Állásfoglalásra irányuló indítvány - B6-0528/2006Állásfoglalásra irányuló indítvány
B6-0528/2006
Európai Parlament

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

18.10.2006

a B-0433/2006, B6-0434/2006 és B6-0436/2006 számú szóbeli választ igénylő kérdésekhez
az Eljárási Szabályzat 108. cikkének (5) bekezdése alapján
előterjesztette:
Karin Jöns és Martin Schulz a PSE képviselőcsoportja nevében
Hans-Gert Poettering, John Bowis, Ria Oomen-Ruijten, Anna Záborská a Marie Panayotopoulos-Cassiotou a PPE-DE képviselőcsoportja nevében Elizabeth Lynne, Marios Matsakis az ALDE képviselőcsoportja nevében
Hiltrud Breyer és Raül Romeva i Ruedaa Verts/ALE képviselőcsoportja nevében
Adamos Adamou, Ilda Figueiredo és Eva-Britt Svensson a GUE/NGL képviselőcsoportja nevében
Adriana Poli Bortone, Liam Aylward, Konrad Szymański és Alessandro Foglietta az UEN képviselőcsoportja nevében
Kathy Sinnott az IND/DEM képviselőcsoportja nevében
a mellrákról a kibővített Európai Unióban

Eljárás : 2006/2611(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B6-0528/2006
Előterjesztett szövegek :
B6-0528/2006
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

B6‑0528/2006

Az Európai Parlament állásfoglalása a mellrákról a kibővített Európai Unióban

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az EK-Szerződés 152. cikkének a Nizzai Szerződés által módosított szövegváltozatára,

–  tekintettel az Európai Unió alapjogi chartájának 35. cikkére[1],

–  tekintettel a mellrákról szóló 2003. június 5-i állásfoglalására[2],

–  tekintettel a Közösség és a tagállamok által a mellimplantátumokkal kapcsolatban hozott intézkedésekről szóló bizottsági közleményre vonatkozó 2003. február 13-i állásfoglalására[3],

–  tekintettel a BRCA1 és BRCA2 gének („mellrákgének“) szabadalmaztatásáról szóló 2001. október 4-i állásfoglalására[4],

–  tekintettel a mellrák korai felismeréséről szóló 2003. december 2-i tanácsi ajánlásra[5],

–  tekintettel az Európai Bizottság „Európai minőségbiztosítási iránymutatások a mellrákszűrésre és -diagnózisra vonatkozóan“ című kiadványának 2006. áprilisi negyedik kiadására[6],

–  tekintettel a nemzeti rákkutató intézetek igazgatóiból álló „IARC Cancer Control Forum”-nak a lyoni Nemzetközi Rákkutató Ügynökségnél (IARC) tartott 2006. július 17–19-i találkozójára,

–  tekintettel „A mellrákgondozásra vonatkozó európai iránymutatások szükségessége” címmel 2006. október 17-én az Európai Parlamentben tartott workshopra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (5) bekezdésére,

A.  mivel a mellrák a leggyakoribb rákbetegség a nőknél, és az Európai Unióban évente 275 000 nő betegedik meg mellrákban[7],

B.  mivel egyre több fiatal nő betegszik meg mellrákban, mivel a mellrákban megbetegedett nők 35%-a 55 év alatti, és mivel ráadásul a mellrák-megbetegedések 12%-a 45 év alatti nőket érint[8],

C.  mivel a 35 és 59 év közötti nők esetében a mellrák az első számú halálok[9], és az Európai Unióban évente 88 000 nő hal meg mellrákban[10],

D.  mivel az összességében második leggyakoribb rákbetegségnek számító mellrákban férfiak is megbetegszenek, és az Európai Unióban évente mintegy 1000 férfi hal meg mellrákban[11],

E.  mivel a mellrákban megbetegedett fiatal nőket különösen sújtják az olyan problémák, mint például a munkaerőpiacra történő visszailleszkedés, illetve a nem megfelelő pénzügyi biztonság, és mivel ezenfelül egészen sajátos élettervezési problémákkal – például a hormonkezelés vagy terhesség alatti diagnózis miatti meddőséggel – is szembesülnek,

F.  mivel a WHO szerint az EU 25 tagállamában a mellrák tekintetében a halálozási arány több mint 50%-os ingadozást, a korai stádiumban lévő mellrák esetében végzett masztektómia aránya pedig 60%-os eltérést mutat[12],

G.  mivel a mellrák okaira, különösen a káros vegyi anyagok és környezeti terhelések, a táplálkozás, az életstílus és a genetikai tényezők szerepére és kölcsönhatásaira vonatkozóan szélesebb körű kutatásokat kell folytatni,

H.  mivel a WHO szerint a mammográfiás szűrés az 50 és 69 éves kor közötti nőknél a mellrák miatti halálozási arányt akár 35%-kal is csökkentheti, és az első tanulmányok arra hívják fel a figyelmet, hogy a szűrés a 40 és 49 év közötti nőknél is hozzájárulhat a halálozási arány csökkenéséhez[13],

I.  mivel mammográfiás szűrésre vonatkozó uniós iránymutatásokat először 1992-ben terjesztettek elő, mivel azonban a mammográfiás szűrést ez idáig csupán 11 uniós tagállamban biztosítják országszerte (Belgiumban, a Cseh Köztársaságban, az Egyesült Királyságban, Észtországban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Luxemburgban, Magyarországon Spanyolországban és Svédországban),

J.  mivel még a fent említett, az egész országra kiterjedő mammográfiás szűrést biztosító tagállamokban is gyakran nem felelnek meg ezek a szűrések az uniós iránymutatásoknak, illetve sok más minőségi kritériumnak sem, és mivel az uniós iránymutatások ez idáig alig voltak ismertek az új tagállamokban,

K.  mivel interdiszciplináris központokban végzett, az egész országra kiterjedő mellrákgondozás az uniós iránymutatásokban ajánlott magas színvonalon csupán egyetlen tagállamban (az Egyesült Királyságban) létezik, és itt sem valósul meg teljes mértékben,

L-  mivel a minőségbiztosított mellrákgondozás közép- és hosszú távon költségmegtakarításhoz vezet az egészségügyi rendszerben, mivel elkerülhetőek a szükségtelen vizsgálatok és kezelések, korábban felismerhető az emlőkarcinóma, és ezáltal kevesebb költséges műtétre és utókezelésre van szükség,

M.  mivel az „Európai minőségbiztosítási iránymutatások a mellrákszűrésre és -diagnózisra vonatkozóan“ című kiadvány negyedik kiadásában (2006) mellrákgondozási központonként két mellbetegségekkel foglalkozó ápoló alkalmazását ajánlják[14], azonban mivel e szakmára vonatkozóan nem létezik általánosan elfogadott képzési profil,

N.  mivel az uniós iránymutatásokban az összes egészségügyi alkalmazottra vonatkozóan megkövetelt specializáció döntő jelentőségű a korai felismerés és kezelés szempontjából, és mivel ösztönözni lehetne a megfelelő továbbképzési lehetőségeket az EU tagállamaiban a Szociális Alap, a harmadik országokban pedig az előcsatlakozási alap segítségével,

O.  mivel az Európai Regionális Fejlesztési Alapot fel lehet használni az új tagállamokban az egészségügyi infrastruktúrák kiépítésére, és ezáltal a mammográfiás szűrés és mellbetegségekre szakosodott központok megvalósítására is, és mivel ez a csatlakozó országokban is lehetséges az előcsatlakozási alapok segítségével,

P.  mivel a lisszaboni stratégia 2010-re a nők 60%-os foglalkoztatottsági hányadának elérésére törekszik, és tekintettel arra, hogy a legújabb tanulmányok szerint az egykori rákbetegek egyötöde nem tér vissza a szakmájába, jóllehet munkaképesnek számít[15] , és azok a nők, akik újból munkába állnak, mégis gyakran fizetéscsökkentéssel kell, hogy szembenézzenek[16],

1.  felhívja az Európai Bizottságot, hogy a 2003. június 5-i állásfoglalásban tőle 2006-ra kért, a mellrák-megbetegedések halálozási arányának csökkentésére irányuló, a tagállamok által meghozott intézkedésekről szóló előrehaladási jelentést mihamarabb terjessze elő;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy a rák korai felismerésére irányuló program végrehajtásáról szóló jelentést a Tanács 2003. december 2-i ajánlásának megfelelően 2007-ben terjessze elő;

3.  ismételten felhívja a tagállamokat, hogy a mammográfiás szűrést az egész területükön vezessék be, amelynek során kétévente az összes 50 és 69 év közötti nőnek az uniós iránymutatásoknak megfelelő mammográfiás szűrést ajánlanak fel a mellrák okozta halandóság jelentős csökkenésének elérése érdekében;

4.  jobb tájékoztatási politikát vár el a tagállamoktól a mammográfiás szűrés jelentőségével kapcsolatban a módszer elfogadottsága és a nők részvételi arányának növelése érdekében;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy támogasson olyan tanulmányokat, amelyek azokat a feltételeket kutatják, amelyek között a mammográfiás szűrés a 69 évnél idősebb nők számára is hasznos lehetne;

6.  felhívja a tagállamokat, hogy 2016-ig biztosítsák a teljes területük mellbetegségekkel foglalkozó interdiszciplináris központokkal történő ellátását, mivel az interdiszciplináris központokban nyújtott kezelés igazolhatóan javítja a túlélési esélyeket és növeli az életminőséget, továbbá felhívja a Bizottságot, hogy ezzel kapcsolatban kétévente terjesszen elő előrehaladási jelentést;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő a mellrákban megbetegedett nők helyzetéről szóló aktuális és megbízható adatokat, és ebben az összefüggésben hívja fel a figyelmet az összes tagállamban elkészítendő nemzeti ráknyilvántartások szükségességére;

8.  arra ösztönöz, hogy biztosítsák a jövőbeni európai rákhálózat finanszírozását annak érdekében, hogy a mellbetegségekkel foglalkozó ápolók szakképesítésére és a mellbetegségekkel foglalkozó központok tanúsítási jegyzőkönyvére vonatkozó európai uniós iránymutatások kidolgozását a Bizottság által a megfelelőség felülvizsgálatára már megállapított elvek és eljárások szerint le lehessen zárni;

9.  felhív a mellrákmegelőzés kutatásának fokozott támogatására, a káros vegyi anyagok és környezeti terhelések, a táplálkozás, az életstílus és a genetikai tényezők hatásainak és kölcsönhatásainak figyelembevételével, valamint felhív a mellrák és a potenciális kockázati tényezők (dohány, alkohol és hormonok) közötti összefüggés további feltárására;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy a hetedik kutatási keretprogramon belül biztosítsa a véren alapuló tesztek (biomarker tesztek) továbbfejlesztésének pénzügyi támogatását;

11.  elvárja, hogy a Bizottság a hetedik kutatási keretprogramban támogassa a kis mellékhatásokkal járó terápiák fejlesztését és az átfogó, az okok feltárására irányuló kutatást, és járuljon hozzá a mellrákkal kapcsolatos független tudományos kutatás biztosításához;

12.  felhívja a Bizottságot, hogy a hetedik kutatási keretprogram keretében kutassa tovább a mammográfia hagyományos formáinak technikai-fizikai vonatkozásait és alternatíváit, mint például a digitális mammográfiát;

13.  felhívja a Bizottságot a mellrákbetegek és krónikus betegek munkahelyi jogainak védelméről szóló charta kidolgozására, a vállalatok arra való ösztönzése érdekében, hogy tegyék lehetővé a betegek számára a munkavégzést a kezelésük ideje alatt, és a kezelés után fogadják vissza a betegeket a munkaerőpiacra;

14.  felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre a mellrákkal kapcsolatos tájékoztatási és tanácsadó irodákat, és felhívja a Bizottságot, hogy ezzel kapcsolatban kétévente terjesszen elő előrehaladási jelentést;

15.  felhívja a tagállamokat, hogy a meghatározott információk biztosítása révén szenteljen különös figyelmet a mellrákban szenvedő fiatal nők problémáinak;

16.  felhívja a Bizottságot, hogy hívja fel az új tagállamok és a csatlakozó országok figyelmét arra, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapot és az előcsatlakozási alapokat fel lehet használni egészségügyi infrastruktúrák kiépítésére;

17.  felhívja a tagállamokat, hogy éljenek azzal a lehetőséggel, amely az egészségügyi dolgozóknak az Európai Szociális Alap felhasználásával, az uniós iránymutatásoknak megfelelően történő továbbképzésére irányul;

18.  felhívja a Bizottságot, hogy más nemzetközi partnerekkel (WHO, IARC, IAEO stb.) együtt töltsön be vezető szerepet a mellrák elleni harcra vonatkozó világszintű együttműködésben, és az európai határokon túl is terjessze „a mellrákszűrésre és -diagnózisra vonatkozó európai minőségbiztosítási iránymutatásokat”;

19.  felhívja a Bizottságot, hogy „a mellrákszűrésre és -diagnózisra vonatkozó európai minőségbiztosítási iránymutatásokat” ne csak nyomtatott formában bocsássa rendelkezésre, hanem az Interneten is helyezze el a megtekintés és letöltés lehetővé tétele érdekében;

20.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat