Állásfoglalásra irányuló indítvány - B6-0446/2007Állásfoglalásra irányuló indítvány
B6-0446/2007

Állásfoglalásra irányuló indítvány

7.11.2007

a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Esko Seppänen, Gabriele Zimmer és André Brie
a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
az EU–Oroszország csúcstalálkozóról

Eljárás : 2007/2626(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B6-0446/2007
Előterjesztett szövegek :
B6-0446/2007
Viták :
Elfogadott szövegek :

B6‑0446/2007

az Európai Parlament állásfoglalása az EU–Oroszország csúcstalálkozóról

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció között létrejött partnerségi és együttműködési megállapodásra, amely 1997-ben lépett életbe és 2007-ben jár le,

–  tekintettel a 2007. október 26-án, Mafrában megrendezett EU–Oroszország csúcstalálkozó eredményeire,

–  tekintettel az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az EU és Oroszország közötti együttműködés és jószomszédi viszony rendkívül fontos egész Európa stabilitása, biztonsága és gazdasági jóléte szempontjából;

B.  mivel az EU és Oroszország között stabil kereskedelmi kapcsolat áll fenn, amely az EU bővítése nyomán még szorosabb lett; mivel az EU-nak és Oroszországnak objektív érdekei fűződnek az energia ágazat terén való kölcsönösen előnyös együttműködés megerősítéséhez; mivel az EU támogatta Oroszország WTO-tagságát;

C.  mivel a kapcsolatok fejlődését hosszú ideig a csecsenföldi helyzet és egyéb, olyan ellentmondásos ügyek árnyékolták be, mint a közös szomszédos országok, a tervezett rakétaelhárító-rendszer, az energiaellátás terén létesült kapcsolatok, a húskereskedelem, valamint az emberi és demokratikus jogok; mivel a csúcstalálkozó nem hozott jelentős áttörést ezeken a területeken;

D.  mivel az EU számára továbbra is egyre aggasztóbb az oroszországi demokrácia gyengülése és a hatalom koncentrációja;

E.  mivel az EU és Oroszország közt folytatott emberi jogi párbeszéd nem járult hozzá közös álláspont kialakításához az emberi és demokratikus jogok fogalmával kapcsolatban;

F.  mivel az USA terve, hogy rakétaelhárító rendszert épít, amelynek részeit Lengyelországba és a Cseh Köztársaságba telepítené, új feszültségeket és bizalmatlanságot teremtett az EU és Oroszország közötti kapcsolatokban; mivel Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország a továbbiakban nem tartja magát az Atomsorompó Egyezményről és az Európában állomásozó hagyományos haderők csökkentéséről szóló 1990. évi szerződésben foglaltakhoz, és új rakétatesztet hajtott végre;

G.  mivel a csúcstalálkozó ismét nem tudta megteremteni az EU és az Orosz Föderáció közötti, új partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások megkezdésének lehetőségét;

1.  újra hangsúlyozza azt a meggyőződését, hogy a stratégiai együttműködés kialakítása szempontjából Oroszország továbbra is fontos partner, amelynek nemcsak gazdasági és kereskedelmi érdekei esnek egybe az Európai Unióéival, hanem a nemzetközi porondon és a közös szomszédságban folytatott szoros együttműködés célkitűzése is;

2.  sajnálattal veszi tudomásul a stratégiai partnerségről szóló tárgyalások későbbi időpontban történő elindítását; felhívja az orosz kormányt, hogy az Európai Unióval együttműködésben teremtse meg a tárgyalások mihamarabbi megkezdésének lehetőségét; ösztönzi a portugál elnökséget, hogy továbbra is tegyen erőfeszítéseket az új megállapodásra vonatkozó tárgyalási mandátum mielőbbi elfogadására és a tárgyalások további késedelem nélküli megkezdésére; felhívja a tagállamokat a konstruktív együttműködésre;

3.  ismét hangot ad azon véleményének, hogy az EU és Oroszország közötti kapcsolat alapelvének az emberi jogok és a demokratikus értékek védelmének kell lennie; ösztönzi a Bizottságot annak biztosítására, hogy ezek az értékek ne szoruljanak háttérbe az EU és Oroszország közötti tárgyalási csomagban;

4.  hangsúlyozza, hogy a csecsenföldi helyzet továbbra is akadályozza és késlelteti az EU és Oroszország közötti kapcsolatok fejlődését; megismétli a Csecsenfölddel kapcsolatos orosz politikával szembeni komoly kifogásait, és ismételten elítéli az emberi jogok többszörös megsértését Csecsenföldön; felszólítja az Orosz Föderációt, hogy haladéktalanul tegyen konkrét lépéseket annak érdekében, hogy megszűnjenek a kínzások és egyéb bántalmazások, az önkényes letartóztatások és az „eltűnések” a Csecsen Köztársaságban, és foglalkozzon az ilyen visszaélésekkel kapcsolatos büntetlenség kérdésével;

5.  aggodalmának ad hangot a demokratikus szabadságok korlátozása miatt a Duma 2007. decemberi választását és a 2008. márciusi elnökválasztást megelőző időszakban; felszólítja az orosz hatóságokat, hogy garantálják a szabad és tisztességes eljárást mindkét választás esetében annak biztosítása érdekében, hogy az ellenzéki pártoknak lehetőségük legyen az e választásokon való részvételre és versenyképes választási kampány folytatására, és eközben teljes mértékben tartsák tiszteletben a szólásszabadság elvét; hangsúlyozza, hogy a média szabadsága kulcsfontosságú szerepet játszik majd abban, hogy a választásokat szabadnak és tisztességesnek ítélik-e meg;

6.  mélységes sajnálatát fejezi ki a Központi Választási Bizottság azon döntésével kapcsolatban, amely szűkíti az EBESZ választási megfigyelő küldöttségének jogköreit; attól tart, hogy ezek a korlátozások súlyosan szűkítik majd az EBESZ átfogó, választási megfigyelői küldetésekre vonatkozó szabványmódszerei szerinti, valóban hasznos megfigyelő missziója végrehajtásának lehetőségeit, ami az egyéb országokban folytatott választási megfigyelésre nézve negatív precedenssel szolgálhat; megismétli, hogy az EU a parlamenti választások megfigyelésében is részt kíván venni;

7.  üdvözli az első, kultúrával foglalkozó Állandó Partnerség Tanácsának megrendezését; hangsúlyozza az emberek közötti közvetlen kapcsolatok fontosságát; tudomásul veszi, hogy a közelmúltban az EU és Oroszország között megkötött vízumkönnyítési megállapodás bizonyos mértékben hozzájárult az ezen a területen fennálló problémák leküzdéséhez, de hangsúlyozza, hogy az egyetlen előre meghatározott kategóriába sem sorolható, átlagos, jóhiszemű utazókat is magában foglaló, még ambiciózusabb vízumkönnyítés, hosszú távon pedig teljes liberalizáció szükséges;

8.  felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy kettőzzék meg erőfeszítéseiket az EU és Oroszország közötti határ átlépése kapcsán jelentkező problémák megoldására, és indítsanak konkrét projekteket, továbbá teljes mértékben aknázzák ki az új szomszédsági és partnerségi eszközt, illetve a határokon átnyúló együttműködésre szánt Interreg alapokat;

9.  aláhúzza az energia terén való együttműködés stratégiai fontosságát és az EU és Oroszország közötti energiakapcsolatok előmozdításának szükségességét; hangsúlyozza, hogy az e területen folytatandó további együttműködés alapját a kölcsönös egymásrautaltságnak és az átláthatóságnak, valamint a piachoz való hozzáférés, az infrastruktúra és a befektetések tekintetében a kölcsönösségnek kell képeznie az oligopolisztikus piaci struktúrák elkerülése és az Európai Unió energiaellátásának diverzifikálása érdekében;

10.  mindkét felet felszólítja, hogy találjanak a WTO szabályaival összhangban lévő megoldást a faexport vámjának problémájára;

11.  hangsúlyozza kölcsönös érdekeltségüket a termelés, a forgalmazás, a szállítás és a hatékony energiafelhasználás fenntarthatóságában, folyamatosságában és megbízhatóságában; ebben az összefüggésben üdvözli a befektetésre vonatkozó párbeszéd elindítását, és az energiaválságok korai előrejelző mechanizmusának felállítását;

12.  úgy véli, hogy az energiáról szóló párbeszéd során nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az energiahatékonyság kérdésére; felhívja a figyelmet a fejlett energiatechnológiákkal kapcsolatos információcserére; felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze az EU és Oroszország közötti együttműködést ezeken a területeken;

13.  felszólítja Oroszországot és az EU tagállamait a Kiotói Jegyzőkönyvben előírt célok elérésére, és ragaszkodik e tekintetben ahhoz, hogy a fejlett országok tekintsék felelősségüknek, hogy kezdeményezőként lépjenek fel a kibocsátások csökkentése terén; úgy véli, hogy a Kiotói Jegyzőkönyvet illetően Oroszország központi szereplő, és felszólítja Oroszországot, hogy játsszon aktív szerepet a Baliban tartandó éghajlatváltozási konferencián, továbbá adja hozzájárulását egy nagyratörő, a 2012 utáni időszakra kialakítandó nemzetközi éghajlatváltozási megállapodás kereteinek kialakításához szükséges tárgyalási megbízáshoz, amely összhangban áll azzal a céllal, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyítva a felmelegedést +2 Celsius-fokra kell csökkenteni;

14.  üdvözli az egyes acéltermékek kereskedelmére vonatkozó, EU – Oroszország megállapodás megkötését;

15.  tudomásul veszi az EU és Oroszország közötti különbségeket a szomszédsági politika tekintetében; visszautasítja a befolyási övezetek kialakítására irányuló külpolitikákat; hangsúlyozza, hogy teljes mértékben tiszteletben kell tartani minden állam szuverenitását és területi integritását; felhívja az EU-t és Oroszországot, hogy működjenek együtt konstruktívan a közös szomszédságukban rögzült konfliktusok megoldása érdekében, különösen a Dnyeszteren túli régió vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy Koszovó problémáját a nemzetközi jog alapján kell megoldani, és visszautasítja az egyoldalú akciókat;

16.  mélységes aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy Európában új fegyverkezési versenyt indulhat, különösen az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszerek EU-tagállamok területére való telepítésére vonatkozó terveinek következtében; felszólítja az Egyesült Államokat, hogy vonja vissza ezeket a terveket, amelyek aggodalmat keltettek az európai közvéleményben; felszólítja a Cseh Köztársaság és Lengyelország kormányát és parlamentjét, hogy ne engedjenek be rakétaelhárító rendszereket területükre;

17.  ragaszkodik valamennyi, a fegyverzetellenőrzésről és leszerelésről szóló hatályos megállapodás szigorú végrehajtásához; felszólít a biztonságról, a fegyverzetellenőrzésről és a leszerelésről szóló, EBESZ-en és a leszerelési konferencián belüli politikai párbeszéd újraindítására annak érdekében, hogy Európában végleg befejeződjön a fegyverkezési verseny, megállapodás szülessen a fegyverek további csökkentésére vonatkozóan, és létrejöjjön az atomfegyverektől mentes Európa;

18.  emlékeztet arra, hogy a globális problémák többoldalú megoldása érdekében az EU-nak és Oroszországnak együtt kellene működnie; felszólítja az EU-t és Oroszországot, hogy működjenek együtt az iráni nukleáris politikával kapcsolatos problémák békés megoldása érdekében;

19.  felszólítja az EU-t és Oroszországot, hogy a Kvartett tagjaként aktívan járuljanak hozzá a közel-keleti konfliktus megoldásához annak biztosítása révén, hogy a közelgő konferencia napirendjén szerepeljen a végleges jogállás kérdése, és tűzze ki célul egy átfogó, regionális, az ENSZ határozatain és az arab békekezdeményezésen alapuló békemegállapodás elérését;

20.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak tagállamok és az Orosz Föderáció kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Európa Tanácsnak.