ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a Grúziában tapasztalható demokratikus visszaesésről és a politikai pluralizmust fenyegető veszélyekről
4.10.2024 - (2024/2822(RSP))
az eljárási szabályzat 136. cikkének (2) bekezdése alapján
Reinier Van Lanschot, Mārtiņš Staķis, Sergey Lagodinsky, Nicolae Ştefănuță, Markéta Gregorová, Ville Niinistö, Mélissa Camara, Hannah Neumann
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B10-0070/2024
B10‑0083/2024
Az Európai Parlament állásfoglalása a Grúziában tapasztalható demokratikus visszaesésről és a politikai pluralizmust fenyegető veszélyekről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Grúziáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az Európai Tanács 2023. december 14-i és 15-i következtetéseire,
– tekintettel a „2023. évi közlemény az EU bővítési politikájáról” című, 2023. november 8-i bizottsági közleményre (COM(2023)0690) és az azt kísérő, „Georgia 2023 Report” (2023. évi jelentés Grúziáról) című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2023)0697),
– tekintettel az emberi jogok európai egyezményére (a továbbiakban: EJEE),
– tekintettel a főképviselőnek az Európai Bizottsággal közös, a külföldi befolyással kapcsolatos átláthatóságról szóló grúz törvény elfogadásáról szóló, 2024. május 28-i nyilatkozatára,
– tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének a grúziai civil társadalom folyamatos megfélemlítéséről, fenyegetéséről és az ellene indított támadásokról szóló, 2024. június 12-i nyilatkozatára,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának „Grúzia: ENSZ-szakértők elítélik a külföldi befolyással kapcsolatos átláthatóságról szóló törvény elfogadását” című, 2024. május 15-i nyilatkozatára,
– tekintettel a Velencei Bizottságnak a külföldi befolyással kapcsolatos átláthatóságról szóló grúz törvényről szóló, 2024. május 21-i sürgős véleményére,
– tekintettel a Velencei Bizottságnak a választási törvény nemi kvóták eltörlése tekintetében történő módosításairól szóló, 2024. június 22-i véleményére,
– tekintettel a Velencei Bizottságnak a grúziai választási törvény és a grúz parlament eljárási szabályzata módosítástervezeteiről szóló közös vélemény nyomon követéséről szóló, 2024. június 22-i véleményére,
– tekintettel a Velencei Bizottságnak a családi értékek és a kiskorúak védelméről szóló alkotmányos jogszabálytervezetről szóló, 2024. június 25-i véleményére,
– tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének „A grúziai demokrácia előtt álló kihívások” című, 2024. június 27-i 2561. (2024) számú határozatára,
– tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásra[1],
– tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az elmúlt hónapokban jelentős támadások érték a demokráciát Grúziában, amelyeket az ENSZ, a Velencei Bizottság és az EU által bírált antidemokratikus jogszabályok sietős elfogadása, a civil társadalom és a független média elleni támadások, hosszan tartó tömegtüntetések, valamint mély politikai és társadalmi feszültségek és polarizáció jellemeztek;
B. mivel 2024. május 14-én a grúz parlament harmadik és végső olvasatban elfogadta a külföldi befolyással kapcsolatos átláthatóságról szóló törvényt; mivel a törvény a civil társadalmi szervezeteket és a független médiát célozza, és előírja, hogy azon nem kormányzati szervezetek és médiumok, amelyek pénzeszközeik több mint 20%-át külföldről kapják, „külföldi hatalmi érdekeket képviselő szervezetként” regisztráljanak, és ekként minősítsék magukat; mivel e szervezeteket további ellenőrzésnek, jelentéstételi követelményeknek és esetlegesen szankcióknak vetnék alá, beleértve a legfeljebb 25 000 GEL-ig terjedő közigazgatási bírságokat is;
C. mivel a törvényt olyan eljárás keretében fogadták el, amely a Velencei Bizottság szerint nem hagyott teret valódi vitára és érdemi konzultációra, nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyva a grúz lakosság nagy részének aggályait; mivel a véleménynyilvánítás szabadságához, az egyesülés szabadságához és a magánélethez való jog tekintetében az említett törvény által előírt korlátozások összeegyeztethetetlenek az EJEE 8. cikkének (2) bekezdésében, 10. cikkének (2) bekezdésében és 11. cikkének (2) bekezdésében, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 17. cikkének (2) bekezdésében, 19. cikkének (2) bekezdésében és 22. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szigorú kritériumokkal, mivel nem felelnek meg a jogszerűség, a legitimitás, a szükségesség és az arányosság követelményének egy demokratikus társadalomban, továbbá összeegyeztethetetlenek az EJEE 14. cikkében foglalt megkülönböztetésmentesség elvével;
D. mivel a grúz kormány eddig tartózkodott a törvény szigorú végrehajtásától, de a törvény várhatóan jelentősen befolyásolja majd a civil társadalmi szervezetek és a független médiumok tevékenységét, amelyek léte és működése nagyon gyakran külföldi finanszírozásra támaszkodik; mivel a törvény jelentette fenyegetés máris Grúzia élénk civil társadalmának elhallgattatásához vezetett, amely a grúz demokrácia középpontjában áll és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Grúzia uniós tagjelölt státuszáról szóló döntés megszülessen;
E. mivel ez a jogszabály egy olyan időszakban született, amikor Grúziában egyre több és folyamatos támadás éri a civil társadalmat, és úgy tűnik, hogy ezek célja a civil társadalom mozgásterének csökkentése azáltal, hogy a független csoportokat megfosztják a finanszírozástól; mivel a külföldi ügynökökre vonatkozó oroszországi jogszabályok mintáját követő törvény elfogadására irányuló újabb kísérlet nem geopolitikai vákuumban történik, hanem a tágabb régióban tapasztalható tendenciát tükrözi;
F. mivel 2024. szeptember 17-én a grúz parlament elfogadta a „családi értékekről és a kiskorúak védelméről” szóló törvényt, amelynek célja a szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatos megbízható és megfelelő tájékoztatás betiltása;
G. mivel a grúz parlament – a választási törvény utolsó pillanatban végrehajtott módosításai mellett – az elmúlt hónapokban több olyan módosítást fogadott el a grúziai választások jogi keretét illetően, amelyek megváltoztatják a Központi Választási Bizottság elnöke és párton kívüli tagjai megválasztásának módját;
H. mivel a grúz politikát hagyományosan a rendszerszintű korrupció és az oligarchák befolyása jellemzi, ami továbbra is hatással van a politikai mozgalmak függetlenségére és demokratikus szerveződésére;
I. mivel 2024 augusztusában Irakli Kobakidze grúz miniszterelnök megerősítette, hogy pártja, a „Grúz Álom” – amennyiben megnyeri a közelgő parlamenti választásokat – betilt minden vele szemben álló politikai erőt, és az ellenzéket „bűnöző politikai erőnek” nevezte;
J. mivel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, az EKSZ és az uniós tagállamok nyilatkozatokat tettek közzé, amelyekben sürgették a grúz kormányt, hogy tartózkodjon olyan jogszabályok elfogadásától, amelyek veszélyeztethetik Grúzia uniós csatlakozási kilátásait;
K. mivel számos nemzetközi szervezet és magas rangú tisztviselő felszólította a grúz kormányt, hogy vonja vissza ezeket a kártékony törvényeket, köztük a Velencei Bizottság, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, az emberijog-védők helyzetével foglalkozó különleges ENSZ-előadó, az ENSZ grúziai állandó koordinátora, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, az Újságírók Védelmével Foglalkozó Bizottság, a Demokráciáért Európai Alapítvány, a Freedom House és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége;
1. komoly aggodalmát fejezi ki a Grúziában ebben az évben és különösen a 2024. október 26-i parlamenti választások előtt egyre nagyobb mértékben tapasztalható demokratikus visszaesés miatt; felhívja a figyelmet a kormányzó Grúz Álom párt által az elmúlt hónapokban javasolt és elfogadott szélesebb körű jogszabálycsomagra, amely sérti a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot, cenzúrázza a médiát, a tudományt és a művészetet, és olyan mértékben összeegyeztethetetlen a nemzetközi emberi jogi normákkal, hogy jelentős hatással lesz Grúzia lakosainak életére és jóllétére;
2. különösen sajnálatosnak tartja, hogy a grúz parlament elfogadta a „külföldi befolyás átláthatóságáról” szóló törvényt, miután Szalome Zurabisvili grúz elnök korábbi vétója ellenére megszavazta azt; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a törvényt az ellenzéki képviselők távollétében fogadták el a grúz parlamentben;
3. hangsúlyozza, hogy a törvény a költséges és időigényes adminisztratív terhek, az esetleges büntetőeljárások és a „külföldi ügynök” címke által okozott károk miatt gyakorlatilag ellehetetlenítené a civil társadalmi szervezetek és a független média munkáját Grúziában; hangsúlyozza, hogy bár ezek a szervezetek nemzetközi finanszírozásban részesülnek, nem egy „idegen hatalom érdekeit” képviselik, hanem nap mint nap arra törekszenek, hogy megvédjék Grúzia polgárainak emberi jogait és demokratikus reményeit, és hogy elfogulatlanul tudósítsanak az országukban zajló eseményekről;
4. osztja a grúziai választások jogi keretének és a választási törvénynek az elfogadásával kapcsolatban a Velencei Bizottság által felvetett aggályokat, és egyetért azzal, hogy a választási törvény említett módosításai jelentős hatással lesznek az érdekelt feleknek a választási hatóságok pártatlanságáról és méltányosságáról alkotott képére és az azokba vetett bizalmára;
5. felszólítja a grúz hatóságokat, hogy teljes mértékben vegyék figyelembe a Velencei Bizottságnak az elfogadott és javasolt jogszabályokról szóló véleményeiben foglalt aggályokat, és tegyenek lépéseket az ott megfogalmazott ajánlások alapján;
6. elítéli a kormányzó Grúz Álom párt azon kijelentéseit, miszerint be akarja tiltani az összes ellenzéki pártot, valamint az ellenzéket „bűnöző politikai erőnek” nevező, megosztó retorikáját; megjegyzi, hogy az ilyen megfélemlítés súlyosan aláássa a politikai folyamatot és a véleménynyilvánítás szabadságát, és hozzájárul a félelem légkörének kialakulásához; felszólítja az összes politikai szereplőt, hogy tartózkodjanak a szélsőséges polarizációt tovább szító retorikától, és a közelgő választási kampányaik során hagyjanak fel a hamis információk terjesztésével, és ehelyett kötelezzék el magukat az igazság védelme mellett;
7. elítéli a grúziai demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelmének támogatására törekvő civil társadalmi szervezetek és elismert nemzetközi adományozók ellen a kormány által indított széles körű támadássorozatot; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyre több beszámoló érkezik a grúziai civil társadalom képviselői, politikai vezetők, civil aktivisták és újságírók elleni megfélemlítésekről, fenyegetésekről és fizikai támadásokról; ismételten felszólít a civil társadalom és a független média elleni támadások beszüntetésére, valamint a civil társadalom és a média számára valóban kedvező feltételek megteremtésére az országban;
8. emlékeztet arra, hogy a grúz civil társadalom fáradhatatlan erőfeszítéseinek és a grúz nép túlnyomó többségének az uniós tagságra irányuló elsöprő erejű törekvéseinek elismeréseként támogatta, hogy Grúzia 2023-ban uniós tagjelölt ország státuszt kapjon, feltéve, hogy kilenc ajánlást végrehajtanak; hangsúlyozza, hogy több jogszabály közelmúltbeli elfogadása szöges ellentétben áll azzal kilenc uniós ajánlással, amelyeket Grúzia uniós tagjelölti státuszának feltételeként határoztak meg; kiemeli továbbá, hogy a kilenc ajánlással kapcsolatban alig vagy egyáltalán nem történt előrelépés;
9. hangsúlyozza, hogy a civil társadalmi szervezetek és általában a független média célkeresztbe állítása és különösen a külföldi befolyással kapcsolatos jogszabályok vitathatatlanul ellentmondásosak és összeegyeztethetetlenek az EU normáival és értékeivel, valamint az uniós tagsági törekvésekkel; emlékeztet arra, hogy a Bizottság a tervek szerint még ebben a hónapban előterjeszti 2024. évi bővítési csomagját, amely magában foglalja azon lépések Grúzia általi végrehajtásának értékelését, amelyektől az ország tagjelölti státuszát függővé tették;
10. megjegyzi, hogy a közigazgatással, az intézményközi kapcsolatokkal, a jó kormányzással és a korrupcióval kapcsolatos fennálló problémák kezelése, valamint az igazságszolgáltatási rendszer szükséges reformjának végrehajtása az uniós csatlakozási folyamat során szintén fontos biztosítékai annak, hogy Grúzia társadalma és demokratikus intézményei hosszú távon képesek legyenek megakadályozni a külföldi beavatkozást és a demokratikus visszacsúszást;
11. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg, hogy e törvények milyen következményekkel járnak a grúziai adományozói szerepükre nézve a demokratikus visszaesés miatt, és tájékoztassák erről a lehetséges hatásról a grúz kormányt és parlamentet;
12. úgy véli, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 29. cikkével és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 215. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Tanács célzott szankciókról szóló határozatot fogadhat el, különös tekintettel arra, hogy a jogállamiság az EU közös kül- és biztonságpolitikájának egyik alapelve, és a külföldi befolyásról szóló törvény a Velencei Bizottság értelmezése szerint sérti az Európa Tanács jogállamisági normáit;
13. felszólítja a hatóságokat, hogy biztosítsák a szabad, tisztességes és hiteles parlamenti választásokat, és haladéktalanul tegyenek lépéseket a megosztottság mérséklése és a társadalmi megbékélés irányába minden grúz állampolgár érdekében; hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani az emberi jogokat és a grúziai demokráciát, és sürgeti a grúz hatóságokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a választások megfigyelésében részt vevő valamennyi elismert civil társadalmi szervezet akadályoztatás és beavatkozás nélkül megfigyelhesse a választásokat;
14. megismétli, hogy továbbra is támogatja a grúz nép demokratikus törekvéseit és azt a kívánságát, hogy a jövőben csatlakozhassanak az Európai Unióhoz; hangsúlyozza, hogy a független közvélemény-kutatások következetesen azt mutatják, hogy a grúzok több mint 80%-a szeretne csatlakozni az EU-hoz, ami az egyik legmagasabb arány a tagjelölt országok között; emlékeztet arra, hogy a korábbi években Grúzia élen járt a reformok elfogadásában, összhangban a társadalom régi törekvésével, hogy csatlakozzon az EU-hoz; elismeri, hogy Grúzia mint uniós tagjelölt ország demokratikus jövője még mindig megszilárdítható fiatal, elkötelezett vezetők új generációja révén, amint azt a külföldi ügynökökről szóló törvény ellen 2024-ben tartott spontán tüntetések is bizonyították;
15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Grúzia elnökének, miniszterelnökének és parlamentjének.
- [1] HL L 261., 2014.8.30., 4. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/2014/494/2023-11-15.