ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
23.1.2008
az eljárási szabályzat 108. cikkének (5) bekezdése alapján
előterjesztette: Roberta Angelilli, Adam Bielan és Ewa Tomaszewska
az UEN képviselőcsoportja nevében
a romákkal kapcsolatos európai stratégiáról
B6‑0056/2008
Az Európai Parlament állásfoglalása a romákkal kapcsolatos európai stratégiáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az EK-Szerződés 13. cikkére, amely alapján az Európai Közösség megfelelő intézkedéseket hozhat annak érdekében, hogy fellépjen a faji vagy etnikai alapú megkülönböztetés ellen,
– tekintettel 2005. január 27-i, a Holokausztról, antiszemitizmusról és rasszizmusról szóló állásfoglalására[1],
– tekintettel a romák európai unióbeli helyzetéről szóló, 2005. április 28-i állásfoglalására[2],
– tekintettel a roma nők európai unióbeli helyzetéről szóló, 2006. június 1-i állásfoglalására[3],
– tekintettel az Európai Parlament 2007. november 29-i, a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslatról szóló jogalkotási állásfoglalására[4],
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 6., 7. és 29. cikkére, valamint az EK-Szerződés 13. cikkére, melyekben az EU és a tagállamok elkötelezik magukat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmére, valamint arra, hogy európai eszközöket biztosítanak a rasszizmus, az idegengyűlölet és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemhez, tekintettel továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartájára és az Alapjogi Ügynökség alapokmányára,
– tekintettel a rasszista és etnikai alapú hátrányos megkülönböztetést tiltó nemzetközi egyezményekre, és nevezetesen a faji diszkrimináció valamennyi formájának felszámolásáról szóló nemzetközi egyezményre, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre (ECHR), amely egyezményeket valamennyi tagállam aláírt,
– tekintettel a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000/43/EK tanácsi irányelvre[5], a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelvre[6], valamint a rasszizmus és az idegengyűlölet leküzdéséről szóló kerethatározatra[7],
– tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (5) bekezdésére,
A. mivel a romák a legnagyobb számú kisebbség Európában,
B. mivel el kell ismerni, hogy mind a tagállamokban, mind a tagjelölt országokban előrelépés történt a romák elleni hátrányos megkülönböztetés elleni harcban az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a munkavállaláshoz és lakhatáshoz való joguk tekintetében,
C. mivel a társadalmi kirekesztés, a kizsákmányolás és a bűnözés elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze az oktatás,
D. mivel a roma közösségek gyakorta keverednek főként emberkereskedelemmel és gyermekrabszolgasággal kapcsolatos bűnügyekbe,
E. mivel a munkavállaláshoz való joguk tekintetében a romák még mindig hátrányos megkülönböztetésben részesülnek,
F. mivel az EU-nak számos olyan mechanizmus és eszköz áll rendelkezésére, így például a társadalmi bevonás vagy a regionális és foglalkoztatási politikák, amelyeket arra lehetne használni, hogy javuljon a romák magas színvonalú oktatáshoz, munkavállaláshoz, lakhatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése,
G. mivel szankciókat kellene alkalmazni azon tagállamokkal szemben, amelyek megsértik különösen a munkavállaláshoz és a szakképzéshez való hozzáférés feltételeire vonatkozó, a 2000/43/EK irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezéseket,
H. mivel rá kell mutatni az új tagállamokban élő egyes roma egyének és közösségek szélsőséges helyzetére,
1. üdvözli az Európai Tanács 2007. december 14-i következtetéseit, amelyben „ismerve a romák nagyon sajátos helyzetét az egész Unióban, felkéri a tagállamokat és az Uniót, hogy minden eszközt vessenek be befogadásuk javítása érdekében”, valamint „felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a meglévő politikákat és eszközöket, és az elért eredményekről számoljon be a Tanácsnak legkésőbb 2008 júniusáig”,
2. elítéli a romákat, és egyéb, „cigánynak” tekintett személyeket érő hátrányos megkülönböztetés minden formáját;
3. hangsúlyozza, hogy a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés problémája átfogó, uniós szintű megközelítést igényel, annak elismerése mellett, hogy a kérdés kezeléséhez szükséges politikai akaratot, időt és forrásokat elsősorban a tagállamok nemzeti kormányainak kell biztosítaniuk;
4. sürgeti a Bizottságot egy olyan, a romák társadalmi bevonására vonatkozó európai keretstratégia kidolgozására, amelynek célja az uniós szintű politikai koherencia biztosítása a romák, és legfőképpen a roma gyermekek társadalmi bevonására tekintettel;
5. megismétli, hogy az uniós stratégia politikai céljai között szerepelnie kellene a magas színvonalú oktatáshoz való egyenlő hozzáférésnek; sürgeti a Bizottságot, hogy a tagállamokban támogassa a kiskorú romák kizsákmányolása, kéregetésre kényszerítése és iskolakerülése elleni küzdelem, illetve a roma gyermekeknek már igen fiatal kortól a normál oktatási rendszerbe történő integrációját támogató sajátos intézkedéseket;
6. felszólítja a Tanácsot, a Bizottságot és tagállamokat, hogy támogassák a roma közösségek egészségügyi helyzetét javító programokat, különösen a gyermekek oltási programjait;
7. sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a romák munkapiaci integrációját a hátrányos megkülönböztetést tiltó jogszabályoknak a foglalkoztatás területén történő szigorú betartását is magukban foglaló intézkedések révén;
8. sürgeti a tagállamokat, hogy fogadjanak el a szegénytelepek helyzetének javítására irányuló politikákat, és hozzanak létre az olyan táborok problémájának megoldását szolgáló pozitív törvényi kötelezettségeket, ahol nincs megfelelő higiénia, egyáltalán nem léteznek biztonsági normák, és ahol sok roma kisgyermek veszti élet otthoni balesetek, különösen éppen a biztonsági normák hiánya miatt keletkező tűzesetek alkalmával;
9. felszólítja a romákat, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogokat, különös tekintettel a nők és gyermekek jogaira, tartózkodjanak a kényszerházasságoktól, a hagyományos gyakorlatoktól és a kéregetésre kényszerítéstől;
10. felszólítja a tagállamokat, hogy könnyítsék meg az együttműködést, a közös cselekvések összehangolását és a helyes gyakorlatok cseréjét;
11. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és az Európa Tanácsnak.
- [1] Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0018.
- [2] Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0151.
- [3] Elfogadott szövegek, P6_TA (2006)0224.
- [4] Elfogadott szövegek, P6_TA-PROV(2007)0552.
- [5] HL L 180., 2000.7.19., 22. o.
- [6] HL L 303., 2000.2.12., 16. o.
- [7] HL C 75 E, 2002.3.26., 269. o.