ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az uniós tagállamok Ukrajnának nyújtott további pénzügyi és katonai támogatásáról
16.9.2024 - (2024/2799(RSP))
az eljárási szabályzat 136. cikkének (2) bekezdése alapján
Adam Bielan, Mariusz Kamiński, Rihards Kols, Michał Dworczyk, Sebastian Tynkkynen, Roberts Zīle, Assita Kanko, Charlie Weimers, Jadwiga Wiśniewska, Małgorzata Gosiewska, Ondřej Krutílek, Veronika Vrecionová
az ECR képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B10-0028/2024
B10‑0039/2024
Az Európai Parlament állásfoglalása az uniós tagállamok Ukrajnának nyújtott további pénzügyi és katonai támogatásáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Ukrajnáról és Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az Oroszország Ukrajna elleni 2022. februári teljes körű inváziója és a Krím félsziget 2014. február 19-i annektálása óta elfogadott állásfoglalásaira,
– tekintettel a NATO 2022. évi stratégiai koncepciójára,
– tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,
– tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel Oroszország – Aljakszandr Lukasenka belarusz diktátor támogatásával – 2022. február 24. óta jogellenes, provokáció nélkül indított és indokolatlan, teljes körű agressziós háborút folytat Ukrajna ellen, egyértelműen megsértve az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jog alapelveit, folytatva azt, ami 2014-ben kezdődött, amikor annektálta a Krím félszigetet, majd elfoglalta Donyeck és Luhanszk régió egyes részeit;
B. mivel Ukrajna, annak hadserege és polgárai rendíthetetlen elszántsággal sikeresen védik hazájukat, noha ezért nagy árat fizetnek a polgári és katonai áldozatok tekintetében; mivel a megszállt területeken elkövetett atrocitások, valamint az orosz erők által lakóövezetek és polgári infrastruktúra ellen elkövetett válogatás nélküli támadások több ezer polgári áldozat, köztük gyermekek halálához és az emberi jogok széles körű megsértéséhez vezettek, ami a nemzetközi humanitárius jog nyilvánvaló figyelmen kívül hagyását tükrözi; mivel továbbra is ukránok milliói kényszerülnek lakóhelyük elhagyására Ukrajnán belül és kívül; mivel az orosz erők és helyettesítő erőik ezen embertelen magatartása háborús bűncselekménynek és emberiesség elleni bűncselekménynek, valamint népirtásnak minősül;
C. mivel 2024. augusztus 24. óta Oroszország elindította legnagyobb légi bombázási hadjáratát Ukrajna ellen, amely nagyszámú ballisztikus rakéta és drón indítását jelenti; mivel ez a támadás kritikus polgári infrastruktúrát, például kórházakat, iskolákat, egyetemeket és lakókomplexumokat célzott meg az ukrán nép ellenálló képességének megtörésére irányuló kísérlet részeként; mivel az energetikai infrastruktúrát is célba vették az ország integrált villamosenergia-hálózatának lebontása és a fennmaradó atomerőművek működésének destabilizálása érdekében, ami az őszi és téli hónapok előtt a csernobilihoz hasonló balesetekhez vezethet; mivel eddig több mint száz ember vesztette életét ezekben a csapásokban, és mintegy ezren megsebesültek;
D. mivel az Ukrajnát célzó orosz drónok és rakéták növekvő gyakorisággal sértik meg az EU és a NATO légterét, veszélyeztetve a szövetség keleti régióinak polgárait;
E. mivel az EU és tagállamai eddig több mint 100 milliárd eurónyi pénzügyi, humanitárius, menekültügyi és katonai segítséget nyújtottak Ukrajnának, ebből mintegy 40 milliárd EUR katonai segély, és a jelentések szerint 2025-ig további 21 milliárd EUR-t különítenek el; mivel az EU Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukrajna) az ukrán fegyveres erők több mint 55 000 tagját részesítette összfegyvernemi és speciális kiképzésben; mivel a NATO évente 40 milliárd EUR pénzügyi támogatást fog biztosítani Ukrajnának;
F. mivel júliusban az EU az újonnan létrehozott Ukrajna-eszköz keretében teljesítette az első, mintegy 4,2 milliárd EUR összegű rendszeres kifizetést; mivel ez a kifizetés az előző áthidaló és előfinanszírozási támogatást követi, amely az eszköz 2024. márciusi létrehozása óta összesen 12 milliárd EUR-t tett ki;
G. mivel az Ukrajna védelmét szolgáló kapcsolattartó csoport több mint 50 hasonlóan gondolkodó országból áll, és kulcsszerepet játszott a nemzetközi katonai támogatás koordinálásában, hangsúlyozva a kollektív fellépés fontosságát a demokrácia és a szuverenitás védelmében; mivel ezzel szemben Oroszországot a legautokratikusabb és legszörnyűbb totalitárius rezsimek tengelye támogatja, mint például Észak-Korea, Irán és Szíria;
H. mivel a NATO és vezető szövetségesei, különösen az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság, döntő szerepet játszottak az Ukrajna katonai támogatására irányuló erőfeszítések koordinálásában és irányításában, és nemcsak fegyverekkel, lőszerrel és felszereléssel, hanem hírszerzési információkkal és adatokkal is szolgáltak; mivel a nyugati partnerek a háború esetleges eszkalálódásától félve korlátozásokat vezettek be fegyverrendszereik használatára vonatkozóan orosz területen lévő célpontok elleni támadások során; mivel egyes szövetségesek továbbra is egyedi korlátozásokat alkalmaznak az agresszor ellen Ukrajnának szállított fegyverek használatára vonatkozóan, ezáltal korlátozva Ukrajna azon képességét, hogy véget vessen a polgári lakosság elleni támadásoknak;
I. mivel a folyamatban lévő agressziós háború még inkább megerősíti, hogy az európai biztonság szempontjából a legfontosabb ország továbbra is az Egyesült Államok, mivel a háború továbbra is súlyos és elfogadhatatlan hiányosságokat tár fel Európa önvédelmi képességében; mivel ezek az események kiemelték Lengyelország elismert uniós és NATO-tagállamként, valamint Ukrajna támogatásának fő csomópontjaként betöltött szerepét; mivel ez az uniós csatlakozásra váró ország ellen folytatott felőrlő háború nem változtatta meg egyes tagállamok és NATO-szövetségesek hozzáállását azzal kapcsolatban, hogy megfeleljenek e helyzet biztonsági követelményeinek, amint azt a NATO védelmi kötelezettségvállalása is körvonalazza;
J. mivel az Iráni Iszlám Köztársaság azon döntése, hogy több ezer Shahed drónt szállít Oroszországnak, tovább erősítette páriaállam státuszát; mivel Oroszország továbbra is támogatást kap olyan országoktól, mint Észak-Korea és Kína; mivel Észak-Korea 2023 augusztusa óta állítólag több mint 2,5 millió darab lőszert és egyéb fegyvert szállított, ami még inkább bizonyítja, hogy az ország továbbra is rendületlenül semmibe veszi a nemzetközi jogszabályokat és normákat;
K. mivel Ukrajna kurszki hadművelete, valamint az, hogy Oroszország Putyin határidői és az orosz csapatok erőteljes támadásai ellenére képtelen elfoglalni az egész Donyec-medencét, azt mutatja, hogy Ukrajna rendkívül harcképes haderővel rendelkezik, és azt, hogy ha a szükséges fegyverek nagyobb mértékben állnak rendelkezésére, megfordíthatja az orosz megszállást;
1. megerősíti álláspontját Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának folyamatos támogatásáról, valamint az EU szilárd elkötelezettségéről aziránt, hogy politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújtson Ukrajna győzelméhez; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy tevékenyen dolgozzanak azon, hogy Ukrajna a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatásban részesüljön;
2. hangsúlyozza, hogy 10 évvel az orosz agresszió kezdete és több mint két évvel a teljes körű invázió után Ukrajna nyugati szövetségeseinek céljai változatlanok, és magukban foglalják az orosz erők és ukrajnai helyettesítő erőik katonai összeomlását, ami lehetővé fogja tenni Kijev számára, hogy teljes mértékben helyreállítsa területi integritását, biztosítsa, hogy Oroszország kártérítést fizessen Ukrajnának az általa okozott hatalmas szenvedésért, biztosítsa, hogy az orosz birodalmi törekvések megszűnjenek és soha ne éledjenek fel, valamint hogy bíróság elé állítsák az Ukrajna elleni agressziós háborúért és az általuk elkövetett bűncselekményekért felelős személyeket, beleértve Vlagyimir Putyint és Aljakszandr Lukasenkát, valamint az orosz kormány alsóbb szintjein tevékenykedő háborús bűnösöket, az orosz fegyveres erőket és helyettesítő erőiket;
3. elismeri, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió az ukrán nép elleni népirtásra utaló jeleket mutat, és megfelel a népirtásnak a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló 1948. évi egyezmény II. cikkében leírt több, ha nem az összes fogalommeghatározásának;
4. megismétli, hogy Ukrajnának az agresszió áldozataként az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével összhangban törvényes joga van az önvédelemhez; emlékeztet arra, hogy az EU, az USA és a hasonlóan gondolkodó partnerek által nyújtott jelentős – bár még mindig elégtelen – katonai segítség célja, hogy Ukrajna hatékonyan megvédhesse magát egy agresszor állammal szemben, és visszaállíthassa a nemzetközileg elismert területének egésze feletti teljes ellenőrzést;
5. elismerését fejezi ki az Ukrajna védelmét szolgáló kapcsolattartó csoportnak a nemzetközi támogatás koordinálásában betöltött alapvető szerepéért, és sürgeti az uniós tagállamokat, hogy növeljék hozzájárulásukat Ukrajna védelmi képességeinek megerősítéséhez;
6. követeli, hogy Ukrajna valamennyi nyugati partnere haladéktalanul szüntessen meg az Ukrajna jogos önvédelmére szállított fegyverrendszerek használatára vonatkozó valamennyi korlátozást az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével összhangban, annak érdekében, hogy Oroszország területén lehetővé váljanak a legitim célpontok elleni csapások; emlékeztet arra, hogy ezek az egyoldalú és diszkriminatív korlátozások akadályozzák Ukrajna azon képességét, hogy hatékonyan lépjen fel a városai és infrastruktúrája elleni orosz támadásokkal szemben, ami növeli a polgári halálos áldozatok már amúgy is megdöbbentő számát;
7. hangsúlyozza, hogy megerősített légvédelmi együttműködésre van szükség, beleértve modern légvédelmi rendszerek telepítését az Ukrajnát célzó orosz rakéták és drónok feltartóztatására, biztosítva az EU és a NATO légterét érintő fenyegetésekkel szembeni védelmet; üdvözli európai országok – köztük Dánia, Hollandia, Belgium és Norvégia – konzorciumának azon kötelezettségvállalását, hogy F-16-os vadászrepülőgépeket szállítsanak Ukrajnának és ukrán pilótákat képezzenek ki, ami jelentős változást jelent az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás terén, és olyan szilárd platformot kínál az ukrán légierő számára, amely képes különböző szerepek ellátására, beleértve a légi fölényt, a földi támadásokat és a felderítést;
8. sürgeti a tagállamokat, hogy haladéktalanul bocsássanak Ukrajna rendelkezésére más fejlett, negyedik generációs vagy annál jobb légi járműveket, valamint a Taurushoz hasonló, nagy hatótávolságú rakétákat, beleértve a karbantartásukra szolgáló eszközöket is, elegendő mennyiségben és korlátozások nélkül, Ukrajna védelmi erőfeszítéseinek, stratégiai és operatív érdekeinek, valamint az orosz agresszióval szembeni hosszú távú elrettentési képességeinek megerősítése érdekében;
9. emlékeztet arra, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja a Nyugat, valamint a demokráciánk, biztonságunk, érdekeink és értékeink elleni szélesebb körű célkitűzések részét képezi, amint azt Putyin a teljes körű agressziót megelőző hetekben nyíltan kijelentette; megismétli azon meggyőződését, hogy Ukrajna nem fordítható vissza a NATO-tagság felé vezető úton; hangsúlyozza, hogy a Nyugat részéről nyújtott határozottabb és jelentősebb katonai támogatás hiánya csak arra fogja ösztönözni Oroszországot, hogy folytassa agresszióját; megjegyzi, hogy az orosz agresszió egyértelműen megmutatta a NATO-nak az európai biztonság elsődleges őreként betöltött szerepét; hangsúlyozza, hogy Svédország és Finnország csatlakozását követően mindössze négy uniós tagállam – nevezetesen Ausztria, Ciprus, Írország és Málta – nem NATO-szövetséges;
10. felhívja az uniós tagállamokat, hogy növeljék kiadásaikat, hogy elérjék legalább a 2%-os küszöbértéket, valamint hogy növeljék a kiegészítő jelleget és csökkentsék az EU és a NATO közötti átfedéseket; megismétli azt a korábbi álláspontját, amely szerint valamennyi uniós tagállamnak és NATO-szövetségesnek együttesen és egyénileg el kell köteleznie magát amellett, hogy évente a bruttó nemzeti termékük legalább 0,25%-át kitevő katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának; hangsúlyozza, hogy a fegyverek és lőszerek elégtelen vagy késedelmes szállítása alááshatja az eddig tett erőfeszítéseket; ezért sürgeti a tagállamokat, hogy jelentősen növeljék és gyorsítsák fel katonai támogatásukat, és növeljék katonai iparuk kapacitását; üdvözli a NATO azon döntését, amely a közeljövőben legalább 40 milliárd EUR értékű katonai készletet garantál; úgy véli, hogy a hiteles elrettentés és védelem még nagyobb kiadásokat igényel, mint a NATO 2%-os iránymutatása;
