ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

7.11.2007

a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Joseph Daul, Daniel Caspary, Marianne Thyssen, Malcolm Harbour, Giles Chichester, Cristobal Montoro Romero és Őry Csaba
a PPE-DE képviselőcsoportja nevében
az európai érdekről: siker a globalizáció korában

B6‑0441/2007

Az Európai Parlament állásfoglalása – Az európai érdek: siker a globalizáció korában

Az  Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Az európai érdek: Siker a globalizáció korában” című bizottsági közleményre (COM (2007) 581),

–  tekintettel a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Globális Európa: Szorosabb együttműködés a piacra jutás elősegítése érdekében” című bizottsági közleményre (COM (2007)183),

–  tekintettel az Európai Tanácshoz intézett, „Az innovációt támogató, modern Európa” című bizottsági közleményre (COM (2006)589),

–  tekintettel a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Globális Európa: nemzetközi versenyképesség. Hozzájárulás az EU növekedési és munkahelyteremtési stratégiájához” című bizottsági közleményre (COM (2006)567),

–  tekintettel a „Gazdasági reformok és versenyképesség: a 2006-os európai versenyképességi jelentés kulcsfontosságú üzenetei” című bizottsági közleményre (COM(2006) 697),

–  tekintettel az Európai Tanács 2007. március 9-i, tavaszi ülésének következtetéseire,

–  tekintettel a 2006. évi tavaszi Európai Tanácshoz való hozzájárulásról a Lisszaboni Stratégia kapcsán 2006. március 15-én hozott állásfoglalására,

–  tekintettel a „Globális Európa – a versenyképesség külső szempontjai” című 2007. május 22-i jelentésére (2006/2292(INI)),

–  tekintettel „A globalizáció hatásai a belső piacra” című 2006. február 14-i jelentésére (2004/2225(INI))

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Európai Unió a világkereskedelem egyik kulcsfontosságú szereplője, és továbbra is vezető szerepet kell játszania a globális gazdasági rendszerben,

B.  mivel a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés érdekében az Európai Uniónak szembe kell néznie a piaci versennyel, tekintve a folyamatosan megújuló globális gazdaságot és a gyors ütemben fejlődő feltörekvő gazdaságok diktálta piaci versenyt,

C.  mivel a kezdeményezés sikeréhez feltétlenül szükség van a növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó, átdolgozott lisszaboni menetrend belső és külső aspektusai közötti összhangra,

D.  mivel mind a fejlett, mind a feltörekvő gazdaságokba irányuló uniós exportteljesítményt gyakran hátrányosan befolyásolja a piaci hozzáférési feltételek terén megmutatkozó hiányzó kölcsönösség, valamint a nem vámjellegű akadályok és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megléte,

E.  mivel a feltörekvő országok jelentősen növelik a kutatással és fejlesztéssel, valamint a tudomány és technika területeivel kapcsolatos beruházásaik mértékét, ami felveti a kérdést, hogy a mai tudás- és innovációközpontú, versenyszellemű világban fenntartható-e az EU politikája,

F.  mivel az éghajlatváltozás leküzdésére irányuló erőfeszítések csak nemzetközi szinten valósulhatnak meg,

G.  mivel a diverzifikáció, a fenntarthatóság és a szolidaritás elvén alapuló energiára vonatkozó közös európai külpolitika a teljes EU energiaellátásának biztonságát hivatott fokozni, és megerősíti az EU mint globális szereplő hitelességét,

• 1.úgy véli, hogy az EU külső versenyképessége elengedhetetlen a növekedéssel és foglalkoztatással kapcsolatos lisszaboni stratégia célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából,
• 2.üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy megerősítse a lisszaboni stratégia külső dimenziójára vonatkozó uniós fellépést, és úgy véli, hogy az Európai Uniónak nagy a felelőssége a közös külső gazdaságpolitikai eszközök kialakításában az EU egységes piaca által kifejtett külső hatás megfelelő kezelése érdekében,
• 3.emlékeztet arra, hogy a legtöbb ágazatban az EU ma már a világ egyik legnyitottabb gazdasága, és nagymértékben hozzájárul a globális kereskedelem jelentős fejlődéséhez, amelynek egyúttal számos előnyét élvezi,
• 4.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós polgárok gyakran egyenlőségjelet tesznek a globalizáció és az európai termelés csökkenése, illetve a munkahelyek megszűnése közé; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak jobb tájékoztatást a globalizáció valamennyi vonatkozásáról és egy olyan uniós szintű politika szükségességéről, amely szembenéz a globalizált gazdaság kihívásaival,
• 5.ismételten sürgeti egy olyan, reformok végrehajtására irányuló uniós stratégia kidolgozását, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy lépést tartson a globalizációval annak érdekében, hogy a gyorsan változó világgazdaságban megőrizze pozícióját, és erőteljesen növelje a termelést és a foglalkoztatottságot;
• 6.hangsúlyozza a teljes mértékben működőképes egységes piac döntő fontosságát az EU globális versenyképességének megszilárdítása szempontjából;
• 7.felhívja a figyelmet a közbeszerzések kiírásában rejlő hatalmas lehetőségre, amely új termékek és szolgáltatások előmozdítója lehet; ösztönzi a Bizottságot, hogy minél előbb nyújtson iránymutatást az innovatív közbeszerzési módszerekkel kapcsolatban;
• 8.úgy véli, hogy a transzatlanti belső piac megfelelő eszköz lenne az uniós kereskedelmi védelmi eszközök hatékonyságának, a fenntartható versenyképességnek és innovációnak a biztosítására; ismételten egy új EU–USA partnerségi megállapodás megkötésére szólít fel, amelynek célja a még fennálló kereskedelmi és befektetési akadályok elhárítása vagy jelentős csökkentése;
• 9.felhívja a Bizottságot, hogy a belső politikák kidolgozásakor módszeresen értékelje és vegye figyelembe az Európai Unió fő partnerei (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India, Brazília és Japán) által folytatott hasonló politikákat az Európai Unió versenyképességének javítása és a globális kereskedelem akadályainak elhárítása céljából;
• 10.hangsúlyozza, hogy a versenyképesség javítására irányuló politikai kezdeményezések nem gyengíthetik az európai normákat; emlékeztet a külső partnerekkel folytatandó építő jellegű és kiegyensúlyozott párbeszéd fontosságára, hogy befolyásolni lehessen a nemzetközi normák kidolgozását;
• 11.támogatja a lisszaboni stratégia célkitűzéseit, amelyek értelmében a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások növelésével kibontakoztatható az EU-ban rejlő potenciál az innováció és a kreativitás terén; emlékeztet arra, hogy az Európai Uniónak jobban össze kell hangolnia a kutatás, az innováció és az oktatás terén tett erőfeszítéseket, támogatnia kell a köz- és a magánszféra közötti, kutatást és fejlesztést ösztönző partnerségeket, továbbá meg kell könnyítenie a kis- és középvállalkozások hozzáférését az új ismeretekhez;
• 12.egyetért az Európai Kutatási Térség (EKT), mint az európai tudásalapú társadalom sarokkövének céljaival az EU és polgárainak gazdasági, szociális és környezetvédelmi törekvéseinek megvalósítása során, de bizakodva várja az EKT mélyítését és kiszélesítését annak érdekében, hogy az maradéktalanul hozzájáruljon a megújított lisszaboni stratégiához;
• 13.üdvözli a KKV-kal folytatandó bizottsági konzultációra irányuló javaslatot, valamint az európai kisvállalkozási törvény azt követő kidolgozását; támogatja egy konkrét kezdeményezés ötletét, amelynek célja a KKV-k a munkahelyteremtés fő motorjai ként betöltött szerepük további erősítése; megjegyzi, hogy a magas növekedési potenciállal rendelkező innovatív KKV-k ösztönzésére irányuló konkrét intézkedéseknek katalizátor hatása lesz egy versenyképes tudásalapú gazdaságra,
• 14.hangsúlyozza egy uniós szinten összehangolt foglalkoztatási politika fontosságát, különösen a bevándorlás tekintetében (kék kártya); hangsúlyozza, hogy egy rugalmas munkaerőpiac és az életen át tartó tanulás az EU versenyképessége javításának lényegi elemei,
• 15.hiteles uniós külpolitikára szólít fel az energia terén, amely hatékony eszköz az EU energiafüggésének leküzdésére, az ellátás elviselhető és előre jelezhető árakon való biztosítása, az energiaforrások és a szállítók diverzifikálása, a fenntarthatóság célkitűzéseinek biztosítása, valamint valamennyi uniós tagállam hosszú távú érdekének garantálása érdekében; megismétli, hogy a lisszaboni stratégia céljait csak egy közös energiapolitika létrehozására irányuló további erőfeszítések révén lehet maradéktalanul megvalósítani,
• 16.elismeri, hogy csak egy nemzetközi szintű fenntartható, környezetbarát stratégia képes hatékonyan leküzdeni az éghajlatváltozás kihívásait; felhívja a Bizottságot, hogy szorgalmazzon erőteljes nemzetközi konszenzust, amely a fejlődő országok számára kialakított kötelező érvényű célokkal dolgozó ENSZ-keretrendszerhez vezet,
• 17.aláhúzza, hogy a fenntartható fejlődésre és az éghajlatváltozásra irányuló uniós stratégiáknak megfelelő támogatást, illetve technológiai kutatást és fejlesztést kell nyújtani,
• 18.támogatja az EKB függetlenségét a monetáris politika meghatározása és a globális pénzpiacok ingadozásainak kezelése tekintetében; hangsúlyozza, hogy az euró árfolyamának felértékelése a harmadik országokban tapasztalható hatalmas egyensúlytalanságok, illetve az EU-ban érzékelhető visszafogott kereslet eredménye, ami növeli az uniós cégekre nehezedő versenyképességi nyomást, és meghatározza az EU hatékony gazdaságpolitikán, nemzetközi megállapodásokon és együtműködésen keresztül adandó válaszának szükségességét,
• 19.az a véleménye, hogy a pénzpiacok átláthatósága, a versenyszabályok hatékonysága, valamint a megfelelő szabályozás és felügyelet továbbra is kulcsfontosságú eleme a pénzpiacok globalizációjának és a fogyasztói jogok biztosítása szükségességének; felhívja ezért a Bizottságot, hogy a pénzpiaci kérdéseket foglalja bele a lisszaboni program keretében zajló, Európát átfogó egyes kezdeményezésekbe;
• 20.úgy véli, hogy a piacok működése, az értékesítés és a pénzügyi szolgáltatások fejlesztése a különböző, különösen az eurózónán belüli tagországok gazdasági reformjainak átfogóbb koordinációja révén, a gazdaság modernizációja pedig a technológiába történő beruházásainkra fordított erőfeszítéseink növelése útján érhető el, támogat egy olyan integrált gazdasági kormányzati megközelítést, amely az integráció hozzáadott értékén alapul,
• 21.úgy véli, hogy a globális szabályok és standardok fejlesztése lényeges annak érdekében, hogy megvalósulhasson a szabályozási konvergencia; ösztönzi a Bizottságot, hogy aktívan vegyen részt valamennyi nemzetközi ügynökség és szabályalkotó szerv munkájában, hogy nagyobb konzisztencia alakulhasson ki az EU, illetve az EU fő kereskedelmi partnereinek szabályai és gyakorlata között,
• 22.hangsúlyozza a multilaterális kereskedelmi szabályok fontosságát a WTO-n belül a fejlődő országok esetében is; felhívja a Bizottságot főként a feltörekvő gazdaságokkal kötendő kiegészítő bilaterális és regionális kereskedelmi megállapodásokkal való megerősítésre, valamint a tárgyalások lehető leggyorsabb folytatására; hangsúlyozza ebben az összefüggésben a szolgáltatások és beruházások kiterjedt liberalizációjának fontosságát,
• 23.üdvözli a Bizottság határozatát, miszerint felülvizsgálja a piacra jutási stratégiáját; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy biztosítsák a kölcsönösséget a piacra jutási feltételekben, továbbá, hogy legyen megfelelőség a megállapodás szerinti kereskedelmi szabályokkal,
• 24.ragaszkodik ahhoz, hogy a tárgyaló partnereknek tett uniós engedményeknek fejlesztési megfontolások által indokolt eseteket kivéve, meg kell egyezniük az érintett országok részéről tett engedményekkel,
• 25.aláhúzza, hogy az EU-nak meg kell győznie a feltörekvő gazdaságokat, köztük Kínát, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogokat, a szociális és gazdasági szabályokat, illetve, hogy garantálják azok végrehajtását; hangsúlyozza, hogy az emberi jogok tiszteletben tartásának a globalizált világban a fenntartható gazdasági fejlődés szerves részének kell lennie,
• 26.úgy véli, hogy a kereskedelem további liberalizációjára irányuló törekvés még szükségesebbé teszi, hogy az EU továbbra is képes legyen megvédeni magát a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben; a kereskedelmi védelmi eszközöket az EU külső versenyképességi stratégiája nélkülözhetetlen összetevőinek tekinti;
• 27.hangsúlyozza a szabadalmak és a szellemi tulajdonjogok védelmének fontosságát az EU külső versenyképességének érdekében, illetve úgy véli, hogy az EU-nak ennek kapcsán határozottabb álláspontot kell elfoglalnia harmadik országokkal szemben,
• 28.úgy véli, hogy az EU-nak és annak kereskedelmi partnereinek szintén fokozatosan nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a minimális környezetvédelmi szabványok nemzetközi elismerésére, amelyek valamennyi partner között egyenlő feltételeket biztosítanak,
• 29.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamoknak.