Állásfoglalásra irányuló indítvány
25.9.2007
az Eljárási Szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Ana Maria Gomes, Alain Hutchinson és Marie-Arlette Carlotti
a PSE képviselőcsoportja nevében
a csádi EBVP-műveletről és a Közép-afrikai Köztársaságról (KAF)
az Európai Parlament állásfoglalása a csádi EBVP-műveletről és a Közép-afrikai Köztársaságról (KAF)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a dárfúri konfliktusra és a tágabb regionális hatásra, különösen a Csád keleti részére és a Közép-afrikai Köztársaság (KAF) északi részére gyakorolt hatásra,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2006. augusztus 31-i 1706. számú határozatára, amely rámutatott, hogy a regionális biztonsági szempontokkal foglalkozni kell a tartós béke elérése érdekében Dárfúrban,
– tekintettel az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa 2007. július 23–24-i ülésén megfogalmazott következtetéseire, amelyekben felkéri „illetékes szerveit, hogy folytassák a Kelet-Csád, valamint a Közép-afrikai Köztársaság északkeleti részének biztonságát javító többdimenziós ENSZ-jelenlét támogatására irányuló, az európai biztonsági és védelmi politika keretében végrehajtandó áthidaló műveletre vonatkozó lehetséges határozathoz kapcsolódó tervezést”,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2007. július 31-i, 1769(2007) sz. határozatára, amely 12 hónapos kezdeti időszakra létrehozott egy AU–ENSZ vegyes missziót (UNAMID),
– tekintettel a 2007. augusztus 10-én az ENSZ főtitkára által benyújtott jelentésre, amely azt javasolja, hogy Kelet-Csádban és a Közép-afrikai Köztársaság északkeleti részén alakítsanak ki többdimenziós jelenlétet a menekültek és a kitelepítettek biztonságának javítása, a humanitárius segélyek biztosítása és az újjáépítéssel és fejlődéssel kapcsolatos munkákhoz szükséges körülmények e területeken való megteremtése érdekében,
– tekintettel a dárfúri békéről szóló, 2007. augusztus 3–6-i arushai találkozóra,
– tekintettel a csádi demokratikus folyamat megerősítésére irányuló politikai megállapodásnak valamennyi érintett – többségi és ellenzéki – csádi politikai párt általi, a nemzetközi közösség és a csádi államfő, Idriss Deby Itno elnök jelenlétében N'dzsamenában 2007. augusztus 13-án megtörtént aláírására,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2007. augusztus 27-i elnöki nyilatkozatára, amely megerősíti, hogy készen áll ENSZ-misszió felállítására Csádban, és üdvözli az EU abbéli szándékát, hogy katonai EBVP-misszió segítségével támogatást nyújt,
– tekintettel a „válságkezelési koncepció” Tanács általi, szeptember 10-i, írásbeli eljárásban való elfogadására,
– tekintettel a dárfúri helyzetről szóló 2007. július 12-i állásfoglalására,
– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel jelenleg a dárfúri konfliktus és annak határokon átnyúló következményei miatt mintegy 238 000 szudáni menekültet, 44 600 közép-afrikai köztársasági menekültet és 170 000, az országon belül lakóhelyét elhagyni kényszerült embert (IDP-ket) látnak el 12 táborban Csád Szudán melletti keleti határa mentén,
B. nyugtalanítja a Csád keleti részén fennálló biztonsági helyzet, amely 2006 óta romlott a csádi biztonsági erők és a csádi felkelők közötti összetűzések, valamint a dzsandzsavíd félkatonai alakulatok és szudáni fegyveres csoportok betörései miatt, amelyhez a humanitárius szervezetek elleni banditizmust és támadásokat is hozzá kell venni,
C. mivel a civil népesség a Közép-afrikai Köztársaság északkeleti részén ugyancsak a szudáni lázadó erők általi támadásoknak volt kitéve,
D. mivel a globális és regionális megközelítés részeként hozzá kell járulni ezen, a dárfúri konfliktus által érintett régió biztonságának javításához,
E mivel ennek a műveletnek az Európai Védelmi és Biztonságpolitika részeként az EU-nak a dárfúri krízis megoldásában vállalt elkötelezettségei általános keretének részét kell képeznie azáltal, hogy foglalkozik annak a szomszédos országokra gyakorolt destabilizáló hatásaival,
F. mivel a hosszú távú stabilitáshoz Szudánban, Csádban és a Közép-afrikai Köztársaságban az emberi jogok tiszteletben tartására, jogállamiságra és jó kormányzásra van szükség,
G. figyelembe véve a regionális szereplőknek a Csádon belüli belső konfliktus megoldásának megtalálására irányuló erőfeszítéseit azokkal a csoportokkal kapcsolatban, amelyek nem írták alá az előző megállapodást, úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi közösségnek ösztönöznie és finanszíroznia kell egy olyan kezdeményezést, amely a közösségek közötti konfliktusok megoldási mechanizmusainak helyreállítására irányul a béketeremtés és az önkéntes visszatérés megkönnyítése érdekében;
H. mivel számos EU-tagállam már beleegyezett a műveletben történő részvételbe, és mivel várható harmadik országok részvétele is,
I. mivel a csádi és a Közép-afrikai Köztársaságbeli hatóságok megerősítették az ENSZ főtitkárának, hogy beleegyeznek az EU többdimenziós jelenlétébe,
1. úgy ítéli meg, hogy az EU és az ENSZ közötti összehangolt erőfeszítések hozzá tudnak járulni azoknak a feltételeknek a megteremtéséhez, amelyek lehetővé tennék a konfliktus számos résztvevője számára a tágabb Dárfúr–Kelet-Csád–Észak-KAF régióban a politikai megoldás megtalálását, ami véget vetne a régión belüli bizonytalanságnak, és ezáltal megkönnyítené a menekültek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek önkéntes visszatérését eredeti lakóhelyükre;
2. üdvözli a csádi demokratikus folyamatot megerősíteni hivatott megállapodásnak valamennyi érintett csádi politikai párt általi N'dzsamenában 2007. augusztus 13-án megtörtént aláírását;
3. üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1769(2007) számú határozatát, amely jóváhagyja egy 26 000 katonából és rendőrből álló AU–ENSZ békefenntartó erő bevetését Dárfúrban, amely az ENSZ rendőri erőinek és a tervezett EBVP-műveletnek a Csád keleti részében és a Közép-afrikai Köztársaság északi részében történő bevetésével együtt hozzájárul az egész régió békéjének visszaállításához,
4. támogatja Ban Ki-Moon ENSZ-főtitkárnak a dárfúri konfliktus tárgyalásos megoldásának megtalálására tett erőfeszítéseit, melyek során ösztönözni próbálja a szudáni hatóságok és a különböző lázadó csoportok közötti kapcsolatfelvételt,
5. megismétli, hogy támogatja az AU és az ENSZ közvetítése alatt zajló politikai folyamatot, illetve az AU és az ENSZ különmegbízottjai által tett valamennyi kezdeményezés teljes összehangolásának biztosítását,
6. emlékeztet arra, hogy Csád keleti részében és a Közép-afrikai Köztársaság északi részében semmilyen békefenntartó misszió nem járhat sikerrel érdemi megbékélési folyamat nélkül; ezért felszólítja a csádi és a közép-afrikai kormányt, hogy mindkét országban kezdeményezzenek minden érintettet bevonó politikai párbeszédet; továbbá felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy kövesse nyomon a konkrét fejlődést és hosszú távon kötelezze el magát a régió tartós békéjének és biztonságának megteremtésére; ezért javasolja, hogy az EU-s erők soraiban jelentős számú emberi jogokkal, jogállamisággal és politikai ügyekkel is foglalkozó személyzet is kapjon helyet, hogy ez a békefolyamat megteremtését a helyszínen segítse;
7. támogatja egy katonai EBVP-művelet megindítását Csád keleti és a Közép-afrikai Köztársaság északi részén e két régió biztonságának megalapozása érdekében, hogy ezáltal fokozódjék a dárfúri AU–ENSZ művelet hatékonysága, és támogatást kapjon a Csád keleti részén felállítandó ENSZ rendőri erő is, amelynek a – későbbiekben a táborok és falvak biztonságára vigyázó és a határvidék őrizetét ellátó – csádi rendőrség betanítása és szakmai támogatása lesz a feladata;
8. tudomásul veszi, hogy ez az akár 4 000 katonát is magában foglaló katonai művelet egy évig tart, amely során félidős értékelésre kerül sor;
9. javasolja, hogy ez a Csád keleti és a Közép-afrikai Köztársaság északi részén, a humanitárius tevékenység folytatását lehetővé tevő biztonságos körülmények garantálása érdekében indítandó EBVP-művelet a következő feltételek tárgyát képezze:
- a)az európai haderőnek (EUFOR) elrettentő erőként kell működnie, vagyis az ENSZ alapokmánya VII. fejezetének megfelelően komoly mandátummal és egyértelmű harcbalépési szabályokkal kell rendelkeznie, amelyek szükség esetén lehetővé teszik – adott esetben megelőző jellegű fellépésként is – a fegyveres erő alkalmazását, különösen a civilek, táborok és falvak, humanitárius dolgozók elleni támadások esetén, valamint önvédelem céljából,
- –hozzájárulás a veszélyben lévő civilek, különösen a menekültek és a kitelepítettek védelméhez;
- –a humanitárius segélyek elküldésének és a humanitárius személyzet szabad mozgásának megkönnyítése;
- –hozzájárulás az ENSZ személyzetének, helyiségeinek és eszközeinek védelméhez;
- –a határok megsértésével járó támadások megszüntetése a szudáni-csádi határ biztosítása által.
- b)ugyanakkor az EUFOR-nak szigorúan semleges és részre nem hajló módon kell tevékenykednie, és nem szabad engednie, hogy bevonják a kormányzati hatóságok és a felkelő csoportok közötti harcokba,
- c)az EUFOR összetétele legyen változatos, a tagállamoknak pedig mielőbb hozzá kell járulniuk a szükséges csapatok felállításához;
- d)a potenciális támadók elrettentése és a katonai alakulatok és humanitárius szereplők világos megkülönböztetése érdekében az EUFOR-nak jól láthatónak kell lennie és megfelelő felszereléssel kell rendelkeznie; képesnek kell lennie nagy hatótávolságú járőrözésre páncélozott járművekkel és helikopterekkel (a támadó helikoptereket is ideértve),
- e)a hatékony fellépés érdekében az EUFOR-nak képesnek kell lennie a potenciális fenyegetésekről szóló szükséges információ gyors megszerzésére: evégett képesnek kell lennie a megfelelő eszközök és erőforrások bevetésére;
- f)sürgős esetekben az EUFOR-nak képesnek kell lennie arra, hogy katonáit oda irányítsa, ahol a leginkább szükség van rájuk: a mobilitás a művelet sikerének kulcsfontosságú eleme. Éppen ezért a tagállamoknak el kell látniuk az EUFOR-t szállítóhelikopterekkel, hogy képes legyen minden fenyegetésre gyorsan reagálni, megnövelve ezáltal elrettentő szerepét;
- g)a nemzetközi humanitárius jog elveinek való tökéletes megfelelés jegyében az EUFOR nem keveredhet vagy avatkozhat bele a Csádban és a Közép-afrikai Köztársaságban működő nem kormányzati szervezetek munkájába, hogy ne veszélyeztesse őket,
- h)az EUFOR-nak hatékony koordinációt kell kiépítenie az UNAMID-dal annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban biztosíthassa a felelőssége alá tartozó területet,
- i)az EUFOR bevetésének megkezdése előtt egyértelmű átadási stratégiát kell meghatározni a fogadó országokkal közösen. Ezt a kivonulási stratégiát, amelynek már kezdettől fogva fel kell készülnie az EUFOR más többnemzetiségű erővel való felváltására, szükség esetén felül lehet vizsgálni a 6 hónap után elkészítendő értékelés nyomán, a megbízás sikeres lezárása és a bevetett csapatok biztonsága érdekében;
10. kéri a Tanácsot, hogy rendszeresen tájékoztassa az Európai Parlamentet – különösen a Biztonsági és Védelmi Albizottság révén – a művelet tervezésének és végrehajtásának különböző szakaszairól, többek közt a tanulságok levonásáról;
11. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EVBP-műveletet több okból kifolyólag nem lehet az EU újonnan létrehozott műveleti központjából irányítani; reméli, hogy ez a helyzet az EVBP hatékonyságát növelni hivatott reformszerződés elfogadásával változni fog;
12. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az ENSZ főtitkárának, az Afrikai Uniónak és az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés társelnökeinek.