ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
1.9.2008
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Francis Wurtz, Tobias Pflüger, André Brie és Vittorio Agnoletto
a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
a grúziai helyzetről
B6‑0411/2008
Az Európai Parlament állásfoglalása a grúziai helyzetről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Grúziáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a kaukázusi régióban 1992 óta megmerevedett konfliktusról szóló határozataira,
– tekintettel az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa 2008. augusztus 13-i ülésének grúziai helyzetről szóló következtetéseire,
– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Orosz Föderáció és Grúzia közötti, Grúzia két régiója – Abházia és Dél-Oszétia –vonatkozásában fennálló fegyveres konfliktusra már 14 éve nem sikerül politikai megoldást találni, mivel ezen évek során a biztonsági helyzet több alkalommal is a közvetlen összecsapások szintjére süllyedt,
B. mivel az augusztus 8-ra virradó éjszaka során, az olimpiai fegyverszünet idején a grúz hadsereg intenzíven bombázta Chinvalit, majd tankok és katonák bevetésével szárazföldi műveletet hajtott végre megkísérelve átvenni az uralmat Dél-Oszétia felett,
C. mivel augusztus 8-án az orosz erők megtorlásképp bevonultak Dél-Oszétiába és augusztus 11-én kiterjesztették offenzívájukat magára Grúziára,
D. mivel a katonai akciók mind Grúziának, mind Oroszországnak jelentős emberveszteséget okoztak és polgári infrastrukturális létesítmények lerombolásával jártak; mivel az ENSZ menekültügyi főbiztosa hivatalának (UNHCR) becslései szerint több mint 158 000 ember – 128 000 Grúzián belüli és 30 000 Oroszországba menekült személy – kényszerült a legutóbbi harcok miatt lakóhelyének elhagyására;
E. mivel határozott jelek mutatnak arra, hogy a legutóbbi konfliktus során nemzetközi jogszabályokba ütköző bűncselekményeket követtek el, többek között civileket öltek meg, kényszerítettek lakóhelyük elhagyására és általános támadást intéztek ellenük,
F. mivel augusztus 12-én Grúzia és Oroszország elnöke megállapodást írt alá az EU által a közvetítés érdekében tett erőfeszítések alapján, amely előírta az azonnali fegyverszünetet, a grúz és orosz erők augusztus 7. előtti hadállásaikba való visszavonulását és a nemzetközi tárgyalások megkezdését a konfliktus békés és tartós megoldását előkészítő, sürgősen létrehozandó nemzetközi mechanizmusról,
G. mivel augusztus 22-én Oroszország tankokat, tüzérségét és csapatok százait vonta vissza legtávolabbi grúziai hadállásaiból, azonban továbbra is ellenőrzése alatt tartja Poti dél-abháziai kikötővárost és további ellenőrző pontokat állított fel Dél-Oszétia körül,
H. mivel augusztus 25-én az orosz parlament felsőháza határozatban kérte az elnököt, hogy ismerje el Grúzia szakadár területei, Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét, amelyet követően augusztus 26-án Medvegyev elnök hivatalosan is elismerte a két régiót mint független államot,
I. mivel az utóbbi időben évről évre az Európai Unió számos tagállama vállalta fel azt a súlyos felelősséget, hogy követi az Egyesült Államok e különösen érzékeny térségre vonatkozó konfrontációs stratégiáját, nevezetesen az által, hogy jóváhagyja a NATO kibővítését és Európa területén rakétaelhárító pajzs létrehozását,
J. mivel az Egyesült Államok és az Európai Unió tagállamai által Koszovó politikai vezetőinek a Szerbiától való függetlenség egyoldalú kinyilvánításához adott bátorítás és az, hogy elismerték Koszovót mint szuverén államot veszélyes precedenst teremtett, és előkészítette az utat az Abházia és Dél-Oszétia státuszára vonatkozó nemrégiben hozott egyoldalú határozat számára,
K. mivel földrajzi elhelyezkedése és olajtartalékai miatt a kaukázusi régió a világ figyelmének központjában lévő helyszínek egyike, ahol Oroszország mellett az Egyesült Államok, a NATO és az EU is úgymond érvényesíteni kívánja biztonsági érdekeit,
L. mivel az Oroszország és Grúzia közötti fegyveres konfliktus jelentős politikai válságot okozott, mivel a szervezeti együttműködési mechanizmusok és egyrészről Oroszország, másrészről az EU és a NATO közötti kapcsolatok gyors és alapjaiban való megromlása a konfrontáció új szakaszának kezdetét jelzi, és ez rendkívül veszélyes következményekkel járhat a regionális és nemzetközi biztonságra és stabilitásra nézve,
M. mivel Grúzia technikai segítséget kapott az Egyesült Államok katonai tanácsadóitól, valamint fejlett katonai felszerelést kapott a NATO egyes tagállamaitól és Izraeltől is,
N. mivel az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után a grúz hadsereg állomásoztatja a harmadik legnagyobb megszálló kontingenst Irakban, ami 2000 katonát jelent, és mivel e csapatokat Dél-Oszétia sikertelen megtámadását követően az Egyesült Államok hadserege Grúziába szállította,
1. elítéli azt, hogy a grúz hadsereg támadást intézett Chinvali és az ENSZ által felhatalmazott orosz csapatok ellen, és ez a nemzetközi jogszabályok súlyos megsértésének minősül; elítéli azt, hogy az orosz hadsereg túl nagy erőket vetett be válaszul, és ez szintén a nemzetközi jogszabályok megsértésének minősül;
2. elítéli azt, hogy az orosz és grúz csapatok polgári személyek ellen intéztek támadást, és ez (fürtösbombák bevetése, a civil népesség ellen elkövetett bűncselekmények stb.) súlyosan sérti a nemzetközi humanitárius jogszabályokat ;
3. elítéli, hogy embereknek kellett meghalniuk és szenvedniük a konfliktus valamennyi részese által válogatás nélkül bevetett erők miatt;
4. mély együttérzését fejezi ki a háború áldozatai iránt, és a nemzetközi humanitárius erők sürgős bevetésére szólít fel, és azt kéri az Európai Uniótól és annak tagállamaitól, hogy bocsássanak rendelkezésre elegendő sürgősségi finanszírozást a válság áldozatai számára;
5. mélységesen elítéli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem volt képes konstruktív és eredményorientált választ adni a dél-kaukázusi válságra; felszólítja a Biztonsági Tanács tagállamait, hogy jussanak túl a holtponton és járuljanak hozzá a dél-kaukázusi válság politikai megoldásához azáltal, hogy olyan határozatot fogadnak el, amely lehetővé teszi az abháziai és dél-oszétiai biztonsági és stabilitási intézkedésekről szóló nemzetközi tárgyalások azonnali megkezdését;
6. üdvözli az EBESZ 2008. augusztus 19-i határozatát, melynek értelmében hat hónapig 80-ról 100 főre emelik a katonai megfigyelő tisztek számát annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a tűzszüneti megállapodás hat alapelvének maradéktalan végrehajtásához; kéri az EBESZ-t, hogy kezdjen független és elfogulatlan vizsgálatot a válság idején történt eseményekre vonatkozóan;
7. hangsúlyozza, hogy valamennyi félnek haladéktalanul teljes mértékben tiszteletben kell tartania a tűzszüneti megállapodásban vállalt kötelezettségeit; sürgeti Oroszországot, hogy vonja vissza csapatait Grúziából a hat pontból álló tűzszüneti tervnek megfelelően; a terv teljes közzétételére és valamennyi fél általi további módosításokra szólít fel;
8. sürgeti Grúziát és Oroszországot, valamint a térségben jelen lévő nemzetközi szereplőket, hogy tartózkodjanak minden olyan cselekménytől, amely a helyzet további kiéleződéséhez vagy a feszültség fokozódásához vezethet;
9. emlékeztet arra, hogy a problémára nincsen katonai megoldás, és hogy a konfliktus által sújtott régió lakosságának többsége számára elfogadható, tárgyalások során született politikai megoldás hozhat tartós békét és stabilitást;
10. megerősíti Grúzia és a térség valamennyi más államának szuverenitása és területi integritása melletti elkötelezettségét; felszólít arra, hogy haladéktalanul kezdjenek nemzetközi tárgyalásokat Abházia és Dél-Oszétia biztonsági és stabilitási intézkedéseiről az augusztus 12-i tűzszüneti megállapodásban foglaltak szerint; úgy véli, hogy az EBESZ-nek és az ENSZ-nek – melynek Oroszország és Grúzia is tagja – kell vezető szerepet betöltenie a konfliktus megoldására irányuló politikai folyamatban;
11. tudomásul veszi az EU sürgősséggel összehívott csúcstalálkozójának arra vonatkozó határozatát, hogy hozzájáruljon Grúzia polgári létesítményeinek helyreállításához; emlékezteti az EU-t saját, fegyverexportról szóló magatartási kódexére, amely tiltja a konfliktus által érintett térségek országaival folytatott fegyverkereskedelmet, és felszólítja az EU tagállamait, hogy hagyjanak fel a Grúziának való fegyvereladással;
12. felszólítja a konfliktus valamennyi részes felét, hogy biztosítsák az áldozatok számára a humanitárius segélyekhez való teljes és korlátozásoktól mentes hozzáférést, beleértve a menekülteket és a lakóhelyüket a térségen belül elhagyni kényszerült személyeket is;
13. felszólítja mindkét oldalt, hogy biztosítsák valamennyi polgári személy számára a teljes jogvédelmet, és azt, hogy a harcok miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek biztonságban és haladéktalanul visszatérhessenek lakóhelyükre;
14. elengedhetetlennek tartja, hogy gyors, objektív és elfogulatlan vizsgálatot folytassanak a háborús bűncselekménnyel vagy a nemzetközi humanitárius jog egyéb szabályainak megsértésével kapcsolatos minden gyanúra vonatkozóan; arra szólít fel, hogy minden ilyen jogsértés elkövetésével gyanúsított személyt állítsanak bíróság elé;
15. mélységes aggodalmát fejezi ki a dél-kaukázusi válság nemzetközi békére és biztonságra gyakorolt hatásai miatt; hangsúlyozza az Oroszországgal folytatott politikai párbeszéd fontosságát, és kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tartózkodjon minden olyan cselekménytől, amely veszélyeztetheti az EU és Oroszország közötti párbeszédet;
16. mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a dél-kaukázusi konfliktus mellett olyan egyéb fejlemények is súlyosbíthatják az Oroszországgal való politikai konfrontációt, mint az új antiballisztikus rakétarendszer létrehozása Európában, a NATO további bővítésére irányuló szándék, a NATO fokozott jelenléte a Balti-tengernél, az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés átfogó végrehajtásának útjában álló különbségek leküzdésének sikertelensége, és egyéb tényezők; úgy véli, hogy sürgősen szükség van Európa valamennyi országának részvételével párbeszédet folytatni az Európát érintő problémákról és a jövő biztonsági struktúrájáról; felszólítja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy kezdeményezzék az EBESZ-en belüli biztonsági párbeszéd újjáélesztését;
17. ismételten hangot ad annak, hogy ellenzi a NATO bővítését és magának a szervezetet , és hangsúlyozza, hogy Grúzia és a térség valamennyi más országának biztonságát csak politikai eszközökkel és gazdasági és társadalmi fejlődés által lehet biztosítani; felszólítja a NATO-t, hogy ne ajánljon tagságot Grúziának;
18. kéri a Tanácsot, hogy vizsgáljon meg minden arra vonatkozó lehetőséget, hogy kezdeményezze egy új páneurópai biztonsági szerződés létrehozását;
19. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamoknak, Grúzia és az Orosz Föderáció elnökének és parlamentjének, az EBESZ-nek és az Európa Tanácsnak.