A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B6-0231/2008

Előterjesztett szövegek :

B6-0231/2008

Viták :

PV 18/06/2008 - 13
CRE 18/06/2008 - 13

Szavazatok :

PV 19/06/2008 - 5.5

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 101kWORD 62k
14.5.2008
PE000.000v01-00
 
B6‑0231/2008
a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: André Brie, Gabriele Zimmer, Esko Seppänen
a GUE/NGL képviselőcsoportja nevében
EU–Oroszország csúcstalálkozóról

 
B6‑0231/2008

Az Európai Parlament állásfoglalása az EU–Oroszország csúcstalálkozóról

Az  Európai Parlament,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció között létrejött partnerségi és együttműködési megállapodásra, amelyet az 1990-es évek elején kötöttek meg, és 2007-ben jár le,

–   tekintettel a 2003. május 31-i szentpétervári csúcstalálkozót követően kiadott közös nyilatkozatban megfogalmazott közös uniós és orosz célkitűzésre, nevezetesen a közös gazdasági térség, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség, a külső biztonsági térség, valamint a kutatási, oktatási és kulturális térség kialakításának szándékára,

–  tekintettel az EU és Oroszország közötti konzultációkra az emberi jogok kapcsán, különös tekintettel a legújabb, 2008. április 17-i konzultációra,

–  tekintettel az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az EU és Oroszország közötti gazdasági kapcsolatok az elmúlt évtized során folyamatosan fejlődtek, aminek következtében a közeljövőben várhatóan még tovább mélyülő, intenzív és átfogó gazdasági együttműködés és kölcsönös egymásrautaltság alakult ki,

B.  mivel Oroszország az EU fontos szomszédja, valamint jelentős politikai és gazdasági tényező a régióban és a nemzetközi színtéren;

C.  mivel az EU és Oroszország egyaránt nagymértékben felelősek Európa egészének stabilitásáért, biztonságáért és jólétéért; mivel le kell küzdeniük a bizalmatlanságot, és konstruktív kapcsolatok létrehozására kell törekedjenek;

D.  mivel az EU és az Orosz Föderáció közötti stratégiai partnerségi megállapodás aláírása kiemelkedő jelentőséggel bír a további fejlesztések és a két partner együttműködésének elmélyítése szempontjából, mivel egy új stratégiai partnerségi megállapodásról szóló tárgyalásokat lehetőleg már idén meg kellene kezdeni;

E.  mivel a legutóbbi orosz parlamenti és elnöki választásokon, amelyek nem feleltek meg EBESZ minden demokratikus normájának, az orosz nép a stabilitásra és kontinuitásra szavazott, amelyet Putyin elnökkel és az általa javasolt elnökjelölttel kapcsolt össze; mivel Medvegyev elnöki mandátumát az oroszok többsége megerősítette;

F.  mivel további párbeszédre van szükség a felek között, hogy valódi „közös értékekről” állapodjanak meg;

G.  mivel továbbra is aggályok merülnek fel az emberi jogok védelme és tiszteletben tartása, a média erősödő állami ellenőrzése, a nem kormányzati szervezeteknek egyre kevésbé kedvező légkör, az igazságszolgáltatás növekvő politikai ellenőrzése, a politikai ellenzék működését akadályozó nehézségek tekintetében; mivel az Orosz Föderáció az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet teljes jogú tagja, és ezért elkötelezte magát a demokrácia és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásának elve mellett;

H.  mivel Dimitrij Medvegyev, az új orosz elnök beiktatási beszédében megerősítette elkötelezettségét egy érett és hatékony jogrendszer kialakítása mellett, amely Oroszország gazdasági és társadalmi fejlődésének alapvető feltétele;

I.  mivel az EU és az Oroszország közötti, a közös szomszédságban befolyási övezetek kialakítására törekvő versengés nyugtalanító; mivel ez a versengés megakadályozza az állandósult konfliktusok megoldását, és valószínűsíti az újabbakat; mivel az Európai Uniónak és az Orosz Föderációnak közösen kellene aktív szerepet vállalnia a béke és a stabilitás megteremtésében a közös szomszédságban;

J.  mivel az energiaellátás az EU és Oroszország közti együttműködés egyik legfontosabb területe; mivel az EU gázimportjának majdnem 40%-a a Gazpromtól függ; és mivel az orosz olaj- és gázexport 60%-a az EU-ba irányul; mivel ez a kölcsönös egymásrautaltság mindkét félnek előnyös helyzetet teremt;

K.  mivel a történelem folyamán az Oroszország és az EU egyes tagállamai közötti viszony eltérően fejlődött; mivel e történelmi tapasztalat egyike azon tényezőknek, amelyek az EU Oroszországra irányuló politikáját sikertelenné teszik; mivel ez a helyzet kontraproduktív;

1.  megerősíti azon meggyőződését, hogy a stratégiai együttműködés kialakítása szempontjából Oroszország továbbra is fontos partner, amelynek nemcsak gazdasági és kereskedelmi érdekei esnek egybe az Európai Unióéival, hanem a nemzetközi porondon és a közös szomszédságban folytatott szoros együttműködés célkitűzése is;

2.  felszólítja az EU tagállamait, hogy lépjenek túl a nézeteltéréseiken, és részesítsék előnyben a közös álláspont előnyeit, valamint a közös érdekeken és a tényeken alapuló realisztikus megközelítést dolgozzanak ki; helyteleníti, hogy az EU késlekedik az új partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalásokra vonatkozó felhatalmazás megadásával, és felszólítja a Tanácsot, hogy jusson megállapodásra a Hanti-Manszijszkban 2008. június 26–27-én megrendezésre kerülő EU–Oroszország csúcstalálkozó előtt;

3.  üdvözli az EU–Oroszország csúcs helyszínét, amely az egyik finnugor kisebbség központja;

4.  sürgeti a Bizottságot, a Tanácsot és az EU tagállamait, hogy – az Orosz Föderáció kormányával együtt – a Hanti-Manszijszkban megrendezendő 21. EU–Oroszország csúcsot új kiindulópontként kezeljék az EU–orosz kapcsolatok további megerősítése érdekében oly módon, hogy elkezdik egy új partnerségi és együttműködési megállapodás tárgyalásait, így létrehozva a közeljövőben elérendő konkrét eredmények alapját;

5.  osztja az orosz nép súlyos aggodalmát az USA azon terveire vonatkozóan, hogy uniós tagállamokban rakétaelhárító rendszert kíván telepíteni; úgy véli, hogy az új rakétaelhárító rendszerek egy új fegyverkezési verseny elindításának kockázatát rejtik magukban, ami Európát katonai célponttá teszi, és újfent politikai megosztottsághoz vezet az EU-tagállamok, valamint Oroszország és az EU között; felszólítja az USA-t, hogy vonja vissza a fenti terveket, amelyek aggodalmat keltettek az európai közvéleményben; felszólítja a Cseh Köztársaság és Lengyelország kormányát és parlamentjét, hogy ne engedjenek be rakétaelhárító rendszereket területükre;

6.  visszautasítja a befolyási övezetek kialakítására irányuló külpolitikákat; hangsúlyozza, hogy teljes mértékben tiszteletben kell tartani minden állam szuverenitását és területi integritását, beleértve minden állam jogát arra, hogy saját meghatározott érdekeire alapozva, külső befolyás nélkül építse más államokkal fenntartott kapcsolatait; felszólítja az EU-t és Oroszországot, hogy ennek megfelelően járjon el;

7.  felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy – az állandósult konfliktusok megoldására irányuló, elmélyült párbeszéden keresztül – indítson az orosz kormánnyal közös kezdeményezéseket a közös szomszédság biztonságának és a stabilitásának megerősítése érdekében;

8.  üdvözli az EU és Oroszország közötti emberi jogi konzultációk részeként zajló folyamatos eszmecserét az emberi jogok oroszországi helyzetéről; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi oroszországi helyzet komoly aggodalomra ad okot az emberi jogok, a demokrácia, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a civil társadalom és az egyének hatóságokkal szembeni tiltakozásra és azok intézkedéseikért való elszámoltathatóságára vonatkozó jogának tiszteletben tartása szempontjából; hangsúlyozza a nemzeti kormányoktól független nem kormányzati szervezetek fontosságát a civil társadalom fejlődése szempontjából; tudomásul veszi Oroszország aggodalmait az EU-n belüli emberi jogok megsértésével kapcsolatban, különös tekintettel a balti államok oroszajkú kisebbségeire;

9.  tudomásul veszi a közelmúltban az EU és Oroszország között megkötött vízumkönnyítési megállapodást, de egyben hangsúlyozza, hogy az egyetlen előre meghatározott kategóriába sem sorolható, átlagos, jóhiszemű utazókat is magában foglaló, még ambiciózusabb vízumkönnyítés és hosszú távon pedig teljes liberalizáció szükséges;

10.  tudomásul veszi az EU–Oroszország közötti polgári és büntetőjogi igazságszolgáltatásban, az illegális bevándorlás, valamint a drog- és emberkereskedelem elleni küzdelemben tapasztalható fokozott együttműködést; hangsúlyozza, hogy ennek az együttműködésnek teljes mértékben tiszteletben kell tartania a polgári szabadságjogokat és az emberi jogokat;

11.  üdvözli az EU és Oroszország között az energiakérdésekről folyó párbeszéd elmélyülését; hangsúlyozza, hogy az e területen folytatott további együttműködésnek a kölcsönös egymásrautaltság és az átláthatóság alapelvein, valamint a kölcsönösségen kell nyugodnia; felszólít arra, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek az energiahatékonyságra, az energiatakarékosságra és a megújuló energiaforrásokra;

12.  üdvözli az új orosz törvényt, amely beépítette az orosz oktatási rendszerbe a bolognai folyamat kulcsfontosságú elemeit; felszólít annak elősegítésére, hogy az orosz egyetemi hallgatók és kutatók számára több lehetőséget biztosítsanak az EU csereprogramjainak keretén belül; támogatja Oroszország részvételét a hetedik kutatási keretprogramban;

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok és az Orosz Föderáció kormányának és parlamentjének, az Európa Tanácsnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat