Állásfoglalásra irányuló indítvány - B6-0525/2006Állásfoglalásra irányuló indítvány
B6-0525/2006
Európai Parlament

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

10.10.2006

a B6-0435/2006 számú szóbeli választ igénylő kérdéshez
az Eljárási Szabályzat 108. cikkének (5) bekezdése alapján
előterjesztette: Joseph Daul
a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében
a feldolgozásra szánt bogyósgyümölcsűek és cseresznye ágazatának helyzetéről

Eljárás : 2006/2612(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B6-0525/2006
Előterjesztett szövegek :
B6-0525/2006
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

B6‑0525/2006

az Európai Parlament állásfoglalása a feldolgozásra szánt bogyósgyümölcsűek és cseresznye ágazatának helyzetéről

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság által a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek készített, a feldolgozásra szánt bogyós gyümölcs és cseresznye ágazatának helyzetéről szóló 2006. június 28-i jelentésre (COM(2006)0345),

–  tekintettel a 2200/96/EK[1], a 2201/96/EK[2], a 2202/96/EK[3] és a 2699/2000/EK[4] tanácsi rendeletekre, amelyek a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésének alapját képezik,

–  tekintettel a Bizottságnak a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, a Tanácshoz intézett bizottsági jelentéséről (COM(2001)0036)[5] szóló 2001. július 5-i állásfoglalására,

–  tekintettel az ágazatban működő termelői szervezetek elismerésére vonatkozó 1432/2003/EK[6], valamint a működési alapokról és működési programokról szóló 1433/2003/EK[7] bizottsági rendeletre,

–  tekintettel az ágazatra vonatkozó hatályos szabályozás rendelkezéseit egyszerűsítő 1535/2003/EK[8], 2111/2003/EK[9] és 103/2004/EK[10] bizottsági rendeletekre,

–  tekintettel a héjas gyümölcsűeket termelők támogatására szolgáló speciális intézkedésekre vonatkozó 1782/2003/EK tanácsi[11], illetve 2237/2003/EK[12] bizottsági rendeletre,

–  tekintettel az EU bővítésének a gyümölcs- és zöldségágazatra gyakorolt hatásáról szóló bizottsági dokumentumra (DG AGRI, C-4, 2004. április),

–  tekintettel a Bizottság 2004. augusztus 10-i jelentésére a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésének egyszerűsítéséről (COM(2004)0549),

–  tekintettel a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezését elemző 2004. szeptember 3-i bizottsági munkadokumentumra (SEC(2004)1120),

–  tekintettel a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésének egyszerűsítéséről szóló 2005. május 11-i állásfoglalására (P6_TA(2005)0174),

–  tekintettel a feldolgozásra szánt bogyósgyümölcsűek és cseresznye ágazatának helyzetét az EU-ban áttekintő 2006. június 28-i bizottsági munkadokumentumra (SEC(2006)838),

–  tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (5) bekezdésére,

A.  mivel a közös agrárpolitika célkitűzései többek között a mezőgazdasági termelékenység növelése, a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása, a piacok stabilizálása, valamint az ellátás hozzáférhetősége és a fogyasztók számára megfelelő ár biztosítása,

B.  mivel az Európai Közösséget létrehozó szerződés szerint a KAP kidolgozása során figyelembe kell venni a mezőgazdasági tevékenységnek a mezőgazdaság társadalmi szerkezetéből és a különböző mezőgazdasági régiók közötti szerkezeti és természeti egyenlőtlenségekből adódó sajátos természetét, a megfelelő kiigazítások fokozatos megvalósításának szükségességét és azt a tényt, hogy a tagállamokban a mezőgazdaság a gazdaság egészéhez szorosan kapcsolódó ágazat,

C.  mivel a KAP három alapelve a közös piac egysége, a közösségi preferencia és a pénzügyi szolidaritás,

D.  mivel az Európai Unió bővítése óta a bogyósgyümölcsűek és a cseresznye piaca jelentős változásokon ment keresztül, az e gyümölcsöket termő ültetvények teljes területe 69 000 hektárról 237 000 hektárra nőtt,

E.  mivel a csatlakozási szerződésben Lengyelország felhívta a figyelmet az EU gyümölcs- és zöldségpiacán a bővítést követően bekövetkező előre látható nehézségekre, valamint az e piacra alkalmazandó védintézkedések szükségességére,

F.  mivel a 2004-es bővítést követően a bogyósgyümölcsűek jelentős gazdasági szerepet kaptak az Európai Unióban, mindenekelőtt amiatt, hogy néhány új tagállam továbbra is vezető szerepet tölt be a bogyósgyümölcs-termesztésében,

G.  mivel a bogyósgyümölcsűeket és a cseresznyét a 2004-es bővítést megelőzően nem tekintették a közösségi jogszabályokban különösen piacérzékeny terméknek, és ezért nem rendelkeztek róluk a megfelelő közösségi intézkedések keretében (gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezése, vámpolitika); mivel a közösségi jogszabályokat a bővítést követően nem igazították megfelelően a bogyósgyümölcs-ágazat adottságaihoz,

H.  mivel a bogyósgyümölcsűek és a cseresznye problémája az új tagállamokat, különösen az Európai Unió teljes feldolgozási célú bogyósgyümölcs- és cseresznyetermelésének kétharmadát adó Lengyelországot, valamint néhány régi tagállam bizonyos régióit, amelyekben ez a termelés jelentős mezőgazdasági tevékenységnek számít, is ugyanúgy érinti;

I.  mivel a cseresznyeágazatban a közösségi alapanyagok árának növekedése miatt a feldolgozóipar egyre inkább a termékek helyettesítéséhez folyamodik (meggy használata a cseresznyével szemben); valamint mivel ez a tendencia súlyosbítja a közösségen kívülről történő behozatal által okozott fenyegetés nyomasztó hatását az egyes tagállamok hagyományos termelésének túlélése szempontjából;

J.  mivel a bogyósgyümölcsűek és a cseresznye termesztése az EU néhány legszegényebb régiójában összpontosul, ami e kérdést a gazdasági mellett szociális jelentőségűvé is teszi,

K.  mivel a bogyósgyümölcsűeket és a cseresznyét jelentős mennyiségben termelik olyan kis családi gazdaságokban, amelyeknek túlélése a bogyósgyümölcsűek termesztésétől függ,

L.  mivel a gyümölcs- és zöldségpiac régóta fennálló válsága az ágazat jövőjét fenyegeti,

M.  mivel 2004-ben és 2005-ben a feldolgozásra szánt szamóca és a fagyasztott szamóca ára jelentősen zuhant az EU-ban, amelyet a harmadik országok által támasztott fokozódó verseny és az uniós termelés átmeneti növekedése okozott,

N.  mivel a 25 tagú EU-ba irányuló, harmadik országokból származó behozatal jelentősége a málna és a cseresznye tekintetében nagy, és a fagyasztott szamóca tekintetében is nőtt az elmúlt években; mivel ezzel kapcsolatban a harmadik országból – különösen Kínából és Marokkóból – származó olcsó fagyasztott szamóca importja által támasztott verseny a feldolgozásra szánt szamóca piacán is fokozódott,

O.  mivel a fekete ribiszkét az északi tagállamokban termesztik, és az EU e gyümölcs vezető termesztője a világban,

P.  mivel a 2004-es bővítés óta az EU málnatermelése két nagy új termelő – nevezetesen Lengyelország (48 000 tonna) és Magyarország (10 000 tonna) – révén 28 000 tonnáról 87 000 tonnára nőtt (2002–2004-es átlagok),

Q.  mivel a bővítés óta az új tagállamok (Lengyelország, 190 000 tonna 2002-2004 között és Magyarország, 51 000 tonna) adják az EU meggytermelésének zömét,

R.  mivel a gyümölcs- és zöldségpiaci támogatások fő haszonélvezői a termelői szervezetek, és mivel ezek csak kis szerepet játszanak a piacon az új tagállamokban; mivel az új tagállamok nagy mennyiségű bogyósgyümölcsöt termelnek,

S.  mivel az EU gyümölcs- és zöldségpiacon elköltött költségvetési forrásainak többségét feldolgozási támogatásra fordítják, és mivel a bogyósgyümölcsűek és a cseresznye nem jogosultak ilyen támogatásra,

T.  mivel bizonyos tagállamokban a feldolgozásra szánt bogyósgyümölcsűek és a cseresznye termelése önálló tevékenységet jelent, amely hozzájárul a gazdasági és társadalmi szerkezet fennmaradásához;

1.  felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul vezessen be együttműködési projekteket, valamint oktatási intézkedéseket az érintett mezőgazdasági termelők számára, valamint az áruba bocsátáshoz szükséges infrastruktúra támogatásához, annak érdekében, hogy javítsák a bogyósgyümölcs- és a cseresznyetermelő-gazdaságok jövedelmi lehetőségeit az Európai Unióban;

2.  kéri a bogyósgyümölcsűek, például a szamóca, a ribiszke, a málna, az egres, a meggy és a cseresznye felvételét a feldolgozási támogatások rendszerébe a termelés piaci feltételekhez igazítása céljából, mint ahogy azt jelenleg a paradicsom, körte, barack és citrusfélék esetében alkalmazzák e termékek piacának stabilizálása céljából; felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy e termékek stratégiai fontosságúak az új tagállamok számára, ahol nemcsak gazdasági, de szociális értékkel is rendelkeznek; felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy e termékek stratégiai fontosságúak a régi tagállamok bizonyos régiói, valamint az új tagállamok számára, ahol nemcsak gazdasági, de szociális és vidéki értékkel is rendelkeznek;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul dolgozzon ki és hajtson végre a bogyósgyümölcsűek – különösen a dömpingárakat alkalmazó – harmadik országokból való túlzott importját korlátozó intézkedéseket;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy hosszú távra vizsgálja meg a bogyósgyümölcsűek vonatkozásában egy minősített piaci hozzáférési mechanizmus lehetőségét, amely a harmadik országokból származó termékek behozatalát olyan környezeti és társadalmi előírások betartásához köti, amelyek megfelelnek az Európai Unió előírásainak; felhív behozatal illeték kivetésére, ami védi az európai termelőt a dömpingtől, amennyiben ezeket az előírásokat nem tartanák be; követeli, hogy ezekből az illetékekből származó bevételek az adott exportországok vidékfejlesztési projektjeire fordítsák;

5.  a termelői közösségek támogatására irányuló mechanizmusok létrehozása, amelyek révén azokban az európai uniós tagállamokban, amelyekben a gyümölcs- és a zöldségágazat szerveződése kevésbé számottevő, mint a közösségi átlag, a termelőket fokozottan szövetségek (illetve végezetül termelőszervezetek) létrehozására ösztönzik, például a támogatási tételek megduplázásával az ideiglenesen elismert termelőszövetségek számára,

6.  úgy véli, hogy az átmeneti időszak során az új tagállamoknak nagyobb segítséget kellene nyújtani az előzetes elismerést kapott termelői csoportok létrehozásával és igazgatásával kapcsolatban (a támogatási arány működésük első öt évében az egymást követő években 10%, 10%, 8%, 6% és 4% legyen a jelenlegi 5%, 5%, 4%, 3% és 2% helyett, fenntartva a támogatás fennálló 100 000, 100 000, 80 000, 60 000 és 50 000 eurós felső határértékeit, az egymást követő években);

7.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon erőteljes intézkedéseket az alacsony vámtarifa alá eső termékeknek (amelyek közé a bogyósgyümölcsűek is tartoznak) az érzékeny áruk jegyzékébe történő felvételére és a bogyósgyümölcsűek különleges védzáradékok és a belépési árszabályozás hatálya alá helyezésére;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat a tagállamokkal olyan projektek pénzügyi támogatása céljából, amelyek tartós túlkínálat esetén a régi bogyósgyümölcs- és cseresznyeültetvények termelésből való kivonását céloznák;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy egyszerűsítse a bogyósgyümölcs- és cseresznyetermelők által a kedvezőtlen időjárási körülmények következtében elszenvedett veszteségekre vonatkozó rendelkezéseket és a válsághelyzetben nyújtott támogatások lebonyolítását; úgy véli, hogy ezen egyszerűsítés során elsősorban arra kell törekedni, hogy a kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén nyújtott kártérítés ne legyen a Bizottság előzetes jóváhagyásához kötve, ami jelentősen felgyorsítaná a kifizetéseket a gazdálkodók számára;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésének reformja részeként vezessen be kompenzációs rendszert a termelők számára azokra a helyzetekre, amikor a túlkínálat miatti, előre nem látható és átmeneti nehézségek következtében nem értékesítik a bogyósgyümölcsűeket és a cseresznyét;

11.  szorgalmazza a feldolgozott élelmiszerekhez felhasznált mezőgazdasági termékek származási helyét feltüntető címkézési rendszer bevezetését, valamint szorgalmazza e címkézés végterméken történő feltüntetését, ami lehetőséget adna a fogyasztók számára, hogy eldöntsék, kívánnak-e regionális termékeket vásárolni;

12.  felhív arra, hogy a mezőgazdasági termékek támogatására vonatkozó szabályozással összefüggésben irányozzanak elő megfelelő pénzeszközöket a kiváló minőségű európai bogyósgyümölcsűek és az azokból készült termékek fogyasztásának növelésére;

13.  felhívja a lengyel kormányt, hogy szüntesse be bizonyos termelői csoportok adózás szempontjából történő hátrányos megkülönböztetését annak érdekében, hogy a termelőket termékeik értékesítése céljából termelési szövetségek létrehozására ösztönözzék, és optimálisan ki tudják használni a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésére vonatkozó uniós költségvetést;

14.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat