Állásfoglalásra irányuló indítvány
16.1.2007
az Eljárási Szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Kristian Vigenin, Georgi Bliznashki, Evgeni Kirilov, Marusya Lyubcheva, Mladen Chervenyakov, Atanas Paparizov, Jan Marinus Wiersma, Pasqualina Napoletano, Catherine Guy-Quint, Alexandra Dobolyi, Hannes Swoboda, Elena Valenciano és Pierre Schapira
a PSE képviselőcsoportja nevében
az orvosi személyzet ellen Líbiában hozott halálos ítéletről
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B6-0024/2007
B6‑0025/2007
az Európai Parlament állásfoglalása az orvosi személyzet ellen Líbiában hozott halálos ítéletről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió „Az emberi jogok helyzete a világban” című éves jelentéseire, különösen a 2005. és 2006. évi jelentésekre,
– tekintettel Bulgária Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló állásfoglalásaira, különösen a 2006. november 30-i (25. bekezdés), 2005. december 15-i (32. bekezdés) és 2005. április 13-i (39. bekezdés) állásfoglalásaira,
– tekintettel a Tanács vonatkozó következtetéseire,
– tekintettel az Európai Unió Tanácsának elnöksége által az Európai Tanácshoz intézett, az EU mediterrán államokkal kialakított stratégiai partnerségének végrehajtásáról szóló 2005. decemberi és 2006. decemberi jelentésre,
– tekintettel az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel 1999. február 9-én a líbiai hatóságok őrizetbe vettek több, a bengázi al-Fátih kórházban dolgozó bolgár ápolónőt, és mivel 2000. február 7-én bírósági eljárás indult a líbiai népbíróságon hat bolgár, egy palesztin és kilenc líbiai állampolgár ellen azzal a váddal, hogy szándékosan HIV vírussal fertőztek meg 393 gyermeket, jóllehet a bűnszövetkezetben való elkövetés vádpontját később ejtették,
B. mivel a bíróság 2004. május 6-án kivégzőosztag által végrehajtandó halálos ítéletet hozott öt bolgár ápolónő és egy palesztin orvos ellen; mivel 2005. december 25-én a líbiai legfelső bíróság kihirdette határozatát a halálos ítélet elleni fellebbezésről és elrendelte a per újrafelvételét; mivel a 2006. május 11-től újratárgyalt per 2006. december 19-én megerősített a halálos ítéletet,
C. mivel alapos a gyanú, hogy az alperesekkel szemben a börtönben kínzást alkalmaztak hamis vallomás kikényszerítése érdekében; mivel az alperesek jogait további számos esetben nyilvánvalóan megsértették,
D. mivel 2003-ban a líbiai hatóságok kérésére ismert nemzetközi HIV/AIDS-szakértők olyan jelentést fogalmaztak meg, amelynek következtetése szerint a kérdéses esetben a HIV vírus, a vádlottak Líbiába érkezését megelőzően kezdődött kórházi fertőzésként terjedt; mivel a legutóbb közzétett dokumentumok szerint tudományosan igazolható a bengázi fertőzés eredete és időbeni lefolyása; mivel a vádlottak ártatlanságának ezen szilárd bizonyítékait számításon kívül hagyták és nem vették tekintetbe,
E. mivel 2004 novemberében az EU elindította a „ bengázi HIV cselekvési tervet”, amely a fertőzött gyermekek és családjuk részére nyújtott technikai és orvosi segítséget, illetve a líbiai hatóságoknak az AIDS elleni küzdelemben nyújtott támogatást foglal magában; mivel 2 millió eurós közösségi költségvetést különítettek el a terv finanszírozására; mivel a Bizottság és a tagállamok támogatásával jól halad a cselekvési terv végrehajtása; mivel a fertőzött gyermekek közül sokan a tagállamok kórházaiban kaptak kezelést,
F. mivel 2006 januárjában létrejött a Bengázi Nemzetközi Alap nevű non-profit nem kormányzati szervezet, amelynek célja a bengázi helyi orvosi infrastruktúra fejlesztése annak érdekében, hogy javítsák a betegek ellátását és segítséget nyújtsanak az érintett családoknak,
1. elítéli a líbiai büntetőbíróság 2006. december 19-i ítéletét, amely az ismételt tárgyaláson halálra ítélt öt bolgár ápolónőt Kristiana Vulchevát, Nasia Nenovát, Valentina Siropulót, Valia Chervenyashkát és Snezana Dimitrovát, valamint egy palesztin orvost, Asraf al-Haiuit, akik már nyolc évet börtönben töltöttek a bengázi kórházbeli 1999-es HIV/AIDS üggyel kapcsolatban;
2. megjegyzi, hogy az EU nem fogadja el az ítéletet, és bízik abban, hogy az ügyet magasabb szintre fogják utalni annak érdekében, hogy kellő időben megtalálják az igazságos és méltányos megoldást;
3. ismételten komoly aggodalmának ad hangot az ítélet alapjául szolgáló vád megalapozottságával, a fogva tartás során a vádlottakkal szemben tanúsított bánásmóddal és az eljárás elhúzódásával kapcsolatban;
4. hangsúlyozza, hogy 2007 januárjától kezdve a bengázi tárgyalás közvetlenül érinti az Európai Unió öt állampolgárát;
5. felszólítja az érintett líbiai hatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a halálos ítélet felülbírálata és megsemmisítése érdekében, és humanitárius alapon tegyék lehetővé az ügy gyors lezárását, ami szükséges előfeltétele a Líbiával ápolt uniós kapcsolatok folytatásának;
6. hangsúlyozza, hogy elkötelezett az ügy szoros figyelemmel kísérése mellett, és szándékában áll egy külön előadót kinevezni az üggyel kapcsolatban;
7. felhívja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy továbbra is támogassák a HIV cselekvési terv végrehajtását, a fertőzött gyermekek és családjaik szenvedésének enyhítése érdekében támogassák a Bengázi Nemzetközi Alapot és segítsék a líbiai hatóságokat a HIV megelőzésében és terjedésének megállításában;
8. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy további negatív fejlemények esetén vegye fontolóra a Líbiával ápolt kapcsolatok felülvizsgálatát minden olyan területen, amelyet az Unió szükségesnek talál;
9. Utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, Líbia kormányának, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének és az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának.