ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
8.3.2007
az eljárási szabályzat 108. cikkének (5) bekezdése alapján
előterjesztette: Karl-Heinz Florenz
a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében
a határokon átnyúló egészségügyi ellátással kapcsolatos közösségi fellépésről
B6‑0000/2006
az Európai Parlament állásfoglalása a határokon átnyúló egészségügyi ellátással kapcsolatos közösségi fellépésről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság „Konzultáció az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos közösségi fellépésről” című közleményére (SEC(2006)1195/4),
– tekintettel az EK-Szerződés 152. cikkére,
– tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának („Európai Bíróság”) az alábbi ügyekben hozott ítéleteire: Decker (C-120/95, 1998. április 28.), Kohll (C-158/96, 1998. április 28.), Geraets-Smits & Peerbooms (C-157/99, 2001. július 12.), Vanbraekel (C-368/98, 2001. július 12.), IKA (C-326/00, 2003. február 25.), Müller-Fauré és van Riet (C-385/99, 2003. május 13.), Inizan (C-56/01, 2003. október 23.), Leichtle (C-8/02, 2004. március 18.) és Watts (C-327/04, 2005. május 16.),
– tekintettel az Európai Parlamentnek a betegek mobilitásáról és az egészségügyi ellátás terén az Európai Unióban észlelt fejleményekről szóló állásfoglalására (P6_TA(2005)0236),
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság által az eljárási szabályzat 108. cikke alapján előterjesztett B6-0013/2007 számú szóbeli választ igénylő kérdésre,
– tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (5) bekezdésére,
A. mivel az egészségügyi szolgáltatásokat kizárták a szolgáltatási irányelv hatálya alól,
B. mivel az Európai Bíróság (EB) 1998 óta több olyan döntést is hozott, amelyek szerint a betegek szabadon megválaszthatják az orvosi kezelés és betegellátás helyét, ezzel a szabad mozgás elvét alkalmazva a külföldön nyújtott egészségügyi ellátás megtérítésére is,
C, mivel az EB először úgy rendelkezett, hogy a külföldön nyújtott szolgáltatások nyomán felmerülő költségek megtérítése feltételéül előírt előzetes engedélykérési kötelezettség a szolgáltatásnyújtás akadályozásának tekintendő, de később részletesebben kidolgozta a költségtérítésre vonatkozó és az előzetes engedélyeztetés szükségességét meghatározó elveket,
D. mivel az Európai Unióban működő egészségügyi rendszerek a szolidaritás, egyenlőség és általánosság elvein alapulnak, annak biztosítása érdekében, hogy jövedelmétől, társadalmi helyzetétől és életkorától függetlenül mindenki megfelelő és magas színvonalú ellátásban részesülhessen,
E. mivel az egészségügyi ellátás rendszere országonként eltérő,
1. üdvözli a Bizottság kezdeményezését egy olyan konzultációs eljárás megindítására, amely a határokon átnyúló egészségügyi ellátás kereteinek meghatározását célozza;
2. emlékeztet arra a Szerződésben előírt kötelezettségre, miszerint minden közösségi politikában biztosítani kell az emberi egészség magas szintű védelmét; emlékeztet továbbá az EK-Szerződés 95. cikkének (3) bekezdésére, amely meghatározza az egészségügyi vonatkozású belső piaci intézkedések jogalapját; ezért a határokon átnyúló egészségügyi ellátás tekintetében szükségesnek látja egy olyan jogi keret kidolgozását, amely a leginkább garantálni tudja a betegek időben megfelelő és magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz jutását, továbbá a határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatások fejlődését és az egészségfinanszírozás fenntarthatóságát;
3. kiemeli, hogy a határokon átnyúló egészségügyi ellátás magában foglalja a betegek mobilitását, az egészségügyi dolgozók mobilitását, valamint a másik országból nyújtott egészségügyi ellátást; kiemeli továbbá, hogy az EB döntései célzottan foglalkoznak a betegek azon jogából eredő problémával, hogy külföldön kezeltessék magukat, és ebből fakadó költségeiket később nemzeti egészségbiztosítójuk térítse;
4. ezért úgy ítéli meg, hogy a jogbiztonság megteremtése a határokon átnyúló egészségügyi ellátás költségeinek megtérítése tekintetében a betegek, a nemzeti egészségbiztosítási rendszerek, valamint az egészségügyi szolgáltatók számára egyaránt elsőbbségi feladat; hangsúlyozza a különféle esetekben alkalmazandó költségtérítési eljárások és feltételek pontosításának szükségességét;
5. sürgősen kéri a Bizottságot az egészségügyi ellátásra vonatkozó közös elvek és alapvető iránymutatások kidolgozására, a betegek biztonságának szavatolása érdekében;
6. hangsúlyozza, hogy az egészségügyi ellátás helyétől és módjától függetlenül minden körülmények között biztosítani kell a betegek biztonságát; felszólít az egészségügyi szolgáltatók felügyeletével kapcsolatos hatósági feladatkörök egyértelmű meghatározására; egy olyan mechanizmus létrehozását tartja szükségesnek, amely lehetővé teszi a határokon átnyúló egészségügyi ellátás során felmerülő szakmai hibák miatti jogorvoslatot;
7. kiemeli, hogy az egészségügyi ellátás és az orvosi kezelés csaknem minden esetben utólagos kezelést igényel, ami hosszú időt vehet igénybe; felismeri, hogy egyértelmű szabályokra van szükség annak meghatározására, hogy az egyes egészségügyi szolgáltatókra milyen feladatok és felelősségi körök hárulnak a kezelés és ellátás különböző szakaszaiban;
8. úgy ítéli meg, hogy a betegek, a nemzeti egészségügyi ellátó rendszerek, valamint a magántulajdonú egészségügyi szolgáltatók számára a jogbiztonságot leginkább egy közösségi szintű jogalkotási keret megteremtése biztosítaná; úgy véli ugyanakkor, hogy ez a legjobb út az egészségügyi erőforrások optimális kihasználása és az ellátáshoz való hozzáférés felgyorsítása felé is;
9. úgy véli, hogy úgy véli, hogy a jogi keretbe be kell építeni egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi az egészségügyi szolgáltatókra és a rendelkezésre álló szakértelemre vonatkozó adatok gyűjtését és az információk nemzeti hatóságok közötti cseréjét; úgy véli továbbá, hogy az európai referenciaközpontok hálózatának létrehozása jelentősen javítaná a betegségek kezelésének hatékonyságát;
10. kéri a Bizottságot, hogy fordítson kiemelt figyelmet a betegek tájékoztatására jogaik és kötelezettségeik tekintetében, és jogalkotási javaslatába foglaljon bele megfelelő rendelkezéseket;
11. úgy véli, hogy a jövőbeli közösségi keret lehetőséget nyújthat arra, hogy az európai polgárok számára egyértelművé tegye az egészségügyi ellátó rendszerben őket megillető jogokat, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy fejlesszék egészségügyi rendszereiket;
12. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.