Állásfoglalásra irányuló indítvány - B6-0132/2008Állásfoglalásra irányuló indítvány
B6-0132/2008
Európai Parlament

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

2.4.2008

a B6-0000/2007 számú szóbeli választ igénylő kérdéshez
az eljárási szabályzat 108. cikkének (5) bekezdése alapján
előterjesztette: Miroslav Ouzký, Antonios Trakatellis, Glenis Willmott, Georgs Andrejevs, Caroline Lucas, Adamos Adamou, Liam Aylward, Kathy Sinnott és Irena Belohorská
a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében
a rák elleni küzdelemről a kibővített Európai Unióban

Eljárás : 2008/2547(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B6-0132/2008
Előterjesztett szövegek :
B6-0132/2008
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

B6‑0132/2007

az Európai Parlament állásfoglalása a rák elleni küzdelemről a kibővített Európai Unióban

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Szerződés 152. cikkére,

–  tekintettel a Szerződés 163–173. cikkeire,

–  tekintettel az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési programra (2008–2013)[1],

–  tekintettel a Bizottság Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára 2008-2013 című fehér könyvére[2],

–  tekintettel az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjára (2007–2013)[3],

–  tekintettel a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2004. április 29-i 2004/37/EK tanácsi irányelvre[4],

–  tekintettel az Egészségügyi Világszervezet megbízásából készült a rákról, és különösen a vegyi anyagoknak kitett gyermekeket érintő egészségügyi kockázatokról szóló jelentéseire[5],

–  tekintettel a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről szóló 1901/2006/EK rendeletre[6],

–  tekintettel a rákszűrésről szóló 2003. december 2-i tanácsi ajánlásra[7],

–  Tekintettel az Európai környezetvédelmi és egészségügyi stratégia és az Európai környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési terv 2004–2010 című bizottsági közleményekre[8],

–  tekintettel a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos, 2007–2012 közötti közösségi stratégiáról szóló, 2008. január 15-i állásfoglalására,[9]

–  tekintettel a rák megfékezésére irányuló átfogó stratégia szükségességéről szóló, 2007. szeptember 27-én elfogadott írásbeli nyilatkozatára[10],

–  tekintettel a 2006. október 25-én elfogadott állásfoglalásra irányuló indítványára a mellrákról a kibővített Európai Unióban[11],

–  tekintettel a rák elleni közösségi cselekvési tervre[12],

–  tekintettel az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, a 2004/27/EK irányelvvel módosított 2001/83/EK irányelvre[13],

–  tekintettel a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének elfogadásáról szóló 2004. június 2-i tanácsi határozatra[14],

–  tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (5) bekezdésére,

A.  mivel a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) becslése szerint élete során minden három európai közül egynél diagnosztizálják a rákot, és minden négy európaiból egy rákban hal meg,

B.  mivel 2006-ban az EU-ban megközelítőleg 2,3 millió új rákos megbetegedést találtak, és több mint 1 millióan haltak meg rákban; mivel a legtöbben tüdő-, bél- és emlőrákban hunytak el,

C.  mivel a rákos megbetegedés kialakulását sok tényező több fázisban okozza, és ezért egy olyan új megelőzési paradigmára van szükség, amely egyenlő mértékben célozza meg az életviteli, foglalkozási és környezeti tényezőket,

D.  mivel a szakszervezetek legutóbbi felmérése szerint éves szinten a rákos halálesetek számának 8%-át a karcinogéneknek való munkahelyi kitettség okozza; mivel az ilyen jellegű kitettség megelőzhető lenne a rákkeltő anyagok kevésbé káros anyagokkal történő helyettesítésével; mivel a munkáltatóknak jogszabályi kötelezettsége a karcinogének helyettesítése, amennyiben ez lehetséges, azonban sajnálatosan ezen rendelkezések végrehajtása és betartása hiányos, ami teljességgel elfogadhatatlan,

E.  mivel az Unió öregedő népessége az egyik oka a rák okozta terhek Unió-szerte tapasztalható növekedésének,

F.  mivel a rákban elhunytak aránya magasabb az új tagállamokban, mint a régiekben,

G.  mivel Európában a legtöbb rákos megbetegedést követő ötéves túlélési arány tekintetében tapasztalható megdöbbentő és elfogadhatatlan eltéréseket részben azok a jelentős különbségek okozzák, amelyek a rák kezelésére alkalmas eszközök minőségében, a rákszűrésben, a bizonyítottan legjobb gyakorlatokra alapozott iránymutatásokban, a sugárterápiás berendezésekben, valamint az új rákellenes gyógyszerekhez való hozzáférés tekintetében állnak fenn,

H.  mivel az Európai Parlament rákellenes átfogó stratégia szükségességéről szóló írásbeli nyilatkozata sürgeti a Tanácsot és Bizottságot, hogy alakítsanak ki átfogó rákellenes stratégiát, amelynek négy alapvető tényezője van: a megelőzés, a korai felismerés, a diagnózis, valamint a kezelés, utánkövetés és palliatív kezelés,

I.  mivel a Bizottság rák elleni cselekvési tervében („Európa a rák ellen”, 1986–2002) megjelölt időszak során sok országban a rákhalandóságot tekintve kedvező tendenciák alakultak ki a rák több gyakori típusai esetében,

J.  mivel a WHO becslései szerint az össze rákos megbetegedés egyharmada megelőzhető lenne, és hosszú távon a megelőzés a rák visszaszorításának legköltséghatékonyabb stratégiája; továbbá mivel a rákos megbetegedések másik harmada gyógyítható lenne, ha időben diagnosztizálnák és megfelelő módon kezelnék,

K.  mivel a WHO a kristályos szilícium-dioxidot I. kategóriájú rákkeltő anyagnak nyilvánította és mivel az EU-ban 3,2 millió munkavállaló van kitéve ezen anyagnak munkaidejének legalább 75%-ában; mivel a tüdő- és hörgőrák miatti halálesetek 2,7%-a a kristályos szilícium-dioxidnak való munkahelyi kitettségnek tulajdonítható,

L.  mivel az OECD adatai szerint az OECD-országok egészségügyre fordított teljes költségvetésüknek átlagosan mindössze 3%-át költik megelőzésre, szemben az egészségügyi ápolásra és kezelésre költött 97%-kal; mivel ezt az aránytalanságot sürgősen ki kell igazítani, annál is inkább, mivel a rákos megbetegedések egy harmada megelőzhető,

3M.  mivel a becslések szerint az Európai Unióban az összes halálos kimenetelű rákos megbetegedés 25%-a összefüggésben van a dohányzással; mivel világszerte a tüdőrák miatti halálesetek 80–90%-át a dohányzás okozza,

N.  mivel a rák visszaszorítását célul kitűző megfelelően megtervezett, megfelelően irányított nemzeti program – függetlenül attól, hogy az adott ország lehetőségei mennyire korlátozottak – egyes esetekben akár 80%-kal csökkenti a rákos megbetegedések és halálozások számát és javítja a rákbetegek életminőségét,

O.  mivel a már meglévő hatékony, népességalapú, az európai iránymutatásoknak megfelelően működtetett szűrővizsgálati programok végrehajtása jelentősen javítja a rákszűrés, a diagnózis, a terápiás szolgáltatások minőségét és népesség általi hozzáférhetőségét, és így a rákos megbetegedések visszaszorítását is,

   mivel az uniós tagállamok rákos megbetegedéseiről szóló nemzeti nyilvántartás létfontosságú annak érdekében, hogy a rákkal kapcsolatban összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre,

Q.  mivel jelenleg az EU-n belül jelentős – és elfogadhatatlan – minőségi különbségek vannak a rákszűrés, a korai felismerés és az utókövetés terén, különösen az alkalmazott diagnosztikai eljárások és ezen eljárásoknak a tagállamok egészségpolitikájába történő integrációja tekintetében és mivel a szűrési programok elősegítik a korai felismerést, amely hozzájárul a betegség okozta terhek költséghatékony és mérhető csökkentéséhez,

R.  mivel az onkológiát nem minden tagállamban ismerik el orvosi szakterületként, és mivel biztosítani kell az orvosok folyamatos képzését,

S.  mivel a nagyközönség számára nem hozzáférhető az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökségnél (EMEA) található klinikai vizsgálatok európai adatbázisa (EudraCT), és mivel a betegek nehezen találják meg azt a helyet, ahol a betegségükkel kapcsolatos vizsgálatokat végzik,

T.  mivel a rákos megbetegedések összetettsége szükségessé teszi a rákbetegek kezelésében részt vevő nagyszámú és különböző egészségügyi szakember egymás közötti kiterjedt és jobb kommunikációját; mivel a rákos betegek pszichoszociális ápolása javíthatja életminőségüket,

U.  mivel a rákbetegek jelenleg eltérő mértékben férnek hozzá az orvosi információkhoz, és betegségük minden fázisában sürgősen szükségük van többletinformációkra,

1.  felhívja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy tegyék meg a megelőzéssel, korai felismeréssel, diagnózissal és kezeléssel, beleértve a palliatív ápolással kapcsolatos megfelelő lépéseket az elkövetkező évtizedek demográfiai változásai miatti rákkal kapcsolatos terhek közelgő jelentős növekedésének megállítása érdekében, beleértve az összehangolt fellépések és a szükséges kapacitások kiépítésének megfelelő pénzügyi támogatását;

2.  felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy intézményközi uniós rák elleni munkacsoportot, amely a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament tagjaiból áll, rendszeresen ülésezik, és amelynek feladata a megelőzés (beleértve a rákkeltő anyagoknak való munkahelyi és környezeti kitettség csökkentését), a szűrés és a kezelés legjobb gyakorlatainak gyűjtése és cseréje, valamint az irányítás biztosítása a rák hatékonyabb visszaszorítása érdekében Európában; hangsúlyozza, hogy az uniós munkacsoport konkrét feladata az olyan új intézkedések, illetve már meglévő szűrési projektek előmozdítása, amelyek segíthetnek abban, hogy a rákszűréseken részt vevő népesség aránya 2018-ig valamennyi tagállamban legalább 50%-kal emelkedjen;

3.  üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy fogadjanak el egy rákról és egy ritka betegségekről szóló közleményt;

4.  kéri a Bizottságot, hogy rendszeresen vizsgálja felül és célzott lakossági csoportok számára figyelemfelkeltő, tájékoztató és oktatási kampányok révén támogassa az európai rákelleni kódexet;

5.  szorgalmazza, hogy a tagállamok vezessék be a rákos megbetegedések szabványosított európai terminológiát alkalmazó, jogszabály által előírt nyilvántartását annak érdekében, hogy biztosítható legyen a megelőzést, a szűrést, a kezelést és a túlélést elősegítő programok populáció szerinti értékelése és az adatok tagállamok közötti összehasonlíthatósága;

6.  felkéri a Bizottságot a rákszűrésről szóló jelenlegi ajánlás felülvizsgálatára az új technológiák gyors fejlődésének figyelembe vétele érdekében, és arra, hogy az ajánlásba foglaljon bele

  • a)még többféle típusú rákos megbetegedést, és
  • b)további, tudományosan igazolt korai felismerési technikákat;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy a rák elleni harcot a tudományos fejlődésen alapuló, dinamikus, rugalmas és folyamatos megközelítéssel folytassa, és ezért az alábbiak létrehozását javasolja

  • a)a rák megelőzésével foglalkozó tanácsadó bizottság, amely a rendelkezésre álló    bizonyítékokat és adatokat értékeli,
  • b)a rák korai felismerésével foglalkozó tanácsadó különbizottság, az ajánlás jövőbeli felülvizsgálatainak gyors és hatékony beillesztése érdekében;

8.  felszólítja a Bizottságot, hogy az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program keretében támogassa a rákos megbetegedések nemzeti nyilvántartási hálózatait annak érdekében, hogy az egész Unióra kiterjedő tanulmányt lehessen végrehajtani a rákos megbetegedések száma és a túlélési arány tekintetében fennálló egyenlőtlenségekről;

9.  szorgalmazza, hogy a Cseh Köztársaság és Olaszország, amelyek még nem ratifikálták a 2005 februárja óta hatályos Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményt, ratifikálják azt;

10.  felhívja a Bizottságot és valamennyi uniós tagországot, hogy szigorú jegyzőkönyveket és iránymutatásokat dolgozzanak ki a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény végrehajtására, valamint biztosítsanak forrásokat az alacsony jövedelmű országok támogatására, hogy az egyezményben foglalt kötelezettségeiket teljesíthessék;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy lépjen fel a „Szerződések őreként”, és tegyen gyors jogi lépéseket azon tagállamok ellen, amelyek nem alkalmazzák teljes mértékben a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelvet;

12.  felszólítja a Bizottságot, hogy adott esetben tegyen jogalkotási intézkedéseket, valamint bátorítsa és támogassa az olyan kezdeményezéseket, amelyek az érdekeltek széles körét magukba foglalják, annak érdekében, hogy a rákkeltő anyagoknak való munkahelyi és környezeti kitettség csökkentésével és az egészséges életmód hirdetésével megelőzzék a rákos megbetegedéseket, különösen ami a legfőbb rizikófaktorokat – a dohányzást, az alkoholt, az egészségtelen táplálkozást, a mozgás hiányát, és a nap elleni védekezés hiányát – illeti, nagy hangsúlyt fektetve a gyermekekre és a serdülőkre;

13.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Európai Parlamentnek „A dohányfüstmentes Európáért: Az Európai Unió politikai lehetőségei” című zöld könyvről szóló jelentésével összhangban támogasson és vezessen be a dohányzás ellenőrzésére irányuló átfogó politikákat, például dohányfüstmentes területek és a dohányzásról való leszokást elősegítő beavatkozások létrehozását, amelyek hatékonyan csökkentik a dohányzás előfordulását, és ezzel számos rákos eredetű haláleset megelőzéséhez járulnak hozzá;

14.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a Vegyi Anyagokkal Foglalkozó Európai Ügynökséget, hogy a REACH rendelettel összefüggésben még 2008. június 1. előtt kiemelt fontosságú feladatként fogadják el a különös aggodalomra okot adó anyagok rákkeltő anyagokat is tartalmazó jelöltlistáját, hogy lehetővé váljon a REACH 33. cikke (2) bekezdésének alkalmazása, amely lehetővé teszi a fogyasztóknak, hogy információt kérjenek a fogyasztási cikkekben található rákkeltő anyagokról, melynek köszönhetően – ha kívánják – elkerülhetik ezeket a cikkeket;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze és támogassa a rákkeltő vegyi anyagokat tartalmazó cikkek behozatalának megakadályozására irányuló kezdeményezéseket; továbbá uniós szintű lépések megtételére szólít fel a vegyi anyagokat, többek között a növényvédő szereket tartalmazó élelmiszerek ellenőrzésének megerősítésére;

16.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az EU egészére kiterjedő emberi biomonitoring felmérések elegendő forrásokkal rendelkezzenek a rákkeltő anyagok ellenőrzéséhez annak érdekében, hogy lehetővé váljon a politika hatékonyságának mérése;

17.  szorgalmazza, hogy a Bizottság és a tagállamok támogassák a széles nyilvánosságnak és az egészségügyi szolgáltatóknak szóló, a rákszűrésre vonatkozó információs kampányokat, továbbá a megelőző intézkedések – például a megfelelő HPV-vizsgálat költséghatékony integrálása a méhnyakrák szűrésébe, valamint a fiatal nőknek adható, méhnyakrákot megelőző HPV oltás, vagy az ötven éven felüli férfiak számára a prosztatarák korai felismerésére szolgáló PSA teszt – bevezetésével kapcsolatos legjobb gyakorlatok cseréjét;

18.  felhívja a Bizottságot, hogy kezdeményezzen tárgyalást a Tanáccsal a rákszűrésről szóló ajánlás előmozdítása és hatékony megvalósítása érdekében; e célból sürgeti azokat a tagállamokat, amelyek még nem tették meg, hogy hajtsák végre az ajánlást, alakítsanak ki eljárásokat az ajánlás jövőbeli változtatásainak elfogadására, és indítsanak populáció szerinti szűrőprogramokat az európai minőségbiztosítási iránymutatásoknak megfelelően;

19.  felhívja az Európai Bizottságot, hogy biztosítson közép- és hosszú távú tudományos és szakmai támogatást, valamint elegendő és megfelelő segítséget a tagállamoknak ahhoz, hogy a rákszűrésről szóló tanácsi ajánlásnak megfelelően tudjanak eljárni, valamint a kísérleti tevékenységek ellenőrzéséhez, értékeléséhez és koordinációjához és a folyamatos minőségjavításhoz;

20.  felhívja az Európai Bizottságot, hogy európai minőségbiztosítási iránymutatások alapján támogassa a rák szűrésére, diagnosztizálására és kezelésére irányuló európai akkreditációs/képesítési programok fejlesztését, ami az egészségügy egyéb területei számára is példamutató lehet;

21.  felszólítja a tagállamokat, hogy nemzeti szinten hozzanak létre multidiszciplináris onkológiai csoportokat, amelyek valamennyi beteg számára optimális egyedi kezelést nyújtanak, továbbá javítsák az onkológusok és az egészségügyi szakemberek a betegek pszichoszociális szükségleteinek felismerését elősegítő képzését annak érdekében, hogy javuljon a rákos betegek életminősége, és csökkenjen szorongásuk és depressziójuk;

22.  szorgalmazza, hogy a Bizottság és a tagállamok ismerjék el az onkológiát mint orvosi szakterületet és közös megegyezéssel kialakított iránymutatások alapján biztosítsák az onkológusok élethosszig tartó képzését;

23.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy bátorítsák és mozdítsák elő a csillapítószeres kezelést és dolgozzanak ki erről szóló iránymutatásokat;

24.  felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a közösségi jogalkotás mind az ipar, mind a kutatók számára tartalmazzon ösztönzőket a folyamatos kutatásban való részvétel tekintetében, abból a célból, hogy a rák leküzdésére és megfékezésére új, tudományos bizonyítékokon alapuló gyógyszerek és kezelések kerüljenek kidolgozásra;

25.  felszólítja a Bizottságot, hogy egészségügyi szakemberekből álló hálózatokon keresztül biztosítsa a kezelésekre és a gondozásra vonatkozó legjobb gyakorlatok elterjesztését annak érdekében, hogy az állampolgárok hozzájuthassanak a legjobb rendelkezésre álló kezeléshez;

26.  felszólítja a Bizottságot, hogy a strukturális alapokból, valamint a hetedik kutatási keretprogramból vegyen igénybe forrásokat és hozzon létre és támogasson a ritkán előforduló, illetve nehezen kezelhető rákos megbetegedésekkel foglalkozó referenciahálózatokat az erőforrások és a szakértelem összegyűjtése, illetve a diagnózis és a kezelés javítása érdekében;

27.  sürgeti a Bizottságot, hogy a hetedik keretprogramon belül biztosítson pénzforrásokat az elsődleges megelőzés, a szűrés és korai felismerés, valamint az új rákellenes gyógyszerek és kezelések területén végzett kutatások és újítások ösztönzésére;

28.  felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy hozzanak létre egy uniós szabványt az új innovatív diagnosztikai és terápiás megközelítések értékelésére, valamint a legjobb klinikai és orvosi gyakorlatok beazonosítására;

29.  felhívja a Bizottságot, hogy a hetedik keretprogramon belül biztosítson pénzforrásokat a gyermekrák kutatásának ösztönzésére;

30.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a rákellenes gyógyszerek egyformán hozzáférhetőek legyenek minden arra rászoruló beteg számára az összes tagállamban;

31.  ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a magas szintű gyógyszerészeti fórumon vizsgálják meg, hogyan lehet életmentő innovatív rákgyógyszereket gyorsabban a betegek rendelkezésére bocsátani a gyorsított marketing jóváhagyás felgyorsításával az uniós centralizált eljáráson keresztül, és fontolják meg egy feltételekhez kötött árképzési és visszatérítési eljárás lehetőségét, a gyógyszer értékére vonatkozó adatok valós élethelyzetekben levő betegek alapján történő összegyűjtésével;

32.  felhívja a Bizottságot, hogy legkésőbb 2008. júniusra nyújtson be javaslatot az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely biztosítani fogja a több forrásból származó gyógyszerkészítményekre vonatkozó magas minőségű, pártatlan, megbízható és reklám célokat nem szolgáló információt;

33.  úgy véli, hogy a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelvbe sürgősen bele kell foglalni a kristályos szilícium-dioxidot, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy terjesszen elő erre vonatkozó javaslatot;

34.  felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a klinikai vizsgálatokról szóló irányelvet, hogy nagyobb ösztönzést kapjon a rákkal kapcsolatban végzett tudományos kutatás, különös tekintettel a rákszűrésre és korai felismerésre, miközben elismeri a nem kereskedelmi jellegű kutatási ágazatban felmerülő költségek hatását, valamint arra, hogy javuljon azon információk betegek és a közvélemény részére való rendelkezésre állása, amelyek a folyamatban lévő és befejezett klinikai kísérletekre vonatkoznak;

35.  felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy chartát a rákbetegek és más krónikus betegségben szenvedők munkahelyi védelméről, amelyben köteleznék a vállalatokat, hogy a kezelés alatt álló betegek számára tegyék lehetővé munkájuk folytatását és rendes szakmai tevékenységükhöz való visszatérésüket;

36.  ösztönzi a tagállamokat, hogy fogadjanak el az európai iránymutatásoknak megfelelően a betegek jogairól szóló nemzeti chartát, és építsék be a betegek részvételét és szaktudását az egészségügyi politikájuk fejlesztésébe;

37.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a rák túlélőivel kapcsolatos kezdeményezéseket, többek között a rák túlélői számára valamennyi tagállamban biztosított lelki gondozás és támogatás tekintetében;

38.  felhívja a Bizottságot, hogy növelje a rákkal küzdő betegek rendelkezésére álló információkat azon kezdeményezések ösztönzésével, amelyek tájékoztatják a betegeket a kezelési lehetőségeikről és az ilyen kezelések igénybevételének módjairól;

39.  bátorítja az új tagállamokat, hogy jobban használják fel a strukturális alapokat egészségügyi infrastruktúrájuk fejlesztéséhez, például a rákszűrésről szóló tanácsi ajánlások végrehajtásának támogatásához;

40.  támogatja a szlovén uniós elnökséget, amely a rák problémáját a 2008-as év egyik prioritásaként nevezte meg;

41.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat