ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
11.11.2008
az eljárási szabályzat 108. cikkének (5) bekezdése alapján
előterjesztette: Angelika Niebler
az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság nevében
az európai űrpolitikáról: hogyan hozzuk le a világűrt a földre
B6‑0582/2008
Az Európai Parlament állásfoglalása az európai űrpolitikáról: hogyan hozzuk le a világűrt a földre
Az Európai Parlament,
– tekintettel az európai űrpolitika előmozdításáról szóló, 2008. szeptember 26-i tanácsi állásfoglalásra,
– tekintettel a „Világűr és biztonság” című 2008. július 10-i és az európai űrpolitika végrehajtására vonatkozó cselekvési tervről szóló 2004. január 29-i állásfoglalására, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság által 2007. július 16-án szervezett nyilvános meghallgatáson elhangzottakra,
– tekintettel az európai űrpolitikáról szóló 2007/C 136/01. sz. 2007. május 22-i tanácsi állásfoglalásra,
– tekintettel az „Európai űrpolitika – az elért eredményekről szóló jelentés” című COM(2008)0561 számú bizottsági dokumentumra,
– tekintettel az EK és az Európai Űrügynökség közötti keretmegállapodás aláírásáról szóló 2003. október 7-i tanácsi határozatra,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSz.) és az Európai Unióról szóló, a Lisszaboni Szerződés tervezete által módosított szerződésre (EUSz.), valamint az európai űrpolitikára vonatkozó rendelkezésekre (az EUMSz. 189. cikke),
– tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (5) bekezdésére,
A. mivel a világűr alapvető jelentőségű stratégiai tőke Európa függetlensége, biztonsága és jóléte szempontjából, és mivel e téren a Tanácsnak az Európai Parlamenttel karöltve kell alakítania a politikai fejleményeket,
B. mivel az EU és számos tagállama már 30 éve részt vesz az űrtechnológia és -tudomány finanszírozásában és fejlesztésében, aminek eredményeképpen kialakult az európai űrpolitika jövőképe és elismertté vált az Európai Űrügynökséggel való gyümölcsöző együttműködés,
C. mivel a környezetvédelem, a közlekedés, a kutatás, a védelem és a biztonság terén a megoldások előmozdítása érdekében egyre komolyabb érdekek fűződnek ahhoz, hogy az EU erős és vezető szerepet töltsön be az európai űrpolitikában,
D. mivel az erős európai űrpolitika az alkalmazások, a szolgáltatások és a kapcsolódó infrastruktúra tekintetében következetes és realisztikus módon hozzájárul az EU társadalmi, kulturális, gazdasági és tudományos befolyásához, segít ipari és tudományos bázisa fejlesztésében, hozzájárul növekedéséhez és a foglalkoztatáshoz, valamint biztosítja politikai és technológiai autonómiáját,
E. mivel Európa valamennyi űrtevékenysége maradéktalanul tiszteletben tartja azt az elvet, hogy az űrkutatás és a világűr használata minden ország hasznára válik és érdekében áll, valamint a világűrt az egész emberiség tartományának tekinti, amely kizárólag békés célokra használható fel,
F. mivel az EU elkötelezte magát a nemzetközi együttműködés támogatása mellett az űrkutatás és a világűr használata terén, és mivel osztja a Tanács azon nézetét, amely szerint Európának világméretű program keretében kellene űrkutatási tevékenységét folytatnia,
G. mivel az európai űrpolitika kialakítása tekintetében fontos a közvélemény ismereteinek és támogatásának megszilárdítása a tevékenységek kiegészíthetőségét és a nem űrkutatási fejlesztésekkel való szinergia maximalizálását biztosító űrtechnológia-fejlesztés tekintetében,
H. mivel stratégiai szempontból fontos, hogy Európa garantálja az űrhöz való autonóm, megbízható, fenntartható és költséghatékony hozzáférés folytonosságát, amelynek alapja egy sor megfelelő és versenyképes világszínvonalú kilövőállomás és egy működő európai űrkikötő rendelkezésre állása,
I. mivel megfelelő uniós eszközöket és finanszírozási rendszereket kell találni az európai űrpolitika számára a 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram előirányzatai kiegészítésére, hogy a különböző gazdasági szereplők közép- és hosszú távon meg tudják tervezni tevékenységeiket,
J. mivel az űrpolitika és az űrtevékenységek terén a megfelelő kormányzási struktúra és az innovatív és versenyképes downstream szolgáltatások gyors megjelenését – különösen az összes űralapú alkalmazás számára a spektrumhoz való folyamatos hozzáférés biztosításának célkitűzését – elősegítő megfelelő szabályozási keret alapvető fontosságú ahhoz, hogy az európai űrpolitika a várt eredményeket produkálja és eleget tegyen az EU, az Európai Űrügynökség és az egyes tagállamok nagyra törő célkitűzéseinek,
K. mivel konkrét határidőket kell meghatározni a Galileo, az EGNOS és a Kopernikusz globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelő kezdeményezés (GMES) céljai teljesítésére, valamint ütemtervet kell kidolgozni az e programok megvalósításában közreműködő különböző szervek számára,
L. mivel a világűr egyedülálló eszköz nagy adatmennyiségek azonnali összegyűjtésére és globális sugárzására a ma társadalmában, valamint döntő fontosságú eszköz a globális éghajlatváltozás megértéséhez és nyomon követéséhez, amiben az EU az élen jár, felkérve a többi nemzetközi szereplőt a jövő nemzedékei iránti felelősségteljesebb magatartásra,
M. mivel az űrbiztonsági szempontok tekintetében fontos áttörés főként a telekommunikáció, a felügyelet és a Föld megfigyelése terén érhető el,
N. mivel a 4. Űrtanács állásfoglalása felszólít az Európai Unió Tanácsa és a többi uniós intézmény világűrrel kapcsolatos döntéshozatali eljárásának javítására,
O. mivel a következő pénzügyi tervnek figyelembe kell vennie olyan megfelelő uniós eszközöket és támogatási rendszereket is, amelyek lehetővé teszik az űrkutatásba, valamint az Európát és polgárait szolgáló, a világűrbe telepített fenntartható alkalmazások működtetésébe történő hosszú távú közösségi befektetéseket,
P. mivel az EU-nak meg kell erősítenie együttműködését a fejlődő országokkal,
1. üdvözli a Tanács 2008. szeptember 26-i következtetéseit mint hasznos politikai kötelezettségvállalást az európai űrpolitika fejlődése iránt, amely jelentős mértékben hozzájárul az európai identitáshoz, és ismételten hangot ad azon szándékának, hogy – úgy, mintha a Lisszaboni Szerződéstervezet hatályba lépett volna – építő módon és teljes körűen részt vesz annak végrehajtásában;
2. egyetért a Tanáccsal abban, hogy a jelenlegi prioritások a Galileo, az EGNOS, valamint a GMES vagy Kopernikusz (globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelési) program időben történő végrehajtása;
3. különösképpen üdvözli az intézményközi Galileo-panel létrehozását, amely mintául szolgálhat az európai űrpolitika fejlesztéséhez;
4. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy állapítsanak meg konkrét menetrendet a GMES/Kopernikusz program hatékony kormányzási struktúrájának létrehozására, illetve hogy egyértelműen határozzák meg e program ütemtervét hatékonyságának javítása és költségvetési előirányzatainak meghatározása céljából;
5. ragaszkodik a GMES/Kopernikusz mint felhasználóközpontú kezdeményezés döntő szerepéhez, melyet a Földön, illetve az űrben elhelyezett, már működő megfigyelő infrastruktúrák alapvető hozzájárulásával valósítanak meg; hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen az adat- és szolgáltatásfolytonosság; véleménye szerint a Bizottság előbb készíttessen hatástanulmányt a GMES/Kopernikusz kezdeményezés lehetséges előnyeiről és költségeiről, valamint hosszú távú fejlődéséről, majd nyújtson be cselekvési tervet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely többek között a következőket foglalja magában:
- –a GMES/Kopernikusz jogi keretei,
- –a GMES/Kopernikusz kormányzása, beleértve az uniós és a nem uniós szervek szerepét,
- –a GMES/Kopernikusz finanszírozása,
- –végrehajtási terv,
- –a hasonló, de kiegészítő kormányközi és többoldalú kezdeményezések szerepe,
- –a GMES/Kopernikusz nemzetközi vonatkozásai és az ebből következő együttműködés;
6. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a felhasználói közösség egyértelmű javaslatai ellenére a már pályára állt Jason 2 műhold működésének befejezte után az alacsony hajlásszögű magasságmérési adatok folyamatossága nem biztosított, és kéri a Bizottságot, hogy oldja meg a Jason 3 finanszírozási problémáit, melyek veszélyeztetik a Kopernikusz-szolgáltatások rövid távú fenntarthatóságát, továbbá kéri, hogy a Bizottság tegyen jelentést a Parlamentnek az ebben az ügyben hozott döntéseiről;
7. ösztönzi az európai intézményi és kormányközi szereplők közötti strukturált párbeszéd kialakítását, valamennyi tagállam számára biztosítva az európai űrpolitikából származó előnyökhöz való nyílt és igazságos hozzáférést;
8. felkéri a Tanácsot és a Bizottságot a világűr terén a civil és biztonsági fejlemények közötti szinergia ösztönzésére; rámutat arra, hogy az európai biztonsági és védelmi lehetőségek többek között a műholdas rendszerek elérhetőségétől függenek, és az ezekhez való hozzáférés kulcsfontosságú az Európai Unió számára;
9. előrelépésre szólítja fel a Tanácsot és a Bizottságot a nemzetközi kapcsolatok terén, nevezetesen a nemzetközi kereskedelmi és kormányzati piacokon működő verseny terén, annak érdekében, hogy Európa egységes álláspontot képviseljen és közös megegyezésen alapuló stratégiát kövessen;
10. egyetért a Tanáccsal abban, hogy a világűrrel kapcsolatos nemzetközi együttműködésnek Európa érdekeit kell szolgálnia, és ennek fényében hozzá kell járulnia a globális kezdeményezésekhez; hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani Európa politikai, technológiai és operatív önállóságát;
11. emlékezteti a Tanácsot és a Bizottságot azon kinyilvánított szándékukra, hogy az európai űrpolitika végrehajtási tervével összefüggésben egyedi ajánlásokat vagy javaslatokat nyújtanak be az Európai Parlamentnek, tekintettel a következő négy elsőbbséget élvező terület természetére:
- –világűr és éghajlatváltozás,
- –az európai űrpolitika hozzájárulása a lisszaboni stratégiához,
- –világűr és biztonság, a 2008. július 10-i állásfoglalás alapján,
- –űrkutatás, beleértve az emberi jelenlétet és az űrrepülést;
12. hangsúlyozza a világűrrel kapcsolatos iparpolitika kidolgozásának jelentőségét, melynek egyik kulcsfontosságú eleme a szabályozási keret, valamint a szabványosítási program, amely hozzájárul az új európai downstream piacok megjelenéséhez, és emlékeztet arra, hogy a Galileo-rendelet referenciakeretet állapít meg a kis- és középvállalkozásoknak a világűrrel kapcsolatos iparpolitikába való bevonásával kapcsolatosan;
13. elismeri az űrprogramok különleges szerepét, melyek globális és hosszú távú lefedettséget lehetővé téve az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatáshoz szükséges fontos adatokhoz nyújtanak hozzáférést, továbbá tudományos alapot szolgáltatnak a környezetvédelmi politika terén meghozandó főbb döntésekhez;
14. elismeri, hogy a világűr hozzájárulhat az EU gazdasági, oktatási, társadalmi és környezetvédelmi törekvéseinek, valamint az uniós polgárok elvárásainak való megfelelésre vonatkozó lisszaboni célkitűzések eléréséhez;
15. elismeri, hogy az EU-nak gyakorlati lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy az egyes kritikus űrtechnológiák, alkatrészek és műveletek tekintetében csökkentse Európa függését a tengerentúli szállítóktól;
16. úgy véli, hogy Európának az űrkutatással kapcsolatosan közös jövőképet és hosszú távú stratégiát kell kialakítania ahhoz, hogy szerepet játszhasson az emberi és robotok általi felderítésre irányuló nemzetközi programokban (például a globális felderítési stratégiában), ideértve egy emberi Mars-expedíció lehetőségét is;
17. sürgeti, hogy vegyék fontolóra egy lehetséges új, egyedi költségvetési alcím létrehozását az európai űrpolitika számára az EU költségvetésében, hogy az tükrözze az EU-nak az európai űrpolitika iránti szilárd elkötelezettségét és növelje e szakpolitika egyértelműségét és átláthatóságát, amennyiben a Lisszaboni Szerződés űrpolitikával kapcsolatos rendelkezései hatályba lépnek;
18. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat az űrtudományba és az űrtechnológiákba történő befektetések támogatására;
19. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen megfelelő kezdeményezéseket a világűrnek az információgyűjtés és -megosztás terén való kihasználása fejlesztésére, valamint ragaszkodik ahhoz, hogy szükség van a technológiai fejlesztések ösztönzésére az ellenőrzés és megfigyelés terén;
20. felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a világűr szennyezésének elkerülésére;
21. felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt az űrturizmus hatásáról és a szükséges vonatkozó biztonsági, védelmi és szabályozási keretekről;
22. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy kezdeményezzenek elmélyült eszmecserét az űrkutatásról, meghatározva azt, hogy mi legyen Európa álláspontja a jövőben a globális kutatási erőfeszítésekkel kapcsolatban, és milyen forrásokat vegyen ehhez igénybe; e tekintetben szeretne aktívan közreműködni a Bizottság által javasolt, kutatásról szóló következő magas szintű konferencián;
23. hangsúlyozza az űrkutatás jelentőségét abban, hogy az európai fiatalokat tudományos-műszaki pályára és az európai kutatási képességek erősítésére ösztönzi;
24. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Űrügynökségnek, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az ENSZ főtitkárának.