Eljárás : 2008/2542(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B6-0298/2008

Előterjesztett szövegek :

B6-0298/2008

Viták :

PV 18/06/2008 - 13
CRE 18/06/2008 - 13

Szavazatok :

PV 19/06/2008 - 5.5

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0309

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 118kWORD 79k
11.6.2008
PE407.521v01-00
 
B6‑0298/2008
a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Charles Tannock, Jacek Saryusz-Wolski, Ria Oomen-Ruijten, Christopher Beazley, Elmar Brok, Urszula Gacek és Tunne Kelam
a PPE-DE képviselőcsoport nevében
a Hanti-Manszijszkban 2008 júniusában megrendezésre kerülő EU–Oroszország csúcstalálkozóról

 
B6‑0298/2008

Az Európai Parlament állásfoglalása a Hanti-Manszijszkban 2008 júniusában megrendezésre kerülő EU–Oroszország csúcstalálkozóról

Az  Európai Parlament,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció között megkötött partnerségi és együttműködési megállapodásra,

–  tekintettel a 2003. május 31-én Szentpéterváron megrendezett tizenegyedik EU–Oroszország csúcstalálkozót követő közös nyilatkozatban megfogalmazott közös uniós és orosz célkitűzésre, nevezetesen a közös gazdasági térség, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló közös térség, a külső biztonság területén való közös együttműködési térség, valamint a közös kutatási, oktatási és kulturális térség kialakításának szándékára,

–  tekintettel a 2007. november 14-én, Mafrában megtartott huszonegyedik EU–Oroszország csúcstalálkozó eredményeire,

–  tekintettel az EU és Oroszország közötti emberi jogi konzultációkra, és különösen azok 2008. április 17-i hetedik fordulójára, amely – főként a közelmúltbeli parlamenti és elnökválasztások fényében – a sajtó-, a véleménynyilvánítási és a gyülekezési szabadsággal, a civil társadalom működésével, a kisebbségekhez tartozók jogaival, a rasszizmussal és idegengyűlölettel, valamint a gyermekek jogaival foglalkozott,

–  tekintettel az EU és Oroszország közös térségei végrehajtásának előrehaladásáról szóló, az Európai Bizottság által készített 2007-es éves jelentésre,

–  tekintettel az EU–Oroszország Szabadsággal, Biztonsággal és Jogérvényesüléséssel Foglalkozó Állandó Partnerségi Tanácsának 2008. április 24–25-én, Szentpéterváron megrendezett nyolcadik ülésének eredményeire,

–  tekintettel az EU–Oroszország Partnerségi és Együttműködési Tanácshoz delegált európai parlamenti küldöttség elnökének az EU–Oroszország munkacsoport 2008. március 17–18-i moszkvai látogatását követő nyilatkozatára,

–  tekintettel az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az Európai Unió és Oroszország – amely tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának – egyaránt felel a globális stabilitásért és biztonságért, és mivel az EU és Oroszország közötti megerősített együttműködés és a jószomszédi viszony rendkívül fontos Európa stabilitása, biztonsága és jóléte szempontjából,

B.  mivel az Oroszországi Föderáció az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) teljes jogú tagja, és ezért elkötelezte magát a demokrácia elvei mellett, amelyeket e szervezetek képviselnek,

C.  mivel komoly aggodalom tapasztalható az Oroszországi Föderációban végbemenő, az emberi jogok tiszteletben tartásával és védelmével, valamint a közös megegyezéssel elfogadott demokratikus elvekkel, szabályokkal és eljárásokkal kapcsolatos fejlemények miatt,

D.  mivel az EU és az Oroszországi Föderáció közötti partnerségi és együttműködési megállapodás aláírása kiemelkedő jelentőséggel bír a két partner együttműködésének továbbfejlesztése és fokozása szempontjából,

E.  mivel a négy közös térség – nevezetesen a közös gazdasági térség, a szabadság, biztonság és jog érvényesülésének közös térsége, a külső biztonság közös térsége, valamint a közös kutatási, oktatási és kulturális térség – gyors megvalósításának az új stratégiai partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások középpontjában kell állnia,

F.   mivel az Oroszországi Föderációnak a Kereskedelmi Világszervezethez történő csatlakozása nagymértékben hozzájárulna az Oroszország és az Európai Unió közötti gazdasági kapcsolatok további javulásához, amennyiben Oroszország kötelezettséget vállal a Kereskedelmi Világszervezet által támasztott követelmények és kötelezettségek teljes körű tiszteletben tartására és teljesítésére,

G.  mivel az energiaellátás biztonsága az egyik legnagyobb kihívás Európa számára és az Oroszországgal folytatott együttműködés egyik legfontosabb területe, és mivel közös erőfeszítéseket kell tenni mind a már létező, mind a még fejlesztést igénylő energiaszállító rendszerek teljes körű és hatékony kihasználása érdekében,

H.  mivel a közelmúltban Oroszország számos energiaprojektjébe stratégiai partnerként felvett néhányat az unió legnagyobb energiavállalatai közül, illetve lehetővé tette EU-vállalatok számára stratégiai részvények korlátozott felvásárlását orosz vállalatokban, mivel a jogbiztonság és a tulajdonjogok biztosítása feltétlenül szükséges az oroszországi külföldi befektetések jelenlegi szintjének fenntartásához,

I.  mivel az energiaellátás és -szállítás feltételeiről folytatott vitákat tárgyalások útján, diszkriminációmentes és átlátható módon kell rendezni, és mivel e viták soha nem válhatnak az EU tagállamaira és a közös szomszédságban lévő országokra gyakorolt politikai nyomás eszközeivé,

J.  mivel az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció között kötendő megállapodásnak ezért magába kell foglalnia az Energiacharta Szerződésben lefektetett elveket,

K.  mivel mind Oroszország, mind az EU gazdasági érdeke, hogy kereskedelmi kapcsolatait diverzifikálja, mivel – ahogyan az a múltban is bebizonyosodott – az energiakereskedelemből való aránytalan részesedés gazdaságukat e termékek árváltozásaival szemben sérülékennyé teszi,

L.  mivel az Európai Uniónak és az Oroszországi Föderációnak közösen aktív szerepet kellene vállalnia a béke és a stabilitás megteremtésében az európai kontinensen, különösen a közös szomszédságban és a világ többi részén is, többek között Iránban és a Közel-Keleten,

M.  mivel új feszültségek mutatkoznak Abháziában és Dél-Oszétiában, ahol a helyzet az Oroszországi Föderáció által tett lépések miatt tovább romlik – ideértve az orosz külügyminiszter április 16-i bejelentését, amely szerint hivatalos kapcsolatot létesít Dél-Oszétia és Abházia tényleges hatóságaival, az orosz védelmi miniszter április 29-i bejelentését, amely szerint növeli Abháziában a FÁK „békefenntartóinak” létszámát, illetve azt az incidenst, amelynek során április 20-án egy orosz vadászgép egy személyzet nélküli grúz légi járművet lőtt le a grúz légtérben,

N.  mivel Oroszország felfüggesztette részvételét az európai hagyományos fegyverzetekre vonatkozó szerződésben (CFE-szerződés), közölvén, hogy leállítja katonai objektumainak NATO-tagállamok általi ellenőrzéseit és vizsgálatait, valamint hogy hagyományos fegyvereinek számát nem korlátozza többé,

O.  mivel az uniós miniszteri trojkával április 29-én, Luxembourgban tartott ülését követően Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megerősítette, hogy Oroszország részt vesz az EU csádi és közép-afrikai köztársasági katonai műveleteiben (EUFOR Csád/KAK),

P.  mivel fontos, hogy az EU egységes álláspontot képviseljen, szolidaritást mutasson, és az Oroszországi Föderációval fenntartott kapcsolataiban egységet jelenítsen meg, és hogy ezek a kapcsolatok kölcsönös érdekeken és a közös értékek melletti elkötelezettségen alapuljanak,

1.  hangsúlyozza, hogy a soron következő csúcstalálkozó lesz az első EU–Oroszország csúcstalálkozó, amelyen az újonnan megválasztott elnök, Dmitrij Medvegyev részt vesz, és kifejezi abbéli reményét, hogy e találkozó az EU és Oroszország közötti kapcsolatok javulását fogja jelezni;

2.  megismétli azon meggyőződését, hogy a közös értékek melletti elkötelezettségen alapuló stratégiai együttműködés kialakítása szempontjából Oroszország továbbra is fontos partner, és nemcsak gazdasági és kereskedelmi érdekei esnek egybe az Európai Unió érdekeivel, hanem a nemzetközi porondon folytatott szoros együttműködés is közös célkitűzés;

3.  felhívja az orosz kormányt és az Európai Uniót, hogy együttműködésben teremtsék meg az Európai Unió és Oroszország közötti új partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások mihamarabbi megkezdésének feltételeit; hangsúlyozza az egység és a szolidaritás fontosságát az EU tagállamai között az Oroszországgal ápolt kapcsolatok terén; ismételten hangsúlyozza ebben az összefüggésben, hogy az Oroszországi Föderációval kötött bármilyen jövőbeli megállapodás kiindulópontját a demokráciának és az emberi jogoknak kell képezniük;

4.  ebben az összefüggésben üdvözli az uniós külügyminiszterek április 29-i, luxembourgi találkozóján tett biztató kijelentéseket, amelyek a helyzet könnyítését és az új megállapodásról szóló tárgyalásoknak a hanti-manszijszki csúcstalálkozó előtti megkezdését eredményezhetik;

5.  üdvözli Medvegyev elnök észrevételeit a jogállamiság és az emberi jogok oroszországi jelentőségéről és további előrelépést remél ezen a területen;

6.  üdvözli az EU és Oroszország közötti emberi jogi konzultációk részeként zajló folyamatos eszmecserét az emberi jogok oroszországi helyzetéről; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a jelenlegi oroszországi helyzet komoly aggodalomra ad okot az emberi jogok, a demokrácia, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a civil társadalom és az egyének hatóságokkal szembeni tiltakozásra és azok intézkedéseikért való elszámoltathatóságára vonatkozó jogának tiszteletben tartása szempontjából; felhívja Oroszországot, hogy az emberi jogi párbeszédet felváltva az EU-ban és Oroszországban folytassák;

7.  felhívja az Oroszországi Föderációt, hogy tegyen bizonyságot a közös értékek melletti elkötelezettségéről azáltal, hogy ratifikálja az Emberi Jogok Európai Egyezményének 14. jegyzőkönyvét, ezáltal jelentős reformokat téve lehetővé az Emberi Jogok Európai Bíróságán, amely több tízezer esetnyi ügyhátralékkal küszködik;

8.  szorgalmazza az EU és Oroszország közötti emberi jogi párbeszéd kibővítését, és hogy tegyék lehetővé, hogy a folyamathoz az Európai Parlament, az állami duma, valamint a civil társadalom és az emberjogi szervezetek hatékony hozzájárulhassanak; felszólítja Oroszországot, hogy maradéktalanul tartsa tiszteletben az Európa tanácsi tagságból adódó kötelezettségeit, beleértve az egyesülési jog és a békés demonstráció jogának és a média szabadságának tiszteletben tartását; hangsúlyozza a nemzeti kormányoktól független nem kormányzati szervek fontosságát a civil társadalom fejlődése szempontjából, és felszólítja az orosz hatóságokat, oly módon alkalmazzák a nem kormányzati szervekre vonatkozó új jogszabályt, hogy az új követelmények ne jelentsenek túl nagy terhet e szervezetek számára;

9.  felhívja a figyelmet az Oroszországban dolgozó újságírók – akik közül többeket meggyilkoltak és ezek továbbra is felderítetlen bűntények – elviselhetetlen munkakörülményeire, a rájuk történő nyomásgyakorlásra és megfélemlítésükre, és kifejezett aggodalmának ad hangot azzal, a Duma által április 25-én első olvasatban elfogadott média-törvény módosítással kapcsolatban, amely a Rosszvjazohrankultura, azaz a médiát felügyelő nemzeti ügynökség számára felhatalmazást adna bármely olyan médiaszerv bezárására, amely feltételezhetően egy vagy több alakalommal rágalmazást követett el; ehelyett inkább „média önszabályozást” javasol, mint az újságírói felelősségtudat növelésének eszközét;

10.  megjegyzi a négy közös térség menetrendjének gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos jelenleg zajló munka pozitív lendületét, és hangsúlyozza, hogy a partnerség további elmélyülése kölcsönös előnyökkel járna;

11.  megismétli továbbá a közös gazdasági térség (KGT) létrehozásának fontosságát és a KGT-ütemtervben elfogadott célok további fejlesztését, különösen az EU és Oroszország közötti nyitott piac kialakítását illetően;

12.  hangsúlyozza, hogy fontos a befektetési légkör javítása Oroszországban az európai befektetők számára, és az csak diszkriminációmentes és átlátható üzleti feltételek, kisebb bürokrácia és kétirányú befektetések támogatásával és elősegítésével érhető el; aggódik amiatt, hogy a hatósági jogalkalmazás nem előrelátható, ahogyan ezt a Mihail Hodorkovszkij elleni politikai természetű vádak is mutatják, és felszólítja az orosz hatóságokat, hogy a vele szemben alkalmazott helytelen bánásmód megszüntetésével tegyenek előre egy szimbolikus lépést;

13.  üdvözli az EU és Oroszország között az energiakérdésekről folyó párbeszéd elmélyülését; hangsúlyozza az EU és Oroszország közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködés további lehetőségét hordozó energiabehozatal fontosságát az európai gazdaságok számára; hangsúlyozza, hogy ezen együttműködésnek a kölcsönös függőségen és az átláthatóságon, valamint a piacokhoz, az infrastruktúrához és a beruházáshoz való egyenlő hozzáférésen kell alapulnia; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Energiacharta Szerződés – amely annak 45. cikke értelmében már az orosz állami duma általi ratifikálást megelőzően is kötelező érvényű Oroszország számára – és az ahhoz csatolt tranzitjegyzőkönyv alapelvei, valamint a G8-ak következtetései – többek között az energiahatékonysággal, az energiatakarékossággal és a megújuló energiával kapcsolatos további együttműködés terve – kerüljenek be magába a chartába és az EU és Oroszország között létrejövő új megállapodásba; rámutat, hogy ezeknek az elveknek vonatkozniuk kell a fő energiainfrastruktúrával kapcsolatos projektekre; Oroszország irányában egységes fellépésre szólítja fel az Európai Uniót ezekben az érzékeny energiaügyekben; felhívja az EU és Oroszország közötti, energiáról szóló párbeszédben résztvevő partnereket annak a lehetőségnek a megvizsgálására, hogy az EU-ba érkező orosz energiaellátást euróban számlázzák, függetlenedve ezáltal a harmadik országok pénznemétől;

14.  üdvözli a legutóbbi, mafrai csúcstalálkozó óta az Oroszország WTO-hoz való csatlakozása tekintetében elért előrelépést, ami mindkét fél üzleti közösségei számára egyenlő feltételeket teremt és nagyban segíti a modern, diverzifikált és csúcstechnológiát alkalmazó gazdaság kialakítására irányuló orosz erőfeszítéseket; felszólítja Oroszországot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a csatlakozási folyamat fennmaradó akadályainak – különösen az exportadók és -díjak tekintetében való – eltávolítása érdekében, valamint azért, hogy képes legyen teljes mértékben megfelelni a WTO-tagság állította kötelezettségeknek és követelményeknek, és képes legyen végrehajtani azokat, amely teljesítését követően az EU megkezdheti az Oroszországgal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalását;

15.  sajnálja, hogy Oroszország nem tartotta magát a Szibéria feletti átrepülés díjával kapcsolatos kötelezettségvállalásához, és felszólítja Oroszországot, hogy a témával kapcsolatban írjon alá egy megállapodást a szamarai csúcstalálkozón;

16.  üdvözli a haladást, amelyet az EU és Oroszország a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése közös térségének végrehajtása terén ért el, amely eddig főleg a vízumkönnyítési és a visszafogadási megállapodásokra korlátozódott, és amely hosszú távon jelentős lépésnek látszik a vízummentes utazás célkitűzése felé; szorgalmazza az illegális bevándorlással kapcsolatos további együttműködést, az azonosító iratok ellenőrzésének javítását és a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos jobb információcserét; hangsúlyozza, hogy az európai biztonság és demokrácia mindenfajta megsértésének megakadályozása érdekében a Tanácsnak és a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy Oroszország megfeleljen a vízumok mindkét oldalon történő eltörléséről folytatott tárgyalások során létrejött valamennyi megállapodásban meghatározott összes feltételnek;

17.  rámutat, hogy Oroszország, amely tavaly változtatta meg vízumszabályait, és megszüntette az európai dolgozók által korábban gyakran igénybe vett egy éves, többszöri beutazásra jogosító, üzleti vízumokat, azzal néz szembe, hogy emiatt az uniós üzletemberek és dolgozók elhagyják az országot, hacsak nem változtatnak ezeken a szabályokon;

18.  üdvözli az űralkalmazásokra (műholdas helymeghatározás, földmegfigyelés, műholdas kommunikáció), a világűrbe való kijutásra (indító és jövőbeli űrszállítási rendszerek), az űrtudományra és az űrtechnológia-fejlesztésre kiterjedő, az Európai Bizottság, az Európai Űrügynökség és a Roscosmos között 2006 márciusában létrehozott háromoldalú űrkutatási párbeszéd keretében az EU és Oroszország között zajló űrkutatási együttműködés elmélyítését; megjegyzi, hogy az európai gazdasági térségen belül az űrkutatási együttműködést elsőbbséget élvező ágazatként azonosították;

19.  felszólítja Oroszországot, hogy vegyen részt az Európai Közösségek keretprogramjai által támogatott európai kutatási infrastruktúra kiépítésében; úgy véli, hogy egy ilyen ösztönző lehetővé tenné a hatalmas orosz humán- és pénzügyi erőforrások kutatási, fejlesztési és innovációs területen történő hatékony felhasználását és további fejlesztését, így hasznos lenne mind Európa, mind Oroszország számára;

20.  hangot ad mélységes csalódottságának Oroszország azon bejelentésével kapcsolatban, hogy hivatalos kapcsolatokat létesít Abházia és Dél-Oszétia szeparatista hatóságainak intézményeivel; megerősíti Grúziának a nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitásával és területi integritásával kapcsolatos teljes mértékű támogatását, és felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza ezt a döntését, amely aláássa a béke megteremtésére irányuló azon nemzetközi erőfeszítéseket, amelyekben Oroszország is részt vesz;

21.  határozottan elítéli Oroszország abháziai katonai erejének növelését, és sürgeti az Orosz Föderációt, hogy haladéktalanul vonja vissza további csapatait, úgy véli, hogy bár az orosz katonai erő növelése a FÁK Államfői Tanácsa által megállapított FÁK békefenntartó kontingens létszámán belül marad, a jelenlegi politikai valóságban ez nem enyhíti, hanem súlyosbítja a feszültségeket,

22.  sürgeti az összes érintett felet, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely a helyzet súlyosbodásához vezetne a térségben, megerősíti támogatását minden olyan nemzetközi erőfeszítésre vonatkozóan, amelyek célja az abháziai és dél-oszétiai konfliktus békés rendezésére irányul, és üdvözli a grúz elnök, Mihail Szakasvili közelmúltbeli konkrét javaslatait az abháziai konfliktus rendezésére, amelyek magukban foglalják a grúz kormány legmagasabb szintjén történő széles körű politikai képviseletet, amely minden, Abháziával kapcsolatos főbb jogalkotási kérdésben vétójogot, valamint nemzetközi garanciákat biztosít az átfogó föderalizmus, a korlátlan autonómia és a biztonság érdekében; felszólítja az Európai Uniót, hogy aktívabban vegyen részt a konfliktus békés megoldásának keresésében, vállalja a közvetítő szerepét és ajánlja fel konkrét támogatását Szakasvili elnök javaslatára vonatkozóan;

23.  tudomásul veszi az Oroszország és az Egyesült Államok között folyamatban lévő konzultációkat a tervezett amerikai rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatban, elismeri jelentős hozzájárulását az Európai Unió védelméhez a nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákkal szemben, bátorítja az Oroszországi Föderációt, hogy éljen a rakétavédelmi együttműködésre irányuló javaslat által kínált előnyökkel, és felhívja a projektben érdekelt valamennyi felet, hogy kezdje meg az erőfeszítéseket az USA, a NATO és az orosz rakétavédelmi rendszerek összekapcsolásáért;

24.  elismeri, hogy további együttműködésre van szükség Oroszországgal a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megelőzése érdekében, és felhívja mindkét felet, hogy teljesítsék kötelezettségeiket különösen Észak-Korea és az iráni atomfegyverek ügyében;

25.  kéri Oroszországot, hogy gondolja át az európai hagyományos fegyverzetekre vonatkozó szerződésben (CFE) való részvételének egyoldalú felmondását, és alkalmazzon tárgyalásos utat jogos érdekeinek védelmében, elkerülve a CFE-szerződés fellazulását; felhívja a NATO-tagállamokat, hogy ratifikálják a szerződés 1999-ben módosított változatát;

26.  üdvözli Oroszország határozatát, amely szerint segíti az Európai Uniót békefenntartó küldetésének ellátásában Csádban és a Közép-afrikai Köztársaságban, továbbá támogatja Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Javier Solana, az Európai Unió külpolitikai főképviselője nyilatkozatát, amely kimondja, hogy a válságkezelés terén Oroszország és az EU között folytatott együttműködés nem merül ki Oroszországnak az Európai Unió csádi köztársasági és közép-afrikai köztársasági katonai műveletében (EUFOR Csád/KAK) való részvételével, és hogy a két fél egy „méltányos partnerség és együttműködés” alapján kész keretmegállapodást aláírni e tárgyban;

27.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Orosz Föderáció kormányának és parlamentjének, az Európa Tanácsnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat