ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
28.4.2008
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Jonathan Evans, Elmar Brok, Corien Wortmann-Kool, Malcolm Harbour, Alexander Radwan, Robert Sturdy, James Elles, Andreas Schwab, Urszula Gacek
a PPE-DE képviselőcsoportja nevében
a Transzatlanti Gazdasági Tanácsról
B6‑0210/2008
az Európai Parlament állásfoglalása a Transzatlanti Gazdasági Tanácsról
Az Európai Parlament,
– tekintettel különösen a transzatlanti kapcsolatokról szóló 2007. április 25-i állásfoglalására, valamint az EU–USA gazdasági kapcsolatokról és az EU-USA transzatlanti partnerségi megállapodásról szóló 2006. június 1-jei állásfoglalására,
– tekintettel a termékek és különösen a játékok biztonságáról szóló 2007. szeptember 26-i állásfoglalására,
– tekintettel a Washingtonban tartott 2007. április 30-i EU–USA csúcstalálkozó eredményeire és különösen az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti transzatlanti gazdasági integráció fejlesztési keretére,
– tekintettel az első Transzatlanti Gazdasági Tanácson 2007. november 9-én elfogadott közös nyilatkozatra és előrehaladási jelentésre,
– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Európai Parlament és az USA Kongresszusa folyamatosan felszólalt a transzatlanti piac 2015-ig befejeződő kialakítása mellett;
1. hangsúlyozza, hogy a szoros transzatlanti partnerség kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a globalizációt a közös értékek érdekében méltányos politikai és gazdasági világrenddé alakítsák; újfent megerősíti arra vonatkozó véleményét, hogy egy jól működő és versenyképes transzatlanti piac a transzatlanti partnerség sarokkövét képezi, amely lehetővé teszi az EU és az USA számára a globális politikai és gazdasági kihívások közös kezelését;
2. határozottan támogatja a transzatlanti gazdasági integrációnak a 2007-es EU–USA csúcstalálkozón az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti transzatlanti gazdasági integráció előmozdítása keretének elfogadásával, valamint – az e keretben felvázolt erőfeszítések felügyelésével és fokozásával megbízott – Transzatlanti Gazdasági Tanács (TGT) létrehozásával megkezdett elmélyítését;
3. kifejezi azon igényét, hogy a lehető leghamarabb elkészítsenek egy, a transzatlanti piac létrehozására szolgáló leglényegesebb okokat és megvalósításának hatékony módjait bemutató, széles körű terjesztésre szánt, rövid dokumentumot;
4. üdvözli, hogy a Bizottság az Európai Parlament ajánlása nyomán úgy határozott, hogy tanulmányt készíttet arról, mely akadályokat kell megszüntetni a transzatlanti piac létrehozása érdekében; úgy véli, e dokumentumot az Atlanti-óceán mindkét partján széles körben terjeszteni kell; sürgeti, hogy vezessenek be részletesebb nyomon követési gyakorlatot, amelyben az USA is részt vesz pénzügyi oldalról;
5. úgy véli, hogy mindkét kormánynak részletes ütemtervet kell készíteni a 2009-es EU–USA-csúcstalálkozóra, amely ágazatonként bemutatja, hogyan kell megvalósítani a transzatlanti piac létrehozására szóló hosszú távú kötelezettségvállalást; úgy véli, hogy mindezt egy gördülő program formájában kell megtenni, amely három évenkénti szakaszokra osztódik, pl. 2009-től 2012-ig terjed, végső dátumként pedig 2015-öt jelölni meg;
6. értékeli a TGT által eddig elért előmenetelt a prioritások megállapításához és a kereskedelmi és beruházási akadályok felszámolásáról, valamint a transzatlanti piaci verseny támogatásáról szóló megállapodások előkészítéséhez szükséges politikai felelősség felvállalásában;
7. azon a véleményen van, hogy a TGT megalakítása óta elért eredményei bizonyítják, hogy a transzatlanti piacot nem lehet csupán adminisztrációs lépésekkel kiépíteni, céljai eléréséhez erős és állandó politikai iránymutatásokra van szükség; ösztönzi a TGT-t, hogy elkötelezettséggel folytassa erőfeszítéseit;
8. hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van e folyamat lendületének megőrzésére a 2008-as és 2009-es választási évek során annak biztosításához, hogy mindkét partner gyors ütemben folytassa a közös célkitűzések elérése felé tett lépéseket, és hogy mindkét oldal vezetői elkötelezettek maradjanak a végső cél elérése mellett;
9. felhívja a figyelmet arra, hogy e lendület megtartásában az USA Kongresszusának és az Európai Parlamentnek döntő szerepe van, tekintettel arra, hogy a nem vámjellegű akadályokat csak jogalkotó testület szüntetheti meg;
10. ezért felszólítja az EU és az USA vezetőit, továbbá a TGT társelnökeit, hogy a folyamat hosszú távú sikere érdekében vegyék figyelembe a jogalkotók e kulcsfontosságú szerepét, valamint sürgeti, hogy teljes mértékben és közvetlenül vonják be a transzatlanti jogalkotói párbeszéd képviselőit a TGT tevékenységébe; elismeri egyúttal a vállalati és fogyasztói szintű érdekelt felek jelentőségét abban, hogy észrevételeikkel és szakértelmükkel hozzájárulnak a TGT munkájához; is however of the view that their consultative role is to be differentiated from the legislative role of the US Congress and the European Parliament;
11. tudomásul veszi egy tanácsadó csoport létrehozását, amely a transzatlanti jogalkotói párbeszéd, a transzatlanti üzleti párbeszéd és a transzatlanti fogyasztói párbeszéd képviselőiből áll; elismerését fejezi ki a jogalkotóknak és érdekelt feleknek a TGT első, 2007. november 20-i ülése sikeréhez nyújtott hozzájárulásukhoz;
12. ismételten kifejezi szándékát a két parlament közötti párbeszéd megerősítésére, és felszólítja őket a korai bekapcsolódásra, különösen a globális önszabályozó testületek által a politikai elszámoltathatóság problémáinak korai szakaszban történő kezelését célzó jövőbeni szabályok kialakításába;
13. hangsúlyozza, hogy a – különösen a számviteli szabályok, az értékpapír-kereskedés, a viszontbiztosítás, az importbiztonság, a szállítók megfelelőségi nyilatkozatai és a kórokozók elpusztítására irányuló kezelésben részesült szárnyasok importja területén elért – konkrét eredmények képezik a 2008-as tavaszi TGT ülés prioritását; fontosnak véli ugyanakkor, hogy ezen állásfoglalásban rámutasson számos egyéb lényeges kérdésre is, amelyekkel a TGT-nek a jövőben foglakoznia kell;
14. felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa az Európai Parlamentet a transzatlanti kereskedelem előtti akadályok megszüntetéséből származó előnyök meghatározását célzó, 2008-ra befejeződő tanulmány eredményeiről; kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a transzatlanti piac megvalósítására vonatkozó tanulmányok eredményeit megvitatják a Parlament illetékes bizottságaival még azelőtt, hogy konkrét következtetéseket vonnának le a TGT-nek címzett jövőbeni ajánlásokhoz;
Pénzügyi szolgáltatások
15. támogatja a 2003/71/EK és 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a harmadik országbeli értékpapír-kibocsátók által használt számviteli szabványok egyenértékűségének meghatározására szolgáló rendszer létrehozásáról szóló, 2007. december 27-i 1569/2007/EK bizottsági rendeletben körvonalazott megközelítést; a Bizottságnak az USA Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletéhez (SEC) címzett, „a külföldi magánkibocsátók által a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint, az US GAAP-pal való egyeztetés nélkül elkészített pénzügyi beszámolók elfogadására vonatkozó javasolt szabályokról” szóló 2007. szeptember 26-i levele, valamint e témával foglalkozó állásfoglalása szellemében, amely konkrétan hangsúlyozza, hogy „a Bizottság határozatának minden esetben biztosítania kell az uniós kibocsátók számára az EU által átvett IFRS (nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok) használatának jogát bármely harmadik országban”;
