ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
11.12.2007
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Hannes Swoboda és Pasqualina Napoletano
a PSE képviselőcsoportja nevében
az EU–Kína csúcstalálkozóról – az EU és Kína között folyó emberi jogi párbeszéd
B6‑0543/2007
Az Európai Parlament állásfoglalása az EU–Kína csúcstalálkozóról – az EU és Kína között folyó emberi jogi párbeszéd
Az Európai Parlament,
– tekintetettel a 2007. november 28-án Pekingben megtartott 10. EU–Kína csúcstalálkozóra és az ez alkalomból elfogadott közös nyilatkozatra,
– tekintettel a 2007 júniusában Pekingben és Tibetben, illetve 2007 szeptemberében Strasbourgban Kínával folytatott két közelmúltbeli parlamentközi ülésre;
– tekintettel a Kínával kapcsolatos közelmúltbeli állásfoglalásaira és különösen az EU–Kína kapcsolatokról szóló, 2006. szeptember 7-i állásfoglalására,
– tekintettel az EU és Kína közötti emberi jogi párbeszéd 2007. október 17-én Pekingben és 2007. május 15–16-án Berlinben tartott fordulóira,
– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az EU és Kína közötti kapcsolatok szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír az EU–Kína stratégiai partnerség, és mivel a valódi partnerségnek közös értékekre kell épülnie;
B. mivel az EU és Kína közötti kapcsolat alapját a demokratikus értékeknek, a hitelességnek, a stabilitásnak és a felelősségvállalásnak kellene képeznie,
C. mivel az egy Kína elv elfogadása erősíti a tajvani kérdés konstruktív párbeszéd révén történő békés megoldásának tiszteletben tartását;
D. mivel az EU Kínával fenntartott kapcsolatának megerősítése alapvető fontossággal bír az olyan globális kihívásokkal történő szembenézés tekintetében, mint az éghajlatváltozás, a biztonsági kérdések és a fegyverek terjedésének megakadályozása;
E. mivel az EU és Kína közötti „ágazati együttműködés” sokat fejlődött az elmúlt évek során;
F. mivel az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági együttműködés előfeltétele a WTO szabályain alapuló kölcsönös piaci hozzáférés, különös tekintettel a termékek biztonságosságára és a szellemi tulajdonjogokra,
1. üdvözli a 10. EU–Kína csúcstalálkozó közös nyilatkozatát, amelyben mindkét fél megerősíti elkötelezettségét a globális kihívásokkal való szembenézésére irányuló, átfogó stratégiai partnerség kialakítása iránt;
2. hangsúlyozza az EU és Kína közötti kapcsolatok teljes spektrumát, így a politikai témákban folytatott megerősített együttműködést is felölelő partnerségi és együttműködési megállapodásról folyó tárgyalások fontosságát;
3. felszólít a Kínával és más feltörekvő országokkal folytatott párbeszéd élénkítésére annak érdekében, hogy , méltányos és átlátható szabályokon alapuló stabil és kiszámítható globális energiapiac jöhessen létre, amelynek célja hogy együttes erőfeszítéseket tegyen a globális felmelegedés elleni küzdelemben és a fenntartható fejlődés előmozdítására;
4. úgy véli, hogy az európai termékek és márkák kínai ipar általi hamisítása és az ezekkel való kalózkodás súlyosan sérti a nemzetközi kereskedelmi szabályokat, és arra ösztönzi a kínai hatóságokat, hogy jelentősen javítsák a szellemi tulajdonjogok védelmét, valamint felszólítja Kínát, hogy tartsa tiszteletben a szellemi tulajdonjog védelmére vonatkozó hatályos jogszabályokat;
5. hangsúlyozza, hogy az emberi jogok terén konkrét előrelépés szükséges az EU és Kína közötti kapcsolatokat vezérlő kölcsönös tisztelet és egyenlőség elvei alapján;
6. hangsúlyozza, hogy nagy jelentőséget tulajdonít az EU és Kína között folyó emberi jogi párbeszédnek, beleértve a párbeszédhez kapcsolódó jogi szemináriumot is; úgy véli, hogy az EU és Kína között folyó politikai és emberi jogi párbeszédben részt vevő valamennyi fél számára értékes erőforrást jelent a nem kormányzati szervezetek és más civil szereplők képviselete, amit éppen ezért ösztönözni kell;
7. úgy véli, hogy a Kínával folytatott párbeszéd több fordulóján megtárgyalt témákat, például a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának ratifikálása, a bűnügyi igazságszolgáltatási rendszer reformja – ideértve a halálbüntetés és a munkával történő átnevelés kérdését – a véleménynyilvánítás szabadsága, különösen az interneten, a sajtószabadság, az információ szabadsága, a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság, a tibeti kisebbségek helyzete, a Tienanmen-téri eseményeket követően letartóztatott személyek szabadon bocsátása, a munkavállalók jogai és más jogok, a párbeszéd során továbbra is fel kell vetni, különös tekintettel a korábbi párbeszédek és jogi szemináriumok eredményeként a két fél által kölcsönösen elfogadott ajánlások megvalósítása tekintetében; e célból felkéri a Tanácsot, hogy fontolja meg a párbeszéd időtartamának meghosszabbítását, és engedjen több időt a felmerült kérdések megvitatására;
8. kéri, hogy Kína mielőbb ratifikálja a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát;
9. felszólítja Kínát az ENSZ emberi jogi mechanizmusaival való együttműködésre, valamint a vonatkozó nemzetközi emberi jogi eszközökben meghatározott nemzetközi emberi jogi normák, többek között a kisebbségek jogai tiszteletben tartására;
10. üdvözli az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának az emberi jogi kérdések hiteles, objektív és nem kirekesztő megválaszolására irányuló feladata támogatására vállalt kötelezettséget, illetve kéri az ENSZ rendszerén belüli együttműködés megerősítését;
11. felhívja Kínát és az EU-t, hogy növeljék az emberi jogok védelméről és előmozdításáról szóló, kétirányú információ- és stratégiacsere lehetőségeit; úgy véli, hogy a kínai népnek egyre nagyobb a demokrácia és az emberi jogok iránti igénye, és hangsúlyozza, hogy bár egyes területeken történt előrelépés, nem lehet pontosan felmérni, hogy az EU-Kína emberi jogi párbeszéd milyen szerepet játszott az elért változásokban; hangsúlyozza, hogy az eredményorientáltság növelése érdekében a párbeszéd új keretbe foglalására van szükség;
12. javasolja, hogy az emberi jogi párbeszédet a Kína és Európa közötti kapcsolat szerves részeként kezeljék, és helyezzék az EU Kínával folytatott politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak szélesebb keretébe, ideértve az olyan új területeket is, amelyeken globális felelősségvállalásra és együttműködésre van szükség, ilyen például az energia és az éghajlatváltozás ellen folytatott küzdelem terén megvalósult együttműködés;
13. e tekintetben felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a jövőbeni partnerségi és együttműködési megállapodás véglegesítése előtt végezzék el az emberi jogi helyzet átfogó értékelését;
14. utasítja elnökét hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányának és parlamentjének, a csatlakozó és tagjelölt országoknak, a Kínai Népköztársaságnak és a Kínai Nemzeti Népi Kongresszusnak.