ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
17.9.2008
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Martin Schulz, Harlem Désir és Stephen Hughes
a PSE képviselőcsoportja nevében
a szociális csomagról
B6‑0433/2008
Az Európai Parlament állásfoglalása a szociális csomagról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság által 2008. július 2-án előterjesztett szociális csomagra, amely tartalmazza a Bizottság „Megújított szociális menetrend: Lehetőségek, hozzáférés és szolidaritás a XXI. századi Európában” című közleményét (COM (2008)0412) és számos más nem jogalkotási javaslatot,
– tekintettel a Bizottság az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatára ((átdolgozott szöveg) COM(2008)0419 végleges),
– tekintettel a Bizottság a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatára (COM(2008)0426),
– tekintettel a Bizottság a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatára (COM(2008)0414 végleges),
– tekintettel az Európai Közösségek Bírósága által a Vikig Line, Laval, Rüffert és a Bizottság kontra Luxembourg ügyekben hozott határozataira és a róluk folytatott ellentmondásos politikai vitákra,
– tekintettel a foglalkoztatási és szociális miniszterek által az ideiglenes munkaerő-közvetítésről és a munkaidőről szóló irányelvvel kapcsolatban elért politikai megállapodására,
– tekintettel az Európai Unió alapjogi chartájára, különösen annak a szociális jogokra vonatkozó rendelkezéseire, illetve az EK-Szerződés 136. cikkére, amelynek alapján a tagállamok célkitűzése a foglalkoztatás, az élet- és munkakörülmények javítása, a megfelelő szociális védelem, a szociális partnerek közötti párbeszéd és az emberi erőforrások fejlesztésének elősegítése a kirekesztés elleni küzdelem és a tartósan magas foglalkoztatás érdekében, valamint tekintettel az EK-Szerződés népegészségügyről szóló 152. cikkére,
– tekintettel az Európai Tanács azon szándékára, hogy 2008 végéig további megfontolás tárgyává teszi az európai roma népesség integrációját elősegítő intézkedéseket,
– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Európai Unió történelmi küldetése polgárai biztonságának és jólétének védelme és előmozdítása,
B. mivel az Európai Unióra polgárai valamikor a bizalom, a remény és a társadalmi haladás forrásaként tekintettek, ma azonban gyakran fenyegetést látnak benne,
C. mivel az európaiak EU-ba vetett bizalmát alapjaiban rengette meg az, hogy a jobbközép cserbenhagyta azt a szociális jövőképet, amelyen Európa alapul,
Új szociális jövőkép
1. emlékeztet azokra a fontos szociális előrelépésekre, amelyeket az Európai Unió akkor ért el, amikor Jacques Delors volt a Bizottság elnöke; sajnálja, hogy az elmúlt évtizedben az EU-s jobbközép vezetők az Európai Unió belső piaci politikáit – amelyekben hatalmas lehetőség rejlik arra, hogy mindenki számára jólétet teremtsenek – az EU-val szembeni bizalmatlanság szimbólumává alacsonyították;
2. irányváltásra szólít fel, amely ismét az európai politikai napirend fókuszába helyezi Európa szociális célkitűzéseit;
3. úgy véli, hogy ehhez az irányváltáshoz az alábbiak kellenek:
- –a pénzügyi szektor jobb szabályozása, amely véget vet az európai gazdaságot válságba sodró és európaiak millióinak otthonát és megélhetését veszélyeztető „kaszinó kapitalizmusnak”;
- –új jogi keret, amely egyértelművé teszi, hogy az Európai Unióban a gazdasági szabadságok soha nem vezethetnek az alapvető szociális jogok megnyirbálásához;
- –garantált életszínvonal, beleértve a garantált jövedelmet; felkérjük a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatokat, amelyek alapján a tagállamok nemzeti minimáljövedelmeket állapítanának meg, hogy valamennyi európai polgárt a szegénységi küszöb fölé emeljenek;
- –európai stratégia a szegénység, különösen a gyermekszegénység felszámolására;
- –méltányos bérek, karöltve a nemzeti minimumbér-politikával, amelyet minden egyes tagállamban jogszabályok vagy kollektív tárgyalások révén a GDP-hez viszonyítva állapítanak meg;
- –biztos nyugdíj, amelyet a nyugdíjrendszerek mobilitására vonatkozó uniós szabályok garantálnak, figyelembe véve az atipikus munkát és a pályamegszakításokat is;
- –a nemek közötti bérszakadék felszámolására irányuló fellépések;
- –egyenlő munkáért egyenlő díjazás;
- –a munkaerő szabad áramlása, amelyet szigorú szociális intézkedések kísérnek a befogadó országok munkaerőpiaci körülményeinek megőrzése és javítása érdekében;
- –átfogó és hatékony megkülönböztetés elleni jogszabályok;
- –több támogatás az egész Európára kiterjedő kollektív tárgyalásoknak és erősebb szakszervezetek;
- –biztonság, partnerség és lehetőség a munkahelyen a bizonytalanság, a költségcsökkentés és a visszaélések helyett;
- –a családi élettel összeegyeztethető munkahely;
- –hatékony és emberi migrációs és integrációs szakpolitikák;
- –aktív időskori politikák, jobb munkakörülményekkel, valamint szakképzési és élethosszig tartó tanulási lehetőségekkel minden korcsoport számára;
- –egyértelmű európai jogi keretek a közszolgáltatások védelmére;
- –szélesebb körű hozzáférés a magas színvonalú oktatáshoz és szakképzéshez, beleértve az élethoszzig tartó tanuláshoz való európai jog létrehozását;
- –méltányos, hatékony és fenntartható adópolitikák, erősebb koordinációval, amely segít a tagállamoknak a közös szociális, gazdasági, környezetvédelmi és energia vonatkozású célkitűzések elérésében;
- –a nemzeti gazdasági és szociális politikák jobb koordinációja a közös célkitűzések elérése érdekében;
- –magas színvonalú egészségvédelem és mindenki számára egyenlő hozzáférés a minőségi egészségügyhöz, közel a lakóhelyhez;
4. hangsúlyozza, hogy Európának biztosítania kell, hogy növekvő vagyona segítsen minden polgárának a jobb élet kialakításában és az egyenlőbb társadalom létrehozásában;
5. tudomásul veszi, hogy a Bizottság végre megértette, hogy szükség van Európa szociálpolitikai napirendjének felélesztésére, de úgy véli, hogy a Bizottság által 2008. július 2-án javasolt szociális csomag kevés és elkésett;
6. hangsúlyozza, hogy az európai polgárok csak akkor támogatják majd az Európai Unió elmélyítését és fogadják majd el a globalizáció folyamatát, ha a gazdasági fejlődés szociális fejlődéssel, a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni hatékony fellépéssel, valamint az élet- és munkakörülmények javulásával jár együtt;
7. megjegyzi, hogy sok európai polgár elfordul az EU-projekttől az EU-szintű szociálpolitikai kezdeményezések hiánya miatt, amelyet az elmúlt tíz évben a vállalatok fokozódó áthelyezése, magas munkanélküliség és a bizonytalan és marginális foglalkoztatás növekedése kísért, és amihez ma még az emelkedő energia- és élelmiszerárak is társulnak;
Erősebb szociális napirend
8. üdvözöl néhány pozitív lépést a szociális csomagban, de úgy véli, hogy a csomag összességében nem megfelelő és nem elégséges válasz az európai polgárok előtt álló problémákra, és megjegyzi, hogy néhány javaslat túl későn érkezett ahhoz, hogy a jelenlegi Bizottság mandátuma idején megvalósítható legyen;
9. különösen sajnálja azt, hogy a csomagban nem szerepel javaslat az alábbi kérdések tekintetében, amelyek alapvető fontosságúak a fenntartható Európai Unió létrehozásához:
- –függetlenül az alkalmazotti státusztól, minden munkavállalóra érvényes alapvető munkajogokról szóló irányelv az egyre nagyobb számú atipikus munkát végző munkavállaló – kötetlen óraszámban és otthonról dolgozók, távmunkát végzők – védelme érdekében;
- –olyan jogi keretek – mind az elsődleges, mind a másodlagos jog vonatkozásában –, amelyek lehetővé tennék az Európai Bíróság számára a szociális jogok és a gazdasági szabadságok jobb kiegyensúlyozását, például horizontális szociális záradékok és egy átfogó alapjogi charta révén; hangsúlyozza e tekintetben a Lisszaboni Szerződés és az azt kísérő Alapjogi Charta mielőbbi hatályba lépésének fontosságát; üdvözli, hogy a Bizottság közleményében az utolsó pillanatban elkötelezte magát a közelmúltban az Európai Bíróság által a kollektív szerződésekről hozott határozatok következményeiről szóló fórum megszervezése mellett;
- –a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv felülvizsgálata a közelmúltbeli bírósági esetek fényében, az egyenlő díjazás egyenlő munkáért elv garantálása és annak lehetővé tétele érdekében, hogy minden kollektív szerződést figyelembe vegyenek a munkavállalók érdekeinek védelmekor, valamint az irányelv naprakésszé tétele, hogy az a közelmúltbeli jogszabályokat, így a 2004-es közbeszerzési irányelvet is figyelembe vegye;
- –az egyenlő díjazásról szóló irányelv, valamint a nemek szempontjából semleges munkaértékelési rendszer, a nemek közötti bérszakadék csökkentése érdekében a gazdasági ágazatokon belül és azok között;
- –a szülői szabadságról szóló irányelv megerősítése, a tagállamokat arra ösztönző intézkedésekkel együtt, hogy tegyenek eleget a magas színvonalú gyermekgondozás nyújtására a 2002-es barcelonai csúcson tett kötelezettségvállalásaiknak, ami mindezidáig nagyrészt nem történt meg;
- –uniós szintű keretirányelv, amely biztosítja, hogy a magas színvonalú – nyílt és átlátható, mindenki számára egyenlő hozzáférést nyújtó – közszolgáltatásokat nem akadályozzák belső piaci szabályok;
- –irányelv a nem indokolt felmondásokról az egyéni felmondások esetén történő visszaélések megakadályozása érdekében;
- –irányelv a korlátlan és egyetemleges felelősségről a munkavállalók iránti kötelezettségüktő szabadulni kívánó, gátlástalan munkáltatók által kihasznált jogi kiskapuk felszámolására;
- –irányelv a határokon átnyúló kollektív tárgyalásokról, tekintettel a határokon átnyúló üzleti műveletekre;
- –irányelv a dolgozók biztonságáról és egészségvédelméről a tűszúrásos sérülések elkerülése érdekében, amelyek az EU-ban évente egymillió sérülést okoznak, és egy egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések megelőzésére vonatkozó, egész Európát átfogó magatartási kódex;
- –a Bizottság foglalkozási megbetegedések európai menetrendjéről szóló ajánlásának irányelvvé való átalakítása;
- –keretirányelv a munkahelyek és munkaállomások ergonomikus kialakításáról;
10. felkéri a Bizottságot, hogy erősítse meg szociális csomagját és használja kezdeményezési jogát a fent említett kérdésekben;
11. felhívja továbbá a tagállamokat, hogy sürgősen hagyjanak fel a kiegészítő nyugdíjjogosultságok hordozhatóságáról szóló irányelv blokkolásával, nehogy sok európai polgár elveszítse kiegészítő nyugdíjjogosultságait;
12. üdvözli a Tanács által elért közös álláspontot, amely megfelel az Európai Parlament által a kölcsönzött munkavállalók védelméről 2002-ben elfogadott véleménynek, és várja az irányelv mielőbbi elfogadását;
13. üdvözli a Bizottság egyenlő bánásmódról szóló javaslatát, amely – amint azt az Európai Parlament 2008. május 20-i állásfoglalásában kérte – fenntartja azt az elvet, hogy vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélkül a megkülönböztetés elfogadhatatlan; megjegyzi azonban, hogy tisztázni kell azokat a rendelkezéseket, amelyek korlátozhatják az egyenlő bánásmódhoz való jogot; felkéri a Tanácsot és a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb fogadják el az irányelvet, és minden téren vessenek véget az európai polgárok elleni megkülönböztetésnek; felhívja a tagállamokat, hogy ratifikálják és hajtsák végre a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt és annak fakultatív jegyzőkönyvét;
14. úgy véli, hogy a tagállamok által a munkaidőről szóló irányelv kapcsán elért közös álláspont ellentmond annak az elvnek, hogy az egészséggel és a biztonsággal kapcsolatos jogszabályoktól nem lehet eltérni; emlékezteti a tagállamokat, hogy a Parlament 2005-ös első olvasatában tett kiegyensúlyozott megközelítés kellő rugalmasságot és biztonságot engedett mind a vállalatoknak, mind a munkavállalóknak, és véget vetett a 48 órás heti munkaidő alóli kivételeknek;
