ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
28.5.2008
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Charles Tannock, Jacek Saryusz-Wolski, Elmar Brok, Duka-Zólyomi Árpád, Urszula Gacek, Michael Gahler, Ria Oomen-Ruijten és Corien Wortmann-Kool
a PPE-DE képviselőcsoportja nevében
a grúziai helyzetről
B6‑0289/2008
az Európai Parlament állásfoglalása a grúziai helyzetről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Grúziáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a dél-oszétiai helyzetről szóló, 2006. október 26-i, illetve a grúziai helyzetről szóló, 2007. november 29-i állásfoglalására,
– tekintettel az európai szomszédságpolitika (ENP) erősítéséről szóló, 2007. november 15-i állásfoglalására,
– tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Grúzia között létrejött, 1999. július 1-jén hatályba lépett partnerségi és együttműködési megállapodásra,
– tekintettel a 2006. november 14-én az EU–Grúzia Együttműködési Tanács által jóváhagyott, az európai szomszédságpolitikával kapcsolatos cselekvési tervre,
– tekintettel az EU–Grúzia Parlamenti Együttműködési Bizottság 2008. április 29-30-án elfogadott ajánlásaira,
– tekintettel a szlovén elnökségnek az Európai Unió nevében kiadott, a Grúzia és Oroszország közötti fokozódó feszültségről szóló, 2008. május 5-i nyilatkozatára,
– tekintettel az EBESZ által vezetett, a grúz választásokat megfigyelő misszió 2008. május 22-i előzetes jelentésére,
– tekintettel a grúziai ENSZ megfigyelő missziónak (UNOMIG) az Abházia fölött lelőtt, személyzet nélküli légi járművel kapcsolatos incidensről szóló, 2008. május 26-i jelentésére,
– tekintettel a Tanács Grúziára vonatkozó, 2008. május 26-i következtetéseire,
– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel újabb feszültségek keletkeztek Abháziában és Dél-Oszétiában, ahol romlik a helyzet az Orosz Föderáció lépéseinek eredményeképpen,
B. mivel az Orosz Föderáció elállt a FÁK államfői tanácsának 1996. január 19-i határozatától, amely az aláíró feleknek megtiltotta az abház szeparatista kormánnyal folytatott katonai együttműködést;
C. mivel az orosz külügyminisztérium 2008. április 16-án bejelentette, hogy hivatalos kapcsolatot létesít Dél-Oszétia és Abházia tényleges hatóságaival,
D. mivel az orosz védelmi minisztérium 2008. április 29-én bejelentette, hogy nőtt az orosz FÁK-békefenntartók száma Abháziában,
E. mivel Grúzia 2008. április 21-én azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Abházia felett lelőtte a grúz belügyminisztérium egyik személyzet nélküli felderítő repülőgépét, mivel az ENSZ grúziai missziójának május 26-án megjelent jelentése jóváhagyta Tbiliszi állítását, mely szerint az orosz légierő lőtte le a grúz kémrepülőgépet,
F. mivel a grúz biztonsági erők 2008. május 21-én azonosítatlan harcosokkal tűzpárbajba keveredtek az abháziai határ mentén, mivel a grúz belügyminisztérium szerint az incidenssel az abháziai csapatok megpróbálták meggátolni Abházia Gali tartománya lakosainak a határátkelését, hogy azok ne tudjanak szavazni Grúzia Zugdidi körzetében; mivel a jelentések szerint sok civil megsérült a rövid összecsapásban, egy buszt pedig felrobbantottak,
G. mivel Mihail Szaakasvili grúz elnök új javaslatokkal állt elő az abháziai konfliktus megoldását illetően, mely magában foglalja a grúz kormány legmagasabb szintjén történő széles körű politikai képviseletet, amely minden, Abháziával kapcsolatos főbb jogalkotási kérdésben vétójogot, valamint nemzetközi garanciákat biztosít az átfogó föderalizmus és a korlátlan autonómia és biztonság érdekében,
H. mivel a NATO április 2-4-i bukaresti csúcstalálkozóján nem javasoltak Grúzia tagságára vonatkozó cselekvési tervet, hanem politikai elkötelezettséget vállaltak egy esetleges tagság mellett,
I. mivel az ENSZ BT április 15-én hat hónappal meghosszabbította a grúziai ENSZ megfigyelő misszió (UNOMIG) megbízatását,
J. mivel az ENSZ Közgyűlés május 15-én állásfoglalást fogadott el a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek, illetve leszármazottaik – függetlenül etnikai hovatartozásuktól – azon jogának elismeréséről, hogy visszatérhessenek Abháziába, és kiemelte a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek – beleértve az „etnikai tisztogatás” áldozatait is – tulajdonjogai védelmének fontosságát,
K. mivel Grúziában parlamenti választásokra került sor 2008. május 21-én, ami a demokrácia egyik fontos próbája volt,
1. hangot ad mély csalódottságának Oroszország azon bejelentésével kapcsolatban, hogy hivatalos kapcsolatokat létesít Dél-Oszétia és Abházia szeparatista hatóságainak intézményeivel; megerősíti Grúziának a nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitásával és területi integritásával kapcsolatos teljes mértékű támogatását, és felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza ezt a döntését, amely aláássa a béke megteremtésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, amelyekben az Orosz Föderáció is részt vesz,
2. határozottan elítéli Oroszország abháziai katonai erejének növelését, és sürgeti az Orosz Föderációt, hogy haladéktalanul vonja vissza további csapatait, úgy véli, hogy bár az orosz katonai erő növelése a FÁK Államfői Tanácsa által megállapított FÁK békefenntartó kontingens létszámán belül marad, a jelenlegi politikai valóságban ez nem enyhíti, hanem súlyosbítja a feszültségeket,
3. sürgeti az összes érintett felet, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely a helyzet súlyosbodásához vezetne a térségben, megerősíti támogatását minden olyan nemzetközi erőfeszítésre vonatkozóan, amelynek célja az abháziai és dél-oszétiai konfliktus békés rendezése, és üdvözli Mihail Szaakasvili grúz elnök legutóbbi konkrét javaslatait az abháziai konfliktus rendezésére,
4. kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy aktívabban vegyenek részt a konfliktus békés megoldásának keresésében, vállalják a közvetítő szerepét és konkrétan támogassák Szaakasvili elnök javaslatait, hangsúlyozza, hogy az Uniónak fontos szerepe van a párbeszédkultúrához és a térség megértéséhez való hozzájárulásban, különösen határokon átnyúló programok és a párbeszéd civil társadalmak közötti alkalmazása segítségével, mivel ezek a választóvonalakon túli konfliktusátalakítás és bizalomépítés eszközei,
5. kéri a Tanácsot, hogy vegye fontolóra a nemzetközi jelenlét erősítését a konfliktus térségében azáltal, hogy EBVP határmissziót küld, felhasználva az európai uniós határsegély-missziónak (EUBAM) a Moldova és Ukrajna közötti határ Dnyeszteren túli szakaszával kapcsolatos kedvező tapasztalatait és javasolja, hogy a tagállamok aktívabban vegyenek részt az UNOMIG-ban; kéri, hogy az ENSZ erősítse meg a megbízatást és növelje az UNOMIG forrásait,
6. kéri, hogy az ENSZ vizsgálja meg és felügyelje, hogy a konfliktus térségében minden szereplő szigorúan betartja-e az ENSZ Biztonsági Tanács valamennyi vonatkozó állásfoglalását, beleértve a nehézfegyverzet lehetséges jelenlétét,
7. dicséri Grúzia polgárait a parlamenti választások alkalmával tanúsított békés magatartásuk miatt; üdvözli a grúz hatóságok által a januári elnökválasztás óta tett, a választási folyamat javítására irányuló erőfeszítéseket és sürgeti, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a fennmaradó hiányosságok pótlására és az EBESZ által vezetett, a választásokat megfigyelő misszió által feltárt problémák kezelésére; felszólítja a grúz hatóságokat, hogy átlátható módon vizsgálják ki a választási folyamattal kapcsolatos panaszokat és további javulásra tegyenek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy tovább erősödhessen a választási folyamatba vetett bizalom,
8. felszólítja a grúz politikai erőket, hogy tartsák tiszteletben a jogállamiságot, kötelezzék el magukat a konstruktív párbeszéd és a kompromisszumok mellett és tartózkodjanak attól, hogy tovább polarizálják a grúz társadalmat, elismeri, hogy a kormány és az ellenzéki pártok közötti bizalomhiány akadályozza a további demokratikus fejlődést és elvárja, hogy minden politikai erő demokratikus politikai kultúrára törekedjen, melynek keretében a politikai vitákra a parlamentben kerül sor, a politikai ellenzéket tiszteletben tartják, a konstruktív párbeszéd célja pedig Grúzia törékeny demokratikus intézményeinek támogatása és megszilárdítása,
9. támogatja Grúzia euroatlanti integrációs törekvéseit, és tudomásul veszi a NATO-ról szóló, 2008. január 5-i országos népszavazás eredményeit,
10. sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül kezdjenek tárgyalásokat az EU–Grúzia visszafogadási és vízumkönnyítési megállapodásokról, annak biztosítása érdekében, hogy a dél-oszétiai és abháziai szeparatista régiókban a grúz állampolgárok ne kerüljenek hátrányos helyzetbe az orosz útlevéllel rendelkezőkkel szemben; ezzel kapcsolatban üdvözli az EU–Grúzia Bel- és Igazságügyi Albizottságnak az európai szomszédságpolitika keretén belüli létrehozását,
11. úgy véli, hogy az EU és Grúzia közötti szabadkereskedelmi megállapodás mindkét fél számára előnyös lenne; üdvözli a Tanács európai szomszédságpolitikáról (ESZP) szóló, 2008. február 18-i következtetéseit, melyben kiemeli, hogy ahol csak lehet, tárgyalásokat kell kezdeni az ESZP-partnerekkel széleskörű és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokról, és sürgeti a Bizottságot, hogy kezdjen konzultációkat Grúziával az ez utóbbi által szorgalmazott jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodásokról, ezzel párhuzamosan pedig kérjen tárgyalási mandátumot a tagállamoktól,
12. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Grúzia elnökének és parlamentjének, az EBESZ-nek, az Európa Tanácsnak és az Orosz Föderáció elnökének és parlamentjének.