16. hiszi, hogy az USA és az EU közötti értékpapírpiac kölcsönös elismerése jelentős előrelépést jelentene, amely javítaná a transzatlanti piac hatékonyságát azzal, hogy elősegíti az EU és az USA szélesebb és mélyebb transzatlanti piachoz való hozzáférését; kiemeli ugyanakkor, hogy egy ilyen projektnek kétoldalú megállapodás eredményének kell lennie, és keretmegállapodást kell kötni az USA és az EU között, amely teljes mértékben figyelembe veszi az EU-s pénzpiacok felügyeletére vonatkozó jogalkotást, valamint a Bizottságnak nem szabad megengednie, hogy a tagállamok és az USA kétoldalú megállapodásokat kössenek, tekintettel arra, hogy ez veszélyeztetné az EU-ban kialakított egyenlő versenyfeltételeket;
17. hangsúlyozza, hogy a pénzügyi stabilitás védelme kiemelt fontosságú; emlékeztet az IMF ebben játszott fontos szerepére, valamint, tekintettel a pénzügyi piacok nyugtalanságával előtérbe került hiányosságokra hiszi, hogy az USA és az EU felügyeleti hatóságai közötti együttműködés megerősítése alapvető fontosságú;
18. üdvözli a Pénzügyi Stabilitási Fórum (FSF) és az IMF hozzáállását a pénzpiaci zavarok diagnózisának közös meghatározásához, és várakozással tekint az FSF piacok és intézmények rugalmasságával foglalkozó munkacsoportjának következtetéseire és politikai ajánlásaira; véleménye szerint az ilyen tevékenységnek kiegészítő jellegűnek kell lennie, és nem helyettesítheti az EU és az USA megfelelő politikai válaszaira vonatkozó észrevételeket és döntéseket;
19. felhívja az Egyesült Államokat, hogy tájékoztassa az EU-t a Bázel II. keretrendszer Egyesült Államokban történő végrehajtásában elért előmenetelről; emlékeztet az összehangolt megközelítés fontosságára a nemzetközi tevékenységet végző pénzpiaci szereplőkre vonatkozó globális szabályok kidolgozása vagy módosítása során; e tekintetben hiszi, hogy a Bázel II. keretrendszer végrehajtása az Egyesült Államokban létfontosságú az egyenlő versenyfeltételek megőrzéséhez az egész világon;
Az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelem, szabályozási együttműködés
20. hangsúlyozza, hogy az importált termékek biztonságának is elsőrendű kérdéssé kell válnia a TGT-n belül; véleménye szerint a nyitott kereskedelmi környezetbe vetett általános bizalmat csak abban az esetben tartja fent a lakosság, ha egészségüket és biztonságukat tiszteletben tartják; javasolja a TGT-nek, hogy dolgozzon ki egy kötelező együttműködési eszközt, amely keretbe foglalná és megkönnyítené a termékek biztonságára vonatkozó információk megosztását, valamint a közös együttműködési programok kidolgozását; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy erősítse meg az EU és az Egyesült Államok vám- és piacfelügyeleti hatóságai közötti együttműködést annak biztosítása érdekében, hogy a külső határokon történő ellenőrzés alkalmas legyen a veszélyes termékek, különösen veszélyes játékok fogyasztókhoz jutásának megakadályozására; felhívja az Egyesült Államokat és az EU tagállamait, hogy biztosítsák a termék- és különösen a játékbiztonsági jogszabályok szigorú végrehajtását és a szorosabb nemzeti felügyeletet; hangsúlyozza, hogy szoros EU–USA együttműködésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az EU/USA – különösen játékokra vonatkozó – biztonsági előírásainak való megfelelés érdekében Kína és egyéb harmadik országok szigorítsanak gyártási előírásaikon;
21. rámutat, hogy a biztonságos kereskedelem különösen fontos az egyre integráltabb világgazdaságban; nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy folytassa arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az Egyesült Államokba érkező összes konténer átvilágítását előíró amerikai jogszabály az „engedélyezett gazdasági szereplők” és a Vámigazgatások Világszervezete által elfogadott biztonsági előírások (C TPAT, SAFE-előírások kerete) kölcsönös elismerésén alapuló együttműködés irányába módosuljon; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy stratégiai eszközökkel mozdítsa elő az Európai Hajótulajdonosok és Hajózási Ügynökök által betöltött fontos szerep világszintű elismerését; felhívja a Bizottságot, hogy mérje fel az Egyesült Államokba érkező összes konténer átvilágítását előíró intézkedés előrelátható, az üzleti szférát és az uniós gazdaságot terhelő költségeit, valamint a vámkezelésre gyakorolt előrelátható hatását;
22. felhívja a Bizottságot, hogy a TGT keretében kezdjen tárgyalásokat a közös globális szabványok kialakítása érdekében minden olyan területen, ahol ez lehetséges; úgy véli, hogy a járművek közös biztonsági előírásainak (a közös globális műszaki előírásokra irányuló ENSZ-EGB megállapodásnak) a végrehajtása jelentősen csökkentené az Unióban és az Egyesült Államokban egyaránt jelentős számú munkavállalót foglalkoztató járműipar költségeit;
23. felhívja a Bizottságot, hogy szorgalmazza a harmadik fél által elvégzendő tesztelésre kötelezett termékek, különösen az IKT-termékek és elektromos berendezések megfelelőségi nyilatkozatának kölcsönös elismerését lehetővé tévő eljárások hivatalossá tételét;
24. továbbra is támogatja a Bizottságnak azt az erőfeszítését, hogy közös nevezőre jusson az importált termékek mind angolszász, mind metrikus mértékrendszer szerinti címkézését illetően, és ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzetközi normák szerint elfogadott – nevezetesen a csak metrikus mértékrendszer szerinti – címkézést az Egyesült Államokban is fogadják el; úgy véli, hogy e törekvés eredményeként az európai, amerikai és harmadik országokbeli cégekkel folytatott kereskedelem nagyságrendekkel növekedni fog, ami különösen hasznos lesz a kkv-k szempontjából;
25. támogatja a Bizottságnak azt az erőfeszítését, hogy a kereskedelemkorlátozó akadályok felszámolása érdekében kölcsönös elismerési megállapodásokat kössön; úgy véli, hogy ezek a megállapodások hasznosak lesznek mindkét fél számára, mivel kiszámítható és közös szabályozási környezetet teremtenek;
26. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy erősítsék az együttműködést az EU és az Egyesült Államok között az anyagok és keverékek besorolására és címkézésére vonatkozó harmonizált globális rendszert (a GHS-t), illetve az Egyesült Nemzetek Szervezetének Gazdasági és Szociális Bizottsága által megállapított nemzetközi követelmények végrehajtását illetően; úgy véli, hogy a rendszer egyik fontos célja az, hogy a kereskedelmet elősegítse, ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a GHS-t az EU-ban és az Egyesült Államokban egyszerre, egymással kompatibilis módon vezessék be;
Mezőgazdasági kérdések
27. felszólít arra, hogy találjanak sürgős megoldást az Amerikából érkező, kórokozók elpusztítására irányuló kezelésben részesült szárnyasok behozatali tilalmát illető, folyamatban lévő vitákra; rámutat, hogy a fogyasztóvédelmet és a fogyasztók tájékoztatását figyelembe vevő tudományos vélemény kikérésére lesz szükség;
28. úgy véli, hogy a Közösségnek azt a döntését, hogy betiltja a hormonkezelt szarvasmarha behozatalát, a tudományos vélemények teljes mértékben alátámasztották, és felhívja az Egyesült Államokat, hogy késlekedés nélkül függessze fel az európai termékeket sújtó szankcióit;
29. felhívja a figyelmet a GMO-t tartalmazó valamennyi élelmiszerre és takarmányra vonatkozó egységes, az elővigyázatosság elvét tiszteletben tartó jóváhagyási eljárás, valamint a GMO-tartalom címkén való feltüntetésének és visszakövethetőségének fontosságára annak elősegítése érdekében, hogy a fogyasztók tájékozott döntést hozzanak;
30. párbeszédre szólít fel a mezőgazdaság piaci feltételeiben bekövetkezett változásokat illetően, különös hangsúlyt fektetve az áringadozásra, az amerikai gazdálkodói törvényre, az anticiklikus támogatásokra, a vidékfejlesztés növekvő jelentőségére és a kölcsönös megfelelőségi eszközre;
Energia-, ipar- és tudománypolitikai együttműködés
31. felszólít az energia-, ipar- és tudománypolitika terén a transzatlanti stratégiai együttműködés megerősítésére; hangsúlyozza az energiakérdés, az energiaforrások és ellátási útvonalak diverzifikálásának támogatása, az energiabiztonság és az infrastruktúra biztosítása, valamint a piaci alapú energiabiztonsági politika előmozdítása és a fosszilis energiaforrások tisztább és hatékonyabb felhasználásába történő beruházások felgyorsítása fontosságát;
32. hangsúlyozza, hogy az EU és az Egyesült Államok között fokozottabb szabályozási és tudományos együttműködésre van szükség a bioüzemanyagokat és a biomasszát illetően, elsősorban az alternatív és fenntartható üzemanyagforrásoknak a közlekedési ágazatban történő előmozdítására tett közös erőfeszítések révén; támogatja a TGT-t, hogy Brazíliával közösen folytassa a közös bioüzemanyag-szabványok megállapítását; rámutat azonban a bioüzemanyag- és biomassza- (energia-) termelés és az élelmiszertermelés (az ellátás biztonsága) között feszülő ellentét igen fontos kérdésére;
A WTO és a dohai fejlesztési menetrend
33. felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a TGT a dohai fejlesztési menetrend érdemi lezárásához hozzájáruljon; az EU és az Egyesült Államok világkereskedelemben betöltött domináns (jelenleg a 60%-ot elérő) szerepét a globális kereskedelmi rendszer és annak közös szabályozási kerete szempontjából előnyösnek találja;
34. javasolja, hogy a Bizottság tekintse át, hogy a kétoldalú kereskedelmi vitarendezési mechanizmusok témája a TGT szempontjából érdekes lehet-e; ebben az összefüggésben rámutat, hogy bár az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelem csupán 2%-a volt érintett kereskedelmi vitákban, néhány ezek közül igen költséges és időigényes volt;
35. javasolja, hogy a Bizottság a TGT-n belül tárgyalja meg, hogyan lehet nagyobb koherenciát elérni a kétoldalú kereskedelmi megállapodások és a WTO többoldalú kereskedelmi szabályai között abból a célból, hogy harmonikusabb és egyszerűbb nemzetközi kereskedelmi rendszert lehessen kialakítani; sürgeti a Bizottságot, hogy vitassa meg, hogyan lehet jobb összhangot teremteni az EU és az Egyesült Államok között a harmadik országokkal az úgynevezett „puha” gazdasági aspektusok – környezetvédelem, kereskedelmi és szociális normák, illetve kereskedelemi és munkajogi szabályozás – terén kötött kétoldalú megállapodásokat illetően;
36. hangsúlyozza, hogy egy dohai WTO-megállapodásnak magában kell foglalnia a földrajzi jelölésekre és a nem kereskedelmi aspektusok elismerésére vonatkozó szellemi tulajdonjogról szóló megállapodást;
37. úgy véli, hogy amennyiben ez év végére nem fejeződik be a dohai fejlesztési menetrend, a nem vámjellegű korlátozások fokozatos megszüntetésére irányuló szabályozási együttműködést célzó transzatlanti piacmodell alapvető fontosságú lehet a globális gazdasági növekedést generáló folyamatos lendület biztosítása érdekében;
38. arra ösztönzi a Bizottságot, hogy sürgősen dolgozzon ki átfogó koncepciót arra, hogy a világkereskedelmi tárgyalásokon érvényesíthesse az európai nem kereskedelmi vonatkozású szempontokat – különösen a földrajzi jelölések elismerésének és védelmének kérdését, az állatjólétet és a behozott állati és növényi eredetű termékek egészségi állapotát – illetően annak érdekében, hogy ne alakuljon ki az európai termelőkkel szemben tisztességtelen verseny;
39. felhívja a Bizottságot, hogy szólítsa fel a TGT-t a szellemi tulajdonjogok érvényre juttatását célzó együttműködési tevékenységekről szóló előrehaladási jelentés készítésére, amelyben a hamisítás és szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelmet illető együttműködés erősítésére irányuló tervezett lépésekről is beszámol; a szabadalmi jogok kölcsönös nemzetközi elismerését elősegítő lépéseket meghatározó, egyértelmű ütemterv készítésére szólít fel; kéri, hogy a TGT támogassa a gyógyszerészeti termékek előállítására kapacitással nem rendelkező országokra vonatkozó TRIPS-megállapodást;
Regionális fejlesztés
40. hangsúlyozza, hogy a transzatlanti gazdasági integráció további elmélyülése minden bizonnyal pozitív hatással lesz a fenntartható regionális fejlesztésre, és úgy véli, hogy ez a fejlődés hozzá fog járulni a lisszaboni stratégia végrehajtásához, valamint a társadalmi, gazdasági és területi kohézió megvalósítására irányuló erőfeszítéseinkhez; ebben az összefüggésben felhívja az illetékes uniós szerveket, hogy gondoskodjanak arról, hogy ez a folyamat az összes uniós terület harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődéséhez járuljon hozzá, és hogy vegyék figyelembe a közérdekű szolgáltatásokhoz való mindenki számára biztosított hozzáférés európai elvét;
41. megjegyzi, hogy a TGT közvetetten megkezdte a harmadik országokra vonatkozó kérdések megtárgyalását; javasolja, hogy alakítsanak ki közös álláspontot a kiválasztott harmadik országokra vonatkozó egyedi kérdések tekintetében;
42. ezzel összefüggésben úgy véli, hogy itt az ideje a biztonsági stratégia tekintetében közös álláspont kialakításának az Atlanti-óceán mindkét partján, különösen annak fényében, hogy a NATO is felülvizsgálja saját stratégiai elképzeléseit;
A transzatlanti jogalkotói párbeszéd tervezett napirendje
43. felhívja a transzatlanti jogalkotói párbeszéd résztvevőit, hogy elkövetkezendő üléseiken vegyék napirendre a konténerátvilágításról szóló amerikai törvény kérdését, mivel ebben az ügyben az EP és az amerikai kongresszus között kölcsönös és nagyobb mértékű tisztánlátásra van szükség; hangsúlyozza továbbá, hogy a transzatlanti jogalkotói párbeszéd résztvevőinek el kell gondolkodniuk a WTO Doha utáni napirendjéről, valamint a kétoldalú kereskedelmi megállapodásoknak az emberi jogokat, a környezetvédelmet és a szociális jogokat illető rendelkezéseiről, példának tekintve többek között az Egyesült Államok és Peru között legutóbb létrejött kétoldalú megállapodást, amely részletes és érvényesíthető munkavédelmi rendelkezéseket tartalmaz;
44. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak