ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
2.4.2008
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Daniel Cohn-Bendit, Monica Frassoni, Hélène Flautre, Eva Lichtenberger, Milan Horáček, Raül Romeva i Rueda, Mikel Irujo Amezaga, Helga Trüpel, Bart Staes and Marie Anne Isler Béguin
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
a tibeti helyzetről
B6‑0133/2008
az Európai Parlament állásfoglalása a tibeti helyzetről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Tibetről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a kínai kormány és a dalai láma küldöttei közötti párbeszédről szóló, 2007. február 15-i állásfoglalására,
– tekintettel az EU–Kína csúcstalálkozóról és az EU és Kína között folyó emberi jogi párbeszédről szóló, 2007. december 13-i állásfoglalására,
– tekintettel az EU és Kína kapcsolatáról szóló, 2006. szeptember 7-i állásfoglalására,
– tekintettel a harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédekről és emberi jogi konzultációkról szóló, 2007. szeptember 6-i állásfoglalására,
– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel Tibetben 2008. március 10-én, a kínai kormányzat elleni, levert tibeti nemzeti felkelés 49. évfordulóján három templomban kezdtek tiltakozásba tibeti szerzetesek a kínai megszállás, az erőszakos asszimiláció és a brutális politikai, társadalmi és kulturális elnyomás ellen; mivel őszentsége, a dalai láma az aktuális kínai politikát „kulturális népirtásnak” nevezte; mivel több mint 60 szerzetest tartóztattak le, míg a többieket a templomokban szigetelték el;
B. mivel március 14-én az utcai tiltakozások Lhásza óvárosában zendülésbe és a tibetiek és a han kínaiak közötti összecsapásokba torkollottak, amit a boltosok elleni erőszak és a kisebb üzletek kifosztása és felgyújtása követetett,
C. mivel őszentsége, a dalai láma arra kérte a tüntetőket, hogy békésen és erőszakmentesen tiltakozzanak, valamint megismételte a Tibet Kínán belüli valódi, teljes körű politikai, kulturális és szellemi autonómiájáról Pekinggel folytatott tárgyalások újrakezdésére irányuló kérését;
D. mivel a rendőrség és a biztonsági erők 24 órán belül lecsaptak a tüntetőkre, és fokozatosan átvették az irányítást a lázongó területek felett, valamint a következő napokban megkezdték a tibetiek lakta területek átkutatását, és gyanúsítottakat vonszoltak el otthonukból és tartóztattak le;
E. mivel a kínai hatóságok szerint 20 ember, köztük egy rendőr vesztette életét; mivel független források szerint a szomszédos tibetiek lakta területekre is átterjedő összecsapásokban több mint 140 ember halt meg és több ezret tartóztattak le;
F. mivel a kínai kormány rendkívüli állapotot hirdetett, míg Lhászában, valamint más városokban üzleteket és templomokat zártak be, és Kína más részeiből felfegyverzett rendőröket és katonai alakulatokat vezényeltek Tibetbe;
G. mivel a külföldi újságírókat nem engedték be Tibetbe, illetve a jelentős számú tibeti által lakott környező régiókba; mivel azokat a külföldi újságírókat, akik bejutottak Tibetbe, a tüntetések után távozásra kényszerítették, ezáltal megszegve a kínai kormány ígéretét, hogy az olimpiai játékokig tartó időszakban a külföldi újságírók számára egész Kína területén szabad mozgást, valamint nagyobb sajtószabadságot biztosít;
H. mivel úgy tűnik, hogy a kínai kormány Kínán belül blokkolja a külföldi weboldalakat és cenzúrázza a tibeti helyzetről szóló külföldi televíziós közvetítéseket; mivel a kínai hatóságok azzal vádolják a külföldi médiát, hogy hamisan mutatja be az eseményeket, továbbá csak a tibetiek által a han lakosság ellen elkövetett atrocitásokról szóló tudósításokat közvetítettek és Tibet-ellenes kampányba kezdtek,
I. mivel a tibeti buddhizmust és más vallásokat is korlátoznak, valamint állami ellenőrzés alatt tartanak; mivel a kínai hatóságok továbbra is beavatkoznak a tibeti vallási hierarchia belső ügyeibe különösen a pancsen láma kiválasztása tekintetében;
J. mivel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság arra számított, hogy a 2008-as olimpiai játékok Kínának ítélése megnyitja majd az országot és javítja az emberi jogok helyzetét; mivel Kína megkezdte az olimpián részt vevő sportolók politikai nézeteinek vizsgálatát;
K. mivel mindent meg kellene tenni a pekingi olimpiai játékok kiaknázása érdekében, és az eseményt olyan rendkívüli lehetőségnek kell tekintetni, amely Kínában demokratikus reformokat indíthat el, és jelentős előrelépést jelenthet a tibeti kérdés megoldásában;
L. mivel a NOB elvileg az egész világon aktív civil társadalmi szervezet, melynek a sportolás és a társadalom iránti felelőssége is van; mivel a NOB a 2000-es sydney-i olimpiai játékokon dicséretes kezdeményezésképpen a megnyitó ünnepségen egy őslakosra, Cathy Freeman futónőre bízta az olimpiai láng meggyújtását;
M. mivel a kínai emberi jogi helyzet nem mutatja javulás jeleit, ahogyan ezt az olimpia helyett emberi jogokat sürgető nyílt levél terjesztése miatt államellenes felforgatással megvádolt, és március 24-én öt év börtönbüntetésre ítélt emberi jogi aktivista, Jang Csün Lin esete is igazolja;
N. mivel az EU és Kína között 2000-ben létrejött emberi jogi párbeszéd eddig nem vezetett kézzelfogható eredményhez; mivel az eredmények hiánya mögött többek között az Unió Kínával szembeni közös külpolitikájának koordinálatlansága és eredménytelensége áll;
O. mivel az EU 27 külügyminisztere március 29-én, a Brdoban tartott informális találkozón (Gymnich) tárgyalt a tibeti helyzetről, de semmiféle jelentős vagy érdemi intézkedést nem fogadott el a tibeti lakosok folyamatos kínai elnyomása kapcsán;
1. határozottan elítéli a Lhásza utcáin és Tibetben történt valamennyi erőszakos cselekményt, és őszinte részvétét fejezi ki az áldozatok családjának;
2. határozottan elítéli a tibeti tüntetőkkel szemben a kínai biztonsági erők által alkalmazott brutális elnyomást, és mély aggodalmának ad hangot a Kínai Népköztársaság tibeti és más, például az ujgur kisebbségekkel kapcsolatos asszimilációs politikáját illetően;
3. kéri e tragikus események független nemzetközi kivizsgálását, és sürgeti a kínai hatóságot, hogy biztosítsa a külföldi újságírók akadálymentes bejutását Tibetbe és a környező régiókba, lehetővé téve számukra munkájuk szabad folytatását;
4. mély aggodalmának ad hangot a tüntetéseket követő letartóztatási hullám miatt, amely során Lhászában 400 embert börtönöztek be, és követeli a békés tüntetők azonnali szabadon bocsátását, mivel ők a véleménynyilvánításhoz kapcsolódó törvényes jogukat gyakorolták;
5. sajnálja, hogy a pekingi hatóságok és a dalai láma képviselői részvételével tartott hat találkozó eredménytelenül zárult, és támogatja a dalai lámának a két oldal fél? között folyó tárgyalások folytatására irányuló felhívását; reméli, hogy a tárgyalások még az olimpiai játékok előtt újraindulnak, és felszólítja a kínai hatóságokat, hogy jó szándékuk jeléül hívják meg a dalai lámát a játékok megnyitó ünnepségére; felkéri az EU vezetőit, hogy amennyiben a tibeti kérdésben nem történik előrelépés, ne vegyenek részt az ünnepségen;
6. e tekintetben megismétli a Tanácshoz intézett felhívását, hogy a két fél közötti párbeszéd előmozdítása, valamint az újrainduló tárgyalások nyomon követése érdekében jelöljön ki a tibeti kérdésekkel foglalkozó különmegbízottat;
7. felszólítja Kínát, hogy tegyen eleget az emberi és kisebbségi jogok, valamint a jogállamiság tiszteletben tartásával kapcsolatos kötelezettségvállalásainak; sürgeti Kínát, hogy ne éljen vissza a 2008-as olimpiai játékokkal azáltal, hogy kínos demonstrációk és tudósítások megakadályozása céljából másképp gondolkodókat, újságírókat és emberi jogi aktivistákat tartóztat le;
8. felkéri a Kínai Népköztársaságot, hogy biztosítson megfelelő orvosi ellátást a sérült tibetieknek és jogsegélyt a letartóztatottaknak;
9. felszólítja Kínát, engedélyezze egy független testület látogatását Gedhun Choekyi Nyimánál, a tibeti pancsen lámánál és szüleinél az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága kérésének megfelelően, valamint ne avatkozzon bele többé vallási ügyekbe;
10. rosszallását fejezi ki, hogy a NOB és a nemzetközi közösség elvárásai ellenére Kína továbbra is súlyosan megsérti az emberi és kisebbségi jogokat;
11. felszólítja a kínai hatóságokat, hogy adjanak állandó meghívást az ENSZ emberi jogi főbiztosának és az ENSZ-mechanizmusoknak (szerveknek?) Tibetbe; sürgeti, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa genfi ülésén (2008. március 3–28.) ítélje el az emberi jogok Kínai Népköztársaságban folyó megsértését;
12. felszólítja a Kínai Népköztársaságot, hogy az Európai Unióval folytatott emberi jogi párbeszéde keretében engedélyezze európai uniós megfigyelők tibeti látogatását annak érdekében, hogy objektív képet kaphassanak a helyzetről; sürgeti a Bizottságot, hogy tegye meg a kezdeményezéseket e tekintetben;
13. sürgeti a Kínai Népköztársaságot, hogy hagyjon fel az olimpián részt vevő sportolók politikai nézeteinek vizsgálatával és megítélésével, és ne fenyegesse őket az olimpiai játékokon való részvételből való kizárással, ha nézeteik eltérnek a kínai kormány hivatalos álláspontjától;
14. sajnálatát fejezi amiatt, hogy Kínával kapcsolatban nincs egységes és összehangolt európai politika, valamint amiatt, hogy az uniós politikát eddig az uniós vezetők közötti féktelen versengés jellemezte, akiket az emberi jogok kárára csak a kínai hatóságokkal kötendő jövedelmező szerződések érdekeltek; sajnálja, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása nem szerepel az olimpiai játékok helyszínének kiválasztásakor alkalmazott feltételek között;
15. felkéri ezért az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy komolyan fontolják meg egy Kínával szembeni közös fellépés – ideértve a játékok bojkottálását is – lehetőségét, amennyiben a helyzet nem javulna, illetve értékeljék át a Kínával fenntartott stratégiai partnerséget;
16. sürgeti Kínát, hogy további késlekedés nélkül, de legkésőbb az olimpiai játékok kezdete előtt ratifikálja a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát;
17. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányának, a Kínai Népköztársaság elnökének és miniszterelnökének, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak.