JELENTÉS a Donáth Anna Júlia mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről

9.4.2024 - (2024/2002(IMM))

Jogi Bizottság
Előadó: Gilles Lebreton

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a Donáth Anna Júlia mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről

(2024/202(IMM))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Magyarország legfőbb ügyésze által 2023. december 19-én eljuttatott és 2024. január 15-én a plenáris ülésen bejelentett kérelemre, amelyben a legfőbb ügyész Donáth Anna Júlia mentelmi jogának felfüggesztését kérte csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség előtt folyamatban lévő, 2.Nyom.397/2022. számú bűnügyben és a Donáth Anna Júlia ellen a magyar Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 310. § (1) bekezdés a) pontjának feltételezett megsértése miatt indítandó büntetőeljárással összefüggésben,

– miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta Donáth Anna Júliát,

– tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

– tekintettel Magyarország Alaptörvénye 4. cikkének (2) bekezdésére, az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 10. § (2) bekezdésére és 12. § (1) bekezdésére, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 74. § (1) és (3) bekezdésére,

– tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én és 2019. december 19-én hozott ítéletekre[1],

– tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0168/2024),

A. mivel 2023. december 19-én Magyaroszág legfőbb ügyésze Donáth Anna Júlia magyarországi európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére iányuló kérelmet nyújtott be azzal a büntetőeljárással kapcsolatban, amelyet a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a magyar Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 310. § (1) bekezdés a) pontjának feltételezett megsértése miatt kíván indítani Donáth Anna Júlia ellen a 2022. február 21-én egy harmadik személyt érintő másik büntetőügyben végzett kutatás során elkövetett cselekmények miatt;

B. mivel 2022. február 21-én, egy ismert magyar egyházi személyhez tartozó helyiségekben az említett személy által állítólag elkövetett költségvetési csalás feltételezett bűntette miatt indított büntetőügyben végzett kutatás során Donáth Anna Júlia a magyar Országgyűlés három képviselőjével és másokkal együtt a kutatás helyszínén megjelent; mivel a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem szerint összetűzésre került sor a kutatás helyszínét biztosító pénzügyőrökkel; mivel a cselekményben részt vevő tömegben jelen lévők, köztük Donáth Anna Júlia és a magyar Országgyűlés három képviselője, cselekményüket csak akkor hagyták abba, amikor a helyszínre a kutatás akadályozása miatt kihívott rendőrök megérkeztek;

C. mivel Donáth Anna Júliát a 2019. májusi európai választásokon európai parlamenti képviselővé választották;

D. mivel a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 310. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az, aki hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal akadályoz, bűntettet követ el; mivel Donáth Anna Júliát gyanúsítottként hallgatták ki az ezt követő nyomozás során; mivel ellene büntetőeljárás indult;

E. mivel a képviselői mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;

F. mivel egyrészről a Parlamentet nem lehet bírósághoz hasonlítani, másrészről pedig a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselő nem tekinthető „vádlottnak”[2];

G. mivel a feltételezett bűncselekmény az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében nem minősül Donáth Anna Júlia által európai parlamenti képviselőként kifejtett véleménynek vagy leadott szavazatnak;

H. mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

I. mivel Magyarország Alaptörvénye 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a magyar országgyűlési képviselőket mentelmi jog illeti meg; mivel az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 10. § (2) bekezdése szerint az európai parlamenti képviselőt az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg, valamint mivel a 12. § (1) bekezdése szerint az európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Európai Parlament dönthet; mivel az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 74. § (1) bekezdése szerint a képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint – a mentelmi jogról az adott ügyre vonatkozó önkéntes lemondás hiányában – szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni;

J. mivel az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint „a Parlament igen széles körű mérlegelési jogkörrel bír a mentelmi jog felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelmet követő határozat tartalmát illetően, azon politikai jelleg folytán, amellyel az ilyen határozat rendelkezik”[3];

K. mivel az említett kutatásban érintett magyar egyházi személyiséget a jelenlegi magyar kormány ellenzékéhez tartozónak tekintik; mivel az Európai Parlamentben a képviselőcsoportjában folytatott viták során Donáth Anna Júlia többször is felszólalt e személyiség támogatása érdekében a korrupció elleni küzdelemmel összefüggésben; mivel Donáth Anna Júlia az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának tagja, amely rendszeresen tanácskozik a jogállamisággal – többek között a jogállamiság magyarországi helyzetével – kapcsolatos valamennyi kérdésről; mivel Donáth Anna Júlia a bizottságban rendszeresen felszólal hazája politikai hatóságai ellen;

L. mivel a Donáth Anna Júliának tulajdonított, feltételezett bűncselekményt állítólag 2022. február 21-én követték el, míg a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem csak 2023. december 19-én kelt; a kérelmet tehát csak közel két évvel a cselekmények után és a 2024-es európai választások közeledtével nyújtották be; mivel úgy tűnik, hogy a helyszínen jelen lévő és a feltételezett cselekményben érintett parlamenti képviselők közül csak kettő – köztük Donáth Anna Júlia – ellen indult tagállami eljárás; mivel úgy tűnik, hogy a szóban forgó két parlamenti képviselő indulni kíván a 2024-es magyarországi európai választásokon;

M. mivel e konkrét bizonyítékok egymással összhangot mutatnak és komoly kétséget támasztanak Donáth Anna Júlia politikai tevékenységének, és így többek között európai parlamenti képviselői tevékenységének aláásására irányuló esetleges szándékot illetően;

N. mivel ezért a jelek szerint olyan ügyről van szó, amelyben feltételezhető, hogy fumus persecutionis áll fenn, vagyis „konkrét bizonyítékok”[4] utalnak arra, hogy a szóban forgó bírósági eljárást azzal a szándékkal indították, hogy a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kéréssel érintett és a 2024. évi európai választásokon politikai pártjának listavezetőjeként induló képviselő politikai tevékenységét, többek között az Európai Parlament képviselőjeként folytatott tevékenységét aláássák;

1. úgy határoz, hogy nem függeszti fel Donáth Anna Júlia mentelmi jogát;

2. utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését Magyarország illetékes hatóságának és Donáth Anna Júliának.

 

MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK VAGY SZEMÉLYEK JEGYZÉKE, AMELYEKTŐL, ILLETVE AKIKTŐL AZ ELŐADÓ ÉSZREVÉTELEKET KAPOTT

Az előadó kizárólagos felelősségi körében kijelenti, hogy az eljárási szabályzat I. mellékletének 8. cikke értelmében feltüntetendő egyetlen szervezettől vagy személytől sem kapott észrevételeket.

 

 

 

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	8.4.2024
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	15 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Gunnar Beck, Ibán García Del Blanco, Virginie Joron, Sergey Lagodinsky, Gilles Lebreton, Maria-Manuel Leitão-Marques, Karen Melchior, Sabrina Pignedoli, Adrián Vázquez Lázara, Axel Voss, Marion Walsmann, Javier Zarzalejos
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Guy Lavocat, Antonius Manders, Nacho Sánchez Amor

 

 

• [1] a Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i Gollnisch kontra Európai Parlament ítélete, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i Patriciello ítélete, C 163/10, ECLI:EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i Gollnisch kontra Parlament ítélete, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23; a Bíróság 2019. december 19-i Junqueras Vies ítélete, C-502/19, ECLI:EU:C:2019:1115.
• [2] A Törvényszék 2019. április 30-i Briois kontra Európai Parlament ítélete, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266.
• [3] A Törvényszék 2013. január 17-i Gollnisch kontra Európai Parlament ítélete, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23, 59. pont és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
• [4] A Bíróság 2020. szeptember 17-i Troszczynski kontra Európai Parlament ítélete, C-12/19, ECLI:EU:C:2020:725, 26. pont.