ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

15.5.2007

a B6-0020/2007 és B6-0121/2007 számú szóbeli választ igénylő kérdésekhez
az Eljárási Szabályzat 108. cikkének (5) bekezdése alapján
előterjesztette: Miroslav Ouzký
a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében
a veszélyeztetett, vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményben (CITES) részes felek 2007. június 3–15-én Hágában megrendezendő 14. ülésére készített uniós stratégiai célkitűzésekről

B6‑0200/2007

az Európai Parlament állásfoglalása a veszélyeztetett, vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményben (CITES) részes felek 2007. június 3–15-én Hágában megrendezendő 14. ülésére készített uniós stratégiai célkitűzésekről

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a veszélyeztetett, vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményben (CITES) részes felek 2007. június 3–15-én Hágában (Hollandia) megrendezendő 14. ülésére (14. CoP),

–  tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (5) bekezdésére,

A.  mivel a CITES a ma létező legszélesebb körű, 169 tagot – köztük a 27 tagállamot – magában foglaló megállapodás a vadvilág megőrzéséről, amely a vadon élő állat- és növényvilágnak a nemzetközi kereskedelemből eredő túlzott kihasználását hivatott megelőzni;

B.  mivel a Föld biológiai sokféleségének romlását elsősorban a természeti erőforrások emberi felhasználása, az élőhelyek pusztítása, az éghajlatváltozás, a vadon élő fajok túlzott mértékű kihasználása, valamint a vadon élő állat- és növényfajok illegális kereskedelme okozza,

C.  mivel tudományos jelentések támasztják alá, hogy az éghajlatváltozás fokozza a biológiai sokféleség csökkenését és a veszélyeztetett fajok helyzetének romlását,

D.  mivel a fogyasztó országokban a közvélemény tudatossága mindig is fontos volt az orvvadászat és a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok illegális nemzetközi kereskedelmének ellenőrzése szempontjából,

E.  mivel az illegális kereskedelem komolyan hátráltatja a környezeti és fejlődési fenntarthatóság átfogó menetrendjét,

F.  mivel az EU fenntartható fejlődési stratégiája keretül szolgál a természeti erőforrásokkal való felelős és fenntartható gazdálkodáshoz,

G.  mivel az Egyesült Királyság elnöksége által 2005 októberében rendezett munkaértekezlet az EU-vadkereskedelem végrehajtásának koordinálásáról egy széles körű támogatással bíró EU végrehajtási cselekvési terv tervezetét eredményezte,

H.  mivel a CITES-nek kiegészítő szerepe van az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és más nemzetközi szervezetek munkája mellett azon tengeri fajok védelmében, amelyek a nemzetközi kereskedelem miatt fenyegetett helyzetben lehetnek,

I.  mivel a CITES által a bálnák megóvásával és annak megszervezésével foglalkozó szabályozó hatóságként elismert Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) világszerte érvényes moratóriumot rendelt el a kereskedelmi célú bálnavadászattal kapcsolatban,

J.  mivel a 14. CoP-n Japán javasolta (51-es dokumentum), hogy az összes, az I. függelékben felsorolt és az IWC által szabályozott cetfélét foglalják be a függelékek időszakos felülvizsgálatába; hogy az IWC–CITES kapcsolatrendszerét meghatározó CITES-állásfoglalást (RC.11.4) módosítsák; valamint hogy az IWC bocsásson rendelkezésre tudományos adatokat és ajánlásokat a bálnafajokat felsoroló CITES-listáról,

K.  mivel az Európai Parlament 2005 júliusában^[1] csalódását fejezte ki az erdészeti tárgyú jogszabályok végrehajtására, a kormányzásra és a kereskedelemre vonatkozó folyamat (FLEGT) „rendkívül lassú előrehaladása” miatt; mivel egy, az illegálisan és nem fenntartható módon termelt fa EU-ba történő behozatalát tiltó kötelező érvényű, átfogó rendelkezés hiányában a CITES-nek a fafajok nemzetközi kereskedelme szabályozására irányuló kezdeményezései elsőrendű fontosságúak,

L.  mivel az Európai Parlament ajánlásaival ellentétesen a 12. CoP-n olyan határozatot fogadtak el, amely lehetővé teszi a Botswanából, Namíbiából és Dél-Afrikából származó, kormánytulajdonban lévő elefántcsontkészletek feltételekhez kötött egyszeri eladását, és mivel a határozatokban előírt, a kereskedelemre vonatkozó feltételeket még nem teljesítették,

M.  mivel a lefoglalt illegális elefántcsont mennyisége a 13. CoP óta jelentős mértékben megnőtt, és a megölt elefántok számát évi 20 ezerre vagy még többre becsülik; mivel az elefántcsont-kereskedelem további megnyitása rendkívül káros hatással lenne a már most megtizedelt elefántállományra Afrika és Ázsia országaiban,

N.  mivel a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény a nagy fehércápát a CMS I. és II. függelékébe, Ausztrália pedig 2001-ben a CITES III. függelékébe sorolta norvég és japán fenntartások mellett, és mivel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a fajt 1996 óta a „veszélyeztetett” kategóriába sorolja az IUCN veszélyeztetett fajokra vonatkozó vörös listáján,

O.  mivel az ázsiai nagymacskaállomány fenyegetettsége növekszik, és elkeserítően kevés előrelépés történt a tigrisek és egyéb nagymacskák számbeli csökkenésének megakadályozására tett határozott fellépések terén,

P.  mivel 2005 májusában általános kaviárcímkézési követelményeket vezettek be azzal a céllal, hogy szabályozzák a kaviárkereskedelmet,

Q.  mivel a fajok védelmének továbbra is hivatkozási alapként kell szolgálnia a besorolási határozatok indoklásához, és mivel az emberek megélhetésére gyakorolt hatásokkal kapcsolatos szempontokat figyelembe kell venni a besorolási határozatok végrehajtásánál,

R.  mivel semmi sem gátolja az EU-t abban, hogy szigorúbb, a fajok védelmére irányuló célkitűzéseken vagy más indokoláson, mint például az állatjólét miatti aggodalmon alapuló belső intézkedéseket fogadjon el a vadon élő állatok behozatalát illetően,

1.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a munkadokumentumokról és a besorolási javaslatokról szóló határozataik során az elővigyázatossági elvet mint alapvető elvet alkalmazzák, valamint vegyék figyelembe a „felhasználó fizet” elvet, az ökoszisztémát szem előtt tartó megközelítést és a hagyományos védelmi elveket is;

2.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a CITES és más, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos egyezmények közötti megerősített koordinációra irányuló döntések ne legyenek ellentétesek a CITES mint a megőrzésről szóló átfogó megállapodás természetével és a CITES szigorú megőrzési intézkedéseivel;

3.  határozottan ellenzi a titkos szavazás rendszerét, és csalódottságát fejezi ki amiatt, hogy a CITES állandó bizottsága nem tett arra irányuló javaslatokat, hogy zárják ki a titkos szavazás lehetőségét az egyezmény döntéshozatali eljárásából;

4.  üdvözli Kenya és Mali Togo és Ghána által támogatott azon javaslatait, hogy vezessenek be 20 évre szóló moratóriumot az elefántcsont-kereskedelem egészére, valamint az elefántcsont-kereskedelem tilalmára felhívó Accra-nyilatkozatot, amelyet 19 afrikai ország képviselője írt alá;

5.  emlékeztet arra, hogy a javasolt moratórium nem fogja befolyásolni a 12. CoP-n elfogadott határozatot, amely lehetővé teszi a Botswanából, Namíbiából és Dél-Afrikából származó, kormánytulajdonban lévő elefántcsontkészletek feltételekhez kötött egyszeri eladását;

6.  hangsúlyozza, hogy Kenya és Mali javaslatának elfogadása időt adna az elefántok illegális vadászatának ellenőrzésére létrehozott program (MIKE) tökéletesítésére, és lehetővé tenné a nemzetközi közösség számára, hogy az elefántcsont-kereskedelem helyett az elefántokat és élőhelyüket fenyegető valós veszélyeket tegye a vita központi kérdésévé;

7.  sürgeti, hogy a 13. CoP-n hozott, az afrikai elefántcsont-kereskedelem ellenőrzése érdekében létrehozott cselekvési terv végrehajtásáról szóló, bejelentési kötelezettséget is magában foglaló döntést az afrikai kormányok teljes mértékben hajtsák végre, a nem kormányzati szervezetekkel együttműködve;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a tigrisállomány védelmének javítására és ellenőrzésére irányuló erőfeszítéseket, például azáltal, hogy feltérképezi a jogalkotási hiányosságokat, a végrehajtási nehézségeket, valamint a jogérvényesítésben és a kapacitásban mutatkozó gyenge pontokat;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy számoljon be a kaviárcímkézési követelmények végrehajtása terén tett előrelépésekről, hogy támogasson más kulcsfontosságú termelő és fogyasztó államokat Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában a címkézési rendszer végrehajtásában, valamint erősítse meg a legmegbízhatóbb és legnaprakészebb tudományos információkon alapuló fenntartható exportkvóták megállapítására irányuló folyamatot;

10.  sürgeti az EU-t, hogy a CoP-n támogassa az alábbi javaslatokat:

• –a lórimajomnak (Nycticebus spp) a CITES II. függelékéből az I. függelékébe történő átsorolását,
• –az amerikai hiúznak (Lynx rufus) a CITES II. függelékéből való törlésének az elutasítását az európai hiúzzal (Lynx lynx) és az ibériai hiúzzal (Lynx pardinus) fennálló hasonló problémák miatt,
• –két cápafajnak, a heringcápának (Lamna nasus) és a tüskéscápának (Squalus acanthias) a CITES II. függelékébe történő besorolását, amely javaslatot az Európai Közösség tagállamai nevében Németország terjesztett be,
• –az IUCN által kritikusan veszélyeztetettnek minősített fűrészrájafélék (Pristidae spp) a CITES I. függelékébe történő besorolását,
• –az angolnának (Anguilla anguilla) a CITES II. függelékébe történő besorolását, amely javaslatot az Európai Közösség tagállamai nevében Németország terjesztette be,
• –a kardinálishalnak (Pterapogon kauderni) a CITES II. függelékébe történő besorolását,
• –a nemeskorallnak (Corallium spp) a CITES II. függelékébe történő befoglalását,
• –a brazíliai vörösfának (Caesahpinia echinata), a rózsafának (Dalbergia retusa, Dalbergia granadillo és Dalbergia stevensonii) és a cédrusfának (Cedrela spp) a CITES II. függelékébe történő besorolását,
• –a hiénakutyának vagy afrikai vadkutyának (Lycaon pictus) a CITES II. függelékébe történő besorolását,
• –a Megfelelés és végrehajtás című munkadokumentumot, amelyet az Európai Közösség tagállamai nevében Németország terjesztett be,
• –az Internetes kereskedelem a CITES által besorolt fajok példányaival című munkadokumentumot, amelyet az Európai Közösség tagállamai nevében Németország terjesztett be;
• –a berberszarvasnak (Cervus elaphus barbarus), az atlasz hegységi gazellának (Gazella cuivieri), a dorkász gazellának (Dorcas Gazelle) és a homoki gazellának (Gazella leptoceros) a CITES I. függelékébe történő besorolására irányuló négy algír javaslatot,
• –a Hagyományos gyógyszerekkel való kereskedelem című, Ausztrália által beterjesztett munkadokumentumot,
• –az elefántcsont-kereskedelemre vonatkozó 20 éves moratórium bevezetésére irányuló kenyai és mali javaslatot;

11.  sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy utasítsák el:

• –a cetfélékről szóló, Japán által beterjesztett 51-es dokumentumot,
• –a fekete orrszarvú (Diceros bicornis) namíbiai és dél-afrikai köztársaságbeli exportkvótáit,
• –a botswanai, namíbiai, dél-afrikai köztársaságbeli és zimbabwei elefántpopulációknak a CITES II. függelékében lévő besorolásához fűzött összes meglévő magyarázó jegyzet kicserélését, lehetővé téve a nyers elefántcsont kereskedelmére vonatkozó éves exportkvóta megállapítását,
• –a botswanai elefántállománynak a CITES II. függelékében lévő besorolásához fűzött magyarázó jegyzet módosítását, lehetővé téve a nyers elefántcsont kereskedelmére vonatkozó éves exportkvóta megállapítását, az élő állatok kereskedelmi célú adásvételét, a bőráruk kereskedelmi célú adásvételét, a nyersbőrök kereskedelmi célú adásvételét és a vadásztrófeák magáncélú adásvételét,
• –a vikunyából (Vicugna vicugna) készült gyapjú kereskedelmének kilenc más bolíviai állományra való kiterjesztésére irányuló javaslatot, mivel ezen állományok közül néhány nagyon csekély,
• –a fekete kajmán (Melanosuchus niger) brazíliai állományának a CITES I. függelékéből a II. függelékébe történő átsorolását,
• –a leopárdállománynak (Panthera pardus) a CITES II. függelékébe történő átsorolására és a Mozambikból származó vadásztrófeákra megállapított exportkvóta növelésére irányuló javaslatot;

12.  megértve, hogy a CITES a szegények megélhetéséhez úgy tud a legjobban hozzájárulni, ha biztosítja az egyezmény végrehajtását és alkalmazását, valamint megelőzi a szabályozatlan és illegális kereskedelmet, ezért felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vonják vissza a 14. CoP CITES és megélhetés című 14-es dokumentumát;

13.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy meghatározott prioritásokat tartalmazó, a végrehajtás megkönnyítésére irányuló stratégia kifejlesztésével, illetve további ösztönzéssel és pénzügyi támogatás biztosításával – különösen a fajok azonosításához és a végrehajtási intézkedések alkalmazásához szükséges képzési és technikai segítségnyújtás formájában – fokozzák a nemzetközi együttműködést az egyezmény végrehajtása terén;

14.  emlékeztet arra, hogy az Európai Unió az illegális vadkereskedelem egyik legnagyobb piaca, illetve hogy a követelmények betartása országonként eltérő, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseik összehangolását az EU vadkereskedelme terén a szabályozás megerősítése érdekében;

15.  sürgeti a CITES részes feleit, akik nem ratifikálták a Gaboronei Módosítást, hogy ezt tegyék meg, ez lehetővé tenné ugyanis az Európai Unió számára, hogy a CITES szerződő felévé váljon;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a CITES tagjainak és a CITES titkárságának.

• [1]  EP-állásfoglalás az erdészeti tárgyú jogszabályok végrehajtásával, a kormányzással és kereskedelemmel (FLEGT) kapcsolatos EU cselekvési terv végrehajtásának felgyorsításáról, HL C 157E 482, 2006.7.6.