Eljárás : 2008/2502(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B6-0055/2008

Előterjesztett szövegek :

B6-0055/2008

Viták :

PV 30/01/2008 - 7

Szavazatok :

PV 31/01/2008 - 8.12
CRE 31/01/2008 - 8.12

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0035

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 112kWORD 69k
23.1.2008
PE401.036v01-00
 
B6‑0055/2008
a B6‑0389/2007, B6‑0003/2008, B6‑0004/2008 és B6‑0005/2008 számú szóbeli választ igénylő kérdésekhez
az eljárási szabályzat 108. cikkének (5) bekezdése alapján
előterjesztette: Giusto Catania, Vittorio Agnoletto, Mary Lou McDonald és Dimitrios Papadimoulis
a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
az európai roma stratégiáról

az Európai Parlament állásfoglalása az európai roma stratégiáról 
B6‑0055/2008

Az Európai Parlament,

– tekintettel az EK-Szerződés 13. cikkére, amely alapján az Európai Közösség megfelelő intézkedéseket hozhat annak érdekében, hogy fellépjen a faji vagy etnikai alapú megkülönböztetés ellen,

– tekintettel az Európai Parlament 2005. január 27-i, a Holokausztról, antiszemitizmusról és rasszizmusról szóló állásfoglalására,

– tekintettel az Európai Parlament a romák európai unióbeli helyzetéről szóló, 2005. április 28-i állásfoglalására,

– tekintettel az Európai Parlament a roma nők európai unióbeli helyzetéről szóló, 2006. június 1-jei állásfoglalására,

– tekintettel az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv alkalmazásáról szóló 2007. november 14-i állásfoglalására,

– tekintettel az Európai Parlamentnek a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslatra vonatkozó, 2007. november 29-i jogalkotási állásfoglalására,

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 7., 6., 7. és 29. cikkére, valamint az EK-Szerződés 13. cikkére, melyben az EU és a tagállamok elkötelezik magukat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmére, valamint arra, hogy európai eszközöket biztosítanak a rasszizmus, az idegengyűlölet és a hátrányos megkülönböztetés elleni harchoz, és tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és az Alapjogi Ügynökség alapokmányára,

– tekintettel a rasszista és etnikai alapú hátrányos megkülönböztetést tiltó nemzetközi egyezményekre, és nevezetesen a faji diszkrimináció valamennyi formájának felszámolásáról szóló nemzetközi egyezményre, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre (ECHR), amely egyezményeket valamennyi tagállam aláírt,

– tekintettel a személyek közötti, faji-vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000/43/EK tanácsi irányelvre, a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelvre, valamint a rasszizmus és az idegengyűlölet leküzdéséről szóló kerethatározatra,

– tekintettel a „Rasszizmus és idegengyűlölet az EU tagállamaiban 2007-ben” című, az Alapjogi Ügynökség által közzétett jelentésre,

– tekintettel a romákat érintő politikai és finanszírozási kérdések hatékonyságának növelése céljából az elmúlt években létrehozott „romák bevonása évtizedére” és a Roma Oktatási Alapra, amelyek jelenleg a tagállamokra – köztük számos új tagállamra –, tagjelölt országokra és olyan országokra koncentrálják tevékenységeiket, amelyekben az uniós intézmények meghatározó jelenléttel bírnak,

– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az EK-Szerződés 13. cikke a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formáját tiltja, különös tekintettel a „faji” vagy „etnikai” származáson, a valláson vagy más meggyőződésen alapuló diszkriminációra,

B.  mivel az Európai Unióban élő romákat faji alapú megkülönböztetés és sok esetben súlyos strukturális diszkrimináció, szegénység, valamint társadalmi kirekesztés sújtja,

C.  elismerve, hogy a legtöbb tagállamban és tagjelölt országban a romákkal szemben az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás terén meglévő faji megkülönböztetés elleni küzdelemben nem történt előrelépés,

D.  mivel a megkülönböztetést az oktatás területén továbbra is számos tagállamban tolerálják, és elismerve azt, hogy a romák oktatáshoz és tudományos tevékenységhez való hozzáférésének javítása elengedhetetlen a roma közösségek általános kilátásainak javulásához; mivel a roma lakosság nagy részének oktatáshoz való hozzáférése korlátozott, a kulturális szabadsághoz és tudományos fejlődéshez való joguk pedig veszélynek van kitéve,

E.  mivel a roma kisebbség nap mint nap hátrányos megkülönböztetéssel néz szembe a munkaerőpiacon, munkához való joguk pedig nincs maradéktalanul tiszteletben tartva,

F.  mivel a roma lakosság nagy részét szegénység és társadalmi kirekesztés sújtja, és néhány tagállamban jelentős mértékben csökkennek a számukra biztosított társadalombiztosítási juttatások,

G.  mivel az EU-nak számos olyan mechanizmus és eszköz áll rendelkezésére, így például a társadalmi integráció vagy a regionális és foglalkoztatási politikák, amelyeket arra lehetne használni, hogy javuljon a romák magas színvonalú oktatáshoz, munkavállaláshoz, lakhatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése,

H.  elismerve, hogy a roma közösségek társadalmi integrációja továbbra is elérendő cél, és hogy megfelelő uniós eszközöket kell kidolgozni annak érdekében, hogy hathatós és látható változás történjen ezen a területen,

I.  mély sajnálatát kifejezve amiatt, hogy az Európai Unió roma lakossága az uniós állampolgárként őket megillető alapvető jogok, úgymint a szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jog gyakorlása közben gyakran néz szembe faji megkülönböztetéssel,

J.  elismerve a romák politikai életben való hatékony részvételének szükségességét, különösen az olyan döntések tekintetében, amelyek kihatnak a roma közösségek életére és jólétére,

K.  kiemelve különösen számos roma egyén szélsőséges helyzetét az új tagállamokban, illetve az új tagállamokból a régebbi tagállamokba érkező roma migránsok kritikus mértékű sérülékenységét,

K.  mivel Koszovó továbbra sem biztonságos a nem albán népcsoportok számára, beleértve a romákat, és néhány tagállam arra kényszerít menekülteket, hogy visszatérjenek oda, annak ellenére, hogy a visszatérés feltételei nem biztosítottak,

1.  Üdvözli az Európai Tanács 2007. december 14-i következtetéseit, amely „tudatában a romák unióbeli nagyon egyedi helyzetének, felkéri a tagállamokat és az Uniót, hogy minden eszközt vegyenek igénybe társadalmi befogadásuk javításához” és „felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a már meglévő szakpolitikákat és eszközöket, és 2008. június vége előtt számoljon be a Tanácsnak az elért eredményekről”;

2.  Határozottan elítéli a romákkal szemben egyes kulcsterületeken – például az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügyi ellátáshoz és a lakhatáshoz való hozzáférés terén – számos uniós tagországban és tagjelölt országban tapasztalható minden fajta szisztematikus megkülönböztetést; hangsúlyozza, hogy a romák elleni megkülönböztetés felszámolását célzó valamennyi intézkedést az érintett roma közösségek lehető legközvetlenebb részvételével kell megtervezni, végrehajtani és értékelni;

3.  megerősíti az EU szerepének fontosságát a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni harcban, amely gyakran strukturális, ezért átfogó, uniós szintű megközelítést igényel, annak elismerése mellett, hogy a romák védelméhez, ösztönzéséhez és kedvező helyzetbe hozásához szükséges politikai akaratot, időt és forrásokat elsősorban a tagállamok nemzeti kormányainak kell biztosítaniuk;

4.  sürgeti az Európai Bizottságot egy olyan, a romák társadalmi bevonására vonatkozó európai keretstratégia kidolgozására, amelynek célja az uniós szintű politikai koherencia e téren való biztosítása;

5.  sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a hátrányos megkülönböztetés elleni jogi szabályozás megerősítésének lehetőségeit az oktatás területén, különös tekintettel a deszegregációra, és eredményeiről ezen állásfoglalás időpontjától számított egy naptári éven belül számoljon be a Parlamentnek;

6.  felszólítja a kormányokat, hogy tegyenek intézkedéseket a roma oktatók és pedagógus asszisztensek számának növelése, és annak biztosítása érdekében, hogy az oktatásban használatos szövegek tartalmazzanak a roma történelemről és kultúráról szóló anyagokat is, különösen a jelentős roma lakossággal rendelkező régiókban és helységekben;

7.  felszólítja a tagállamokat és tagjelölt országokat, hogy garantálják a roma kisebbségek munkához való jogát, a munkaerőpiachoz való, egyenlő és megfelelő feltételeken alapuló hozzáférését, valamint a megfelelő életszínvonalat biztosító társadalombiztosítási rendszer előnyeiből való részesedését;

8.  sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a romák munkaerőpiaci integrációját a képzés és átképzés céljára nyújtott pénzügyi támogatást; a munkaerőpiac ösztönzését; valamint a hátrányos megkülönböztetést tiltó jogszabályoknak a foglalkoztatás területén történő szigorú betartását is magába foglaló intézkedések révén;

9.  felszólítja a Tanácsot, a Bizottságot és tagállamokat, hogy támogassák a roma közösségek egészségügyi helyzetét javító, a rendszer egészére vonatkozó nemzeti programokat;

10.  felszólítja a tagállamokat, hogy az új uniós egészségügyi stratégiáról szóló tárgyalások során kezeljék prioritásként a romák egészségügyi ellátásának fejlesztését a tagállamokban, tagjelölt és lehetséges tagjelölt országokban; az Unió új egészségügyi stratégiájában alapvető prioritásként kell szerepelnie annak, hogy a romák számára megfelelő egészségügyi ellátást kell biztosítani, és ugyanolyan egészségügyi szolgáltatásokat, mint a többségi társadalom tagjai számára;

11.  sürgeti a tagállamokat, hogy haladéktalanul fejezzék be és megfelelően orvosolják (i) egyes roma közösségek szisztematikus kizárását az egészségügyi ellátásból, beleértve többek között az elszigetelt területeken élő közösségeket; (ii) az emberi jogokkal való komoly múltbeli vagy jelenlegi visszaéléseket az egészségügyi ellátás területén, beleértve az egészségügyi intézményekben meglévő faji szegregációt és a roma nők kényszerített sterilizációját;

12.  sürgeti a tagállamokat, hogy az integrált várospolitikáról szóló tárgyalások keretében foglalkozzanak a romák lakhatási körülményeinek javításával; a romák által lakott hátrányos térségek tekintetében átfogó, az oktatásra, a képzésre, az egészségügyi ellátásra, a foglalkoztatásra valamint a szabadidős tevékenységekre is kiterjedő fejlesztési tervekre van szükség; a megfelelő lakhatás biztosítása céljából áttelepítési intézkedésekre van szükség; a lakhatási politikát, különös tekintettel az áttelepítési intézkedésekre, az érintett roma közösségekkel konzultálva vagy együttműködve kell végrehajtani;

13.  kéri a tagállamokat, hogy vessenek véget a roma települések városi modernizációs programok ürügyével történő lerombolásának; efféle programokat kizárólag az érintett lakosság megfelelő figyelembevétele mellett szabad végrehajtani;

a családokat át kell telepíteni, és megfelelő lakhatást kell számukra biztosítani; az érintett családok tekintetében kártérítési programot kell bevezetni;

14.  üdvözli, hogy a vándorló romák számára az EU területén alapvető létesítményeket építettek, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy továbbra is ezen az úton haladjanak;

15  felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy munkacsoportot a romák társadalmi bevonására vonatkozó európai keretstratégia végrehajtásának koordinálására; a tagállamok közötti együttműködés fejlesztésére; a tagállamok közötti együttes fellépések koordinálására; valamint a romaügyek általános érvényesítésére minden vonatkozó területen;

16.  felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki közösségi cselekvési tervet a romák integrációjára, amelynek feladata lesz, hogy pénzügyi támogatást biztosítson a romák társadalmi bevonására vonatkozó európai keretstratégia végrehajtásához;

17.  felszólítja a tagállamokat, hogy dolgozzák ki saját nemzeti stratégiájukat a romák integrációjára – ha még nem rendelkeznének ilyennel –, illetve felszólítja valamennyi tagállamot, hogy biztosítsanak megfelelő intézményi keretet a nemzeti stratégiák végrehajtására, és megfelelő finanszírozást az intézmények és stratégiák számára;

18.  sürgeti a tagállamokat, hogy ne kényszerítsék vissza Koszovóba az onnan származó romákat, amíg a koszovói biztonsági helyzet ezt meg nem engedi; a koszovói roma menekülteket biztosítani kell a biztonságos hazatelepülésről; meg kell továbbá adni számukra a lehetőséget arra, hogy a fogadó országban maradjanak, ha ezt kívánják, illetve arra, hogy be tudjanak illeszkedni a fogadó ország társadalmába;

19.  sürgeti az EU Alapjogi Ügynökségét, hogy helyezze a romák integrációját és a romákkal szemben megnyilvánuló rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni küzdelmet munkaprogramja legfontosabb ügyei közé;

20.  sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy használják ki a létező kezdeményezéseket, így például a „A romák beilleszkedésének évtizede” elnevezésű programot és a Roma Oktatási Alapot erőfeszítései hatékonyságának e téren történő fokozására érdekében;

21.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és az Európa Tanácsnak.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat