban a joghatóságokban, ahol a hivatalos személyek rendszeres időközönként – többek között szolgálati jogviszonyuk megkezdésekor és befejezésekor – kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, a hatóságok fel tudják mérni, hogy a bevallott vagyon megfelel-e a bevallott jövedelmeknek.	(15) A korrupció a jogtalan gazdasági és egyéb előnyökhöz fűződő indíttatásból táplálkozik. A korrupciós bűncselekményekből való meggazdagodást bűncselekménnyé kell nyilvánítani annak érdekében, hogy az egyéneket és bűnszervezeteket kevésbé ösztönözzék új bűncselekmények elkövetésére, az egyéneket pedig elrettentsék az abba való beleegyezéstől, hogy áltulajdonosokká váljanak. Ez másfelől megnehezítené a jogellenesen szerzett vagyon eltitkolását, valamint csökkentené a korrupció terjedését és a társadalomnak okozott károkat. Az átláthatóság segíti az illetékes hatóságokat az esetleges jogellenes meggazdagodás felderítésében. A hivatalos személyeket ezért kötelezni kell arra, hogy rendszeres időközönként nyilatkozzanak vagyonukról és érdekeltségeikről, többek között szolgálati jogviszonyuk megkezdésekor és befejezésekor, hogy az illetékes hatóságok vagy független szervezetek fel tudják mérni, hogy a nyilatkozatban szereplő eszközök megfelelnek-e a bejelentett jövedelemnek, valamint feltárhassák és megelőzhessék az esetleges összeférhetetlenségeket és forgóajtó-jelenségeket. A korrupció megelőzése és leküzdése, valamint a köz- és magánszektorban az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdítása érdekében az Uniónak meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket a jogellenes meggazdagodás és a jogtalan vagyonszerzés nyomon követése és megelőzése érdekében, a tényleges tulajdonosok teljes körű nyilvántartásának létrehozásával, a pénzügyi és nem pénzügyi eszközök teljes körére kiterjedően. Ez az irányelv megnyitja az utat a korrupció uniós szintű megelőzésére és leküzdésére irányuló további intézkedések előtt, beleértve egy uniós vagyonnyilvántartás létrehozását, amely a tagállami nyilvántartások hálózatára épülne, lehetővé téve a korrupciós bűncselekmények jobb megelőzését, azonosítását és megfelelő kivizsgálását.

Módosítás  20

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(15a) A tagállamoknak intézkedéseket kell elfogadniuk annak érdekében, hogy büntetendő bűncselekményként határozzák meg a vagyon szándékos elrejtését vagy tartós visszatartását olyan személy részéről, akinek tudomása van arról, hogy a vagyon az ezen irányelvben említett bűncselekményből származik, még akkor is, ha az ez a személy nem vett részt e bűncselekmény elkövetésében.

Módosítás  21

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(15b) A tagállamokat kötelezni kell arra, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek felelősségre vonják a hivatalos személyeket hivatali kötelezettségeik minden olyan vétkes megsértéséért, amely egyének vagy szervezetek jogait vagy jogos érdekeit sérti. Az ilyen kötelezettségszegések, amelyek a kötelezettségek teljesítésének elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével járnak, bűncselekményként büntetendők.

Módosítás  22

 

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(16) A meggazdagodás bűncselekménye a pénzmosás bűncselekményére vonatkozó, az (EU) 2018/1673 európai parlamenti és tanácsi irányelvben44 megállapított szabályokra épül. Ez azokat az eseteket hivatott kezelni, amikor az igazságszolgáltatás megítélése szerint a korrupciós bűncselekmény vagy bűncselekmények nem bizonyíthatók. A pénzmosás alapbűncselekményéhez hasonlóan a bizonyítási teher is más jellegű. Ez azt jelenti, hogy a meggazdagodás bűncselekményével kapcsolatos büntetőeljárásokban – amikor azt vizsgálják, hogy a vagyon korrupciós bűncselekmény elkövetésében való valamilyen bűnözői részvételből származik-e, és hogy a személynek erről tudomása volt-e – mindig figyelembe kell venni az adott ügy egyedi körülményeit, például azt, hogy a vagyon értéke aránytalan-e a vádlott jogszerű jövedelméhez képest, vagy hogy a büntetendő cselekményre és a vagyonszerzésre azonos időszakon belül került-e sor. Nem szükséges megállapítani, hogy tudomással bírt-e a bűncselekményhez kapcsolódó valamennyi tényállási elemről vagy valamennyi körülményről, beleértve az elkövető személyazonosságát is. Ha egy személyt az ezen irányelvben meghatározott bűncselekmény miatt elítélnek, az illetékes hatóságok a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló, 2014. április 3-i 2014/42/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv45 alapján behajthatják a jogellenesen szerzett vagyont.	(16) A meggazdagodás bűncselekménye a pénzmosás bűncselekményére vonatkozó, az (EU) 2018/1673 európai parlamenti és tanácsi irányelvben44 megállapított szabályokra épül. Ez azokat az eseteket hivatott kezelni, amikor az igazságszolgáltatás megítélése szerint a korrupciós bűncselekmény vagy bűncselekmények nem bizonyíthatók. A pénzmosás alapbűncselekményéhez hasonlóan a bizonyítási teher is más jellegű. Ez azt jelenti, hogy a meggazdagodás bűncselekményével kapcsolatos büntetőeljárásokban – amikor azt vizsgálják, hogy a vagyon korrupciós bűncselekmény elkövetésében való valamilyen bűnözői részvételből származik-e, és hogy a személynek erről tudomása volt-e – mindig figyelembe kell venni az adott ügy egyedi körülményeit, például azt, hogy a vagyon értéke aránytalan-e a vádlott jogszerű jövedelméhez képest, vagy hogy a büntetendő cselekményre és a vagyonszerzésre azonos időszakon belül került-e sor. Nem szükséges megállapítani, hogy a szóban forgó tisztviselő vagy személy részt vett-e a bűncselekmény elkövetésében, és hogy tudomással bírt-e a bűncselekményhez kapcsolódó valamennyi tényállási elemről vagy valamennyi körülményről, beleértve az elkövető személyazonosságát is. Ha egy személyt az ezen irányelvben meghatározott bűncselekmény miatt elítélnek, az illetékes hatóságok a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló, 2014. április 3-i 2014/42/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv45 alapján behajthatják a jogellenesen szerzett vagyont.
__________________	__________________
44 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1673 irányelve (2018. október 23.) a pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 284., 2018.11.12., 22. o.).	44 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1673 irányelve (2018. október 23.) a pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 284., 2018.11.12., 22. o.).
45 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/42/EU irányelve (2014. április 3.) a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról (HL L 127., 2014.4.29., 39. o.).	45 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/42/EU irányelve (2014. április 3.) a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról (HL L 127., 2014.4.29., 39. o.).

Módosítás  23

 

Irányelvre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(20) Biztosítani kell, hogy a jogi személyek ne kerülhessék el a felelősségre vonást azzal, hogy közvetítőket – többek között kapcsolt jogi személyeket – alkalmaznak arra, hogy a nevükben csúszópénzt ajánljanak fel, ígérjenek vagy adjanak egy hivatalos személynek. Ezen túlmenően a jogi személyekre kiszabott bírságokat az elkövetővel kapcsolatban álló valamennyi jogi személy – köztük az anyavállalatok, a leányvállalatok, a kapcsolt vagyonkezelői alapok, illetve hasonló vagy összehasonlítható jogi személyek – világméretű árbevételét figyelembe véve kell kiszámítani.	(20) A jogi személyek nem vonhatók felelősségre kizárólag a szervezetük vezető személyének cselekményeiért, és nem kerülhetik el a felelősséget azáltal, hogy közvetítőket – többek között kapcsolt jogi személyeket – alkalmaznak arra, hogy a nevükben csúszópénzt ajánljanak fel, ígérjenek vagy adjanak egy hivatalos személynek. Ezen túlmenően a jogi személyekre kiszabott pénzbírságoknak arányosaknak és a bűncselekmény súlyosságához mérteknek kell lenniük, és azokat a jogsértés által okozott bruttó nyereség vagy bruttó veszteség, illetve az elkövetővel kapcsolatban álló valamennyi jogi személy – köztük az anyavállalatok, a leányvállalatok, a kapcsolt vagyonkezelői alapok, illetve hasonló vagy összehasonlítható jogi személyek – világméretű árbevételét figyelembe véve kell kiszámítani. A korrupcióval kapcsolatos bűncselekményeket gyakran nem bírósági határozati eljárások útján oldják meg, amelyeket gyakran pragmatikus és hatékony megoldásnak tekintenek az olyan ügyek megoldására, amelyek egyébként hatalmas időt és erőforrásokat igényelnének a nyomozáshoz és a vádemeléshez, mielőtt a bírósághoz kerülnének. A nem bírósági határozatok azonban jogi, intézményi és eljárási kihívásokat is jelentenek, és kérdéseket vetnek fel az átláthatósággal, az elrettentés mértékével és az áldozatok kárenyhítésével kapcsolatban. A tagállamoknak ezért meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket annak érdekében is, hogy az illetékes hatóságok az ezen irányelv hatálya alá tartozó bűncselekmények bármelyike tekintetében tisztességes, hatékony és átlátható, peren kívüli eljárásokat folytathassanak le egy jogi személlyel.

Módosítás  24

 

Irányelvre irányuló javaslat

20 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(20a) A korrupció elleni küzdelem keretében sürgősen figyelmet kell fordítani a bemutatóra szóló részvényekkel és a vagyonkezelő alapítványokkal való visszaélés elleni küzdelemre, amelyek alapvető fontosságúak a titkos pénzügyi tevékenységekben. A tagállamok továbbra is megengedik a bemutatóra szóló részvények használatát, ami lehetővé teszi jogellenes pénzeszközök titkos átvételét, birtoklását és átruházását. Ezek a mechanizmusok még az adóparadicsomoknál is magasabb átláthatatlansági szintet eredményeznek, ami komoly aggodalomra ad okot a korrupció elleni küzdelemben. Emellett a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókat is kihasználják homályos pénzügyi tranzakciók lehetővé tétele és a valódi kedvezményezettek elrejtése érdekben. A pénzeszközökkel való visszaélés tovább súlyosbítja a korrupció hatékony nyomon követésének és leküzdésének kihívását. Ezért a tagállamoknak mihamarabb szigorú intézkedéseket kell végrehajtaniuk. Ezeknek az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a bemutatóra szóló részvények egyértelmű betiltását, valamint a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók használata során a tulajdonviszonyok átláthatóságát biztosító átfogó stratégiát.

Módosítás  25

 

Irányelvre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(25) A tagállamokban az ügyészségek iránti bizalom növelése és egyúttal az észlelt korrupció csökkentése érdekében a nemzeti jog szerinti azzal kapcsolatos mérlegelési jogkört, hogy lehetőség alapján az ezen irányelvben említett bűncselekmények miatt nem indítanak büntetőeljárást személyekkel szemben, egyértelmű szabályokkal, kritériumokkal és garanciákkal összhangban, megfelelő belső konzultáció mellett, valamint azzal a céllal kell gyakorolni, hogy elrettentsenek a korrupciós bűncselekmények elkövetésétől és biztosítsák az igazságszolgáltatási eljárás hatékonyságát.	(25) A tagállamokban az ügyészségek iránti bizalom növelése és egyúttal az észlelt korrupció csökkentése érdekében a nemzeti jog szerinti azzal kapcsolatos mérlegelési jogkört, hogy lehetőség alapján az ezen irányelvben említett bűncselekmények miatt nem indítanak büntetőeljárást személyekkel szemben, egyértelmű szabályokkal, kritériumokkal és garanciákkal összhangban, megfelelő belső konzultáció mellett kell gyakorolni, és a döntéseket az érintett nyilvánosságnak felül kell vizsgálnia, a nemzeti jogban előírt arányossági követelményeknek megfelelően. Ezek a szabályok, kritériumok és garanciák hozzájárulhatnak a korrupciós bűncselekmények elkövetésétől való elrettentéshez és a bírósági eljárás hatékonyságának biztosításához.

Módosítás  26

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(28) A korrupciós bűncselekmények a nehezen azonosítható és kivizsgálható bűncselekmények kategóriájába tartoznak, mivel azokra többnyire két vagy több, ügyleti szándékkal rendelkező fél közötti összejátszás keretében kerül sor, és nincs olyan közvetlen és nyilvánvaló áldozat, aki panaszt tehetne. Így a korrupciós bűncselekmények jelentős része felderítetlen marad, és a bűncselekményben részt vevő felek hasznot húzhatnak a korrupcióból származó bevételekből. Minél tovább tart egy korrupciós bűncselekmény felderítése, annál nehezebb bizonyítékot találni. Ezért biztosítani kell, hogy a bűnüldöző szervek és az ügyészek megfelelő nyomozati eszközökkel rendelkezzenek a gyakran egynél több tagállamot érintő korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos releváns bizonyítékok összegyűjtéséhez. A tagállamoknak továbbá – az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségével (CEPOL) szoros együttműködésben – megfelelő képzést kell biztosítaniuk az eljárások sikeres lefolytatásához szükséges nyomozati eszközök használatáról, valamint a vagyoni eszközök befagyasztásával és elkobzásával összefüggésben a korrupcióból származó jövedelmek azonosításáról és számszerűsítéséről is. Ezenfelül ez az irányelv megkönnyíti az információ- és bizonyítékgyűjtést azáltal, hogy a hatóságokat segítő elkövetők tekintetében enyhítő körülményeket határoz meg.	(28) A korrupciós bűncselekmények a nehezen azonosítható és kivizsgálható bűncselekmények kategóriájába tartoznak, mivel azokra többnyire két vagy több, ügyleti szándékkal rendelkező fél közötti összejátszás keretében kerül sor, és nincs olyan közvetlen és nyilvánvaló áldozat, aki panaszt tehetne. Így a korrupciós bűncselekmények jelentős része felderítetlen marad, és a bűncselekményben részt vevő felek hasznot húzhatnak a korrupcióból származó bevételekből. Minél tovább tart egy korrupciós bűncselekmény felderítése, annál nehezebb bizonyítékot találni. Ezért biztosítani kell, hogy a bűnüldöző szervek és az ügyészek megfelelő nyomozati eszközökkel rendelkezzenek a gyakran egynél több tagállamot érintő korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos releváns bizonyítékok összegyűjtéséhez. Ezeknek az eszközöknek legalább a 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben1a felsorolt eszközökre kell kiterjedniük, például a fedett nyomozásokra, a bizonyítékok valós idejű, folyamatos és meghatározott ideig történő gyűjtését magukban foglaló nyomozási cselekményekre, a távközlés lehallgatására, a banki és egyéb pénzügyi műveletekre, valamint a banki és egyéb pénzügyi számlákra vonatkozó információkra. A tagállamoknak továbbá – az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségével (CEPOL) szoros együttműködésben – megfelelő képzést kell biztosítaniuk az eljárások sikeres lefolytatásához szükséges nyomozati eszközök használatáról, valamint a vagyoni eszközök befagyasztásával és elkobzásával összefüggésben a korrupcióból származó jövedelmek azonosításáról és számszerűsítéséről is. Ezenfelül ez az irányelv megkönnyíti az információ- és bizonyítékgyűjtést azáltal, hogy a hatóságokat segítő elkövetők tekintetében enyhítő körülményeket határoz meg.
	__________________
	1a Az Európai Parlament és a Tanács 2014/41/EU irányelve (2014. április 3.) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról (HL L 130., 2014.5.1., 1. o.).

Módosítás  27

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(28a) A korrupció nem áldozat nélküli bűncselekmény, és a korrupció áldozatainak jogait ugyanolyan szinten kell védeni, mint az egyéb bűncselekmények áldozatainak jogait, többek között a tájékoztatáshoz, a támogatáshoz és a védelemhez való jog tekintetében. A korrupció áldozatait képviselni kell a bírósági eljárásokban, konzultálni kell velük a korrupció kivizsgálásáról, és megfelelő kártérítést kell nyújtani számukra. Ez biztosítja, hogy a korrupció következményeinek, illetve a társadalomnak okozott károk elismerését, és garantálni fogja a korrupciótól szenvedő emberek jogait.

Módosítás  28

 

Irányelvre irányuló javaslat

29 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(29a) Az érintett nyilvánosságnak – beleértve az érintett közösségeket is – jogosultnak kell lennie arra, hogy kártérítést kapjon a bűncselekmények által okozott károkért. E célból a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nemzeti jogrendszerükkel összhangban a nyilvánosság érintett tagjai megfelelő jogokkal rendelkezzenek az ezen irányelv hatálya alá tartozó eljárásokban való részvételhez, például magánfélként. Az érintett nyilvánosságot fel kell jogosítani arra, hogy részt vehessen az ezen irányelv hatálya alá tartozó eljárásokban, amennyiben korrupciós bűncselekmény következtében kellő érdekeltséggel rendelkezik, és a nemzeti joggal összhangban jogsérelemre tarthasson igényt. Az ezen irányelv hatálya alá tartozó eljárásokban való részvétel céljából az érintett nyilvánosságnak – beleértve a korrupció áldozatainak jogait képviselni kívánó szervezeteket is – meg kell felelnie a minimumszabályoknak. Először is nonprofit jellegűnek kell lenniük. Másodszor, közvetlen kapcsolatnak kell fennállnia az érintett nyilvánosságot képviselő jogalany fő célkitűzései és az illetékes bíróság vagy illetékes közigazgatási szerv előtt indított kereset között. Harmadszor, a jogalanyt az illetékes bírósághoz vagy illetékes közigazgatási szervhez benyújtott kérelem időpontját legalább öt évvel megelőzően alapították. Az érintett nyilvánosságot képviselő szervezeteknek továbbá – különösen a honlapjukon – világos és érthető nyelven nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük azokat az információkat, amelyek bizonyítják, hogy a szervezet megfelel az ezen irányelv hatálya alá tartozó eljárásokban való részvétel kritériumainak, valamint a finanszírozása forrásaira, szervezeti felépítésére, alapszabály szerinti céljára és tevékenységeire vonatkozó információkat.

Módosítás  29

 

Irányelvre irányuló javaslat

29 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(29b) A korrupció megelőzésére és a közszféra feddhetetlenségének előmozdítására irányuló összehangolt stratégiák kidolgozása és elfogadása közös normává vált a korrupció jelentette kihívások összehangolt és folyamatos megközelítésének elősegítéséhez. Ez az irányelv előírja a tagállamok számára, hogy a tagállamok szükségleteinek, sajátosságainak és kihívásainak megfelelő figyelembevétele érdekében fogadjanak el, tegyenek közzé és rendszeresen vizsgálják felül a korrupció megelőzésére és leküzdésére vonatkozó nemzeti stratégiákat. A stratégiákat az összes kormányzati szinttel – beleértve a helyi önkormányzatokat és a nemzeti stratégiákat az adott kontextusba átültető intézményeket – együttműködésben, valamint a civil társadalommal, a független szakértőkkel, a kutatókkal és más érdekelt felekkel konzultálva kell kidolgozni.

Módosítás  30

 

Irányelvre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(30) A független civil társadalmi szervezetek döntő szerepet játszanak demokráciáink megfelelő működése szempontjából, és kulcsszerepet játszanak az EU alapját képező közös értékek fenntartásában. Éber őrként elengedhetetlen szerepet töltenek be, mivel felhívják a figyelmet a jogállamiságot fenyegető veszélyekre, hozzájárulnak ahhoz, hogy a hatalmon lévők elszámoltathatók legyenek, és biztosítják az alapvető jogok tiszteletben tartását. A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a civil társadalom korrupció elleni tevékenységekben való részvételét.	(30) A független civil társadalmi szervezetek döntő szerepet játszanak demokráciáink megfelelő működése szempontjából, és kulcsszerepet játszanak az EU alapját képező közös értékek fenntartásában. Éber őrként elengedhetetlen szerepet töltenek be, mivel felhívják a figyelmet a jogállamiságot fenyegető veszélyekre, hozzájárulnak ahhoz, hogy a hatalmon lévők elszámoltathatók legyenek, és biztosítják az alapvető jogok tiszteletben tartását. A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a civil társadalom korrupció elleni tevékenységekben való részvételét. Az uniós megközelítés alapvető elemét kell képezze a civil társadalom következetes bevonása a korrupció megelőzésébe és a korrupció elleni küzdelembe, valamint a korrupció létezésével, okaival és súlyosságával, valamint az általa jelentett veszélyekkel kapcsolatos tájékoztató tevékenységekbe.

Módosítás  31

 

Irányelvre irányuló javaslat

31 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(31) A médiapluralizmus és a tömegtájékoztatás szabadsága kulcsfontosságú tényező a jogállamiság, a demokratikus elszámoltathatóság, az egyenlőség és a korrupció elleni küzdelem szempontjából. A független és plurális média, különösen az oknyomozó újságírás fontos szerepet játszik a közügyek ellenőrzésében, az esetleges korrupció és a feddhetetlenségre vonatkozó előírások megsértésének felderítésében, a tudatosság növelésében és a feddhetetlenség előmozdításában. A tagállamoknak támogató környezetet kell biztosítaniuk az újságírók számára, meg kell védeniük biztonságukat, és proaktívan elő kell mozdítaniuk a tömegtájékoztatás szabadságát és a médiapluralizmust. Az újságírók védelméről, biztonságáról és szerepvállalásáról szóló bizottsági ajánlás49, valamint a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal (közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel) szembeni védelméről szóló irányelvjavaslat50 és bizottsági ajánlás51 fontos biztosítékokat és előírásokat tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy az újságírók, az emberijog-védők és mások akadálytalanul betölthessék szerepüket.	(31) A médiapluralizmus és a tömegtájékoztatás szabadsága kulcsfontosságú tényező a jogállamiság, a demokratikus elszámoltathatóság, az egyenlőség és a korrupció elleni küzdelem szempontjából. A független és plurális média, különösen az oknyomozó újságírás fontos szerepet játszik a közügyek ellenőrzésében, az esetleges korrupció és a feddhetetlenségre vonatkozó előírások megsértésének felderítésében, a tudatosság növelésében és a feddhetetlenség előmozdításában. A tagállamoknak átláthatónak kell lenniük a média intézményi hirdetéseken keresztül történő finanszírozása tekintetében, megakadályozva, hogy bármely közigazgatás előnyben részesítse az általa kiválasztott médiumokat. Emellett a tagállamoknak támogató környezetet kell biztosítaniuk az újságírók számára, meg kell védeniük biztonságukat, és proaktívan elő kell mozdítaniuk a tömegtájékoztatás szabadságát és a médiapluralizmust. Az újságírók védelméről, biztonságáról és szerepvállalásáról szóló bizottsági ajánlás49, a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat (a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály)49a valamint a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal (közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel) szembeni védelméről szóló irányelvjavaslat50 és bizottsági ajánlás51 fontos biztosítékokat és előírásokat tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy az újságírók, az emberijog-védők, a visszaélést bejelentő személyek és mások akadálytalanul betölthessék szerepüket.
__________________	__________________
49 A Bizottság ajánlása (2021. szeptember 16.) az újságírók és más médiaszakemberek védelmének, biztonságának és szerepvállalásának az Európai Unióban történő biztosításáról, C(2021) 6650 final.	49 A Bizottság ajánlása (2021. szeptember 16.) az újságírók és más médiaszakemberek védelmének, biztonságának és szerepvállalásának az Európai Unióban történő biztosításáról, C(2021)6650.
	49a Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról (az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály) és a 2010/13/EU irányelv módosításáról, COM(2022)0457.
50 Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal (közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel) szembeni védelméről, COM(2022) 177 final.	50 Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal (közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel) szembeni védelméről, COM(2022)0177.
51 A Bizottság ajánlása a közéletben részt vevő újságíróknak és emberijog-védőknek a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal („közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel”) szembeni védelméről, C(2022) 2428 final. Lásd:	51 A Bizottság ajánlása a közéletben részt vevő újságíróknak és emberijog-védőknek a nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal („közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel”) szembeni védelméről, C(2022)2428

Módosítás  32

 

Irányelvre irányuló javaslat

33 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(33) A korrupció elleni hatékony küzdelem szempontjából döntő jelentőséggel bír a korrupciós bűncselekmények megelőzéséért, felderítéséért, kivizsgálásáért vagy büntetőeljárás alá vonásáért felelős illetékes hatóságok közötti hatékony információcsere. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az információcserére a nemzeti és uniós joggal összhangban hatékonyan és kellő időben kerüljön sor. Ezen irányelvnek – amelynek célja a korrupciós bűncselekmények közös fogalommeghatározásainak megállapítása – az (EU) XX/202352, az (EU) 2019/115353 és az (EU) 2016/68154 európai parlamenti és tanácsi irányelv, az (EU) 2018/124055, az (EU) 2018/186256 és az (EU) 603/201357 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2008/633/IB tanácsi határozat58 alapján az illetékes nemzeti hatóságok közötti információcsere és együttműködés tekintetében viszonyítási alapként kell szolgálnia.	(33) A korrupció elleni hatékony küzdelem szempontjából döntő jelentőséggel bír a korrupciós bűncselekmények megelőzéséért, felderítéséért, kivizsgálásáért vagy büntetőeljárás alá vonásáért felelős illetékes hatóságok közötti hatékony információcsere. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az információcserére a nemzeti és uniós joggal összhangban hatékonyan és kellő időben kerüljön sor. Ezen irányelvnek – amelynek célja a korrupciós bűncselekmények közös fogalommeghatározásainak megállapítása – az (EU) XX/202352, az (EU) 2019/115353 és az (EU) 2016/68154 európai parlamenti és tanácsi irányelv, az (EU) 2018/124055, az (EU) 2018/186256 és az (EU) 603/201357 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2008/633/IB tanácsi határozat58 alapján az illetékes nemzeti hatóságok közötti információcsere és együttműködés tekintetében viszonyítási alapként kell szolgálnia. A korrupcióellenes nyomozó szervek, egységek és ügynökségek között megosztott információk biztonságának biztosítása érdekében az ezen irányelv szerinti valamennyi korrupcióellenes nyomozó szerv, egység és ügynökség számára kötelezővé kell tenni az Europol által az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelettel58a összhangban kezelt Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazás (SIENA) használatát.
__________________	__________________
52 Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcseréről és a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről, COM(2021) 782 final.	52 Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcseréről és a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről, COM(2021)0782.
53 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1153 irányelve (2019. június 20.) a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 186., 2019.7.11., 122. o.).	53 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1153 irányelve (2019. június 20.) a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 186., 2019.7.11., 122. o.).
54 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/681 irányelve (2016. április 27.) az utasnyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról (HL L 119., 2016.5.4., 132. o.), a II. melléklet 6. pontja.	54 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/681 irányelve (2016. április 27.) az utasnyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról (HL L 119., 2016.5.4., 132. o.), a II. melléklet 6. pontja.
55 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.), a melléklet 7. pontja.	55 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.), a melléklet 7. pontja.
56 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 56. o.). A SIS II-ről szóló tanácsi határozat közvetetten utal a korrupcióra, például a 8. cikkben az európai elfogatóparancsra való hivatkozással határolva körül annak hatályát.	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 56. o.). A SIS II-ről szóló tanácsi határozat közvetetten utal a korrupcióra, például a 8. cikkben az európai elfogatóparancsra való hivatkozással határolva körül annak hatályát.
57 Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.).	57 Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1. o.).
58 A Tanács 2008/633/IB határozata (2008. június 23.) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről (HL L 218., 2008.8.13., 129. o.). A vízuminformációs rendszerről szóló tanácsi határozat a bűnüldözés kapcsán közvetetten utal a korrupcióra, a (6) preambulumbekezdésben az európai elfogatóparancsra való hivatkozással határolva körül annak hatályát.	58 A Tanács 2008/633/IB határozata (2008. június 23.) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről (HL L 218., 2008.8.13., 129. o.). A vízuminformációs rendszerről szóló tanácsi határozat a bűnüldözés kapcsán közvetetten utal a korrupcióra, a (6) preambulumbekezdésben az európai elfogatóparancsra való hivatkozással határolva körül annak hatályát.
	58a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

Módosítás  33

 

Irányelvre irányuló javaslat

33 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(33a) Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

Módosítás  34

 

Irányelvre irányuló javaslat

33 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(33b) A korrupció áldozatai gyakran nem rendelkeznek képviselettel a jogi eljárásokban, a korrupcióval kapcsolatos nyomozások során nem konzultálnak velük, és nem állnak rendelkezésükre kártérítési lehetőségek. A gyakorlatban a nemzetközi korrupció elleni fellépések végrehajtása során gyakran figyelmen kívül hagyják az áldozatok részvételét és jogait, ami jelentős hiányosságot okoz, mivel az áldozatok nagyrészt ismeretlenek maradnak. A tagállamoknak védeniük kell az áldozatok jogait, biztosítva, hogy az elkövetők elleni büntetőeljárások során megjelenjen a nézőpontjuk és azt figyelembe vegyék, anélkül, hogy ez veszélyeztetné a védelemhez való jogot. Az áldozatok kártérítése az igazságszolgáltatás lényegét képezi, és az áldozatokat fel kell jogosítani arra, hogy jogorvoslatért folyamodjanak. Ezért a tagállamoknak olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek lehetővé teszik a korrupciós cselekmények által megkárosított személyek vagy szervezetek számára, hogy jogi eljárást kezdeményezzenek a felelős felekkel szemben a megfelelő kártérítésért.

Módosítás  35

 

Irányelvre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(34) A korrupció horizontális kérdés, ugyanakkor a sebezhetőségek ágazatonként eltérőek, csakúgy, mint a legmegfelelőbb kezelési módszerek is. A tagállamoknak ezért rendszeresen értékelést kell végezniük a korrupció kockázatának leginkább kitett ágazatok azonosítása érdekében, és kockázatkezelési terveket kell kidolgozniuk az azonosított ágazatokat érintő főbb kockázatok kezelésére, beleértve az azonosított ágazatok sajátosságaihoz igazodó tudatosságnövelő tevékenységek legalább évi egyszeri megszervezését is. Az átfogó nemzeti korrupcióellenes stratégiákkal rendelkező tagállamok dönthetnek úgy is, hogy ezekben foglalkoznak kockázatértékeléseikkel és kockázatkezelési terveikkel, feltéve, hogy értékelik a kockázatokat és rendszeresen felülvizsgálják az intézkedéseket. Például a befektetői letelepedési programok a korrupció szempontjából a magas kockázatot jelentő területek közé tartoznak59, ezért azokat is be kell vonni a korrupció kockázatának leginkább kitett ágazatok értékelésébe és a tagállamok által az ezen irányelvben előírtak szerint lebonyolítandó képzésekbe.	(34) A korrupció horizontális kérdés, ugyanakkor a sebezhetőségek ágazatonként eltérőek, csakúgy, mint a legmegfelelőbb kezelési módszerek is. A tagállamoknak ezért rendszeresen értékelést kell végezniük a korrupció kockázatának leginkább kitett ágazatok azonosítása érdekében, és kockázatkezelési terveket kell kidolgozniuk az azonosított ágazatokat érintő főbb kockázatok kezelésére, beleértve az azonosított ágazatok sajátosságaihoz igazodó tudatosságnövelő tevékenységek legalább évi egyszeri megszervezését is. Az átfogó nemzeti korrupcióellenes stratégiákkal rendelkező tagállamok dönthetnek úgy is, hogy ezekben foglalkoznak kockázatértékeléseikkel és kockázatkezelési terveikkel, feltéve, hogy értékelik a kockázatokat és rendszeresen felülvizsgálják az intézkedéseket. A befektetői letelepedési és állampolgársági programok például azon ágazatok közé tartoznak, amelyek nagy kockázatot jelentenek a korrupció tekintetében59, ezért azokat a tagállamoknak teljesen be kell tiltaniuk.
__________________	__________________
59 A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Befektetői állampolgársági és letelepedési programok az Európai Unióban, 2019. január 23., COM(2019) 12 final.	59 A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Befektetői állampolgársági és letelepedési programok az Európai Unióban, 2019. január 23., COM(2019)0012.

Módosítás  36

 

Irányelvre irányuló javaslat

34 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(34a) Az Európai Bizottságnak támogatnia kell a tagállamokat és hatóságaikat az ezen irányelvből eredő kötelezettségeik teljesítésében. A Bizottságnak különösen iránymutatást és támogatást kell nyújtania a tagállamoknak intézményeik kapacitásának növeléséhez, valamint a nyomozó szervek és az igazságszolgáltatás megerősítéséhez annak érdekében, hogy azok jobban reagáljanak a nemzeti és uniós szinten azonosított korrupciós kockázatokra.

Módosítás  37

 

Irányelvre irányuló javaslat

34 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(34b) Az európai korrupcióellenes hálózatnak össze kell fognia a tagállamok, az uniós intézmények, a civil társadalom és a magánszektor szakértelmét és erőforrásait annak érdekében, hogy átfogó stratégiákat dolgozzanak ki és megosszák egymással a korrupció elleni küzdelem bevált gyakorlatait. A hálózatnak az együttműködés, a koordináció és az információcsere platformjaként kell szolgálnia, többek között nemzetközi szervezetekkel és szervekkel együttműködve, lehetővé téve ezáltal az Unió számára a korrupció elleni hatékonyabb küzdelmet.

Módosítás  38

 

Irányelvre irányuló javaslat

34 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(34c) A korrupció elleni küzdelemre irányuló tagállami erőfeszítések összehangolt uniós felügyeletének biztosítása érdekében a tagállamoknak elő kell segíteniük az uniós korrupcióellenes koordinátor feladatait. A koordinátor felel az uniós intézmények, az uniós ügynökségek és a tagállamok közötti koordináció és koherencia javításáért, és hozzá kell járulnia ezen irányelv hatékony alkalmazásához. A Bizottság éves jogállamisági jelentésében a korrupció elleni küzdelemre vonatkozóan meghatározott országspecifikus ajánlások végrehajtásának biztosítása érdekében a koordinátornak jelentést kell tennie az ajánlások kezelése és teljesítése érdekében a tagállamok által hozott intézkedésekről. A korrupcióellenes koordinátor saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére véleményeket dolgozhat ki azokról a nemzeti intézkedésekről, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak ezen irányelv végrehajtására, beleértve a tagállamok nemzeti korrupcióellenes stratégiáit is.

Módosítás  39

 

Irányelvre irányuló javaslat

34 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(34d) A korrupcióval kapcsolatos tendenciák és rendszerszintű korrupciós kérdések EU-szerte történő átfogó áttekintésének és értékelésének biztosítása érdekében, beleértve az uniós pénzeszközök hűtlen kezelése által leginkább érintett területek azonosítását is, a Bizottságnak éves korrupcióellenes jelentést kell készítenie, amely konkrét és végrehajtható ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára, hogy tegyenek lépéseket az azonosított hiányosságok kezelése érdekében.

Módosítás  40

 

Irányelvre irányuló javaslat

35 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(35) Az uniós és a nemzeti pénzügyi érdekek azonos szintű védelmének biztosítása érdekében az (EU) 2017/1371 irányelv60 rendelkezéseit össze kell hangolni ezen irányelv rendelkezéseivel. Ennek érdekében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekre alkalmazandó szabályoknak a szankciók, a súlyosító és enyhítő körülmények és az elévülési idők tekintetében egyenértékűnek kell lenniük az ezen irányelvben megállapított szabályokkal.	(35) Az uniós és a nemzeti pénzügyi érdekek azonos szintű védelmének biztosítása érdekében az (EU) 2017/1371 irányelv60 rendelkezéseit össze kell hangolni az ezen irányelvben meghatározott előírásokkal. E célból a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó bűncselekmények az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeknek is minősüljenek. Ezért az (EU) 2017/1371 irányelvben meghatározott, az Unió pénzügyi érdekeit érintő korrupció elleni küzdelemre vonatkozó előírásoknak – különösen a bűncselekmények fogalommeghatározása, a szankciók, az elévülési idő, a súlyosító és enyhítő körülmények és a joghatóság tekintetében – egyenértékűnek kell lenniük az ezen irányelvben megállapított előírásokkal.
__________________	__________________
60 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).	60 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

Módosítás  41

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ez az irányelv a korrupció terén a bűncselekmények és a szankciók meghatározására vonatkozó minimumszabályokat, valamint a korrupció megelőzése és a korrupció elleni küzdelem hatékonyabbá tételére irányuló intézkedéseket állapít meg.	Ez az irányelv a korrupció terén a bűncselekmények és a szankciók meghatározására vonatkozó minimumszabályokat, valamint a nemzeti és uniós szintű korrupció megelőzésére és a korrupció elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket állapít meg.

Módosítás  42

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. „a korrupció megelőzése”: a korrupció okainak és körülményeinek felderítése és felszámolása a megfelelő intézkedések rendszerének kidolgozása és végrehajtása, valamint a korrupcióval kapcsolatos cselekményektől való elrettentés révén.	1. „a korrupció megelőzése”: a korrupció okainak és körülményeinek proaktív azonosítása, felderítése és felszámolása a köz- és a magánszektorban, a korrupciós potenciál csökkentésére, valamint a korrupcióval kapcsolatos cselekményektől való elrettentésre irányuló megfelelő nemzeti és uniós szintű intézkedések és szükséges eszközök átfogó rendszerének kidolgozása és végrehajtása révén.

Módosítás  43

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. „vagyon”: mindennemű pénzeszköz vagy vagyoni eszköz, beleértve az anyagi vagy eszmei, ingó vagy ingatlan, materiális vagy immateriális javakat, valamint olyan, bármilyen formájú – az elektronikus és a digitális formát is ideértve – okmány vagy okirat, amely bizonyítja az ilyen vagyoni eszközökkel kapcsolatos jogcímet vagy az azokban való érdekeltséget;	2. „vagyon”: mindennemű pénzeszköz vagy vagyoni eszköz – többek között kriptoeszköz –, beleértve az anyagi vagy eszmei, pénzügyi vagy nem pénzügyi, ingó vagy ingatlan, materiális vagy immateriális javakat, valamint olyan, bármilyen formájú – az elektronikus és a digitális formát is ideértve – okmány vagy okirat, amely bizonyítja az ilyen vagyoni eszközökkel kapcsolatos jogcímet vagy az azokban való érdekeltséget;

Módosítás  44

 

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) minden olyan személy, aki a tagállamokban vagy harmadik országokban, nemzetközi szervezetnél vagy nemzetközi bíróságnál megbízás alapján közfeladatot lát el.	b) minden olyan személy, aki a tagállamokban vagy harmadik országokban, nemzetközi szervezetnél vagy nemzetközi bíróságnál megbízás alapján közfeladatot lát el vagy közszolgáltatást nyújt.

Módosítás  45

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az Unió valamely intézményének, szervének, hivatalának vagy ügynökségének tagjai és e szervek alkalmazottai uniós tisztviselőknek tekintendők;	a) az Unió valamely intézményének, szervének, hivatalának vagy ügynökségének tagjai és e szervek alkalmazottai uniós tisztviselőknek tekintendők, amennyiben a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben60a megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) nem vonatkoznak rájuk;

Módosítás  46

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 5 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5. „nemzeti tisztviselő”: besorolásától függetlenül bármely olyan személy, aki nemzeti, regionális vagy helyi szinten végrehajtó, közigazgatási vagy igazságszolgáltatási feladatot lát el, függetlenül attól, hogy azt kinevezés vagy választás alapján, állandó vagy ideiglenes jelleggel, illetve díjazás ellenében vagy ingyenesen teszi-e. Ezen irányelv alkalmazásában nemzeti tisztviselőnek minősül minden olyan személy, aki nemzeti, regionális vagy helyi szinten jogalkotási feladatot lát el.	5. „nemzeti tisztviselő”: besorolásától függetlenül bármely olyan személy, aki nemzeti, regionális vagy helyi szinten végrehajtó, közigazgatási vagy igazságszolgáltatási feladatot lát el, vagy bármely más személy, akit közszolgálati feladatkörrel bíztak meg vagy ilyen feladatot lát el, függetlenül attól, hogy azt kinevezés vagy választás alapján, állandó vagy ideiglenes jelleggel, illetve díjazás ellenében vagy ingyenesen teszi-e, vagy közérdekű feladat ellátásával megbízott vagy közszolgáltatásért felelős bármely személy. Ezen irányelv alkalmazásában nemzeti tisztviselőnek kell tekinteni minden olyan személyt, aki nemzeti, regionális vagy helyi szinten jogalkotási feladatot lát el.

Módosítás  47

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 6 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	6a. „összeférhetetlenség”: olyan helyzet, amikor egy hivatalos személy funkciójának pártatlan és tárgyilagos gyakorlását családi, érzelmi okok, politikai szimpátiával vagy nemzeti kötődéssel kapcsolatos okok, illetve gazdasági érdek vagy bármely más, közvetlen vagy közvetett személyes érdek veszélyeztetik;

Módosítás  48

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 7 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
7. „jogi személy”: az irányadó nemzeti jog értelmében jogi személyiséggel rendelkező minden szervezet, az államok és a közhatalmi jogosítványokat gyakorló közjogi szervek, valamint a nemzetközi közjogi szervezetek kivételével;	7. „jogi személy”: az irányadó nemzeti jog értelmében jogi személyiséggel rendelkezőnek minősülő minden szervezet, az államok és a közhatalmi jogosítványokat gyakorló közjogi szervek, valamint a nemzetközi közjogi szervezetek kivételével;

Módosítás  49

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
8. „magas rangú tisztviselő”: államfő, központi és regionális kormányfő, a központi és a regionális kormány tagja valamint magas szintű közhivatalt betöltő egyéb politikai kinevezett, például miniszterhelyettes, államtitkár, miniszteri kabinet vezetője és tagja és magas beosztású politikai tisztviselő, továbbá parlamenti bizottság tagja, legfelsőbb szintű bíróság, például az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság tagja, valamint a legfőbb ellenőrző intézmények tagja.	8. „magas rangú tisztviselők”: államfők, központi és regionális kormányzatok vezetői, a központi és a regionális kormány tagjai, az Európai Bizottság biztosi testületének tagjai, valamint más olyan politikai kinevezettek, akik uniós szinten magas szintű közhivatalt töltenek be, például az Európai Tanács elnöke, vagy nemzeti szinten például a miniszterhelyettesek, az államtitkárok, a miniszteri kabinet vezetői és tagjai, vezető politikai tisztviselők, továbbá parlamenti képviselők, az Európai Parlament képviselői, a legfelsőbb szintű bíróságok, például az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság tagjai, katonai tisztviselők, állami tulajdonú vállalatok felsővezetői, olyan politikai pártok vezető tisztségviselői, amelyek tagjai vagy jelöltjei parlamenti képviselők, valamint a legfőbb ellenőrző intézmények tagjai;

Módosítás  50

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 8 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	8a. „áldozat”: a 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerinti áldozat, valamint az a nemzeti jogban meghatározott jogi személy, amely kárt szenvedett az ezen irányelv hatálya alá tartozó bármely bűncselekmény következményeként;

Módosítás  51

 

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 8 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	8b. „a nyilvánosság érintett tagja”: az ezen irányelv hatálya alá tartozó bűncselekmények által érintett vagy valószínűleg érintett személyek; e fogalommeghatározás alkalmazásában a nemzeti jog szerinti arányos követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezeteket érdekeltnek kell tekinteni.

Módosítás  52

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak – például tájékoztató és tudatosságnövelő kampányokat, valamint kutatási és oktatási programokat szerveznek – annak érdekében, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét a korrupció káros voltára, valamint általánosságban mérsékeljék a korrupciós bűncselekmények elkövetését és csökkentsék a korrupció kockázatát.	(1) A tagállamok, valamint az Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei megfelelő intézkedéseket hoznak – beleértve azt is, hogy tájékoztató és tudatosságnövelő kampányokat, valamint kutatási és oktatási, illetve a közszféra feddhetetlenségével kapcsolatos programokat szerveznek – annak érdekében, hogy felhívják a nyilvánosság és a magánszektor figyelmét a korrupció káros voltára és valós hatásaira, beleértve az állami költségvetést is, valamint általánosságban mérsékeljék a korrupciós bűncselekmények elkövetését és csökkentsék a korrupció kockázatát.

Módosítás  53

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a korrupció megelőzése érdekében a közigazgatásban és a közjogi döntéshozatalban a lehető legnagyobb fokú átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosítsák.	(2) A tagállamok, valamint az Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei saját közigazgatásuk és nyilvános döntéshozatali folyamataik keretein belül intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a korrupció megelőzése érdekében a lehető legnagyobb fokú átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosítsák az érdemeken alapuló felvétel és előléptetés révén, biztosítva ugyanakkor a polgárok megfelelő tájékoztatását.

Módosítás  54

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy olyan kulcsfontosságú megelőző eszközök álljanak rendelkezésre, mint a közérdekű információkhoz való nyílt hozzáférés, a közszférán belüli összeférhetetlenségek feltárására és kezelésére vonatkozó hatékony szabályok, a hivatalos személyek vagyonbevallására és -ellenőrzésére vonatkozó hatékony szabályok, valamint a magánszektor és a közszféra közötti kölcsönhatást szabályozó hatékony szabályok.	(3) A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy olyan kulcsfontosságú megelőző eszközök álljanak rendelkezésre, mint amilyenek például:

Módosítás  55

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 bekezdés – a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	a) az illetékes hatóságok – többek között a 4. cikkben említett érintett szakosodott szervek – részvételével és a civil társadalom bevonásával kidolgozott korrupcióellenes stratégia és cselekvési terv;

Módosítás  56

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 bekezdés – b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	b) a közérdekű információkhoz való nyílt hozzáférés;

Módosítás  57

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 bekezdés – c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	c) a közszférában előforduló összeférhetetlenségek nyilvánosságra hozatalára és kezelésére vonatkozó hatékony szabályok, beleértve az újonnan felmerülő összeférhetetlenségek eseti nyilvánosságra hozatalát is, valamint a jelentős vagyon vagy érdekeltség bejelentésének elmulasztása esetén alkalmazandó szankciók megállapítása;

Módosítás  58

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 bekezdés – d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	d) a hivatalos személyek vagyoni eszközeinek és érdekeinek rendszeres és kockázatalapú közzétételére és ellenőrzésére vonatkozó hatékony szabályok, valamint a jelentős vagyon vagy érdekeltség bejelentésének elmulasztása esetén alkalmazandó szankciók megállapítása;

Módosítás  59

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 bekezdés – e pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	e) a magán- és a közszféra közötti interakcióra vonatkozó hatékony szabályok, beleértve az érdekképviselet és a forgóajtó-jelenség szabályozását, beleértve a következőket:
	– a hivatalos személyek magatartási kódexének létrehozása, beleértve az érdekképviseletet végző személyekkel vagy magánszervezetekkel való kapcsolattartásukra vonatkozó szabályokat is;
	– a hivatalos személyek és az érdekképviseleti tevékenységet végző személyek vagy magánszervezetek közötti interakcióra vonatkozó, nyilvánosságra hozandó minimális információk meghatározása, beleértve a lobbitárgyalások proaktív közzétételét;
	– nyilvános jogalkotási lábnyom létrehozása;
	– az érdekképviseletben részt vevő valamennyi személy vagy magánjogi szervezet, köztük az egyesületek kötelezése a vállalati tagság nyilvánosságra hozatalára és egy átláthatósági nyilvántartásba való bejegyzésre, amely egy egységes portálon keresztül nyilvános és könnyen hozzáférhető információkat nyújt; valamint
	– a hivatalos személyek közszférában betöltött pozíciói és az ugyanazon területen a magánszektorban betöltött pozíciók közötti mozgásának szabályozása, valamint a közhivatalok utáni foglalkoztatásra vonatkozó korlátozások érvényesítése.

Módosítás  60

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 bekezdés – f pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	f) az adminisztratív akadályok és a szabályozás összetettségének felszámolása, amelyek megakadályozzák a polgárok kérelmeivel kapcsolatos időben történő döntéshozatalt, és amelyektől az információkhoz és a döntéshozatalhoz való hozzáférésük függ;

Módosítás  61

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 bekezdés – g pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	g) hatékony intézkedések a befektetői állampolgársági és befektetői letelepedési programok betiltására.

Módosítás  62

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A tagállamok biztosítják, hogy a (3) bekezdés b), c), d) és e) pontjában felsorolt intézkedéseknek megfelelően közzéteendő információk elektronikus rendszereken keresztül hozzáférhetők és géppel olvasható formátumban elérhetők legyenek az Unió egész területén. Az ilyen információkhoz való hozzáférést az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban és az uniós jogban rögzített alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásával kell biztosítani.

Módosítás  63

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3b) Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy közigazgatásukban rendelkezésre álljanak a kulcsfontosságú megelőző eszközök, beleértve legalább az e cikk (3) és (3a) bekezdésében felsorolt megelőző eszközöket.

Módosítás  64

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3c) A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy biztosítsák a választott hivatalos személyek és politikai pártok pályázatai finanszírozásának átláthatóságát olyan éves jelentéstételi mechanizmusok révén, mint például a politikai pártok finanszírozásának jelentésére, ellenőrzésére és közzétételére vonatkozó hatékony szabályok, valamint a választási kampányok résztvevőinek bevételeire, kötelezettségeire és kiadásaira vonatkozó valamennyi adat összegyűjtésére és közzétételére vonatkozó egyenlő kötelezettségek.

Módosítás  65

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 4 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A tagállamok átfogó és korszerű, az adott tevékenységi terület sajátos kockázataihoz igazodó intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a közszférában és a magánszektorban egyaránt megelőzzék a korrupciót. Az ilyen intézkedések közé kell tartozniuk legalább a feddhetetlenség erősítésére és a korrupciós lehetőségek megelőzésére irányuló intézkedéseknek az alábbiak körében:	(4) A tagállamok átfogó és rendszeresen felülvizsgált, az adott tevékenységi terület sajátos kockázataihoz igazított intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a közszférában és a magánszektorban egyaránt megelőzzék a korrupciót. Az ilyen intézkedésnek legalább a közös, magas kockázatú területekre kell irányulniuk, és legalább olyan intézkedéseket kell tartalmazniuk, amelyek célja a szervezett bűnözés vagy más súlyos bűncselekmények azonosítása és az ellenük való küzdelem, valamint a feddhetetlenség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság erősítésére és a korrupciós lehetőségek megelőzésére irányuló intézkedéseknek az alábbiak körében:

Módosítás  66

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 4 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) magas rangú tisztviselők;	a) magas rangú tisztviselők, beleértve a közfeladatuk ellátása során és azt követően követendő magatartással kapcsolatos intézkedéseket;

Módosítás  67

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 4 bekezdés– b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a bűnüldöző hatóságok és az igazságszolgáltatási szervek tagjai, beleértve a kinevezésükkel és magatartásukkal kapcsolatos intézkedéseket, valamint a megfelelő javadalmazást és a méltányos bértáblák biztosítását is.	b) a bűnüldöző hatóságok, a hírszerző ügynökségek és az igazságszolgáltatási szervek tagjai, beleértve az érdemeken alapuló kinevezésükkel, előléptetésükkel, elbocsátásukkal kapcsolatos intézkedéseket és a magatartásukkal kapcsolatos intézkedéseket, valamint a megfelelő javadalmazást és a méltányos bértáblák biztosítását is.

Módosítás  68

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Az uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek átfogó és naprakész intézkedéseket kell elfogadniuk az uniós tisztviselőket érintő korrupció megelőzése érdekében, az igazgatásuk által lefedett tevékenységi területek sajátos kockázataihoz igazítva. Ezeknek az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk legalább a feddhetetlenség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság megerősítésére, valamint a magas rangú uniós tisztviselők körében a korrupció lehetőségének megelőzésére irányuló intézkedéseket, beleértve a kinevezésükkel és a közfeladatuk ellátása során és azt követően követendő magatartással kapcsolatos intézkedéseket is.

Módosítás  69

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 4 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4b) A tagállamok intézkedéseket hoznak egy függetlenségen, feddhetetlenségen, átláthatóságon és elszámoltathatóságon alapuló erős közszolgálati kultúra megteremtése érdekében, biztosítva, hogy a nemzeti tisztviselők megfelelő díjazásban részesüljenek, megfelelő információkat, képzést és támogatást kapjanak mind a szigorúbb szakmai normák betartásához, mind a megbízatásuk végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásához, valamint hogy tudatában legyenek az összeférhetetlenséggel járó helyzeteknek és a korrupcióval, valamint a pénzügyi és gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos kockázatoknak.

Módosítás  70

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok a korrupció kockázatának leginkább kitett ágazatok azonosítása érdekében rendszeresen értékelést végeznek.	A tagállamok, valamint az Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei a korrupció kockázatának leginkább kitett ágazatok azonosítása érdekében évente értékelést végeznek. Az ilyen értékelés elvégzése során a tagállamok figyelembe veszik különösen a Bizottság éves jogállamisági jelentését és az ezen irányelv 26a. cikkében említett uniós korrupcióellenes jelentést.

Módosítás  71

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Ezen értékelést követően a tagállamok:	Az értékelést követően a tagállamok, valamint az Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei hatáskörük és megbízatásuk keretein belül:

Módosítás  72

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az azonosított ágazatokat érintő főbb kockázatok kezelésére vonatkozó terveket dolgoznak ki.	b) az azonosított ágazatokat érintő főbb kockázatok kezelésére vonatkozó korrupcióellenes terveket dolgoznak ki, végrehajtási és nyomonkövetési mechanizmusokkal együtt; ezek a tervek azonosítják az ezen irányelv hatálya alá tartozó korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos tendenciákat, valamint a kockázatokat csökkentő intézkedéseket és a jogellenes gyakorlatokra való reagálás módjait;

Módosítás  73

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) nyomon követik, hogy a korrupció kockázatának kitettként azonosított ágazatokban megfelelően végrehajtják-e az e bekezdés b) pontjában említett tervekben megjelölt intézkedéseket, és hatékonyan alkalmazzák-e az e cikk (3) bekezdésében említett kulcsfontosságú megelőző eszközöket;

Módosítás  74

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés – b b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	bb) biztosítják, hogy az értékelések eredményei a nyilvánosság számára hozzáférhetők legyenek.

Módosítás  75

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket az államháztartási gazdálkodás átláthatóságának és elszámoltathatóságának előmozdítása érdekében. A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket különösen a megfelelő közbeszerzési rendszerek létrehozása érdekében, amelyek az átláthatóságon, a versenyen és objektív döntéshozatali kritériumokon alapulnak. A tagállamok nyílt adatformátumban teszik közzé az információkat, többek között, de nem kizárólag a kormányzati költségvetéseket, a kormányzati kiadásokat, a közbeszerzéseket, a szavazási nyilvántartásokat, az engedélyeket és koncessziókat és az állami támogatásokat.

Módosítás  76

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A tagállamok adott esetben intézkedéseket hoznak a civil társadalom, a nem kormányzati szervezetek és a közösségalapú szervezetek korrupcióellenes tevékenységekben való részvételének előmozdítása érdekében.	(6) A tagállamok, valamint az Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei tevőlegesen és rendszeresen együttműködnek a civil társadalommal, a nem kormányzati szervezetekkel, a közösségi alapú szervezetekkel és a tudományos körökkel a korrupcióellenes jogszabályok és szakpolitikák kidolgozása, nyomon követése és értékelése terén, és konzultálnak velük. A tagállamok olyan környezetet hoznak létre, amely lehetővé teszi a civil társadalom munkáját és érdemi szerepvállalását a korrupcióellenes tevékenységek terén. A tagállamok továbbra is előmozdítják a rendelkezésre álló bejelentési mechanizmusokat és az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelmével kapcsolatos jogok közzétételét.

Módosítás  77

 

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 6 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) A tagállamok magatartási kódexek kidolgozása, a számviteli és könyvvizsgálati standardok, valamint a belső ellenőrzések és az átláthatóság javítása révén intézkedéseket hoznak a magánszektort érintő korrupció megelőzésére, fontolóra véve a külső ellenőrzést, különösen a magas kockázatú ágazatokban, és előmozdítva a bűnüldöző hatóságokkal való együttműködést.

Módosítás  78

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy egy vagy több, a korrupció megelőzésére szakosodott szerv vagy szervezeti egység működjön.	(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy egy vagy több, a korrupció megelőzésére szakosodott szerv vagy szervezeti egység működjön.
	E szervek vagy szervezeti egységek feladatai közé tartoznak a következők:
	a)  a köztisztviselők vagyonnyilatkozatainak kezelése;
	b)  a köztisztviselőkre és a közigazgatási szervekre, valamint a politikai pártok finanszírozására vonatkozó átláthatósági szabályok betartásának nyomon követése, valamint az ilyen rendelkezések és szabályok megsértésével kapcsolatos szankciók végrehajtásának nyomon követése;
	c)  a köz- és a magánszektorban az összeférhetetlenségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és szabályok betartásának, valamint az ilyen rendelkezések és szabályok megsértésével kapcsolatos szankciók végrehajtásának nyomon követése;
	d)  a korrupció kockázatával kapcsolatos figyelmeztetések kiadása;
	e)  együttműködés a korrupció visszaszorítására szakosodott illetékes hatóságokkal, szervekkel vagy szervezeti egységekkel.

Módosítás  79

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy egy vagy több, a korrupció visszaszorítására szakosodott szerv vagy szervezeti egység működjön.	(2) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy egy vagy több, a korrupció visszaszorítására vagy kivizsgálására szakosodott szerv vagy szervezeti egység működjön. E szervek feladatai közé tartozik az ezen irányelvben említett bűncselekmények felderítése, kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása – többek között bizonyítékgyűjtés és ügynökségközi együttműködés révén –, valamint a szankciók végrehajtása.

Módosítás  80

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a korrupció áldozatainak azonosítására, értesítésére, képviseletére és koordinálására szakosodott szervezeti egység álljon rendelkezésre.

Módosítás  81

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az (1) és (2) bekezdésben említett szerv vagy szervek, illetve szervezeti egység vagy egységek:	(3) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az (1), a (2) és a (2a) bekezdésben említett szerv vagy szervek, illetve szervezeti egység vagy egységek:

Módosítás  82

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a kormánytól függetlenül működjenek, és rendelkezzenek a feladataik megfelelő ellátásának biztosításához szükséges elegendő számú szakképzett alkalmazottal, pénzügyi, technikai és technológiai erőforrásokkal, valamint hatáskörökkel és eszközökkel;	a) legyenek függetlenek a kormánytól, legyenek képesek arra, hogy önállóan hozzanak döntéseket az egyes ügyekben, feladataikat indokolatlan politikai beavatkozásoktól mentesen lássák el, és folyamatosan rendelkezzenek megfelelő számú képzett személyzettel – operatív szinten is –, pénzügyi, műszaki és technológiai erőforrásokkal, valamint a feladataik hatékony ellátásához és megfelelő igazgatásához szükséges hatáskörökkel és eszközökkel;

Módosítás  83

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) olyan ügyvezető tag vagy tagok irányítása alatt álljanak, akiknek feladataik ellátása és hatásköreik ezen irányelvvel összhangban történő gyakorlása során – akár közvetlen, akár közvetett – külső befolyástól mentesnek kell maradniuk, senkitől nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat, és akiknek megfelelő és elégséges hivatali idővel kell rendelkezniük, biztosítva a politikai függetlenséget; az ügyvezető tagot vagy tagokat átlátható, nyílt és megkülönböztetésmentes eljárás keretében, a jogalkotási felügyelet elvével összhangban kell kinevezni; a kiválasztási szempontoknak kiszámíthatónak és a tervezett kinevezés előtt legalább egy évvel ismertnek kell lenniük.

Módosítás  84

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) készítsenek éves jelentéseket tevékenységeikről és eredményeikről, e jelentéseket nyújtsák be az érintett végrehajtó és jogalkotó szerveknek, és tegyék közzé a honlapjukon;

Módosítás  85

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – c b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	cb) hozzanak létre adatbázist a korrupciós esetekről, beleértve az elmarasztaló ítéleteket, a kártérítéseket és a visszaszerzett vagyoni eszközöket, és azt évente frissítsék;

Módosítás  86

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – c c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	cc) fogadják és dolgozzák fel a korrupció megelőzésére vonatkozó szabályok megsértésével kapcsolatos panaszokat, beleértve a 3. cikk (3) bekezdésében említett kulcsfontosságú megelőzési eszközök keretében elfogadottakat is;

Módosítás  87

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – c d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	cd) folytassanak konzultációt a 3. cikk (3) bekezdése a) pontjában említett nemzeti korrupcióellenes stratégia kialakításának és kidolgozásának folyamata során;

Módosítás  88

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) törvény által előírt, átlátható, a feddhetetlenséget és az elszámoltathatóságot biztosító eljárások szerin működjenek és hozzák meg határozataikat.	d) törvény által előírt, átlátható eljárások szerint működjenek és hozzák meg határozataikat, belső felügyeleti és elszámoltathatósági mechanizmusok mellett,

Módosítás  89

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – d a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	da) hatékonyságuk növelésére irányuló célkitűzéssel összhangban működjenek.

Módosítás  90

 

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Az (1) bekezdésben említett szervek és szervezeti egységek együttműködnek a többi tagállam megfelelő egységeivel.

Módosítás  91

 

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ezen irányelvben említett bűncselekmények felderítése, kivizsgálása, vádhatósági vagy bírósági eljárásának lefolytatása terén illetékes nemzeti hatóságok folyamatosan megfelelő számú szakképzett alkalmazottal, valamint az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos feladataik hatékony ellátásához szükséges pénzügyi, technikai és technológiai erőforrásokkal rendelkezzenek.	A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ezen irányelvben említett bűncselekmények felderítése, kivizsgálása, vádhatósági vagy bírósági eljárásának lefolytatása terén, valamint az ezen irányelvben említett megelőző intézkedések terén illetékes nemzeti hatóságok következetesen, proaktívan és folyamatosan megfelelő számú szakképzett alkalmazottal, valamint az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos feladataik hatékony ellátásához szükséges pénzügyi, technikai és technológiai erőforrásokkal rendelkezzenek.

Módosítás  92

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az egyes tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megfelelő erőforrásokat és képzéseket biztosítsanak nemzeti tisztviselőik számára annak érdekében, hogy azok azonosítani tudják a feladataik ellátása során esetlegesen felmerülő korrupció különböző formáit és a korrupciós kockázatokat, valamint időben és megfelelő módon tudjanak reagálni minden gyanús tevékenységre.	(1) Az egyes tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megfelelő erőforrásokat és rendszeres időközönként képzéseket biztosítsanak nemzeti tisztviselőik számára annak érdekében, hogy azok meg tudják akadályozni és azonosítani tudják a feladataik ellátása során esetlegesen felmerülő korrupció különböző formáit és a korrupciós kockázatokat, valamint időben és megfelelő módon tudjanak reagálni minden gyanús tevékenységre.

Módosítás  93

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megfelelő erőforrásokat és képzéseket biztosítsanak az uniós tisztviselőik számára annak érdekében, hogy azok azonosítani tudják a feladataik ellátása során esetlegesen felmerülő korrupció különböző formáit és a korrupciós kockázatokat, valamint időben és megfelelő módon tudjanak reagálni minden gyanús tevékenységre.

Módosítás  94

 

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az egyes tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a bűnüldöző hatóságok és az igazságszolgáltatási szervek tagjai és az ezen irányelv hatálya alá tartozó bűncselekmények ügyében folytatott nyomozással és büntetőeljárással megbízott hatóságok alkalmazottai számára megfelelő erőforrásokat biztosítsanak, valamint rendszeres időközönként korrupcióellenes szakmai képzéseket nyújtsanak számukra.	(2) Az egyes tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a megfelelő források biztosítása és a célzott korrupcióellenes képzés biztosítása érdekében. Ezt a képzést rendszeres időközönként megtartják a bűnüldöző szervek tagjai, a bírói kar és az ezen irányelv hatálya alá tartozó bűncselekmények ügyében folytatott nyomozással és büntetőeljárással, valamint közigazgatási vizsgálatokkal és eljárásokkal megbízott hatóságok személyzete számára.

Módosítás  95

 

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) hivatalos személy vagy harmadik fél részére bármilyen előny ígérete, felajánlása vagy adása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy a hivatalos személy hivatali kötelességét megszegve, vagy hatásköre gyakorlása során valamilyen intézkedést megtegyen vagy annak megtételétől tartózkodjon (aktív vesztegetés);	a) hivatalos személy vagy harmadik fél részére bármilyen előny ígérete, felajánlása vagy adása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy a hivatalos személy hatásköre gyakorlása során valamilyen intézkedést megtegyen vagy annak megtételétől tartózkodjon (aktív vesztegetés);

Módosítás  96

 

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés– b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) hivatalos személy által saját maga vagy harmadik személy javára bármilyen előny kérése vagy elfogadása, vagy ilyen előny ígéretének kérése vagy elfogadása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy a hivatalos személy hivatali kötelességét megszegve, vagy hatásköre gyakorlása során valamilyen intézkedést megtegyen vagy annak megtételétől tartózkodjon (passzív vesztegetés).	b) hivatalos személy által saját maga vagy harmadik személy javára bármilyen előny kérése vagy elfogadása, vagy ilyen előny felajánlásának vagy ígéretének kérése vagy elfogadása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy a hivatalos személy hatásköre gyakorlása során valamilyen intézkedést megtegyen vagy annak megtételétől tartózkodjon (passzív vesztegetés).

Módosítás  97

 

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés– b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) magánszektorbeli szervezetet bármely minőségben vezető vagy annál dolgozó személy által saját maga vagy harmadik fél javára bármilyen jogtalan előny kérése vagy elfogadása, vagy ilyen előny ígéretének kérése vagy elfogadása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy ez a személy kötelességét megszegve valamilyen intézkedést megtegyen vagy annak megtételétől tartózkodjon (passzív vesztegetés).	b) magánszektorbeli szervezetet bármely minőségben vezető vagy annál dolgozó személy által saját maga vagy harmadik fél javára bármilyen jogtalan előny kérése vagy elfogadása, vagy ilyen előny felajánlásának vagy ígéretének kérése vagy elfogadása,, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy ez a személy kötelességét megszegve valamilyen intézkedést megtegyen vagy annak megtételétől tartózkodjon (passzív vesztegetés).

Módosítás  98

 

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) valamely személy vagy harmadik fél részére bármilyen jogtalan előny ígérete, felajánlása vagy adása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy e személy tényleges vagy feltételezett befolyását latba vetve valamely hivatalos személytől jogtalan előnyt szerezzen;	a) valamely személy vagy harmadik fél részére bármilyen jogtalan előny ígérete, felajánlása vagy adása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy e személy tényleges vagy feltételezett befolyását latba vetve valamely hivatalos személytől jogtalan előnyt szerezzen, ideértve azokat az eseteket, amikor az adott hivatalos személy hatásköre gyakorlása során valamilyen intézkedést megtesz vagy annak megtételétől tartózkodik;

Módosítás  99

 

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés– b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) valamely személy által saját maga vagy harmadik fél számára bármilyen jogtalan előny kérése vagy elfogadása, vagy ilyen előny ígéretének kérése vagy elfogadása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy e személy tényleges vagy feltételezett befolyását latba vetve valamely hivatalos személytől jogtalan előnyt szerezzen.	b) valamely személy által saját maga vagy harmadik fél számára bármilyen jogtalan előny kérése vagy elfogadása, vagy ilyen előny ígéretének kérése vagy elfogadása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy e személy tényleges vagy feltételezett befolyását latba vetve valamely hivatalos személytől jogtalan előnyt szerezzen, ideértve azokat az eseteket, amikor az adott hivatalos személy hatásköre gyakorlása során valamilyen intézkedést megtesz vagy annak megtételétől tartózkodik.

Módosítás  100

 

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) hivatalos személy által hatáskörének gyakorlása során valamilyen intézkedés jogellenes megtétele vagy megtételének jogellenes elmulasztása azért, hogy saját maga vagy harmadik fél számára jogtalan előnyt szerezzen;	(1) hivatalos személy által az adott hivatalos személy hatáskörének gyakorlása során valamilyen intézkedés jogellenes megtétele vagy megtételének jogellenes elmulasztása azért, hogy saját maga vagy harmadik fél számára bármilyen jogtalan előnyt szerezzen;

Módosítás  101

 

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) magánszektorbeli szervezetet bármely minőségben vezető vagy annál dolgozó személy által gazdasági, pénzügyi, üzleti vagy kereskedelmi tevékenység végzése során kötelezettségét megszegve valamilyen intézkedés megtétele vagy megtételének elmulasztása azért, hogy saját maga vagy harmadik fél számára jogtalan előnyt szerezzen.	(2) magánszektorbeli szervezetet bármely minőségben vezető vagy annál dolgozó személy által gazdasági, pénzügyi, üzleti vagy kereskedelmi tevékenység végzése során kötelezettségét megszegve valamilyen intézkedés jogellenes megtétele vagy megtételének elmulasztása azért, hogy saját maga vagy harmadik fél számára bármiféle jogtalan előnyt szerezzen.

Módosítás  102

 

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) a 7–11. cikkben, a 13. cikkben vagy a 14. cikkben említett bűncselekmények bármelyikével kapcsolatos eljárásban közvetlenül vagy közvetítő útján fizikai erő, fenyegetés vagy megfélemlítés alkalmazása, illetve előny ígérete, felajánlása vagy nyújtása hamis tanúvallomásra késztetés vagy a vallomástételbe illetve a bizonyítékok nyújtásába való beavatkozás céljából;;	(1) az ezen irányelvben említett bűncselekmények elkövetésével kapcsolatos eljárásban közvetlenül vagy közvetítő útján ráhatás, fizikai erő, fenyegetés vagy megfélemlítés alkalmazása, illetve előny ígérete, felajánlása vagy nyújtása hamis tanúvallomásra késztetés vagy a vallomástételbe, illetve a bizonyítékok nyújtásába való beavatkozás céljából, vagy abból a célból, hogy a tanúkat, szakértőket vagy bármely érintett felet szándékosan befolyásolják, rájuk nyomást gyakoroljanak vagy arra kényszerítsék őket, hogy tartózkodjanak az igazságügyi hatóságokkal való kommunikációtól vagy együttműködéstől;

Módosítás  103

 

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) a 7–11. cikkben, a 13. cikkben vagy a 14. cikkben említett bűncselekmények bármelyikével kapcsolatban közvetlenül vagy közvetítő útján fizikai erő, fenyegetés vagy megfélemlítés alkalmazása igazságszolgáltatási tisztséget betöltő személy vagy bűnüldöző hatóság tagja hivatali kötelességének teljesítésébe történő beavatkozás céljából.	(2) az ezen irányelvben említett bűncselekményekkel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetítő útján fizikai erő, fenyegetés vagy megfélemlítés alkalmazása igazságszolgáltatási tisztséget betöltő személy vagy bűnüldöző hatóság tagja hivatali kötelességének teljesítésébe történő beavatkozás céljából.

Módosítás  104

 

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) bizonyítékok, többek között digitális bizonyítékok megsemmisítése, megváltoztatása, eltitkolása vagy meghamisítása az ezen irányelvben említett bűncselekményekkel kapcsolatos eljárás befolyásolása céljából.

Módosítás  105

 

Irányelvre irányuló javaslat

12 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	12a. cikk
	Jogellenes politikai finanszírozás
	A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy szándékos elkövetés esetén az alábbi magatartások bűncselekményként legyenek büntetendők:
	(1)  jelentős pénzügyi hozzájárulás ígérete, felajánlása vagy nyújtása közvetlenül vagy közvetítőn keresztül olyan személyek számára, akik elnöki, titkársági, politikai vagy vezetői tisztséget töltenek be egy politikai pártban, vagy akiket regionális, nemzeti, európai vagy nemzetközi szintű parlamentekbe vagy kormányokba választottak meg, vagy olyan szervezetek számára, amelyek aktívan kampányolnak egy adott politikai párt mellett, megsértve ezzel a politikai finanszírozásra vonatkozó alkalmazandó jogszabályokat vagy az alkalmazandó átláthatósági szabályokat;
	(2)  jelentős pénzügyi hozzájárulás kérése vagy elfogadása közvetlenül vagy közvetítőn keresztül olyan személyek által, akik elnöki, titkársági, politikai vagy vezetői tisztséget töltenek be egy politikai pártban, vagy akiket regionális, nemzeti, európai vagy nemzetközi szintű parlamentekbe vagy kormányokba választottak meg, vagy olyan szervezetek által, amelyek aktívan kampányolnak egy adott politikai párt mellett, megsértve ezzel a politikai finanszírozásra vonatkozó jogszabályokat vagy az alkalmazandó átláthatósági szabályokat;

Módosítás  106

 

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy bűncselekményként büntetendő legyen az olyan vagyon hivatalos személy általi szándékos megszerzése, birtoklása vagy felhasználása, amelyről a hivatalos személy tudja, hogy az a 7–12. cikkben vagy a 14. cikkben meghatározott bűncselekmények bármelyikének elkövetéséből származik, függetlenül attól, hogy ő maga részt vett-e az említett bűncselekmény elkövetésében.	A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy bűncselekményként büntetendő legyen az olyan vagyon hivatalos személy általi szándékos megszerzése, birtoklása vagy felhasználása, amely a jogszerű jövedelméhez képest jelentősen aránytalan és azzal nem indokolható, amennyiben az ilyen vagyon az ezen irányelvben meghatározott bűncselekmény elkövetéséből származik.

Módosítás  107

 

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Annak megállapításakor, hogy a szóban forgó vagyon az ezen irányelvben meghatározott bűncselekmény elkövetésében való bármilyen jellegű részvételből származik-e, az eset összes körülményét figyelembe kell venni, beleértve a konkrét tényeket és a rendelkezésre álló bizonyítékokat.

Módosítás  108

 

Irányelvre irányuló javaslat

13 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	13a. cikk
	Elrejtés
	A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy szándékos elkövetés esetén bűncselekményként büntetendő legyen a vagyonnak az olyan személy általi elrejtése, akinek tudomása van arról, hogy a vagyon az ezen irányelvvel összhangban megállapított bármely bűncselekményből származik, még akkor is, ha az adott személy nem vett részt ilyen bűncselekmények elkövetésében.

Módosítás  109

 

Irányelvre irányuló javaslat

13 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	13b. cikk
	Hivatali kötelességszegés
	A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy bűncselekményként büntetendő legyen hivatalos személy hivatali kötelezettségének azáltal történő vétkes megszegése, hogy azt nem teljesíti vagy hibásan teljesíti, amennyiben az valamely természetes vagy jogi személy jogainak vagy jogos érdekeinek jelentős kárát vagy sérelmét okozza.

Módosítás  110

 

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy bűncselekményként büntetendő legyen a 7–13. cikkben említett bármely bűncselekmény elkövetésére való felbujtás.	(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy bűncselekményként büntetendő legyen a 7–13a. cikkben említett bármely bűncselekmény elkövetésére való felbujtás.

Módosítás  111

 

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy bűncselekményként büntetendő legyen a 7–13. cikkben említett bármely bűncselekmény elkövetéséhez nyújtott bűnsegély.	(2) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy bűncselekményként büntetendő legyen a 7–13a. cikkben említett bármely bűncselekmény elkövetéséhez nyújtott bűnsegély.

Módosítás  112

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a 7. és 12. cikkben említett bűncselekmények legalább hat év maximális tartamú szabadságvesztéssel legyenek büntetendők;	a) a 7. és 12. cikkben említett bűncselekmények büntetési tételének felső határa legalább hét év szabadságvesztés legyen, és a 7. cikkben említett bűncselekmények esetében , amelyeket jogcselekményre való rábírás céljából követtek el, a büntetési tétel felső határa legalább öt év szabadságvesztés legyen;

Módosítás  113

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 2 bekezdés– b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a 8–11. cikkben említett bűncselekmények legalább öt év maximális tartamú szabadságvesztéssel legyenek büntetendők; valamint	b) a 8–11. cikkben említett bűncselekmények büntetési tételének felső határa legalább hat év szabadságvesztés legyen;

Módosítás  114

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a 13. cikkben említett bűncselekmény legalább négy év maximális tartamú szabadságvesztéssel legyen büntetendők.	c) a 13. és 13a. cikkben említett bűncselekmények büntetési tételének felső határa legalább öt év szabadságvesztés legyen valamint

Módosítás  115

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) a 13b. cikkben említett bűncselekmény büntetési tételének felső határa legalább három év szabadságvesztés legyen.

Módosítás  116

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A 9. cikkben említett, 10 000 EUR értéknél kisebb kárt okozó, vagy 10 000 EUR értéknél kisebb előnyt eredményező bűncselekmények esetében a tagállamok a büntetőjogi szankcióktól eltérő szankciók kiszabását is előírhatják.	törölve

Módosítás  117

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Az e cikk (1) és (2) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 7–14. cikkben említett bűncselekmények valamelyikének elkövetése miatt elítélt természetes személyekkel szemben illetékes hatóság által kiszabott, nem feltétlenül büntetőjogi természetű szankciókat vagy intézkedéseket is alkalmazni lehessen, ideértve a következőket:
	a)  közhivatalból való eltávolítás, felfüggesztés és áthelyezés;
	b)  a következőktől való eltiltás:
	i.  közhivatal betöltése;
	ii.  közfeladat ellátása;
	c)  közfinanszírozásból való kizárás, ideértve a közbeszerzési eljárásokat, a vissza nem térítendő támogatásokat és a koncessziókat is.

Módosítás  118

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 4 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) pénzbírságok;	a) a bűncselekmény és az okozott kár súlyosságával és időtartamával, valamint a bűncselekmény elkövetéséből származó pénzügyi haszonnal arányos pénzbírságok;

Módosítás  119

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 4 bekezdés– b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) közhivatalból való eltávolítás, felfüggesztés és áthelyezés;	törölve

Módosítás  120

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 4 bekezdés – c pont – i alpont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i. közhivatal betöltése;	törölve

Módosítás  121

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 4 bekezdés – c pont – ii alpont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
ii. közfeladat ellátása;	törölve

Módosítás  122

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 4 bekezdés – c pont – iii a alpont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	iiia. a bűncselekmény elkövetéséhez használt jogi személyhez hasonló jogi személyen belül vezető pozíció betöltése;

Módosítás  123

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 4 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) passzív választójogtól való megfosztás az elkövetett bűncselekmény súlyosságával arányosan; valamint	d) passzív választójogtól való megfosztás az elkövetett bűncselekmény súlyosságával arányosan, ami legalább két egymást követő megbízatás időtartamát, illetve magas rangú tisztviselők esetében tíz évet jelent; valamint

Módosítás  124

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 4 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) közfinanszírozásból való kizárás, ideértve a közbeszerzési eljárásokat, a vissza nem térítendő támogatásokat és a koncessziókat is.	törölve

Módosítás  125

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a bíróságok vagy más illetékes hatóságok figyelembe vehessék az érintett bűncselekmények súlyosságát az ilyen bűncselekmények miatt elítélt személyek felfüggesztett büntetése, korai szabadlábra helyezése vagy kegyelemben részesítése lehetőségének mérlegelésekor.

Módosítás  126

 

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 4 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4b) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megtiltsák a 7–14. cikkben említett bűncselekmények bármelyikéért felelősségre vont személyek javára gyakorolt kegyelmet vagy amnesztiát.

Módosítás  127

 

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a jogi személyek felelősségre vonhatók legyenek a 7–14. cikkben említett bármely bűncselekményért, amelyet akár egyénileg, akár a jogi személy valamely szervének tagjaként eljárva az alábbiak közül egy vagy több tényező alapján olyan természetes személy követett el az említett jogi személy javára, aki a jogi személyen belül vezető pozíciót tölt be:	(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a jogi személyeket felelősségre lehessen vonni a 7–14. cikkben említett bűncselekmények bármelyikéért, amennyiben az ilyen bűncselekményeket e jogi személyek javára olyan természetes személy követi el, aki a jogi személy javára vagy nevében bármilyen minőségben szolgáltatásokat nyújt.

Módosítás  128

 

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a jogi személy képviseletére való jogosultság;	törölve

Módosítás  129

 

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés– b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a jogi személy nevében történő döntéshozatal joga; vagy	törölve

Módosítás  130

 

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a jogi személyen belüli ellenőrzés gyakorlásának joga.	törölve

Módosítás  131

 

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a jogi személyek felelősségre vonhatók legyenek, amennyiben az (1) bekezdésben említett személy általi felügyelet vagy ellenőrzés hiánya tette lehetővé az adott jogi személy javára a 7–14. cikkben említett valamely bűncselekmény elkövesét, ideértve az említett személy irányítása alatt álló bármely személy általi elkövetést is.	(2) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a jogi személyek felelősségre vonhatók legyenek, amennyiben az (1) bekezdésben említett személy általi hatékony felügyelet vagy ellenőrzés hiánya tette lehetővé az adott jogi személy javára a 7–14. cikkben említett valamely bűncselekmény elkövesét, ideértve az említett személy irányítása alatt álló bármely személy általi elkövetést is.

Módosítás  132

 

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a bűncselekmény miatt a 16. cikk szerint felelősségre vont jogi személy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal legyen büntethető.	(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a bűncselekmény miatt a 16. cikk szerint felelősségre vont jogi személy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal legyen büntethető. A szankciók szintjét a bűncselekmény és az okozott kár súlyosságához és időtartamához kell igazítani.

Módosítás  133

 

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) büntetőjogi és nem büntetőjogi bírságok, amelynek felső határa nem lehet alacsonyabb a jogi személy által – a kapcsolt szervezetekkel együtt – a bírságot kiszabó határozat elfogadását megelőző üzleti évben elért teljes világméretű árbevétel 5 %-ánál;	a) büntetőjogi és nem büntetőjogi bírságok, amelyek arányosak a bűncselekmény súlyosságával. E bírságok felső határa nem lehet alacsonyabb a jogi személy által – a kapcsolt szervezetekkel együtt – a bírságot kiszabó határozat elfogadását megelőző üzleti évben elért teljes világméretű árbevétel 10 %-ánál;

Módosítás  134

 

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 2 bekezdés – i a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ia) az elkövetett bűncselekményre és a kiszabott szankciókra vagy intézkedésekre vonatkozó bírósági határozat egészének vagy egy részének nemzeti vagy uniós szintű közzététele, többek között az érintett uniós intézményekhez való utalás révén.

Módosítás  135

 

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok a 7–14. cikkben említett bűncselekmények bármelyike tekintetében hatékony és átlátható, peren kívüli eljárásokat folytathassanak le egy jogi személlyel.

Módosítás  136

 

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az elkövető magas rangú tisztviselő;	a) a bűncselekmény magas rangú tisztviselőt érint;

Módosítás  137

 

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés– b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) az elkövetőt a 7–14. cikkben említett valamely bűncselekmény miatt korábban már elítélték;	b) az elkövetőt, vagy – ha az elkövető jogi személy – az anya- vagy leányvállalatait a 7–14. cikkben említett valamely bűncselekmény miatt valamely tagállamban – vagy azzal egyenértékű bűncselekmény miatt egy harmadik országban – korábban már elítélték;

Módosítás  138

 

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) az elkövető nyomozási, vádhatósági vagy igazságszolgáltatási feladatokat lát el;	e) az elkövető nyomozási, vádhatósági, vitarendezési vagy igazságszolgáltatási feladatokat lát el;

Módosítás  139

 

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés – g a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ga) az elkövető kihasználta a bűncselekmény elkövetésében részt vevő személy kiszolgáltatott helyzetét;

Módosítás  140

 

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés – g b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	gb) az elkövető a bűncselekmény elkövetése során hivatalos személy szándékos megtévesztéséhez vagy eszközként való felhasználásához folyamodott;

Módosítás  141

 

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés – g c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	gc) az elkövető a jogszabályi előírások ellenére nem működött együtt a végrehajtó hatóságokkal;

Módosítás  142

 

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés – g d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	gd) jogi személyek esetében a bűncselekményt az érintett jogi személyen belül vezető tisztséget betöltő személy követte el.

Módosítás  143

 

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 2 bekezdés– b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) ha az elkövető jogi személy, és a bűncselekmény elkövetése előtt vagy után hatékony belső ellenőrzéseket, etikai normákkal kapcsolatos tájékoztató programokat és megfelelőségi programokat hajtott végre a korrupció megelőzése érdekében; valamint	b) ha az elkövető jogi személy, és a bűncselekmény elkövetése előtt hatékony belső ellenőrzéseket, megelőző intézkedéseket, etikai normákkal kapcsolatos tájékoztató programokat és megfelelőségi programokat hajtott végre a korrupció megelőzése érdekében; valamint

Módosítás  144

 

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy törvény által előzetesen meghatározott, egyértelmű kritériumokon alapuló, észszerű időtartamon belül befejeződő objektív, pártatlan, hatékony és átlátható eljárás keretében az ezen irányelvben említett bűncselekmények miatti vizsgálatok és büntetőeljárás tekintetében a nemzeti tisztviselőktől meg lehessen vonni az őket megillető kiváltságokat vagy mentességeket.	A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ezen irányelvben említett bűncselekmények miatti vizsgálatok és büntetőeljárás tekintetében a nemzeti tisztviselőket megillető kiváltságok vagy mentességek:

Módosítás  145

 

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 1 bekezdés – a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	a) a hivatali feladatok ellátása során végzett cselekményekre korlátozódnak;

Módosítás  146

 

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 1 bekezdés – b pont(új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	b) csak az adott személy hivatali ideje vagy köztisztviselői szolgálati ideje alatt elkövetett cselekményekre vonatkoznak;

Módosítás  147

 

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ezen irányelvben említett bűncselekményekkel kapcsolatos vizsgálatok és büntetőeljárás tekintetében a tisztviselőknek biztosított kiváltságok és mentességek:
	a)  a nemzeti tisztviselő saját kezdeményezésére megvonhatók;
	b)  a törvény által előzetesen meghatározott, egyértelmű kritériumokon alapuló, észszerű időtartamon belül befejeződő objektív, pártatlan, hatékony és átlátható eljárás keretében megvonhatók.

Módosítás  148

 

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az uniós intézmények, hivatalok, ügynökségek és szervek biztosítják, hogy az ezen irányelvben foglalt bűncselekményekkel kapcsolatban a mentességekről való lemondásra vonatkozó bármely határozat meghozatala esetén azt objektív, pártatlan, hatékony és átlátható, egyértelmű kritériumokon alapuló, észszerű időn belül lezáruló eljárás keretében tegyék meg.

Módosítás  149

 

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 1 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az ezen irányelvben említett bűncselekmények tekintetében semmilyen kiváltság, mentesség vagy más jogi koncepció ne védje meg a nemzeti tisztviselőket a jogi személyeken vagy magánvagyon-kezelő gazdasági egységként működő egyéb jogi konstrukciókon keresztül birtokolt vagyonnal kapcsolatos nyomozástól és büntetőeljárástól.

Módosítás  150

 

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a 13. és 14. cikkben említett bűncselekmények esetében a bűncselekmény elkövetésének időpontjától számított nyolc év.	c) a 12a. és a 13–14. cikkben említett bűncselekmények esetében a bűncselekmény elkövetésének időpontjától számított nyolc év.

Módosítás  151

 

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A (2) bekezdéstől eltérve a tagállamok rövidebb elévülési időt is megállapíthatnak, feltéve, hogy az elévülési idő meghatározott cselekmények esetén megszakítható vagy felfüggeszthető, valamint a felfüggesztésre és az elévülési időre vonatkozó szabályok nem akadályozzák a bírósági eljárás hatékonyságát és a szankciók visszatartó erejű alkalmazását. Ez az időtartam nem lehet rövidebb, mint:	(3) A (2) bekezdéstől eltérve a tagállamok rövidebb elévülési időt is megállapíthatnak, feltéve, hogy az elévülési idő meghatározott eljárási aktusok vagy bírósági határozatok esetén megszakítható vagy felfüggeszthető, valamint a felfüggesztésre és az elévülési időkre vonatkozó szabályok nem akadályozzák a bírósági eljárás hatékonyságát és a szankciók visszatartó erejű alkalmazását. Ez az időtartam nem lehet rövidebb, mint:

Módosítás  152

 

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 3 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) öt év, a 13. és 14. cikkben említett bűncselekmények esetében.	c) öt év, a 12a–14. cikkben említett bűncselekmények esetében.

Módosítás  153

 

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 4 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a 13. és 14. cikkben említett bűncselekmények bármelyikére kiszabott jogerős ítélet meghozatalától számított nyolc évig.	c) a 12a–14. cikkben említett bűncselekmények bármelyikére kiszabott jogerős ítélet meghozatalától számított nyolc évig.

Módosítás  154

 

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 5 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a 13. és 14. cikkben említett bűncselekmények bármelyikére kiszabott jogerős ítélet meghozatalától számított öt év.	c) a 12a–14. cikkben említett bűncselekmények bármelyikére kiszabott jogerős ítélet meghozatalától számított öt év.

Módosítás  155

 

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az (EU) 2019/1937 irányelv alkalmazandó legyen a 7–14. cikkben említett bűncselekmények bejelentésére és az ilyen bűncselekményeket bejelentő személyek védelmére.	(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az (EU) 2019/1937 irányelv alkalmazandó legyen a 7–14. cikkben említett bűncselekmények bejelentésére és az ilyen bűncselekményeket bejelentő személyek, köztük az oknyomozó újságírók védelmére.

Módosítás  156

 

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A tagállamok megfelelő bejelentési mechanizmusokat vezetnek be, amelyek lehetővé teszik a személyek számára, hogy névtelenül közöljék az ezen irányelv hatálya alá tartozó bűncselekményekkel kapcsolatos információkat.

Módosítás  157

 

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ezen irányelvben említett bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásért vagy büntetőeljárásért felelős személyeknek, egységeknek vagy szolgálatoknak olyan hatékony nyomozati eszközök álljanak rendelkezésükre, mint amilyeneket a szervezett bűnözés vagy az egyéb súlyos bűncselekmények elleni küzdelem során alkalmaznak.	A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ezen irányelvben említett bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásért vagy büntetőeljárásért felelős személyeknek, egységeknek vagy szolgálatoknak olyan hatékony nyomozati eszközök – többek között a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben felsoroltak – álljanak rendelkezésükre , mint amilyeneket a szervezett bűnözés vagy az egyéb súlyos bűncselekmények elleni küzdelem során alkalmaznak.

Módosítás  158

 

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy illetékes hatóságaik az [HL: kérjük, illesszék be a szövegbe a PE-CONS 3/4 (2022/0167(COD)) irányelv számát és az irányelv számát, dátumát, címét és Hl-hivatkozását a lábjegyzetbe – A vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló irányelv, COM(2022)0245] irányelvnek megfelelően adott esetben befagyasszák vagy elkobozzák az ezen irányelvben foglalt bűncselekmények elkövetéséből vagy az elkövetésükhöz való hozzájárulásból származó jövedelmeket.

Módosítás  159

 

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Tekintettel a korrupció folyamatosan változó jellegére és a digitális platformok növekvő használatára, a tagállamok biztosítják a digitális nyomozati eszközök és képességek rendelkezésre állását.

Módosítás  160

 

Irányelvre irányuló javaslat

23 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	23a. cikk
	Információcsere
	A tagállamok biztosítják, hogy a 4. cikkben említett valamennyi szakosodott szerv vagy szervezeti egység közvetlen hozzáféréssel rendelkezzen a SIENA-hoz, és a határokon átnyúló vizsgálatok során a SIENA-rendszert használja az információcserére.

Módosítás  161

 

Irányelvre irányuló javaslat

23 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	23b. cikk
	Az áldozatok jogai és a kár megtérítése
	(1)  A tagállamok védik az áldozatokat, és lehetővé teszik számukra, hogy álláspontjukat és aggályaikat az elkövetők elleni büntetőeljárás megfelelő szakaszaiban ismertessék és – oly módon, hogy az ne sértse a védelemhez való jogot – figyelembe vegyék.
	(2)  A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az (EU) 2012/29 irányelv alapján az áldozatokat megillető jogok a korrupció áldozataira is vonatkozzanak, valamint hogy a korrupció bármely áldozata:
	a)  a lehető leghamarabb beazonosításra kerüljön és értesítést kapjon arról, hogy korrupció áldozatává vált;
	b)  a 2012/29/EU irányelv 11. cikke (5) bekezdésének sérelme nélkül a büntetőeljárás meg nem indításáról vagy a peren kívüli rendezésről szóló határozat felülvizsgálatára legyen jogosult;
	c)  elégtételre legyen jogosult, ideértve többek között a jogsértés elismerését, a megbánás kifejezését, a hivatalos bocsánatkérést vagy más megfelelő módot;
	d)  a megismétlődés elkerülésére vonatkozó garanciára legyen jogosult; valamint
	e)  adott esetben a jogsértés megszüntetésére irányuló határozatra legyen jogosult.
	(3)  A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a korrupciós cselekmény következtében kárt szenvedett jogalanyok vagy személyek arányos és megfelelő kártérítés érdekében bírósági eljárást kezdeményezhessenek a kárért felelős személyek ellen.

Módosítás  162

 

Irányelvre irányuló javaslat

23 c cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	23c. cikk
	Nemzeti stratégiák
	A korrupció megelőzésére és az ellene való küzdelemre irányuló koherens megközelítés biztosítása érdekében a tagállamoknak a korrupció megelőzésére és az ellene való küzdelemre vonatkozó nemzeti stratégiát kell elfogadniuk, közzétenniük és rendszeresen felülvizsgálniuk, meghatározva a célokat, a prioritásokat, valamint a megfelelő intézkedéseket és szükséges forrásokat. Ezt a nemzeti stratégiát a civil társadalommal, a 4. cikkben említett releváns szakosodott szervekkel és szervezeti egységekkel, a független szakértőkkel, a kutatókkal és más érdekelt felekkel konzultálva kell kidolgozni, figyelembe véve a tagállamok szükségleteit, sajátosságait és kihívásait.

Módosítás  163

 

Irányelvre irányuló javaslat

23 d cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	23d. cikk
	A nyilvánosság érintett tagjainak az eljárásban való részvételi joga
	(1)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az érintett nyilvánosság megfelelő jogokkal rendelkezzen az ezen irányelv hatálya alá tartozó eljárásokban való részvételhez, például magánfélként, amennyiben korrupciós bűncselekmény következtében e nyilvánosság a nemzeti joggal összhangban kellő érdekeltséggel rendelkezik és jogsérelemre hivatkozhat.
	(2)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a nyilvánosság érintett tagjai részt vehessenek az ezen irányelv hatálya alá tartozó eljárásokban, többek között a bíróságok vagy az illetékes közigazgatási szervek előtti eljárás kezdeményezése révén.
	(3)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a (2) bekezdésben említett érintett nyilvánosság tagjai jogosultak legyenek az alábbiakkal kapcsolatos ügyészi határozatok felülvizsgálatára:
	a)  nyomozás vagy büntetőeljárás megindítása vagy meg nem indítása;
	b)  nyomozás vagy büntetőeljárás felfüggesztése;
	c)  nyomozás vagy büntetőeljárás megszüntetése.
	(4)  A (3) bekezdésben említett bírósági felülvizsgálat terjedelmének és feltételeinek meghatározását a nemzeti jog szabályozza, és ezeknek biztosítékokat kell tartalmazniuk kell a zaklató panaszok ellen.

Módosítás  164

 

Irányelvre irányuló javaslat

23 e cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	23e. cikk
	Hivatalos személy felfüggesztése vagy áthelyezése
	A tagállamok olyan eljárásokat alakítanak ki, amelyek révén az ezen irányelvben említett bűncselekménnyel vádolt hivatalos személyt az illetékes hatóság adott esetben felfüggesztheti vagy újra beoszthatja, az ártatlanság vélelme elvének tiszteletben tartásával.

Módosítás  165

 

Irányelvre irányuló javaslat

23 f cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	23f. cikk
	A mérlegelési jogkör gyakorlása
	A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ezen irányelvben említett bűncselekményekkel kapcsolatosan indított büntetőeljárás tekintetében meglévő mérlegelési jogkörüket megfelelő belső konzultáció mellett gyakorolják, tekintetbe véve a bűncselekményeket is magába foglaló, ilyen jogellenes magatartás elkövetésétől való elrettentés szükségességét.

Módosítás  166

 

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A határokon átnyúló együttműködésre és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre vonatkozó szabályok sérelme nélkül, a tagállami hatóságok, az Europol, az Eurojust, az Európai Ügyészség, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), valamint a Bizottság saját hatáskörükön belül együttműködnek egymással az ezen irányelvben említett bűncselekmények elleni küzdelemben. E célból adott esetben az Europol, az Eurojust, az Európai Ügyészség, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és a Bizottság saját megbízatásának megfelelően technikai és operatív segítséget nyújt az illetékes hatóságok által folytatott vizsgálatok és büntetőeljárások összehangolásának megkönnyítése érdekében.	(1)  A határokon átnyúló együttműködésre és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre vonatkozó szabályok sérelme nélkül, a tagállami hatóságok – beleértve a 4. cikkben említett szakosodott szerveket vagy egységeket is –, az Europol, az Eurojust, az Európai Ügyészség, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), valamint a Bizottság saját hatáskörükön belül együttműködnek egymással az ezen irányelvben említett bűncselekmények elleni küzdelemben.
	(2)  E célból az Europol, az Eurojust, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és a Bizottság saját megbízatásának megfelelően technikai és operatív segítséget nyújt az illetékes hatóságok és az Európai Ügyészség által folytatott vizsgálatok és büntetőeljárások összehangolásának megkönnyítése érdekében.

Módosítás  167

 

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 3 bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3)  Az e rendelkezés alapján létrehozott együttműködés eredményeiről az Europolnak, az Eurojustnak, az Európai Ügyészségnek és az OLAF-nak, valamint a Bizottságnak – a konkrét ügyek és a személyes adatok diszkrét és bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettségük sérelme nélkül – az Európai Parlament és a Tanács részére benyújtott éves jelentésük egy külön szakaszában kell beszámolniuk.

Módosítás  168

 

Irányelvre irányuló javaslat

24 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	24a. cikk
	A korrupció megelőzésével és visszaszorításával foglalkozó platform
	(1)  A Bizottság égisze alatt létre kell hozni a korrupció megelőzésével és visszaszorításával foglalkozó platformot (a továbbiakban: a platform). A platform a 4. cikkben említett szakosodott szervek vagy egységek képviselőiből és a 25a. cikkben említett uniós korrupcióellenes koordinátorból áll, elnöke pedig a Bizottság képviselője. A platformot rendszeres időközönként össze kell hívni.
	(2)  A platform:
	a)  tanácsot ad a Bizottságnak az ezen irányelvben előírt intézkedések végrehajtásával kapcsolatban, előmozdítja a korrupció megelőzésével és visszaszorításával kapcsolatos bevált gyakorlatok azonosítását és cseréjét;
	b)  előmozdítja a 4. cikkben említett szakosodott szervek közötti információcserét és operatív együttműködést ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatban;
	c)  lehetővé teszi a harmadik országokkal folytatott együttműködést erősítő információk és bevált gyakorlatok megosztását.
	(3)  Az Europol, az Eurojust, az Európai Ügyészség és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), valamint adott esetben a Pénzmosás Elleni Hatóság (AMLA) képviselői meghívást kaphatnak a platform ülésein való részvételre, többek között a 24. cikkben említett együttműködés elősegítése érdekében.

Módosítás  169

 

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A Bizottság az uniós korrupcióellenes hálózaton keresztül különösen:	(3) A Bizottság az uniós korrupcióellenes hálózaton és az Európai Unió korrupcióellenes koordinátorán keresztül különösen:

Módosítás  170

 

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 3 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a tagállami szakemberek, szakértők, kutatók és más érdekelt felek körében elősegíti az együttműködést és a bevált gyakorlatok cseréjét;	a) a tagállami szakemberek, a civil társadalom képviselői, független szakértők, kutatók és más érdekelt felek körében elősegíti az együttműködést és a bevált gyakorlatok cseréjét;

Módosítás  171

 

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a tagállamok korrupció elleni nemzetközi együttműködésének előmozdítására és megkönnyítésére, többek között a vizsgálatok és a büntetőeljárások összehangolására, valamint az illetékes hatóságaik harmadik országokkal folytatott együttműködésének technikai segítségnyújtási programok és projektek révén történő támogatására szolgáló uniós szintű pénzügyi forrásokról.

Módosítás  172

 

Irányelvre irányuló javaslat

25 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	25a. cikk
	A korrupció elleni küzdelemre vonatkozó uniós stratégia összehangolása
	(1)  A korrupció elleni küzdelemre vonatkozó összehangolt és konszolidált uniós stratégiához való hozzájárulás érdekében a tagállamok segítik az Európai Unió korrupcióellenes koordinátorának (a továbbiakban: koordinátor) munkáját. Ezen belül különösen a tagállamok kérésre továbbítják a koordinátornak az ezen irányelv 26. cikkében említett információkat.
	(2)  A koordinátor segíti a Bizottságot ezen irányelv hatékony és következetes alkalmazásának előmozdításában és ezen irányelv 3. és 4. cikke végrehajtásának nyomon követésében.
	(3)  A koordinátor adott esetben tanácsot ad a Bizottságnak a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos, a Bizottság éves jogállamisági jelentéseiben meghatározott országspecifikus ajánlások végrehajtásáról, vagy azokról a nemzeti intézkedésekről, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak azok végrehajtására.

Módosítás  173

 

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Adatgyűjtés és statisztikák	Adatgyűjtés, statisztikák és jelentéstétel

Módosítás  174

 

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok statisztikai adatokat gyűjtenek az ezen irányelv 7–14. cikkében említett bűncselekményekről.	(1) A tagállamok lebontott statisztikai adatokat gyűjtenek az ezen irányelv 7–14. cikkében említett minden egyes bűncselekményről.

Módosítás  175

 

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) a magas rangú tisztviselőket érintő bejelentett és vizsgált esetek száma;

Módosítás  176

 

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 2 bekezdés– b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a vizsgált ügyek száma;	b) a vizsgált ügyek száma, beleértve a határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos eseteket is;

Módosítás  177

 

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) az egyes ügyekben folytatott bűnügyi nyomozások átlagos időtartama;	d) az egyes ügyekben folytatott bűnügyi nyomozások időtartamának átlagos és maximális időtartama;

Módosítás  178

 

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 2 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) a bírósági eljárások átlagos időtartama az első fokú, a másodfokú, és a rendkívüli jogorvoslattal érintett ügyekben;	e) a bírósági eljárások átlagos és maximális időtartama az első fokú, a másodfokú, és a rendkívüli jogorvoslattal érintett ügyekben;

Módosítás  179

 

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 2 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
f) az elítélések száma;	f) az elítélések száma, beleértve a hivatalos személy által elkövetett bűncselekményeket;

Módosítás  180

 

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 2 bekezdés – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fa) a befagyasztási és elkobzási határozatok száma, valamint becsült értékük;

Módosítás  181

 

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 2 bekezdés – j a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ja) a peren kívüli rendezések száma és formája;

Módosítás  182

 

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 2 bekezdés – k pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
k) azon elítélések száma, amelyek esetében kegyelmet adtak, a kegyelemben részesített hivatalos személyek és magas rangú tisztviselők számának megjelölésével.	(A magyar változatot nem érinti.)

Módosítás  183

 

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A tagállamok minden év június 1-jéig géppel olvasható és lebontott formátumban közzéteszik a (2) bekezdésben említett, a megelőző évre vonatkozó statisztikai adatokat, és erről tájékoztatják a Bizottságot.	(3) A tagállamok minden év június 1-jéig:
	a)  az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelv1a értelmében nyílt, akadálymentes, kereshető és újrafelhasználható, lebontott és géppel olvasható formátumban közzéteszi a (2) bekezdésben említett, az előző évre vonatkozó statisztikai adatokat és azok metaadatait;
	b)  a (2) bekezdésben említett, megelőző évre vonatkozó statisztikai adatok alapján mennyiségi és minőségi értékelést készítenek;
	c)  az a) és b) pontban említett adatokat és értékelést továbbítják a Bizottságnak és az európai korrupcióellenes koordinátornak.
	__________
	1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.); ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/1024/oj).

Módosítás  184

 

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A Bizottság ezen irányelv hatálybalépésétől számított egy éven belül végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben eszközöket és eljárásokat határoz meg a (3) bekezdésben említett jelentéstétel megkönnyítésére, beleértve a bejelentett adatok különböző típusaira vonatkozó szabványos formátumokat is, hogy biztosítsa azok relevanciáját és objektivitását. Ezt a végrehajtási jogi aktust az ezen irányelv 30a. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Módosítás  185

 

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3b) A Bizottság minden év december 31-éig összehasonlító elemzést készít a statisztikai adatokról, valamint a tagállamok által a (3) bekezdés szerint jelentett mennyiségi és minőségi értékelésekről. Az összehasonlító elemzést az EU korrupcióellenes hálózatának tagjaival együttműködve végzi el. A Bizottság azonosítja az adatgyűjtés esetleges hiányosságait, és támogatást nyújt a tagállamoknak azok orvoslása érdekében.

Módosítás  186

 

Irányelvre irányuló javaslat

26 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	26a. cikk
	Az uniós korrupcióellenes jelentés
	(1)  A 26. cikkben említett összehasonlító elemzés eredményeit a Bizottság az EU éves korrupcióellenes jelentése formájában minden év április 1-jéig közzéteszi. A korrupcióellenes jelentés az alábbiakat tartalmazza:
	a)  az egyes tagállamok kulcsfontosságú köz- és magánszektoraiban az előző évben elért korrupcióellenes erőfeszítések és a kapcsolódó eredmények átfogó, országspecifikus értékelése;
	b)  átfogó áttekintés az egyes tagállamokban az uniós forrásokkal való visszaélésekben leginkább érintett köz- és magánszektorokról;
	c)  a korrupcióval kapcsolatos tendenciák azonosítása a tagállamokban, valamint a rendszerszintű korrupciós problémák részletes leírása uniós szinten az előző évre vonatkozóan;
	d)  ágazatspecifikus ajánlások az egyes tagállamok számára, figyelembe véve a korrupcióval kapcsolatos kihívások súlyosságát és hatását, és az uniós szakpolitikák szélesebb körére gyakorolt potenciális hatás mértékéhez igazítva.
	(2)  A korrupcióellenes jelentés közzétételétől számított három hónapon belül a tagállamok írásban válaszolnak a Bizottságnak, megjelölve az azonosított ország- és ágazatspecifikus hiányosságok orvoslására irányuló intézkedéseket és nyomonkövetési intézkedéseket. A Bizottság haladéktalanul felülvizsgálja és közzéteszi a tagállamok által adott válaszokat.

Módosítás  187

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

(EU) 2017/1371 irányelv

4 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A 4. cikk (2) bekezdésében az „aktív és a passzív vesztegetés”, a „passzív vesztegetés” és az „aktív vesztegetés” kifejezések helyébe a „közszférán belüli aktív és passzív vesztegetés”, a „közszférán belüli passzív vesztegetés” és a „közszférán belüli aktív vesztegetés” kifejezések lépnek.	(2) A 4. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
	„(2)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy szándékos elkövetés esetén az alábbi magatartások bűncselekményként legyenek büntetendők:
	a)  hivatalos személy vagy harmadik fél részére bármilyen jogtalan előny ígérete, felajánlása vagy adása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy a hivatalos személy hivatali kötelezettségének megfelelően vagy hatáskörének gyakorlása közben valamilyen intézkedést megtegyen vagy annak megtételétől tartózkodjon, oly módon, amely ténylegesen vagy valószínűleg sérti az Unió pénzügyi érdekeit (aktív vesztegetés);
	b)  hivatalos személy által saját maga vagy harmadik személy javára bármilyen előny kérése vagy elfogadása, illetve ilyen előny felajánlásának vagy ígéretének elfogadása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy a hivatalos személy hatáskörének gyakorlása közben valamilyen intézkedést megtegyen vagy annak megtételétől tartózkodjon, oly módon, amely ténylegesen vagy valószínűleg sérti az Unió pénzügyi érdekeit (passzív vesztegetés).
	A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak vélelmezhetőségének biztosítása érdekében, hogy egy „uniós tisztviselő” által elkövetett passzív vesztegetés bármely cselekményének célja források eltérítése közhivatalának jogszerű gyakorlásától, és ekként az Unió pénzügyi érdekeinek sérelmét vonja maga után.

Módosítás  188

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)

(EU) 2017/1371 irányelv

4 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	2a. A 4. cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
	„(2a)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy szándékos elkövetés esetén az alábbi magatartások bűncselekményként legyenek büntetendők, mennyiben azokat gazdasági, pénzügyi, üzleti vagy kereskedelmi tevékenység végzése során követik el:
	a)  magánszektorbeli szervezetet bármely minőségben vezető vagy annál dolgozó személy vagy harmadik fél részére bármilyen jogtalan előny ígérete, felajánlása vagy adása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy a hivatalos személy hivatali kötelezettségét megszegve valamilyen intézkedést megtegyen vagy annak megtételétől tartózkodjon, oly módon, amely ténylegesen vagy valószínűleg sérti az Unió pénzügyi érdekeit (aktív vesztegetés);
	b)  magánszektorbeli szervezetet bármely minőségben vezető vagy annál dolgozó személy által saját maga vagy harmadik fél részére bármilyen jogtalan előny kérése vagy elfogadása, vagy ilyen előny ajánlatának vagy ígéretének kérése vagy elfogadása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy a hivatalos személy hivatali kötelezettségét megszegve valamilyen intézkedést megtegyen vagy annak megtételétől tartózkodjon, oly módon, amely ténylegesen vagy valószínűleg sérti az Unió pénzügyi érdekeit (passzív vesztegetés).”

Módosítás  189

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 2 b pont (új)

(EU) 2017/1371 irányelv

4 cikk – 3 bekezdés

Hatályos szöveg	Módosítás
	2b. A 4. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(3) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy szándékos elkövetés esetén a hűtlen kezelés bűncselekménynek minősüljön.	„(3)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy szándékos elkövetés esetén az alábbi magatartások bűncselekményként legyenek büntetendők:
Ezen irányelv alkalmazásában hűtlen kezelésnek minősül a pénzeszközök vagy vagyoni eszközök közvetlen vagy közvetett kezelésével megbízott, olyan hivatalos személy cselekménye, aki az eredetileg megjelölt céltól eltérő célokra használ fel, illetve fizet ki pénzeszközöket, vagy sajátít ki, illetve használ fel vagyoni eszközöket, és ezáltal sérti az Unió pénzügyi érdekeit.	a)  a vagyon eredeti rendeltetésével ellentétes lekötése, kifizetése, elsajátítása vagy felhasználása a vagyon kezelésével közvetlenül vagy közvetve megbízott hivatalos személy által, oly módon, amely ténylegesen vagy valószínűleg sérti az Unió pénzügyi érdekeit;
	b)  gazdasági, pénzügyi, üzleti vagy kereskedelmi tevékenység végzése során a vagyon eredeti rendeltetésével ellentétes lekötése, kifizetése, elsajátítása vagy felhasználása magánszektorbeli szervezetet bármely minőségben vezető vagy annál dolgozó, a vagyon kezelésével közvetlenül vagy közvetve megbízott hivatalos személy által, oly módon, amely ténylegesen vagy valószínűleg sérti az Unió pénzügyi érdekeit.”

Módosítás  190

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 2 c pont (új)

(EU) 2017/1371 irányelv

4 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	2c. A 4. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:
	„(3a)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy szándékos elkövetés esetén az alábbi magatartások bűncselekményként legyenek büntetendők:
	a)  valamely személy vagy harmadik fél részére bármilyen jogtalan előny ígérete, felajánlása vagy adása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy e személy tényleges vagy feltételezett befolyását latba vetve valamely hivatalos személytől jogtalan előnyt szerezzen, oly módon, amely ténylegesen vagy valószínűleg sérti az Unió pénzügyi érdekeit;
	b)  valamely személy által saját maga vagy harmadik fél számára bármilyen jogtalan előny kérése vagy elfogadása, vagy ilyen előny ajánlatának vagy ígéretének kérése vagy elfogadása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy e személy tényleges vagy feltételezett befolyását latba vetve valamely hivatalos személytől jogtalan előnyt szerezzen, oly módon, amely ténylegesen vagy valószínűleg sérti az Unió pénzügyi érdekeit.
	Ahhoz, hogy az a) és b) pontban említett magatartás bűncselekményként büntetendő legyen, irreleváns, hogy a befolyást gyakorolták-e, vagy hogy annak feltételezett gyakorlása a kívánt eredményre vezet-e.

Módosítás  191

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 2 c pont (új)

(EU) 2017/1371 irányelv

4 cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	„3b.  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy szándékos elkövetés esetén az alábbi magatartások bűncselekményként legyenek büntetendők:
	a)  hivatalos személy által hatáskörének gyakorlása során valamilyen intézkedés jogellenes megtétele vagy megtételének jogellenes elmulasztása azért, hogy saját maga vagy harmadik fél számára bármiféle jogtalan előnyt szerezzen, oly módon, amely ténylegesen vagy valószínűleg sérti az Unió pénzügyi érdekeit;
	b)  magánszektorbeli szervezetet bármely minőségben vezető vagy annál dolgozó személy által gazdasági, pénzügyi, üzleti vagy kereskedelmi tevékenység végzése során jogszabályokat sértve vagy kötelezettségét megszegve valamilyen intézkedés megtétele vagy megtételének elmulasztása azért, hogy saját maga vagy harmadik fél számára bármiféle jogtalan előnyt szerezzen, oly módon, amely ténylegesen vagy valószínűleg sérti az Unió pénzügyi érdekeit.”

Módosítás  192

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 2 c pont (új)

(EU) 2017/1371 irányelv

4 cikk – 3 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	„(3c)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy szándékos elkövetés esetén az alábbi magatartások bűncselekményként legyenek büntetendők:
	a)  az ezen irányelvben említett bűncselekmények elkövetésével kapcsolatos eljárásban közvetlenül vagy közvetítő útján ráhatás, fizikai erő, fenyegetés vagy megfélemlítés alkalmazása, illetve előny ígérete, felajánlása vagy nyújtása hamis tanúvallomásra késztetés vagy a vallomástételbe, illetve a bizonyítékok nyújtásába való beavatkozás céljából, vagy abból a célból, hogy a tanúkat, szakértőket vagy bármely érintett felet szándékosan befolyásolják, rájuk nyomást gyakoroljanak vagy arra kényszerítsék őket, hogy tartózkodjanak az igazságügyi hatóságokkal való kommunikációtól vagy együttműködéstől;
	b)  az ezen irányelvben említett bűncselekmények elkövetésével kapcsolatban közvetlenül vagy közvetítő útján fizikai erő, fenyegetés vagy megfélemlítés alkalmazása igazságszolgáltatási tisztséget betöltő személy vagy bűnüldöző hatóság tagja hivatali kötelességének teljesítésébe történő beavatkozás céljából.
	c)  bizonyítékok, többek között digitális bizonyítékok megsemmisítése, megváltoztatása, eltitkolása vagy meghamisítása az ezen irányelvben említett bűncselekmények elkövetésével kapcsolatos eljárás befolyásolása céljából.”

Módosítás  193

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 2 c pont (új)

(EU) 2017/1371 irányelv

4 cikk – 3 d bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	„(3d)  A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy bűncselekményként büntetendő legyen az olyan vagyon hivatalos személy általi szándékos megszerzése, birtoklása vagy felhasználása, amely a jogszerű jövedelméhez képest jelentősen aránytalan és azzal nem indokolható, amennyiben az ilyen vagyon az ezen irányelvben meghatározott bűncselekmény elkövetéséből származik.
	Annak megállapításakor, hogy a szóban forgó vagyon az ezen irányelvben meghatározott bűncselekmény elkövetésében való bármilyen jellegű részvételből származik-e, az eset összes körülményét figyelembe kell venni, beleértve a konkrét tényeket és a rendelkezésre álló bizonyítékokat.”

Módosítás  194

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 2 c pont (új)

(EU) 2017/1371 irányelv

4 cikk – 3 e bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	„(3e)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy szándékos elkövetés esetén bűncselekményként büntetendő legyen a vagyonnak az olyan személy általi elrejtése, akinek tudomása van arról, hogy a vagyon az ezen irányelvvel összhangban megállapított bármely bűncselekményből származik, még akkor is, ha az adott személy nem vett részt ilyen bűncselekmények elkövetésében.”

Módosítás  195

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 2 c pont (új)

(EU) 2017/1371 irányelv

4 cikk – 3 f bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	„(3f)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy bűncselekményként büntetendő legyen – amennyiben elkövetése oly módon történik, hogy ténylegesen vagy valószínűleg sérti az Unió pénzügyi érdekeit – hivatalos személy hivatali kötelezettségének azáltal történő vétkes megszegése, hogy azt nem teljesíti vagy hibásan teljesíti, amennyiben az valamely természetes vagy jogi személy jogainak vagy jogos érdekeinek jelentős kárát vagy sérelmét okozza.”

Módosítás  196

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 2 d pont (új)

(EU) 2017/1371 irányelv

5 cikk – 2 bekezdés

Hatályos szöveg	Módosítás
	2d. Az 5. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy bűncselekményként büntetendő legyen a 3. cikkben és a 4. cikk (3) bekezdésében említett bűncselekmények bármelyikének elkövetésére irányuló kísérlet.	„(2)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy bűncselekményként büntetendő legyen az ezen irányelv 3. cikkében és 4. cikke (3), (3b), (3c) és (3d) bekezdésében említett bűncselekmények elkövetésére irányuló kísérlet.”

Módosítás  197

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

(EU) 2017/1371 irányelv

7 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A 7. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:	(3) A 7. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(3)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 3. cikkben, a 4. cikk (1) bekezdésében és a 4. cikk (2) bekezdésében említett bűncselekmények – ha jelentős kárral vagy előnnyel járnak – legalább hat év szabadságvesztéssel járó maximális büntetéssel legyenek büntetendők.	„(3)  A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 3. cikkben és a 4. cikk (1), (2) és (3c) bekezdésében említett bűncselekmények büntetési tételének felső határa legalább hét év szabadságvesztés legyen; a 4. cikk (2) bekezdésében említett azon bűncselekmények esetében, amelyeket jogcselekményre való rábírás céljából követtek el, a büntetési tétel felső határa legalább tíz év szabadságvesztés legyen.
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 4. cikk (3) bekezdésében említett bűncselekmény – ha jelentős kárral vagy előnnyel jár – legalább öt év szabadságvesztéssel járó maximális büntetéssel legyen büntetendő.	A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 4. cikk (2a), (3), (3a) és (3b) bekezdésében említett bűncselekmények legalább hat év szabadságvesztéssel járó maximális büntetéssel legyenek büntetendők.
A 3. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint a 4. cikkben említett bűncselekményekből származó kár vagy előny akkor minősül jelentősnek, ha a kár vagy az előny mértéke meghaladja a 100 000 EUR összeget.	A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 4. cikk (3d) és (3e) bekezdésében említett bűncselekmény legalább öt év szabadságvesztéssel járó maximális büntetéssel legyen büntetendő.
A 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett bűncselekményekből származó és a 2. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozó kár vagy előny mindig jelentősnek minősül.”	A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 4. cikk (3f) bekezdésében említett bűncselekmény legalább három év szabadságvesztéssel járó maximális büntetéssel legyen büntetendő.”

Módosítás  198

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

(EU) 2017/1371 irányelv

7 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
4. A 7. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:	4. A 7. cikkben a (4) bekezdést el kell hagyni.
„(4)  A 3. cikk (2) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában, vagy a 4. cikk (1) és (3) bekezdésében említett, 10 000 EUR értéknél kisebb kárt okozó   vagy 10 000 EUR értéknél kisebb előnyt eredményező bűncselekmények esetén a tagállamok a büntetőjogi szankcióktól eltérő szankciók kiszabását is előírhatják.”

Módosítás  199

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 7 a pont (új)

(EU) 2017/1371 irányelv

11 cikk – 1 bekezdés– b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	7a. A 11. cikk (1) bekezdése b) pontjának vége a következő szöveggel egészül ki: „vagy szokásos tartózkodási helye a területén van.”

Módosítás  200

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 7 b pont (új)

(EU) 2017/1371 irányelv

11 cikk – 1 bekezdés – c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	7b. A 11. cikk (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
	„c)  a bűncselekményt a területén letelepedett jogi személy javára követték el.”

Módosítás  201

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 7 c pont (új)

(EU) 2017/1371 irányelv

11 cikk – 3 bekezdés

Hatályos szöveg	Módosítás
	7c. A 11. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „
(3) A tagállam tájékoztatja a Bizottságot, amennyiben a következő helyzetek valamelyikének fennállása esetén úgy dönt, hogy kiterjeszti a joghatóságát a 3., a 4. vagy az 5. cikkben említett, a területén kívül elkövetett bűncselekményekre:	(3) A tagállam tájékoztatja a Bizottságot, amennyiben úgy dönt, hogy kiterjeszti a joghatóságát a 3., a 4. vagy az 5. cikkben említett, a területén kívül elkövetett bűncselekményekre abban az esetben, ha az elkövető a tagállam tisztviselője, aki hivatalos minőségben jár el.”
a) az elkövető szokásos tartózkodási helye a területén van;
b) a bűncselekményt a területén letelepedett jogi személy javára követték el; vagy
c) az elkövető a tagállam tisztviselője, aki hivatalos minőségben jár el.

Módosítás  202

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

(EU) 2017/1371 irányelv

12 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a 3. cikkben és a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében említett bűncselekmények esetében a bűncselekmény elkövetésétől számított tizenöt év;	a) a 3. cikkben és a 4. cikk (1), (2) és (3c) bekezdésében említett bűncselekmények esetében a bűncselekmény elkövetésétől számított tizenöt év;

Módosítás  203

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

(EU) 2017/1371 irányelv

12 cikk – 2 bekezdés– b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a 4. cikk (3) bekezdésében említett bűncselekmény esetében a bűncselekmény elkövetésétől számított tíz év.	b) a 4. cikk (2a), (3), (3a) és (3b) bekezdésében említett bűncselekmények esetében a bűncselekmény elkövetésétől számított tíz év;

Módosítás  204

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

(EU) 2017/1371 irányelv

12 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) a 4. cikk (3d), (3e) és (3f) bekezdésében és az 5. cikkben említett bűncselekmények esetében a bűncselekmény elkövetésének időpontjától számított nyolc év.

Módosítás  205

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

(EU) 2017/1371 irányelv

12 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A (2) bekezdéstől eltérve a tagállamok rövidebb elévülési időt is megállapíthatnak, feltéve, hogy az elévülési idő meghatározott cselekmények esetén megszakítható vagy felfüggeszthető, valamint a felfüggesztésre és az elévülési időre vonatkozó szabályok nem akadályozzák a bírósági eljárás hatékonyságát és a szankciók visszatartó erejű alkalmazását. Ez az időtartam nem lehet rövidebb, mint:	(3) A (2) bekezdéstől eltérve a tagállamok rövidebb elévülési időt is megállapíthatnak, feltéve, hogy az elévülési idő meghatározott eljárási aktusok vagy bírósági határozatok esetén megszakítható vagy felfüggeszthető, valamint a felfüggesztésre és az elévülési időkre vonatkozó szabályok nem akadályozzák a bírósági eljárás hatékonyságát és a szankciók visszatartó erejű alkalmazását. Ez az időtartam nem lehet rövidebb, mint:

Módosítás  206

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

(EU) 2017/1371 irányelv

12 cikk – 3 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a 3. cikkben és a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében említett bűncselekmények esetében tíz év;	a) a 3. cikkben és a 4. cikk (1), (2) és (3c) bekezdésében említett bűncselekmények esetében tíz év;

Módosítás  207

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

(EU) 2017/1371 irányelv

12 cikk – 3 bekezdés– b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a 4. cikk (3) bekezdésében említett bűncselekmény esetében nyolc év.	b) a 4. cikk (2b), (3), (3a) és (3b) bekezdésében említett bűncselekmény esetében nyolc év.

Módosítás  208

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

(EU) 2017/1371 irányelv

12 cikk – 3 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) öt év, a 4. cikk (3d), (3e) és (3f) bekezdésében és az 5. cikkben említett bűncselekmények esetében.

Módosítás  209

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

(EU) 2017/1371 irányelv

12 cikk – 4 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a 3. cikkben és a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében említett bűncselekmények bármelyike miatt kiszabott jogerős ítélet meghozatalától számított tizenöt évig;	a) a 3. cikkben és a 4. cikk (1), (2) és (3c) bekezdésében említett bűncselekmények bármelyike miatt kiszabott jogerős ítélet meghozatalától számított tizenöt évig;

Módosítás  210

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

(EU) 2017/1371 irányelv

12 cikk – 4 bekezdés– b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a 4. cikk (3) bekezdésében említett bűncselekmény miatt kiszabott jogerős ítélet meghozatalától számított tíz évig.	b) a 4. cikk (2a), (3), (3a) és (3b) bekezdésében említett bűncselekmény miatt kiszabott jogerős ítélet meghozatalától számított tíz évig.

Módosítás  211

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

(EU) 2017/1371 irányelv

12 cikk – 4 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) a 4. cikk (3d), (3e) és (3f) bekezdésében és az 5. cikkben említett bűncselekmények bármelyikére kiszabott jogerős ítélet meghozatalától számított nyolc év.

Módosítás  212

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

(EU) 2017/1371 irányelv

28 cikk – 5 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a 3. cikkben és a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében említett bűncselekmények bármelyike miatt kiszabott jogerős ítélet meghozatalától számított tíz év;	a) a 3. cikkben és a 4. cikk (1), (2) és (3c) bekezdésében említett bűncselekmények bármelyike miatt kiszabott jogerős ítélet meghozatalától számított tíz év;

Módosítás  213

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

(EU) 2017/1371 irányelv

28 cikk – 5 bekezdés– b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a 4. cikk (3) bekezdésében említett bűncselekmény miatt kiszabott jogerős ítélet meghozatalától számított nyolc év.	b) a 4. cikk (2a), (3), (3a) és (3b) bekezdésében említett bűncselekmény miatt kiszabott jogerős ítélet meghozatalától számított nyolc év.

Módosítás  214

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

(EU) 2017/1371 irányelv

28 cikk – 5 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) a 4. cikk (3d), (3e) és (3f) bekezdésében és az 5. cikkben említett bűncselekmények esetében a bűncselekmény elkövetésének időpontjától számított nyolc év.

Módosítás  215

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 8 a pont (új)

(EU) 2017/1371 irányelv

12 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	8a. A szöveg a következő 12a. cikkel egészül ki:
	„12a. cikk
	Kiváltságok és mentességek a korrupciós bűncselekmények kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása terén A tagállamok biztosítják, hogy a korrupció elleni küzdelemről szóló (EU) XXX irányelv 19. cikkének rendelkezései alkalmazandók legyenek az ezen irányelvben említett bűncselekményekre.”

Módosítás  216

 

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 8 b pont (új)

(EU) 2017/1371 irányelv

12 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	8b. A szöveg a következő 12b. cikkel egészül ki:
	„12b. cikk
	A bűncselekményt bejelentő, illetve a nyomozást segítő személyek védelme
	Az (EU) 2019/1937 irányelvben említett intézkedéseken felül a tagállamok biztosítják, hogy az irányelvben szereplő bűncselekményeket bejelentő és az ilyen bűncselekmények kivizsgálása, vádhatósági vagy bírósági eljárása során bizonyítékot szolgáltató vagy egyéb módon együttműködő személyek a büntetőeljárás keretében megkapják a szükséges védelmet, támogatást és segítséget.”

Módosítás  217

 

Irányelvre irányuló javaslat

30 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok [az ezen irányelv átültetésére előírt határidő lejártát követő 12 hónap]-tól-től kezdve három hónapon belül, majd azt követően kétévente jelentést küldenek a Bizottságnak, amelyben összefoglalják a végrehajtást és a 3–6. cikkel összhangban hozott intézkedéseket.	(2) A tagállamok [az ezen irányelv átültetésére előírt határidő lejártát követő 12 hónap]-tól-től kezdve három hónapon belül, majd azt követően kétévente átfogó jelentést küldenek a Bizottságnak, amelyben összefoglalják a végrehajtást és az irányelvvel összhangban hozott intézkedéseket.

Módosítás  218

 

Irányelvre irányuló javaslat

30 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A Bizottság elemzi a tagállamok által a (2) bekezdés alapján benyújtott beadványokat, és következtetéseit belefoglalja a 26a. cikkben említett éves korrupcióellenes jelentésbe, értékelve, hogy a tagállamok milyen mértékben hajtják végre ezt az irányelvet.

Módosítás  219

 

Irányelvre irányuló javaslat

30 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A Bizottság [az ezen irányelv átültetésére előírt határidő lejártát követő 48 hónap]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek Tanácsnak, amelyben értékeli ezen irányelv korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos hozzáadott értékét. A jelentésben ezen irányelv alapvető jogokra és szabadságokra gyakorolt hatására is kitér. A Bizottság ezen értékelés alapján szükség esetén megfelelő nyomonkövetési intézkedésekről dönt.	(3) A Bizottság a korrupcióellenes koordinátorral konzultálva [az ezen irányelv átültetésére előírt határidő lejártát követő 48 hónap]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek Tanácsnak, amelyben értékeli ezen irányelv korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos hozzáadott értékét. A jelentésben ezen irányelv alapvető jogokra és szabadságokra gyakorolt hatására is kitér. A Bizottság ezen értékelés alapján szükség esetén megfelelő nyomonkövetési intézkedésekről dönt.

Módosítás  220

 

Irányelvre irányuló javaslat

30 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	30a. cikk
	A bizottsági eljárás
	(1)  A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
	(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

 

INDOKOLÁS

A korrupció jelenti az egyik legnagyobb fenyegetést mind a nemzeti, mind az uniós intézmények megfelelő működésére nézve. A korrupció aláássa a demokrácia alapjait, aláássa a közintézményekbe vetett bizalmat, és megfosztja polgárainkat az őket megillető lehetőségektől és szolgáltatásoktól. Az állami költségvetésekből minden évben jelentős pénzügyi források áramlanak a korrupció elkövetőinek zsebébe. Ez olyan értékes forrásoktól foszt meg minket, amelyeket egyébként az oktatásba, az egészségügybe és az infrastruktúrába lehetne befektetni. A korrupció nemcsak gazdaságainkat károsítja, hanem társadalmaink szövetét is rombolja.

 

Ha egy korrupciótól mentes Európát szeretnénk, el kell ismernünk, hogy a harc sokrétű. Megköveteli, hogy minden szinten küzdjünk a korrupció ellen, a bagatell vesztegetéstől a magas szintű korrupciós rendszerekig. Jogi kereteink reformját, szilárd végrehajtási mechanizmusokat, valamint az etika és az elszámoltathatóság kultúrájának kialakítását teszi szükségessé. Magában foglalja a visszaélést bejelentő személyek rendelkezésére álló eszközök bővítését is, akik létfontosságú szerepet játszanak a korrupció leleplezésében, és emiatt gyakran nagy személyes kockázatnak teszik ki magukat. Csak a tagállamok, az intézmények, a civil társadalom és a magánszektor közös erőfeszítései révén érhetünk el jelentős előrelépést a korrupció elleni küzdelemben.

 

A korrupcióval kapcsolatos bűncselekményeket közismerten nehéz kivizsgálni és feltárni, mivel azokat gyakran rendkívül kifinomult csoportok követik el, akik jól ismerik, miként használják ki a rendszer kiskapuit. Ezért naprakésszé kell tenni az EU másodlagos jogszabályait, amelyek célja a korrupció elleni, elsősorban, de nem kizárólag büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelem minimumszabályainak meghatározása.

 

A szóban forgó javaslat az uniós jogban már meghatározott bűncselekmények – többek között a közszférában és a magánszektorban elkövetett vesztegetés – fogalommeghatározásának alapos frissítését tartalmazza, és olyan új bűncselekményeket vezet be, amelyekre szükség van a korrupció elleni küzdelem hatékonyabbá tételéhez. Rendkívül üdvözlendő az is, hogy a javaslat összhangba hozza az uniós jogszabályokat az ENSZ korrupció elleni egyezményével. A jelentéstervezet összhangban van a javaslat fő célkitűzésével, amely a korrupció elleni küzdelem átfogó és egységes keretének kialakítására irányul, ezáltal biztosítva, hogy a korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseink az egész Európai Unióban következetesek és hatékonyak legyenek. A jelentéstervezet a bűncselekményi tényállások meghatározásának szigorítására épül és további két bűncselekményt – nevezetesen a korrupció révén szerzett vagyon elrejtését és a hivatali kötelezettségszegést – vezet be. A korrupciós körök gyakran vesznek részt az említett két újonnan meghatározott bűncselekmény körébe tartozó tevékenységekben, vagy azokra hagyatkoznak, ezért e bűncselekmények üldözése és megbüntetése ugyanolyan fontos.

 

A javaslat a bűncselekmények meghatározásán túlmenően új szankciókra és eljárási biztosítékokra vonatkozó szabályokat vezet be, amelyek célja a korrupcióval kapcsolatos büntetőeljárás elkerülése minden lehetőségének megszüntetése.  A jelentéstervezet megemeli a szabadságvesztésre vonatkozó minimális büntetési tételek némelyikét, hogy azokat összhangba hozza a szóban forgó magatartás súlyosságával.

 

A jelentéstervezet további szabályokat vezet be a korrupció áldozatainak védelme érdekében, valamint annak biztosítására, hogy az elkövetők ne tudjanak jogi személyek vagy más jogi konstrukciók mögé bújva kibújni bűncselekményeik következményei alól. A Bizottság szövegének bizonyos módosításait is javasolja, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsen egyrészt a korrupciós bűncselekmények hatékony kivizsgálásának és üldözésének szükségessége, másrészt az érintett személyek alapvető jogainak tiszteletben tartása között.

 

A Bizottság helyesen ismerte fel, hogy a korrupció elleni küzdelem nem korlátozódhat kizárólag a büntetőjog eszközeire, és intézkedéseket javasolt a korrupció megelőzésére is A megelőzés gyakran a korrupció elleni küzdelem legköltséghatékonyabb módja, és e dimenzió erősítésének kell az uniós megközelítés középpontjában állnia. A jelentéstervezet ezért megerősíti ezeket a rendelkezéseket annak érdekében, hogy a tagállamok kötelezettségei ezen a területen világosak és egyértelműek legyenek. Fontos figyelemmel kísérni az olyan, gyakran korrupcióval összefüggő jelenségeket, mint a köz- és magánszféra közötti forgóajtó-jelenség, a lehetséges összeférhetetlenségek és a köztisztviselők tisztázatlan eredetű vagyona.  A korrupciót akkor lehet a legjobban megelőzni, ha a vonatkozó információk könnyen hozzáférhető módon állnak a nyilvánosság és az illetékes hatóságok rendelkezésére, ami lehetővé teszi a hatékony elemzést. A lobbitevékenységek megfelelő szabályozása, valamint a politikai pártok és a választási kampányok finanszírozására vonatkozó világos és átlátható szabályok szintén alapvető fontosságúak.

 

A javaslat már elismeri a civil társadalom fontos ellenőrző szerepét (figyelmeztet a jogállamiságot fenyegető veszélyekre, felelősségre vonja a hatóságokat és biztosítja az alapvető jogok tiszteletben tartását), és előírja a tagállamok számára, hogy támogassák a korrupcióellenes tevékenységekben betöltött szerepüket. A jelentéstervezet megerősíti a civil társadalom szerepét a korrupció megelőzésében és a korrupció elleni küzdelemben, többek között azáltal, hogy elismeri minden, a jelenség ellen fellépni kívánó szervezet jogát a nyomozás megindításáról vagy elmaradásáról szóló ügyészi határozat felülvizsgálatára, és lehetővé teszi a civil társadalom számára, hogy fellépjen a korrupció áldozatainak jogai védelmében. 

Végül a Bizottság javaslata helyesen reagál a korrupciós bűncselekményekre vonatkozó jogszabályok és a PIF-irányelv (EU) 2017/1371 közötti szoros kapcsolatra. Mivel a korrupciós bűncselekmények elkövetői gyakran az Unió pénzügyi érdekei ellen is elkövetnek bűncselekményeket, fontos, hogy a két jogszabály ne csak a fogalommeghatározások, hanem az általuk alkalmazott eljárási eszközök tekintetében is összhangban maradjon. A jelentéstervezet további rendelkezéseket javasol a két jogszabály zökkenőmentes végrehajtásának biztosítása érdekében, többek között az Európai Ügyészség joghatóságával kapcsolatban.

MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK VAGY SZEMÉLYEK JEGYZÉKE, AMELYEKTŐL, ILLETVE AKIKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

Az eljárási szabályzat I. melléklete 8. cikkének megfelelően az előadó kijelenti, hogy az alábbi szervezetektől vagy személyektől kapott észrevételeket a jelentés elkészítése során, annak bizottsági ülésen történő elfogadásáig]:

Szervezet és/vagy személy

1. Transparency International Liaison Office to the European Union

2. European Union Agency for Law Enforcement Cooperation (Europol)

3. European Public Prosecutor’s Office

 

VÉLEMÉNY A KÖLTSÉGVETÉSI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (8.11.2023)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a korrupció elleni küzdelemről, a 2003/568/IB tanácsi kerethatározat és az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény felváltásáról, valamint az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2023)0234 – C9‑0162/2023 – 2023/0135(COD))

A vélemény előadója (*): Caterina Chinnici

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 57. cikke

 

 

 

MÓDOSÍTÁSOK

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbiakat:

Módosítás  1

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
1. „a korrupció megelőzése”: a korrupció okainak és körülményeinek felderítése és felszámolása a megfelelő intézkedések rendszerének kidolgozása és végrehajtása, valamint a korrupcióval kapcsolatos cselekményektől való elrettentés révén;	1. „a korrupció megelőzése”: a korrupció okainak és körülményeinek felderítése és felszámolása a megfelelő intézkedések és a szükséges eszközök rendszerének kidolgozása és végrehajtása, valamint a korrupcióval kapcsolatos cselekményektől való elrettentés révén;

Módosítás  2

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1a. „pénzügyi és gazdasági bűncselekmények”: a civil társadalomhoz tartozó vagy politikai vagy közigazgatási elszámoltathatóság alá eső személyek vagy ilyen személyek csoportja által gazdasági vagy szakmai haszonszerzés vagy politikai befolyás megszerzése céljából elkövetett jogellenes cselekmények, többek között a korrupció, a hűtlen kezelés, a csalás, a kényszerítés, az összejátszás, az akadályozás, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása, beleértve azokat az eseteket is, amikor az ilyen bűncselekmények az Unió pénzügyi érdekeit sértik;

Módosítás  3

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	1b. „nepotizmus” vagy „baráti részrehajlás”: az a gyakorlat, amikor valamely köztisztviselő kedvezményes elbánásban részesít családtagokat, barátokat vagy vele kapcsolatban álló személyeket azáltal, hogy kizárólag személyes vagy politikai kapcsolataira tekintettel korlátozza az állami pozíciókhoz vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférést vagy osztja szét az ellenőrzése alatt álló pénzügyi forrásokat;

Módosítás  4

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
2. „vagyon”: mindennemű pénzeszköz vagy vagyoni eszköz, beleértve az anyagi vagy eszmei, ingó vagy ingatlan, materiális vagy immateriális javakat, valamint olyan, bármilyen formájú – az elektronikus és a digitális formát is ideértve – okmány vagy okirat, amely bizonyítja az ilyen vagyoni eszközökkel kapcsolatos jogcímet vagy az azokban való érdekeltséget;	2. „vagyon”: mindennemű pénzeszköz vagy vagyoni eszköz – többek között kriptoeszköz –, beleértve az anyagi vagy eszmei, ingó vagy ingatlan, materiális vagy immateriális javakat, valamint olyan, bármilyen formájú – az elektronikus és a digitális formát is ideértve – okmány vagy okirat, amely bizonyítja az ilyen vagyoni eszközökkel kapcsolatos jogcímet vagy az azokban való érdekeltséget;

Módosítás  5

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) bármely más, az uniós költségvetés végrehajtásával kapcsolatban közfeladatot ellátó személy;

Módosítás  6

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 5 pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
5. „nemzeti tisztviselő”: besorolásától függetlenül bármely olyan személy, aki nemzeti, regionális vagy helyi szinten végrehajtó, közigazgatási vagy igazságszolgáltatási feladatot lát el, függetlenül attól, hogy azt kinevezés vagy választás alapján, állandó vagy ideiglenes jelleggel, illetve díjazás ellenében vagy ingyenesen teszi-e. Ezen irányelv alkalmazásában nemzeti tisztviselőnek minősül minden olyan személy, aki nemzeti, regionális vagy helyi szinten jogalkotási feladatot lát el.	5. „nemzeti tisztviselő”: besorolásától függetlenül bármely olyan személy, aki nemzeti, regionális vagy helyi szinten végrehajtó, közigazgatási vagy igazságszolgáltatási feladatot lát el, függetlenül attól, hogy azt kinevezés vagy választás alapján, állandó vagy ideiglenes jelleggel, illetve díjazás ellenében vagy ingyenesen teszi-e, vagy közérdekű feladat ellátásával megbízott vagy közszolgáltatásért felelős bármely személy. Ezen irányelv alkalmazásában nemzeti tisztviselőnek minősül minden olyan személy, aki nemzeti, regionális vagy helyi szinten jogalkotási feladatot lát el.

Módosítás  7

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 6 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	6a. „összeférhetetlenség” áll fenn, ha az e cikkben említett valamely személy funkciójának pártatlan és tárgyilagos gyakorlását családi, érzelmi okok, politikai szimpátiával vagy nemzeti kötődéssel kapcsolatos okok, illetve gazdasági érdek vagy bármely más, közvetlen vagy közvetett személyes érdek veszélyezteti.

Módosítás  8

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak – például tájékoztató és tudatosságnövelő kampányokat, valamint kutatási és oktatási programokat szerveznek – annak érdekében, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét a korrupció káros voltára, valamint általánosságban mérsékeljék a korrupciós bűncselekmények elkövetését és csökkentsék a korrupció kockázatát.	(1) A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak – például tájékoztató és tudatosságnövelő kampányokat, valamint kutatási és oktatási programokat szerveznek – annak érdekében, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét a korrupció káros voltára és az állami költségvetésekre gyakorolt valódi hatására, valamint általánosságban mérsékeljék a korrupció kockázatát és a korrupciós bűncselekmények elkövetésének mértékét.

Módosítás  9

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A tagállamok a korrupció megelőzése érdekében intézkedéseket hoznak a közszféra feddhetetlenségével kapcsolatos, iskolarendszeren belüli és osztálytermi oktatás megvalósítása céljából.
	A tagállamok lehetőséget nyújtanak az oktatók számára, hogy e programok hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében speciális képzésben részesüljenek a korrupció elleni oktatási módszerekről és stratégiákról.

Módosítás  10

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1b) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák a favoritizmust, a nepotizmust vagy a baráti részrehajlást a munkaerő-toborzás és a közigazgatási eljárások során, valamint annak biztosítására, hogy valamennyi állami humánerőforrás-eljárásban olyan szisztematikus megközelítés kialakítására törekedjenek, amely a következőkön alapul: a lehetséges kockázatok azonosítása; erős megelőző mechanizmusok létrehozása; a szakpolitikai megfelelés biztosítása, a kötelességszegés bejelentése és szankcionálása.

Módosítás  11

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a korrupció megelőzése érdekében a közigazgatásban és a közjogi döntéshozatalban a lehető legnagyobb fokú átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosítsák.	(2) A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a korrupció megelőzése érdekében – biztosítva a polgárok megfelelő tájékoztatását – a közigazgatásban és a közjogi döntéshozatalban a lehető legnagyobb fokú feddhetetlenséget, átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosítsák, különösen a 4. cikkben említett illetékes szakosodott szervekkel konzultálva kidolgozott nemzeti korrupcióellenes stratégiák révén.

Módosítás  12

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A tagállamok a közbeszerzési eljárások tekintetében a legmagasabb szintű átláthatóságot alkalmazzák, és nyílt, versenyeztetéses ajánlattételi eljárásokat alakítanak ki, egyértelmű és standardizált közbeszerzési szabályokkal, amelyek minden érdekelt fél számára hozzáférhetők. A közbeszerzési eljárásokat e-közbeszerzési rendszereken keresztül kell lebonyolítani, átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá téve a folyamatokat. A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy online közzétegyék az összes információt, legyen szó ajánlati felhívásokról, szerződések odaítéléséről, vagy az odaítélt szerződések részleteiről. A tagállamok rendszeresen ellenőrzik a közbeszerzési tevékenységeket az olyan szabálytalanságok és kötelességszegések felderítése érdekében, amelyek csalásnak vagy korrupciónak minősülhetnek.

Módosítás  13

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) A tagállamok intézkedéseket hoznak egy függetlenségen, feddhetetlenségen, átláthatóságon és elszámoltathatóságon alapuló erős közszolgálati kultúra megteremtése érdekében, biztosítva, hogy a nemzeti tisztviselők megfelelő díjazásban részesüljenek, megfelelő információkat, képzést és támogatást kapjanak mind a szigorúbb szakmai normák betartásához, mind a megbízatásuk végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásához, valamint hogy tudatában legyenek az összeférhetetlenséggel járó helyzeteknek és a korrupcióval, valamint a pénzügyi és gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos kockázatoknak.
	A tagállamok emellett külön korrupcióellenes képzést hoznak létre a közbeszerzési tisztviselők, értékelők és a szerződő felek számára.

Módosítás  14

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a korrupciómegelőzés e cikk hatálya alá tartozó valamennyi aspektusának digitalizálására és annak biztosítására, hogy a releváns információkat – különösen a korrupcióellenes politikákra és a jogi keretre vonatkozóan – olyan digitálisan hozzáférhető, interoperábilis adatbázisokban megjelenő, digitálisan hozzáférhető kiadvány útján terjesszék, amely nyitva áll azon személyek és szervezetek előtt, akiknek vagy amelyeknek a tevékenysége korrupciós rendszerben érintett lehet.
	A tagállamok megteszik továbbá a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy egy interoperábilis adatbázisokban digitálisan hozzáférhető kiadvány révén biztosítsák a közérdekű információkhoz való nyílt hozzáférést, és az adatokat kellő időben, szabványosított, géppel olvasható formátumban, csoportosan letölthetően rendelkezésre bocsátják.
	Az adatbázisokat úgy kell kialakítani, hogy uniós szinten egységesebb és interoperábilisabb információs rendszert hozzanak létre, amely lehetővé teszi az adatok összehasonlítását, keresztellenőrzését és összesítését. A digitális csatornán keresztül hozzáférhető információknak jogszerű felhasználásra alkalmasnak kell lenniük.

Módosítás  15

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3b) A tagállamok adott esetben hatékony szabályokat fogadnak el a magán- és a közszféra közötti interakciók szabályozására, mint például: a forgóajtó-jelenség és az érdekképviselet szabályozása, a várakozási időszakok érvényesítése, amelyek során a volt köztisztviselőket korlátozzák az olyan tevékenységekben való részvételben, amelyek révén kihasználhatnák korábbi pozíciójukat vagy kapcsolataikat; az érdekképviseleti tevékenységet végző valamennyi szervezet lobbitevékenységének szabályozása az átláthatósági nyilvántartásokban való kötelező regisztráció révén.

Módosítás  16

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 4 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A tagállamok átfogó és korszerű, az adott tevékenységi terület sajátos kockázataihoz igazodó intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a közszférában és a magánszektorban egyaránt megelőzzék a korrupciót. Az ilyen intézkedések közé kell tartozniuk legalább a feddhetetlenség erősítésére és a korrupciós lehetőségek megelőzésére irányuló intézkedéseknek az alábbiak körében:	(4) A tagállamok átfogó és korszerű, az adott tevékenységi terület sajátos kockázataihoz igazodó intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a közszférában és a magánszektorban egyaránt megelőzzék a korrupciót. Az ilyen intézkedések közé kell tartozniuk legalább a szervezett bűnözés és az egyéb súlyos bűncselekmények azonosítására és az ellenük való küzdelemre, valamint a feddhetetlenség erősítésére és a korrupciós lehetőségek megelőzésére irányuló intézkedéseknek az alábbiak körében:

Módosítás  17

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 4 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a bűnüldöző hatóságok és az igazságszolgáltatási szervek tagjai, beleértve a kinevezésükkel és magatartásukkal kapcsolatos intézkedéseket, valamint a megfelelő javadalmazást és a méltányos bértáblák biztosítását is.	b) a bűnüldöző hatóságok, a titkosszolgálatok és az igazságszolgáltatási szervek tagjai, beleértve a kinevezésükkel és magatartásukkal kapcsolatos intézkedéseket, valamint a megfelelő javadalmazást és a méltányos bértáblák biztosítását is.

Módosítás  18

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) A tagállamok minden esetben és a kockázat szintjétől függetlenül minimumintézkedéseket fogadnak el vagy aktualizálnak, többek között a következőket:
	i. az ajándékozásra és a vendéglátásra vonatkozó politika;
	ii. a közszférán belüli összeférhetetlenségek közzétételére és kezelésére vonatkozó hatékony szabályok, beleértve az összeférhetetlenség esetén a köztisztviselők kizárására vonatkozó eljárást, valamint az ilyen helyzetek bejelentésének elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókat;
	iii. A köztisztviselők vagyoni eszközeinek és érdekeinek rendszeres és kockázatalapú közzétételére és ellenőrzésére vonatkozó hatékony szabályok, a jelentős vagyon vagy érdekeltség bejelentésének elmulasztása esetén alkalmazandó szankciók megállapításával; valamint
	iv. a korrupció bejelentésére szolgáló rendszer, amely könnyen hozzáférhető és amelyet a nyilvánossággal megfelelően megismertetnek.
	A bejelentési rendszer összekapcsolódhat egy tágabb visszaélésbejelentési politikával, vagy olyan egyértelmű belső és külső bejelentési csatornákat hozhatók létre, amelyek mind a köz-, mind a magánszektorban garantálják a visszaélést bejelentő személyek számára a titoktartást, az EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében is.
	A korrupció kockázatának e bekezdésben említett értékelése az esetlegesen korrupcióhoz vezető helyzetek azonosításának, elemzésének, értékelésének, rangsorolásának, ellenőrzésének és nyomon követésének folyamatos és szisztematikus folyamata. Az ilyen értékelés elvégzése során a tagállamok figyelembe veszik különösen a Bizottság éves jogállamisági jelentését.

 

Módosítás  19

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A tagállamok adott esetben intézkedéseket hoznak a civil társadalom, a nem kormányzati szervezetek és a közösségalapú szervezetek korrupcióellenes tevékenységekben való részvételének előmozdítása érdekében.	(6) A tagállamok intézkedéseket hoznak a civil társadalom, a nem kormányzati szervezetek és a közösségalapú szervezetek korrupcióellenes tevékenységekben való részvételének előmozdítása érdekében a rendelkezésre álló bejelentési mechanizmusok támogatása és az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelmével kapcsolatos jogokról való ismeretterjesztés révén.

Módosítás  20

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 6 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6a) A tagállamok olyan jogszabályokat hajtanak végre, amelyek védik azokat a visszaélést bejelentő személyeket, akik korrupciót vagy törvénysértést jelentenek be, garantálva biztonságukat és megelőzve a megtorlást; olyan bizalmas bejelentési mechanizmusokat hozva létre, amelyek lehetővé teszik a korrupció tanúi vagy áldozatai számára, hogy biztonságos csatornákon keresztül fedjék fel az információkat.

Módosítás  21

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 6 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(6b) A tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a médiapluralizmus és a tömegtájékoztatás szabadságának előmozdítása, valamint az újságírókat támogató környezet biztosítása érdekében;

Módosítás  22

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) hivatalos személy vagy harmadik fél részére bármilyen előny ígérete, felajánlása vagy adása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy a hivatalos személy hivatali kötelességét megszegve, vagy hatásköre gyakorlása során valamilyen intézkedést megtegyen vagy annak megtételétől tartózkodjon (aktív vesztegetés);	a) hivatalos személy vagy harmadik fél részére bármilyen előny ígérete, felajánlása vagy adása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy a hivatalos személy hivatali kötelességét megszegve, vagy hatásköre gyakorlása során valamilyen intézkedést megtegyen vagy annak megtételétől tartózkodjon, vagy hatáskörét túllépve járjon el (aktív vesztegetés);

Módosítás  23

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) hivatalos személy által saját maga vagy harmadik személy javára bármilyen előny kérése vagy elfogadása, vagy ilyen előny ígéretének kérése vagy elfogadása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy a hivatalos személy hivatali kötelességét megszegve, vagy hatásköre gyakorlása során valamilyen intézkedést megtegyen vagy annak megtételétől tartózkodjon (passzív vesztegetés).	b) hivatalos személy által saját maga vagy harmadik személy javára bármilyen előny kérése vagy elfogadása, vagy ilyen előny ígéretének kérése vagy elfogadása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy a hivatalos személy hivatali kötelességét megszegve, vagy hatásköre gyakorlása során valamilyen intézkedést megtegyen vagy annak megtételétől tartózkodjon, vagy hatáskörét túllépve járjon el (passzív vesztegetés).

Módosítás  24

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 4 bekezdés – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	fa) Amennyiben egy nemzeti tisztviselőt ezen irányelv szerinti bűncselekmény miatt elítélnek, a nemzeti igazságügyi hatóságok által hozott ítélet magával vonja a tisztviselőhöz, valamint közeli hozzátartozóihoz és partnereihez kapcsolódó teljes vagyon átfogó értékelését. Ez az értékelés kiterjed minden pénzügyi eszközre, ingó és ingatlan vagyonra annak meghatározása céljából, hogy a tisztviselő, a rokonok vagy a partnerek vagyona megfelel-e az e személyek által hivatalosan bejelentett jövedelemnek. Azokban az esetekben, amikor jelentős különbség áll fenn a bejelentett jövedelem és a nemzeti tisztviselő vagy a hozzá köthető személyek által birtokolt tényleges eszközök között, az illetékes nemzeti hatóságok külön vizsgálatot indítanak az ügyben. Amennyiben ez a külön vizsgálat azt tárja fel, hogy a szóban forgó vagyoni eszközök megmagyarázhatatlan vagyonnak vagy illegális tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek, az ilyen vagyoni eszközöket a nemzeti hatóságoknak le kell foglalniuk és el kell kobozniuk.

Módosítás  25

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A határokon átnyúló együttműködésre és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre vonatkozó szabályok sérelme nélkül, a tagállami hatóságok, az Europol, az Eurojust, az Európai Ügyészség, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), valamint a Bizottság saját hatáskörükön belül együttműködnek egymással az ezen irányelvben említett bűncselekmények elleni küzdelemben. E célból adott esetben az Europol, az Eurojust, az Európai Ügyészség, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és a Bizottság saját megbízatásának megfelelően technikai és operatív segítséget nyújt az illetékes hatóságok által folytatott vizsgálatok és büntetőeljárások összehangolásának megkönnyítése érdekében.	A határokon átnyúló együttműködésre és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre vonatkozó szabályok sérelme nélkül, a tagállami hatóságok – beleértve a 4. cikkben említett szakosodott szerveket is –, az Europol, az Eurojust, az Európai Ügyészség, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), valamint a Bizottság saját hatáskörükön belül együttműködnek egymással az ezen irányelvben említett bűncselekmények elleni küzdelemben.

 

Módosítás  26

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	E célkitűzés elérése érdekében az Europol, az Eurojust, az Európai Ügyészség, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és a Bizottság saját megbízatásának megfelelően technikai és operatív segítséget nyújt az illetékes hatóságok által folytatott vizsgálatok és büntetőeljárások összehangolásának megkönnyítése érdekében.

Módosítás  27

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Ennek érdekében biztosítani kell a hatékony adatgyűjtést és -megosztást valamennyi érintett hatóság között, beleértve a tagállami nyomozószolgálatok általi hozzáférés iránti kérelmek gyors feldolgozását is.

Módosítás  28

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 1 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az e cikkben említett szervezetek biztosítják a párhuzamosságok elkerülését.

Módosítás  29

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 1 d bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Adott esetben az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet X. fejezete alapján létrehozott munkamegállapodásokat megfelelően módosítani kell.

Módosítás  30

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 1 e bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az e rendelkezés alapján létrehozott együttműködés eredményeiről az Europolnak, az Eurojustnak, az Európai Ügyészségnek és az OLAF-nak, valamint a Bizottságnak – a konkrét ügyek és a személyes adatok diszkrét és bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettségük sérelme nélkül – az Európai Parlament és a Tanács részére benyújtott éves jelentésük egy külön szakaszában kell beszámolniuk.

Módosítás  31

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 1 f bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az első bekezdésben említett szervezetek minden szükséges erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy közös fellépéseket hajtsanak végre, és hozzájáruljanak az EU ágazati politikáinak és kiadási programjainak megtervezéséhez és végrehajtásához, valamint a külső fellépésekhez és a bővítési folyamathoz annak érdekében, hogy az egész EU-ra kiterjedő megközelítésen alapuló közös korrupcióellenes kultúra épüljön ki.

 

 

 

 

MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK VAGY SZEMÉLYEK JEGYZÉKE, AMELYEKTŐL, ILLETVE AKIKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

 

 

A következő felsorolás az előadó kizárólagos felelősségi körében készült. Az előadó az alábbi szervezetektől vagy személyektől kapott észrevételeket a jelentés elkészítése során [annak bizottsági ülésen történő elfogadásáig]:

 

 

 

Szervezet és/vagy személy

Az előadó kijelenti, hogy nem kapott észrevételeket szervezetektől és személyektől sem.

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA
FELKÉRT BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

Cím	A korrupció elleni küzdelem, a 2003/568/IB tanácsi kerethatározat és az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény felváltása, valamint az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítása
Hivatkozások	COM(2023)0234 – C9-0162/2023 – 2023/0135(COD)
Illetékes bizottság  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 1.6.2023
Véleményt nyilvánított  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	CONT 1.6.2023
Társbizottságok - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma	14.9.2023
A vélemény előadója  A kijelölés dátuma	Caterina Chinnici 18.7.2023
Vizsgálat a bizottságban	12.10.2023
Az elfogadás dátuma	7.11.2023
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	23 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Matteo Adinolfi, Gilles Boyer, Joachim Stanisław Brudziński, Olivier Chastel, Caterina Chinnici, Ilana Cicurel, Carlos Coelho, Beatrice Covassi, Corina Crețu, Ryszard Czarnecki, Luke Ming Flanagan, Daniel Freund, Isabel García Muñoz, Monika Hohlmeier, Jean-François Jalkh, Mislav Kolakušić, Joachim Kuhs, Alin Mituța, Victor Negrescu, Jan Olbrycht, Younous Omarjee, Markus Pieper, Michèle Rivasi, Sándor Rónai, Petri Sarvamaa, Nico Semsrott, Eleni Stavrou, Cristian Terheş, Angelika Winzig, Lara Wolters
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Jorge Buxadé Villalba, Katalin Cseh, Arnaud Danjean, Bas Eickhout, Eider Gardiazabal Rubial, Maria Grapini, Hannes Heide, Niclas Herbst, Sophia in ‘t Veld, David Lega, Jeroen Lenaers, Bogusław Liberadzki, Marian-Jean Marinescu, Andrey Novakov, Mikuláš Peksa, Tsvetelina Penkova, Sabrina Pignedoli, Wolfram Pirchner, Elżbieta Rafalska, Antonio Maria Rinaldi, Pirkko Ruohonen-Lerner, Ramona Strugariu, Viola von Cramon-Taubadel, Michal Wiezik, Juan Ignacio Zoido Álvarez
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)	Dominique Bilde, José Manuel Fernandes, Seán Kelly

 

 

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

23	+
ECR	Pirkko Ruohonen‑Lerner
ID	Joachim Kuhs
PPE	Carlos Coelho, José Manuel Fernandes, Seán Kelly, Marian‑Jean Marinescu, Jan Olbrycht, Markus Pieper, Eleni Stavrou, Angelika Winzig
Renew	Gilles Boyer, Olivier Chastel, Ilana Cicurel, Alin Mituța
S&D	Beatrice Covassi, Isabel García Muñoz, Maria Grapini, Hannes Heide, Tsvetelina Penkova, Sándor Rónai
The Left	Luke Ming Flanagan
Verts/ALE	Daniel Freund, Mikuláš Peksa

 

0	-

 

1	0
ID	Dominique Bilde

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

 

 

 

 

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím	A korrupció elleni küzdelem, a 2003/568/IB tanácsi kerethatározat és az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény felváltása, valamint az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosítása
Hivatkozások	COM(2023)0234 – C9-0162/2023 – 2023/0135(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	3.5.2023
Illetékes bizottság  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 1.6.2023
Véleménynyilvánításra felkért bizottságok  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	CONT 1.6.2023	JURI 1.6.2023
Nem nyilvánított véleményt  A határozat dátuma	JURI 26.6.2023
Társbizottságok  A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	CONT 14.9.2023
Előadók  A kijelölés dátuma	Ramona Strugariu 6.7.2023
Vizsgálat a bizottságban	25.10.2023
Az elfogadás dátuma	31.1.2024
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	63 2 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Katarina Barley, Pietro Bartolo, Theresa Bielowski, Vladimír Bilčík, Karolin Braunsberger-Reinhold, Patrick Breyer, Saskia Bricmont, Annika Bruna, Jorge Buxadé Villalba, Damien Carême, Patricia Chagnon, Clare Daly, Lena Düpont, Lucia Ďuriš Nicholsonová, Cornelia Ernst, Nicolaus Fest, Sylvie Guillaume, Andrzej Halicki, Sophia in ‘t Veld, Marina Kaljurand, Assita Kanko, Moritz Körner, Jeroen Lenaers, Juan Fernando López Aguilar, Nuno Melo, Nadine Morano, Javier Moreno Sánchez, Maite Pagazaurtundúa, Paulo Rangel, Karlo Ressler, Diana Riba i Giner, Birgit Sippel, Martin Sonneborn, Tineke Strik, Ramona Strugariu, Annalisa Tardino, Tomas Tobé, Elena Yoncheva
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Delara Burkhardt, Susanna Ceccardi, Gwendoline Delbos-Corfield, Daniel Freund, José Gusmão, Beata Kempa, Jaak Madison, Philippe Olivier, Anne-Sophie Pelletier, Paul Tang, Róża Thun und Hohenstein, Loránt Vincze, Petar Vitanov, Juan Ignacio Zoido Álvarez
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (209. cikk, (7) bekezdés)	Isabel Benjumea Benjumea, Ana Collado Jiménez, Margarita de la Pisa Carrión, Emmanouil Fragkos, José Manuel García-Margallo y Marfil, Vlad Gheorghe, Svenja Hahn, Petra Kammerevert, Miapetra Kumpula-Natri, Georgios Kyrtsos, Antonio López-Istúriz White, Francisco José Millán Mon, Alin Mituța, Dolors Montserrat, Hermann Tertsch
Benyújtás dátuma	21.2.2024

 

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

63	+
ECR	Jorge Buxadé Villalba, Emmanouil Fragkos, Assita Kanko, Beata Kempa, Margarita de la Pisa Carrión, Hermann Tertsch
ID	Annika Bruna, Patricia Chagnon, Jaak Madison, Philippe Olivier
NI	Martin Sonneborn
PPE	Isabel Benjumea Benjumea, Vladimír Bilčík, Karolin Braunsberger-Reinhold, Ana Collado Jiménez, Lena Düpont, José Manuel García-Margallo y Marfil, Andrzej Halicki, Jeroen Lenaers, Antonio López-Istúriz White, Nuno Melo, Francisco José Millán Mon, Dolors Montserrat, Nadine Morano, Paulo Rangel, Karlo Ressler, Tomas Tobé, Loránt Vincze, Juan Ignacio Zoido Álvarez
Renew	Lucia Ďuriš Nicholsonová, Vlad Gheorghe, Svenja Hahn, Sophia in 't Veld, Moritz Körner, Georgios Kyrtsos, Alin Mituța, Maite Pagazaurtundúa, Ramona Strugariu, Róża Thun und Hohenstein
S&D	Katarina Barley, Pietro Bartolo, Theresa Bielowski, Delara Burkhardt, Sylvie Guillaume, Marina Kaljurand, Petra Kammerevert, Miapetra Kumpula-Natri, Juan Fernando López Aguilar, Javier Moreno Sánchez, Birgit Sippel, Paul Tang, Petar Vitanov, Elena Yoncheva
The Left	Cornelia Ernst, José Gusmão, Anne-Sophie Pelletier
Verts/ALE	Patrick Breyer, Saskia Bricmont, Damien Carême, Gwendoline Delbos-Corfield, Daniel Freund, Diana Riba i Giner, Tineke Strik

 

2	-
ID	Susanna Ceccardi, Annalisa Tardino

 

2	0
ID	Nicolaus Fest
The Left	Clare Daly

 

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás