ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
2.5.2007
az Eljárási Szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Bart Staes, Milan Horáček, Marie Anne Isler Béguin és Angelika Beer
a Verts/ALE képviselőcsoportja nevében
a 2007. május 18-án Szamarában tartandó 9. EU–Oroszország-csúcstalálkozó előkészületeiről
B6‑0192/2007
Az Európai Parlament állásfoglalása a 2007. május 18-án Szamarában tartandó 9. EU–Oroszország-csúcstalálkozó előkészületeiről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Oroszországi Föderációról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen pedig a 2006. október 25-i[1], 2006. december 13-i[2] és 2007. április 26-i[3] állásfoglalásokra,
– tekintettel az EU-Oroszország partnerségi és együttműködési megállapodásra, amely 2007-ben jár le,
– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a EU-Oroszország csúcstalálkozóra olyan időszakban kerül sor, amelyben Mandelson európai biztos szerint „az EU és Oroszország közötti kapcsolatokat olyan mértékű meg nem értés, sőt bizalmatlanság jellemzi, amelyre a hidegháború vége óta nem volt példa”,
B. mivel még nem született megállapodás arról, hogyan oldják meg a lengyel hús importjának oroszországi tilalmával kapcsolatos patthelyzetet; mivel ez a kérdés továbbra is megakadályozza, hogy az EU tárgyalásokat kezdjen egy új megállapodásról, amelynek célja, hogy a közeljövőben lejáró partnerségi és együttműködési megállapodás helyébe lépjen,
C. mivel kiemelkedően fontos az EU számára, hogy egységesen lépjen fel és közös álláspontot fogadjon el; mivel másrészről a tagállamoknak felelősségteljesen és pártatlanul kell eljárniuk, és tartózkodniuk kell vétójoguk alkalmazásától,
D. mivel az Egyesült Államok arra vonatkozó döntése, hogy 10 elfogórakétát állomásoztasson Lengyelországban, és radarfelderítő tevékenységet folytasson Csehországban, tovább terhelte a két fél közöti kapcsolatokat, és Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy leállítja az európai hagyományos fegyverzetekre vonatkozó 1990-es szerződés végrehajtását, amíg a NATO minden tagja nem ratifikálta azt,
E. mivel a közelmúltbéli moszkvai és szentpétervári békés tüntetéseknek a rendőrség által történt erőszakos feloszlatása még inkább kiemelte az emberi jogok és a demokratikus szabadságjogok helyzetének fokozódó romlását Oroszországban, valamint a médiában tapasztalható öncenzúrát és a kormány általi ellenőrzést,
F. mivel a újságírók ellen elkövetett gyilkosságok sorozatának kivizsgálása nem hozott eredményt, amely azt mutatja, hogy a rendőrség és a bíróságok nem képesek a bűncselekmények felelőseinek megtalálására,
G. mivel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, valamint az Európa Tanács tagjaként az Oroszországi Föderáció vállalta, hogy tiszteletben tartja a szólás- és a gyülekezési szabadságot; mivel ezen elvek betartása a közelgő oroszországi elnökválasztás és általános választások fényében különös jelentőséggel bír; mivel az EU-nak a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság értékein alapuló stratégiai partnerséget kellene kiépítenie Oroszországgal,
H. mivel az energia továbbra is központi és stratégiai szerepet játszik az EU és Oroszország közöti kapcsolatokban; mivel az EU nagyfokú függősége a fosszilis üzemanyagoktól aláássa a kiegyensúlyozott és koherens európai megközelítés kialakítását Oroszországgal kapcsolatban,
I. mivel a koherencia ezen hiánya tükröződik abban is, hogy a Tanács és a Bizottság csak bátortalanul kritizálta az emberi jogok megsértésének eseteit Oroszországban, amelyeket csak ritkán vagy erélytelenül vetettek fel a kétoldalú találkozókon,
J. mivel nem történt előrelépés a közös szomszédokkal való „rögzült konfliktusok” megoldása irányába; mivel a béke és stabilitás Oroszország és az EU közös érdeke,
1. tisztelettel adózik Borisz Jelcin volt orosz elnök emlékének, aki kulcsfontosságú szerepet játszott a szovjet kommunista rezsim felszámolásában és a nyitottabb, demokratikus társadalomba való átmenetben, és őszinte együttérzését fejezi ki az orosz népnek;
2. úgy véli, hogy jelen pillanatban az Oroszországi Föderációval ápolt partnerség csak pragmatikus természetű lehet; úgy véli ugyanakkor, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy konstruktív és nyitott tárgyalások kezdődjenek egy új és hosszú távú megállapodásról, amely valós közös értékeken és érdekeken alapul;
3. e tekintetben rámutat, hogy az Oroszországi Föderációval kötött bármilyen jövőbeli megállapodás magvát a demokráciának és az emberi jogoknak kell képeznie, különös tekintettel eredményes és működőképes emberi jogi záradék kidolgozására és a megállapodás szövegébe való beillesztésére; megismétli arra vonatkozó felhívását, hogy tegyék az EU-Oroszország emberi jogi párbeszédet hatékonyabbá és eredményközpontúvá, nyissák meg azt a nem kormányzati szervezetek számára, valamint hogy annak minden szintjén vonják be az Európai Parlamentet;
4. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU elnöksége és a Bizottság csak bátortalanul fejezte ki aggodalmát a moszkvai és szentpétervári események miatt; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az európai államfők moszkvai látogatásaik kapcsán nem vetik fel az emberi jogok kérdését orosz partnereik előtt;
5. elutasítja Putyin elnök nyilatkozatát, amely szerint a demokratikus jelszavak hangoztatásának célja egyoldalú és személyes előnyök biztosítása, valamint a saját érdekek védelme; ismételten kiemeli, hogy az erős és független civil társadalom a valódi és érett demokrácia alapvető és pótolhatatlan eleme;
6. üdvözli, hogy az illetékes orosz hatóságok vizsgálatot indítottak a karhatalmi erők fellépésével kapcsolatban, amikor azok 2007. április 14-én és 15-én erőszakosan feloszlatták a Moszkvában és Szentpéterváron zajló tüntetéseket;
7. hangsúlyoza, hogy Oroszország WTO-tagsága olyan gazdasági növekedési modellt hoz majd létre, amely főleg a fosszilis tüzelőanyagok kiaknázásán, és e tüzelőanyagok EU-val való fokozott kereskedelmén alapul; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy – amennyiben az orosz földgázpiacok megnyitását nem ellensúlyozzák a megújuló energiák termelésének növelésére vonatkozó együttműködési rendszerek – ez rögzíti majd az EU fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, és ezáltal negatívan érinti majd az EU éghajlati céljainak elérését;
8. elismeri, hogy jelentős beruházások történtek az elosztási infrastruktúra és a fosszilis tüzelőanyag-ellátást biztosító csővezetékek karbantartásába; hangsúlyozza, hogy a megújuló energiaforrások fejlesztésébe való beruházások hiánya fokozza a fosszilistüzelőanyag-ellátástól való gazdasági függést, amikor az új és megújuló energiatechnológiákra való átátállás fenntarthatóbb gazdasági növekedési lehetőségeket kínál;
9. tudomásul veszi az Oroszországi Föderációban nemrég bevezetett törvényt, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy 39 stratégiai iparágban elutasítsa az orosz vállalatokban többségi tulajdonrészre tett külföldi vételi ajánlatokat; felhívja a partnereket, hogy jussanak egyetértésre a stratégiai iparágak meghatározásában, különösen az energetikai és egyéb nyersanyagágazatokban, amelyekben a szuverenitás elvét fent lehet tartani a társadalmi és környezetpolitikai célok érdekében; kiemeli, hogy demokrácia, az átláthatóság és az elszámoltathatóság hiányában a gazdasági kapcsolatokban a szuverenitásra hivatkozó követelések nem indokolhatók;
10. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az orosz állam az összes erőforrás, köztük az energia feletti ellenőrzés visszaszerzésére törekszik, mialatt elmulasztja, hogy politikai erőfeszítéseket tegyen az ipari kapcsolatok demokratizálására, valamint az iparági döntéshozatal átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítására, valamint hogy nem rendelkezik egyértelmű politikai célkitűzésekkel a fenntartható fejlődésre és az erőforrás-hatékonyságra vonatkozólag; felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul építse be az átláthatóságra és a nyilvános elszámoltathatóságra vonatkozó legjobb nemzetközi gyakorlatokat nemzeti jogrendjébe;
11. aggódik a külön befektetésösztönző, ún. „különleges gazdasági zónáknak” az Oroszországon belüli létrehozása miatt; ezekben a különleges gazdasági zónákban az emberi jogok, valamint a társadalmi és környezetvédelmi normák szigorú tiszteletben tartására és független részről történő megfigyelésére szólít fel;
12. ösztönzi mindkét felet, hogy alakítsanak ki közös álláspontot az éghajlatváltozás az iparosodás előtti szintet legfeljebb 2°C-kal meghaladó mértékben történő korlátozásában, amelyet úgy lehetne megvalósítani, hogy a fejlett és a fejlődő országok az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátásához méltányos mértékben – felelősségvállalásaikhoz és képességeikhez mérten – hozzájárulnak;
13. hangsúlyozza ebben a tekintetben a fejlett országok konkrét felelősségét a kibocsátáscsökkentést illető példamutatás terén; kéri, hogy Oroszország aktívabban vegyen részt a nemzetközi tárgyalásokon és segítse elő egy gördülékeny megállapodás 2008-ig, vagy legkésőbb 2009-ig történő elérését a világ szénpiacának folytonosságát biztosítandó;
14. aggodalmának ad hangot az Orosz Föderáció nukleáris ágazatának biztonságát illetően, valamint a nukláris technológia és anyagok más országokba történő exportjára vonatkozó tervek, és a nukleáris biztonság ezzel járó veszélyeztetése, illetve az elterjedés kockázata miatt; felszólítja az Orosz Föderációt, hogy állítsa le mind a nukleáris anyagok, mind pedig a nukleáris újrafeldolgozásból származó anyagok szállítását, mivel ezek a tevékenységek is az elterjedés kockázatát hordozzák magukban;
15. felszólítja az Orosz Föderációt, hogy az energiahatékonysági intézkedések terén eszközöljön komoly befektetéseket, tekintettel a klímaváltozás kérdésének sürgősségére, az intézkedéseknek köszönhető társadalmi előnyökre, és az energiaforrások túlzott igénybevételére; e tekintetben emlékeztet, hogy a Kiotói Jegyzőkönyvben előírt rugalmassági mechanizmusnak köszönhetően a befektetők érdemesnek találhatják az orosz energiaágazat és az energia-végfelhasználói ágazat korszerűsítését;
16. felszólítja az Orosz Föderációt, hogy támogassa a megújuló energiáre épülő iparát, a renelkezésre álló, környezetvédelmi szempontból fenntartható bőséges források kihasználása érdekében; felszólítja az Orosz Föderációt annak biztosítására, hogy valamennyi, a területén folyamatban lévő, vagy tervezett olaj- és gázprojekt megfelel a legmodernebb környezetvédelmi szabványoknak;
17. mélységes aggodalmának ad hangot a rossz oroszországi fogvatartási körülmények miatt, különösen, ami a vizsgálati fogság és rendőrségi fogvatartás helyszíneit illeti, amelyek helyzetén még a gyógyszerellátás gyengesége és az alacsony higiéniai színvonal is ront; e tekintetben az áldozatok által a Vlagyimir Lukinhoz, Oroszország emberi jogi ombudsmanjához intézett számos panaszra utal; elítél minden, a börtönökben az alkalmazottak által elkövetett kínzással és embertelen bánásmóddal járó esetet;
18. elítéli különösen az emberi jogok sorozatos megsértését Csecsenföldön, ahol a mai napig előfordulnak öntörvényű bíráskodás során elkövetett emberölések, illegális kényszerfogdák, erőszakos körülmények közötti eltűnések, kínzások; e tekintetben kiemeli, hogy az orosz kormány 2006 októberében elutasította a kínzással foglalkozó különmegbízott kijelölését, aki előzetes értesítés nélkül kívánt észak-kaukázusi börtönökben látogatást tenni;
19. hangsúlyozza, hogy az Orosz Föderáció aláírta és ratifikálta a kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódok és büntetések elleni 1984. decemberi ENSZ-egyezményt, illetve a kínzás, valamint az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megelőzéséről szóló 1987-es európai egyezményt, és hogy az Európa Tanács tagjaként Oroszország is köteles betartani az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkét, amely az igazságos tárgyaláshoz való jogot garantálja;
20. felszólítja az orosz hatóságokat, hogy küzdjenek az önkényesség ellen, tartsák tiszteletben a jogállamiság elvét, és ne használják az igazságszolgáltatást a politika eszközeként; e tekintetben kiemeli a Jukosz korábbi tulajdonosai, Mihail Hodorkovszkij és Platon Lebegyev ügyét, akiket sikkasztás és adócsalás miatt ítéltek el, de akiket az Európai Parlament politikai fogolyként tekintett, mint azt a 2006 júliusában Putyin elnökhöz intézett nyílt levél is hangsúlyozta;
21. továbbra sincs meggyőződve arról, hogy a kiszámíthatatlan országok, illetve a nem egy ország képviseletében eljáró csoportok által indított ellenséges, nagy hatótávolságú, tömegpusztító fegyvereket hordozó ballisztikus rakéták elleni védekezés érdekében Európának a belátható jövőn belül rakétarendszer kiépítésére lenne szüksége; tudomásul veszi az ilyen irányú orosz aggodalmakat, de kéri Moszkvát, hogy továbbra is feleljen meg az európai hagyományos fegyverzetekről szóló (CFE) szerződésnek; az európai biztonság oszthatatlanságának tükrében elfogadhatatlannak tartja azt, hogy az Egyesült Államok egyoldalú tárgyalásokat folytat két uniós tagállammal egy ilyen rendszer kiépítéséről; meggyőződése, hogy az újkeletű fegyverkezési verseny, a hosszú távú terrorfenyegetettség és az Európát és a globális biztonságot fenyegető egyéb veszélyek elhárítása érdekében hatalmas beruházásokra van szükség a konfliktus-megelőzési politikák és a leszerelési kezdeményezések terén;
22. felszólítja Oroszországot, hogy ne késleltesse tovább a Koszovónak a felügyelt függetlenség elvén alapuló Ahtisaari-terv szerinti végleges státuszáról szóló döntést; felhívja a figyelmet az ilyen késleltetésnek a régió stabilitására gyakorolt hatására, és sürgeti a moszkvai hatóságokat, hogy konstruktívan cselekedjenek;
23. üdvözli a dél-kaukázusi rögzült konfliktusok megoldására szánt előzetes uniós tervet, amelyet az EU-nak a régióért felelős különmegbízottja mutatott be nem hivatalos jelleggel; azt a nézetet vallja, hogy a békefolyamatok előmozdítása érdekében elengedhetetlen Európa komolyabb bevonása; felszólítja a Tanácsot, hogy gyorsítsa fel a terv elfogadását, ismertesse és vitassa meg azt az orosz hatóságokkal;
24. üdvözli az Oroszország és Lettország közötti határról szóló megállapodás aláírását, amely a balti régióban az Európai Unió és az Orosz Föderáció közötti jobb együttműködés útját egyengeti; ugyanakkor sajnálja, hogy másrészről Tallinnban összecsapásokra került sor a szovjet háborús emlékmű eltávolítása okán; rámutat, hogy az Oroszországgal fenntartott kapcsolatoknak a jövőbe tekintőnek kell lenniük, és mellőzniük kell a jelenlegi problémákat elnyújtó egyoldalú fellépéseket;
25. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamoknak, valamint az Orosz Föderáció kormányának és parlamentjének.
- [1] Elfogadott szövegek, P6_TA (2006)0448.
- [2] Elfogadott szövegek, P6_TA (2006)0566.
- [3] Elfogadott szövegek, P6_TA-PROV(2007)0169.