ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a grúziai demokratikus visszacsúszásról és a politikai pluralizmust fenyegető veszélyekről
4.10.2024 - (2024/2822(RSP))
az eljárási szabályzat 136. cikkének (2) bekezdése alapján
Joachim Stanisław Brudziński, Adam Bielan, Mariusz Kamiński, Rihards Kols, Małgorzata Gosiewska, Jaak Madison, Carlo Fidanza, Michał Dworczyk, Alberico Gambino, Sebastian Tynkkynen, Ivaylo Valchev, Veronika Vrecionová, Ondřej Krutílek, Assita Kanko, Jadwiga Wiśniewska, Alexandr Vondra
az ECR képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B10-0070/2024
B10‑0071/2024
Az Európai Parlament állásfoglalása a Grúziában tapasztalható demokratikus visszaesésről és a politikai pluralizmust fenyegető veszélyekről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Grúziáról szóló korábbi állásfoglalásaira és jelentéseire, különösen a külföldi ügynökökről szóló törvény elfogadására irányuló újabb kísérletről Grúziában és a civil társadalmat érintő korlátozásokról szóló, 2024. április 25-i állásfoglalására[1],
– tekintettel az Európai Tanács 2013. decemberi határozatára, amely tagjelölt státuszt ad Grúziának,
– tekintettel a Bizottság 2023. november 8-i, Grúziáról szóló 2023. évi jelentésében foglalt ajánlásokra,
– tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a számos grúz kormány által a rózsás forradalom óta elért eredmények, valamint a grúz civil társadalom folyamatos támogatása eredményeként az Európai Tanács 2023. december 15-i határozatában tagjelölt ország státuszt adott Grúziának, azzal a feltétellel, hogy megteszik a Bizottság 2023. november 8-i ajánlásaiban meghatározott releváns lépéseket;
B. mivel Grúziában a civil társadalom hagyományosan nagyon élénk és aktív, és kulcsszerepet játszik az országban végbemenő demokratikus változások ösztönzésében és előmozdításában, valamint azok végrehajtásának védelmében és felügyeletében;
C. mivel a kormányzó párt, a Grúz Álom számos olyan intézkedést hozott, amelyek közvetlenül aláássák a grúz nép európai törekvéseit, a legjelentősebb példa erre a 2024. május 28-i, a „külföldi befolyás átláthatóságáról” szóló törvény („külföldi ügynökökről szóló törvény”), amely nagyrészt egy olyan hírhedt törvényen alapul, amelyet Oroszország széles körben használt a másként gondolkodók elleni fellépéshez;
D. mivel a törvényjavaslat előírja a külföldről finanszírozott nem kormányzati szervezetek, a média és a szakszervezetek számára, hogy „külföldi befolyás alatt álló ügynökként” regisztráltassák magukat, kizárva ugyanakkor bizonyos típusú szervezeteket, például a kormányzati finanszírozásban részesülő vállalkozásokat vagy nem kormányzati szervezeteket, tükrözve a hasonló orosz jogszabályokat;
E. mivel a javasolt törvényjavaslat a grúz társadalom és a nemzetközi közösség kritikáját és elítélését váltotta ki, és azt a külföldi beavatkozás eszközének tekintik, amelyet Oroszország támogat, és amelynek célja, hogy aláássa Grúzia európai uniós csatlakozási törekvéseit;
F. mivel Szalome Zurabisvili grúz elnök megtagadta a törvényjavaslat aláírását, és azt olyan „orosz törvénynek” minősítette, amely ellentétes a grúz alkotmánnyal és az európai normákkal; mivel vétóját a parlament egyszerű többséggel felülbírálta;
G. mivel 2024 júniusában, a külföldi ügynökökről szóló törvény elfogadását követően az EU ténylegesen befagyasztotta Grúzia csatlakozási folyamatát, és felfüggesztette az Európai Békekeretből származó 30 millió EUR összegű pénzügyi támogatást;
H. mivel a Bizottság 2023. november 8-i, Grúziáról szóló jelentésének kilencedik lépése ajánlást tartalmaz Grúziának annak biztosítására, hogy a civil társadalom szabadon működhessen, míg az első lépés felszólítja Grúziát, hogy küzdjön az EU és értékei elleni dezinformáció ellen;
I. mivel 2024. június 6-án az Egyesült Államok vízumkorlátozást vezetett be több tucat grúz tisztviselővel szemben a „külföldi ügynökökről szóló törvény” elfogadása miatt, valamint két magas rangú rendőrségi tisztviselővel szemben a tüntetések leverése során tanúsított brutalitás miatt, továbbá a Kremlhez kötődő erőszakos szélsőséges csoportok két vezetőjével szemben;
J. mivel a törvényjavaslat hatalmas utcai tiltakozásokat váltott ki, amelyeket a rendőrség brutálisan szétoszlatott, többek között könnygázt és rohamfelszerelést vetettek be békés tüntetők ellen, és több száz embert tartóztattak le;
K. mivel a grúz lakosság körében az uniós csatlakozás támogatottsága még mindig rendkívül magas, 80% feletti;
L. mivel a Grúz Álom Párt alapítója, a domináns oligarcha, Bidzina Ivanisvili 2023. december 30-án visszatért az aktív politikához, és a Grúz Álom Párt „tiszteletbeli elnöke” lett; mivel a párt frissített alapokmánya Ivanisvilit tiszteletbeli elnökként számos előjoggal ruházza fel, és hivatalossá teszi a hatalom összpontosítását a kezében, anélkül, hogy bármilyen elszámoltathatósági mechanizmust felvázolna;
M. mivel Miheil Szaakasvilit, aki 2004 és 2013 között Grúzia elnöke volt, és aki a legnagyobb ellenzéki párt vezetője volt, 2022 októbere óta fogva tartják, rosszul bántak vele a börtönben, és a bírósági tárgyalások során megalázó bánásmódnak vetették alá, ami megkérdőjelezi a közelgő választások integritását;
N. mivel egyre több esemény jelzi, hogy Grúziában bizonytalan a médiakörnyezet, ami veszélyezteti Grúzia demokráciáját; mivel a Riporterek Határok Nélkül éves sajtószabadság-indexe Grúziát 180 ország közül a 103. helyre sorolja, ami 26 hellyel való visszaesést jelent az előző évhez képest;
O. mivel a Grúziában 2024. október 26-án tartandó parlamenti választásokat olyan fordulópontnak tekintik, amely évtizedekre meghatározhatja Grúzia jövőjét;
P. mivel a közelmúltbeli grúziai választások számos olyan problémára világítottak rá, amelyek az elmúlt években hátráltatták az ország demokratizálódási folyamatát; mivel a választásokat megelőző időszakban riasztó jelentések szerint az ellenzékre kifejtett nyomásgyakorlás, sőt fizikai támadások is fokozódtak;
Q. mivel a külföldi ügynökökről szóló törvény óriási hatást gyakorol a független civil társadalom működésére, beleértve a választási megfigyelésre szakosodott nem kormányzati szervezeteket is; mivel a törvény nagyon megnehezítette a rövid távú helyi megfigyelők toborzását a közelgő szavazásra;
R. mivel a Grúz Álom narratívája szerint a Nyugat megpróbálja Grúziát újabb háborúba sodorni Oroszországgal, amely 2008-ban megszállta Grúziát, és továbbra is megszállva tartja területének egy részét; mivel ezt a Nyugat-ellenes kommunikációs stratégiát a Grúz Álom Párt arra használta, hogy igazolja, hogy nem csatlakozott a Belarusz vagy Irán elleni uniós nyilatkozatokhoz, és megtagadta a Moldovának és Ukrajnának nyújtott támogatást;
S. mivel az orosz külügyminiszter utalt arra, hogy a Kreml készen áll arra, hogy megállapodást kössön Grúziával az Abházia és Dél-Oszétia körüli patthelyzet megoldása érdekében, amit a Grúz Álom egyes tisztségviselői üdvözöltek, és ami az Oroszországgal való egyre javuló kapcsolatok jele; mivel ezzel egyidejűleg Oroszország folytatja a „határépítési” folyamatot és a grúziai régiók alattomos megszállását, és bejelentette, hogy állandó haditengerészeti támaszpontot kíván építeni Grúzia egyik megszállt régiójában;
1. megismétli, hogy szilárdan támogatja Grúzia demokratikus fejlődését és népének euroatlanti törekvéseit;
2. továbbra is aggodalmát fejezi ki a Grúz Álom kormány emberi jogi visszaélései és antidemokratikus fellépései miatt; határozottan elítéli az orosz mintájú, külföldi ügynökökről szóló törvény elfogadását, és úgy véli, hogy az a közelgő parlamenti választásokba való beavatkozás eszközének minősül; hangsúlyozza, hogy a civil társadalom tevékenységeinek politikai ellenőrzésére vagy korlátozására irányuló ilyen kísérletek ellentétesek a demokratikus értékekkel és a Bizottság ajánlásaival;
3. teljes szolidaritást vállal a grúz néppel és Grúzia élénk civil társadalmával, amely hagyományosan nagyon aktív és fontos szerepet játszik Grúzia Nyugathoz való közelítésében, a demokratizálódás előmozdításában és az euroatlanti integráció szorgalmazásában, a grúz nép kívánságainak megfelelően; e tekintetben sajnálatát fejezi ki elítéli a kormánypárt képviselőinek növekvő Nyugat-ellenes és ellenséges retorikáját Grúzia stratégiai nyugati partnereivel, köztük az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval és az EU tisztviselőivel szemben, valamint elítéli az orosz dezinformáció és manipuláció támogatását;
4. aggodalmát fejezi ki az ellenzék elleni folyamatos és rendkívül aggasztó megfélemlítések és erőszakos cselekmények miatt, valamint Bidzina Ivanisvili oligarcha további elnyomással kapcsolatos fenyegetései miatt, amelyek célja a demokratikus, Nyugat-barát ellenzék betiltása és a másként gondolkodók elhallgattatása;
5. felhívja a grúz hatóságokat annak biztosítására, hogy az október 26-i grúziai parlamenti választások demokratikusak, tisztességesek és szabadak legyenek, és összhangban legyenek a Grúzia által vállalt demokratikus normákkal; óva int a választások lebonyolításába vagy eredményeibe való beavatkozásra irányuló kísérletektől;
6. felhívja a grúz hatóságokat és választási testületeket, hogy szorosan működjenek együtt mind a nemzetközi választási megfigyelő missziókkal, mind a grúz megfigyelőkkel, akik figyelemmel kísérik a választások lebonyolítását az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kötelezettségvállalásainak és a demokratikus választásokra vonatkozó egyéb nemzetközi kötelezettségeknek és normáknak, valamint a nemzeti jogszabályoknak való megfelelés tekintetében;
7. riasztónak tartja azt a döntést, hogy a grúz diaszpóra számos kérése ellenére csak korlátozott számú szavazóhelyiséget nyitnak külföldön, ezáltal megfosztva a külföldön élő grúzok többségét a szavazati jogtól;
8. határozottan elítéli a politikusok és kampányolók elleni fizikai támadásokat; rendkívül aggasztónak tartja a politikai indíttatású erőszak büntetlenségének légkörét, mint például Levan Habeisvili esetében;
9. felhívja a Bizottságot, hogy terjessze ki és fokozza a grúz civil társadalomnak nyújtott támogatását, különösen a külföldi ügynökökről szóló törvényből eredő közelmúltbeli nyomás fényében;
10. aggodalommal állapítja meg, hogy a grúz kormány a közelmúltban fokozta a civil társadalmi szervezetek üldözését; megdöbbenését fejezi ki különösen amiatt, hogy a kormány a Korrupcióellenes Hivatalt arra használja, hogy nyomást gyakoroljon az olyan szervezetekre, mint a Transparency International Georgia és a Choose Europe, nyilvánvalóan azért, hogy megakadályozza őket a közelgő választások hatékony nyomon követésében;
11. aggodalmát fejezi ki a politikai szereplők és a civil társadalom vezetőinek brutális ütlegelése miatt a külföldi ügynökökről szóló törvény elleni tavaszi tüntetések alatt és után; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyetlen elkövetőt sem vettek őrizetbe, nem emeltek vádat ellene és nem is azonosították, és felszólítja a grúz hatóságokat, hogy állítsák bíróság elé az ilyen ütlegelések elkövetőit;
12. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Donald Tusk által javasolt „militáns demokrácia” modelljének uniós jóváhagyása nem növeli az uniós intézmények hitelességét a jogállamiság és az emberi jogok tagállamok határain túli védelmében;
13. mély aggodalmát fejezi ki az országon belüli növekvő orosz befolyás, valamint a Grúz Álom kormány intézkedései miatt, amely – Grúzia területének egyre növekvő megszállása és Ukrajna elleni agressziója ellenére – közeledett Oroszországhoz azáltal, hogy az uniós szankciók ellenére megerősítette a kereskedelmi kapcsolatokat, és megtagadta a szankciók kiszabását Moszkvával szemben;
14. sürgeti Grúziát mint uniós tagjelölt országot, hogy szabjon ki szankciókat Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázióra válaszul, és a vállalásának megfelelően hajtson végre az uniós szankciók kijátszásának megakadályozására irányuló hatékony intézkedéseket;
15. emlékezteti a grúz kormányt, hogy a lakosság nagy többsége határozottan támogatja az ország Nyugat-barát irányvonalát és uniós csatlakozását;
16. üdvözli az Egyesült Államok által a Grúz Álom tisztviselőivel szemben kiszabott személyre szóló szankciókat; felhívja az EU-t, hogy szabjon ki hasonló utazási tilalmat a külföldi ügynökökről szóló törvény elfogadásában részt vevőkre, és terjessze ki ezeket a tilalmakat a kormányzó párt más magas rangú tagjaira, valamint a politikai indíttatású ítéleteket végrehajtó bírákra;
17. határozottan elítéli Grúzia domináns oligarchája, Bidzina Ivanisvili pusztító személyes szerepét a jelenlegi politikai válság irányításában és az ország Nyugat-párti pályájának az Oroszországhoz való igazodás érdekében való szisztematikus szabotálásában; elítéli a grúziai demokratikus intézmények aláásására és a grúz nép törekvéseinek elárulására irányuló folyamatos erőfeszítéseit; határozottan megismétli a Tanácshoz és az EU demokratikus partnereihez intézett felhívását, hogy azonnali és célzott személyes szankciókat szabjanak ki Ivanisvilire a grúz politikai folyamat aláásásában való közvetlen részvétele és az ország alapvető érdekei elleni fellépés miatt;
18. ismételten felszólítja a Tanácsot és az EU demokratikus partnereit, hogy fontolják meg személyes szankciók kiszabását Ivanisvilivel szemben, mivel szerepet játszik a grúziai politikai folyamat romlásában és a grúz nép érdekei ellen dolgozik;
19. hangsúlyozza, hogy a Grúziával kötött vízumliberalizációs megállapodás felfüggesztését csak a kormányzó párt tagjaival és Bidzina Ivanisvili domináns oligarchával szembeni, személyre szóló szankciók bevezetését követően szabad fontolóra venni;
20. hangsúlyozza, hogy a grúz kormány teljes mértékben és tagadhatatlanul felel Miheil Szaakasvili volt elnök életéért, egészségéért, biztonságáért és jólétéért, és teljes mértékben felelősségre kell vonni az általa elszenvedett károkért; határozottan megismétli azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására irányuló sürgető kérését;
21. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az európai parlamenti képviselők a múltban nem látogathatták meg Szaakasvili elnököt, hogy felmérjék bebörtönzésének körülményeit; felhívja a grúz hatóságokat, hogy változtassanak álláspontjukon, és tegyék lehetővé az európai parlamenti képviselők látogatását;
22. megjegyzi, hogy a grúz kormány további drákói korlátozásokat vezetett be a nyilvános információkhoz, többek között a szovjet korszak archívumaihoz való hozzáférés tekintetében, és az EU általános adatvédelmi rendeletét[2] arra használta fel, hogy hamisan indokolja fellépéseit; megjegyzi, hogy Grúzia néhány legjelentősebb szovjet korabeli levéltárát (például az egykori KGB és a Kommunista Párt egykori Központi Bizottságának levéltárát) tavaly október óta minden magyarázat nélkül teljesen bezárták;
23. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának, valamint Grúzia elnökének, kormányának és parlamentjének.
- [1] P9_TA(2024)0381
- [2] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj.