Állásfoglalásra irányuló indítvány
23.10.2006
az Eljárási Szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Francis Wurtz
a GUE/NGL képviselőcsoportja nevében
a magyar felkelés 50. évfordulójáról és annak történelmi jelentőségéről Európa számára
B6‑0549/2006
az Európai Parlament állásfoglalása a magyar felkelés 50. évfordulójáról és annak történelmi jelentőségéről Európa számára
Az Európai Parlament,
– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a második világháború miatt Európa megosztottá vált, és 50 éven át a szuperhatalmak – Oroszország és az Egyesült Államok – és szövetségeseik közötti konfrontáció által jellemzett hidegháborús körülmények közepette élt,
B. mivel 1956. október 23-tól kezdve Budapesten és Magyarország más területein emberek százezrei gyűltek össze és követelték a szabad választásokat, minden politikai fogoly szabadon bocsátását, a cenzúra eltörlését, a szovjet csapatok kivonását, a magasabb béreket és nyugdíjakat, a méltányos adórendszert és a gyorsabb állami házépítési programot; mélységes sajnálatát fejezve ki amiatt, hogy e politikai és szociális követelések nem teljesültek,
C. mivel Nagy Imre reformpárti kommunista miniszterelnök kormánya a tiltakozók oldalára állt, Magyarország Varsói Szerződésből való kilépése mellett döntött és kikiáltotta Magyarország semlegességét,
D. mivel az 1953-ban az NDK-ban és 1968-ban Csehszlovákiában történtekhez hasonlóan a magyarországi felkelést is erőszakosan leverte a szovjet katonai intervenció,
1. mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 1956-ban erőszakkal elnyomták a magyar nép függetlenségért, demokráciáért, a politikai, gazdasági és szociális reformokért folytatott bátorító küzdelmét; elítéli a Szovjetunió katonai intervencióját;
2. megemlékezik a felkelés áldozatairól – azokról, akik a harcokban elestek, és azokról, akiket 1956 és 1961 között kivégeztek vagy 1956 és 1958 között őrizetbe vettek és bebörtönöztek;
3. kiemeli Nagy Imre magyar reformpárti kommunista miniszterelnök emberi és politikai bátorságát, aki megértette a népakarat elementáris erejű kifejeződését, aki vállalta a szabadságért és demokráciáért kitört népfelkelés politikai vezető szerepét és akit gyalázatos módon 1958-ban kivégeztek;
4. ismételten megerősíti elkötelezettségét az olyan értékek mellett, mint a demokrácia, a társadalmi jogok és igazságosság tisztelete, a jogérvényesülés, az emberi jogok tiszteletben tartása, a diszkriminációmentesség, a tolerancia, a szolidaritás és a nők és férfiak közötti egyenlőség; hangsúlyozza az Európai Unió és a tagállamok azon kötelezettségét, hogy ezeket az elveket teljes összetettségükben fenntartsák, és hogy határozottan lépjenek fel, ha azok bármelyike sérülne;
5. felhív arra, hogy hozzanak létre európai programot a tagállamok kutatási és dokumentációs központjai közötti együttműködés megerősítése érdekében a hidegháborúval kapcsolatos történelmi kutatások terén;
6. arra kér továbbá minden európai országot, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy visszavonhatatlanul véget vessenek a bosszú és a háború bármiféle gondolatának, hogy a jövőben valóra válhasson Európa egészének újraegyesülése;
7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.