Állásfoglalásra irányuló indítvány
21.5.2007
az Eljárási Szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Monica Frassoni és Daniel Cohn-Bendit
a Verts/ALE képviselőcsoportja nevében
az Észtországban kialakult helyzetről
B6‑0217/2007
az Európai Parlament állásfoglalása az Észtországban kialakult helyzetről
Az Európai Parlament,
– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel 2007. április 26-án összetűzésekre került sor (főként orosz anyanyelvű) tüntetők közt, akik Tallinnban egy emlékmű áthelyezése ellen tiltakoztak,
B. mivel sok bizonyíték van arra, hogy a rendőrség túlzott mértékben folyamodott erőszakhoz,
C. mivel az észt társadalmon belül olyan etnikumok közötti kapcsolatokat érintő gondok vannak, amelyekre nem lehet a kétoldalú kapcsolatok problémájaként tekinteni (Észtország – Oroszország vagy EU – Oroszország),
1. meggyőződése, hogy ez az eset megerősíti, hogy földrészünk történelméhez európai megközelítésre van szükség;
2. tisztában van azzal a ténnyel, hogy a Vörös Hadsereg lényeges szerepet játszott a Szovjetunió náci uralom alóli felszabadításában; továbbá tisztában van azzal a ténnyel, hogy a Vörös Hadsereg a háborút követően a megszállás és elnyomás megtestesítője volt a balti államokban egészen azok függetlenné válásáig;
3. meggyőződése, hogy a szobor elmozdítása által okozott feszültség és vita egy olyan helyzetnek is tulajdonítható, amelyben az orosz anyanyelvű kisebbség jogai és szerepe még megoldásra várnak a társadalomba történő teljes mértékű integrációjuk és részvételük tekintetében;
4. elítéli az orosz kormány és Putyin elnök magatartását, amely csak növeli a feszültséget és tápot ad a megosztottságnak különösen Észtországban és Lettországban; e tekintetben teljes szolidaritásáról biztosítja Észtország és Lettország népét;
5. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot – az alapjogi charta alapján –, hogy az észt hatóságok biztosítsák az orosz anyanyelvű kisebbség jogainak tiszteletben tartását;
6. emlékeztet, hogy Észtországnak teljesítenie kell a diszkriminációmentességre és a mindenki számára megvalósuló esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeit;
7. felhívja az észt kormányt, hogy folytasson még inkább befogadó politikát és küzdjön lakossága jelentős részének elidegenítése ellen;
8. sürgeti az észt hatóságokat, hogy aktívabban keressék a kisebbségeket érintő politika pragmatikus és a valós szükségeken alapuló megoldásait – többek között úgy, hogy újragondolják a nemzeti kisebbség általuk értelmezett jelenlegi fogalmát, amely a kisebbségekhez tartozó emberek számára jelenleg nem nyújt kisebbségi jogokat vagy védelmet –, felülvizsgálják a magánszektorban történő alkalmazás nyelvi feltételeit és áttekintik annak lehetőségét, hogy az orosz anyanyelvű kisebbséghez tartozók észt nyelvre történő oktatása megfizethető, vagy ingyenes legyen;
9. sürgeti az észt kormányt, hogy küzdjön aktívabban a kisebbségi közösségeket sújtó munkanélküliség ellen, és tegyen jogi és gyakorlati lépéseket a kisebbségeknek a többségi észt társadalomba történő integrációjára; az oktatási rendszer jelenlegi jogszabályi változásai szintén felülvizsgálatra szorulnak annak biztosítására, hogy a kisebbséghez tartozó egyéneknél ne legyenek ellenkező hatással, és ne vezessenek a már sérülékeny csoportok további társadalmi kirekesztettségéhez;
10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, az Európa Tanácsnak, valamint az észt parlamentnek és kormánynak.