Állásfoglalásra irányuló indítvány

25.9.2007

a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az Eljárási Szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Karl von Wogau, Stefano Zappalà, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Bogdan Klich és Hubert Pirker
a PPE-DE képviselőcsoportja nevében
a csádi EBVP-műveletről és a Közép-afrikai Köztársaságról (KAF)

B6‑0367/2007

Az Európai Parlament állásfoglalása a csádi EBVP-műveletről és a Közép-afrikai Köztársaságról (KAF)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a dárfúri konfliktusra és a tágabb regionális hatásra, különösen a Csád keleti részére és a Közép-afrikai Köztársaság (KAF) északi részére gyakorolt hatásra,

–  tekintettel az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa 2007. július 23–24-i következtetéseire, amelyekben felkéri „illetékes szerveit, hogy folytassák a Kelet-Csád, valamint a Közép-afrikai Köztársaság északkeleti részének biztonságát javító többdimenziós ENSZ-jelenlét támogatására irányuló, az európai biztonsági és védelmi politika keretében végrehajtandó áthidaló műveletre vonatkozó lehetséges határozathoz kapcsolódó tervezést”,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2007. július 31-i, 1769(2007) sz. határozatára, amely 12 hónapos kezdeti időszakra létrehozott egy AU–ENSZ vegyes missziót (UNAMID),

–  tekintettel a dárfúri békéről szóló, 2007. augusztus 3–6-i arushai találkozóra,

–  tekintettel a csádi demokratikus folyamat megerősítésére irányuló politikai megállapodás valamennyi – többségi és ellenzéki – csádi politikai párt általi, a nemzetközi közösség és a csádi államfő, Idriss Deby Itno elnök jelenlétében N'dzsamenában 2007. augusztus 13-án megtörtént aláírására,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnökének 2007. augusztus 27-i nyilatkozatára, amelyben megerősíti arra vonatkozó készségét, hogy egy ENSZ-missziót hozzanak létre Csádban, és amelyben üdvözli az EU arra irányuló szándékát, hogy egy katonai EBVP-misszió formájában támogatást kíván nyújtani,

–  tekintettel a dárfúri helyzetről szóló 2007. július 12-i állásfoglalására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,

A.  rendkívül aggasztónak tartja a csádi emberjogi helyzet romlását, ahol a dárfúri konfliktus és annak határokon átnyúló következményei miatt a Csád keleti, Szudánnal szomszédos határán fekvő 12 táborban körülbelül 238 000 szudáni és 44 600 Közép-afrikai Köztársaságból származó menekült, valamint 170 000 lakóhelyét belföldön elhagyni kényszerült személy van elszállásolva,

B.  nyugtalanítja a Csád keleti részén fennálló biztonsági helyzet, amely 2006 óta romlott a csádi biztonsági erők és a csádi felkelők közötti összetűzések, valamint a dzsandzsavíd félkatonai alakulatok és szudáni fegyveres csoportok betörései miatt, amelyhez a humanitárius szervezetek elleni banditizmust és támadásokat is hozzá kell venni,

C.  üdvözölve az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1769(2007) számú határozatát, amely jóváhagyja egy 26 000 katonából álló AU–ENSZ békefenntartó erő bevetését Dárfúrban, amely az ENSZ rendőri erőinek és a tervezett EBVP-műveletnek a Csád keleti részében és a Közép-afrikai Köztársaság északi részében történő bevetésével együtt hozzájárul az egész régió békéjének visszaállításához,

D.  támogatva Ban Ki-Moon ENSZ-főtitkárnak a dárfúri konfliktus tárgyalásos megoldásának megtalálására tett erőfeszítéseit, melyek során ösztönözni próbálja a szudáni hatóságok és a különböző lázadó csoportok közötti kapcsolatokat,

E.  üdvözli a csádi demokratikus folyamatot megerősíteni hivatott megállapodásnak valamennyi csádi politikai párt általi N'dzsamenában 2007. augusztus 13-án megtörtént aláírását;

F.  tudomásul véve a líbiai vezetésnek a Csádon belüli belső konfliktus megoldásának megtalálására irányuló erőfeszítéseit azokkal a csoportokkal kapcsolatban, amelyek nem írták alá az előző megállapodást,

1.  felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és az ENSZ-t, hogy hangolják össze erőfeszítéseiket olyan körülmények kialakítása érdekében, amelyek lehetővé tennék a tágabb Dárfúr–Kelet-Csád–Észak-KAF régióban zajló konfliktus résztvevői számára a politikai megoldás megtalálását, amely véget vethetne a bizonytalan helyzetnek és az abból eredő humanitárius katasztrófának, és ezáltal megkönnyítené a menekültek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek visszatérését az eredeti lakóhelyükre;

2.  jóváhagyását adja egy egy évig tartó EBVP-művelet megindításához Csád keleti és a Közép-afrikai Köztársaság északi részén, de beleegyezését az alábbi feltételek teljesülésétől teszi függővé:

• a)az európai erők (EUFOR) küldetését humanitárius tevékenységek támogatására és arra kell használni, hogy biztonságos környezetet teremtsenek az ENSZ rendőri erői munkájához, segítsék az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek hazatérését és a régió politikai erői közötti párbeszéd folytatását,
• b)noha a EU-kontingens túlnyomó részét várhatóan a francia erők teszik majd ki, rendkívül fontos, hogy ez EUFOR-t pártatlan missziónak, és ne a régióban állomásozó francia katonai erők kiterjesztésének tekintsék,
• c)ugyanakkor a célponttá válást elkerülendő az EUFOR-nak semlegesnek kell maradnia a régió bonyolult politikai helyzetére való tekintettel, és ki kell vonnia magát a kormányzati hatóságok és a felkelő csoportok közötti harcokból,
• d)az EUFOR-nak elrettentő erőként kell működnie, tehát az ENSZ alapokmánya VII. fejezetének megfelelően komoly mandátummal, és egyértelmű harcbalépési szabályokkal kell rendelkeznie, amelyek szükség esetén lehetővé teszik a fegyveres erő alkalmazását, különösen a civilek, táborok és falvak, humanitárius dolgozók, valamint az ENSZ rendőrei elleni támadások esetén és önvédelem céljából,
• e)a potenciális támadók elretttentésére az EUFOR-nak megfelelő csapatlétszámmal és megfelelő felszereléssel kell rendelkeznie; az EUFOR-nak képesnek kell lennie hadtápvonalai biztosítására és nagy sugarú járőrözésre páncélozott járművekkel, helikopterekkel (szállító és támadó helikoptereket is ideértve) és felderítő repülőgépekkel;
• f)az EUFOR-t ideiglenes mandátummal rendelkező „áthidaló erőnek” kell tekinteni; ezért a mandátum sikeres lezárása és a csapatok időben történő visszatérése érdekében a bevetés megkezdése előtt egyértelmű kivonási stratégiát kell meghatározni, amelynek értelmében az EURFOR-t másik misszió váltja majd fel (AU, ENSZ vagy vegyes erő);

3.  hangsúlyozza, hogy végleges jóváhagyását a művelet megindítására attól teszi függővé, hogy folyamatosan és teljes mértékben tájékoztassák az előkészítés különböző szakaszairól (válságkezelési koncepció, közös fellépés, műveleti koncepció, műveleti terv és a haderő létrehozása);

4.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EVBP-műveletet több okból kifolyólag nem lehet az EU Brüsszelben újonnan létrehozott műveleti központjából irányítani; reméli, hogy ez a helyzet az EVBP hatékonyságát növelni hivatott reformszerződés elfogadásával változni fog;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az ENSZ főtitkárának, valamint Csád, a Közép-afrikai Köztársaság és Szudán elnökének, kormányának és parlamentjének.