ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
7.11.2007
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Daniel Cohn-Bendit, Bart Staes, Milan Horáček, Hélène Flautre, Marie Anne Isler Béguin és Angelika Beer
a Verts/ALE képviselőcsoportja nevében
a 2007. október 26-án Mafrában megtartott 10. EU–Oroszország csúcstalálkozó következtetéseiről
B6‑0439/2007
Az Európai Parlament állásfoglalása a 2007. október 26-án Mafrában megtartott 10. EU–Oroszország-csúcstalálkozó következtetéseiről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Oroszországi Föderációról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2007. április 26-i és 2007. május 10-i állásfoglalásokra,
– tekintettel az EU és Oroszország közötti, 1997-ben hatályba lépett és 2007 végén lejáró partnerségi és együttműködési megállapodásra,
– tekintettel az EU és Oroszország közötti emberi jogi konzultációkra,
– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az alapvető politikai kérdésekkel kapcsolatos egyre több félreértés és bizalmatlanság ellenére az EU és Oroszország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok folyamatosan fejlődnek,
B. mivel még nem született megállapodás arról, hogyan oldják meg a lengyel hús importjának oroszországi tilalmával kapcsolatos patthelyzetet; mivel ez a kérdés továbbra is megakadályozza, hogy az EU tárgyalásokat kezdjen egy új megállapodásról, amelynek célja, hogy a közeljövőben lejáró partnerségi és együttműködési megállapodás helyébe lépjen,
C. mivel rendkívül fontos, hogy az EU közös álláspontot fogadjon el, és hogy tartózkodjon az olyan orosz ajánlatoktól, amelyek a legtöbb hajlandóságot mutató tagállamokkal létrehozandó kétoldalú kapcsolatok kiépítésére irányulnak; mivel másrészről a tagállamoknak felelősségteljesen és pártatlanul kell eljárniuk, és tartózkodniuk kell vétójoguk alkalmazásától,
D. mivel az Egyesült Államok e hónapban terjesztette a NATO és Oroszország elé új kedvezménycsomagját, amellyel Oroszország támogatását kívánja megnyerni a Lengyelországba és Csehországba tervezett ballisztikus rakéták elleni védelmi pajzsához; mivel az EU-nak fel kellene lépnie ezeken a tárgyalásokon, és meg kellene tennie minden tőle telhetőt egy közös álláspont megteremtése érdekében ebben a kérdésben, amely átfogó biztonságát érinti és alááshatja külpolitikáját,
E. mivel a decemberi parlamenti választások és a jövő tavaszi elnökválasztás fontos próbatétel Oroszország számára, amely során bebizonyíthatja, hogy az emberi jogok és demokratikus szabadságok helyzetének romlása, valamint az egyre gyakoribb öncenzúra és a média felett gyakorolt fokozódó kormányzati ellenőrzés visszafordítható,
F. mivel az újságírók ellen elkövetett sorozatos gyilkosságokkal, különös tekintettel Anna Politkovszkaja meggyilkolásával kapcsolatos nyomozások nem jártak eredménnyel, ami azt mutatja, hogy a rendőrség és az igazságszolgáltatás nem képes megtalálni és bíróság elé állítani e bűncselekmények felelőseit,
G. mivel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az Európa Tanács tagjaként az Orosz Föderáció vállalta, hogy tiszteletben tartja a szólás- és a gyülekezési szabadságot; mivel az EU-nak a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság értékein alapuló stratégiai partnerséget kellene kiépítenie Oroszországgal,
H. mivel az energia továbbra is központi és stratégiai szerepet játszik az EU és Oroszország közötti kapcsolatokban; mivel az EU nagyfokú függősége a fosszilis üzemanyagoktól gátolja a kiegyensúlyozott és koherens európai megközelítés kialakítását Oroszországgal kapcsolatban,
I. mivel a koherencia ezen hiánya tükröződik abban is, hogy a Tanács és a Bizottság csak bátortalanul kritizálta az emberi jogok megsértésének eseteit Oroszországban, amelyeket csak ritkán vagy erélytelenül vetnek fel a kétoldalú találkozókon,
J. mivel a mind az EU-val, mind Oroszországgal szomszédos országok békéje és stabilitása Oroszország és az EU közös érdeke; mivel újabb feszültségek keletkeztek Abháziában és Dél-Oszétiában, és nem történt előrelépés a többi „rögzült konfliktus” megoldásának irányába sem,
1. úgy véli, hogy jelen pillanatban az Oroszországi Föderációval ápolt partnerség csak pragmatikus természetű lehet; úgy véli ugyanakkor, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy Oroszország konstruktív és nyitott tárgyalásokra kötelezze el magát egy valós közös értékeken és érdekeken alapuló, új és hosszú távú megállapodásról szóló tárgyalássorozat elindítása érdekében;
2. ezzel kapcsolatban – a csúcstalálkozón elért korlátozott eredmények ellenére – üdvözli a találkozó pozitív és konstruktív légkörét és az azt követő bátorító nyilatkozatokat, amelyek a helyzet feloldását eredményezhetik a közeljövőben;
3. ismételten hangsúlyozza ebben az összefüggésben, hogy az Orosz Föderációval kötött bármilyen jövőbeli megállapodás kiindulópontját a demokráciának és az emberi jogoknak kell képezniük, különös tekintettel egy eredményes és működőképes emberi jogi záradék kidolgozására és a megállapodás szövegébe való beillesztésére, valamint, hogy a jövőbeli kapcsolatok mélysége és minősége az ilyen értékek tiszteletben tartásától és támogatásától függ;
4. megismétli arra vonatkozó felhívását, hogy tegyék az EU–Oroszország emberi jogi konzultáció hatékonyabbá és eredményközpontúvá, nyissák meg azt a nem kormányzati szervezetek számára, valamint hogy annak minden szintjén vonják be az Európai Parlamentet;
5. aggodalommal veszi tudomásul e tekintetben, hogy az orosz hatóságok vonakodnak őszinte párbeszédbe bocsátkozni az Európai Parlamenttel az emberi jogok kérdésében, nem vesznek részt az EU-Oroszország konzultációkat előkészítő Emberi Jogi Albizottság ülésen, és 2007-ben nem is fogadják az albizottság küldöttségét;
6. tudomásul veszi Putyin elnök mafrai bejelentését, amely szerint Oroszország a szabadsággal és a demokráciával foglalkozó agytröszt felállítását tervezi Brüsszelben, vagy valamely más EU-tagállam fővárosában azzal a céllal, hogy figyelemmel kövessék az emberi jogok helyzetét az Európai Unióban, és ellensúlyozza a nem kormányzati szervezetek oroszországi tevékenységét; úgy véli, hogy egy ilyen kezdeményezés utat nyithat a demokráciával és az emberi jogokkal kapcsolatos közös felfogás kialakítása felé, feltéve, ha az EU is létrehozhat egy hasonló agytrösztöt Moszkvában;
7. sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy szólítsák fel Oroszországot az Emberi Jogok Európai Egyezménye 14. kiegészítő jegyzőkönyvének ratifikálására;
8. aggodalmát fejezi a szólás-, gyülekezési és sajtószabadsággal kapcsolatban a közelgő parlamenti és elnökválasztások tekintetében; felszólítja az orosz hatóságokat, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést a szabad és igazságos választások és a médiához történő kiegyensúlyozott hozzáférés minden politikai erő számára történő garantálása és biztosítása érdekében;
9. felhívja a figyelmet a külföldi tudósítók nehéz munkakörülményeire az Oroszországi Föderációban, ahol mozgásukat gyakran akadályozzák, és esetenként nyomásnak és megfélemlítésnek vannak kitéve a helyi hatóságok és a karhatalmi tisztek részéről; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg a külföldi újságírók védelme és munkájuk megkönnyítése érdekében;
10. sajnálatát fejezi ki e tekintetben amiatt, hogy az orosz hatóságok késlekednek az EBESZ választási megfigyelő küldöttségének meghívásával, ami megakadályozza egy hosszú távú misszió kiküldését, és csak korlátozott számú EBESZ-megfigyelő számára engedélyezi a parlamenti választások ellenőrzését; rámutat, hogy a megfigyelők korlátozott száma mélységesen aláássa az elvégzendő munka minőségét és a küldetés általános megbízhatóságát;
11. mély aggodalmát fejezi ki az Oroszországi Föderáció által a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája tevékenységeinek megnyirbálására tett diplomáciai erőfeszítések miatt, nevezetesen hogy a választási megfigyelő missziók méretének csökkentésére és jelentéseik a választások utáni azonnali közzétételének tilalmára vonatkozó javaslatokat nyújtott be az EBESZ-hez; kiemeli, hogy ez a szervezet pótolhatatlan szerepet tölt be a totalitárius rendszerek demokratikus átalakulásában; hangsúlyozza, hogy a szabad és tisztességes választási eljárások a valódi és jól működő demokrácia alapját képezik, és hogy hogy ehhez az EBESZ választási megfigyelő missziói meghatározó mértékben járulhatnak hozzá;
12. ismételten hangsúlyozza, hogy az erős és független civil társadalom a valódi és érett demokrácia alapvető és pótolhatatlan eleme; e tekintetben mélységesen aggasztónak találja az emberijog-védők romló helyzetét és által az emberi jogi nem kormányzati szervezetek által tevékenységük bejegyzésekor és végrehajtásakor tapasztalt nehézségeket; rendkívül aggasztónak tartja szélsőségességről szóló jogszabály nemrégiben történt módosítását, amely korlátozhatja az információ szabad áramlását, és amelynek eredményeképpen az orosz hatóságok tovább nyirbálhatják a független újságírók és a politikai ellenzék tagjainak szólásszabadsághoz való jogát;
13. üdvözli a vízumkönnyítésre irányuló megállapodás elfogadását, amely az Oroszország és az EU közötti vízummentes utazások felé tett első lépésként értékelhető; sajnálja e tekintetben, hogy az orosz hatóságok politikai okokból akadályokat állítanak a megállapodás végrehajtása elé és húzódoznak attól;
14. tudomásul veszi az energetikai párbeszéd terén tett előrelépést, de aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az orosz állam az összes erőforrás, köztük az energia feletti ellenőrzés visszaszerzésére törekszik, mialatt elmulasztja, hogy politikai erőfeszítéseket tegyen az ipari kapcsolatok demokratizálására, valamint az iparági döntéshozatal átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítására, valamint hogy nem rendelkezik egyértelmű politikai célkitűzésekkel a fenntartható fejlődésre és az erőforrás-hatékonyságra vonatkozólag; felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul építse be az átláthatóságra és a nyilvános elszámoltathatóságra vonatkozó legjobb nemzetközi gyakorlatokat nemzeti jogrendjébe;
15. ösztönzi mindkét felet, hogy alakítsanak ki közös álláspontot az éghajlatváltozás az iparosodás előtti szintet legfeljebb 2°C-kal meghaladó mértékben történő korlátozásával kapcsolatban, amely korlátozást úgy lehetne megvalósítani, hogy a fejlett és a fejlődő országok az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátásához méltányos mértékben – felelősségvállalásaikhoz és képességeikhez mérten – hozzájárulnak;
16. elismeri, hogy az 1990-es értékekhez képest a globális kibocsátást 2050-re 50%-kal csökkenteni kell; e tekintetben ragaszkodik ahhoz, hogy a fejlett országok vállaljanak vezető szerepet a kibocsátás csökkentésében, és úgy ítéli meg, hogy az iparosodott országoknak 2020-ra 30%-os kibocsátáscsökkentést kell elérniük; kéri, hogy Oroszország aktívabban vegyen részt a nemzetközi tárgyalásokon és segítse elő egy gördülékeny megállapodás 2008-ig, vagy legkésőbb 2009-ig történő elérését a világ szénpiacának folytonosságát biztosítandó;
17. aggodalmának ad hangot az Orosz Föderáció nukleáris ágazatának biztonságát illetően, valamint a nukleáris technológia és anyagok más országokba történő exportjára vonatkozó tervek, és a nukleáris biztonság ezzel járó veszélyeztetése, illetve az elterjedés kockázata miatt; felszólítja az Orosz Föderációt, hogy állítsa le mind a nukleáris anyagok, mind pedig a nukleáris újrafeldolgozásból származó anyagok szállítását, mivel ezek a tevékenységek is az elterjedés kockázatát hordozzák magukban;
18. felszólítja az Orosz Föderációt, hogy az energiahatékonysági intézkedések terén eszközöljön komoly befektetéseket, tekintettel a klímaváltozás kérdésének sürgősségére, az intézkedéseknek köszönhető társadalmi előnyökre, és az energiaforrások túlzott igénybevételére; e tekintetben emlékeztet, hogy a Kiotói Jegyzőkönyvben előírt rugalmassági mechanizmusnak köszönhetően a befektetők érdemesnek találhatják az orosz energiaágazat és az energia-végfelhasználói ágazat korszerűsítését;
19. felszólítja az Orosz Föderációt, hogy támogassa a megújuló energiára épülő iparát, a rendelkezésre álló, környezetvédelmi szempontból fenntartható bőséges források kihasználása érdekében; felszólítja az Orosz Föderációt annak biztosítására, hogy valamennyi, a területén folyamatban lévő, vagy tervezett olaj- és gázprojekt megfelel a legmodernebb környezetvédelmi szabványoknak;
20. mélységes aggodalmának ad hangot a rossz oroszországi fogvatartási körülmények miatt, különösen, ami a vizsgálati fogság és rendőrségi fogvatartás helyszíneit illeti, amelyek helyzetén még a gyógyszerellátás gyengesége és az alacsony higiéniai színvonal is ront;
21. elítéli különösen az emberi jogok sorozatos megsértését Csecsenföldön, ahol a mai napig előfordulnak öntörvényű bíráskodás során elkövetett emberölések, illegális kényszerfogdák, erőszakos körülmények közötti eltűnések, kínzások; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az orosz kormány 2006 októberében elutasította a kínzással foglalkozó különmegbízott mandátumát, aki előzetes értesítés nélkül kívánt észak-kaukázusi börtönökben látogatást tenni;
22. hangsúlyozza, hogy az Orosz Föderáció aláírta és ratifikálta a kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódok és büntetések elleni 1984. decemberi ENSZ-egyezményt, illetve a kínzás, valamint az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megelőzéséről szóló, 1987-es európai egyezményt, és hogy az Európa Tanács tagjaként Oroszország is köteles betartani az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkét, amely az igazságos tárgyaláshoz való jogot garantálja;
23. felszólítja az orosz hatóságokat, hogy küzdjenek az önkényesség ellen, tartsák tiszteletben a jogállamiság elvét, és ne használják az igazságszolgáltatást a politika eszközeként; e tekintetben kiemeli a Jukosz korábbi tulajdonosai, Mihail Hodorkovszkij és Platon Lebegyev ügyét, akiket sikkasztás és adócsalás miatt ítéltek el, de akiket az Európai Parlament politikai fogolyként tekintett, mint azt a 2006 júliusában Putyin elnökhöz intézett nyílt levél is hangsúlyozta;
24. továbbra sincs meggyőződve arról, hogy a kiszámíthatatlan országok, illetve a nem egy ország képviseletében eljáró csoportok által indított ellenséges, nagy hatótávolságú, tömegpusztító fegyvereket hordozó ballisztikus rakéták elleni védekezés érdekében Európának a belátható jövőn belül rakétarendszer kiépítésére lenne szüksége; tudomásul veszi az ilyen irányú orosz aggodalmakat, de kéri Moszkvát, hogy továbbra is feleljen meg az európai hagyományos fegyverzetekről szóló (CFE) szerződésnek; az európai biztonság oszthatatlanságának tükrében elfogadhatatlannak tartja azt, hogy az Egyesült Államok egyoldalú tárgyalásokat folytat két uniós tagállammal egy ilyen rendszer kiépítéséről; meggyőződése, hogy az új keletű fegyverkezési verseny, a hosszú távú terrorfenyegetettség és az Európát és a globális biztonságot fenyegető egyéb veszélyek elhárítása érdekében hatalmas beruházásokra van szükség a konfliktus-megelőzési politikák és a leszerelési kezdeményezések terén;
25. mélységesen aggasztónak tartja Putyin elnök úr azon kijelentését, miszerint Oroszország a nukleáris fegyverek új generációjának megépítését tervezi; felszólítja a Tanácsot, hogy a következő találkozók során vesse fel a kérdést, és tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést a nukleáris fegyverkezési verseny megállítása érdekében;
26. felszólítja Oroszországot, hogy Koszovó státuszát illetően legkésőbb december 10-ig hozzon döntést; felhívja a figyelmet az ilyen késleltetésnek a régió stabilitására gyakorolt hatására, és sürgeti a moszkvai hatóságokat, hogy konstruktívan cselekedjenek;
27. azon a véleményen van, hogy a békefolyamat előmozdítás érdekében elkerülhetetlen Európa mélyebb részvétele a rögzült konfliktusok megoldásában; mély agodalmát fejezi ki az orosz és grúz erők között a közelmúltban Abháziában történt incidensekkel kapcsolatban; felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy határozottan vessék fel ezt a kérdést az orosz hatóságok előtt, és sürgeti az orosz hatóságokat, hogy ne ellenezzék az EU jelenlétét a polgári és békefenntartó munkákban;
28. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamoknak, valamint az Orosz Föderáció kormányának és parlamentjének.