Állásfoglalásra irányuló indítvány
21.5.2007
az Eljárási Szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Tunne Kelam, Charles Tannock, Christopher Beazley, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Bogdan Klich és Anna Ibrisagic
a PPE-DE képviselőcsoportja nevében
az észtországi helyzetről
B6‑0215/2007
az Európai Parlament állásfoglalása az észtországi helyzetről
Az Európai Parlament,
– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel Észtország fővárosában 2007. április 26. és 28. között szélsőséges csoportok két éjszaka erőszakos cselekményeket követtek el, amelyek azzal kezdődtek, hogy a tüntetők megtámadták a rendőrséget, és széles körű vandalizmusban végződtek Tallinn központjában,
B. mivel a kormányellenes demonstrációk ürügyéül az észt kormány azon terve szolgált, hogy a „Tallinn felszabadítóinak szovjet emlékművét” az észt főváros központjából egy néhány kilométerre lévő katonai temetőbe helyezik át,
C. mivel Észtország kormánya előzetesen ismertette e határozat indokait az Orosz Föderáció kormányával, és együttműködést ajánlott fel az orosz kormány számára az emlékmű áthelyezésének idejére, valamint arra ösztönözte az orosz képviselőket, hogy vegyenek részt a kihantolásokon, amit az orosz hatóságok elutasítottak,
D. mivel a kihantolásokat szigorúan a méltóságteljes magatartás nemzetközi előírásainak és normáinak megfelelően végezték el, és mivel az emlékművet egy hivatalos ünnepség keretében és a Hitler-ellenes koalíció képviselőinek részvételével újra meg fogják nyitni a temetőben,
E. mivel a közrend elleni erőszakos demonstrációkra és támadásokra Észtországon kívüli erők aktív hozzájárulásával és szervezésében került sor,
F. mivel Oroszországban számos magas szintű nyilatkozatot tettek, beleértve az Állami Duma küldöttsége által a küldöttség tallinni látogatása idején kiadott hivatalos nyilatkozatot, amely lemondásra szólítja fel az észt kormányt,
G. mivel az észt miniszterelnök kijelentette, hogy ezek az események „Észtország belügyeibe való jól szervezett és felháborító beavatkozást” jelentenek;
H. mivel közvetlenül a tallinni zavargások után a „Nashi” orosz kormánypárti ifjúsági szervezet ellenséges tüntetői hét napig megakadályozták az észt nagykövetség rendes működését, ami az észt és a svéd nagykövetek elleni fizikai támadásokhoz, a nagykövetség épületének lerombolására irányuló fenyegetésekhez, az észt zászlónak a nagykövetség területén történő letépéséhez és ahhoz vezetett, hogy Észtországot fasiszta országnak nevezték;
I. mivel rendszeres internetes támadásokat szerveztek főként Észtországon kívülről az észt kormányzati intézmények és az elnöki hivatal hivatalos kommunikációs vonalainak és weboldalainak blokkolására irányuló kísérlet keretében, és mivel az interneten és mobiltelefon-üzeneteken keresztül folytatódtak az intenzív propagandatámadások, amelyek fegyveres ellenállásra és további erőszakra szólítottak fel;
J. mivel alig pár nappal a tallinni események után az Észtországból Oroszországba irányuló exportra széles körű korlátozásokat vezettek be, orosz cégek felfüggesztették az észt cégekkel fennálló szerződéseiket és Észtország energiaellátását is veszélyeztetik;
K. mivel az orosz hatóságok, beleértve az Állami Duma küldöttségét, sajnálatos módon elutasították az észt hatóságok párbeszédre irányuló kezdeményezését, és még azt is megtagadták, hogy a külügyminisztériumban közös sajtóértekezleten vegyenek részt;
L. mivel az észtországi orosz ortodox egyház metropolitája, Kornelius kijelentette, hogy nincs ok közösségek közötti konfliktusra, valamint hogy nem látja indokoltnak a zavargások észt és orosz nyelvű közösségek közötti konfliktusként való beállítását,
M. mivel az orosz etnikumú népesség mindössze kicsiny része vett részt a demonstrációkban és a fosztogatásokban, a jelentős számú orosz háttérrel rendelkező rendőr kiválóan látta el feladatát, és a megkérdezettek legnagyobb része helyesnek ítélte az észt kormány eljárását,
N. mivel Észtországnak mint az EU és a NATO független tagjának joga van tragikus közelmúltjának értékelésére, kezdve függetlenségének az 1939-es Hitler-Sztálin paktum eredményeként való elvesztésével, beleértve a Hitler által való megszállás és terror 3 évét, valamint a szovjet megszállás és terror 48 évét,
O. mivel a Balti államok szovjet megszállását és bekebelezését a nyugati demokráciák sosem ismerték el legálisnak,
P. mivel az Európai Parlament 2005. május 12-i állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy „bizonyos nemzetek számára a második világháború vége a ismét zsarnokságot jelentett a sztálinista Szovjetunió által, és gratulált a közép- és kelet-európai országoknak szabadságuk elnyeréséhez „oly sok évtizedes szovjet uralom vagy megszállás után…”,
Q. mivel a Szovjetunió egyetlen jogutódja, az Orosz Föderáció továbbra is tagadja, hogy illegális módon olvasztották volna bele a Balti államokat a Szovjetunióba,
R. mivel az Orosz Föderáció továbbra is ellenséges retorikát használ az Észt Köztársaság ellen,
1. támogatásáról és szolidaritásáról biztosítja a demokratikusan megválasztott észt kormányt a rend, a stabilitás, valamint a jogállamiság minden észt lakos számára való garantálása érdekében tett erőfeszítéseiben;
2. az egyik legkisebb uniós tagállam elleni támadásokat az Európai Unió szolidaritásának próbájának tekinti, és felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy mutassák ki Észtországgal való egységüket;
3. megengedhetetlennek tartja az orosz hatóságok Észtország belügyeibe való beavatkozásra tett különböző kísérleteit (például az észt kormány lemondására való felszólításokat), és emlékeztet arra, hogy a Helsinki megállapodások értelmében egyik országnak sincs joga más ország sorsát meghatározni;
4. aggódik az orosz hatóságok által a moszkvai észt nagykövetség védelmére tett lépések botrányos elégtelensége, illetve a „Nasi” tüntetői által az észt nagykövet ellen elkövetett fizikai támadások miatt; felszólítja az orosz kormányt, hogy minden esetben tartsa tiszteletben a diplomaták védelméről szóló Bécsi Egyezményt;
5. elítéli Oroszország arra irányuló kísérleteit, hogy külpolitikájának eszközeként gazdasági nyomást fejtsen ki Észtországra, és felszólítja az orosz kormányt, hogy normalizálja a két állam közötti gazdasági kapcsolatokat;
6. emlékezteti az orosz hatóságokat, hogy az általuk Észtország irányában használt meggondolatlan és nyíltan ellenséges retorika éles ellentétben áll a nemzetközileg elfogadott viselkedési normákkal, és ez az EU és Oroszország közötti kapcsolatok egészére is kihatással lesz;
7. felszólítja az orosz kormányt, hogy folytasson nyílt, részrehajlásmentes párbeszédet a kelet- és közép-európai demokráciákkal a XX. század történelméről és az emberiség elleni bűntettekről, köztük a parancsuralmi kommunista rendszerek által akkor elkövetett bűntettekről is;
8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint Észtország és az Orosz Föderáció kormányának és parlamentjének.