A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B6-0577/2006

Előterjesztett szövegek :

B6-0577/2006

Viták :

PV 25/10/2006 - 12
CRE 25/10/2006 - 12

Szavazatok :

PV 26/10/2006 - 6.9

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 106kWORD 57k
24.10.2006
PE 379.746v01-00
 
B6‑0577/2006
a Tanácshoz intézett B6-0438/2006 és Bizottsághoz B6-0439/2006 számú szóbeli választ igénylő kérdésekhez
az Eljárási Szabályzat 108. cikkének (5) bekezdése alapján
előterjesztette: Patrick Louis, Jens-Peter Bonde
az IND/DEM képviselőcsoportja nevében
az Európai Közösségek Bírósága által 2005. szeptember 13-án hozott ítélet következményeiről

 
B6‑0577/2006

Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Közösségek Bírósága által 2005. szeptember 13-án hozott ítélet következményeiről

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az EK-Szerződés IV. és az EU-Szerződés VI. címére,

–  tekintettel az EK-Szerződés 135. és 280. cikkére,

–  tekintettel az EU-Szerződés 29., 30. és 31. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának (nagytanács) a C-176/03 az Európai Közösségek Bizottsága kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben hozott ítéletére,

–  tekintettel Damaso Ruiz-Jarabo Colomer főtanácsnoknak a fent említett C-176/03-as ügyben 2005. május 26-án közzétett következtéseire,

–  tekintettel a 2005. május 29-én érvénytelenné vált, az európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződésre,

–  tekintettel a Bizottság 2005. november 23-i, az Európai Parlamentnek szóló közleményére a Bíróság által a C-176/03 ügyben hozott ítélet következményeiről,

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a büntetőjog terén semmilyen kifejezett hatásköri illetékesség nem létezik, és figyelembe véve a büntetőjog fontosságát a tagállamok szuverenitása szempontjából, nem lenne elfogadható, hogy ezt a hatáskört hallgatólagosan a Közösségre ruházzák át a specifikus hatáskörök kiosztása során,

B.  figyelembe véve a C-176/03 sz. ítélet indoklásait, különösen a 47. pontot, amely kimondja: „Főszabály szerint a büntető jogszabályok nem tartoznak a Közösség hatáskörébe, ahogy a büntetőeljárás szabályai sem”, valamint a rendkívüli 48. pontot, amely szerint „Ez utóbbi megállapítás azonban nem akadályozhatja meg a közösségi jogalkotót abban, hogy [...] a tagállamok büntetőjogával kapcsolatban megtegye az általa [...] alkotott jogszabályok teljes érvényesülésének biztosításához szükségesnek tartott intézkedéseket”,

C.  mivel az EK-Szerződés 135. és 280. cikkei a nemzeti büntetőjog alkalmazását és az igazságszolgáltatást határozottan a tagállamokra bízzák,

D.  mivel az Európai Unióról szóló szerződés külön címet szentel a büntetőjog terén megvalósuló igazságügyi együttműködésnek (az EU-Szerződés 29. és azt követő cikkei), különösen a bűncselekmények tényállási elemeit és az alkalmazandó szankciókat illetően,

E.  mivel a másodlagos jogalkotási aktusok mindig tartalmazták azt a hagyományos megfogalmazást, amely szerint „hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat” kell előirányozni a tagállamok azon szabadságának megkérdőjelezése nélkül, hogy válasszanak a közigazgatási és a jogi út között,

F.  mivel a teleologikus értelmezésnek, amelynek a Bíróság ismét átadta magát, az a hatása, hogy a büntetőjog közösségivé válik a közösségi jog által fedett minden területen, semmibe véve a szerződés említett rendelkezéseit, valamint a tagállamok nemzeti alkotmányait, amelyek alkalmazásában a büntetőjogot a nemzeti parlamentek szavazzák meg; emlékeztetve arra, hogy a francia Nemzetgyűlés Európai Uniós küldöttségének (2006. januári, 2829 számú) jelentése felhívta a francia kormányt, hogy vonja le a megfelelő következtetéseket és reformálja meg a francia alkotmányt,

G.  mivel a szerződés ilyen értelmezése nyilvánvalóan ellentétes a Tanácsnak és a tagállamoknak, a Bíróság előtt érthetően védett álláspontjával, mivel csak a Tanács és a tagállamok tudják megmondani mi volt – és mi marad – a szándékuk az említett közösségi szerződések tárgyalása, aláírása és ratifikálása során,

H.  mivel, ha a szerződések által létrehozott nemzetek feletti intézmények nemzeti és visszavonható alkotmányos megegyezésből erednek, a tagállamok és az Európai Parlamentben képviselt különböző európai népek nyilvánvalóan megegyezésük súlyos bűnének áldozatai attól fogva, hogy egy kötelező érvényű bírósági határozat rájuk kényszeríti a szerződések eddigiektől eltérő értelmezését,

I.  mivel az európai szerződések ilyen contra legem olvasata a pillérek egybeolvadását valósítja meg egyetlen intézményi keretben, amelyet a nagy többséggel elutasított Európai Alkotmány irányozott elő, és a hatáskörök szétválasztásának elvét figyelmen kívül hagyó jogi erőszakot jelent,

J.  mivel e joggyakorlat alkalmazása során valamennyi, „a Közösség egyik lényeges célkitűzését” jelentő területen a közösségi jogalkotó olyan szabályokat ír elő, amelyek közvetlen alkalmazandók és nemzeti törvényeink és alkotmányaink felett állnak, ugyanazon Bíróság 1964 óta fennálló igazságtalan joggyakorlatának értelmében,

K.  mivel, amint azt a 2005. szeptember 13-i határozat és az azt követő valamennyi hivatalos megjegyzés is feltárja, a büntetőjognak a „jogszabályok teljes érvényesülésének biztosítása” érdekében történő közösségivé tétele a végtelenségig kiterjedhet – a környezetvédelmi politikára természetszerűleg, de a bevándorlási, a versenyképességi, a foglalkoztatási, a szociális és a közlekedési politikára is –, és igazolhatja a nemzeti hatáskörök folyamatos bekebelezését egy alapok és vég nélküli Európa javára,

L.  figyelembe véve a 2005. november 23-i közleményt, amelyben a Bizottság közzétett egy listát kilenc új területről, amelyekre alkalmazni szándékozza a 2005. szeptember 13-i joggyakorlatot, megszüntetve a Tanács által a „bel- és igazságügyi” együttműködés keretében kidolgozott kilenc kerethatározat-tervezetet annak érdekében, hogy alkalmazza a büntetőjog közösségivé tételét a következő területeken: segítség az illegális bevándorlók belépéséhez, átutazásához és tartózkodásához, tengeri szennyezés, csalás fizetőeszközökkel, pénzmosás, informatikai bűnözés, szellemi tulajdonjog, az euróval kapcsolatos bűncselekmények,

M.  mivel a jog közösségivé tételének hatóköre túlmegy nemcsak a környezetvédelmi jogon, de magán a büntetőjogon is, a Luxembourgban székelő bírák a szerződéseken kívül és az „isteni” rend ugyanazon hegemónikus elve nevében, amely arra készteti az európai intézményeket, hogy ne vegyék tudomásul a „nemet”, egy igazi föderalista igazságszolgáltatási küldetést tulajdonítanak maguknak,

N.  mivel a büntetőjog közösségivé tételével párhuzamosan a Bizottság – a szerződésekből eredő legcsekélyebb megbízatás vagy alap nélkül – már elindította az „európai polgári törvénykönyv” tervét, amelyet egy bizonyos „Von Bar” csoport készít elő, és 4 400 000 euróval finanszíroznak a Cordis program keretében; mivel ott, ahol kétségtelenül hasznos hivatkozási keretet kidolgozni a nemzeti jogok összehasonlításának megkönnyítése érdekében (az egyesült államokbeli „restatement”-ek mintájára), ezzel szemben ez az egységesítési terv a különböző nemzeti polgári jogi szabályok megsemmisítését készíti elő olyan változatos területeken, mint a szerződésjog, a kártérítési jog, a családjog, a hitelbiztosítékok joga stb.,

O.  mivel ez a fondorlatos módszer és a szuperállam, amit a Bizottság a népszavazás lehetőségétől megfosztott népek szeme láttára próbál ezáltal kialakítani – amelyből polgártársaink nem kérnek –, és amit Franciaország és Hollandia nagy többséggel bukásra ítélt, érvénytelenné téve az Európai Alkotmányt létrehozó szerződést az 1969. május 23-i Bécsi Egyezmény alkalmazásával,

1.  megállapítja, hogy a Bíróság által a Tanács és a tagállamok ellen 2005. szeptember 13-án, a C-176/03-as ügyben hozott döntés meghaladja a szerződések kikötéseit, és következésképpen súlyosan veszélyezteti a tagállamok megegyezését és a népek szuverenitását;

2.  kéri az államfők, illetve kormányfők Európai Tanácsát, hogy tartson rendkívüli ülést egy olyan határozat megvitatása és meghozatala céljából, amely úgy rendelkezik, hogy a szerződések értelmezésében fennálló konfliktus esetén a Tanács által támogatott olvasat a jogilag kötelező érvényű;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanács elnökségének.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat