Állásfoglalásra irányuló indítvány
21.5.2007
az Eljárási Szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Inese Vaidere, Ģirts Valdis Kristovskis, Guntars Krasts, Roberts Zīle, Konrad Szymański, Hanna Foltyn-Kubicka, Ryszard Czarnecki, Gintaras Didžiokas, Adam Bielan, Michał Tomasz Kamiński és Mieczysław Edmund Janowski
az UEN képviselőcsoportja nevében
az észtországi helyzetről
B6‑0214/2007
az Európai Parlament állásfoglalása az észtországi helyzetről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az EU elnökségének 2007. május 2-i, a moszkvai észt nagykövetség előtt kialakult helyzetről szóló nyilatkozatára,
– tekintettel az EU-tagállamok kormányai által tett, Észtországot támogató számos nyilatkozatra,
– tekintettel az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen a 2007. május 18-án Szamarában tartandó EU–Oroszország csúcstalálkozóról szóló 2007. május 10-i állásfoglalására,
– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel Észtország fővárosában 2007. április 26. és 28. között szélsőséges csoportok két éjszaka erőszakos cselekményeket követtek el, amelyek a rendőrséget megtámadó tüntetőkkel kezdődtek, és széles körű vandalizmusban végződtek Tallinn központjában,
B. mivel a kormányellenes demonstrációk ürügyéül az észt kormány azon terve szolgált, hogy a „Tallinn felszabadítóinak szovjet emlékművét” az észt főváros központjából egy néhány kilométerre lévő katonai temetőbe helyezik át,
C. mivel Észtország kormánya előzetesen ismertette e határozat indokait az Orosz Föderáció kormányával, és együttműködést ajánlott fel az orosz kormány számára az emlékmű áthelyezésének idejére, valamint arra ösztönözte az orosz képviselőket, hogy vegyenek részt a kihantolásokon, amit az orosz hatóságok elutasítottak,
D. mivel a kihantolásokat szigorúan a méltóságteljes magatartás nemzetközi előírásainak és normáinak megfelelően végezték el, és mivel az emlékművet egy hivatalos ünnepség keretében és a Hitler-ellenes koalíció képviselőinek részvételével újra meg fogják nyitni a temetőben,
E. mivel a közrend elleni erőszakos demonstrációkat és támadásokat Észtországon kívüli erők aktív szervezésével és részvételével végezték,
F. mivel Oroszországban számos magas szintű nyilatkozatot tettek, beleértve az Állami Duma küldöttsége által a küldöttség tallinni látogatása idején kiadott hivatalos nyilatkozatot, amely lemondásra szólítja fel az észt kormányt,
G. mivel az észt miniszterelnök kijelentette, hogy ezek az események „Észtország belügyeibe való jól szervezett és felháborító beavatkozást” jelentenek,
H. mivel közvetlenül a tallinni zavargások után a „Nasi” orosz kormánypárti ifjúsági szervezet ellenséges tüntetői hét napig megakadályozták az észt nagykövetség rendes működését, ami az észt és a svéd nagykövetek elleni fizikai támadásokhoz, a nagykövetség épületének lerombolására irányuló fenyegetésekhez, az észt zászlónak a nagykövetség területén történő letépéséhez és Észtország „fasiszta” országként való megbélyegzéséhez vezetett,
I. mivel rendszeres internetes támadásokat szerveztek főként Észtországon kívülről az észt kormányzati intézmények és az elnöki hivatal hivatalos kommunikációs vonalainak és weboldalainak blokkolására irányuló kísérlet keretében, és mivel az interneten és mobiltelefon-üzeneteken keresztül folytatódtak az intenzív propagandatámadások, amelyek fegyveres ellenállásra és további erőszakra szólítottak fel,
J. mivel alig pár nappal a tallinni események után az Észtországból Oroszországba irányuló exportra széles körű korlátozásokat vezettek be, orosz cégek felfüggesztették az észt cégekkel fennálló szerződéseiket, és Észtország energiaellátását is veszélyeztetik,
K. mivel az orosz hatóságok, beleértve az Állami Duma küldöttségét, sajnos elutasították az észt hatóságokkal kezdendő párbeszédet, és még azt is elutasították, hogy a külügyminisztériumban közös sajtóértekezleten vegyenek részt,
L. mivel az észtországi orosz ortodox egyház vezetője, Kornelius metropolita kijelentette, hogy nincsen ok a közösségek közötti konfliktusra, és hogy nem lát indokot arra, hogy a jelen zavargásokat az észt és az orosz nyelvű közösségek közötti konfliktusnak állítsák be,
M. mivel az orosz nemzetiségű lakosságnak csupán elenyésző része vett részt a demonstrációkban és a fosztogatásban, jelentős számú orosz származású rendőr teljesített kiválóan szolgálatot, és a megkérdezettek 85%-a támogatta az észt kormány magatartását,
N. mivel Észtországnak független EU- és NATO-tagállamként szuverén joga tragikus közelmúltjának értékelése, kezdve az 1939-es Hitler-Sztálin paktum eredményeként a függetlenség elvesztésével, beleértve három év hitleri megszállást és terrort, továbbá 48 év szovjet megszállást és terrort,
O. mivel a balti államok szovjet megszállását a nyugati demokráciák soha nem ismerték el jogosnak,
P. mivel az Európai Parlament 2005. május 12-i állásfoglalásában arra a következtetésre jutott, hogy „a II. világháború vége egyes nemzetek számára a sztálini Szovjetunió által okozott újabb elnyomatást jelentett”, és gratulált a kelet- és közép-európai országoknak a felszabadulásuk alkalmából „a szovjet uralom és megszállás számos évtizede után…”,
Q. mivel kizárólag a Szovjetunió jogutódja, az Orosz Föderáció tagadja még a balti államok megszállásának és Szovjetunióba történő jogellenes beolvasztásának tényét,
R. mivel Oroszország gazdasági szankciókat vezetett be Észtország ellen az Észtországba vezető vasútvonal hirtelen javítási munkálatainak megkezdésével, valamint a két országot összekötő hídon átkelő nehéztehergép-járművekre rótt korlátozással a „híd vészhelyzete miatt”,
S. mivel fontos, hogy az EU egységesen szólaljon meg, szolidaritást mutasson, és az Orosz Föderációval fenntartott kapcsolataiban egységet jelenítsen meg,
1. támogatását és szolidaritását fejezi ki a demokratikusan megválasztott észt kormány részére a rend, a stabilitás és a jogállamiság összes észtországi lakos számára történő szavatolására irányuló erőfeszítései tekintetében;
2. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az Európai Unió egységesen lépjen fel és közös állásponttal rendelkezzen az Oroszországgal fenntartott kapcsolatai terén;
3. az egy uniós tagállam ellen irányuló támadásokat az EU egésze ellen irányuló támadásoknak tekinti;
4. megengedhetetlennek tartja az orosz hatóságoknak Észtország belügyeibe való beavatkozásra irányuló különböző kísérleteit (például az észt kormány lemondásra való felszólítását), és emlékeztet arra, hogy a helsinki megállapodás szerint egyetlen országnak sincsen joga más országok sorsáról határozni;
5. riasztónak tartja a moszkvai észt nagykövetség orosz hatóságok általi botrányosan hiányos védelmét és a „Nasi” tüntetők észt nagykövet elleni fizikai támadásait; felhívja az orosz kormányt, hogy kivétel nélkül tartsa tiszteletben a diplomaták védelméről szóló Bécsi Egyezményt;
6. elítéli Oroszország arra irányuló kísérleteit, hogy külpolitikai eszközként gazdasági nyomást fejtsen ki Észtországra, és felhívja az orosz kormányt, hogy állítsa helyre a két állam közötti rendes gazdasági kapcsolatokat az általánosan elfogadott magatartási normáknak és a WTO-szabályoknak megfelelően; ismételten hangsúlyozza, hogy az EU teljes mértékben támogatja az észt kollégáit, és nem fogadja el a Moszkva által tett fenyegetéseket és a Moszkva által kifejtett gazdasági nyomást;
7. emlékezteti az orosz hatóságokat, hogy az orosz hatóságok által Észtországgal szemben használt válogatás nélküli és nyíltan ellenséges retorika éles ellentétben áll a nemzetközi magatartás elveivel, és ártani fog az EU és Oroszország közötti kapcsolatok egészének;
8. sajnálja, hogy a számítógépes támadásokat külön nem vitatták meg a szamarai EU–Oroszország csúcstalálkozón; felhívja Oroszországot, hogy haladéktalanul szüntesse be az észt kormányzati szervek és az elnöki hivatal weboldalai, valamint az újságok, televíziós csatornák, iskolák és bankok internetes oldalai elleni számítógépes támadásokat, mivel megállapításra került, hogy e támadások többségét meghatározott számítógépek IP-címeiről és orosz kormányzati szervekhez tartozó meghatározott személyek végezték, beleértve az Orosz Föderáció elnökének adminisztrációját;
9. felhívja az orosz kormányt, hogy kezdjen nyílt és elfogulatlan párbeszédbe a kelet- és közép-európai demokráciákkal a XX. századi történelemről, valamint az emberiség elleni bűntettekről, beleértve a totalitárius kommunizmus által elkövetett bűntetteket;
10. hangsúlyozza, hogy a II. világháború utáni szovjet megszállás éveiben észtek tízezreit ölték meg deportálások és az elnyomás más formáinak keretében; ismét arra ösztönzi Oroszországot, amely igényelte és megkapta a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége jogutódjának státuszát, hogy ismerje el a balti államok megszállásának tényét, és vállaljon teljes felelősséget a megszállás okozta károkért és veszteségekért;
11. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Orosz Föderáció kormányának és parlamentjének és az Európa Tanácsnak.