15. tudomásul veszi a javaslatban a határokon átnyúló egészségügyi ellátások kapcsán való javulást, ugyanakkor a betegek jogainak és mobilitásának javítására, és a tagállamok autonómiájának biztosítására hív fel azon a téren, hogy nemzeti egészségügyi ellátó rendszereiket maguk szervezhessék, és megőrizzék a mindenki számára egyenlő hozzáférést a minőségi egészségügyhöz, közel a lakóhelyhez;
16. tudomásul veszi az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatot, ugyanakkor sajnálja, hogy az csak korlátozott javulást kínál; hangsúlyozza, hogy az irányelvnek lehetővé kell tennie a vállalatok és munkavállalók jobb felkészülését a szerkezetátalakításra, valamint annak irányítását; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy komolyan vegyék fontolóra a Parlament 2001-es Menrad-jelentésben kifejtett álláspontját; elsősorban keményebb intézkedésekre hív fel a jogszabályok be nem tartása elleni küzdelem, a bizalmas adatokra vonatkozó szabályok enyhítése és a munkavállalók képviselői, valamint a vezetőség közötti tárgyalások megkönnyítése érdekében;
17. sürgeti a Bizottságot, hogy vigye véghez a globalizációhoz való alkalmazkodás elősegítését célzó európai alapról szóló rendelet felülvizsgálatára irányuló szándékát, bővítse ki a létszámcsökkentés meghatározását és a küszöbök csökkentése révén az odaítélési kritériumokat, hogy különféle típusú áthelyezések és szerkezetátalakítások is bekerüljenek, valamint hogy támogassák a munkahelyüket az Európai Unión belüli áthelyezés miatt elvesztő munkavállalókat;
18. felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a dublini székhelyű Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) szerepét a munkaerőpiaci tendenciákról és az EU-n belüli szerkezetátalakításokról szóló információk összegyűjtése és értékelése területén;
19. felhívja a Bizottságot, hogy az EU kereskedelmi kapcsolataiban komoly feltételrendszer alkalmazásával és a tisztességes munka WTO tárgyalásokba való belefoglalásának támogatásával erősítse meg a tisztességes munka világszintű támogatását;
Szociális védelem és társadalmi integráció
20. sajnálatát fejezi ki a növekvő szegénységgel, különösen a gyermekszegénységgel szembeni európai és nemzeti politikák hatástalansága kapcsán;
21. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Európai Lakhatási Chartával összhangban fogadjanak el egyértelmű cselekvési programot valamennyi európai polgár tisztességes és megengedhető árú lakáshoz való jogának biztosítása érdekében;
22. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy kötelezzék el magukat a senkit a szegénységi küszöb alá nem taszító progresszív adóztatás, valamint egy adóztatásról szóló magatartási kódex kidolgozása mellett, valamint hogy a szabad tőkéért, magasan képzett és mobil munkaerőért való küzdelemben álljanak ellen az adóalapok csökkentésének; javasolja egy szociális stabilitási paktum létrehozását a szociális ellátások minimális szintjének létrehozásához, és a felfelé zárkózás ösztönzéséhez;
23. felhívja a Bizottságot, hogy a nyitott koordinációs módszer megerősítése révén erősítse meg a kormányközi együttműködést, mennyiségi célkitűzéseket és mutatókat használva a fenntartható nyugdíjak előmozdítása céljából, továbbá hogy a szociálpolitika általános érvényesítése és a szociális hatástanulmányok valamennyi politikaterületen megkezdődjenek az elkövetkező hónapokban;
24. hangsúlyozza a romák kirekesztése elleni küzdelemre vonatkozó strukturáltabb stratégia szükségességét, ideértve konkrét célok és mechanizmusok elfogadását; hangsúlyozza, hogy a romák ügye európai ügy, mely az EU minden tagállamát érinti, és amelyet valamennyi európai politikán keresztül érvényesíteni kell; figyelmeztet, hogy ezt ne kezeljék ágazati kérdésként, és a létező eszközök hasznosságát mérő mutatók kidolgozására szólít fel;
25. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a szociális partnereknek.