11. megismétli azon szilárd meggyőződését, hogy Oroszországnak pénzügyi kártérítést kell nyújtania az Ukrajnában okozott hatalmas károkért; üdvözli ezért a Tanács közelmúltbeli határozatát, amely a befagyasztott orosz vagyoni eszközökből származó rendkívüli bevételeket az ukrán háborús erőfeszítések támogatására irányítja át; üdvözli továbbá a G7-ek azon döntését, hogy 50 milliárd USD összegű hitelt ajánlanak fel Ukrajnának, amelyet befagyasztott orosz állami eszközökön keresztül biztosítanak; felhívja az EU-t, hogy a hasonlóan gondolkodó partnerekkel együtt hozzon létre szilárd jogi rendszert az EU által befagyasztott, állami tulajdonban lévő orosz vagyoni eszközök elkobzására; hasonlóképpen kéri egy olyan mechanizmus kialakítását, amely kötelezi Oroszországot, hogy fizessen hosszú távú jóvátételt Ukrajnának;
12. hangsúlyozza Ukrajna nyugati partnereinek azon felelősségét, hogy elkötelezzék magukat az Ukrajnának nyújtott hosszú távú és tartós pénzügyi támogatás mellett; emlékeztet arra az elemzésre, amely szerint Ukrajna katonai szükségletei évente mintegy 100 milliárd EUR-t tesznek ki; továbbá felhívja a Bizottságot, hogy az újonnan létrehozott Ukrajna-eszköz tapasztalataira építve javasoljon hosszú távú pénzügyi támogatást Ukrajna újjáépítéséhez;
13. felszólítja a Tanácsot, hogy tartsa fenn és terjessze ki az Oroszországgal és Belarusszal szembeni szankciós politikáját, egyúttal kövesse nyomon, vizsgálja felül és fokozza annak hatékonyságát és hatását; felszólítja a Tanácsot, hogy módszeresen foglalkozzon a szankciók uniós székhelyű vállalatok, harmadik felek és nem uniós államok általi kijátszásának kérdésével, és fogadjon el és szigorúan hajtson végre korlátozó intézkedéseket minden olyan szervezet ellen, amely elősegíti a szankciók kijátszását, valamint katonai és kettős felhasználású technológiákkal és felszereléssel látja el az orosz katonai komplexumot; hangsúlyozza, hogy meg kell akadályozni, hogy uniós országokban előállított kritikus alkatrészek eljussanak az orosz katonai iparba; alapvető fontosságúnak tartja az EU-ban gyártott csúcstechnológiai berendezések kivitelére és karbantartására vonatkozó ellenőrzések megerősítését, valamint a bűnüldözési intézkedések és az együttműködés fokozását a szankciók kijátszásának megelőzése érdekében; felkéri a Tanácsot és a tagállamokat, hogy foglalkozzanak különösen az orosz fegyverekben használt nyugati tervezésű alkatrészek kérdésével; felszólít az orosz állampolgárok EU-ba való belépésének további korlátozására, különösen szigorúbb biztonsági ellenőrzések révén, beleértve katonai szolgálati aktáknak a schengeni vízum kérelmezésére irányuló eljárás során történő bemutatását is;
14. hangsúlyozza, hogy az agresszió bűntette nem maradhat büntetlenül, és hogy az Ukrajna elleni agressziós háború felbujtóit és elkövetőit – az Oroszországi Föderáció elnökét, Vlagyimir Putyint, Belarusz elnökét, Aljakszandr Lukasenkát, az Oroszországi Föderáció külügyminiszterét, Szergej Lavrovot és az Oroszországi Föderáció korábbi védelmi miniszterét, Szergej Sojgut, továbbá az Oroszországi Föderáció jelenlegi védelmi miniszterét, Andrej Beluszovot –, valamint az Ukrajna elleni háború tervezésében, előkészítésében, elindításában vagy folytatásában részt vevő valamennyi személyt nemzetközi igazságszolgáltatás elé kell állítani, és nem illeti meg őket személyes mentelmi jog; kéri, hogy alkalmazzanak szankciókat azokra az országokra is, amelyek hajlandóak üzemanyagot biztosítani az orosz hadigépezet számára, felszereléseket és lőszereket szállítanak az agresszornak, vagy elősegítik a szankciók megkerülését;
15. elítéli azt az orosz gyakorlatot, hogy megakadályoznak minden olyan ENSZ-szintű fellépést, amelynek célja Oroszország felelősségre vonása az Ukrajna elleni agressziós háborúért; felszólítja az ENSZ valamennyi tagállamát, hogy – figyelembe véve, hogy az Oroszországi Föderáció az Ukrajna elleni agresszív háborújával súlyosan megsértette az ENSZ Alapokmányának legalapvetőbb elveit – lépjenek fel Oroszország Biztonsági Tanácson belüli vétójogának visszavonása és Oroszország ENSZ-ből való kizárása érdekében, hasonlóan ahhoz, ahogy 1939-ben kizárták a Szovjetuniót a Népszövetségből a Lengyelországgal és Finnországgal szembeni agresszióját követően;
16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Ukrajna elnökének, kormányának és a Verhovna Radának, az ENSZ-nek, valamint az USA kormányának és kongresszusának és a NATO-nak.