Eljárás : 2009/2504(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B6-0054/2009

Előterjesztett szövegek :

B6-0054/2009

Viták :

PV 14/01/2009 - 8
CRE 14/01/2009 - 8

Szavazatok :

PV 15/01/2009 - 6.3
CRE 15/01/2009 - 6.3

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0025

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 102kWORD 57k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B6-0051/2009
12.1.2009
PE416.179
 
B6‑0054/2009
a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Daniel Cohn-Bendit, Monica Frassoni, David Hammerstein, Hélène Flautre, Caroline Lucas, Margrete Auken, Jill Evans, Angelika Beer és Cem Özdemir
a Verts/ALE képviselőcsoportja nevében
a Gázai övezetet sújtó konflikturól

 
B6‑0054/2009

Az Európai Parlament állásfoglalása a Gázai övezetet sújtó konfliktusról

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Közel-Keletről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Gázai övezet helyzetéről szóló 2006. november 16-i, a Közel-Keletről szóló 2007. július 12-i, a Gázai övezet humanitárius helyzetéről szóló 2007. október 11-i, valamint a Gázai övezet helyzetéről szóló 2008. február 21-i állásfoglalására,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 242. (1967), 338. (1973) és 1860. (2009. január 8.) számú határozataira,

–  tekintettel a Negyedik Genfi Egyezményre (1949) és annak 5 elvére,

–  tekintettel az Európai Unió közel-keleti helyzetről szóló december 30-i nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Izrael és a Hamász között Egyiptom közvetítésével 2008. június 18-án létrejött hathónapos tűzszünet lejárta után, 2008. december 27-én az izraeli katonai erők először légi-, majd szárazföldi támadást indítottak a Gázai övezet ellen megtorlásul a palesztin szélsőségesek által kilőtt rakétákra,

B.  mivel a fegyverszünetet mindkét oldal gyakran megszegte a Gázai övezet teljes lakosságát érintő súlyos humanitárius válságot okozva, miközben a ciszjordániai helyzet alig észrevehető, nem számottevő mértékben javult, és a tűszünet a felek megállapodása ellenére nem vezetett az övezet Izrael általi blokádjának megszüntetéséhez,

C.  mivel az izraeli támadás következtében eddig megközelítőleg ezren vesztették életüket és háromezren megsebesültek, köztük nagy arányban nők és gyermekek, továbbá megsemmisült a civil infrastruktúra, épületek, lakóházak dőltek romba, köztük még egy menekült családoknak menedéket adó ENSZ-iskola is,

D.  mivel a 2007. november 27-i annapoliszi nyilatkozatban az izraeliek és a palesztinok kifejezték eltökéltségüket, hogy jóhiszemű kétoldalú tárgyalásokba kezdenek annak érdekében, hogy 2008 vége előtt a megoldásra váró ügyeket rendező békeszerződést kössenek, és haladéktalanul teljesítsék az útitervben szereplő kötelezettségeiket, amelyek közé tartozik a betelepítések leállítása, a személyek és az áruk mozgására vonatkozó korlátozások feloldása a megszállt területeken, valamint az erőszak és a terrorizmus megfékezése,

1.  határozottan elítéli az Izrael által a sűrűn lakott területek ellen végrehajtott súlyos és aránytalan légi- és szárazföldi támadásokat, amelyek egyre több polgári áldozattal, valamint a civil infrastruktúra nagy részének megsemmisítésével járnak, és ezzel összefüggésben felszólítja Izraelt, hogy teljesítse a nemzetközi humanitárius jognak és az emberi jogoknak megfelelő kötelezettségeit és tegye lehetővé a konfliktus sújtotta terület akadálytalan, humanitárius célú megközelítését; elítéli ugyanakkor, hogy a Hamász rakétákkal lő izraeli polgári személyekre;

2.  ismételten hangot ad azon véleményének, hogy az izraeli-palesztin konfliktus katonai úton nem oldható meg; üdvözöl ezért minden olyan diplomáciai fellépést, amelynek célja a Hamász általi rakétatámadások beszüntetésén alapuló fenntartható tűzszünet megteremtése, az alagutakon keresztül zajló fegyvercsempészet felszámolása és a Gázai övezetet sújtó izraeli blokád feloldása, továbbá a határok megnyitása és egy új és eredményes megállapodás megkötése a határátkelők kezelésére vonatkozóan;

3.  különösen támogatja a francia–egyiptomi kezdeményezést, és felkéri a Tanácsot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a Kvartett feltámasztásáért és a valamennyi érintett fél közötti tárgyalások megkönnyítéséért; üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott határozatot, amely azonnali, tartós és teljes mértékben tiszteletben tartott tűzszünetre szólít fel, és amely az izraeli erők Gázából való teljes kivonulásához, valamint a humanitárius segélyek Gázába történő akadálytalan bejutásához és szétosztásához vezet, és elítéli, hogy a két fél nem hajlandó alávetni magát a határozatban foglaltaknak;

4.  megerősíti Izrael jogát az önvédelemre, de hangsúlyozza, hogy ennek a jognak arányosnak kell lennie a kapott fenyegetéssel, és teljes mértékben összhangban kell állnia a humanitárius joggal, valamint a nemzetközi kötelezettségekkel tekintettel a Genfi Egyezményekre, amelyek kiemelkedő fontosságot tulajdonítanak a civil lakosság figyelembevételére és az erőszakos cselekmények hatásaitól való védelmére, valamint emlékezteti Izraelt különösen a megszálló hatalomként rá háruló kötelezettségekre a polgári személyek háború idején történő védelmével kapcsolatos Negyedik Genfi Egyezményben foglaltaknak megfelelően; szorgalmazza, hogy a tagállamok ne szállítsanak több fegyvert Izraelbe addig, amíg nincs garancia arra, hogy e fegyvereket nem a nemzetközi jogot megszegve veti be, továbbá hogy Izrael nem használ a nemzetközi jog által tiltott fegyvereket, például fehér foszfort tartalmazó lövedékeket;

5.  mélységes aggodalmának ad hangot a Gázában rekedt, az övezetet elhagyni képtelen másfélmillió palesztin sorsa és biztonsága miatt, valamint a Ciszjordániában élő palesztinok humanitárius helyzete miatt, kiknek életkörülményei a Palesztin Nemzeti Hatóság együttműködő hozzáállása ellenére semmit sem javultak; úgy véli, hogy a bombázások napi háromórás felfüggesztése nem elegendő a jelenlegi humanitárius katasztrófa kezeléséhez, hiszen azt csak azonnali és tartós tűzszünettel lehet rendezni; emlékeztet arra, hogy a jelenlegi válság tovább súlyosbítja az izraeli hatóságok által a Gázai övezetre 2007-ben bevezetett hosszan tartó blokád következtében kialakult helyzetet;

6.  ezért felhívja mindkét felet, hogy hagyjon fel az ellenségeskedéssel annak érdekében, hogy lehetővé váljon a civil lakosság számára szükséges megfelelő humanitárius segítség nyújtása, a sérültek elszállítása, a vészhelyzeti szolgáltatások és a létfontosságú infrastruktúra helyreállítása, valamint a válságzónát elhagyni kívánó palesztinok biztonságban történő távozása a szomszédos államok segítségével;

7.  felhívja elsősorban az egyiptomi hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent a rafahi határátkelő megnyitása érdekében, és tegyék lehetővé a menekültek és a polgári lakosság távozását és a humanitárius segély szállítását;

8.  rámutat arra, hogy a palesztin társadalom valamennyi résztvevője közötti, a 2007. februári mekkai megállapodáson alapuló belső egyezség alapvető fontosságú feltétele a stabil megállapodásnak és a jelenlegi válság kezelésében történő nemzetközi részvételnek;

9.  rámutat arra, hogy az izraeli katonai beavatkozás visszafordíthatatlanul tönkreteszi az annapoliszi folyamatot, veszélyezteti az eddig elért csekély eredményeket, valamint annak a reményét is, hogy középtávon a konfliktust tárgyalások útján, átfogó módon rendezni lehet; ezért felszólítja az Európai Uniót, hogy további késedelem nélkül határozottan vegye magához a kezdeményezést, és hívjon össze nemzetközi konferenciát valamennyi fontos szereplő részvételével, melynek célja a létező békejavaslatok véglegesítése, különös tekintettel az Arab Liga javaslatára, valamint a két állam – nevezetesen egy stabil és elismert határokkal rendelkező Izrael állam és egy életképes, Kelet-Jeruzsálem fővárosú palesztin állam – létesítésén alapuló átfogó rendezés alapjainak megteremtése;

10.  felhívja a Tanácsot, hogy kezdje meg az ENSZ által felhatalmazott, EU-vezette, arab és iszlám országokból származó kontingenseket is tartalmazó nemzetközi békefenntartó erők felállításának előkészületeit a Gázai övezetben,

11.  felszólítja a Tanácsot, hogy fagyassza be az Izraellel ápolt kapcsolatok fejlesztésére irányuló folyamatot addig, amíg valamennyi fél beleegyezésével létre nem jön a teljes és állandó tűzszüneti megállapodás, és Izrael lehetővé nem teszi a humanitárius segélyek akadálytalan bejutását; ugyanakkor újra megerősíti, hogy az EU és Izrael közötti kapcsolatok bárminemű fejlesztését határozottan az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása, Gáza és a megszállt palesztin területek humanitárius válságának felszámolása, az átfogó békerendezés melletti valódi elkötelezettség, valamint az EK–PFSZ ideiglenes társulási megállapodás teljes körű megvalósítása függvényévé kell tenni;

12.  úgy véli, hogy Izrael Gáza ellen indított támadásai ellentétben állnak az EU és Izrael közötti társulási megállapodás rendelkezéseivel, nevezetesen azokkal, amelyek a jogilag a megállapodás szerves részét képező emberi jogi záradékkal kapcsolatosak; ismételten hangsúlyozza, hogy az ilyen záradékok végrehajtására átlátható mechanizmust kell létrehozni;

13.  helyteleníti az izraeli hatóságok arra vonatkozó döntését, hogy nem engedik be az újságírókat a Gázai övezetbe, valamint hogy csupán korlátozott számú segélyszállító konvoj bejutását engedélyezik; kéri, hogy a katonai offenzíva előtt és alatt elkövetett bűntettek kivizsgálásának lehetővé tétele érdekében a nemzetközi megfigyelőknek biztosítsanak akadálytalan és szabad hozzáférést; elítéli, hogy az izraeli hatóságok 2008. december 15-én letartóztatták és kiutasították Richald Falkot, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a megszállt területekkel foglalkozó különmegbízottját, aki a palesztinokkal szembeni izraeli bánásmódot vizsgálja;

14.  mélységes aggodalmának ad hangot az izraeli támadás világszerte súlyos következményei miatt, hiszen valamennyi érintett között növeli a kölcsönös ellenérzést, gyengíti az iszlám világ mérsékelt részeit, és kiterjeszti az erőszakos légkört, ami a szélsőséges csoportok radikalizálódásához és az antiszemita megnyilvánulások gyakoribbá válásához vezet;

15.  felszólít a palesztin foglyok további jelentős részének szabadon bocsátására, különös tekintettel a Palesztin Törvényhozó Tanács tagjaira, köztük Marván Bargútira; hangsúlyozza, hogy ez a lépés ösztönözheti a feleket a párbeszéd újrakezdésére;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, a Kvartett közel-keleti megbízottjának, a Palesztin Hatóság elnökének, a Palesztin Törvényhozó Tanácsnak, az izraeli kormánynak és a Knesszetnek, valamint Egyiptom kormányának és parlamentjének.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat